Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vitaminok

Ajánlott és fő források:

Earl Mindell – Vitamin Biblia

Lukács Zsuzsanna - Vitaminok - a természet apró csodái

Továbbá: www.informed.hu

 

A szervetlen és szerves anyagok közti különbség nem azonos a szintetikus és a természetes eredetűvel. Minden vitamin szerves anyag, vagyis szánatomot tartalmazó vegyület.

 

A vitaminok olyan tápanyagok, amelyek energiát nem adnak, mégis fontosak a szervezet számára. Mindegyik vitamin tulajdonképpen egy fehérje, ám szervezetünk önállóan nem tudja őket előállítani, csak a táplálékkal (vagy tablettában) juttathatók a szervezetbe.

 

A vitaminok egy része vízben oldódó (például a C vitamin), más részük zsírban oldódik jól (könnyen megjegyezhető rövidítésük: a DEKA vitaminok, azaz az a A-, E-, D- és K). Előbbiek csak pár napig maradnak a szervezetben, utóbbiak raktározódnak, ha felesleg van belőlük. (Ez káros is lehet ezért mindig pár nap szünet kell.)

A szervezetünk a felvett anyagokat kb. 4 óra alatt igyekszik kiüríteni a vizelettel. Ez különösen a B- és a C-vitaminokra igaz, üres gyomornál beszedettek 2 óra alatt is távozhatnak.

A zsíroldékony DEKA-vitaminok 24 órán át maradnak, de akár tovább is tárolódhatnak a májban.

 

Az embernek mintegy 70 billió testsejtje van. Vitaminoknak van egy különleges tulajdonságuk: életre tudják kelteni a holt anyagot. Ők azok az aprócska és tevékeny koboldok, amelyek életet visznek az anyagcserébe.

Így pl. a cink elem egy atomja úszkál a vérben – holt anyagként, mint szinte minden fém. Csakhogy aztán amint ez a fématom összekapcsolódik egy vitaminmolekulával, hirtelen – a másodperc milliárdod része alatt – tökéletesen megelevenedik. A sok billió testsejtünkben számos fém vagy más atom várja, hogy a vitaminok segítségével végre életre kelhessen. Sajnos, a mi testsejtjeink sokszor hiába várakoznak – mert abban, amit megeszünk, túl kevés a vitamin („Ételed az orvosságod.” – Hippokratész). Így halott marad az anyagcsere, mi pedig korán öregszünk és megbetegszünk. Vitaminok nélkül ugyanúgy kiszáradnak a testsejtjeink, mint a virágok, ha nem jutnak vízhez.

Még úgy tíz évvel ezelőtt is abból indultak ki, hogy 13 különböző vitamin létezik: A, C, D, E, K, és nyolc különféle B-vitamin. Azóta 13 B-vitamin vált ismertté, és némelyikük (B12 vagy a niacin) még hat különböző formában is megjelenik, amelyek az anyagcserében más-más módon szerepelnek.

 

B-vitamin-komplex és a C-vitamin enyhíti a stresszt.
Az E-vitamin az állóképességet és az ellenállást.
B12-vitamin megszüntetheti a fáradtságot.


A vevőknek B-vitamin komplexet és B12-vitamin tablettákat adtak az eredmény fantasztikus volt, jobban érezték magukat és energikusabbak lettek.

 

Vitaminok az élethez szükséges szerves vegyületek. Nélkülözhetetlenek a növekedésünkhöz, a vitalitásunkhoz, illetve általános jólétünkhöz.
Az életet csak valamennyi vitaminnal lehet fenntartani.


A vitaminok tápanyagok nélkül nem hasznosulnak, ezért nem helyettesítik az élelmiszereket
A vitaminok az enzimrendszereink alkotórészei. Az anyagcserénket szabályozzák különböző enzimrendszereken keresztül. Akár 1 fajta vitamin hiánya is veszélyeztetheti a szervezetet.

Vitaminok és ásványi anyagok nem energiaforrások, erre a makrotápanyagok – szénhidrátok, zsírok, fehérjék – szolgálnak, de csak akkor ha belőlük elegendő mikrotápanyag (vitaminok, ásványi anyagok) biztosítja az energia felszabadulást.
Forrás: Earl Mindell - Vitaminbiblia

 

 

 

A nemrégiben felismert kereken 500 karotin közül mintegy 60 számít az A-vitamin előfokának és kb. 110 karotin hatásosabb magánál a vitaminnál is. A C- és D-vitaminnak 4-4 különböző molekulája van, az E-vitamin tokoferolenjeiből pedig már egész tucatnyi ismert. Töméntelen meglepetést szereztek az utóbbi időben felfedezett pszeudó- és kvázivitaminok is. Ezek rendszerint fehérjemolekulák, amelyek hirtelen vitaminokként kezdenek működni, ill. vitaminokká alakulnak át. Ide tartozik pl. a karnitin, a pantonin, a koenzim-Q, a bioflavonoidok és más anyagok.

