Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 
A Föld és Hazánk Történelme 1

 Történelmi kronológia

 

 

2 elmélet van a Földünk benépesítésére:

-         egyik a Teremtés (vallási, Isten) (Ádám név jelentései: ember, vörös, földből való, vörös földből való, Éva jelentései: élő, élet)

-         a másik az Evolúció (az élőlények törzsfejlődése)

 

kb. 13,7 milliárd éve egy apró gömbből, melyben emberi ésszel felfoghatatlan nyomás volt, szétszóródott az anyag, és ebből az anyagból - por és gázfelhő sűrűsödéséből és egy szupernóva robbanásból - kialakultak a csillagok, galaxisok és az űranyag.

 

kb. 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki a mi Naprendszerünk (Hoyle elmélete) és evvel egyidőben keletkezett a Föld. (4,6 milliárd évesek a legidősebb Hold-kőzetek és a Földre hullott legidősebb meteoritok (földre hullott meteorok). A legidősebb földi kőzetek kora kb. 4,2 milliárd év (Grönland).)

Kezdetben bolygónk felszínét olvadt kőzetek borították, amelyekbe a világűrből érkező meteoritok is beleütköztek.

Később a földfelszín fokozatos lehűlésével kialakultak az első szilárd kőzetek, amelyek korát 4 milliárd évesre becsülik ezzel együtt létrejöttek az óceánok valószínűleg a lecsapódó gőz és a vízzel teli rengeteg meteorit becsapódástól.

A Föld anyagai sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek. (Belül a legnagyobb sűrűségű anyagok - vas és nikkel - alkotja a Föld magját, kívül a legkisebb sűrűségű gázok alkotják a Föld légkörét.)

 

Az élet fejlődése:
* Kémiai evolúció: Az ősóceánban a szervetlen anyagokból ultraibolya sugárzás és elektromos kisülések (pl.: villámlás) hatására szerves molekulák jöttek létre (pl.: cukrok, aminosavak); melyek aztán bemosódtak az ősóceánba.

 

* Biológiai evolúció - Az ősóceánban a szerves molekulákból élő rendszerek jöttek létre kb. 3,5 milliárd éve. Az első prokarióta sejtek (baktériumok és kékbaktériumok) kb. 2,9-3,0 milliárd éve alakultak ki. Az ősi fotoszintetizáló kékbaktériumok a vízben oldott CO2 felvételével meszet választottak ki, ezekből épültek fel a sztromatolitok (gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók). A legrégibb sztromatolitok Dél-Afrikából (Bulawayo-csoport) kerültek elő (2,9 milliárd évesek).

Sztromatolitok World Heritage Shark Bay-nél (Nyugat-Ausztrália)

 

Mivel oxigén nem volt jelen a légkörben, ezért az első sejtek anaerobok (O2 hasznosítására képtelenek) voltak, és szerves vegyületekre voltak utalva (heterotrófok ill. organotrófok).

Az élet kialakulását követően azonban ezen szerves molekulák mennyisége rohamosan csökkent a környezetükben, mivel a sejtek folyamatosan felélték, felhasználták azokat. A környezet tehát állandóan romlott a sejtek számára, ezért azok a sejtek, amelyek alkalmazkodni tudtak az állandóan romló feltételekhez, hatalmas evolúciós előnyre tettek szert a többiekkel szemben.

 

Kialakultak olyan szervezetek melyek a légkör CO2-ját mint szénforrást hasznosítani tudták (autotróf szervezetek). A környezetben CO2 nagy mennyiségben volt jelen, de a hasznosításához energiára volt szükség, hiszen a CO2 a szénnek a legoxidáltabb formája, és a sejtfelépítéshez redukálni kell. A sejtek a CO2 hasznosításához az energiát fényből nyerték (fotoszintézis), egy olyan pigment-molekula (klorofill) kialakításával, melynek elektronját a fény gerjeszteni képes. Ez a folyamat először a zöld-kénbaktériumokban alakult ki.

A baktériumok egy másik csoportja az energiaválság leküzdésére felfedezte a napenergia hasznosítását és így kialakultak a fototróf szervezetek. Klorofill tartalmú pigmentek segítségével kidolgoztak egy elektrontranszport rendszert, amelynek segítségével a fényenergiát kémiai energiává (ATP szintézis) alakították.

