Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÚJ JÓ VEGYES IDÉZETEK 10

 

"A meditáció kapu a tudat számára az ésszel fel nem fogható és meg nem érthető világ felé. Az ésszel felfogható világ egy nagyon szűk morzsája a létezésnek. Ahhoz, hogy a tudat képessé váljon az utazásra - ami az új tudatosság alapvető természete - el kell engednie a racionalitás partjait is ki kell hajóznia a megfogható világ kikötőjéből, hogy útnak induljon az univerzum végtelen egységtudat óceánja fele.”

 

Magunkban hordozunk minden csodát, amelyet kívül keresünk. (Thomas Brown)

 

Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát. (Jókai Mór)

 

Az erô nem a fizikai képességekből fakad. A legyőzhetetlen akarat a forrása. (Buddha)

 

Buddha definíciója szerint az együtt-érzés az szerelem plusz meditáció. Amikor a szerelmed nem csupán egy vágy a másik iránt, nem csak egy szükség; amikor szereteted adáson alapul, és nem egy koldus, hanem egy császár szerelme; amikor szerelmed nem követel cserébe semmit, és kész arra, hogy pusztán az adás öröméért adjon - akkor add még hozzá ehhez a meditációt, és a tiszta, valódi illat megjelenik. " (OSHO)

 

Megérezzük, ha valaki szeret bennünket. Az érzés mindenen áthatol, és bejárja a végtelenséget. (Honoré de Balzac)

 

A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, neh

ézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál! (Müller Péter)

 

A szellemi szeretet legfőbb öröme, hogy adhat. Ahogy a nap se nézi, hány rügy pattan ki fényére, mert saját tüzének extázisában él, úgy a szellemi szeretet is az éntelenség gyönyörében és szabadságában fürdik. Nem függ senkitől, s ugyanakkor tudja, hogy minden hozzá tartozik.

 Ha valaki a szellemi szeretet állapotát átéli, látja, hogy senki és semmi meg nem szerezhető, de el sem veszíthető. Ez a legfőbb, a legteljesebb és a legboldogabb időtlen ölelés. (Müller Péter)

 

TALÁLKOZÁSOK - Amikor egy emberrel későn találkozol, s meglátod benne mindazt, amit másban nem találsz, s hiányolsz, úgy tűnik, éppen csak egy percet késtetek el, hogy együtt többek legyetek. Nem osztozhatsz! Van úgy, hogy nem lehet, hiába

nyújtja feléd a kezét. Jegye más vonatra szól. Tudod, hogy ő is néz, és elkapott tekintetében mintha magával vinné álmaidat, mindazt, amit vársz. Úgy tűnik, éppen csak egy percet késtetek el. Nem osztozhatsz! Van úgy, hogy nem lehet. Aki igazán rád vár, ő megtalál, ő nem tűnik el. Időben ott leszel, nem késhetsz el. Ő rád talál. Vele találkozol, és meglátod benne mindazt, amit másban nem találsz, és hiányolsz. Megfogja felé nyújtott kezed. Jegye a tiéd mellé szól. (Takács Béla)

 

,,Van, akinek a Te mosolyod ad erőt, van, akinek a Te szemedben rejlő csillogás ad értelmet!"

 

,,Nem egy nő szeretnék lenni az életedben, hanem A NŐ, aki az ÉLETET jelenti Neked!"

 

"Nem hiszek a véletlen találkozásokban.

 A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni.

 Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk rá..... Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki.

 De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor megértek e találkozásra..." (Márai Sándor)

 

Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és gondolataival vigyáz rá.

Aki szeret, ezt teszi. Gondol, és vigyáz rá.

Akit nagyon szeret. Gondolataival, érzéseivel, szívével.

A szívében őrzi őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni.

Néha fájdalmas dolog ez, mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehet a közelében.

Csak távolról csodálhatod, figyelheted őt.

Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz.

Engedni, hogy úgy éljen, ahogy szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb.

Ahogy szüksége van rá.

Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni öt.

Messziről vigyázni rá. A szívedben, a gondolataiddal, az érzéseiddel, és a szereteteddel

És hinni, hogy egy napon visszatér.

Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád.

Létezik ilyen szeretet. (Csitáry-Hock Tamás)

 

"Egy igazi nőnek nincs szüksége ideális testsúlyra és modellalkatra ahhoz, hogy vonzó legyen. Ami igazán számít az a mosoly, a báj, a mágikus pillantás, a kisugárzás, a személyiség és mindenekelőtt az önbizalom!"

 

Egész életemben tisztában voltam, hogy mindennél jobban hiányzik, fáj egy valakinek a hiánya az életemből. A fiatalkori éveimben úgy gondoltam, hogy ha keresem, talán megtalálom. Egészen 2009 nyaráig kerestem, amikor is gyökeresen megváltozott bennem minden. Két barátnőm is van, akik megtalálták az igaz társukat, a "reciprokukat", ahogy én nevezem. A tökéletes felünk, aki pont az ellentétünk, de mégis ugyanolyan, aki tökéletesen kiegészít. A 2 és -2 sose lesz 1 egész, de az 2 és az 1/2 már igen.

