Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma gondolatai

 

Azok a leckék, amiknek a tanulásába belefogtunk, reménnyel töltenek el. Bízom abban, hogy az emberi lények egyre barátságosabbak, egységesebbek, ártalmatlanabbak lesznek. A béke és az együttérzés magjai így szárba szökkenhetnek. Ugyanakkor minden egyes ember felelős azért, hogy a megfelelő irányba terelje globális családunkat. A jókívánság önmagában nem elég; felelősséget kell vállalnunk. A történelem nagy humanista mozgalmai egyéni kezdeményezésekből születtek. (Tendzin Gyaco, a XIV. Dalai Láma)

http://barankovics.hu/cikk/vallas-es-tarsadalom/szelid-dicsosegu-80-eves-a-dalai-lama

http://www.jogaelet-hidegkuton.hu/mestereink/tendzin-gyaco/

 

Meggyőződésem, hogy a szeretet igénye és képessége az ember alaptermészetéhez tartozik. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Úgy látom, hogy a nyugalom leginkább a szeretet és az együttérzés gyakorlásának eredménye. Minél többet törődünk másokkal, annál jobban érezzük magunkat. Jó szívvel lenni mások iránt, hűséget, melegséget érezni, a lélek megkönnyebbülését jelenti. Ez az enyhet adó érzés a nyugalom, a sikerült élet bizonyítéka.
(Tendzin Gyaco, Őszentsége, a XIV. Dalai Láma)

 

 

A legfontosabb dolog az életben az emberek egymás iránt megmutatkozó szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk, boldogabb családot, boldogabb szomszédokat és boldogabb országot, akkor elég az embert leginkább jellemző képességre, a szeretetre figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban, békében. Ahhoz szeretetre van szükség, s a szeretet érzése fejleszthető. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A tibeti nyelvben az "áldás" szó átváltozást jelent valamilyen fenség, magasztosság vagy erő segítségével. Egyszerűen szólva az áldás olyan élménynek, tapasztalatnak az eredménye, amely jobbá teszi az elmét, szellemi emelkedést idéz elő. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Az együttérzés szelíd, békés, gyengéd természetű. Ugyanakkor erőteljes, hatalmas érzés. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Egyre sürgetőbb, hogy felismerjük a szellemi élet fontosságát, mert csakis a szellemi, a lelki élet adhatja meg a békesség és az igazi boldogulás szilárd alapját. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A tanult ember elméje az által nemesedik igazán, hogy a gyakorlatban alkalmazza a tudását. Csupán szavakba foglalva nem sokat ér a tudás. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A boldogság lelkiállapot. A jó fizikai közérzet - ha a lélek konfúz és izgatott - nem jelent boldogságot. A boldogság a lélek nyugalmából származik. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Tapasztalatom szerint az igazi boldogság legfőbb jellemzője a béke: a belső béke. Ez nem valamiféle "elszállt" érzés. Nem is az érzelem hiánya. Ellenkezőleg, a béke, amiről beszélek, a másokkal való törődésben gyökerezik, és nagyfokú érzékenységet és érzelmet foglal magába. (...) A boldogság legfőbb jellemzője tehát a belső béke. Ez megmagyarázza azt a paradoxont, hogy míg vannak emberek, akik minden anyagi jólét ellenére elégedetlenek, addig mások a legnehezebb körülmények között is boldogok maradnak. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Sose add fel. Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít, mi folyik körülötted, nem számít, mi történik. Sose add fel! (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Buddha tanításai fontosabbak Buddha szobránál. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Ha igazán őszinték spirituális céljaink, kórházakat és iskolákat építeni lényegesebb, mint templomokat. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más. (Buddha v. Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A boldogsághoz vezető út titkai voltaképpen az elhatározás, az erőfeszítés és az idő. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Először az ember megérti, hogy szenvedései jórészét maga okozza szükségtelenül. Másodszor ennek az okait keresi saját életében. Keresni annyi, mint bízni önmagunkban, hogy képesek vagyunk véget vetni a szenvedésnek. Végül felébred a vágy, hogy utat találjunk a békéhez, mert minden, ami él, boldogságra vágyik. Mind szeretné megnyerni saját legtisztább lényét. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

A testeden belül több milliárd különböző részecske van. Hasonlóan, rengeteg különböző gondolat, és elmeállapot. Bölcs dolog közelebbről megvizsgálnod az elméd világát, és különbséget tenni hasznos és ártalmas elmeállapotok között. Ha egyszer felismered a jó elmeállapot értékét, képes leszel ápolni vagy előmozdítani. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Minden hosszú távú jó eredmény a jó okok felhalmozódásának köszönhető. Ugyanígy igaz az is, hogy ha hathatós eredményekre kívánunk jutni, hathatós okokra van szükségünk. (Tendzin Gyaco, Őszentsége a XIV. Dalai Láma)

 

 

Hiszem, hogy a társadalom minden szintjén - családi, törzsi, nemzeti és nemzetközi - a kulcs a boldogabb és még sikeresebb világhoz a kegyelem gyarapodása. Nem szükséges, hogy vallásosak legyünk, arra sincs szükség, hogy egy ideológiában higyjünk. Mindössze annyira van szükségünk, hogy jó emberi tulajdonságokat fejlesszünk ki. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Őszentsége a XIV. Dalai Láma az alábbi személyes tanácsokat adta az Alapítványunknak az Alapvető Emberi Értékek (igazság, béke, szeretet, erkölcs, erőszak nélküliség) oktatásának a fontosságáról. Úgy gondolom, hogy ezek az útmutatások nagyon időszerűek és ezért megszívlelendők azok számára, akik Magyarországon oktatással, neveléssel foglalkoznak:

Íme a Dalai Láma útmutatása:

„Rengeteg kutatómunkára van még szükség ezen a területen. Arról általános egyetértés kezd kialakulni a világban, hogy a jelenlegi modern oktatási rendszer nem kielégítő, nem tud arról gondoskodni, hogy a gyerekek, az emberek megszerethessék a belső énjüket. Az oktatási szakemberek és a tudósok is elismerik már, hogy a mai oktatási rendszerek alapvetően a materiális javakra helyezik a hangsúlyt, ezért rendkívül fontos lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon a belső békére való oktatás, ami az egészség megőrzése szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

Ezt a belső békét nem lehet megvásárolni, nem lehet gépekkel vagy eszközökkel előállítani. Ennek a békének az eléréséhez nem elsősorban vallásos hitre, hanem sokkal inkább a nevelésre kell támaszkodni. Azt azonban, hogy milyen oktatási-nevelési rendszerre van szükség egy országban, mindig kutatásokkal kell kideríteni. Próbára kell tenni többféle módszert, és kísérletezni kell. Úgy kell kutatómunkát folytatni, hogy először két-három iskolába kell bevezetni bizonyos eljárásokat, majd ha azok 5-10 év múlva valódi eredményt hoznak, akkor szabad még több iskolába alkalmazni azokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindennek az alapját a gyakorlati kipróbálás kell, hogy jelentse.”

http://alapvetoemberiertekekert.blogspot.hu/2010/09/dalai-lama-az-alapveto-emberi-ertekek.html

 

 