A cianobaktériumok (vagy másnéven kékes-zöldalgák) egyesítették és tovább tökéletesítették a kétféle bakteriális fotoszintézis előnyeit és ennek eredményeként a H2O lett az elektrondonor és a folyamatban OXIGÉN keletkezett a fotoszintézisük eredményeként.

6CO2 + 12 H2O -------> C6H12O6 + 6O2 + 6H2O

Az O2 felszabadításával járó fotoszintézis óriási jelentőségű volt.

1.5 milliárd évvel ezelőtt egy újabb mérföldkő következett be a sejtek a fejlődésében.

 A prokarióta sejtek egy csoportja ugyanis nemcsak a biokémiai reakcióit “finomította”, hanem az egyszerű belső struktúrája vált komplexebbé. Egy ősi prokarióták egy csoportjában valamilyen oknál fogva a plazmamembrán befűződött, és a DNS-t kettős membránnal ölelte körül. A citoplazma membrán ily módon történő lefűződésével jöhetett létre a valódi sejtmag illetve annak kettős membránja és kialakultak az ún. eukarióta (valódi sejtmagvas) sejtek (eu = valódi). Forrás: www.kfg.hu/biologia/Evolucio

Ajánlott: http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/foldal08.htm

 

1 milliárd - 600 millió évvel ezelőtt következhetett be a többsejtű állatok kifejlődése és első nagyobb csoportjainak szétválása.

 

500 millió éve a gerincesek megjelenése.

400 millió éve az oxigénből keletkező ózon kiszűrte a Nap sugaraiból a halálos, nagy energiájú sávokat. Ez megnyitotta az utat a szárazföldi élet számára. Az első szárazföldi élőlények a növények (mohák, harasztok) voltak, majd rövidesen a rovarok is megjelentek.

 

360 millió éve a halak megjelenése, ma a halaknak közel 30 000 fajuk van.

A karbon korban (350-285 millió évvel ezelőttig) óriási harasztok, óriási repülő rovarok, kétéltűek.

 

250 – 180 millió évig Pangea (összföld) egy kontinens. 180 millió éve 2 darab kontinens Gondwana és Laurázsia majd ezek is több részre válnak.

 

250 millió éve Pangea (ógörög "az egész föld") az a szuperkontinens létezett és amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens.

A nevet először valószínűleg a német Alfred Wegener, a "kontinensek vándorlása" elmélet felvetője használta 1920-ban.

A Pangea nagyjából vastag kifli alakú volt, a két begörbülő vége a Tethys-tengert fogta közre.

A szuperkontinenst körbefogó ősóceán a Panthalassza nevet kapta.

A Pangea mintegy 180 millió évvel ezelőtt (mya) kezdett darabokra törni, a jura korban, először délen Gondwana, északon Laurázsia kontinensekre, amelyek később tovább töredeztek és megszülettek a mai kontinensek.

Valószínűleg nem a Pangea volt az első szuperkontinens. A fellelhető bizonyítékokból a tudósok rekonstruálták a 600 millió évvel ezelőtt létrejött, Pannotiának nevezett elődjét, ami 50 millió évig létezett. Egy másik, a Rodinia egy még korábbi lehetséges szuperkontinens, kb. 1,1 milliárd évvel ezelőtt születhetett és 750 millió évvel ezelőtt szűnhetett meg.

A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.

A kontinenst az azonos nevű közép-indiai régióról (amely a Gondi nép földjét jelenti) Eduard Suess nevezte el. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pangea

 

200 millió-65 millió dinoszauruszok uralma a Földön. Nevük az ógörög deinosz (rettenetes) és szaurosz (gyík) szóból ered. Mint hüllők tojással szaporodtak. Az ő idejükben megjelenek a teknősök, majd a krokodilok.

Ezen időszak elején és végén a Kárpát-medencét a Pangea világóceán egy kiszélesedő öble, a Tethys borította, amely a kréta végére fokozatosan bezáródott. A tengerből kisebb nagyobb szigetek emelkedtek ki, ezek nyújtottak menedéket a szárazföldi élővilágnak, többek között a dinoszauruszoknak.