Én is őt "keresem", már ha azt annak lehet nevezni, hogy mindennél jobban TUDOM, hogy létezik, és nem fogom Nála alább adni már soha. Azaz, ha kell hát egyedül élem le innen az életem, ha mégsem  lelném meg. Még mindig jobb, mint megannyi ember sorsára jutni, akik éveket vesztenek és egész életeket, mert olyannal vannak, akik nem az igazi párjuk. Én tudom kit keresek. Minden porcikámmal és idegszálammal érzem, és évről évre tisztábban, részletesebben "látom". Nem fogom feladni... ha kell egy életen vagy még tovább is várok. (Meredydd)

 

"Régen azt gondoltam, hogy az a legrosszabb, ami történhet velem, ha egyedül maradok. De ez nem igaz. Az a legrosszabb, ha olyanokkal vagyok körülvéve, akik között egyedül érzem magam!" (Robin Williams - A világ legjobb apája)

 

Most nem akart tőle mást, csupán megnyugtató közelségét. Érezni akarta meleg testét az övé mellett, leheletét a mellkasán, szívverését az övén. Szerette volna ugyanazt a békességet nyújtani neki, amit tőle kapott. (J. R. Ward)

 

Abból végy, ami kéznél van, mert bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni. (Hésziodosz)

 

„El kell engedned a múltad, hogy lehessen jövőd.”

 

 

“Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság.” (Lady Blessington)

 

,,Néha a jó dolgok azért mennek tönkre, hogy még jobb dolgok jöhessenek létre" (Marilyn Monroe)

 

"Hogy szeretsz-e vagy utálsz, attól függ, hogy szereted-e vagy utálod-e önmagadat. Én senki nem vagyok. Csupán tükör vagyok. Én vagyok az arc a tükörben." (Byron Katie)

 

Vannak, akik inkább a szívükre hallgatnak, és nem arra, amit mások diktálnak. Ritkán találkozni ilyen emberekkel, de ők azok, akik emlékeztetnek arra, hogy ha elindultál az utadon, ne tántorítsanak el a kétségek és gyötrelmek, hogy jó abban hinni, hogy nincs "nem tudom", hogy nincs "úgyse sikerül" vagy "lehetetlen". Ők emlékeztetnek minket arra, hogy jó elhinni, a lehetetlen nem létezik." (Sean Thompson)

 

Azt szeretem az életben, hogy egyes emberek utálnak, én mégis nevetek rajtuk, mert tudom, hogy milyen értékektől fosztják meg magukat azzal, hogy nem ismernek engem. (Kereszti Hajnalka)

 

,,Az ERŐ mindannyiunkban benne van, lángja ott pislákol mélyen, csak lefedjük, eltakarjuk. Már biztos sejted, hogy a lelki erőre gondolok. Ez pedig egyenlő az életerővel. Nincs olyan ember, ki e nélkül születne meg. Akkor hova tűnik? Tudsz mondani egyetlen olyan csecsemőt, akiben ez az erő nincs jelen? Mekkora bátorság kell a megszületéshez, ahhoz, hogy élni akarjon? Mindennek ez a motorja, a fűtőereje. Ha Te benned nem lenne meg az Erő, már nem lennél itt a földön.

Az életerő pedig számomra egyenlő a HIT-tel. Akkor érezheted azt, nincs erőd, ha nincs meg a hited. Nem hiszed, hogy boldog lehetsz, nem hiszed el, hogy érdemes vagy a szeretetre, hogy segítséget kaphatsz az Égiektől, és embertársaidtól, nem hiszed el, hogy minden megváltoztatható, egyszóval: lemondasz életed értelméről.

 Ennyi lenne csak? Hát nincs semmi, amiért érdemes hinned, bíznod? Elárulom olyan, hogy értelmetlen élet nincs! Találd meg a benned mélyben elrejtőzött erődet, ahhoz, hogy segítséget kérj, ha egyedül nem bírsz elindulni, továbblépni. Meg fogsz lepődni mennyien szeretnének segíteni. Nekik ez ad értelmet életüknek. Ezáltal te is segítesz. Rajtuk.

Az élet csodálatos. Egy nyíló virág, egy mosolygó szempár, becsukott szemmel a lágy szellő simogatása, az ölelésben megbújó erő, a megtisztulást hozó esőcseppek, szerelmed halk lélegzése és sok-sok minden miben benne rejlik az élet gyönyörűsége. Kérlek csendesedj el kicsit. Hunyd be szemed és érezd a világot, az életet. Pár pillanatra lépj ki a rohanásból. Add meg magadnak ezt az időt. És csak lélegezz. Lélegezz mélyeket. Lélegezz nyugodtan, ritmusosan. Érezni fogod! Ez az igazi élet, ezért érdemes élni, mert ennek vagy része Te is!" (Török Edina)

 

"Ha valamivel nem vagy megelégedve, mondd meg nyíltan. De békétlen ne légy miatta. A békétlenség izgágává teszi az embert és az izgága emberek olyanok (...), mint a darazsak: egyetlen képességük, hogy fullánkjukkal mérges daganatokat okoznak." (Wass Albert)

 

"Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz.

