Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Találmányok - az ipari forradalomtól napjainkig 4

 

1938 Bíró László szabadalmaztatta az első működő golyóstollat Töltőtoll néven. A sajtó kitörő örömmel üdvözölte az új találmányt, mellyel majdnem egy évig lehetett írni újratöltés nélkül. Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására BIC (Biró Crayon) néven. Angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro” vagy „biro pen” néven említik.
1932 Automatikus sebességváltó.  Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával. 
Az általa kidolgozott módon működnek manapság a golyós dezodorok. További találmányai között: Palackcímke nyomtató, függönytartó. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik

1938 Az első automatikus expozíciót lehetővé tevő fényképezőgép. Mihályi József  (Kodak Super Six-20) Mihályi első világraszóló találmányát 1920-ban a haditengerészet megbízásából alkotta meg, feladata az volt, hogy oldja meg a viszonylag gyors felvételt lehetővé tevő tekercsfilmes fényképezőgép legpontosabb élességállítását.

1938 A világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező gázturbinája - Jendrassik György találmánya.
Jendrassik György mérnök a világszerte ismert gáz-turbinát építette. A matematika és fizika iránt különös érdeklődést mutatott, hatodikos korában már tudott integrálni és differenciálni, és 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét.Egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán. 1919–1920 közötti tanévben Kármán Tódor engedélyével ösztöndíjasként a berlini műszaki egyetemen tanult, ahol többek között Einstein, és Planck előadásait is látogatta. A 1922-ben szerezte meg kitűnő minősítéssel a gépészmérnöki oklevelet, és még ugyanebben az évben elkezdett dolgozni a Ganz és Társa – Danubius Villamossági- Gép- Waggon és Hajógyár Rt.-nél. Tevékenységét a Tanulmányi Osztály keretén belül kezdte, amely a fejlesztő, kísérletező részleget jelentette. Az egyre tökéletesebb Jendrassik-motorok az egész világon ismertté váltak. Szabadalmait több nagy motorgyár, köztük az akkoriban vezető motorgyártónak számító spanyol Hispano-Suiza és az angol Vickers is megvásárolta. Az állandó motorfejlesztési tevékenység mellett a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. http://hu.wikipedia.org/wiki/Jendrassik_Gy%C3%B6rgy

1938 NMR - A mágneses magrezonanciát - nukleáris mágneses rezonancia -, igazolja Isidor Isaac Rabi amerikai fizikus.
Wolfgang Ernst Pauli osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus 1924-ben közzétett munkájában elektronszínképek finomszerkezetéből arra a következtetésre jutott, hogy az atommagoknak mágneses momentuma, "spin"-je kell legyen. E zseniális ötletből fejlődött ki az új tudományág, az NMR-spektroszkópia. David Mathias Dennison amerikai fizikus egy további feltevéssel toldotta meg a Pauliét, hogy ti. a magmomentum kvantált: az atommagoknak különböző mágneses energiaállapotai vannak, s ezek között energia elnyeletésével átmenetek hozhatók létre. A megfelelő energiaelnyelési maximumok alkotják az NMR-spektrumot. Pauli és Denisson hipotézisét, ugyan csak jóval később, de végül sikerült bizonyítani.
A kvantumfizikusok már-már minden reményt feladtak, s halottnak vélték az NMR-t, mielőtt még megszületett volna. Rabi és munkatársai 1938-ben atomsugarakkal végzett kísérletekkel kimérték a több atommag mágneses momentumának nagyságát megszabó ún. giromágneses hányadost, igazolva Pauli feltvését az atommagok mágneses momentumáról.
1945-ben Bloch a Stanfordon és Purcell a Harvardon munkatársaikkal végrehajtották az első sikeres magrezonancia-kísérleteket. 1952-ben mindketten fizikai Nobel-díjban részesültek. Bloch a kitüntetést annyival is inkább megszolgálta, hogy később ő dolgozta ki az NMR-spektroszkópia kvantumelméletét. A siker legfőbb oka azonban a rezonáló atommag szerencsés kiválasztása volt: Blochék a vízmolekula, Purcellék a paraffin hidrogénjein mutatták ki a rezonanciát, s később kiderült, hogy a hidrogénatommag a legérzékenyebb magfajta, a legtöbb más magnál több nagyságrenddel is érzékenyebb az NMR-kísérletben.
Az NMR-módszer egyre fokozódó mértékben a kémiai szerkezetkutatás legfontosabb eszközévé válik. Mára már nélkülözhetetlen a kémiai iparban, például a gyógyszerek, műanyagok, szerkezeti anyagok fejlesztésében, vizsgálatában.
1950-ben Proctor és Yu az ammóniumnitrát nitrogénrezonancia-spektrumában két rezonanciajelet észlelt, vagyis az eltérő kémiai környezetben (az ammónium-kationban és a nitrát-anionban) jelenlévő nitrogénatommag rezonanciafrekvenciája azonos mágneses térben nem azonos. Az eltérés ugyan nagyon kicsi - a mágneses térerősség milliomod részében, ppm egységekben mérhető -, de elegendően érzékeny, nagy felbontású méréssel kimutatható. Egy évvel később az etanol, az alkohol hidrogénrezonancia-spektrumában három jelet azonosítottak, méghozzá 3:2:1 intenzitásaránnyal, tehát nyilvánvalóan a metil-, metilén- és hidroxil-csoportokbeli hidrogénmagoknak megfelelően. Vagyis az ugyanabban a molekulában, de más kémiai környezetben lévő azonos fajta magok jele is szétválik egymástól. A jelintenzitások pedig az eltérő környező atomok relatív számát is megadják. http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/Soharcikk.pdf
A kutatók észrevették, hogy vegyületek egyes atommagjai bizonyos, az atommagra jellemző térerősséggel rendelkező mágneses térben képesek a sugárzási frekvencia abszorpciójára. A jelenségre azt mondjuk, hogy az atommag rezonanciában van (vagyis rezonál). Az analitikai kémia szempontjából az az érdekes, hogy egy adott térerősség alkalmazásakor egy vegyület különböző atommagjai más-más frekvenciával rezonálnak, ami mind az analitikai kémia mind a biokémia számára értékes információ. A jelenség hátterében az áll, hogy a „mag-mágnesek” olyan érzékenyek, hogy az eltérő kémiai környezetben (tehát már molekulán belüli elhelyezkedésbeli különbségnél is) megváltozik a rezonanciafrekvenciájuk. Ezt nevezzük kémiai eltolódásnak, és ez az NMR spektrumból nyerhető elsődleges információ.
A mágneses magrezonancia – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel NMR – a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli. A jelenség az atommag kvantummechanikai tulajdonságain alapul. Azon, hogy az atommagok spinjének, azaz saját impulzusmomentumának és az ezzel arányos mágneses momentumának a mágneses tér irányára vett vetületének függvényében az energiaállapotuk felhasad, azaz különböző értékűvé válik. http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1gneses_magrezonancia

1939 Bejelentette Otto Hahn német kémikus felfedezését a maghasadást, melynek eredményeként az urán-235 atommagok neutronokkal való bombázásával nagy mennyiségű energia szabadul fel.
1939-ben, amikor Hahn és Strassmann beszámolnak a maghasadás felfedezéséről urániumban, Szilárd megjósolja azt is, hogy a láncreakció urániummal lesz megvalósítható, és a kísérletek igazolják is, hogy hasadáskor neutronok keletkeznek. Rutherford még "holdkóros javaslatnak" nevezi az atomátalakulásokban felszabaduló energia gyakorlati hasznosítását, Szilárd Leóban azonban megszületik a neutronok láncreakciójának az ötlete és a kritikus tömeg fogalma.
A neutron nagyon érdekes részecske. Mivel nincs elektromos töltése, tetszőleges magba képes akadálytalanul behatolni, és azt széthasítani. A töltéssel rendelkező részecskék viszont az elektrosztatikus taszítás miatt csak kivételes esetben jutnak be a magba. A neutron tehát a legmegfelelőbb "lövedék" az atommagok bombázására.
A maghasadást Hahn, Strassman és Lise Meitner fedezte fel 1939-ben: tapasztalataik szerint neutronsugárzás hatására az uránatom magja két közepes méretű magra esik szét. Később azt is kimutatták, hogy elméletileg minden atommag elhasadhat. A kísérleti tapasztalatok alapján azonban csak néhány urán- és plutóniumizotóp esetében jön létre könnyen a hasadás (neutronok segítségével). A hasadás során több energia szabadul fel, mint amennyi a hasítás előidézéséhez szükséges.
A természetes uránban 140-szer több a 238-as izotóp, mint a 235-ös. (99.3 %-a 238-as, 0.7 %-a pedig 235-ös izotóp.) Az U-238-as csak igen ritkán hasad, és csak akkor, ha a neutron nagy sebességgel ütközik a magnak. A gyors neutron ráadásul könnyen szóródik. Az U-235-ös hasadása gyakorlati szempontból sokkal jelentősebb: ezt a magreakciót használja ki a ma működő atomreaktorok döntő többsége. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/a-maghasadas
Maghasadás Természetben megtalálható urán izotópok:
Bohrnak a cseppmodell alapján sikerült megmutatni, hogy az urán természetben előforduló két, 238- és 235-ös tömegszámú izotópjai közül a 235-ös hasad.
A 235-ös urán izotóp neutronok hatására két közepes rendszámú maggá hasad szét, közben neutronok válnak szabaddá és energia szabadul fel:
A 238-as urán izotóp a gyors neutronokat befogja, így az uránnál nagyobb rendszámú radioaktív atommagok  keletkeznek.
•A láncreakció kialakulásának feltétele, hogy a reakcióban keletkező neutronok újabb hasadást hozzanak létre.
•A láncreakció csak akkor alakul ki, ha kellő mennyiségű hasadóanyag van egy tömbben. A hasadás során felszabaduló energia felhasználása.

1939 amerikai, francia és német tudósok bebizonyítják, hogy amikor az uránatom magja egy neutron hatására kettéhasad, átlagosan 2-3 neutron szabadul fel, és ez hatalmas mennyiségű energiát termel.

1939 nylon harisnya piacra dobása.
1928-ban Wallace Hume Carothers amerikai vegyész a DuPont vegyi gyárban egy szerveskémiai laboratórium vezetője lett, ahol újfajta anyagok előállítására végzett kutatásokat polimerizáció segítségével. Miközben kutatásait végezte, a véletlen és a szerencse folytán jött rá a később nagy karriert befutott nejlon előállításának technikájára, illetve annak pozitív tulajdonságaira.
A legnagyobb áttörést jelentő találmányát, a nylont 1937 februárjában szabadalmaztatta a DuPont vállalat.
Megjelenése valóságos forradalmat jelentett a textiliparban. Az egykori festékgyárak harisnyát, műszálas textilt, műszálas ponyvát és szintetikus szőnyegeket kezdtek gyártani.
A nejlonharisnyából a piacra dobás első évében a DuPont 64 millió darabot adott el.
A szintetikus fonal univerzális alkalmazhatóságát szintén a német szabadalmakból dolgozó Carothers ismerte fel. A nejlon elképesztő sikerében valószínűleg szerepet játszott az is, hogy a találmányt nem tudósok, hanem háromezer nő előtt jelentették be az 1939-es New York-i világkiállítás helyszínén.
 A "Rost 66" munkanevű anyag 1939-ben egy nap alatt meghódította Amerikát, ott már nylon néven és harisnya formájában.
A nejlonban egyesült a selyem fényessége és a pamut erőssége. 1942-től a brit szövetségesekhez csatlakozó amerikai katonák is magukkal vittek a készletből, hogy ezzel vegyék le a lábukról a brit nőket.
A DuPont cég 1946-ban az óriási kereslet miatt már havonta harmincmillió nejlonharisnyát gyártott az üzemeiben
Mivel a nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", azaz a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott. Az angolszász világban makacsul tartja magát az a névmagyarázat is (valójában csak legenda), hogy a nylon szó a New York (NY) és London (Lon) szavak összevonásából ered.
Egy másik verzió szerint a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Valószínűbbnek tetszik az a szófejtés, mely szerint a nylon nevét az anyagot előállító kutatóvegyészek feleségeinek kezdőbetűiből - Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia, Niha - állították össze a figyelmes férjek. Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk.  http://www.ng.hu/Civilizacio/2005/02/Szabadalmaztatjak_a_nejlont http://ezenanapon.hu/10/27/a-dupont-bemutatott-egy-uj-szintetikus-anyagot-amit-ma-nejlon-nylon-nak-nevezunk/89476

1939 A jó hangminőségű szalagos magnetofonját bemutatta be a német AEG cég. 1935 Az AEG és a BASF műanyag magnószalagja magnetofonjukhoz.

1939-1940 Packard autógyár bevezeti a légkondicionálást és az automata váltót. 1884-ben William Whiteley próbálkozott meg először a jármű utasterének hűtésével. Dobozba rakott jeget és a menetszél befújta a hideg levegőt. 1933-ban jelent meg az első klíma berendezés. Ez még utólag beszerelhető volt opcióként egyik gyártó sem kínálta. Főleg luxus autókba tetették bele. A Packard volt az első gyártó, mely extraként kínálta a klímát 1939 őszétől vagyis az 1940-es modellek bevezetésétől. http://veteran-auto.hu/index.php?menu=7&cikk=175&title=Az_autoklima_eredete

1940 A gyakorlatban használható színes televízió - Goldmark Péter Károly (CBS). Ő dolgozta ki a televízió orvosi alkalmazásának elméletét és gyakorlatát, és nevéhez fűződik a "hosszan játszó", népszerű nevén: a mikrobarázdás hanglemez kifejlesztése 1977 az Egyesült Államok elnöke, Jimmy Carter - 14 tudóstársával együtt - neki is átnyújtotta a tudományos munka legmagasabb amerikai elismerését jelentő nemzeti tudományos érdemérmet, a National Medal of Science-t.