 

204 millió éve az első emlősök megjelenése, de a nagy korszakuk csak a dínók után kezdődött, a dínok kipusztulásával egyidőben (valószínűleg egy nagy meteorit becsapódás miatt) sok emlős faj is kipusztult. Az emlősök (Mammalia) latin mamma jelentése emlő.

Ma kb. 5500 emlős faj van, 3 nagy csoportjuk van tojásrakók, elevenszülők és méhlepényesek. Minden idők legnagyobb emlősállata a kék bálna. Egy 25 méter hosszú kék bálna súlya megegyezik 30 elefánt vagy 150 szarvasmarha súlyával. Az állat akár 80 évig is élhet. Kicsinyét szoptatja. A kékbálnák kizárólag lebegő rákokat (krill) esznek.

 

150 millió éve az első madarak megjelenése a dínókból. Az ősmadár (Archaeopteryx) ez az élőlény képviseli a hüllők és a madarak közötti láncszemet. Ma a madaraknak kb. 10 000 fajuk van.

97-63 millió éve az első főemlősök megjelenése.

70 millió év k. megjelenik a majmok és az ember őse

 

63 millió éve válhatott szét az orrtükörnélküli és az orrtükrös majmok ága (pl. lajhármaki). Az orrtükrrökös majmokat szokás félmajomként említeni, bár az orrtükör nélküliek közül a koboldmaki is félmajmok közé számít.

 

58 millió éve, a késő paleocén időszakban váltak szét az orrtükörnélküli majmok 2 ágra a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes)(koboldmakik élnek Dél-kelet Ázsiában).

 

55-36 millió éve válhattak szét majomalkatúak, a szélesorrú majmok (Platyrrhini) és a keskenyorrú majmok (Catarrhini) ágaira.

- a szélessorrú majmoknak a csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok a leszármazottaik.

- a keskenyorrúak fejlődése még az eocén végén kettéválik kb. 36-25 millió éve, egyik ágát a cerkófok, a másikat az Oligopithecus és Aegyptopithecus leszármazottai képviselik. Feltehetően utóbbi két "faj" az emberszerűek ősei.

 

(Az eocén kor neve a görög Eos („hajnal”) és ceno (új) nevekből származik: az „új hajnal” elnevezés a modern emlősfauna kialakulására utal.)

 

Van aki szerint a gibbon, a hominidák és a cerkófok őse lehetett az Aegyptopithecus

28 millió éve az egyiptomi majom az Aegyptopithecus más néven a Propliopithecus - idején Egyiptomot sűrű, trópusi őserdő fedte, ma sivatag - benépesítette Afrikát és Eurázsiát. Ekkor amerikai kontinens már elkülönült Európától..

 

36-24 millió éve az említett két pithecusból (Oligopithecus és Aegyptopithecus) a fejlődés ismét két irányba folytatódik. Az oligocén kori Propliopithecus utódai a miocénben és a pliocénben a Dryopithecus („Fa-majom”) alakok, az erdei majmok.

 

28-26 millió év Megkezdődik az emberszabású majmok és az emberszerű főemlős különválása. Megjelenik a prebrachiátor elnevezésű emberszabású majom. Trópusi őserdőben élt, fán karjaival függeszkedett és lendítette magát ettől karjai meghosszabbodott.

 

20-18 millió évvel ezelőtt a korai miocénre az éghajlat szárazabbá válása miatt az emberszerűeknek a Hominidák (Hominoidea) emberfélék számos neme alakult ki Afrikában: Proconsul, Morotopithecus, Rangwapithecus, Nyanzapithecus, Afropithecus, Turkanopithecus. A Proconsul africanus tömege mintegy 11 kg, agytérfogata pedig 167 ml lehetett. A hominidák (Hominidae) családja és az emberszabású majmok egy kb. 18 millió évvel ezelőtt élt közös ős a Proconsul leszármazottai, amely az ember és az emberszabású majmok közös ősének tekinthető. Van aki szerint a Proconsul 24-12 Millió év közt élt.