S mert élsz: gazdag lehetsz."  (Wass Albert - Te és a világ)

 

A legtöbb ember csodára vár. Valamilyen szent látványosságra várnak, ami igazolná azt, hogy hihetnek a lehetetlenben. Arra várnak, hogy előbb lássanak, hogy aztán később hihessenek. Pedig ez pont fordítva működik. Amikor hiszel benne, akkor fogod látni! A tudatod teremti a valóságod. A gondolataidnak nagy ereje van. (Yehuda Berg)

 

Ha arra összpontosítunk, hogy milyen szörnyű a helyzetünk, egyre rosszabbul fogjuk érezni magunkat. Irányítsuk figyelmünket a pozitívumokra, és egyre több pozitív dolgot fogunk észrevenni. (Gary Chapman)

 

"Egy nagyon fontos dologra jöttem rá az elmúlt közel húsz év alatt: hogy jót tenni jó. Tiszta, nemes öröm. De jó lenne, ha egyre többen mernénk ajándékká válni egymás számára! Hihetetlen, szédületes távlatok lennének az emberiség előtt, ha minél többen rá mernénk lépni a szeretet útjára! Egy új és magasabb rendű emberi civilizációt lehetne megteremteni. Verne Gyula még csak álmodott arról, hogy milyen lenne, ha repülnének az emberek, és ez akkor lehetetlennek tűnt, mégis megvalósult. Miért ne lehetne arról álmodni, hogy milyen lenne ez a világ, ha a szeretet mozgatná az emberek szívét?" (Böjte Csaba)

 

Válassz olyan munkát, amit szeretsz és egy napot sem kell dolgoznod az életedben. (Konfucius)

 

"Hű tanítvány, pihenj a fehér csöndben, pihend ki léted fáradalmait – s ha visszatérsz újra e kerek földre, hozd el az egek ajándékait.

Hozz szeretetet, irgalmat magaddal, résztvevő szívet mindenek felé;

északnak, délnek, keletnek, nyugatnak – jó szándékot fel- és lefelé.

Legyél visszhangja majd a tanításnak, légy szerény, szelíd majd és egyszerű;

a gyengék védelmére áldozd léted, mert testv

éred az állat és a fű...

 A Mérhetetlen fény ragyogjon néked, kísérjen el Végtelen Irgalom!

pihenj az Égi Lótusz Ligetében, ahol nincs szenvedés, nincs fájdalom... "(Részlet a Tibeti halottaskönyvből)

 

 

"Minden attól függ, hogyan nézed a dolgokat. Van öt olyan erény, amit ha sikerül megőrizned magadban, mindig békében leszel a világgal. Az első erény: nagy dolgokat vihetsz véghez, de soha ne feledd, hogy van egy Kéz, amely vezeti a lépteidet. Ezt a kezet mi Istennek hívjuk, és mindig az Ő akarata felé fog téged vezetni. A második erény: néha egy kicsit abba kell hagynom az írást, hogy kihegyezzem

 a ceruzát. A ceruzának ez szenvedést okoz, de a végén hegyesebb lesz. Van olyan fájdalom, amit el kell tudnod viselni, mert jobb ember leszel tőle. A harmadik erény: a ceruza mindig hagyja, hogy kiradírozzuk azt, amit elrontott. Megérti, hogy ha kijavítunk valamit, amit rosszul csináltunk, az nem szükségszerűen rossz - épp ellenkezőleg: fontos, mert az igazság útján tart minket. Negyedik erény: a ceruzában nem a fája vagy a külső formája a lényeg, hanem a grafit, ami benne van. Ezért mindig törődj azzal, ami a bensődben történik. Végül a ceruza ötödik erénye: mindig nyomot hagy maga után. Tudd meg, hogy az életben te is ugyanígy nyomot hagysz a tetteid után, és ennek tudatában cselekedj." (Paulo Coelho)

 

 

,,Hiszem az erőt, ami bennem lakozik,

Hiszem a szerelmet, ami rám várakozik,

Hiszem a barátságot, mely a sírig is elkísér és

Hiszem a szeretetet, ami mindezeknél többet ér!"

 

 

Az irodalomban is úgy van, mint az életben. Akárhova megy az ember, beleütközik az emberiség javíthatatlan csőcselékébe (...), mely mindenütt nyüzsög, és mindent beszennyez, mint nyáron a legyek. Ugyanígy van a rossz könyvek elszaporodásával, mely hihetetlen mennyiségben termeli az irodalmi gazt, amely megfojtja a kifogástalan magot. Az ilyen könyvek elrabolják a nagyközönség idejét, pénzét és figyelmét, mely valójában a válogatott alkotások részére adatott. A rossz könyvek nemcsak haszontalanok, hanem ártalmasak. Hiszen a jelenlegi írásos művek kilenctizede csak azért nyomtatódik, hogy kicsaljon a hiszékeny, nagyszámú közönség zsebéből néhány felesleges tallért; ennek érdekében a szerzők, kiadók, és szerkesztők szándékosan megvastagítják a könyvecskéket. Még kártékonyabb, szemtelenebb és lelkiismeretlenebb csalást követnek el a soronkénti firkászok; garasokat behajtva soronkénti tákolmányukért. Ezek a "napszámosok" megrontják az olvasók ízlését, és megsemmisítik a természetes megvilágosodást. (Lev Tolsztoj)

 

 

,,A csend az örökkévalóság, mert az örökkévalóságban csend van, mely a nyugalom és béke harmóniájának boldogsága. A csend az örökkévalóságot betöltő tökéletes boldogság.

Ha ezt el akarjuk érni, akkor ne gondoljunk csak külső, fizikai, azaz testi csendre, mely mulandó, mint maga az anyagi lét, hanem a lélek békéjének a harmóniájára. Mert hiába keressük fel az erdők vagy akár a világ legelrejtettebb magányát, mit sem ér a környezetnek a legteljesebb csendje sem, ha a lelket békétlenség, kínzó vágyakozások, nyugtalanító szomjúságai epesztik….