Ha az ember fáradt, beteg, vagy akár boldogtalan, a háttérben rendszerint vitaminhiány áll. A szupermodern molekuláris biológia legdöbbenetesebb felfedezése a következő: az orvosok gyakran rosszul ítélik meg, és következésképpen rosszul kezelik azokat a közérzeti zavarokat, panaszokat és betegségeket, amelyeknek tulajdonképpeni oka a vitaminhiány. Különösen hangzik, de a hormonhiány, a vashiány, vagy a fehérjehiány gyakran nem egyéb, mint vitaminhiány.

 

 

"...nincs az élő szervezetnek az a megbetegedése, ami ne lenne visszavezethető valamely mikroelemek hiányára..." (Dr. Linus Pauling)

 

 

,,Minden hatodik ember csak azért betegszik meg, és azért vannak különféle panaszai, mert kevés a B6-vitamin a szervezetében."

 

 

 

Napi vitamin szükséglet:

1 kg alma kellene - a napi C-vitaminhoz.

25 dkg juhtúró - napi D-vitamin

60 g mandula - napi E-vitamin

36 g tökmag - napi magnézium

30 dkg spenót - napi folsav

 

 

Drágább és jobb?
Semmi sem támasztja alá, hogy az egyik vitaminkészítmény jobb lenne a másiknál. Sőt, az sem jelenthető ki egyértelműen, hogy a mesterségesen előállított vitaminok rosszabbul hasznosulnának, mint természetes társaik, kivéve az E-vitamint, ami bizonyítottan jobban szívódik fel természetes táplálékokból.

 

 

Ha vitamin- vagy ásványianyag-készítményt vesz figyeljen, hogy kelát készítményt vesz-e.

A közönséges fémionok csak kb. 10%- szívódik fel, ha aminosavakkal kelátot képeznek belőlük akár 5x több is.

 

 

Jó még a hidrolizált, az előemésztett fehérje és a hidegen sajtolt olajok is (hő nem tette tönkre, és az olaj többszörösen telítetlen maradt mikor kivonták)

 

 

Időzíts!
Ha a legtöbbet akarod kihozni a táplálékkiegészítőidből, figyelj oda a bevétel idejére.

Ha éhgyomorra nyeled le a tablettát, a gyomorsav a legtöbb ásványi anyaggal oldhatatlan komplexet képez, a zsírban oldódó vitaminoknak pedig még az esélyt sem adod meg a felszívódásra.

Szakértők szerint étkezés közben vagy közvetlenül utána érdemes bevenni e készítményeket, mivel így tudnak optimálisan hasznosulni szervezetedben.

 

Ezeket a kiegészítő anyagokat a legtökéletesebb felszívódás érdekében más élelmiszerekkel vegyük be. Legjobb valamelyik főétkezéskor.

Vitamin hatását fokozhatja ha reggel veszi be.

Kimutatták, hogy a C-, és E-vitamin betegségmegelőző hatása reggel nagyobb.

Ráadásul a C-vitamin élénkít is. Az A-, D- M, K-vitamint tartalmazó kombinált készítmények fellendítik az anyagcserét.

23 óra után a szervezete megkezdi a regenerálódást, ha ilyenkor még éber kerülje a megerőltető dolgokat pl. stressz, munka, alkohol.

 

 

Söréleszlő! Az idegek és izmok szupertápláléka. Gyógyszertárakban, gyógynövényboltokban kapható. Nemcsak többféle B-vitamint tartalmaz, de ásványi anyagokat, nyomelemeket is. Ha gyakran ideges, vagy gyakran érez izom- fájdalmat, érdemes egy-egy sörélesztő-kúrát tartani.

 

 

Az édességfogyasztás csökkenti a szervezet kálium- és B-vitamin-szintjét.

A fogamzásgátlót szedő nőknél a tabletta zavart okozhat a B6-, B12-, és a C-vitamin valamint a folsav hasznosulásban.

 

 

1935 és 1945 a vitaminkutatás számos úttörője részesült Nobel-díjban. Ezen időszak jelentős eredményei közé tartozik a pellagra-betegek kezelése nagy adag B3-vitaminnal, az E-vitaminnal kapcsolatos vizsgálatok és az a felfedezés, hogy a B3-vitamin különböző ízületi betegségek terápiás célú kezelésére alkalmas. Az ötvenes években használtak először nagy dózisban B- és C-vitamint a skizofrénia és más pszichés megbetegedések kezelésére.