"Ha csak a fejünket műveljük, és a szívünket elhanyagoljuk, bizonyosan több gond és több szenvedés lesz majd a világban. Viszont ha csakis a szívvel törődünk és sutba dobjuk az eszünket, akkor mi különbözteti majd meg az embert az állattól? Tehát e kettőnek együtt kell fejlődnie, és akkor az anyagi jólétet megfelelő szellemi fejlődés fogja kísérni. Szív és ész harmonikus együttműködése pedig létrehozza majd a békében és barátságban élő emberiség nagy családját." Viszont ha csakis a szívvel törődünk és sutba dobjuk az eszünket, akkor mi különbözteti majd meg az embert az állattól? Tehát e kettőnek együtt kell fejlődnie, és akkor az anyagi jólétet megfelelő szellemi fejlődés fogja kísérni. Szív és ész harmonikus együttműködése pedig létrehozza majd a békében és barátságban élő emberiség nagy családját." (A DALAI LÁMA ÜZENETE)

 

 

A Buddhizmus szerint az egyén a sorsának irányítója. És minden élőlény magában birtokolja a Primordial Buddha Samantabhadra természetét (a megvilágosodás lehetőségét). Tehát a jövőnk a kezünkben van. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

A szeretet és a kegyelem szükséglet és nem luxus. Nélkülük az emberiség képtelen a túlélésre. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Minden nagy vallás alapvetően ugyanazt az üzenetet hordozza, ami a szeretet, kegyelem és megbocsátás... a lényeg, hogy a mindennapjaink részévé kell, hogy váljanak. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Eljött az ideje, hogy oktassuk az embereket, hogy befejezzünk minden vallási, kulturális, politikai vagy gazdasági vitát. A harc hiábavaló. Öngyilkosság. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Ha a világon minden 8 éves gyereket megtanítanánk meditálni, egy generáción belül eltűnne az erőszak a Földről

Ha minden 8 éves gyermeket a világon megtanítanának meditálni, egy generáción belül megszűnne az erőszak a világban. (Dalai Láma)

 

 

A lélek nyugalma a szeretetben és a könyörületben gyökerezik. Mindehhez nagyfokú fogékonyságra és érzékenységre van szükség. (Tendzin Gyaco, a XIV. DALAI LÁMA, Béke Nobel-díj 1989)

 

 

A nevelésnek összhangban kell lennie a gyermek alapvetően jó természetével. A legfontosabb, hogy szerető és gyengéd légkörben nevelkedjen. Bár ideális esetben az emberi tulajdonságok párhuzamosan fejlődnek a jósággal, ha választani kellene az általános jellemvonások és a jóság között, ez utóbbit kellene választani. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma).

 

 

Az ember valódi lényege a jóság. Vannak más, a nevelésből és a tudásból eredő jó tulajdonságok, de alapvető fontosságú, ha igazán emberi lényekké szeretnénk válni és értelmet akarunk adni létezésünknek, hogy szívünk jó legyen. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Ha félsz valamely fájdalomtól vagy szenvedéstől, vizsgáld meg, tehetsz-e valamit ellene. Ha igen - nincs miért aggódnod. Ha nem - akkor sincs. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

A boldogság mindig az alkotó tevékenység eredménye, a szenvedés pedig mindig a negatív gondolkodásé, a negatív tevékenységé. (Tendzin Gyaco, a XIV. Dalai Láma)

 

 

Ha képesek vagyunk átformálni gondolatainkat, érzelmeinket s magatartásunkat, akkor nemcsak hogy könnyebben megbirkózunk a szenvedéssel, hanem eleve sokkal kevesebb szenvedés vár ránk. (Tendzin Gyaco, a XIV. Dalai Láma)

 

 

Dalai Láma - Boldogság

 

A boldogság kulcsa a belső béke. A belső béke legnagyobb ellensége a harag, a kötődés, a félelem és a gyanakvás, legjobb barátja a szeretet, az együttérzés, és az egyetemes felelősségtudat.

 

A pozitív és negatív gondolatok és érzések mindegyike állandótlan, egyik sem önvalójából fakadóan létezik, mégis előnyben részesítjük a pozitív jellegűeket. Ennek oka az, hogy a negatív jellegű gondolatok és érzések szenvedéshez, fájdalmas tapasztalatokhoz vezetnek, míg a pozitív jellegűek boldogságot eredményeznek.

 

Mindannyian arra vágyunk, ami jó, ami kellemes, és mindannyian el akarjuk kerülni azt, ami rossz, ami kellemetlen. Mindenkinek ugyanolyan joga van ehhez. Erre a gondolkodásmódra alapozva lehetőség van arra, hogy az egész világ egyetlen családdá váljon.

 

Nem számít, hogy köznapi értelemben mennyire fontos, vagy éppen nem fontos egy-egy személy, amikor a boldogság eléréséről, és a szenvedés megszüntetéséről van szó, mindenki teljes mértékben egyforma.

 

A boldogság egyik kulcsa: az egyszerűség. Aki kevéssel beéri, az hamar elégedetté válik.

 

A boldogság nem valami kész dolog, a tetteink hozzák létre.

 

A boldogság, akár időleges, akár végleges, közvetett vagy közvetlen módon abból fakad, hogy őszintén jólétet kívánunk másoknak. Közvetett vagy közvetlen módon a szenvedés forrása az az önzés, amikor az ember csakis a saját kényelmére és jólétére gondol.

 

A boldogsághoz vezető külső tényezők hiánya ellenére az ember képes boldog lenni, képes megőrizni békéjét. Ez azt mutatja, hogy nem egyedül a külső tényezők felelősek az ember boldogságának létrejöttéért.

 

A megelégedettség érzete a boldogság elérésének kulcsfontosságú tényezője. A testi egészség, az anyagi jólét, a társak és barátok megléte a boldogság három tényezője. A megelégedettség az a kulcs, amely meg fogja határozni, hogy az ember milyen kapcsolatban van ezzel a három tényezővel.

 

A mosoly az emberi arc nagyon fontos kelléke… Az őszinte, belülről fakadó mosoly nagyon fontos mindennapi életünkben.

 

A boldogság nem önmagától jön létre; a saját tetteinkből fakad. A boldogság nem valami kész, megszerezhető dolog; a boldogság tetteink gyümölcse.

 

A boldogság, a megelégedettség egyértelműen belülről fakad.

 

Az ember életének különböző részei, a vágyott dolgok, mint a hosszú élet, a jó egészség, a siker, a boldogság és a többi, mind-mind a jó szív és a szeretet függvényei.

 

Mi a valódi boldogság? A béke és az elégedettség. E két célt csakis a szeretet és az együttérzés útján haladva lehet elérni, csakis úgy, hogy megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést, a mohóságot.

 

Szilárdan hiszem, hogy életünk célja a boldogság meglelése. Ha más nem is, de ez mindenképpen világos.

 

Nincs szükségünk több pénzre, nagyobb sikerre vagy hírnévre; nincs szükségünk tökéletes testre, de még tökéletes társra sem. Ebben a pillanatban is rendelkezésünkre áll az, ami a teljes boldogság eléréséhez kell: a tudatunk.

 

A boldogság belülről fakad. Balgaság azt feltételezni, hogy ezt a boldogságot a pénztől, a tárgyaktól, a komputerektől is megkaphatjuk.