 

18-14 millió évvel ezelőtt, elsősorban Kelet-Afrikában, a trópusi esőerdők szinte minden ökológiai szintjét elfoglalva igen sokféle környezethez alkalmazkodott emberszabású ősmajmok jelentek meg. Ilyen volt az Afropithecus, a Turkanapithecus, az Otavipithecus, a Sivapithecus, a Kenyapithecus és a Pronconsul több faja. Általában fákon, négy lábon mozogva a gazdag növényzet leveleit, gyümölcseit és magvait fogyasztották.

A 14 millió éves Kenyapithecus robustus állkapcsa és fogzománca már táplálék specializációra utal.

A leghíresebb, 15–16 millió éves kihalt emberszabású a Proconsul africanus, aki nevét a 40-es évek végén egy londoni mulatóban szereplő idomított csimpánz, a Consul után kapta.

 

15 millió évvel ezelőtt a főemlősök első kivándorlásuk során eljutottak Ázsiába is, erről tanúskodnak az ekkori leletek. Egy ilyen hatalmas főemlősre bukkantak Ázsiában, a mintegy 12 millió éves Gigantopithecusra (Van aki szerint csak 5 millió éve élt).

 

Afrikában és Ázsiában elterjednek a Dryopithecus főemlősök (erdei majmok). Hosszú karok mellett, már felegyenesedő tartás és gyakori két lábon járás. De a sztyepéken leszállva a fáról megjelentek a hominida (emberszerű) képviselői. Fejlődés már elszakadt a többi főemlőstől, de még állatok közé tartozott.

i.e. 15-10 millió éve összekapcsolódó Afrika és Európa lehetőséget kínál az Afrikából történő kivándorlásra.

Afrika hosszú ideig sziget volt, s először 15, majd később 10 millió évvel ezelőtt kapcsolódott össze Arábián keresztül Eurázsiával. A sokféle emberszabású ősmajom közül néhány csoport ezekben az időszakokban átvándorolt Eurázsiába, ahol továbbfejlődve a ma is élő orángutánok alakultak ki belőlük, míg az Európában megtelepedett Dryopithecusfélék olyan szoros anatómiai hasonlóságot mutatnak az afrikai ma élő emberszabásúakkal, hogy jogosan gondolhatjuk, közöttük kell keresni az 5–6 millió évvel ezelőtt elváló csimpánzhoz, gorillához, valamint az emberhez vezető leszármazási vonalak közös ősét.

Az első európai emberszabású majmok a Griphopithecus-ok voltak; de valamivel később (10-15 millió évvel ezelőtt) már megjelentek a hominidák első képviselői, a Dryopithecus-ok is. Európa legjellegzetesebb, 12–9 millió évek között élt emberszabású ősmajmai a Dryopithecusok. Európában számos Dryopithecus leletet találtak. Első maradványaikat Franciaországból írták le, majd sorra kimutatták Spanyolországból, Németországból, ezek az erdei majmok Eurázsia trópusi őserdeiben éltek, akkoriban máshol voltak a földrészek.

 

14 - 12 millió éve az orángután elválik a későbbi emberi ágtól. ( Van, aki szerint kb. 18 millió éve)

 

Egy későbbi lépcsőfokot jelentett, de valószínűleg a Dryopithecus ághoz tartoztak, és szintén nem az ember közvetlen ősei voltak a Ramapithecusok (vagy Sivapithecusok), melyek szintén mintegy 12 millió évvel ezelőtt élhettek Afrika és Ázsia vidékein. Hazánkban is találtak egy híres Ramapithecust Rudabányán, a lelet kora 10 millió év.

14-9 millió év Megjelentek a Ramapithecusok Kelet-Afrika és Dél-Ázsia sztyeppéin. Más az arckoponya és arccsont mint a Dryopithecusé így az emberszabású majmoktól a fejlődési vonal és az élettér szétválása végbe ment.

 

12 millió éve létrejött a Kelet-Afrikán észak-déli irányban végighúzódó hatalmas árokrendszer, a Nagy Hasadékvölgy, amely elzárta Kelet-Afrikát a nedves légtömegek elől, így ott a korábbi összefüggő erdőségek széttöredeztek: erdőfoltokból, fás-cserjés ligetekből álló területek alakultak ki, azonban a nyílt füves térségek még nem voltak jellemzőek a vidékre. A hasadékvölgy kialakulása kettős következménnyel járt: egyrészt állatpopulációkat választott ketté; másrészt pedig változatosabb ökológiai viszonyokat hozott létre (hűvösebb, erdős fennsíkok ill. forró, száraz alföldek), amely körülmények köztudottan az evolúció gyorsítói.