A nyugalmas lélek csendes, elmúlhatatlan harmóniájába. Ahol pedig a lélek benső csendjével együtt van a külvilág, a testi csend is, ott az igazi tökéletes élet.

A lelki harmónia testi harmóniát teremt. Amely lélekben megszűnnek a vágyak szenvedélyei és a nyugtalan sóvárgások szomjúságai, ott megszűnik a külső küzdelem is, ott elmúlik a külső, a testi, a világi háborúság is.

Mert a lelki megelégedettség, fizikai, azaz testi, illetve világi megelégedettségre vezet.

A megelégedett boldog ember lelki csendjében egyszerű eledellel táplálkozik, szerény hajlék­ban, ruhában él. Nem törekszik nagy erőlködéssel földi javakra, hogy ezzel a lelki vágy akár csak a testi, a környezet, a külvilág csendjét is megzavarja.…

Az ember, ha a magányt felkeresi és a külvilág iránt érzéketlenné, süketté és vakká lesz, meghallja azt a hangot, amely belül a lélekben szól és melyet körülötte a csend kifejez.

Mert a csend beszél.....A csendben születnek a legszebb gondolatok. A csendben nincsenek vágyak, és ahol nincs vágyódás, ott nyugalom és béke van.A lélek e szabadságában kitárul és elmondja, mi az élet, hova tartozik, honnan jött és hová megy.” (SATCHITANANDA)

 

A spirituális fölismeréshez nélkülözhetetlen a lefelé íve­lő ciklus. Valamilyen szinten hatalmas kudarcot kell el­szenvedned, illetve nagy veszteséget vagy fájdalmat kell átélned ahhoz, hogy a lelki dimenzió felé fordulj. Az is megtörténhet, hogy épp sikered válik számodra üressé és értelmetlenné, és így kudarcként szembesülsz vele.

Minden sikerben benne rejlik a kudarc, mint ahogy a kudarcokban is ott lapul a siker. (ZEN)

 

 

Egy Jüan nevű szerzetes azt kérdezte:

– Mester, teszel-e valami komoly erőfeszítést, hogy gyakorold az Utat?

– Igen – mondta Huj-haj.

– Mit?

– Ha éhes vagyok, eszem – ha álmos vagyok, alszom.

– Hát nem ezt tesszük mindnyájan?

– Nem bizony.

– Miért nem?

-  Ha esztek, közben száz dolgon jár az eszetek, és ha aludni tértek, ezer gondolattól terhes az elmétek – mondta Huj-haj. – Hát ezért nem. (ZEN)

 

 

Egy nap az egyik szerzetes megkérdezte a mestert, hogy hallott e már a keresztények Bibliájáról. "Soha sem hallottam róla," mondta a mester, "kérlek, olvass fel belőle!"
A szerzetes felnyitotta a könyvet Máté evangéliumánál, és olvasni kezdte: "Azt mondom ezért néktek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek, vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek - mennyei Atyátok táplálja őket."
"Bárki mondta is ezt, közel volt a megvilágosodáshoz" válaszolta a mester.

 

 

- Várj amíg senki sem lesz körülöttünk, akkor megmondom - felelte Cui-vej, amikor egy szerzetes a buddhizmus értelméről faggatta.
Valamivel később a szerzetes újra odament hozzá:
- Most nincs itt senki, válaszolj légyszives.
Cui-vej kivitte őt a kertbe egy bambuszligethez, de nem mondott semmit. A szerzetes most sem értette, végül is Cui-vej megszólalt:
- Az egyik nád rövid, a másik hosszú.

 

 

Egy nap Chuang Tzu és egy barátja a folyó mellett sétált.
- Nézd, ahogy úsznak a halak! - mondta Chuang Tzu - Igazán jól érzik magukat!
- Te nem vagy hal - válaszolta a barátja - így nem tudhatod, hogy jól érzik e magukat.
- Te nem vagy én. - mondta Chuang Tzu - Honnan tudod hogy nem tudhatom, hogy a halak jól érzik magukat?

 

 

Két szerzetes a város felé menvén egy folyóhoz ért. A sekély gázló mellett ott állt egy gyönyörű lány, aki hosszú, fodros szoknyája miatt nem tudott átkelni, ezért megkérte a szerzeteseket, hogy vigyék át őt. Az egyik szerzetes nem tudta mitévő legyen, de a másik gyorsan karjába vette a lányt, és átvitte a túlpartra. A lány kedvesen megköszönte, és távozott. Estére, mire a város határához értek, a másik szerzetes nem bírta tovább, és megkérdezte:
- Testvér, szellemi vezérelveink nem engedik, hogy nőkkel kerüljünk kapcsolatba, hiszen kísértésbe vihetnek minket. De te felvettél egyet és a karjaidban hordoztad!
- Testvér - válaszolta a másik - én letettem azt a lányt a parton, de te még mindig cipeled?

 

 

 

Két tanítvány beszélgetett a mestereikről. Az egyik állította, hogy az ő tanítója egy csomó mágikus dologra képes, például tud a levegőbe írni, és papírokra, melyek messzire vannak tőle.

És, a te mestered mit tud?- kérdezte a másiktól.

Ó, az én mesterem is csodálatos dolgokra képes! - válaszolta a másik - Például, amikor fáradt, alszik, amikor éhes, eszik.