 

Ha meg akarod tapasztalni, mi a béke, mi a boldogság, akkor biztosítsd mások békéjét, boldogságát. (XIV. Dalai Láma- Bölcsesség óceánja)

 

 

Hiszek, és egyetértek azzal a kommunista eszmével, amely általánosságban minden emberi lény jólétét kívánja és különösen a proletariátus eszményében, és a nemzetek egyenlőségének lenni elképzelésében. Hasonlóan, kedvemre volt a Mao elnökkel folytatott társalgás a nemzetiségek eszméjéről és politikájáról. Ha az az eszme és politika megvalósulna sok csodálatot és boldogságot teremne. Azonban, ha az elmúlt két évtized fejleményeit nézzük, komoly visszalépés volt gazdasági és oktatási fejlődésben, ami pedig az emberi boldogság alapja. Továbbá az elviselhetetlen szakadás következtében, a bizalom elvesztése következett be a párt és a nép között, a hivatalnokok és a nép között, maguk a hivatalnokok körében és maga a nép körében. Egymás megtévesztése hamis feltételezésekkel és a tények elferdítésével a valóságban egy komoly hiba és késlekedés az igazi célok elérésében. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Hiszem, hogy minden szenvedés forrása a tudatlanság. Az emberek a boldogság vagy kielégülés önző hajhászása által okoznak másoknak fájdalmat. Az igaz boldogság mégis a belső békéből és elégedettségből származik, amelyet úgy érhetünk el, hogy gyakoroljuk az önzetlenséget, a szeretetet, a kegyelmet és megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést és a kapzsiságot. Azok a problémák amikkel ma szembenézünk, az erőszakos konfliktusok, a környezetpusztítás, a szegénység, az éhezés és a többi, mind ember alkotta problémák, amelyeket emberi erőfeszítés árán a testvériesség eszményét megértve és fejlesztve meg lehetne oldani. Egyetemes felelősséget kell gyakorolnunk egymásért és a bolygóért amit megosztunk. Bár én a saját Buddhista vallásomat hasznosnak találom, a szeretet és kegyelem gyakorlásában még az ellenségeink irányában is, meggyőződésem, hogy vallásosan vagy hitetlenül mindenki képes kifejleszteni magában egy jó szívet és az egyetemes felelősség érzését. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Ahogy ennek az évezrednek az utolsó évtizedébe lépünk, optimista vagyok, hogy az ősi értékek, amelyek fenntartották az emberiséget, ma újra igazolják létjogosultságukat, hogy egy kedvesebb és boldogabb 21. századba lépjünk. Mindannyiunkért imádkozom, elnyomóért és barátért, hogy együtt egy jobb világot építsünk az emberi egyetértés és szeretet által, és hogy ezáltal csökkentsük a fájdalmát és a szenvedését minden érző lénynek. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Amikor a világ különböző részeiről származó emberekkel találkozom, mindig eszembe jut, hogy alapvetően hasonlóak vagyunk: mindannyian emberi lények vagyunk. Talán különböznek a ruháink, a bőrünk színe vagy a nyelv, amit beszélünk. Ez csak a felszín. De alapvetően mindannyian emberi lények vagyunk. Ez az, ami összeköt minket. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Mivel mindannyian ezen a kis bolygón osztozunk, meg kell tanulnunk békében és harmóniában élni egymással és a környezettel. Ez nem csak egy álom, hanem szükségszerűség. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Béke csak ott maradhat fenn, ahol az emberi jogokat tisztelik, ahol az embereknek van mit enniük, ahol az emberek és a nemzetek szabadok. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Akár hisz valaki egy vallásban, akár nem, és akár hisz valaki az újjászületésben, akár nem, nincs olyan ember, aki ne értékelné a kedvességet és a kegyelmet. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Ez az én egyszerű vallásom. Nincs szükség templomokra, nincs szükség bonyolult filozófiára. A szívünk és az agyunk a templom, a kedvesség a filozófiánk. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Ma sok nehézséggel kell szembenéznünk. Néhányat ideológiai, vallási, faji, gazdasági, vagy más különbségekre alapozva mi magunk teremtettünk. Ezért itt az ideje, hogy mélyebb szinten gondolkodjunk, emberi szinten, és attól a szinttől kezdve az emberi lények azonosságát tisztelnünk kell és megbecsülni. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Fontos, hogy segítsünk másoknak, nem csak az imáinkban, hanem a mindennapi életünkben. Ha pedig nem tudunk másoknak segíteni, a legkevesebb amit tehetünk, hogy óvakodunk attól, hogy ártsunk másokat. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Nyugaton, önöknek nagyobb házaik vannak, de kisebb családjaik. Végtelen kényelemben élnek, még sincs idejük semmire. Bárhova elutazhatnak a világon, és még arra sem veszik a fáradtságot, hogy az utcán átkelve megismerjék a szomszédjaikat. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Azokban a családokban, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az embereket, a gyerekek sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől a környezettől megfosztják a gyereket, azzal az egész életét, jövőjét tönkretehetik. A gyereknevelésben a szeretet a leghatékonyabb eszköz.(Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

Kövesd a három T-t! Tiszteld önmagad! Tisztelj másokat! Tetteidért vállalj felelősséget! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Próbálj meg minden zavaró, kedvezőtlen körülményt az életben átmenetinek tekinteni. Ahogy a víz színén fodrok keletkeznek, majd hirtelen eltűnnek, épp olyan a világon minden más is. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma) )

 

Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Tölts mindennap egy kis időt magaddal! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Az elménk egyensúlyi állapota főszerepet játszik hétköznapi életünkben, szellemi és fizikai közérzetünkben. Ha elménk nyugodt és stabil, ez kihat a cselekvésünkre, másokkal való kapcsolatunkra, viselkedésünkre. Másképpen szólva, ha valaki képes megőrizni az elméje egyensúlyát, békéjét, nyugalmát, akkor a külső körülmények is csak korlátozottan zavarhatják. (Dalai Láma - Út a nyugalomhoz)

 

Emlékezz, hogy néha a csönd a legjobb válasz. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

A szeretetteljes légkör az otthonodban, megalapozza az életedet! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Légy gyengéd a Földhöz! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, amelyben az egymás iránti szeretetetek meghaladja az egymással szembeni érdekeiteket! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Mérlegeld a sikeredet annak fényében, hogy mit kellett föladnod azért, hogy elérd! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Nagyon fontos, hogy amennyire lehetséges, jó hozzáállást és jó szívet építsünk ki magunkban. Ezáltal megszületik a boldogság mind rövid, mind hosszú távon, mind számodra és mind mások számára. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

A vallás nemcsak a szabályokról, templomokról, monostorokról, vagy más külső jelekről szól, ezek csak, hasonlóan a halláshoz és a gondolkodáshoz csak az elme megszelídítésének mellékes tényezői. Ha az elme gyakorlottá válik, akkor birtoklója a vallása gyakorlójává válik, ha az elme nem válik gyakorlottá, akkor a birtoklója sem. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Ha a motivációd tiszta, és őszinte, akkor a másokhoz való jó hozzáállásod alapja a kedvesség, a részvét, szeretet és tisztelet. Ez a gyakorlat megismerteti veled minden emberi élet egységét és annak a fontosságát, hogy cselekedeteid mások javára váljanak. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Ne keseredjünk el, ha szavunk bárkinél is süket fülekre talál. Különös dolog a lélek, és az emberi lélek csendje. Sokszor esztendők is eltelhetnek, míg ez vagy az az elvetett mag megfogan benne. Ne higgyük, hogy tetteinknek és szavainknak hatása tüstént és várakozásainknak megfelelően jelentkezik. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Akinek van türelme a jóságra, az meg is fogja érni, s föl is fogja ismerni gyümölcsét. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