 

7 millió éve a gorillák elválnak a későbbi emberi ágtól.

 

6 millió éve a csimpánzok elválnak a későbbi emberi ágtól.

 

5 millió éve a valaha ért legnagyobb emberféle a Gigantopithecus 250 000 évig élt a Sivapithecus ágán.

 

A Kenyapithecus számtalan továbbfejlődési vonala közül egyet mindenképp ki kell emelnünk a kb. 4,1 millió éve élhetett Afrikában az Australopithecus anamensis, amelyből a homo faj fejlődhetett ki..

Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberszabású_majmok

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/aa/0/12269/2 - Hogyan lett az ember?

http://www.eduline.hu/segedanyagtalalatok.aspx/letolt/3308. - A bioszféra evolúciója

http://www.historia.hu/archivum/2002/0207kordos.htm KORDOS LÁSZLÓ: Toumai, a legősibb afrikai elődünk.

 

20/12 – 6 millió év Egy hatalmas tó a Pannon-tenger borította a Kárpát-medencét.         

             A tenger gazdag élővilágának, az alacsonyabb rendű állatoknak maradványait gyűjtötte
             össze, konzerválta üledékeiben a mai korszak számára. Ezeknek az üledékeknek a
             vastagsága is egyedülálló, sok helyen meghaladja az ezer métert.
             Salföld határában található a borókással tarkított Kõtenger, ami nem más, mint a
             Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények
             (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók.

                   Forrás: http://www.vandorok.hu/turaleiras/kali-medence

 

12 millió éve A legrégebbi emberfélék (Hominida) Indiában (Siwalik-hegység) találtak rá először ezért kapta a Ramapithecus nevet (agya 500 köbcenti).                  

             A Ramapithecus maradványait megtalálták még Törökországban, de utána mintegy négymillió éves űr

             tátong a leletek sorában. Azután a 2-6 millió évvel ezelőtti rétegek bőségesek.

             A hominidák vagy emberfélék (Hominidae) a főemlősök egyik családja, amelynek

             ma élő tagjai egyrészt az emberi nem (Homo), másrészt az emberszabású majmok

             három neme: a csimpánz, a gorilla és az orangután. Az emberszabású majmok növény-

             evő állatok, de a csimpánzoknál előfordul, hogy csoportosan vadásznak kisebb

             állatokra. Orángután csak Borneón és Szumátrán, a csimpánz és a gorilla Afrikában él.

             Az 1980-as évek elejére megdőlt a Ramapithecus–elmélet. Pakisztánban ugyanis

             előkerült egy csaknem teljes arckoponya-lelet, s abból egyértelművé vált, hogy a

             ramapitekuszok az orangután elődeihez, a Sivapithecusokhoz tartoznak, ily

             módon semmi közük sincs az emberré válás közvetlen elődeihez.

             Források:  http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9944/gabi/osunk.htm

             http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0103/hominida/hominida.html

 

A gorilla, a bonobó és a csimpánz alkotják a Homininae alcsalád ma élő fajait, míg a Ponginae alcsaládba ma az orangutánok fajai tartoznak. A család harmadik tagját a kihalt Dryopithecinae alcsalád képviseli. Ide tartozik például a rudabányai leleteiből is ismert ősmajom, a Dryopithecus brancoi.

A Dryopithecusokból ágaztak le (kb. 5,5 millió éve) a gorillák és a csimpánzok is. Szintén a Kenyapithecusból vezethetők le az Ázsiában megtalált Sivapithecusok, őket tekintjük az orángután őseinek.

 

Hominoidea (Emberszerűek) 2 család

1. Hylkobatidae – Hylobates (gibbonok) a gibbonok kb. 18. millió éve válhattak el az emberi ágtól.

2. Hominidák (Hominidae) emberfélék 2 alcsalád és a kihalt Dryopithecinae

                   1. Ponginae - Pongo – orangután (Csak borneó és Szumátra szigetén él) Sivapithecus kihalt Ponginae

                                                       az orangután ősei kb. 14 millió évvel válhattak el a hominidáktól.