 


Miközben a remete tűzifát gyűjtött az erdőben, egy tolvaj belopódzott a kunyhójába. Mivel nem talált semmit, éppen indult volna, amikor a remete hazatért. A tolvaj váratlan esemény hatására mozdulni sem tudott, a remete viszont vidáman így szólt:
- Nahát, az mégsem lehet, hogy üres kézzel küldjelek el! Milyen vendéglátó volnék akkor? - azzal levette összes ruháját, s a tolvajnak adta, aki zavarodottam távozott.
Aznap este a remete a közeli tó partján üldögélt töprengve, ruhátlanul a holdfényben.
- Szegény tolvaj, bárcsak neki adhattam volna ezt a csodálatos holdat is!

 

 

Volt egyszer egy kőbányász kőfaragó, aki elégedetlen volt magával és helyzetével. Egy napon egy vagyonos kereskedő háza mellett haladt el. A nyitott ajtón keresztül benézve számtalan értékes dolgot és fontos látogatókat látott. "Milyen hatalmas is a kereskedő!" gondolta magában a kőfaragó. Irigy lett és azt kívánta, hogy ő is kereskedő lehessen. Nagy meglepetésére, hamarosan kereskedő lett belőle, és több luxust és kényelmet élvezett, mint addigi egész életében, de mindenki irigykedett rá, akinek kevesebb vagyona volt. Hamarosan egy magasrangú hivatalnok haladt el háza előtt, akit szolgái gyaloghintóban vittek. Kísérők serege haladt mögötte, és katonák sokasága előtte, akik gongokat vertek, mivel mindenkinek meg kellett hajolnia a hivatalnok előtt, legyen az bármily vagyonos is. "Micsoda hatalmas is ez a tisztviselő!" - gondolta - "Bárcsak magasrangú tisztviselő lehetnék!" És magasrangú tisztviselő lett, akit mindenhova gyaloghintóban hordoztak, és akit mindenki félt és gyűlölt. Forró nyári nap volt, és kellemetlenül érezte magát a nyitott gyaloghintóban. Feltekintett a napra. A Nap büszkén trónolt az égen, nem zavartatva magát senkitől és semmitől. "Micsoda hatalma is van a Napnak!", gondolta, "Bárcsak a Nap lehetnék!" És a Nappá lett. Könyörtelenül bocsátotta sugarait a földön mindenre, perzselve a mezőket, átkozva a parasztok és munkások szavától. De egy hatalmas, fekete felhő került elé, és sugarai nem jutottak el többé az alant levőkre. "Mily hatalmas is a viharfelhő!", gondolta, "Bárcsak viharfelhő lehetnék!" És viharfelhő lett. Eláztatta esőjével a földeket és a falvakat, mindenki reá kiáltozott. De hamarosan észrevette, hogy valami hatalmas erő eltolja helyéből, és rádöbbent, hogy a szél az. "Micsoda hatalma van!", gondolta, "Bárcsak szél lehetnék!" És széllé vált. Lefújta a házak tetejét, kicsavarta a fákat, mindenki rettegett és félt tőle. De egy kis idő után nekiszaladt valaminek, ami meg sem mozdult bármily erősen is próbálta ellökni - egy magas kőszirt volt. "Milyen hatalmas is a szikla!", gondolta, "Bárcsak sziklává lehetnék!" És szikla lett, mindennél erősebb, ami csak a földön létezik. De ahogy állt ott, egy furcsa, fémes hangot hallott, és érezte hogy teste megváltozott. A távolban egy kőfaragó alakja bontakozott ki.

http://szamszara.blogter.hu/281472/koanok

 

 

Egy szerzetes a kolostor mezején sétált, amikor egy nap madárdalt hallott.

Megigézve hallgatta. Úgy tűnt neki, hogy igazából még sosem hallott madárdalt.

Amikor a madár elhallgatott, visszatért a kolostorba, és nagy döbbenettel tapasztalta, hogy társai teljesen idegenek voltak neki, és ő is nekik.

Csak fokozatosan jöttek rá, hogy évszázadok teltek el közben.

Annyira tökéletesen hallgatta a madárdalt, hogy az idő megállt, és ő átcsúszott az örökkévalóságba.

Az imádság akkor tökéletes, ha felfedezzük az időtlent.

Az időtlent az érzékelés tisztaságán keresztül fedezzük fel. Az érzékelés akkor tisztul meg, ha megszabadul minden előre kialakított véleménytől és személyes nyereségvágytól.

Akkor aztán meglátjuk a csodálatost, és a szívünk eltelik csodával.

(Anthony de Mello – Szárnyalás)

 

 

"Talán ez az a nap... amikor rádöbbensz valamire, amiről nem is álmodtál. ... amikor a szemed hirtelen ámulatba ejtő dolgokat lát meg.... amikor füled csak a dicsőség hangját hallja. ..... talán ez a nap lesz valami újnak a kezdete, amikor úgy érzed, hogy kitárul előtted a határtalan mindenség." (Pam Brown)

 

,,Soha ne feledkezz el arról, hogy egyedül kell végigjárnod az utad! Sétálhat melletted bárki, foghatja kezed akárki, a saját utadon Neked kell végig haladnod! A célokat is Te tűzöd magad elé, és dönthetsz, hogy mosolyogva, vagy sírva, és kúszva mászva haladsz... Az akadályokat csak a Te képzeleted építi szemed elé. Önmaguktól azok nem léteznek! Ha úgy döntesz, eltűnnek az életedből, ha "Mersz" ebben hinni! Szóval emeld csak fel a fejed, és ne lógasd az orrod... ne az útszéli köveket és buktatókat figyeld, hanem a gyönyörű napsütéses eget. Halld a fent szálló madarak hangját, érezd a levegőben a csodás virág illatot, és mosollyal arcodon bátran haladj életed felé!"