1939 Goldmark Károly a CBS mérnökeként olyan elektromechanikus rendszert hozott létre, ahol a kamerában és a vevőkészülékekben a katódsugárcső előtt szinkronban vörös, zöld, kék szűrő forog.A CBS 1940. augusztus 28-án színes film segítségével folytatott teszteket. 1940. november 12-én már az élő közvetítést is tesztelte. NBC (tulajdonosa az RCA) 1941. február 20-tól kísérletezett. Ez utóbbi tesztek nem voltak kompatibilisek a fekete-fehér készülékekkel és nem is lehetett kapni olyan készüléket, amely alkalmas lett volna a vételér.
Az RCA egy pont szekvenciális rendszeren dolgozott, amelyet csak 1949. augusztus 25-én mutattak be. Ez a rendszer kompatibilis volt a már meglévő fekete-fehér rendszerekkel. Az FCC döntését befolyásolandó a CBS egy órás színes napi bemutatókat tartott a nagyközönség számára. 1950. januárjában a washingtoni WOIC adón (CBS). Az adást középületekben 16 hüvelykes színes tévéken nézhette a nagyközönség. A bemutató február 21-ig tartott, amelyet több esti műsorral is kiegészítettek a közönség elvárásának megfelelően. New Yorkban a bemutatók 1950. november 14-én kezdődtek. 10 színes televíziót állítottak ki a város középületeiben a nagyközönség számára. Koaxkábelen Philadelphiába és Chicagóba is eljuttatták az adást. Ez volt az első színes távolsági közvetítés. Később az FCC döntésének megfelelően a CBS rendszerrel kezdődött meg a már nagyközönségnek szánt adás 1951. június 25-én. Mivel az RCA technikai problémákkal küzdött, drága volt a berendezés, a színvisszaadás pedig gyenge. A CBS rendszerét azonban nem lehetett fekete-fehér televízión nézni. 30 ilyen speciális készülék volt New York körzetében abban az időben erre a célra. A színes televíziót az USA-ban az 1950-es években vezették be. A drága készülékek és a kevés színes műsor akadályozta a gyors elterjedését. A késői 1960-as években azonban már nagy számban kezdték értékesíteni. A GE Porta Color hordozható tv-je (10 hüvelyk 200-270$) 1966-ban jelent meg a boltokban. Az 1970-es évekre a színes tv is általánossá vált az USA-ban. A műsorokat színesben közvetítették már az 1970-es évek közepén.
1966-67-tól kezdve már a 3 nagy amerikai televíziótársaság főműsorideje teljesen színes volt. 1967 decemberében indította az ABC utolsó fekete-fehér napközbeni programját. 1972-ben haladta meg a színes televízió eladások száma a fekete-fehéreket elsőként, ekkor az amerikai háztartások több mint 50%-a rendelkezett színes televízióval. Lekerült a color felirat az inzertről. 1967-ben indult a PAL rendszerű színes adás Európában. Gyorsan terjedt, és a 1970-évek közepére általánossá vált.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADnes_telev%C3%ADzi%C3%B3

1940 Fritz Lipmann német születésű, amerikai biokémikus szerint sok sejtben az ATP a kémiai energia hordozója. 1953-ban Hans Adolf Krebsszel megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült a koenzim A felfedezéséért.

1941 Az első VELUX tetőablakokat Villum Kann Rasmussen dán mérnök-feltaláló kifejlesztette. Meglátta a lehetőségét annak, hogy az elhanyagolt, barátságtalan, hideg padlásokból hogyan lehet barátságos otthonokat teremteni, hogy természetes fényt és friss levegőt vigyenek a tetőterekbe. 1945-ben a "napfény mérnökeinek" nevezte kollégáit. VELUX név a ‘VE’ ventilation (szellőzés) és a ‘LUX’ latin fény szóból.

1942 Az első penicillin kezelés.
A penicillin elnevezés a β-laktám antibiotikumok egy csoportját jelenti, amelyeket az erre érzékeny, rendszerint Gram-pozitív baktériumok által okozott fertőzések kezelésére használnak.
A penicillin felfedezését rendszerint a skót Alexander Fleming nevéhez kötik, habár már jóval korábban is észrevették a Penicillium antibakteriális hatását. Az észak-afrikai beduinok legalább ezer éve készítenek gyógykenőcsöt a szamarak hámján keletkezett penészből. Az ifjú olasz orvostanhallgató Vincenzo Tiberio megfigyelte, hogy az udvarukon évszázadok óta működő kút vize a környékbeliek hasmenéses megbetegedéseit gyógyítja. 1895-ben publikálta, hogy a kútfedő kőlapról nyert penészgomba kivonata a laboratóriumi baktériumtenyészeteket 8 nap alatt teljesen elpusztította. Stb.
Fleming 1928-ban a londoni St. Mary kórházban vette észre, hogy a Staphylococcus tenyészetébe került kékes-zöldes penész szennyeződés körül a baktériumok nem növekednek. Fleming arra a következtetésre jutott, hogy a penész olyan anyagot bocsát ki, amely gátolja a baktériumok növekedését, és elpusztítja a baktériumokat. A penészt tiszta kultúrában is kitenyésztette, és felfedezte, hogy a Penicillium családba tartozó fajról van szó, amelyet ma Penicillium notatum fajként ismerünk. További kísérletei után azonban Fleming úgy vélte, hogy a penicillin nem tud elegendően hosszú ideig az emberi szervezetben maradni ahhoz, hogy a patogén baktériumokat elpusztítsa. Ezért 1931-ben felhagyott a penicillin tanulmányozásával. 1934-ben kezdte újra a klinikai kísérleteket, és 1940-ben sikerült tisztított formában előállítani a szert.
1939-ben az ausztrál tudós Howard Walter Florey és kutatócsapata az Oxfordi Egyetem Patológiai Intézetében nagy előrelépést tett, mikor kimutatták a penicillin antibakteriális hatását in vivo. A penicillin első kísérleti felhasználására az oxford-i Radcliffe kórházban került sor. Emberi beteget a világon először 1942. március 14-én John Bumstead és Orvan Hess kezelt sikeresen penicillinnel.
A második világháború alatt a szövetséges erők hadseregeiben a penicillin jelentősen csökkentette az elfertőződött sebek okozta halálozások és amputációk számát. A szer azonban nehezen volt hozzáférhető, ezt egyrészt az ipari méretű előállítás nehézségei, másrészt a penicillinnek a szervezetből történő gyors kiürülése miatti szükségessé vált gyakori adagolás okozták. A penicillineket a vese eltávolítja a szervezetből, a szer 80%-a a beadástól számított 3 órán belül kiürü
A penicillin kémiai struktúráját Dorothy Crowfoot Hodgkin határozta meg az 1940-es évek elején, lehetővé téve így a szer szintetikus előállítását. Az ausztrál Howard Walter Florey vezetésével valamint Ernst Boris Chain és Norman Heatley részvételével egy oxfordi kutatócsoport fedezte fel, hogyan lehet a penicillint ipari méretekben előállítani. Florey és Chain 1945-ben Fleminggel megosztva kaptak orvosi Nobel-díjat.
A β-laktám antibiotikumok a baktériumok sejtfalában a peptidoglikánok közötti keresztkötések kialakulását gátolják. A penicillin β-laktám része ahhoz a transzpeptidáz enzimhez kötődik, amely a baktérium peptidoglikán molekuláit kötné össze. Az enzim így nem tud megfelelően működni és a baktérium sejtfala osztódás során meggyengül (másképp fogalmazva az antibiotikum citolízist, sejtpusztulást eredményez, amikor a baktérium megpróbál osztódni). Ezen felül a felhalmozódott peptidoglikán prekurzorok a baktériumban aktiválják a sejtfal hidrolázok működését, amelyek tovább rombolják a baktérium meglevő peptidoglikánját. Az elmélet kidolgozása Scott Williams nevéhez fűződik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Penicillin

1943 Kémiai Nobel-díjat kapott Dr. Hevesy György a „kémiai folyamatok vizsgálatában radioaktív izo­tópok nyomjelzőként való alkalmazásáért”

1943 Ma is használt nyílt rendszerű légzőkészülék Jacques-Yves-Cousteau és Emile Gagnan találmánya.
A könnyűbúvárkodás Jacques-Yves-Cousteau, a híres francia tengerésztiszt és tengerbiológus első víz alatti filmjei óta terjedt el ennyire. Cousteau felfedezésének köszönhetjük a mai búvárfelszerelés legfontosabb elemeit, mivel ő találta fel a ma is használt nyílt rendszerű légzőkészüléket.
Sokan úgy gondolják, hogy a búvárok oxigénpalackot használnak a merüléseik során, de ez nem igaz. A tiszta oxigén nagyobb nyomásos, azaz már 10 méteren is halálos lehet! (Oxigénnel töltött palackokat leginkább a katonaságnál használnak, mivel ezek zárt rendszerűek és a búvár nem "hagy" buborékot!) A sportbúvárok palackjaiban sűrített levegő található. Ilyen palackokkal akár 80 méterre is le lehet merülni.
A feltalálók csak a 16-17. században kezdtek el olyan készülékekkel kísérletezni, amelyek lehetővé tették a búvár szabad légzését a víz alatt. Szintén ekkor jöttek rá, hogy a nagyobb nyomáson belélegzett nitrogén (a levegő 78%-át teszi ki) felgyülemlése a testben fájdalomhoz, bénuláshoz, sőt néha akár halálhoz is vezethet.
Feltalálói hírnevét kétségkívül az Aqualung (vízitüdő) alapozta meg. A haditengerészetnél már az első években lehetősége nyílt olyan légzőkészülékeket megismerni, amelyek a könnyűbúvárok vagy úszóbúvárok által alkalmazhatók voltak. Ilyen volt például az angol Davis által feltalált (1903) zártrendszerű oxigénes mentőkészülék, a zseniális francia feltaláló Le Prieur kapitány kézi szabályozású sűrített levegős légzőkészülékei (1926 és 1933), vagy az ugyancsak francia Commeinhes már automatikusan adagoló sűrített levegős készüléke, amelyet 1937-ben a francia haditengerészet elfogadott, de nem került rendszeresítésre. Cousteau és az Air Liquide mérnöke, Emile Gagnan közös találmánya tehát 1943-ban nem minden előzmény nélkül való, de annyira letisztult, megbízható és időt álló légzőautomata konstrukció, hogy Mistral néven sorozatgyártva a modern búvársport és víz alatti tevékenység egyik alapkövévé vált. Amit a két konstruktőr a már ismert membránvezérlésű egy lépcsős gázreduktorokhoz a CG-45 jelzésű prototípusban hozzátett, az a kilégzett levegő visszavezetése egy másik gégecsövön át a nyomáscsökkentő házába. Ilyen módon a "kacsacsőr" szelepen át a kilégzés belégzéssel közel azonos nyomáson történt és így a légzőautomata bármely testhelyzetben könnyű légzést biztosított.
1938 telén heteket töltött védőruhák ragasztásával vékony gumírozott szövetből, de csak 1946-ban végezte el az utolsó simításokat ún. állandó térfogatú zárt gumiruháján, amelyet azután szabadalmazva "Phoque" néven sorozatban gyártottak.
Amikor 1945-ben barátaival megalapította a "Tenger alatti Kutatócsoportot" (GERS), a haditengerészeti felszerelések és eljárások -robbantás, aknarakás, aknaszedés, felderítő szán, úszóharcosok, "élő" torpedók, tengeralattjáró mentés stb.- vizsgálata és korszerűsítése mellett figyelme a búvárfiziológiai kutatások felé fordult. Ennek során a sűrített levegő légzőgázként való alkalmazásának élettani hatásaival, a kizsilipelési táblázatok korszerűsítésével, a gyógyrekompresszióval és hasonlókkal foglalkozott.
A negyvenes évek vége felé cápaveszélyes vizekbe merülve Cousteau-ék először alkalmazták az ún. cápabuzogányt és a védőketrecet.
A Jégtörő-XI, amivel Cousteau dunai expedícióra indult 1991. február 14-én Budapestről. A kapitány és kísérete egy bérelt jégtörővel hajózta végig a folyót de útjára elkísérték helikopterek, teherautók és mozgó laboratóriumok is. A kutató munkájának célja az volt, hogy vizsgálataival elősegítse a Duna ökológiai értékeinek védelmét.
Kétszer ítélték oda neki az Oscart, először A csend világáért (1957), aztán 1963-ban A napfény nélküli világért.
Forrás. http://www.divecenter.hu/hir/2373/page=2

1944 A művese készüléket Willem Kolff kifejleszti. 1964 első ideiglenes műszívet Domingo Liotta fejlesztette ki. Dr. Robert Jarvik 1982 az első tartós műszív. 2013 műszív, mely az emberi szívet helyettesítheti, és megoldhatja az átültetésre alkalmas szívek hiányát.

1945 Atombomba. 1939 Augusztus 2-án, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő (1963-ban Nobel-díjat kapott a szimmetriaelvek szerepének felismeréséért a kvantummechanikában) győzte meg ismét Albert Einsteint, hogy írjon Franklin D. Roosevelt elnöknek. A híres levélben Einstein az atombomba haladéktalan kifejlesztését javasolta.
"Tisztelt Elnök úr, Kéziratban olvastam E. Fermi és L. Szilárd tanulmányait, Ezek arra engednek következtetni, hogy az urán nevű elem a jövőben egy új és fontos energiaforrássá válhat. Ez új helyzetet teremt, ami megkívánja a Kormány figyelmét és - ha szükséges - gyors intézkedését.
Úgy érzem, hogy kötelességem az Ön figyelmébe ajánlani a következő tényeket és javaslatokat:
Az utóbbi év folyamán Fermi és Szilárd kísérletei Amerikában megmutatták, hogy elegendő nagy uránmennyiségben láncreakció idézhető elő, minek során hatalmas mennyiségű energia és sok rádiumszerű elem keletkezik. Szinte bizonyos, hogy ez a közeli jövőben megvalósítható lesz.
Az új jelenség bomba gyártását is lehetővé tehet. Föltételezhető - noha kevésbé bizonyos - hogy egészen új típusú és rendkívüli erejű bomba készíthető. Ha egy ilyen bombát hajón egy kikötőbe juttatnak és ott felrobbantanak, az elpusztíthatja az egész kikötőt és annak környékét. Lehet, hogy a bomba túlságosan nehéz lesz, hogy repülőgép szállíthassa.
Az Egyesült Államokban csak alacsony koncentrációjú uránérc található korlátozott mennyiségben. Uránérc található Kanadában és az egykori Csehszlovákiában. A legfontosabb urán-lelőhely Belga-Kongó.
Mindezt figyelembe véve Elnök Úr fontosnak ítélheti, hogy folyamatos kapcsolat létesüljön a Kormány és azok közt a fizikusok között, akik Amerikában a láncreakcióval foglalkoznak. Ennek egy lehetséges módja, hogy Ön fölkér valakit, aki az Ön bizalmát élvezi, és aki esetleg nem hivatalos minőségben is ellátja a következő tennivalókat:
a) kapcsolatba lép a megfelelő kormányhivatalokkal, folyamatosan informálja azokat, és ajánlásokat terjeszt a kormány elé; elsősorban pedig gondoskodik arról, hogy uránércet szállítsanak az Egyesült Államokba;
b) megfelelő pénzügyi támogatással felgyorsítja a kísérleti munkát, ami segíti mindazokat, akik be kívánnak kapcsolódni a munkába, továbbá esetleg bevon olyan ipari laboratóriumokat is, amelyeknek megvan a megfelelő felszereltségük.