                   2. Homininae (valódi hominidák) 2 nemzetség

                                       1.Gorillini - Gorilla a gorillák ősei kb. 7 millió évvel ezelőtt váltak el a Homininaektől

                                       2. Hominini 2 öregnem és több kihalt ág pl. a Kenyanthropus

                                                     1.Panina - csimpánz és bonobó, a csimpánz ősei kb. 6-5 millió éve vált el az ember ágtól.

                                                     2. Hominina több ág

                                                                        1. Australopithecina- Paranthropus és az Australopithecus amiből az előemberek.

                                                                        2. Homo – ember

                                                                                          1. Mai ember (Homo sapiens)

  • a gibbonok az emberszabású majmok közül csak ők élnek monogám kapcsolatokban. A gibbonok párkapcsolata egész életre szól. A párok együtt járják az erdőt, amelynek egy részét territóriumként uralják. A többi majomtól eltérően nincs ülőgumójuk.Természetes környezetben Dél-Ázsiában élnek.
  • az orangutánok magányos lények (mind a hímek, mind a nőstények külön élnek, utóbbiak a kölykeikkel); Orángután neve malájul erdei embert jelent, természetes környezetben csak Borneón és Szumátrán élnek.
  • a csimpánzok és törpecsimpánzok laza, rokon hímek vezette csoportokban élnek; A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A csimpánzok természetes környezetben Afrikában élnek, főleg a nyugati részen.
  • a gorillák domináns („ezüsthátú”) hímek vezette csoportokban élnek, amelyek nőstényekből és azok kölykeiből állnak (hárem). A gorillák az esőerdőkben, hegyi köderdőkben élnek; akár 4000 méter magasságig is felhúzódnak. Nyugat Afrikában (pl. Kongó) és Kelet Afrikában a Viktória-vízesés felé élnek.

Az emberszabású majmok növényevő állatok, de a csimpánzok – ha szerét ejthetik – csoportosan vadásznak kisebb állatokra.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gibbonfélék, Orángután, Csimpánz, Gorilla, Ember_félék

 
  └─o Primates (főemlősők)
    ├─o Strepsirrhini (orrtükrös főemlősők)
    └─o Haplorrhini (orrtükör nélküli főemlősők)
      ├─? Teilhardina
      ├─o Tarsiiformes
      └─o Anthropoidea = Simiiformes (55 millió éve)(Igazi majmok)
        ├─? Parapithecoidea (Eosimas45 millió éve)
        ├─? Pondaungidae (40 Millió éve
        ├─o Platyrrhini (szélesorrú majmok)
        └─o Catarrhini (keskenyorrú majmok)
          ├─? Propliopithecoidea (Aegyptopithecus 34 m.)(Eemberszabású ős)
          ├─? Pliopithecoidea
          └─o
            ├─? Dendropithecidae
            └─o
              ├─o Cercopithecidae (Cerkóffélék)
              └─o Hominoidea(Emberszerűek)
                ├─? Proconsulidae - Proconsul 27/24-17/12 millió év)
                ├─? Griphopithecidae
                └─o ?Kenyapithecus (18-10 millió év között)
                  ├─o Hylobatidae (Gibbonok)(kb. 18 millió éve váltak el az ember ágától)
                  └─o Hominidae(Emberfélék)
                    ├─? Oreopithecidae (9-7 millió év)(oreo görögül hegy)
                    ├─? Ouranopithecus
                    ├─o Ponginae (orángutánfélék)Ankara-,Giganto-és talán a Ouranipithecus is 
                    │ ├─o Lufengpithecini  
                    │ └─o
                       ├─o Sivapithecinilehet, hogy azonos a Ramapithecus-szal
                       └─o Pongini (Orangutánok)
                    └─o
                      ├─? Dryopithecinae (12-9 millió év között)
                      └─o Homininae (valódi hominidák)
                        