 

,,Csak az tud élni, ki mindig nevet, kinek szívéből nem fogy a szeretet, kinek lelke élettől vidám, a világ szépségén ámulva csodál. Ki minden könnyből szivárványt fakaszt, ki minden sziklából virágot szakaszt, ki élete gondjain könnyedén átrobog... Csak az tud élni: KI MINDIG MOSOLYOG.''

 

,,Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.*

 

,,~Ha a mai napot nem mosollyal kezdted, akkor kezdj el gyakorolni holnapra...!!

 

~A mosoly a világosság a lélek ablakában. Jelzi, hogy a szív otthon van!!

 

~A Boldogság parfümjéből nem tudsz úgy locsolni másra, hogy néhány csepp Rád ne hulljon!!

 

~A mosolygás ragadós:elkapod, mint a náthát, mosolyogni kezdek, hogy valaki széthúzza a száját.

Sétáltam az utcán, csak egy mosoly volt a hibám, bárki, aki meglátta, éntőlem lett vidám!! 

 

~Egy megnyerő mosoly győztessé tesz.

 

~Mosolyogj-ez a második legjobb dolog, amit a száddal csinálhatsz.

 

~A nevetés a felszínre törő mosoly csilingelése.

 

~Az emberek nem figyelik, hogy tél van-e, vagy nyár, ha boldogok.

 

~A leginkább elvesztegetett nap az, amikor nem nevettél!!!

 

~Nevess,és a világ Veled nevet!!

 

~A világ mindig vidámabbnak látszik egy mosoly mögül!!

 

~A nevetés a legjobb orvosság!!

 

~A mosoly egy pillanat műve, de emléke néha örökké tart!!

 

~A kis dolgok a legértékesebbek -egy halk szó, egy pillantás, egy mosoly! (Margaret Lindsay)

 

~A legjobb módja önmagad felvidításának másvalaki felvidítása!! (Mark Twain)

 

~Ne légy morcos!! Sosem tudhatod, ki szeret bele a mosolyodba!! (Justine Milton)

 

~Mosolyogj, ez mindig bejön!! (Doug Horton)

 

~Ne törődj vele, ha rossz napod volt, gyógyítónak találod a mosolyt. Körkörösen terjed majd a szádtól, megóvja arcod a megfagyástól!! (Anthony Ewwer)

 

Szeretem a mosolyokat és a nevetést.

Ha valaki mosolyt szeretne saját életében, akkor annak tennie is kell érte valamit.

...Hogy mit is? Természetesen nem haraggal, féltékenységgel, mohósággal

vagy gyűlölettel, hanem szerető kedvességgel, nyitott szívvel és bizalommal.! (Dalai Láma)

 

~A világ olyan, mint egy tükör, látod? Mosolyogsz, és a Barátaid visszamosolyognak!

 

~Mosolygunk, ha boldogok vagyunk. És boldogok leszünk, ha mosolygunk!!

 

~A legtöbb mosoly válasz más mosolyára. Kezdd Te!!:)

 

~A mással megosztott mosoly megduplázódik!!

 

~Szinte lehetetlen úgy mosolyogni, hogy attól ne érezzük jobban magunkat!!

 

~Ha nem tudsz mást tenni, mosolyogj!!

 

~Mutasd ki az örömöd, és megsokszorozódik az ereje!!

 

~A mosoly ingyen van, de megfizethetetlen!!

 

~Mosolyogj, a mosoly nem teszi szegényebbé azt aki adja, de boldogabb lesz tőle aki kapja!

 

Ha valaki már túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogni tudjon, akkor legalább te nézz rá derülten.

 

~A mosoly beragyogja mindazokat, akik látják!

 

~Mindig az az erősebb, aki nem tombol, hanem mosolyog.

 

~Mindössze tizenhét izom munkája kell egy mosolyhoz, de negyvenhároméra van szükség a haragos tekintethez!!

Tedd hát azt, amit egy mosolyhoz kell tenned, és meglátod, ez jóval kevesebb erőfeszítésbe kerül.

 

~Minden percben, amíg lefele görbíted a szádat, elveszítesz hatvan másodpercnyi boldogságot.

 

~Mosolygunk, ha szimpátiát érzünk, ha üdvözlünk valakit, ha elismerünk valamit.

Minden kétséget kizárólag ez a legfontosabb kapcsolat teremtő jel az emberi gesztusrendszerben!

 

 

"A mosoly világossága a lélek ablakán mindig jelzi, hogy a szív otthon van." 
Kívánom, hogy legyen mosolygós napotok!!!!!!"

 

 

" Ragadd meg minden napodat. Örülj a teljesség igényével. minden napnak, úgy, ahogy van.

 Az embereknek, úgy, ahogy vannak. (...) Nem arról van szó, hogy a mának kell élnünk - ez materialista hozzáállás lenne, hanem arról, hogy a mának kincsként kell örülnünk.