Tisztelő híve
Albert Einstein"

Elemek átalakítása neutronokkal  (Jéki László - Enrico Fermi és a "marslakók"  Című írásából Magyar Tudomány, 2001/9  részletek)

Elsőként Fréderic és Iréne Joliot-Curie hozott létre mesterségesen radioaktív elemet 1934-ben. Alfa-részecskékkel (hélium atommagokkal) bombáztak különböző kémiai elemeket. Az eredetileg nem sugárzó bór, alumínium és magnézium izotópokból a magreakció eredményeként sugárzó nitrogén, foszfor és alumínium izotópokat kaptak. Az eredmény felkeltette Fermi érdeklődését, és a béta-bomlás elméletének kidolgozása után kísérletezésbe fogott. Joliot-Curie-ék alfa-részecskéi helyett ő semleges neutronokkal bombázta az atommagokat. Neutronforrásában a rádium bomlásakor keletkező radon alfa-sugárzása lépett reakcióba berilliummal, a magreakcióban neutronok léptek ki. Fermi módszeres ember volt, a vizsgálatokhoz is módszeresen látott hozzá. A periódusos rendszer legkönnyebb elemeivel kezdte, és haladt az egyre nehezebb elemek felé. A legkönnyebb elemekkel kudarcot vallott, a hidrogén, a lítium, a berillium, a bór, a szén, a nitrogén besugárzása nem hozott eredményt. A fluor, és a periódusos rendszerben őt követő elemek viszont a neutronbesugárzás hatására átalakultak, radioaktív anyagok keletkeztek. Fermi az összes elemmel el akarta végezni a kísérleteket, fiatalabb munkatársát, Emilio Segrét bízta meg a még hiányzó anyagok beszerzésével. A vegyszerboltban Segré ajándékba kapta a céziumot és a rubídiumot, mert addig még soha senki sem vásárolt belőlük. A besugárzást és az eredmény kémiai elemzését egy hosszú folyosó két ellentétes végén végezték. A hosszú lábú Fermi és Amaldi egymással versenyezve szaladt végig a rövid életű anyagokkal.

A neutronnal besugárzott anyagok béta-bomlással alakultak át stabil elemekké, ezért a végeredmény mindig a kiindulási anyagnál eggyel nagyobb rendszámú elem volt. Fermi és munkatársai elértek a periódusos rendszer utolsó ismert eleméhez, a 92-es rendszámú uránhoz. Azt találták, hogy az urán bomlási termékei között is található új elem. Úgy vélték, hogy egy új, 93-as rendszámú elem keletkezett, az erről szóló beszámolót 1934. májusban küldték el a Ricerca Scientifica c. folyóiratnak. A kutatók óvatosan fogalmaztak, még alaposabban ellenőrizni akarták eredményüket, de a Lincei Akadémia ülésén, a király jelenlétében, a fiatal fizikusok pártfogója, Corbino professzor bejelentette az új elem felfedezését.

Bruno Pontecorvo frissen diplomázott fizikusként csatlakozott Fermi csoportjához. (Ő az a Pontecorvo, aki később alapvető neutrínófizikai felfedezéseket tett, bár közismertté azzal vált, hogy Nagy-Britanniából 1950-ben a Szovjetunióba távozott, ezért az atomtitkok egyik elárulójának tartották.) Pontecorvo ezüsttel kísérletezve azt tapasztalta, hogy az eredményül kapott aktivitás függ attól, hol helyezkednek el az asztalon a kísérleti eszközök. Fermi vezetésével módszeresen hozzáláttak a jelenség tanulmányozásához. Így fedezték fel, hogy ha paraffint helyeznek a neutronforrás és a minta közé, akkor százszor nagyobb aktivitást érnek el. Fermi hamar megtalálta a magyarázatot. A paraffin sok hidrogént tartalmaz, a neutron a hidrogén atommagokkal, a protonokkal ütközve veszít energiájából és lelassul. A lelassított neutront viszont nagyobb eséllyel fogja be a minta anyaga, ezért kapnak lényegesen nagyobb aktivitást. Ha ez a magyarázat igaz, akkor a jelenségnek minden, sok hidrogént tartalmazó anyagnál jelentkeznie kell. Az ellenőrző kísérletet a laboratórium mögötti kert aranyhalas szökőkútjánál végezték el. Teljes sikerrel: a neutronok a vízben is lelassultak.

1938-ban "az új radioaktív elemek neutronbombázásssal való létrehozásáért, továbbá a lassú neutronok keltette magreakciók felfedezéséért" ítélték neki a fizikai Nobel-díjat.

Fermiék 1934-ben uránt is besugároztak neutronnal, és felismerték, hogy lassú neutronokkal könnyebb az elemeket átalakítani. A lassú neutronnal besugárzott uránban végbement a maghasadás, de ezt nem ismerték fel. Laura Fermi így foglalta össze férje évekkel később megfogalmazott értékelését: "Nekünk nem volt elég képzelőerőnk ahhoz, hogy az urániumban más bomlási folyamat játszódik le, mint a többi elemben; így aztán azon igyekeztünk, hogy a keletkezett radioaktív terméket azonosítsuk a periodikus táblán legközelebb következő elemmel. Ráadásul nem volt elegendő kémiai ismeretünk sem, hogy az uránium bomlásakor keletkezett termékeket szétválasszuk egymástól. ... Amit mi annak idején a 93-as elemnek gondoltunk, arról kiderült, hogy semmi egyéb, mint a bomlási termékek keveréke."

A maghasadást így Hahn és Strassmann fedezte fel 1938 végén, Németországban. Meitner és Frisch a Niels Bohr által kidolgozott cseppmodell alapján azonnal meg is adta a jelenség magyarázatát. A híreket Bohr vitte meg 1939. januárban az Egyesült Államokba. Fermi a kikötőben várta. 1939 márciusában három laboratóriumban is kimutatták, hogy egyetlen hasadási aktusban egynél több neutron keletkezik, vagyis megvalósítható a láncreakció. Halban, Joliot-Curie és Kowalski Párizsban, Anderson, Fermi és Hanstein New Yorkban, a Columbia Egyetemen, továbbá Szilárd és Zinn a New York Egyetemen hasonló eredményeket kapott. (Szilárd a sikeres kísérlet után felhívta Washingtonban Teller Edét, és csak egyetlen mondatot mondott a telefonba magyarul: "Megtaláltam a neutronokat.") Megnyílt az út az atomenergia felszabadításához.

"E. Fermi és L. Szilárd bizonyos új munkái alapján, amelyekkel kéziratban volt alkalmam megismerkedni, arra a következtetésre jutottam, hogy az uránium elem a legközelebbi jövőben új, fontos energiaforrássá válhat. ... Az utóbbi négy hónap során Joliot munkái Franciaországban, Fermié és Szilárdé Amerikában valószínűvé tették, hogy nagy tömegű urániumban nukleáris láncreakciót lehet megvalósítani ..." - írta Albert Einstein 1939. augusztus 2-án F. D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok elnökének. Ez az a sokszor idézett történelmi levél, amelynek megírását Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede ösztönözte.

Szilárd Leó 1933-ban, röviddel a neutron felfedezése után ismerte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét. Olyan elemet keresett, amelyik egyetlen neutron hatására széthasad, és két neutront bocsát ki. Elgondolását szabadalmaztatta is. De ekkor még nem tudta, hogy melyik elemmel lehet láncreakciót létrehozni. Szilárdnak nem sikerült elegendő pénzt szereznie ahhoz, hogy szisztematikusan végigvizsgálhassák az összes elemet, alkalmas-e neutronokkal kiváltott magreakciókra. Így Szilárd sem fedezte fel a maghasadást.

Fermi és Szilárd 1939 elején a Columbia Egyetemen került közvetlen kapcsolatba egymással. Hamar kiderült, hogy egészen különböző módon értékelnek egy tudományos tényt. Szilárd szerint "mindketten konzervatívok akartunk lenni, de Fermi úgy gondolta, hogy akkor konzervatív, ha lekicsinyli annak valószínűségét, ami megtörténhet. Én viszont úgy gondoltam, hogy az a konzervatív dolog, ha elismerjük, hogy megtörténhet, és megtesszük a megfelelő óvintézkedéseket."

Szilárd attól tartott, hogy a nukleáris robbanóanyag még valószínűbbé teszi a háborút, és Németország csinálhat először bombát. Ezért vette rá Einsteint a levél megírására. Memorandumban foglalta össze az atomkutatás eredményeit és perspektíváit, javaslatokat dolgozott ki az atombombagyártás programjának beindítására.

1942-től Chicagóban folytatták a kísérleteket. A Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumnak közreműködésével egy stadionban építették meg az első atomreaktort, akkori nevén atommáglyát. Tudománytörténészek azóta már kielemezték, hogy az első láncreakció megvalósításához milyen gondolatokkal járult hozzá Fermi, és mi köszönhető Szilárdnak.

Az első láncreakció létrehozásának történetét a szemtanú, Wigner Jenő így jegyezte le: "Ezen a szerdán (reggel 8.30 táján) közel 50 ember gyűlt össze a 10m x 20 m méretű teremben. Középen egy nagy máglya volt, fekete grafittéglákból és fagerendákból építve. ... Ebbe voltak beágyazva az urántömbök. ... A komoly munka 9.45 körül indult. 11.30-ra már majdnem megvalósult az önfenntartó láncreakció, de a reaktorba beengedett kontrollrudak megállították azt. Fermi mindnyájunkat ebédelni küldött. 2.00-kor jöttünk vissza. A balkon egyik végén logarléccel a kezében állt Fermi két főmunkatársával, Zinnel és Andersonnal. Mellettük állt Compton, az atomenergia-program igazgatója. Mi, a többi negyven, a balkon másik végén gyűltünk össze, köztünk volt régi barátom, Szilárd Leó is. Délután 3.30-kor a neutronok számának emelkedését figyelve Fermi kiadta az utasítást, hogy a kadmiummal borított kontrollrudakat 25 cm-es lépésekben emeljék. A neutronszámláló ketyegett: pit-a-pat, pit-a-pat, pit-a-pat. Mind jobban megközelítettük az önfenntartó neutron-láncreakciót. Amikor a kontrollrudat teljesen kihúzták, a számláló minden korábbinál szaporábban ketyegett, ekkor tudtuk: a nukleáris láncreakció megvalósult! Kiszabadítottuk és sikeresen ellenőrzésünk alatt tartottuk az atommag energiáját. Az emberek mosolyogtak, egy-két taps is felhangzott, de mintegy 30 percen keresztül főként figyeltünk. A jelenet egyáltalán nem volt teátrális. ..."

Továbbra is Wigner Jenőt idézzük: "Ezt a pillanatot előre látva, tíz hónappal korábban Princetonban vettem egy üveg olasz vörösbort; chiantit, és azt magammal hoztam Chicagoba. ... A chiantit egy barna papírzacskóban tartottam a hátam mögött. Most előhúztam a zacskóból és a palackot Ferminek adtam. Ő megköszönte, kihúzta a dugót és valakit papírpoharakért küldött. ... Koccintottunk a siker tiszteletére, és azt kívántuk, hogy az atomenergia tegye boldogabbá az emberek életét, lecsökkentve káros előítéleteiket. Fermi ráírta nevét a chianti-címke tetejére. Ezután a palack körbejárt a teremben, és mindnyájan ráírtuk a nevünket. A történelmi eseményről nem készült feljegyzés. A chianti-címkén levő névsor tette csak lehetővé, hogy utólag rekonstruálják: ki volt jelen az első atommáglya megindulásánál."

Forrás: http://www.matud.iif.hu/01sze/jeki.html Jéki László - Enrico Fermi és a "marslakók"  Magyar Tudomány, 2001/9 

1945-ben készítették el a mobiltelefonok 0G generációját, a mobil rádiótelefont. A rádiótelefonok gyakorlatilag Push to Talk elven működtek, mint az adó-vevők. Méretüket és tömegüket nézve igen csak nagyok voltak a készülékek. Ezért inkább járművekbe szerelve használták, a mobilitásuk kihasználása miatt.