      └─o Homininae (valódi hominidák)
        ├─o Gorillini (Gorillák)(kb. 7 millió éve váltak el az ember ágától)
        └─o Hominini
          ├─o Sahelanthropus*«Toumaï» helyi goran nyelven azt jelenti, hogy az "élet reménye".
          ├─o Orrorin*
          └─o (env. 5,4 millió év)
            ├─? Ardipithecus kadabba(5,8 5,2 millió év közt)
            ├─o Panina (Csimpánzok)(kb. 5,5 millió éve váltak el az ember ágától)
            │ ├─o Pan troglodytes (közönséges csimpánzok)
            │ └─o Pan paniscus (bonobók)
            └─o Hominina 
              ├─? Ardipithecus ramidus[5] (? 4,4 millió év közt)
              ├─o Australopithecus anamensis(4,23,8 millió év közt)
              ├─? Australopithecus bahrelghazali*(3,53 millió év)«Abel»
              ├─o 
              │ ├─o Australopithecus afarensis(4,13 m.év)«Lucy,Salem»
              │ └─o 
              └─? │
                ├─┼─o Kenyanthropus platyops*( ? 3,4 millió éve)
                │ ├─o Australopithecus africanus(3,52,5 millió év közt)    
             Kenyapithecus africanus (ma: Australopithecus africanus)
                │ ├─? Australopithecus garhi*(2,6 millió éve)
                │ └─o 
                   ├─o Paranthropus vagy australopithèques
                   │ ├─o Paranthropus aethiopicus*(2,72,3 millió év)
                   │ └─o
                      ├─o Paranthropus boisei(2,41,2 millió év közt)
                      └─o Paranthropus robustus(1,81,5 millió év közt)
                   └─o Homo (emberi nem)
                └─o   
                  └───?─o Homo rudolfensis*(2,41,8 millió év közt)
                      ├─? Homo habilis*(2,21,6 millió év közt)
                      ├─? Homo georgicus(1,81,2 millió év közt)
                      └─o
                        ├─o Homo ergaster (1,91 millió év közt)
                        └─o
                          ├─o Homo erectus (1 millió300 ezer év)
                          └─o
                            ├─o Homo antecessor (1,2 millió700 ezer év)
                            └─o (env. 600 ezer év)
                              ├─o
                              │ ├─o Homo heidelbergensis (600200 ezer év)
                                 └─o Homo neanderthalensis (25028ezer év)
                              └─o
                                ├─o Homo rhodesiensis (300125 ezer év)
                                └─o Homo sapiens (jelenleg) 
 

 

12-8 millió éve élt Rudabányán a Rudapithecus hungaricus előember (Dryopithecus

                brancoi) 1960 – as években találták a vasércbányánál + még több fajt.

 

1999-ben talált 10 millió éve élt ,,Gabi” a hiányzó láncszem, az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. Kazincbarcikától 15 km-re található Rudabányán van az országos gyűjtőkörű Érc- és Ásványbányászati Múzeum is.

 

Gabi a közös ős

A Rudabányai vasércbánya meddő rétegeiből – az érctestet fedő lignites rétegből – régóta kerülnek elő különböző csontok. 1967-ben Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa talált a helyszínen egy állkapcsot, amiről kiderült: egy addig ismeretlen, mára kipusztult ősmajomhoz tartozik, amit Kretzoi Miklós paleontológus Rudapithecus hungaricusnak nevezett el – ismerteti az első szerencsés esetet a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) vezetője. Két évvel később egy újabb Rudapithecus-állkapocs került elő, de a feltáró ásatások csak 1971-ben kezdődhettek el.

A kutatómunkát 1978 óta vezeti Kordos László, azóta több mint 200 „majomleletet” tártak fel, köztük számos, az antropológusok számára a legtöbb információt hordozó koponyadarabbal. Az utolsó koponyát 2000-ben találták: Hernyák Gábor, a rudabányai ásatások állandó résztvevője, „szimbóluma” leült egy félreeső helyen, hogy ne zavarja a munkát: egyszer csak felállt, és rámutatott az agyagból kibukkanó, az eddig talált legjobb állapotú koponyára. A jelen lévő kutatók – tiszteletük jeléül – azonnal Gábornak nevezték el. Később előkerült a tízmillió éves állat szemfoga, amiből kiderült, hogy nőstényről van szó: így lett a neve Gáborból Gabi – fogalmazott Kordos.