 

 

Ideális esetben nem lenne szükség semmiféle külön pótlásra. Ha étrendünkben naponta szerepel változatosan friss megfelelő mennyiségű zöldség-gyümölcs, teljes őrlésű pékáru, gabonatermék, hús és húskészítmény, keményítő, fehérje, tej és tejtermék, valamint hetente halétel, száraz hüvelyes, olajos magvak, és heti 3-4 db tojás, akkor vitaminkészítmények nélkül is tudjuk biztosítani a szervezet vitamin- és ásványi anyag szükségletét, amire szüksége van.

 

A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni. Az esszenciális aminosavak (9), és az esszenciális zsírsavak nem számítanak vitaminnak, mert nagy mennyiségben van szükség rájuk. Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani. Az 1910-es években jutott el a tudomány odáig, hogy az évszázados tapasztalatokat összegezze. A tápláléknak az energiát szolgáltató tápanyagokon, az ásványi sókon és a vízen kívül egyéb járulékos anyagokat is kell tartalmaznia. Ezeket az anyagokat Kazimierz Funk (1912) lengyel biokémikus nevezte el vitaminoknak.

 

Definíció szerint azon vegyületeket nevezik vitaminnak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, de amelyek nélkül a szervezet egészséges működése nem tartható fenn.

C-vitamin. Bár a vegyületet az 1930-as évekig nem ismerték, hiányának következményeiről az ókor óta több leírás tanúskodik. A 18. században jöttek rá arra, hogy a tengerészek körében jelentős halálozással járó betegség, a skorbut valószínűleg táplálkozási okokra, pontosabban hiányosságokra vezethető vissza. A hosszú tengeri utakon egyoldalúan (kis túlzással kétszersült sós hallal, majd sózott hal kétszersülttel) táplálkozó matrózok közül sokan haltak meg a gyengeséggel, ízületi fájdalmakkal, fogínygyulladással társuló betegségben. A tünetek kialakulásának pontos okát azonban nem ismerték. Egy James Lind nevű angol hajóorvos volt az első, aki a skorbut kezelésének tudományos vizsgálatába belefogott. Hajója legénységét hat csoportra osztotta, és az egyes csoportok étkezését különbözőképpen egészítette ki. Az egyik csoport narancsot és citromot kapott, mások almabort, kénsavas elixírt, ecetet, tengervizet vagy pedig egy gyógynövénykeveréket tartalmazó készítményt kaptak. Ma már nem meglepő, hogy csak a magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsöket fogyasztó csoport skorbuttal összefüggő tünetei enyhültek. Lind felfedezésének valódi értékét azonban a kortársak nem ismerték fel, és a skorbut kezelésében az igazi áttörésre még várni kellett. 

Lind ugyan felismerte, hogy a skorbut kezelhető (magas C-vitamintartalmú) citrommal, arra nem jött rá, hogy a betegség a citrusfélék fogyasztásának hiányával, azaz C-vitamin-hiánnyal magyarázható. Ezt Axel Holst és Theodor Frölich norvég kutatók fedezték fel, akik egy szerencsés véletlen folytán tengerimalacokkal kezdtek vizsgálatsorozatba. Felismerték, hogy ha az állatokat csak gabonafélékkel táplálják, skorbutot kapnak – egy olyan betegséget, amelyet korábban csak emberen figyeltek meg. Ma már tudjuk, hogy ennek az a magyarázata, hogy a tengerimalac azon kevés állatfaj közé tartozik, amelyek – az emberhez hasonlóan – képtelenek aszkorbinsavat előállítani, azaz számukra ez az anyag vitamin. Holst és Frölich 1907-ben közölt cikkükben azt is egyértelműen bebizonyították, hogy a skorbut valamely étrend anyag hiányának következménye, azaz hiánybetegség. Állatkísérletekben egyre több táplálék skorbutellenes hatását igazolták, és arra is rájöttek, hogy a melegítés, forralás csökkenti a hatásosságot. A hatásért felelős, ismeretlen anyagot C-vitaminnak nevezték el (a „keresztapa" Jack Drummond biokémikus volt 1920-ban).

A vitaminhatásért felelős kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elő az 1920-as évek végén.

Miért is vitamin az aszkorbinsav? Bár közvetve szerepet játszhat a megfázások megelőzésében, gyógyításában, nem elsősorban ezért értékes. Az aszkorbinsav több, az emberi szervezetben megtalálható enzim normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges.

Az enzimek működésének biztosítása révén szerepe van a karnitin-és noradrenalinszintézisben és a fehérjék előállításában is, elsősorban azonban a kötőszövetekben nagy mennyiségben jelen lévő kollagén előállításában betöltött kulcsszerepe miatt nélkülözhetetlen. A vitaminhiány esetén megfigyelhető kóros kollagénszintézis káros hatással van a csont-, ízület- és izomképződésre, és ennek következménye a skorbut is.