Hivatalosan ezeket a telefonokat nem sorolják a mobiltelefonok közé, mivel ezek a készülékek még nem kezelték telefonbeszélgetés közben a beszédcsatorna frekvenciájának automatikus átváltását, máshogyan a hívásátadást.
1938 walkie talkie. A legelső hordozható rádiótelefon még AM-hullámokat használt és katonai célokra használták. Gyakorlatilag ez tekinthető a legelső "walkie talkie" készüléknek, bár súlya 25 font (kb. 11 kg) volt és kb. 5 mérföld (kb. 8 km) hatótávolsága. Ezt a készüléket igen széles körben használták a II. világháborúban a katonák. 1942-ben a Motorola kifejlesztette a legelső kézi "walkie talkie"-t, az SCR-536-ost.
1946 - A háború végeztével a fejlesztők áttértek az üzleti megvalósításra. A Bell Telefontársaság kifejlesztette a legelső üzleti mobil telefonszolgáltatást, a "Mobil Telephon System"-et (MTS). Az eredeti modell elég súlyos volt: 80 font ! Ráadásul csupán az AT&T vonalain belül lehetett használni. A szolgáltatás nem volt olcsó, havi 30 $ (ez mostanság kb. 330 $-nak számít), ráadásul ott voltak a nem olcsó percdíjak is. A borsos ára miatt nem terjedt el igazán, de használták kamion-lfotta irányítók és üzletemberek egyaránt.
1956 - Az Ericsson vezette be a világ legelső, automata mobiltelefon-rendszerét Svédországban. A készülék kb. 40 kg-ot nyomott és értelemszerűen "Mobil Telephone A"-nak nevezték (MTA). A készüléket eleve úgy tervezték, hogy autóba be tudják építeni. Csak pár száz előfizető volt, főleg magas jövedelmű ügyvédek és orvosok Stockholmban és Göteborgban.
1964 - A Bell-féle telefon továbbfejlesztéséből született meg az elő-celluláris „"Fejlesztett Mobil Telefon Szolgáltatás" (Improved Mobil Telephone System = IMTS), amit elsősorban autótulajdonosoknak ajánlottak, ráadásul volt kihangosító gombjuk is. Ez a Motorola készülék "csak" 40 fontot nyomott, fele annyit mint az elődje.
Az 1970-es évek elején az Amerikai Egyesült Államokban lévő Bell Laboratóriumban  született meg a celluláris alapú mobil rádiós rendszer ötlete, mely már lehetővé tette, hogy a felhasználó a telefonos beszélgetés közben akár már több cellán is áthaladjon a kapcsolat megszakadása nélkül.
1973- ban történt meg az első utcai mobiltelefonhívás, de ez a készülék csupán 10 év múlva került forgalomba, mert hiányzott a jó, fejlesztett mobilhálózat hozzá. De végül kiszorította az autós telefonokat is.

Az igazi áttörést a 2. generációs (2G) hálózatok megjelenése jelentette, ugyanis ekkor vezették be a digitális technológiát a jelátvitelre, mely legelsőnek Finnországban került kiépítésre 1991-ben. Ez volt a GSM-technológia. Ez a második generációs mobiltechnológia a hangforgalom mellett már adatokat is képes volt továbbítani. A GSM kiváló minőségű hanghívásai, az egyszerű nemzetközi roaming és az olyan szolgáltatások támogatása, mint a szöveges üzenetek teremtették meg az alapját a mobiltelefon-használat világméretű, gyors elterjedésének. A GSM volt az első olyan digitális technológia, amely nyílt szabványokon alapult, és világszerte lehetővé tette a mobiltelefonok széles elterjedését.

1992 - A Motorola International 3200 volt a legelső kézi digitális mobiltelefon, ami 2G-vel titkosított hálózatot használt. Valószínűleg a világ legelső okostelefonja az IBM Simon volt 1993. http://www.tferi.hu/mobilok-tortenete http://mobilgyujtemeny.hu/index.php?page=cikk&articles=mobiltelefonia_technologia__es_fejlodestortenete

1945 Mikrohullámú sütő az amerikai Percy Spencer találmánya/felfedezése. Két évi kísérletezés után vállalata, a Raytheon, bemutatta a "Radarange" fantázianevű készüléket, a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő mikrohullámú sütőjét.

 

1946 – III. Ipari-tudományos-űr és robottechnikai forradalom

Számítógépek, emberi szervek átültetése, robotok elterjedése, űrtechnológia (ember által készített szerkezetek a világűrben, a Holdon, Marson, üstökösön. Ember a világűrben, a Holdon). Szórakoztató ipar hatalmas fejlődése (magnó, videó, CD, DVD, Blu-ray, Mp3, Mp4, nagyfelbontású TV-k.). Digitális fényképezőgép. Mobil (hordozható) telefon. GPS. Internet által hatalmas mennyiségű tudás válik könnyen elérhetővé. Kína és India, mint a legnépesebb országok, egyre jobban bekapcsolódtak a globalizációba, s ezáltal az egyre több termelés, tudás (egyre jobb egyetemek - egyre többen az egyetemeken) óriási változást hoz. Mikrochipek, Digitális óra, mérleg, lázmérő stb., ,,okosóra”, ,,okostelefon”, ,,okosTV”, ,,okosmérleg” stb.

1946 Az első teljesen működő, digitális, programozható számítógép az ENIAC (Elektronikus Numerikus Integrátor és Computer) két amerikai tudós J. Presper Eckert és John Mauchly tervezte és építette meg 1943 és 1946 között. 1840 Charles Babbage angol matematikus szerkezete volt a számítógépek őse, bár soha nem fejezte be. Newmann János tanácsadóként szerepelt az EDVAC - (az ENIAC utóda az EDVAC (Electronic Discrete VAriable Calculator) – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is.

Sok gépet tervezett Charles Babbage (1792–1871) is. 1812-ben rájött a gépek és matematika közötti összhangra. Ő fogalmazta meg először azokat a követelményeket, amelyeknek minden programozható számológépnek meg kell felelnie:
• ne kelljen mindig beállítani a számokat, meg lehessen adni egyszerre az összes számot és műveletet (ez például a lyukkártya segítségével oldható meg);
• legyen utasítás (a művelet a lyukkártyán);
• legyen külső programvezérlés (a lyukkártyákon tárolt utasítássorozat, a program);
• legyen bemeneti egység (ez a lyukkártyát olvasó berendezés);
• legyen olyan egység, amely a kiindulási és a keletkezett számokat tárolja (memória);
• legyen aritmetikai egység, amely számológépen belül a műveleteket végzi el;
• legyen kimeneti egység (a gép nyomtassa ki az eredményt).
Babbage elvben konstruált ilyen gépet, az „Analytical engine”-t (1834), amely 20 jegyű számokkal végzett műveleteket. Nem tudta azonban megépíteni, mert a kor technikája nem tette még lehetővé (például a súrlódást nem tudta lecsökkenteni). Csak száz év múlva építették meg valójában a Babbage által megálmodott gépet.
Ada Lovelace asszony (1816–1851) ugyanakkor Babbage képzeletbeli gépéhez leírta azon módszereket, ahogyan programot lehet rá készíteni. Megjelennek nála az algoritmusok egyes lépései (GOTO, STOP). Ily módon tehát Ada az első ismert programozó. (Az Ada programozási nyelvet később róla nevezik el.)

Az 1890-es amerikai népszámláshoz Hollerith lyukkártyával működő számológépet készített. Felismerte, hogy az adatokat a feldolgozási sebesség növelése érdekében kódolni kell.
A kézi adatfeldolgozás több éves munkájával szemben a gépek néhány hét alatt végezték el azt. Hollerith 1924-ben alapított cégéből fejlődött ki a későbbi IBM.

1930-ban Turing megalkotta a programozható számítógép és a számítógépes program modelljét, a Turing-gépet. A Turing-gép nagyon gyors, kettes számrendszerben, más szóval bináris rendszerben dolgozó automata számítógép. Kizárólag kódok megfejtésére használták.

1939–ben Vincent Atanasoff és asszisztense, Clifford Berry megterveztek egy csak elektronikus egységekből álló digitális alapú számológépet, az Atanasoff–Berry Computer-t (ABC). Ezt tekintjük egyben a világ első számítógépének.

Németországban Zuse szintén továbbfejlesztette korábbi programozható számológépét 1939-ben Z2, majd 1941-ben Z3 néven. Ez utóbbi tekinthető az első szabadon programozható, teljesen programvezérelt számítógépnek. 24 bites szavakkal dolgozott, memóriájában 16 adatot tudott tárolni. Felépítése hasonló a mai gépekhez: processzort (ALU), vezérlőegységet (CU), memóriát, bemeneti egységet (szalag) és kimeneti egységet tartalmaz. Az elektromechanikus szerkezet egy tonna súlyú volt, néhány ezer elektromágneses reléből állt, repülők és rakéták tervezéséhez használták.

Az 1940-es években megjelentek az olyan analóg számítógépek, amelyek már numerikus egyenletek megoldásait is ki tudták számítani. 1943-ban az angol titkosszolgálat Alan Turing matematikus vezetésével megépíttette a Colossust. Ez szintén relés alapon épül fel, és a II. világháborús német katonai rejtjelezőkód megfejtését segítette.

Az első teljesen automatikusan működő számítógépet az Amerikai Egyesült Államokban, a Harvard Egyetemen, 1939-1944-ig tartó munkában készítették el Howard Aiken vezetésével az Automatic Sequence Controlled Calculator-t (ASCC), más néven Mark I-et. A találmány elődeivel ellentétben már tízes számrendszerben számolt.

Első generációs számítógépek
1943-1946 között készült el az ABC után a második teljesen elektronikus számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Calculator) a Pennsylvania Egyetemen. Ez még nem Neumann-elvű gép volt, csak a számításhoz szükséges adatokat tárolta, a programot kapcsolótáblán kellett beállítani.
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett a magyar származású Neumann János. Alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Neumann János irányította az EDVAC megépítését is 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ez volt az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is. Ennek a számítógépnek a terve és a továbbfejlesztett Neumann-elvek alapján készülnek a mai számítógépek is.
A számítógépek nagy része ekkor még hadi célokat szolgált.
A számítástechnika korszaka hivatalosan 1951. június 5-én kezdődött, amikor az első UNIVAC-ot (Universal Automatic Computer) leszállították az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala számára. Az UNIVAC már szöveges információt is tudott kezelni. Az UNIVAC volt az első, kereskedelmi forgalomban elérhető számítógép. Az Egyesült Államokban 1955-ben már 46 UNIVAC számítógépet helyeztek üzembe.

Második generációs számítógépek
1958 – 1965: A második generációs számítógépek már tranzisztorokat tartalmaztak – ami lecsökkentette a méretüket –, valamint ferritgyűrűs tárakkal látták el őket. Ezeknél a gépeknél jelenik meg a megszakítás-rendszer, amelyekkel a hardveres jelzéseket a számítógépek kezelni tudják. Ekkor jelentek meg az operációs rendszerek, valamint a magas szintű programozási nyelvek.
1961-ben az IBM bemutatja a Stretch nevű számítógépet, ami egy tranzisztoros számítógép. 1961 Megjelennek a szilícium chipek. 1962 Megjelenik az első számítógépes játék (Spacewar).1964 Az első, szilicium chipekkel rendelkező számítógépek. 1964 Megjelenik az első általános célú kereskedelmi gép, az IBM 360.

Harmadik generációs számítógépek
A harmadik generációs számítógépek abban tértek el legfőképpen az előzőektől, hogy már integrált áramköröket használnak, amiket 1965-ben találtak fel. Ezek képesek voltak arra, hogy egy időben több feladatot is használjanak, a multiprogramozásnak és a párhuzamos működtetésnek köszönhetően. Megjelent a grafikus monitor, és a programozási nyelv is közérthetőbbé vált (BASIC). Fejlődésnek indult az adatátvitel is.
Az 1960-as évektől kezdve párhuzamos események sorozata idézi elő a fejlődéssel járó változásokat egészen napjainkig. Ez a generáció az úgynevezett miniszámítógépek gyártásának tömegessé válásával indul.

Negyedik generációs számítógépek
A 4. generáció kezdetének a világ első mikroprocesszorának megjelenését tekintjük.
Ezt a generációt már átlagemberek is használták.
1971 Az Intel cég kifejleszti 4004 4-bit-es mikroprocesszorát fogyasztói használatra. 1969 Első Large-Scale Integration (LSI) áramkörök megjelenése. Mikroprocesszor kezdet.
1972 Kifejlesztik a számítógépes szövegszerkesztő programot.
1973-ra megjelent a merevlemez, a „winchester”, amit az IBM a 3340-es modelljében használt.
1974-ben az Altair 8800 volt az első olyan gép, mely nagy számban eladható volt.
1974: IBM CLIP4.
• 1975: Az Altair számítógépre az első magas szintű programozási nyelvet Bill Gates és Paul Allen fejlesztette ki, így megalapítják a Microsoft céget.
1973-ra megjelent a merevlemez, a „winchester”, amit az IBM a 3340-es modelljében használt.
Ezt a generációt már átlagemberek is használták.
1976-1981-ig számos cég rukkol elő fejlesztéseivel, például a NEC, a Zilog, az Apple, a DEC, a Datapoint, a CDC, a Next stb.