A türelem gyakorlásával nem pusztán a helyes, objektív megismerés birtokába jut az ember, hanem jó közérzetet is teremt magának. Ez a mindennapi életben nélkülözhetetlen. A türelem gyakorlásával válik lehetségessé a lelki nyugalmunk fenntartása, és a türelem gyakorlása teremti meg azokat a körülményeket is, amelyek között örömteli életet tudunk élni. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Az ember nem járhat egyszerre két úton, fontos, hogy elkötelezett legyen a kiválasztott egyetlen út iránt. Az egyénnek el kell döntenie, melyik irányzatot tartja a sajátjának, melyik áll hozzá a legközelebb, melyik felel meg temperamentumának, spirituális késztetésének. Ha ezt eldönti, már látja, hogy melyik úton kell haladnia. (Tendzin Gyaco, a XIV. Dalai Láma)

 

 

Érvelj helyesen a kezdetektől és később nem kell zavartan és kétségekkel telten visszanézned. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Az emberi boldogság és az emberi megelégedés végül önmagadból kell, hogy kiinduljon. A végső megelégedés eljövetelét hiba a pénztől vagy egy számítógéptől várni. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Ha van benned szeretet, akkor van remény, hogy igazi családod, igazi testvéreid, igazi egyenlőség, igazi béke legyen. Ha a szeretet elveszlik az elmédből és másokban csak az ellenséget látod, akkor nem számít, hogy mennyi tudással, műveltséggel, pénzzel rendelkezel, csak szenvedésben és zavarodottságban lesz részed. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Ha azt akarod, hogy mások boldogok legyenek, légy kegyelmes. Ha te magad akarsz boldog lenni, légy kegyelmes. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságra leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal? (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Ha valaki nem ismeri még a feléje áradó szeretet érzését, az nagyon nagy baj. Amikor viszont megtapasztalja, hogy mit jelent a feltétlen szeretet (akár az egyszerű elfogadás, vagy együttérzés), amikor érzi, milyen nagyszerű dolog valaki más szeretetének, ragaszkodásának céljaként létezni, akkor az egészen biztosan nagy hatással lesz rá. Nagyon meg fogja becsülni ezt az érzést. Van bennünk egy mag, amelyet a felé irányuló szeretet csírázásnak, fejlődésnek indít, s aztán megérlel. (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

 

A valódi együttérzés nemcsak érzelmi viszonyt jelez. Szilárd, az értelmen alapuló meggyőződésből ered. Ezért az igazán együttérző viselkedés még akkor sem változik, ha éppen negatívan fogadják. Az egyetemes önzetlenségből kifejlődik bennünk a másokért érzett felelősség, és ez akként jelenik meg, hogy segíteni akarunk társainknak gondjaik leküzdéseben. (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

 

Ami engem illet, kissé mindig elcsodálkozom, amikor rámosolygok valakire, de ő komoly arccal néz vissza rám. Másrészt mindig örül a szívem, ha viszonozzák a mosolyomat. Egy vadidegen mosolya is megindít. Hogy miért? Bizonyára azért, mert az őszinte mosoly valami alapvetőt érint meg bennünk: azt, hogy természetünknél fogva hálásak vagyunk a kedvességért. (Tendzin Gjaco, a XIV. Dalai Láma)

 

 

A Dalai Lámát, mikor arról kérdezték, hogy mi az, ami leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban, ezt válaszolta:
„ Az ember! Azért, mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. Olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent. Az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben. Úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán. ”

 

 

Ebben az örökké változó világban van két fontos dolog, amit mindig érdemes szem előtt tartanunk. Az egyik az önvizsgálat. Mindenkor, minden helyzetben felül kell vizsgálnunk a viselkedésünket, állandóan ellenőriznünk kell magunkat, hogy vajon helyesen, megfelelően cselekszünk-e. Mielőtt másokra mutogatunk, figyeljünk magunkra. A másik fontos dolog az, hogy mindig készen kell állnunk a hibáink beismerésére és kijavítására. (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

 

A belső béke a kulcs: ha megtartod a belső békéd, a külső nehézségek hatástalanok lesznek a belső békédre és nyugalmadra. Ebben az elmeállapotban bármilyen helyzetet nyugalommal és értelmesen tudsz kezelni, míg megőrzöd a belső boldogságodat. Ez nagyon fontos. Nem számít anyagilag mennyire kényelmesen élsz, belső béke nélkül még aggódhatsz, zavart vagy boldogtalan lehetsz a külső körülmények miatt. (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

 

A tükör 4 törvénye

1. Minden, amit a másikban kritizálok – ami ellen harcolok – az bennem is bennem van.

2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál – és azt sértőnek találom – az nincs feldolgozva még bennem.

3. Minden, amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni – és, ha ez engem nem sért -, akkor az az ő feldolgozatlan problémájuk, tökéletlenségük, amelyet rám vetítenek, mert nem tudnak szembenézni vele önmagukban.

4. Minden, amit én a másikban szeretek, az bennem is megvan, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyében, mivel az egylényegűségünk mutatkozik meg.

Ha azt gondolod, hogy minden valaki más hibája, akkor sokat fogsz szenvedni. Amikor rájössz, hogy minden önmagadból ered, akkor megismered mind a békét, mind az örömöt. (Tenzin Gyaco)

 

 

"Rosszul teszed, ha megsértődsz, amikor megtudod, hogy a hátad mögött becsmérelnek. Ha negatívan fogadsz bármi effélét, te magad rombolod le a lelki békédet. Az ember maga felel magáért, a fájdalmaiért. A sértéseket úgy kell tudomásul venni, mint a szellőt, amely elleng mögöttünk. Másképpen szólva, félre kell söpörni az emberek durvaságait. Hogy érzünk-e fájdalmat, szenvedést bizonyos helyzetekben, ez leginkább attól függ, miképpen viszonyulunk az adott körülményekhez. Sokat számít, hogy nem vagyunk-e túl érzékenyek, nem vesszük-e túl komolyan a dolgokat." (Tenzin Gyaco)

 

 

Sokan gondolják, hogy a türelem a gyengeség jele. Szerintem ez tévedés. A gyengeség jele sokkal inkább az ingerültség, a düh. A türelem, a higgadtság pedig az erőé. Például ha vitatkozik valaki és a véleménye józan érveken alapul, akkor végig nyugodt, magabiztos lesz, még mosolyogni is tud, miközben érvel. Ám ha az érvei hibásak, akkor lassan elveszíti a tekintélyét, majd a türelmét is, dühbe gurul, aztán már csak képtelenségeket beszél. Az emberek ritkán jönnek méregbe, amikor biztosak a dolgukban. A düh leggyakrabban a zavarodottság jele. (Tenzin Gyaco, a  XIV. dalai láma)

 

 

Ha a szándékaid tiszták, őszinték, vagyis nincs mit takargatnod, akkor nyílt, egyenes viselkedés lesz a válasz a közeledésedre. Ez a valódi, a megfelelő csatorna az emberek közötti érintkezésben, nem a sok fecsegés. (Tenzin Gyaco, a  XIV. dalai láma)

 

 

Korunk paradoxona:

Nagyobb házak, kisebb családok;
Több háztartási gép, kevesebb idő;
Több végzettség, kevesebb ész;
Több tudás, kevesebb bölcsesség;
Több szakértő, több probléma;
Több gyógyszer, kevesebb egészség.