A hatvanas évek közepén a bánya területén tisztítottuk a felszínt, térképeket készítettem a tervezett robbantások helyéről, és „egyfolytában kotorásztam” a törmelékben, amikor megláttam az állkapocsdarabot - emlékszik vissza az első ősmajom-leletre Hernyák Gábor, ma már nyugdíjas geológus. A maradványt sokáig a fiókjában "spájzolta", majd megmutatta Kretzoi Miklós geológus professzornak, aki korábban kételkedett benne, hogy Rudabányán minden „ásónyomra” csontok bukkannak elő.

Az idős Gabi bácsi - mint elmondta - azóta is mindig meglátogatja az ásatás helyszínét, „elkotorászik” a kutatók között. 2000-ben is ott volt, amikor Kordos László vezetésével kanadai szakemberek, egyetemi hallgatók végezték a feltárást. Mindenkinek kijelöltek egy négyzetméternyi területet, amit átvizsgált. "Nekem nem volt kijelölt területem, láb alatt lehettem, mert a kanadai professzor rám szólt: oda ülj, ott áss! Odaültem és ástam: ütöttem, kopácsoltam" - így került elő Gabi koponyája Hernyák Gábor szavai szerint.

Apró majomhölgy

A kutatást csak 2006-ban tudták folytatni, amikor is megtalálták Gabi alsó állkapcsát, medencecsontját és combcsontját. Így ő lett a Rudapithecus hungaricus legépebben fennmaradt képviselője. Tízmillió éve élt, Gabi a „hiányzó láncszem”: az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. A faj képviselőit több európai helyszínen is megtalálták már, de a rudabányai a legrégibb és leggazdagabb lelőhely. Itt nemcsak a csontok kerültek elő, hanem teljes gazdagságában feltérképezhető az állat környezete is. A többi lelőhelyen gyakorlatilag hiányoznak ezek a fontos háttérinformációk.

Ezernyi kincs lapulhat még a földben

Gabi olyan mocsaras terület szélén élt, amilyen a napokban Bükkábrányban feltárt mocsárcipruserdő volt. A leletek kora hasonló, és a lelőhelyek közti távolság sem jelentős, így elképzelhető, hogy Gabi fel-felkapaszkodott a most napvilágra került fákra – hozza közelebb Gabi „alakját” az őslénykutató.

 

Az ásatások évente egy hónapig folynak, idén júliusban dolgoztak a kutatók. Előkerült többek között egy teljesen ép teknőspáncél, egy gazellaszerű növényevő állkapcsa, egy repülő mókus és egy háromujjú ló több foga – mondta Kordos. A rudabányai kutatások a rendszerváltás óta csak külföldi támogatásokkal valósulhatnak meg. A világviszonylatban is egyedülálló Rudapithecus leletek kutatására és lelőhelyük megvédésére az állandó nemzetközi érdeklődés ellenére sem futotta hazai pénz – mondta Kordos.

 

Nincs még egy olyan lelőhely a Földön, ahonnan az emberré válás korai, 35 és 8 millió évekkel ezelőtti szakaszából ennyi emberszabású majom koponyája került volna elő!

 

A Rudapithecus hungaricus egy négy lábon „járó”, a fákon mozgó emberszabású majom volt, semmi köze az emberhez – tisztázza Kordos. A Rudabányán talált Gabi 25-28 kilogrammos, 120 centiméteres hölgy, puha gyümölcsökkel táplálkozott. Farka nem volt, agytérfogata 300-330 köbcentiméter, ami egy kisebb méretű nőstény csimpánzénak felel meg. Jellemző rá a nemi kétalakúság, azaz a hím egyedek testmérete, szemfoga nagyobb, mint a nőstényeké.

Forrás: Figyelőnet http://www.fn.hu/tech/20070803/gabi_kozos_os/

 

8 millió éves mocsárciprusokat találtak a Pannon-tenger helyén Bükkábrányban 2007-ben.

6 millió éve a Pannon tenger visszahúzódása.

7-6 millió éve vált szét az emberi evolúció vonalát képviselő ág az emberszabásúaktól. Vagyis ekkoriban élhetett az ember és a csimpánz utolsó közös őse.