1981-ben a Commodore bemutatja a VIC-20-as házi számítógépet (home computer), amelyet több mint egymillió példányban adnak el.
1981 Az MS-DOS operációs rendszer kifejlesztése az IBM PC-hez. Az MS-DOS (Microsoft Disk Operating System – lemezes operációs rendszer). egy manapság már alig használt operációs rendszer. Régebben megtalálható volt szinte minden szerver, asztali számítógépen és laptopon. A DOS első változatát, a PC-DOS 1.0-t 1981-ben fejlesztették ki. Különböző változataival, ami a DOS 7.1-ig tartott, megnyerte a jogot, hogy a világ egyik legelterjedtebb operációs rendszere legyen és az évek során a kezdetben elérhető parancsok száma minden kiadásnál bővült. A Windows 95 operációs rendszer kiszorította.
1981 IBM PC – Personal Computer - személyi számítógép kifejlesztése.
1982-ben az év számítógépe lett a Commodore 64. Amikor piacra került, valóságos csodának számított
. E számítógépet akkoriban cseppet sem csak játékgépnek tartották, hanem sok helyen, Magyarországon kiváltképpen, komoly vállalati alkalmazásokra is használták. Ennek fő újdonsága a 64 Kbyte memória és a továbbfejlesztett grafikus chip volt. Az 1993-ban befejezett gyártásáig eladott 17–25 millió számítógéppel a C64 minden idők legtöbbet eladott számítógépmodellje lett és maradt.
1984 Apple Macintosh 128, A Mac OS az Apple Macintosh számítógépek hagyományos operációs rendszere. Az első üzleti sikert jelentő operációs rendszer volt, amely grafikus felhasználói felülettel rendelkezett. A korábbi Apple modelleket vagy saját operációs rendszerrel szállította az Apple (Lisa OS), vagy a korai DOS-ok valamelyikével.
1984 Párhuzamosan fejlesztették ki a CD-ROM-ot (compact disc read only memory), és a lemezt leolvasó meghajtót, a CD- lejátszót.
1984-ben mutatták be az „első színes, hordozható” számítógépet az Commodore SX-64-et.
1985-ben jelent meg Commodor 128, amely az új fejlesztéseken kívül egy „komplett” C64-et is magában rejtett, ezért a korábbi programokat is gond nélkül futtatta.
Amiga és Atari számítógépek.
1988-ban a háromdimenziós grafikus alkalmazások céljaira létrehozták az Apollo nevű első grafikus szuperszámítógépet. A Next felavatja azt az újító jellegű munkaállomást, amely az első törölhető optikai lemezt használja elsődleges háttértárolónak.
1989-ben az Apple bemutatja a régóta várt hordozható Macintosh-t. A Poqet pedig az első zsebben hordozható MS-DOS operációs rendszerrel rendelkező számítógépet. A Grid létrehozza a laptop számítógépet, mely úgynevezett érintőpaddal rendelkezik, ami felismeri a kézírást. Ezt nevezik GridPad-nek.
1990 az az év, amikor az IBM piacra dobja a PS/1-et, amelyet otthoni és munkahelyi irodák számítógépjeként reklámoz. A Microsoft az IBM, Tandy, AT&T és más cégekkel együtt kidolgozza a szoftverek multimédiás alkalmazhatóságát.
1991: Bemutatkozik az első általános célú toll-vezérlésű számítógép, a Go Corp. elkészíti operációs rendszerét, a PenPoint-ot.
1992-ben az Intel egy új mikroprocesszort készít Pentium néven, mely az 586-os nevet váltja fel.
1993-ban a Pentium alapú rendszerek árusítása beindul és az Apple piacra dobja a Newton MessagePad-et, ami az első Newton számítógép, személyi asszisztensként működik. Végül a Compaq bemutatja a Presario-t. A PC-család célja az otthoni piac.

Ötödik generáció 1991-től napjainkig
Egyik jellemzőjük, hogy párhuzamos és asszociatív működésű mikroprocesszorokat alkalmaznak.
Napjaikban már fejlesztik az optikai számítógépet, aminek lényege az, hogy nem elektromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordozzák az információt.
Források: http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=1397
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-6-evfolyam/a-szamitastechnika-kezdetei/mechanikus-es-elektromechanikus-szamologepek

1946 Radarhullámokat küld a Holdra és észleli visszaverődésüket Bay Zoltán a munkatársaival.

1946 Bikini. A modern bikinit Louis Reard mérnök mutatta be Párizsban, 1946. július 5-én.
A nevét a Marshall-szigetek részét képező Bikini-atollról kapta, mivel Reard úgy gondolta, az ott végzett kísérleti atomrobbantásokhoz hasonló hatást válthat ki a férfiakból. Már i. e. 1400 körül származó görög vázákon és festményeken is láthatók atletizáló nők, akik efféle ruhát viselnek. Rómából is számos ábrázolást ismerünk, ráadásul ezek többsége már fürdőző, de legalábbis a tengerparton sütkérező nőket ábrázol a mai bikinihez hasonlatos öltözékben.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Bikini_%28f%C3%BCrd%C5%91ruha%29

1947 az amerikai Charles Yeager átlépi repülőjével a hangsebességet (1062 km/h)

1947 Hologram - A holográfiát Gábor Dénes, egy Amerikában dolgozó, magyar származású angol állampolgár találta fel. A holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

1948  A 33-as fordulatszámú mikrobarázdás lemez. Goldmark Péter jelentkezett ezzel a találmánnyal feltalálóként pedig vállalatként a Columbia Records,  - amely voltaképpen a gramofonhenger utódának tekinthető. Ugyanebben az évben mutatkozott be egyébként a 45-ös fordulatszámú lemez is.

1948 A tépőzár. Georges de Mestral svájci mérnök feltalálja.
Az ötlet egy erdei séta közben jutott az eszébe, amikor is jobban szemügyre vette az Alpokban a ruhájába és kutyája bundájába ragadt bogáncsokat. Mikroszkóppal megvizsgálta és elhatározta, hogy a bogáncs horgaihoz hasonló, egyedülálló „textilzárat” készít. Mestral kezdetben ellenállásba ütközött, sőt ki is nevették ötletéért, mégis ragaszkodott elhatározásához. http://www.xperimania.net/ww/hu/pub/xperimania/news/world_of_materials/accidental_discoveries.htm

1948 A tranzisztort szabadalmaztatása. John Bardeen Walter Brattain és William Shockley, amerikai fizikusok találták fel.
A tranzisztor dokumentálható kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el
A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak
1934 óta kísérletezett különféle anyagokkal. Kutatásaik során két olyan anyagot vizsgáltak, amelyek félvezető tulajdonságot mutattak. Ez a két anyag a germánium és a szilícium volt. A germánium olvadáspontja 937 °C, így gyártása egyszerűbb volt, mint a szilíciumé, aminek olvadáspontja 1412 °C.
Az első megépített tranzisztort germánium és aranylemez összepréseléséből hozta létre Walter Brattain 1947. december 24-én. Ezt az első tranzisztort kísérletképpen egy korabeli erősítő egyik elektroncsövének helyébe építették be, amelyet elsőként a vezetőség öt tagja előtt mutattak be, akik megbizonyosodhattak az új alkatrész működőképességéről. Az új eszközt 1948. június 17-én szabadalmaztatták
A tranzisztor elnevezés az angol transfer-resistor (kb. „átengedés-ellenállás”) szavakból képzett mozaikszó. 1956-ban mindhárman Nobel-díjat kaptak találmányukért. http://hu.wikipedia.org/wiki/Tranzisztor

1948 Az első 100%-ban napenergia hasznosításával fűtött kísérleti lakóház az amerikai Doverben (Boston mellett). A fűtésrendszert Telkes Mária tervezte, az épületet pedig Eleanor Raymond. A fűtési rendszert a napenergia tárolásával oldotta meg Telkes Mária. Alapötlete az volt, hogy a napsugarak energiáját egy speciális vegyületben próbálja meg eltárolni. Kísérletei során jött rá, hogy erre legalkalmasabb a glaubersó (nátrium-szulfát dekahidrát, Na2SO4x10H2O, a háztartási használatból is ismert tisztítószer és hashajtó) oldata lehet. A só elnyeli a hőt, és amikor hőmérséklete meghaladja a 32,38 Celsius fokot, a kristályok megolvadnak. Lehűléskor az olvadék újra kristályosodik és a felvett olvadási hő úgynevezett kristályosodási vagy dermedési hőként felszabadul.
Telkes Mária Magyarországról meghívásra érkezett Amerikába és 1925-ben a clevelandi Biofizikai Intézet kutatólaborjában kezdte meg munkásságát George S. W. Cryle professzor mellett. Az intézetben az agysejtek sugárzását kutatták, ahol komoly eredményeket sikerült elérniük: egy Telkes Mária által készített elektromos fényképezőgéppel meg tudták mérni az agysejtek infravörös sugarait.  Telkes Mária a napenergia hasznosítására vonatkozóan számos szabadalmat jelentett be. Egyik legsikeresebb találmánya a második világháború amerikai katonai pilótáinak kifejlesztett napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezése volt
A The New York Times 1934-ben készített egy összeállítást Amerika akkori 11 legismertebb és legsikeresebb nőjéről, ahol filmszínészek, sportolók és közéleti szereplők mellett Telkes Mária is szerepelt egyetlen (ráadásul magyar) tudósként. http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0903/redey.html

1948 Frizbi
Az időközben köznévvé vált Frisbee (magyarul frizbi) ötlete is a háború előtti évekből származik. Feltalálója, Walter Frederick Morrison, és felesége egy lapos tortaformát dobáltak szórakozásból a kaliforniai tengerparton, amikor járókelők felajánlották, hogy 25 centet fizetnek a botcsinálta játékszerért. A dolog szöget ütött Morrison úr fejébe, hiszen a tortaformát 5 centért vették. A világháborús frontszolgálat és a hadifogság azonban átmenetileg parkoló pályára tették a repülő korongok fejlesztését. Mivel pilóta volt a második világháborúban, az aerodinamika szabályai szerint tökéletesítette a Pluto Platter nevű korongot. 48-ban adta el az elsőt, majd árulta a vásárokon és Los Angeles utcáin.
1948-ra Morrison és üzlettársa már letisztult vonalvezetésű műanyag korongokkal járták a játékkiállításokat. Egyszer figyelmesek lettek arra, hogy a vásár látogatói arról susmusolnak: bizonyára egy láthatatlan drót tartja egyenes pályán a játékot a levegőben. Azonnal megérezték az üzleti lehetőséget, és félig viccesen, a későbbiekben úgy mutatták be terméküket: „a korong ingyenes, de a láthatatlan drót 1 dollárba kerül”. A korong értékesítési és gyártási jogait Morrison 1957-ben adta el a Wham-O játékgyárnak a Pluto Platter nevű játékának gyártási jogait, akik 1957-ben az eladások felpörgetése végett átnevezték a szerkezetet. Innen ered a Frisbee, magyarul a frizbi, amely a 60-as évek elején már új sportágnak számított. 1959-ben lett frizbi néven bejegyezve, 1967-ben szabadalmaztatták az első sportfrizbit.
http://jatszovilag.blog.hu/tags/J%C3%A1t%C3%A9kt%C3%B6rt%C3%A9net

1949-ben mutatták be a fénymásoló gépet, ami képes volt egy kép pontos másának előállítására.
Egy Chester F. Carlson nevű fizikus 1937-ben szabadalmaztatott egy elektrofotográfia nevű eljárást. Az első sikeres próbálkozást egy elektromos töltéssel bíró lemez, kénpor, növényi spórák és egy viaszlemez segítségével érte el. A Haloid nevű vállalat hozta kereskedelmi forgalomba az első fénymásolót 1949-ben, mely a xerográfiás folyamaton alapult (görög eredetű szó, jelentése: száraz írás). A Haloid 1961-ben Xerox-ra változtatta nevét. A fénymásolási folyamat, a fénymásolandó anyag elektronikus továbbításával kezdődik a pozitív töltésű forgó fényérzékeny dobra. A toner csak ott tapad fel a dobra, ahol töltés található és 200 °C-ra történő felhevítés útján rögzül azon. A többlet tonert eltávolítják és a dob töltését semlegesítik a következő fordulat előtt, majd újratöltik. https://www.papyrus.com/huHU/services/8900052/F%C3%A9nym%C3%A1sol%C3%B3/view.htm

1949 Pelenka újítás.
Marion Donovannak 1949-ben elege lett a folyamatos pelenkamosásból, ezért újragondolta a textilpelenka koncepcióját. Első ötlete egy vízhatlan pelenkafedő gumibugyi volt, amit zuhanyfüggönyből készített. A tökéletesített mosható pelust az akkoriban használt veszélyes biztostű helyett patenttal látta el. Hamarosan pedig megalkotta az eldobható pelenka prototípusát. Találmányával számos céget megkeresett, de mindenhonnan elutasító választ kapott arra hivatkozva, hogy sokba kerülne az előállítása és egyébként sem venné meg senki. Marion gondolt egy nagyot és saját vállalkozást alapított, hamarosan pedig milliókat kaszált az eladható pelenkával. http://korkep.sk/cikkek/tudomany/2013/11/20/7-no-7-hiresse-valt-talalmanya

1950 a világ első beépített konyhájáról való ötletét Friedemir Poggenpohl a kölni bútorvásáron mutatta. Ezt megelőzte már a „reformkonyha” elnevezésű újdonságának ismertetésére, melyben összekapcsolta a konyhabútorokat a konyhai gépekkel, berendezésekkel.

1950 Alkálielem. Megjelent a kereskedelemben egy a Lechlanche elemhez hasonló (szén-cink szárazelem), de elektrolitként vezetőképesebb KOH (kálium-hidroxid) oldatot tartalmazó elem. Ennek kisebb a belső ellenállása, ezért nagyobb mértékű kisütést tesz lehetővé. A kálium, mint alkáli fém adta meg a típus nevét, alkáli elem.
A legismertebb galvánelem-típust Georges Leclanché francia kémikus 1866-ban készítette el. 1882-benThomas Alva Edison amerikal feltaláló kifejlesztett már alkálielemet.

1951 A mágnesszalagos videó Charles Ginsburg találmánya. Ginsburg az Ampex megbízásából Kaliforniában kifejleszti a képmagnetofont (videót). A kereskedelemben mintegy öt év múlva kerülnek ilyen típusú mágneses képrögzítő berendezések. A képszalagos berendezés az elektromos képjeleket egy mágnesszalagra rögzíti, mint ahogy egy magnetofonkészülék a hangfrekvenciás mágneses információkat.
1952 A video tape recorder, a Bing Crosby Enterprises terméke bonyolultsága (10 sávos) miatt nem terjed el.
1953 Az Ampex piacra dobja az első videólejátszókat;
1956 Az Ampex megépíti a videó felvevőkészüléket. 1956-ban jelent meg a mozgókép és a hang együttes felvételének új eszköze: a mágnesszalagos képfelvevő, a video berendezés. Az eljárás a televízió és a mágnesszalagos jelrögzítés egyesítéséből keletkezett de eleinte kuriózumnak tűnt.
1956 Az első gyakorlatban is használható videorekorder (VR2000) az Ampex cégtől 2 inch széles szalaggal.
1958 Az első színes videófilm
1959 A Toshiba kifejleszti a helikális, forgófejes videót.
1972 Hordozható videorecorder a Sony-tól.
1975 a Sony megjelent a Betamax videoszalaggal, amely jónak bizonyult ugyan, ám mégis az egy évvel később
(1976) a JVC által bemutatott VHS-rendszer vált az otthoni videózás szabványával.