A Holdra mentünk, és visszajöttünk,
De az új szomszédhoz át nehezen jutunk.
Több számítógép több adattal,
Több másolatot készít mint valaha,
És mi egyre kevesebbet érintkezünk.

Sok mennyiség és kevés minőség,
Gyors étel és lassú emésztés,
Nagy emberek és kicsiny jellemek,
Magas profit és sekély kapcsolatok.

Olyan kor,
Mikor sok van az ablakban,
De semmi a szobában.

(Tenzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy. (Tenzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

A Dalai Láma szerint:

„Ha kialakítunk egy bizonyos belső fegyelmet, akkor megváltoztathatjuk a hozzáállásunkat, az egész világlátásunkat, az élethez való közelítésünket.

Az ember azzal kezdi,

hogy azonosítja azokat a tényezőket, amelyek a boldogsághoz vezetnek,

és azokat, amelyek a szenvedéshez. Ha ezt megtettük, fokozatosan ki tudjuk iktatni azokat a tényezőket, amelyek a szenvedéshez vezetnek,

és azokat gyakoroljuk, amelyek a boldogsághoz vezetnek.”

 

„Ahol szeretet van, remény is van igazi családok, testvériségek, nyugalom és béke megteremtéséhez. Ha a szeretet a gondolataidban elvesztődött, ha másokra továbbra is ellenségként tekintesz, akkor nem számít mennyi tudásod van, vagy milyen képzettséged, nem számít mennyit fejlődtél anyagilag, hiszen csak a szenvedésben és zavartságban lesz osztályrészed.” Dalai Láma.

 

A Dalai Láma üzenete: “Mindig arra törekszem, hogy rengeteg őszinte mosolygós ember legyen a világban. Ez a legnagyobb vágyam!”

,,Mosolygok, és a mosolyom másokra is átragad, és ez jó.

Mikor arról kérdeznek, hogy miért mosolygok szinte állandóan, azt válaszolom, hogy én mosolygásban profi vagyok, és a mosolygás a tibeti ember egyik sajátossága. Mi vidám természetű emberek vagyunk. A jókedvemet a családomtól örököltem. Egy kis faluban születtem, ott is nőttem fel, ahol szabadabban játszhat az ember, nem úgy, mint egy nagyvárosban. Nagyon sokat nevettünk, viccelődtünk, tréfálkoztunk. Ennek nálunk nagy hagyománya van.

Azonban a jókedv mellett nálunk fontos, hogy mindenki megtanulja a felelősségvállalást, és hogy józanul gondolkodjon. Természetesen a mi életünkben is akadtak problémák, viszont a negatív gondolatok sosem segítettek a megoldásban, sőt inkább megsemmisítették a belső lelki békét. Ha pesszimisták vagyunk, életünk aggódással, idegességgel fog telni.

Ezért kell a türelem, a pozitív gondolatok, a megértés szempontjából megközelíteni a dolgokat.

Jómagam 50 évig, ha úgy tetszik, hajléktalan voltam, de mégis számos helyen hajlékra találtam, aminek köszönhetően rengeteg emberrel, kultúrával megismerkedhettem, papoktól kezdve a tudomány és a közgazdaság legnagyobb gondolkodóikig.

Mindig igyekszem a dolgok jó oldalát nézni, megragadni a nagyszerű lehetőségeket, hogy találkozzak emberekkel,

és mindennél fontosabb a lelki békém, nyugalmam megőrzése.

Imádom a nevetést, mosolygást. Szeretem azt, hogy minden embernek más, egyedi mosolya van.

Mindig arra törekszem, hogy több barátot szerezzek, és rengeteg őszinte mosolygós ember legyen a világban.

Ez a legnagyobb vágyam.

Úgy hiszem, hogy csak az ember képes mosolyogni, nevetni, így hát foglalkozzunk azzal, hogy megteremtsük az ehhez szükséges feltételeket.”- Dalai láma

Forrás: http://filantropikum.com/dalai-lama-uzenete-mindig-arra-torekszem-hogy-rengeteg-oszinte-mosolygos-ember-legyen-vilagban-ez-legnagyobb-vagyam/

 

Őszentségétől, a Dalai Lámától származó további idézetek:
(forrás: A Boldogság mûvészete c. könyv)

"A gyermek egyetlen dologra programozva jön a világra: azzal a képességgel és céllal, hogy örömet okozzon másoknak... Ebbõl a nézőpontból azt is bizonyítani tudjuk, igenis velünk született az a képesség, hogy másoknak örömet okozzunk."

"A boldogságot inkább az ember tudatának állapota határozza meg, semmint a külső események."

"Hiszem, hogy életünk célja a boldogság keresése. Ez világos. Akár van vallásos hitünk, akár nincs, akár ebben vagy abban a vallásban hiszünk, mindannyian valami jobbra törekszünk az életben. Ezért azt hiszem, hogy életünket meghatározó mozgás a boldogság felé való mozgás..."


"A boldogság szó magában foglalja az értelmet és az érzést, a szívet és a tudatot. Ha kialakítunk egy bizonyos belső fegyelmet, akkor megváltoztathatjuk a hozzáállásunkat, az egész világlátásunkat, az élethez való közelítésünket."

"A boldogság, mint cél felé való fordulás és a tudatos döntés, hogy módszeresen keressük a boldogságot, mélyreható változásokat hozhat életünk hátralévő részére."

"Az a hajlamunk, hogy mindig mindent valamihez hasonlítunk... Az élettel való elégedettségünk érzése gyakran attól függ, hogy kihez hasonlítjuk magunkat. Ha folyton olyanokhoz hasonlítjuk magunkat, akik okosabbak, szebbek és sikeresebbek nálunk, ez is szülhet irigységet, frusztrációt és boldogtalanságot. Ám ugyanezt az elvet felhasználhatjuk pozitív módon: fokozhatjuk elégedettség érzésünket, ha olyanokhoz hasonlítjuk magunkat, akik kevésbé szerencsések nálunk."

"Ha hiányzik belőlünk az a belső fegyelem, ami meghozza a tudat nyugalmát, teljesen közömbös, milyen külső feltételek állnak rendelkezésünkre, azok ugyanis soha nem adják meg azt az örömöt és boldogságot, amire vágyunk."


"A mohóságra az a jellemző, hogy bár szerzésvágy formájában jelentkezik, a szerzés ténye mégsem okoz elégedettséget. Vagyis korlátlan, feneketlen valamivé válik, ami megint csak bajhoz vezethet... A mohóság egyetlen hatásos ellenszere az elégedettség. Ha az emberben kellően erős az elégedettség érzése, közömbös számára, megszerez-e egy tárgyat vagy sem; mindkét megoldás elégedettséget okoz."

"Nincs szükségünk több pénzre, nagyobb sikerre vagy hírnévre, nincs szükségünk tökéletes testre, de még tökéletes társra sem - most, ebben a pillanatban, csupán a tudatunkra van szükségünk, hogy elérjük a tökéletes boldogságot."