 Úgy látom, hogy a legtöbben felszínesen élünk, nem is gondolva arra a csodára, hogy egyáltalán élnünk adatott..." (Audrey Hepburn)

 

 

Ha te Fénymunkás vagy, egy világítótorony ezen a bolygón, aki megváltoztatja a fény egyensúlyát bármerre is jár, akkor te közvetlen hatalmat fogsz gyakorolni a harag, a frusztráció és a dráma felett. Uralkodj rajtuk! Nos, az embereket nem tudod megváltoztatni magad körül. Egyszerűen nem tudod. Hadonásznak majd és mindenfélét csinálnak, talán még dühösek is lesznek, drámát generálnak, megpróbálják majd a gombjaidat nyomkodni. Azért teszik mindezt, hogy uralkodjanak rajtad és ha tudnak rád hatni, már el is buktál, vajon nem így van? Azt hiszem, tudod kiről beszélek. Tudom, hogy kik ülnek most itt és kik azok, akik olvassák ezeket a sorokat... (Kryon)

 

 

“Ha egy népnek van valamije, ami neked kell, provokálj háborút, és megvan az ürügy a lopásra.” (Avatar)

 

 

Nem test vagyok, amelynek lelke van, hanem lélek, aminek van egy látható része, amit testnek hívnak. (Paulo Coelho)

 

Amit az ember magára hagy, és nem törődik vele, az bekoszolódik – tudjuk jól. Ez a lelkünkkel is így van.

 És a kosz a koszt vonzza.

 Amire hangolod magad, azt fogadod be. Annak leszel médiuma, eszköze, tettestársa és megvalósítója. És ez a

törvény nemcsak a látható, hanem a láthatatlan világra is vonatkozik.

 Jó pillanatainkban angyalok vannak körülöttünk.

 Ha nem is látjuk, de érezzük őket. A reggeli fürdésnél gondolj a lelkedre is. Mosd meg azt is, és kérj védelmet a világban működő rossz erők ellen." (Müller Péter)

 

A lelki szeretetben énünk kőkemény falai megrepedeznek, s mint az árvíz, kilépünk magunkból, s a másik világát is elöntjük. Még akkor is, ha ez a világ tele van gátakkal, akadályokkal, szögesdrótokkal. S mindezek hiába bántanak, sértenek, karcolnak vagy sebeznek. Bárki, aki hozzánk is belép szöges, tüskés, csapdákkal és akadályokkal teli országba jut. Onnan tudod, hogy valaki szeret, hogy túllép ezeken a bántó akadályokon, sérelmeit megbocsátja, hibáidat eltűri, s elfedi. (Müller Péter)

 

A csönd teljes szabadságot ad, hogy megértsem azt a világot, amelyben minden működött, és megtaláljam azt a pillanatot, amikor minden elromlott. (Paulo Coelho)

 

"A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre.

A próba nem vár. Az élet nem néz hátra." (Paulo Coelho)

 

Ha képes vagy úgy működni, mintha nem lennének gondjaid, akkor rá fogsz döbbenni, hogy nincsenek gondjaid! Minden gond csupán látszat; hiszel bennük, ezért vannak ott. Ez önhipnózis: azt ismételgeted magadnak, hogy ilyen meg olyan vagy, hogy alkalmatlan vagy, ismételgeted, mantrává válik; lesüllyed a szívedbe, és valósággá válik. Nagyon könnyen eldobhatod gondjaid, ha megérted, hogy te vagy az, aki ragaszkodik a gondhoz, nem az ragaszkodik hozzád. Nagyon rátermett akarsz lenni; de miért? Miért nem tudsz elégedett lenni minden alkalmatlanságoddal és korlátoddal együtt? Amint elfogadod ezeket, látni fogod, hogy kezdesz sokkal könnyebben áramlani. (OSHO)

 

" A célkitűzés mágiájának az a lényege, hogy ha egy számunkra fontos célt tűzünk ki, amit erős érzelmeink is támogatnak, akkor minél pontosabban képzeljük el és fogalmazzuk meg célunkat, annál valószínűbb, hogy elképzelésünk idővel majd anyagi formát ölt a valóságban. " (Villányi Péter)

 

Az öreg Mózes azt mondta az embernek: 'Eléd tártam az áldást és az átkot, az Életet és a Halált. Válaszd az Életet!' - vagyis a döntés a te kezedben van. Ha az Életet és az áldást választod, nem a sorsod fog változni, hanem a szemléleted.

Mindent másképp látsz az Élet szemüvegén át. A nehézségekről kiderül, hogy nem véletlenül vannak az életedben. A próbatételekről, hogy nevelnek s erősebbé tesznek. Ugyanannak az eseménynek van egy 'átkozott' és egy 'áldott' szemlélete is. Minden bajban van valami jó, valami megfejtendő 'miért'. Hidd el: a derűs embereknek sem könnyebb a sorsuk, csak más szemüveg van rajtuk. Életörömre vannak hangolva. Maga az élet - minden élet! - nehéz. Tele van bajjal, betegséggel, szenvedéssel, halállal. De tedd csak fel az 'áldott szemüvegedet', s máris látod, hogy sok öröm és emberi jóság is van. Nézz és gondolkodj másképp - akkor mindenben meglátod a jót és az áldást." (Müller Péter)

 

Milyen bohó a gyermek! S micsoda érzékeny a lelke minden változás iránt! Az ő lelkük olyan, mint valami finom kis gép, amely erős munkára nem való, de minden csekélységre megperdülnek a kerekei. Nekik merőben más a világuk, mint a miénk. A mi nagy dolgaink nekik semmiségek, és amik nekünk semmiségek, azok nekik a nagy valamik. A gyermek kacag olyanokon, amiken mi nem is mosolygunk, és sír olyanokon, amiken mi a homlokunkat se ráncoljuk. Egy tintacsepp, egy cserebogár, egy botlás, idegen öltözet: nevet rajta. És sír, ha a tolla elgörbül, ha csúfolják, ha aggódik, ha fázik. Aztán ha sírás közben valami kellemesen hat rá - akkor a könnyein át mosolyog. (Gárdonyi Géza)

 

Néha ülj le a kis szobádba zárkózz be.. zárd ki a világot és foglalkozz kicsit a lelkeddel, az elméddel.