1952 A vonalkód első szabadalmát Joseph Woodland és Bernard Silver bejelentik.

1952 Az amerikai Alfred Hershey szerint a DNS a genetikai információ hordozója.

1953 Francis Crick és James Watson leírja a DNS szerkezetét (kettős-spirál). 1951 A DNS szerkezetét felfedezi az angol Francis Crick, Maurice Wilkins és az amerikai James Watson az angol Rosalind Franklin röntgenológus segítségével.

1953 magyar televízió gyártás, 1954 próbaadások, 1955 televízió szériagyártás. 1957. máj. 1.: hivatalosan megindul az Magyar Rádió és Televízió műsoradása. Magyarországon már 1919 óta folytak televíziós kísérletek. Mihály Dénes 30 soros állókép tévéközvetítését mutatta be ekkor Budapesten. Rendszerét a német posta 1924-ben középhullámú tévéátvitelre használta. A Magyar Televízió 1954-ben kezdte kísérleti adásai sugárzását, hivatalosan 1957. május elsején indult.

1953 A folpack háztartási csomagolóanyag bevezetése.
Az amerikai Dow cég kémikusa, Ralph Wiley az 1930-as években találta fel az ipari Saran polimert, ami a vinilidén-klorid és vinil-klorid kopolimerje. A háztartási Saran csomagolást - amit hazánkban folpack néven forgalmaznak - 1953-ban vezették be, hogy tökéletes zárást jelentsen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti viszonyok között is.

1953 A szintetizátort kifejleszti az RCA cég.

1953 A repülőgépek fekete dobozát (repülési adat rögzítő) kifejleszti David Warren.

1954 első atomerőmű, Obnyinszk, Oroszország. Az első áramfejlesztő atomerőművet egy 6000 lakosú város elektromos áramellátására. 1956-ban lépett üzembe az angliai Calder Hall-ban az első nagy atomerőmű. 1942 Fermi és Szilárd Leó tervei alapján épült meg Chicagóban az első nukleáris reaktor, amely a maghasadás révén energiát termelt.

1954 Az első tapadásmentes (teflon bevonatú) edények gyártása.

1955 a bag-in-box technológia megszületése. Ekkor találta fel William R. Scholle amerikai kémikus, ezt a különleges folyadéktárolót.

1955 Erwin Wilhelm Müller ionmikroszkópja láthatóvá teszi az atomokat, először egy uránatomot.

1956 Arthur Kornberg amerikai biokémikus felfedezi a DNS-polimerázt. Paul Berg amerikai molekuláris biológus azonosítja a később transzfer RNS-ként ismert nukleinsavat.

1957 a Szovjetunió pályára állítja az első mesterséges Holdat, a pityegő Szputnyik-1-et. (Szputnyik=kísérő, útitárs) Az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. A Szputnyik–1 indításával kezdődött az űrkorszak.

1957 A buborékfólia „bubble wrap” (más néven légpárnás fólia, vagy pukkanós fólia) Alfred Fielding amerikai és Marc Chavannes svájci feltaláló találmánya.
A háromdimenziós műanyag tapéta megalkotásán folytattak kísérletet. Ez ilyen formában nem jött össze, de rájöttek, hogy az általuk készített dolog csomagolóanyagként is alkalmazható.
A buborékfólia egy hajlékony, átlátszó műanyagfólia, amit főleg a törékeny áruk becsomagolására használnak. Szabályosan elhelyezett, levegővel töltött félgömbök (buborékok) párnázzák ki az árut.

1958 A hula-hopp karika műanyag verziójának a legyártása.
1958-ban az egész rock and roll nemzedéket lázba hozta. Az első évben 40 millió darabot adtak el belőle, 1960-ra pedig már százmillióra nőtt az eladott karikák száma.Egykori iskolatársával és jó barátjával, Arthur Melinnel együtt Knerr az ötvenes években egy garázsban megalapította a "Wham-O" céget, amely a műanyagból gyártott olcsó játékokból világraszóló szenzációt csinált.
A hulahopp karika feltalálása több ezer évre nyúlik vissza a történelemben. Először az ókori egyiptomiak és görögök használták a karikát gyermekek szórakoztatására, majd miután felfedezték súlycsökkentő hatását, így elég gyorsan elterjedt a felnőttek körében is. Első változatai szőlővesszőből készültek, majd súlyának nehezítése miatt az új alapanyaga a bambusz, a fém illetve a fa lett.
A 14. században az angolok szív- és érrendszeri problémák gyógyítására alkalmazták.
A hula hoop elnevezést a 18. századba kapta egy Polinéz-sziget világi (hawaii) táncról, a hula táncról. A hula táncban minden egyes mozdulatnak fontos szerepe van. A táncos testével növények, és állatok mozgását utánozza, jelenségeket mutat be, történeteket mesél el. http://nepszava.hu/articles/article.php?id=31123 http://www.hulahopp.hu/tortenelem

1958 A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték - a mai formájában.
1932-ben Ole Kirk Christiansen asztalosmester megalapítja vállalkozását Billund községben (Dánia). A cég fából készít eszközöket (például létrát, vasalódeszkát), szerszámokat és játékokat. Az asztalos fia, Godtfred Kirk Christiansen, 12 évesen kezd dolgozni a cégnél. A műanyag elterjedésével a Lego is elkezdett plasztikjátékokat gyártani, az egyik első modell egy szétszedhető teherautó volt. Ole Kirk és fia, Godtfred 1947-ben találkoztak a brit Kiddicraft vállalat Önrögzítő Építőkockáival, melyek szabadalmát Hilary Harry Fisher Page jegyeztette be. 1949-ben a Lego is hasonló elemeket kezdett készíteni. 1951-re már a LEGO üzem termelésének felét adták a műanyag játékok. Bár akkoriban a műanyagjátékokat meglehetősen lenézték. Továbbfejlesztették az ötletet, így született meg a mai Lego rendszer, amit 1958. január 28-án szabadalmaztattak. Az első 4x2-es kockát 1958-ban készítették. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani".1974-ben jelentek meg az első mozgatható figurák. 980-ban a LEGO cég megalapította a LEGO Educational Products Department-et (LEGO Oktatási Termékek), melynek feladata a LEGO játékok oktatási célokra történő felhasználásának elősegítése. Karácsonyi időszakban másodpercenként 28 LEGO-készletet adnak el. http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=740

1958 a világ első integrált áramkörét a Texas Instrumentsnél Jack Kilby ban megalkotja.

1958 Az első teljesen beültethető pacemakert (szívritmus-szabályzót) beültették egy emberbe, a Karolinska Intézetben, Svédorszáfban. Az eszközt Rune Elmqvist és Åke Senning sebész fejlesztette ki. Sok fejlesztés, jobbítás következet, 1969 a pacemaker generátor titán fémtokba kerül, s a lítium-jodid (Wilson Greatbatch 1971) vagy lítium anód akkumulátorok váltak a jövő pacemaker készülékeinek bevált energiaforrásává. A pacemaker, vagyis szívritmus-szabályozó, egy implantátum, mely elektródákkal kapcsolódik a szívhez, és saját elektromos impulzusaival vezérli a szívizmok összehúzódását. http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADvritmus-szab%C3%A1lyoz%C3%B3

1958 Az első ultrahangos magzatvizsgálat - Ian Donald
Ian Donaldra skót professzor a szülészeti-nőgyógyászati ultrahang diagnosztika atyja, aki elsőként 1958-ban ultrahang vizsgálattal képes volt terhességet azonosítani. Aztán nagy előrelépést jelentett az ultrahang diagnosztikában a real time képalkotás megjelenése, ami a korábbi képalkotó eljárásokkal szemben mozgásban jelenítette meg az adott területet. Majd 3D és 4D s végül 5 dimenziós ultrahang, mely abban különbözik a 3D/4D ultrahang készülékektől, hogy a bonyolultságuk miatt nehezen elvégezhető mérési műveleteket leegyszerűsíti.

1958 A lézer mükődési elve - Charles Hard Townes. 1960 Lézer megalkotása Theodore Maiman amerikai mérnök, fizikus.
Charles Hard Townes Nobel-dijas amerikai fizikus, feltaláló munkássága meghatározó szerepet töltött be a kísérleti fizika és a csillagászat elmúlt évszázadbeli alakulásában. Townes 35 éves volt, amikor egy washingtoni parkban üldögélve rájött, hogyan tudna létrehozni egy olyan nagyfrekvenciájú, koherens nyalábot, amely közel azonos hullámhosszú fénysugarakból áll. Elképzelése kulcsfontosságú szerepet kapott az első lézer kifejlesztése során, amelynek azóta megalkotott utódait számtalan különböző területen használják a sebészettől a telekommunikációig.
Townes különböző molekulák energiaszintjének vizsgálatával foglalkozott, és ehhez szeretett volna létrehozni egy olyan mikrohullámú sugárnyalábot, amelyet próbaként használhat, ezzel megvalósítva Albert Einstein egy 1917-ben tett jóslatát. Townes 1954-ben a Columbia Egyetemen építette meg a lézer elődjét, az úgynevezett mézert, amelyben ammóniamolekulák gerjesztésével hozott létre stimulált sugárzást 24 GHz-es mikrohullámú frekvencián.
Négy évvel később Townes és sógora, a később szintén Nobel-díjat kapó Arthur Schawlow amerikai fizikus felvázolták a látható fénnyel működő mézer, vagyis a lézer működési elvét, amelynek első példányát Theodore Maiman építette meg 1960-ban. Townes maga is számos alkalmazási területet talált találmánya számára, és egyebek mellett a mézerek és lézerek rádiócsillagászatban, infravörös csillagászatban, interferometriában és precíziós időmérésben való használatán dolgozott élete második felében. Lézret az orvostudományi és a kommunikációs technológiában is használják, továbbá polimerek fóliák, szövetek hegesztés céljából is. https://ipon.hu/hir/elhunyt_a_lezer_egyik_feltalaloja/32518

A neve (laser) az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítése. A ,,laser" mozaikszó hangutánzó magyar átírása lézer alakban használatos.
Az elnevezés elárulja a lézerműködés alapvető mozzanatát, az indukált fénykibocsátást.
Ha valamely átlátszó anyagi közegben vannak olyan atomok vagy molekulák, amelyeknek két energiaszintje közötti energiakülönbség éppen megfelel egy olyan foton energiájának, amit a kisebb energiájú állapot elnyelni, a nagyobb energiájú állapot pedig kibocsátani képes, akkor egy ilyen foton indukálja a nagyobb energiájú állapot átmenetét a kisebb energiájú állapotba, melynek során az indukáló fotonnal azonos tulajdonságú: azonos hullámhosszú, irányú és fázisú foton bocsátódik ki. Ugyanezt a fotont azonban a kisebb energiájú állapotban lévő atom vagy molekula el is nyelheti. A lézer működéséhez ezért arra van szükség, hogy a fénykibocsátó nagyobb energiájú állapot betöltöttsége nagyobb legyen, mint a fényelnyelő kisebb energiájú állapoté. Azt a hullámhossztartományt, amelyben a fénykibocsátás mértéke nagyobb, mint a fényelnyelésé, a lézer erősítési sávjának nevezzük. Ezen a sávon kívül eső hullámhosszakon a lézer veszteséges.
A fényerősítés hatásfoka jelentősen növelhető, ha ugyanaz a foton többször is áthaladhat az erősítő közegen, hiszen minden áthaladás során kiválthat újabb fénykibocsátást. Az erősítők leírására használt szaknyelvben ezt visszacsatolásnak nevezik. A lézerek fontos alkotórésze ezért az ún. rezonátorüreg, amit a berendezés két végén elhelyezett tükrök határolnak. Ezeket a tükröket úgy kell beállítani, hogy a közöttük fellépő interferencia az erősítési sávban lévő megfelelő hullámhosszra nézve erősítő (konstruktív) interferencia legyen.
http://www.muszeroldal.hu/assistance/lezer.html Keszei Ernő: Femtokémia: a pikoszekundumnál rövidebb reakciók kinetikája, A kémia újabb eredményei, 86. kötet, Akadémiai Kiadó Budapest, 1999)

1959 Biztonsági öv
Mint ahogy sok más találmány, a biztonsági öv is a repülőgépből került az autóba. Már a világháborúk között szinte mindegyik repülőgép kétpontos biztonsági övvel volt felszerelve. 1903-ban Gustave-Désiré Leveau négypontos biztonsági övet szabadalmaztatott magának, de egy másik feltaláló, Claghorn már 1885-ben szabadalmaztatott egy általános biztonsági övet. A 19. század végétől napi használatban volt az autóépítésben a biztonsági öv. A hárompontos biztonsági öv feltalálása, amit manapság az autónkban naponta használunk, a svéd légiközlekedési mérnők, Nils Ivar Bohlin nevéhez fűződik. Bohlin 1961-ben kapott szabadalmat találmányára (DE 1101987A). Két hevederről van szó, melyeket a karosszériaszerkezet két stabil pontjához rögzítettek, fixálják az utasok testét a medencénél és a mellkasnál és egy csattal oldható ki, ami megkönnyíti a be- és kiszállást. A biztonságiöv-rendszert évtizedeken keresztül folyamatosan fejlesztették, ez idővel övfeszítővel és överő-határolóval egészült ki. 1959-től kezdve a Volvók alapfelszereltségéhez tartozott a hárompontos biztonsági öv, 1974-től az összes először forgalomba helyezett autóban volt elől biztonsági öv, két év múlva már hátul is megjelent. http://hvg.hu/cegauto/Tulelesi_eselyek_teli_gumi_ablaktorlo_legzsak_es_b