"A boldogság keresése felé tett első lépés a tanulás.

Először meg kell tanulnunk, hogy negatív érzelmek, a negatív viselkedés káros, míg a pozitív érzelmek a segítségünkre vannak. Azt is fel kell ismernünk, a negatív érzelmek nem csupán ránk nézve rosszak és károsak, hanem károsak a társadalomra és az egész világ jövőjére nézve is."

"A boldogság eléréséhez a legkülönfélébb megközelítésekre és módszerekre van szükségünk, miközben le kell győznünk a negatív tudatállapotok bonyolult szövevényét. Ha el akarunk kerülni bizonyos negatív gondolkodásmódot, az sem valósítható meg úgy, hogy egyszerûen átveszünk egy bizonyos gondolatot, vagy egyszer-kétszer gyakorlunk mentális technikát. A változáshoz idő kell... Rengeteg negatív töltésû tudati elem van. Ezeket külön-külön kell felderíteni és kiküszöbölni."

"Foglalkozzunk bármilyen tevékenységgel, az állandó gyakorlás mindig és mindenben hasznos. Az edzés révén változhatunk, alakíthatjuk magunkat...

E módszerek ismételt gyakorlása révén elérhetünk arra a pontra, amikor ha bármilyen zavaró esemény történik, a tudatunkra gyakorolt hatásai megmaradnak a felszínen, akárcsak a hullámok, amelyek felkavarják ugyan az óceán felszínét, de a mélységre nincsenek különösebb hatással."

"...ha azt akarjuk, hogy bizonyos események vagy élmények bekövetkezzenek, akkor az a logikus teendőnk, hogy keressük és gyûjtsük azokat az okokat és feltételeket, amelyek ezeket kiváltják."
 


"Ha az embert az együttérzés és a jóindulat vezeti, akkor valami automatikusan megnyit benne egy belső ajtót.

Ezen keresztül aztán könnyebben tud kommunikálni más emberekkel. Ez a melegség egyfajta nyitottságot teremt.

Az ember egyszer rájön, hogy minden emberi lény ugyanolyan, mint ő, tehát könnyebb is lesz velük kapcsolatot teremtenie.

Így megszületik a barátság légköre, amikor nem érezzük akkora szükségét, hogy eltitkoljunk dolgokat, aminek pedig az lesz a következménye, hogy eloszlik a félelem, az önmagunkban való kételkedés és bizonytalanság."


"Létezik egy fontos forrás, az ember értéke és méltósága, amelynek alapján kapcsolatot tudunk teremteni embertársainkkal.

Azért tudunk kapcsolatot teremteni velük, mert mi magunk is emberi lények vagyunk, az emberek közösségének tagjai. Közös bennünk ez a kötelék. És ez az emberi kötelék elég ahhoz, hogy kialakuljon belőle az érték és a méltóság tudata, és ez a kötelék lehet a vigasztalás forrása is, ha az ember minden mást elveszít."


"Ha le akarjuk győzni elszigeteltség-érzésünket és magányunkat, az alapállásunkon kell változtatnunk. Ennek pedig az a legjobb módja, ha együttérzéssel közelítünk másokhoz."



"Ha meg akarjuk érteni egy kapcsolat problémáit, a folyamat első szakaszában először el kell gondolkodnunk azon, mi is a kapcsolatnak az alapja."



"Ha valaki valóban kielégítő kapcsolat kiépítésére vágyik, ennek legjobb módja az, ha mélyebben megismerjük a másikat, és ezen a szinten rögzítjük vele a kapcsolatot, s nem csupán a felszínes tulajdonságokra alapozva. Az ilyen típusú kapcsolatokban nagy szerephez jut az együttérzés."

http://www.cedruscentrum.hu/dalai_lama_uzenete

 

Őszentsége, a Dalai Láma előadása Budapesten, 

Legfontosabb emberi értékeink megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez különbséget kell tennünk jó és rossz között. Ehhez különböző vallási hagyományok is segítségünkre lehetnek. Minden vallási hagyománynak két oldala van: egy filozófiai és egy erkölcsi.

A filozófiai nézeteik között lehetnek különbségek, de erkölcsi tanításaikon keresztül mind egyformán hozzá tudnak járulni a "jó szív" kifejlesztéséhez.

Mind azt üzenik, hogy szeressük embertársainkat és legyünk velük megértők és türelmesek. Ha felfogjuk, mit jelent a "jó szív", akkor azt is megértjük, hogy minden vallásnak ez a leglényegesebb mondanivalója.

 

Egyesek azt hiszik, hogy a vallásgyakorlat imádságot, templomba járást, szertartásokon való részvételt jelent, és semmi köze a hétköznapi élethez.

Ám akinek a vallásossága ilyen, megszabott teendőkre korlátozódik, az nem tud mihez kezdeni a vallásával, mihelyt a templom ajtaján kilép.

Ha viszont megértjük minden vallásnak a fent említett egyetemes emberi mondanivalóját, akkor ezek a tanítások egyszeriben jelentőséget nyernek a mindennapjainkban.

Ráadásul, ha megértjük a vallások e közös, központi üzenetét, akkor jobban meg tudjuk becsülni egymást, és rájövünk, hogy sok tennivalónk van egymás hagyományaitól.

 

Ma buddhista alaptanításokat adok. A nem buddhista hívők csak azt használják fel belőle, amit hasznosnak tartanak; a többit nyugodtan felejtsék el! Akik pedig buddhistának tekintik magukat, azok próbálják meg alkalmazni az elmondottakat a hétköznapi életükben! A buddhista filozófia alapelveit próbálják meg átültetni a gyakorlatba!

 

Láthatjátok, hogy miközben tanítást adok, ezen a magas trónuson foglalok helyet. Ezzel azonban nem magamat tisztelem meg, hanem azt a szent hagyományt, amelyet képviselek. Ez a tanítás magától a Buddhától ered, és sok nagymesteren keresztül hagyományozódott rám. A szent tanítások iránti tiszteletből maga a Buddha is trónust emelt és leborult előtte mielőtt helyet foglalt volna rajta, hogy előadja a tökéletes bölcsességről szóló tanítóbeszédét.

Én is leborultam a trón előtt háromszor, mert nagy alázatra van szükség, ha az ember ilyen magas helyre ül fel - különben könnyen úrrá lehet rajta az elbizakodottság. Miután pedig az ember helyet foglal a trónuson, felidéz néhány, a dolgok mulandóságára és káprázatszerű voltára emlékeztető versszakot, és ezzel a tudattal fog hozzá a tanításhoz.

A Buddha tanításai arról szólnak, hogyan fogjunk őszinte gyakorlatba annak érdekében, hogy a valóságról alkotott elképzeléseinket finomítsuk, hogy az élettel való kapcsolatunkat helyreállítsuk.

Ehhez helyes magatartásra van szükségünk, amit a részletes filozófiai tanítások alapján alakíthatunk ki magunkban.

A gyakorlat lényegi része az együttérzés és az erőszakmentesség kifejlesztése, amire csak akkor leszünk képesek, ha belátjuk, hogy a valóság minden eleme összefügg egymással, vagyis kölcsönösen egymásra vannak utalva.