 Gondolj a megoldatlan problémáidra, a dolgokra, amikre néha gondolni sem mersz... Talán , mert félsz szembe nézni velük,mert úgy érzed nem vagy képes őket megoldani, és ezért félre teszed őket. És egyszer csak azt veszed észre ,hogy egy kupac megoldatlan problémán ülsz és úgy érzed megőrülsz a rád nehezedett súlytól. Sajnálod maga és átkozod a sorsot... Egy dologról feledkezel meg csupán, elfelejted, hogy nem a gondok telepedtek rád, hanem te ültél rájuk...Szedd vissza sorba mind...ne félj szembe nézni velük, hisz láthatod, ha Te nem kezdesz neki akár egyedül akár egy barát segítségével a gondok nem állnak helyre maguktól...Ne félj segítséget kérni, hisz minden ember megtenné, ha lenne hozzá elég bátorsága! Senki nem megy oda és ráncigálja ki alólad, ha nem mondom el senkinek, senki nem fog róla tudni! Fel kell állj, és neki kell gyürkőznöd. Hinned kell magadban, mindenre képes vagy . Zárd ki a külvilágot és foglalkozz kicsit a lelkeddel...(D.B.)

 

 

Ha segítik a gyereket abban, hogy harmóniában legyen a természettel és önmagával, ha a gyereket minden lehetséges módon támogatják, táplálják, bátorítják, hogy természetes legyen és hogy önmaga legyen, hogy önmaga fénye lehessen, akkor a szeretet egyszerű dolog. Akkor az ember egyszerűen szeretetteljes! (Osho)

 

 

Nem érdekel, mások mit gondolnak arról, amit csinálok, de nagyon is érdekel, hogy én mit gondolok arról, amit csinálok!" (Theodore Roosevelt)

 

 

,,Hagyd a lécet a helyén. Ne tedd lejjebb. Ez olyan lenne, mintha nem értékelnéd magad, és úgy gondolnád, neked kevesebb is elég. Nem. Ne legyen elég. Aki a nullát képzeli el magának, az azt is kapja. Az élet csak azt dobja eléd, amit kérsz. Se jobbat, se rosszabbat. Se többet, se kevesebbet. . ."

 

"Valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk." (Paulo Coelho)

 

 

"Erősítheted, szépítheted a testedet, de csak lelked fogja beragyogni igazi szépséggel." (Michel Quoist)

 

 

Egy ajándék éppen annyit ér, amennyi szeretettel kiválasztották. (Thyde Monnier)

 

 

A szívnek kell virágba borulnia...

Nem a mezőknek és nem a fáknak, hanem a szívnek kell virágba borulnia, hogy minden jobb legyen. (Gottfried Keller)

 

 

"Ha szeretünk valakit, bízunk abban, hogy az illető nem jár más nők, más férfiak után. Hiszen ha megteszi, valójában nem él benne a szeretet - és ekkor úgysem tehetünk semmit. A szeretet által eljutunk a megértésre, és így nem lesz majd bennünk féltékenység." (Osho)

 

 

Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy „nincs”. Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiány

ban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen – a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod:

 - Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában!… Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?… Amit nem lehet elmondani….” (Müller Péter)

 

 

 

 

,,Ha megvan a véleményed rólam, akkor írd le egy papírra, rakd borítékba, menj el a postára és add fel egy olyannak, akit ez érdekel."

 

,,Két olyan ember, akik szakítottak soha nem lehetnek barátok, ha mégis akkor még mindig szerelmesek vagy sohasem voltak azok."

 

Ha megállapítottuk, meddig terjed a felelősségünk, képesek leszünk eleget tenni kötelességeinknek, és elengedni azokat a dolgokat, amelyekért nem mi vagyunk a felelősek. Így több örömünket lelhetjük abban, ha támogatjuk embertársainkat, és harmonikusabb együttműködésen alapuló kapcsolatot létesíthetünk velük. (Dan Millman)

 

 

"Van olyan az életben, hogy nem tudjuk, mi köt egy emberhez és valahogy már nem is érdekel. Csak azt érezzük, jobb vele, mint nélküle..."

 

 

Soha ne kérdezd senkitől, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Az élet egy kísérlet, magadnak kell felfedezned, mi a helyes és mi a helytelen. Megeshet, hogy helytelenül cselekszel, de szert teszel a tapasztalatra, ami tudatosítja benned, mit kell kerülnöd. Megeshet, hogy valami jót teszel, és azonnal kiélvezheted az áldásait. A jutalom nem ezen az életen túl, nem a mennyországban és a pokolban vár

Hanem itt és most. Minden tett azonnali eredményt hoz. Csak légy éber, és figyelj. Az érett emberek azok, akik megfigyelték és felfedezték maguknak, mi helyes és mi helytelen, mi jó és mi rossz. És azáltal, hogy ezt felfedezték a maguk számára, mérhetetlen belső tartásra tettek szert. Ha az egész világ mást gondolna, számukra az is közömbös. Megvan a saját tapasztalatuk, ami vezeti őket, és ez elég. (Osho)