1959 Gördeszka árusítása. (1700-as évek holland feltaláló görkorcsolya)
Az 1900-as évek elején kezdték el a kisvárosok srácai a tejes rekeszeket felszerelni kerekekkel. Állítólag az első kifejlesztői szörfös fiatalok voltak, akik az aszfalton is ,,szörfözni” akartak.
1959-ben adták el az első, boltban árult gördeszkát.
Az üzlet tulajdonosa, bizonyos Richard Lawrence "Larry" Stevenson fantáziát látott az eszközben, s elkezdte népszerűsíteni a sportot. Új céget alapított, s 1963-ban elkészült a Makaha cég által gyártott első professzionális gördeszka, melyet a cég saját csapata promotált Amerika szerte. Az első verseny is 1963-ban volt Kaliforniában.
Stevenson legnagyobb újítása a gördeszka hátsó részének, a "kicktailnek" kialakítása (dupla kicktail szabadalma 1969). Az 1970-es években történt, hogy Aztán egy profi wind-surfös, Frank Naworthy meglátogatta egy barátját egy műanyag gyárban, ahol felfigyelt a poliuretán pogácsákra, melyeket ipari célokra gyártottak. Kifejlesztette a poliuretán gördeszka kereket, ami kiváló tapadást biztosított. 1975-ben jelent meg az első precíziós csapágyazású gördeszka, mely további lehetőségeket tárt fel a trükkök és a manőverezés terén. 1976-ban megnyílt az első szabadtéri gördeszka-park Floridában, melyet több száz követett országszerte. Aztán megjelentek az első komolyabb versenyek is, s ezzel a professzionális gördeszkások is. 1984-ben újabb lökést kapott a már világszerte elterjedt sport. Megjelent az ún. félcső, eredeti nevén: vert. Forrás: http://berkyskate.atw.hu/
Görkorcsolya - Noha már egy 1743-as londoni feljegyzésben is említés történik róla, a görkorcsolya feltalálójának mégis John Joseph Merlin belga órásmestert tekintjük, aki 1760-ban mutatta be találmányát. Ez a görkori egysoros volt, és feljegyezték róla, hogy manőverezni nem nagyon lehetett vele. Nem is terjedt el, de azért "szöget ütött az emberek fejébe." Folyt a kísérletezés, 1819-ben M. Petitbled szabadalmat is jelentett be Franciaországban, 1823-ban John Tyers egy másik eszközre Londonban, utóbbi öt darab, cipőtalp alá egy sorba rendezett kerekével már egészen hasonlított a mai görkorikra. 1857-ben még görkoripályát is építettek hozzá Londonban. A domináns dizájn mégis a négykerekű görkori lett, amelyet 1863-ban talált föl egy James Leonard Plimpton nevű new yorki. Hatalmas siker lett. Forrás: http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/09/17/talalmanyok_amelyek_regebbiek_mint_hitted

1959 Az első víz alatti jármű, amelyet kifejezetten a tudományos kutatás céljára létesítettek. SP-350 Denise néven „merülő csészealj”- at fejlesztett ki Jacques-Yves Cousteau Jean Mollard fejlesztőmérnökkel közösen. Több száz méter mélységig, 2 emberes.

1959 az első emberi kéz alkotta szerkezet egy égitesten: a Holdon a Luna-2 (becsapódott).

1959 A hemoglobin szerkezetét meghatározta az ausztriai születésű, brit biokémikus, Max Perutz. A haemoglobin a vérben, a vörösvértestek alkotóeleme - vastartalmú oxigéntranszport metalloprotein -, mely az oxigén megkötéséért és annak szállításáért, leadásáért felelős.
1616-ban mondta ki először az előadásaiban William Harvey (1578–1657) angol orvos, anatómus, fiziológus, természettudós, hogy a vér zárt rendszerben kering a testben.
A növényi sejtet a parafa metszetén a londoni Robert Hooke (1635–1703) angol természettudós fedezte fel (1665), és ő is nevezte el “cellulá”-nak (“sejt”-nek); valójában persze csak a sejtfalat látta. Az első valóban élő sejtet a delfti holland posztókereskedő, autodidakta természetbúvár Antonie van Leeuwenhoek (1632–1723) látta meg az 1670-es évek táján.
A vörösvértesteket az olasz Marcello Malpighitól (1628-1694) és a németalföldi Anton van Leeuwenhoektól (1632-1723) függetlenül fedezte fel, a holland Jan Swammerdam (1637-1680) „particulae sanguinis” 1658-ban leírta és csak 1718-ban tette közzé H. Boerhaave.
Karl von Vierordt 1854-ben oldotta meg a megszámolásukat, Neumann EF. korboncnok 1864-ben írta le, hogy a csontvelőben képződnek.                
Felie Hoppe-Seiler 1865-ben felfedezte a hemoglobint.                                         
A fehérvérsejtek számolásához szükséges oldatot (Türk oldat) Wilhelm Türk (1871-1916) bécsi hematológus írta le.
Az automatizált vérsejt számolás, a Coulter elv
A sok munkát, fáradságot igénylő kevésbé pontos sejtszámolásokat az 1960-as években felváltotta az automata sejtszámolás, amely a Coulter elven alapul.
1900-ben Karl Landsteiner német orvos a vörösvérsejtek kicsapódása, agglutinálódása alapján ismerte fel a vércsoportok létezését. Landsteiner azonban csak három vércsoportot fedezett fel, a negyedik, aránylag ritka AB vércsoport felfedezése Jan Janský nevéhez fűződik.
További jelentős lépés volt 1939-ben az Rh-faktor felfedezése.
http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/ATudomanyosGondolkTortenete/ch04s05.html

1960 A messenger RNS-t, a dél-afrikai születésű brit molekuláris biológus, Sydney Brenner és a francia biokémikus Francois Jakob felfedezi.

1960 Az első fogamzásgátló tabletta bevezetését engedélyezték. (Amerikai Egyesült Államok)
Russell Marker szerencsés felfedezést tett az 1940-es évek elején. Észrevette, hogy a jamgyökér kivonatából könnyen előállítható progeszteron nevű női hormon, mely a petesejt érését, más szóval az ovulációt irányítja. Vállalatot alapított, hogy a felfedezését piacra dobja. A cég termékmintát küldött egy massachusets-i kutatóbiológusnak, Gregory Pincus-nak, aki rájött, hogy a vegyület szájon át, tabletta formájában alkalmazva képes meggátolni az ovulációt. Pincust azonban nem érdekelte a születésszabályozás, Margaret Sanger védőnőt viszont annál inkább, aki ebben látta a szegénység visszaszorításának lehetőségét. Ezért anyagi támogatást szerzett a tudósnak a hormonális fogamzásgátlás kutatásához. Felhasználta Carl Djerassi és Frank Colton kémikusok hormonális kutatásait. Sikerült is előállítania egy fogamzásgátló tablettát, amit John Rockkal együtt, aki nőgyógyász volt a Harvardon, az új tablettát embereken is kipróbálta, először Massachusettsben 1953-ban http://www.hotdog.hu/szex/szerelem/ket-hormonalis-felfedezes-diohejban

1961 az első aszeptikus töltőgépet bemutatja a Tetra Pak, amellyel baktériummentesen csomagolható a tej. 1943 Ruben Rausing a későbbi Tetra Pak alapítója egy olyan tejesdoboz fejlesztésébe kezd, amely a  lehető legnagyobb higiéniát biztosítja. 1952 az első tetraéder alakú kartondobozokat gyártó gépet egy lundi tejüzembe szállítják, ahol megkezdik  a 100 ml-es tejszinek csomagolását. Az aszeptikus technológia a 20. század forradalmi találmánya, amellyel 1989-ben a Tetra Pak elnyerte az utóbbi 50 év legjelentősebb élelmiszeripari találmányáért járó díjat. Az eljárás megbízhatóan elpusztítja a kórokozó baktériumokat és azok csíráit, de az élelmiszer tápértéke, minősége és íze megmarad. Az aszeptikus – vagyis csíramentes – csomagolásba töltött élelmiszereket szobahőmérsékleten lehet tárolni, ezáltal feleslegessé válik a költséges hűtés a szállítás és a raktározás során, ráadásul a felbontatlan termékek akár fél évig is hűtés nélkül eltarthatók.

1961 Az első ipari robot az "Unimate", - New Jersey, General Motors autógyár.

1961 első ember a világűrben Jurij Gagarin a Vosztok (kelet)-1 fedélzetén.

1962 Felküldik a világűrbe a világ első aktív, direkt közvetítést végző távközlési, kommunikációs műholdját. 1958 Az első távközlési műhold (SCORE), amely kísérleti jelleggel Eisenhower amerikai elnök karácsonyi köszöntőjét közvetítette világszerte.

1962 Filctoll- Yukio Horie
A kiemelő tollak történelme egészen 1910-ig nyúlik vissza, ugyanis ekkor szabadalmaztatta Lee Newman. 20 évvel később a tollak egyre népszerűbbé váltak, hála Sydney Rosental „Magic Marker” kampányának. Az 1950-es évek végén a kijelölő tollakat Európában széles körben használták és 1962-ben Yukio Horie feltalálta a modernebb, filchegyű tollat
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/15-hasznalati-targy-ismeretlen-feltalaloja/

1962 LED. Az első gyakorlatban használható, látható fény tartományában sugárzó LED. (A LED az angol elnevezés rövidítésén alapul (Light Emitting Diode - azaz fénykibocsátó dióda)
A 1950-es években a gallium-arzenid (GaAs) tulajdonságaival foglalkozó tanulmányok vezettek a LED felfedezéséhez. 1955-ben Rubin Braunstein az RCA cégtől (Radio Corporation of America) fedezte fel a gallium-arzenid (GaAs) és egyéb félvezető ötvözetek infravörös emisszióját. A Texas Instruments kutatói, Bob Biard és Gary Pittman 1961-ben fedezte fel a gallium-arzenid fénykibocsátását, amelyet az elektromos áram gerjesztett. Ez fény a nem látható, infravörös tartományába esett. Biard és Pittman szabadalmaztatták a LED-diódát. Az első, gallium-arzenid-foszfid- (GaAsP) alapú, kereskedelmi forgalomba került vörös LED-et a HP és a Monsanto készítette. Az ifj. Nick Holonyak a General Electric Company-tól fejlesztette ki az első gyakorlatban használható, látható fény tartományában sugárzó LED-et 1962-ben.
LED tulajdonképpen egy dióda, mely fényt bocsát ki. A dióda egy félvezető eszköz, mely az elektromos áramot valamilyen formában, kontrollált módon vezeti. A diódát egyszerűbb formájában gyenge vezetőképességű anyagok alkotják, amelyeket úgy módosítanak (vagyis "szennyeznek"), hogy növelik a rendelkezésre álló szabad töltéshordozók (elektronok és elektron "lyukak") mennyiségét. http://www.villanyszaklap.hu/index.php?option=com_content&id=621

1963 az első űrrepülőnő Valentyina Tyereskova a Vosztok-6 fedélzetén.

1963 Szilikon alapú félvezetők és napelemek tömeggyártása.

1963 A kompakt audiókazetta megalkotása a Philips nevéhez fűződik.1963 A kompakt audiókazetta megalkotása a Philips nevéhez fűződik.
A megjelenésével valóságos robbanást idézett elő a holland Philips a szórakoztatóelektronikai piacon. A siker akkora volt, hogy maga a gyártó is meglepődött, különösen azon, hogy a BASF szalagját használó üres magnókazetták milyen kapósnak bizonyultak
A Compact Cassette egy hangrögzítési technológiára vonatkozó szabvány, valamint egyben a legelterjedtebb kazettarendszer. 1964-ben kezdték el a sorozatgyártását Németországban. Az eleinte csak nagyon szerény hangminőséget biztosító mono rendszer gyors ütemű fejlődés után már igen jó minőségű sztereo hang rögzítésére és visszaadására is képessé vált. A Compact Cassette rendszer a felvevő és lejátszó apparátustól függően, optimális körülmények biztosítása mellett alkalmas a DIN 45 500 sorozatú szabvány szerinti "HI-FI" (high fidelity) "nagy hanghűség" megvalósítására.
Az 1970-es évek során megjelentek az egyszerűbb sztereó kazettás deckek, majd 1980 után az úgynevezett Hifi-tornyok, melyekben a fő zenetároló rendszer egy jó minőségű, sztereó kazettás magnó volt, népszerű nevén magnódeck. A nyolcvanas évek közepén világszerte 900 millió darab műsoros és 110 millió üres kazettát adtak el. Fénykora a kilencvenes évek elejéig tartott, miután a digitális technika vívmányai folyamatosan kiszorították a szalagos hanghordozót.

1963 Az első otthoni video-kazetta felvevő. 1951 az Ampex Corporation volt az első, amely mágnesszalagos képrögzítő berendezést fejlesztett ki. 1956 szalagos videofelvevők. 1963-ban lépett a piacra a Telcan cég egy otthoni használatra szánt videómagnóval, csak 20 perces fekete-fehér film rögzítésére volt alkalmas. 1965-ben egyszerre jelent meg a Sony, az Ampex és az RCA saját fejlesztéseivel, amelyek már mind 1000 dollár alatt voltak, és az otthoni felhasználást célozták meg. Végül is csak 1971-ben lehetett megvásárolni, de ez volt az első olyan készülék, amely már esélyes volt arra, hogy végül szabvánnyá váljon. Kazettás volt, 60 percet volt képes fölvenni és lejátszani kiváló minőségben. Ez még U-matic rendszerű volt, melyet 1976-ban követte a Betamax és a JVC VHS rendszerének a megjelenése. Azonban míg az előbbi két rendszer nem igazán terjedt el, a VHS igen népszerű lett. 1969 A világ első 2fejes videója. 1972-ben az USA-ban elindult az első videókölcsönző. 1976-ben a JVC VHS home videóját piacra dobta.1986 Mini VHS videó kamerák JVC.

1963 Televíziós visszajátszás - Tony Verna amerikai filmproducer használta először a CBS sportcsatornán. Mivel ilyet előtte még nem láttak az emberek mérkőzés közvetítéskor a televízióban, ezért a közvetítő kommentátor visszajátszáskor külön fel hívta a figyelmet, hogy amit éppen látnak a nézők az felvételről van - visszajátszás. Hamarosan minden sportközvetítés alapköve lett ez a fejlesztés.

1964 A világ első hordozható elektromos asztali számológépének, a “Compet”-nek a kifejlesztése és gyártása. (Sharp)

1964 megjelenik az első általános célú kereskedelmi számítógép, az IBM 360.

1965-ben kezdték meg az integrált áramkörök előállítását (Philips).

1965 az első űrséta Alekszej Leonov Voszhod (napkelte)-2-vel ért fel.