E tanítás tehát két részből áll: Először elmagyarázom azt a filozófiai álláspontot, mely szerint a dolgok kölcsönösen egymástól függnek, ami aztán magától elvezet a belátáshoz, miszerint erőszakmentesen kell élnünk, egyre jobban törekedve a másokkal való együttérzésre.

 

A filozófiai nézet alapja a mulandóság belátása. Vegyük tehát észre azt, hogy a dolgok napról napra, percről percre, sőt pillanatról pillanatra változnak! A mulandóság vonatkozik egyrészt a körülöttünk levő világra, másrészt ránk is, akik e világban benne élünk. …

 

A jó és a rossz érzetek megkülönböztetése folytán, természetünknél fogva a boldogságra és a szenvedés elkerülésére törekszünk. Jónak tekintjük mindazokat az okokat és körülményeket, amelyek kellemes érzéshez és boldogsághoz vezetnek; míg rossznak tartjuk azokat, amelyek kellemetlen tapasztalatokat és szenvedést eredményeznek. Az érzésre és a megkülönböztetésre való képességünk alapján teszünk tehát különbséget jó és rossz között.

Ha megkülönböztetésről és érzésről beszélünk, akkor voltaképpen tudati tartományon belül felmerülő dolgokról van szó. ….

A változásnak kétféle fajtájáról beszélhetünk. Az egyik - amely különösen az élettelen, fizikai tárgyakra jellemző --, természetes folyamat, a természet alapvető törvénye. Az anyagi világban tapasztalt változások különböző okok és körülmények folytán következnek be, de ezeket nehéz lenne összefüggésbe hoznunk az erkölcsi ok-okozatiság törvényével, amit a buddhizmusban karmának nevezünk.

A belső, tudati változásokon belül szintén két csoportot különböztetünk meg: az egyik hasonlít az élettelen világban tapasztalt változásokhoz, tehát szintén természeti törvény. Másfelől viszont,

a bizonyos fajtájú érzéseken és megkülönböztetéseken alapuló tudatban, jó és rossz indulatok, szándékok is keletkeznek, melyeknek alapján különböző - jó, rossz és semleges - tetteket hajtunk végre. Az ezeken alapuló változások nem pusztán egy természetes folyamat részei, hanem igen sok közük van az emberi szándékhoz, avagy motivációhoz. A buddhizmusban az ilyen változásokat előidéző cselekedeteket nevezzük karmának.

Amikor jóról és rosszról beszélünk, jusson azonnal eszünkbe: "jó"-nak tapasztalatunk azon tényezőit nevezzük, amelyek boldogságot okoznak, "rossz"-nak pedig azokat, amelyek problémákhoz és szenvedéshez vezetnek. Ha megfigyeljük a külső és belső jelenségek e sokaságát, azt találjuk, hogy ezek mind bizonyos okok és körülmények összjátéka folytán jönnek létre, és a változásuk természetes folyamat. A változást az teszi lehetővé, hogy minden okoktól és feltételektől függ. A dolgoknak ezt a kölcsönös feltételezettségét, egymásra utaltságát nevezzük a buddhizmusban "kölcsönös függésnek", "függő keletkezésnek".

 

 

A függő keletkezés, mint ok-okozati törvény alapján állapítjuk meg a Négy Nemes Igazságot, és ugyanezen az alapon mutatjuk be a tizenkét-tagú függőségi láncolatot is.

A Négy Nemes Igazságon belül két csoportot különböztethetünk meg: a tiszta osztályt és a tisztátlan osztályt. Az előző az ösvény Igazságát foglalja magában, amely elvezet a szennyező érzelmek Megszüntetésének Igazságához; az utóbbiba, pedig a Szenvedések valódi Okainak Igazsága, valamint az ezen okokból következő Szenvedések Igazsága tartozik. A tizenkét-tagú oksági láncolatot kétféle módon szemléltethetjük: előre- és hátrafelé. Előrefelé tekintve azt magyarázza meg, hogyan fakad minden a tudatlanságból, visszafelé pedig azt írja le, hogyan lehet megszüntetni a tudatlanságot, ami minden szenvedésünk és problémánk forrása. … 

Milyen tanulságot vonhatunk le a feltételektől függő keletkezés, az ok-okozatiság elméletéből?

Azt, hogy

mivel minden szenvedés és boldogság bizonyos okok és feltételek függvényében keletkezik,

mi pedig mindannyian a szenvedés elkerülésére és boldogságra törekszünk,

azokat az okokat és körülményeket kell előtérbe helyeznünk, ápolnunk és fejlesztenünk magunkban, amelyek boldogsághoz vezetnek;

a szenvedéshez vezető tényezőket pedig meg kell próbálnunk kiküszöbölni, vagy legalább az arányukat csökkenteni.

Vagyis: ha állandóan bántunk másokat, akkor boldogtalanok és szomorúak lesznek, és ezzel hosszú távra önmagunknak is rengeteg bajt és szenvedést okozunk:

Ha viszont rokonszenvezünk a többiekkel, és kedvesen, együtt érzőn bánunk velük, azzal boldoggá tesszük őket, és hosszú távon mi magunk is boldogságot fogunk tapasztalni.

 

 

Ahogy tegnap este említettem: ha odafigyelünk másokra és erősítjük magunkban az együttérzés szándékát, végső soron önmagunkkal teszünk jót.

Ha ellenben közömbösek maradunk mások szenvedéseivel szemben, sőt kihasználjuk, megbántjuk, megsértjük őket, talán átmeneti előnyhöz jutunk, hosszú távon azonban szenvedni fogunk.

A kölcsönös függés törvénye miatt van így; tudniillik ha mások számára fájdalmas okokat és feltételeket teremtünk, annak az lesz a gyümölcse, hogy meg kell tapasztalnunk azt a rosszat. Ezért azt szoktam mondani, félig viccelődve, az embereknek, hogy ha már önzők vagyunk, legalább okosan legyünk azok, ne pedig ostobán.

 

 

Ha odafigyelünk másokra és törődünk velük, hosszú távon elégedettek leszünk. Ha megfeledkezünk róluk; nem törődünk boldogságukkal, hanem csak a saját jólétünk megteremtésén fáradozunk, azzal viszont csak rövid életű elégedettséghez juthatunk.

 

A másokkal való törődés ezen kívül igazi önfegyelemre is megtanít minket.

Mivel használjuk az értelmünket és odafigyelünk a tetteink rövid és hosszú távú következményeire, fejlődik az ítélőképességünk, és elmélyül a tiszta tudatosságunk. Ennek folytán képesek leszünk akár az érzelmi indulataink sugallata ellenére cselekedni. Ezt a fegyelmet nem valaki más erőlteti ránk, hanem a tiszta tudatosság egyenes következménye lesz.

 

 

 

Ha például összeveszünk a szomszédunkkal, és dühbe gurulunk, meglehet, azonnal meg akarjuk ölni az illetőt. Abban a pillanatban úgy érezzük, elégedettséggel töltene el bennünket egy ilyen cselekedet; "Végeztem az ellenséggel!" Ám ha gondolkodunk a hosszú távú következményekre, azonnal belátjuk, hogy ha gyilkolunk, azért büntetés jár: börtönbe zárhatnak, vagy akár ki is végezhetnek. Ilyenkor az erős indulataink ellenére megfékezzük magunkat, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy hosszú távon tettünk milyen következménnyel járna.