A C-vitamin megfázásellenes hatására egy Nobel-díjas kutató, Linus Pauling irányította a figyelmet.

De megfázás ellen jó-e a C-vitamin? Kétségtelen, hogy a vegyületnek szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és mivel hiányában egyes fehérvérsejt-típusok működése korlátozott, a C-vitamin-hiány fokozhatja a betegségek kialakulásának kockázatát.

A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a megelőzési és terápiás céllal szedett, néhány 100 mg dózisú C-vitamin nincs jelentősen kedvező hatással a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságára, súlyosságára és a betegség időtartamára átlagos fizikai terhelés esetén.

Forrás: http://kodpiszkalo.blog.hu/2013/04/28/mire_jo_a_c-vitamin

 

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás próbálta kideríteni, hogy a szintetikus C-vitamin felszívódása, azaz hasznosulása eléri-e a természetes eredetűét, és a kérdés tulajdonképpen a mai napig nincs lezárva. Van olyan kutatási eredmény mely szerint azonos dózisú szintetikus és természetes C-vitamin megegyező mértékben emeli meg a vérplazma aszkorbinsavszintjét, azaz a szintetikus éppen olyan hatásos, mint a természetes. De van olyan kutatás, amely szerint a citrusokban lévő egyéb tápanyagok akár 35 százalékkal megnövelhetik a C-vitamin hasznosulását, ezért érdemesebb a természetes forrást preferálni a szintetikussal szemben. De érzékelve a természetes források iránti megnövekedett érdeklődést - az elmúlt években egyre több olyan készítményt dobnak piacra, amely a szintetikus C-vitamin mellett természetes forrásokat (pl. csipkebogyó-, acero- vagy gojiőrleményt) is tartalmaz.

 

Mennyit?

Világszerte a nemzeti C-vitamin-ajánlások napi 60-80 mg-ot határoznak meg, ez azonban nem az optimális beviteli szint, hanem az az érték, amellyel az ismert hiánybetegségek megelőzhetők.

A kutatások azt mutatják, hogy egy 200 mg-os tablettával a vérplazma aszkorbinszintje csaknem teljesen telítődik, és bár teljes telítődés 1000 mg-nál történik, a 200 mg és az 1000 mg elfogyasztása utáni érték közötti különbség minimális.

A kutatások szerint egy 500 mg-os tablettának már csak a háromnegyede, egy 1250 mg-osnak pedig kevesebb mint a fele szívódik fel.

Van olyan kutatás, amely szerint, ha folyamatosan magasan akarjuk tartani vérünk aszkorbinsavszintjét, előnyösebb, ha naponta többször fogyasztunk kisebb dózisokat.

Szent-Györgyi Albert, aki ,,feltalálta” izolálta a C-vitamint zöldpaprikából, annyira fontos vitaminnak tartotta, hogy naponta 1000 mg-ot fogyasztott, (93 évesen hunyt el), viszont amikor beteg lett, az adagot 6-8000 mg-ra emelte).

A legtöbb állat szintetizálni tudja a saját szükségletét, de az ember, a majom, és a tengerimalac nem.

A kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling, aki 90 évesen még előadó körutat tett. Azt írja, hogy a táplálkozásunk étrend-kiegészítőkkel, elsősorban C-vitaminnal való optimalizálása révén 25-35 évvel tovább élhetünk, mégpedig a legjobb testi állapotban, megőrizve pszichikai és fizikai teherbírásunkat és szellemi frissességünket.

Az optimális C-vitamin-ellátás nélkülözhetetlen az igazán jó életminőséghez és a hosszú élethez. A C-vitamin ,,gazdaságossá teszi a vérkeringést”.

Paul Lüth professzor kifejtette, javítja az oxigénhasznosítást. Mert kerékpár-ergométeren végzett kísérletek azt mutatták, hogy ha az ember C-vitamint vesz be, azzal olyan hatást ér el, mint egy edzéssel, vagyis mintha sporttevékenységet végezne, ahogy az a vérnyomáson és a pulzusfrekvencián stb. is leolvasható. Emiatt azonban még korántsem mondhatunk le az elegendő mozgásról.

44 klinikai vizsgálat metaanalízise során kiderült, hogy napi több mint 500 mg C-vitamin bevitele szignifikánsan képes javítani a szív- és érrendszeri betegek ereinek funkcióit.

 

 

A hosszú időn keresztül, rendszeresen szedett túl nagy dózis vitaminok és ásványi sók panaszokat okozhatnak!

De még rövid ideig is csak orvossal konzultálva.

 

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/stressz-ellen-11.html

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/111-dolog--mely-boldogga--meg-boldogabba-tesz-/111-dolog-mely-boldogga--meg-boldogabba-tesz-13.html