Az igazi önfegyelem tehát a dolgok ok-okozati összefüggéseinek világos felismeréséből fakad.

Mindennek van oka.

Minden jelenség, minden tapasztalatunk különböző okok és feltételek függvényében jön létre.

Az elmélyült tudatosság magatartásváltozást eredményez, tudniillik a kölcsönös egymásra utaltság törvénye ismeretében jelentősen megváltozik a világhoz való hozzáállásunk.

 

A Négy Nemes Igazság tiszta osztályába, mint már említettük, az ösvény és a Megszüntetés Igazsága tartozik.

A Megszüntetés a hibák és a szennyező érzelmek megszüntetését jelenti, bizonyos ellenszerek alkalmazása által. Az igazi Megszüntetés azonban nem más, mint a tudatlanság megszüntetése, mivel a tudatlanság a szamszára, a létesülés körforgásának alapvető oka, vagy gyökere. A tudatlanság nem más, mint a valóság teljes félreértése: emiatt vagyunk a létesülés körforgásába zárva, emiatt tapasztalunk végtelen szenvedéseket.

Legfontosabb feladatunk tehát a tudatlanság megszüntetése.

A tudatlanság ellenszere a helyes belátás, avagy bölcsesség, mellyel a valóság természete megérthető.

Csak a bölcsességgel tudjuk eloszlatni azt az alapvető félreértést, amiből minden gondunk, bajunk, szenvedésünk fakad. Ha pedig a tudatlanságot megszüntetjük, végre valóban boldogok leszünk.

A valódi Megszüntetés tehát tökéletes boldogság is egyben, mivel az nem más, mint tökéletes megszabadulás a létesülés körforgásából.

 

Amíg az elménk a tudatlanság hatása alatt áll, addig ki vagyunk szolgáltatva a saját tévképzeteinknek, s emiatt végtelen szenvedéseken kell keresztülmennünk. Ha egyszer képesek leszünk véget vetni ennek a félreértésnek, ami az összes problémánk gyökere, akkor végre valódi szabadsághoz, valódi boldogsághoz és békességhez jutunk. A buddhizmusban ezt az állapotot nevezzük a létesülés körforgásából való megszabadulásnak.

Tisztáznunk kell tehát a tudatlanság jelentését.

Mit értünk tudatlanság alatt, ami a létesülés körforgásának gyökere?

Többféle válasz adható a kérdésre, hiszen annyi félreértésünk adódhat a világgal kapcsolatban, ahány tárggyal csak életünk során találkozunk. A tudatlanságnak emiatt számos fajtája és rétege van.

A tudatlanság elsődleges fajtája azonban az, amely minden szennyező érzelem és szenvedés gyökere: nem vagyunk tisztában azzal, hogy a látszat és a valóság nem fedi egymást; hogy a kettő között különbség van. A fizikai világ például úgy tűnik számunkra, mintha részekből és egészekből tevődne össze. Jól tudjuk, hogy minden tárgy, amit teljes egésznek érzékelünk, voltaképpen számos részből áll. Ezek a részek egymáshoz képest különböző irányokban foglalnak helyet. Ám ha ezeket a részeket megkíséreljük elkülöníteni az egésztől, akkor rájövünk, hogy ez nem lehetséges, mivel csak egymáshoz képest léteznek. Valójában mind a rész, mind pedig az egész fogalma a saját szemléletünkön múlik, a hétköznapjainkban azonban mégis úgy kezeljük a dolgokat, mintha tényleges részekkel és egészekkel lenne dolgunk. Nem látjuk magát a valóságot. Az a benyomásunk, mintha a részleteket teljesen el lehetne különíteni az egésztől, holott ez nem így van.

Ugyanez áll a tudatosságra: úgy tűnik, az időpillanatok a tudatosság alkotórészei, hiszen minden tudatpillanatnak van előzménye és következménye is. Ez azonban megint csak látszat, amely elfedi a valóságot. A látszat és a valóság között tehát mély szakadék tátong. A függő keletkezés jelentésének második szintje tehát az, hogy minden egészt az alkotórészei alapján nevezünk meg.

Ennek alapján azt is megérthetjük, hogyan jönnek létre a dolgok a megnevezésüknél fogva. Amikor egy bizonyos tárgyról úgy beszélünk, mint egy szilárd, jól körülhatárolható egészről, tévedésben vagyunk, mivel az egész az alkotórészeitől függ: azoktól függetlenül nem létezik. önmagában semmi sem egész, semmi sem egységes; az alkotórészeitől függetlenül semmiféle tárgy, semmiféle konkrét valóságot nem tudunk megnevezni.

Ebből következik, hogy ha tüzetesen megvizsgáljuk, minek alapján nevezünk egy adott tárgyat valaminek, ezt a valamit sehol sem találjuk. A megnevezés alapja nem létező.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha a megnevezések alapját sehol sem találjuk, akkor hogyan működhet az ok-okozatiság törvénye. Hogyan jöhet egyáltalán létre valami? Mi az, ami létrejön, ha nincs semmi, amit megnevezhetünk? Erre a válasz, hogy minden csupán megnevezés: semminek sincs valóságos léte. Minden csak a szerint jön létre, ahogy megnevezzük.

Ezért, amikor ürességről beszélünk, ezalatt nem azt értjük, hogy egyáltalán semmi sincsen. Az üresség csupán a független, önálló lét hiányát jelenti. A dolgok azért nem rendelkeznek önálló léttel, mert minden egész alkotórészeitől függ, és pusztán annak alapján jön létre, ahogy megnevezzük. Ezért van az, hogy a világon minden valami mástól függ: semminek sincs önálló léte. Ezt jelenti az üresség.

Kérdés, hogy ezt a felismerést hogyan ültetjük át a gyakorlatba, és mi lesz a végeredménye.

Olyan bölcsességre kell szert tennünk, amellyel beláthatjuk a valóság ürességtermészetét, ehhez, pedig különleges összeszedettségre van szükségünk.

Ezért először összpontosító meditációt kell végeznünk, vagyis meg kell tanulnunk tartósan odafigyelni valamire.

Ahhoz pedig, hogy a tudatunkat összeszedhessük, először magunkat kell összeszednünk, vagyis önuralomra, önfegyelemre van szükségünk.

Ez képezi az alapját az összeszedettségnek, amely aztán a bölcsesség kifejlesztéséhez vezethet.

 

Amikor pedig belátjuk, hogy meg lehet szüntetni a szenvedést, mivel a bölcsesség olyan ellenszer, amely képes kiirtani a tudatlanságot, a létforgatag gyökerét,

akkor azt is észrevesszük, hogy a többi lény szenvedése is a tudatlanságból keletkezik, ami így szintén megszüntethető.

Ha pedig pontosan megértjük, hogy a valóság helyes ismeretének birtokában hogyan szüntethető meg az érző lények szenvedése, akkor az együttérzésünk ereje is megsokszorozódik. A bölcsesség így fokozza az együttérzést.

Forrás és a teljes cikk: http://www.cedruscentrum.hu/dalailama_eloadasa

 

 

"Magyarok!

 

Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk!

Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak!

Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm." (Tenzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Élj jó, becsületes életet, így amikor öregebb leszel és felidézed az emlékeidet, képes leszel másodszor is élvezni azokat! (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

 

A valódi mosoly reményt adó, biztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)