1965 A Mariner–4 amerikai úrszonda volt az első olyan űreszköz, amely másik bolygó (Mars) felszínét sikeresen lefényképezte.

1965 Kevlár.
Stephanie Kwolek a szupererős, könnyű, sav- és hőálló kevláranyag feltalálója. A gumiabroncsot megerősítő rost kidolgozásán fáradozott, amikor ráakadt a híg, tejszerű polimeroldatra, amely ígéretesnek bizonyult, ez vezetett a kevlár kifejlesztéséhez. A kevlárből készült mellény és védőöltözet ezrek életét mentette és menti meg. Felhasználják még gumiabroncsok, optikai kábelek, sportszerek, hajók valamint autók, repülők és űrhajók darabjainak készítéséhez is. A modern idők acélja, mely nagyon könnyű, de hihetetlenül erős. Erősebb, mint a metál és ötször erősebb az acélnál.

1965 CDaz amerikai James Russell.

1966 A megfizethető és kezelhető méretű Faxgép. A Xerox Corporation elkészítette a „Magnafax Telecopiert”, mely forradalmi újítása abban rejlik, hogy az eddigiekhez képest megfizethető és kezelhető méretű.
A fax feltalálója a skót Alexander Bain, órakészítő, aki 1843-ban szabadalmaztatta a berendezést, amit elektrokémiai telegráfnak nevezett. Jelentősége az volt, hogy Morse távírójánál gyorsabb adattovábbításra volt képes. Frederik Bakewell 1848-ban másolós telegráfnak nevezte el találmányát, ami fém fóliáról továbbította a szöveget, úgy, hogy a fóliát egy henger palástjára terítette, amit egy fém tű tapogatott le. Giovanni Caselli 1865-ben Bain találmányának továbbfejlesztett változatával Párizs és Lyon között elindította az első kereskedelmi faxösszeköttetést.
1881-ben Shelford Bidwell volt az első, aki az eddigi távmásoló készülékektől eltérően nem elektromos úton történő továbbítást használt, hanem a szelénium fényérzékenységére alapozott.
Arthur Korn1902-ben tökéletesítette Bidwell találmányát, úgy hogy a két oldalon lévő henger megegyező irányba egyenlő gyorsasággal forog, két villamosmotornak köszönhetően. A küldő oldal fény segítségével olvassa le az üzenetet, vagyis egy lámpa fénye hol sötét, hol világos foltra esve jut tovább, vagy verődik vissza. Az emögött lévő felületen a szelén a fényerősségtől függően vezeti az áramot és továbbítja a vevő felé. A vevő oldalon lévő hengeren fényérzékeny papír várakozik és az áram fényt generálva hol megvilágítja a papírt, hol nem. De a működő faxgép, amelyben egy telefonrendszert adaptáltak kép közvetítésére, csak 1924-ben mutatkozott be. Ez volt a telefotográfia, mely fényképes diát alakított át elektromos jellé, ami a kép sötét részeit mutatta. Ezeket az adatokat telefonon keresztül továbbították egy fotópapírra, és a képet sötétkamrában hívták elő. Edouard Belin 1925-ben Belinographnak nevezte készülékét, amelytől már csak egy lépés a mai, modern faxkészülék. 1966-ban a Xerox Corporation elkészítette a „Magnafax Telecopiert. Végigtekintve a fax történetét, minden modellben közös a forgódob, az ehhez illesztett, továbbítandó üzenetet, ami az esetek nagy részében egy papírlap. Emellett lényeges még a fény, és a fényérzékelő, egy lencse, ami képes ráfókuszálni a papír igen kis területére, illetve egy kar, ami a papírt „pásztázza”. Kihagyhatatlan a sorból a telefonvonal, ami továbbítja az üzenetet. A fogadó oldalon szükséges egyfajta íróeszköz, ami az üzenetet egy papírra „rajzolja”. A mai faxberendezések már nem tartalmaznak forgódobot, de ugyanezen a mechanikán nyugszanak. Papíradagoló segíti a továbbítandó üzenet beolvasását, egy szenzor beolvassa az üzenetet, kódolja a fekete-fehér foltokat, majd továbbítja a telefonvonalon keresztül. A címzett oldalán egy másik készülék a papíron megrajzolja az üzenetet. 1990 A világ első színes faxkészülékének a kifejlesztése (Sharp)
http://www.kvint-r.hu/Tudastar/igy-mukodik-a-fax.html

1966 Barényi Béla a Mercedes-Benz fejlesztési igazgatójával, Hans Scherenberggel megalkotta az autók aktív és passzív biztonság mai napig is érvényes felosztását. A Daimler-Benz mérnökeként kidolgozta az autók passzív biztonságvédelmének elvét. Az 1940-es években ő vezette be a biztonsági törésteszteket is az autógyártásba. Több mint 2500 találmánya volt. A Ferdinand Porsche által 1936-ban bemutatott Volkswagen Bogár konstrukciója nagyon hasonlított Barényi terveihez. A személyét ért támadások miatt végül pert indított, amit 1955-ben nyert meg.Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. Bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába. Utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon még nem.

1966 A Luna-9 szovjet holdszonda, végrehajtja az első sima leszállást a Holdon és helyszíni panoráma-felvételeket közvetít.

1967 Az első sikeres emberi szívátültetés. Christian Barnard orvos és kollégái Dél-Afrikában hajtották végre. (Vese 1954 Boston, majd a hasnyálmirigy-átültetést 1966 Richard Lillehei, William Kelly. 1967 Az első sikeres májátültetés Thomas Starzl. 1998: Az első kézátültetés Franciaország. (Kolff megalkotta az első használható művesét - 1950, Jarvik a beültethető műszívet - 1982).(Magyarországon 1962 első veseátültetés, első szívátültetés 1992, első sikeres májátültetés 1995, hasnyálmirigy 1998.) 2013 olyan műszív beültetés, mely az emberi szívet helyettesítheti.

1968 A számitógépes ,,egeret” Doug Engelbart amerikai mérnök és feltaláló bemutatja a San Franciscó-i prezentációján. Találmánya még fa vázban volt és két keréken gurult. Legendás informatikai és internetes szakembernek az volt e találmányával a célja, hogy megkönnyítse a számítógépek használatát, úgy gondolta, hogy kell egy olyan eszköz, amellyel az emberek kényelmesebben tudnak dolgozni, egy eszköz amellyel a mutatót a képernyőn mozgatni lehet. Az első egerek még fémkarikával működtek, és csak később cserélték ezt golyóra. Később az az igény is felmerült, hogy az egeret ne kelljen vezetékkel kapcsolni a géphez. Ma már az infravörös és a vezeték nélkül egerek a legelterjedtebbek. Számítógépes alapfelszereléssé vált találmányán azonban nem gazdagodott meg: szabadalma 1987-ben, még az egér elterjedtté válása előtt lejárt. http://hu.wikipedia.org/wiki/Douglas_Engelbart

1969 ember a Holdon, az amerikai Neil Amstrong. Apolló 11-el ért a Holdig két társával.

1969 Az első kvarc-oszcillátoros karóra a Seiko Astron modellje volt.
1927. Az első kvarcórát Warren Marrison és J.W. Horton a Bell Telephone Laboratories-ban építette meg, de ez még hatalmas,  elektroncsöves - ekkor még nem léteztek a tranzisztorok (vagyis a mai digitális áramkörök alapját képező félvezető eszközök) -, laboratóriumi berendezés volt. A kvarcórák a félvezető-technika elterjedése után, az 1960-as évekre jelentek meg kisebb méretben, a hétköznapi felhasználó számára elérhető áron. A kvarcórák az 1970-es években olyan robbanásszerűen terjedtek el, hogy az kis híján tönkretette az alapvetően drága mechanikus modellekre épített svájci óraipart. A kvarc azért kell az óraszerkezetbe, mert ez a kristály egy elektronikus oszcillátorban nagyon pontosan tartja a rezgésszámát, és így alkalmas arra, hogy óraszerkezetek időalapját biztosítsa. Tehát ez a kvarckristály a digitális órában az áramkör egy eleme. A quartz órák kijelzője (számlapja) lehet analóg vagy digitális. 1967 A világ első tranzisztoros, elektromos quartz órája, a "Cryston" megjelenik a piacon. 1972 Bemutatták a világelső LCD kvarcórát (Seiko).

1969 „Kenguru”  Ann Moore 1969-ben szabadalmaztatta „Snugli” néven azt a babahordó alkalmatosságot, amelyet „kenguruként” ismerünk.

1969 InternetAz USA védelmi kutatóügynöksége (DARPA) 1974-ben jelent meg először az „Internet” kifejezés.

1970 Post-it note - Spencer Silver amerikai kémikus és Arthur Fry.
Spencer Silver a 3M kutató laboratóriumában egy erős ragasztó előállításán dolgozott, melynek eredménye egy kevésbé erős anyag lett. Amikor két papírlapot szétválasztott, melyeket ezzel a ragasztóval kent be, felismerte, hogy a papír csak az egyik oldalon ragad. Ezzel nem ment sokra. Négy évvel később egy kollégájának - aki egy templomi kórus tagja volt - briliáns ötlete támadt. Énekes könyvéből mindig kiestek a könyvjelzők, ezért Spencer ragasztójával bevonta azokat. Mintha csoda történt volna, a könyvjelzők nem estek többet ki és az eltávolításuk során a papír sem sérült. Megszületett a ragasztós papír fecni. http://www.xperimania.net/ww/hu/pub/xperimania/news/world_of_materials/accidental_discoveries.htm

1970 Elektronmikroszkópok segítségével láthatóvá válik az atomok belső szerkezete, az atommag és az atomhéj.

1970 Kifejlesztik a CNC esztergapadot "Cincom" néven. A Computer Numerical Control (CNC) olyan szerszámgép, amely programozható mikroszámítógépet is tartalmaz, ami a vezérlését végzi.

1971 a világ első egycsipes mikroprocesszora, az Intel 4004. Ez a modern informatika korának nyitánya. Vadász László (Leslie Vadász) irányította azt a fejlesztő csoportot, mely létrehozta az Intel 4004-et. Fairchild Semiconductor Internationalhoz került, majd több másik fejlesztő társával, köztük Bob Noyce-szal, Andy Groove-val (Gróf András), és Gordon Moore-ral kilépett a társaságból, hogy megalapíthassák az Intelt. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat.

1971 Kifejlesztik a mátrix nyomtatót (dot-matrix printer). 1975 Kifejlesztik a lézernyomtatót. 1976 Kifejlesztik a tintasugaras nyomtatót (ink-jet printer).

1971 A jó minőségű folyadékkristályos megjelenítőt (LCD) James Fergason által vezetett ILIXCO cég elkészíti. A folyadékkristályos kijelzők (LCD kijelzők) őse a kvarcórákban fordult elő először, majd kvarcjátékokban. A folyadékkristályok már a 19. század végén ismertek voltak. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, de a kijelzőkben való használat ötletére az 1960-as évek elejéig várnunk kellett. A princetoni David Sarnoff kutatóközpont tudósai jöttek rá, hogy folyadékkristály segítségével a rajtuk áthatoló fény egyes tulajdonságai megváltoztathatók. Működő LCD monitor már a 60-as években is létezett, csak kezdetleges volt még. Az LCD monitorok lényegesen jobban kímélik a szemet, hiszen a folyamatos vibrálás ezeknél a képernyőknél nem létezik. Az LCD monitorok sugárzása lényegében 0. Az LCD monitorok kevesebbet is fogyasztanak és a képük is puhább, szebb. Azért az LCD nek is vana hátránya, ide tartozik az is, hogy ha nem szemből nézzük őket, akkor a kép kevésbé élvezhető. A folyadék kristályos technológia lényege, hogy maga a képernyő panel nem bocsájt ki fényt, hanem folyadékkristály cellákat hátulról világítják meg hidegkatódos fénycsövekkel. Legalábbis az első LCD TV-k és monitorok esetén még ezt a megoldást alkalmazták, a mai LCD tévékben azonban ezt a megvilágítást LED-ekkel oldják meg. A jövő azonban valószínűleg az OLED technológiáé, ahol már szerves fénykibocsátó diódák világítják meg a képpontokat, tehát folyadékkristályokra már nincs szükség. http://rendszerinformatika.com/Monitor/monitor-toerteneti-attekintes.html http://mibol-mive.blog.hu/2013/06/06/televiziok_fejlodese_a_nipkow-tarcsatol_a_led_tevekig

1971 Az érintő képernyő. Dr. Samuel C. Hurst 1971-ben alkotta meg az „elektronikus érintés” kezelőfelületét. Ez tekinthető az érintőképernyők ősének. Akkor áruházak kasszáinál, pénzkiadó automatáknál alkalmazták, ahogy ma is. Az első érintőképernyős számítógép képernyő a HP újítása volt: a HP-150 1983-ban (a képen). Egy 9”-es képernyőt infravörös érzékelőkkel vettek körül, ami bármilyen nem átlátszó tárgy helyzetét letapogatta a képernyő előtt. Az érintőképernyők néhány éve reneszánszukat élik, pl. pénzkiadó automatáknál, fényképezőgépen, számítógépen, telefonon stb. http://www.rentit.hu/hu-HU/Cikk/erdekessegek/az-erintokepernyo-touch-screen-mukodese.rentit

1971 Az első űrállomás a Szaljut (Üdvözlet), az űrállomás időtartalma 175 nap.

1971 Mariner-9 Az első űreszköz, amelyik egy másik bolygó műholdjává vált (Mars bolygó).

1971 A világ első Földön kívüli járműve (Lunar Rover), a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon. A Lunar Rover tervezője Pavlics Ferenc gépészmérnök, kutató, aki űszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért.

1972 CT. Az első működő computertomográfot (CT)  - a belső szervek vizuális megfigyelésére - Allan McLeod Cormack és tőle függetlenül egy brit mérnök, Godfrey Hounsfield készítette el 1972-ben. 1979-ben mindketten orvostudományi Nobel-díjban részesültek. Cormack elképzelése az volt, hogy a testről különböző szögekből röntgenfelvételeket lehet készíteni és ezeket számítógéppel kielemezve, modellezni lehet a szervezet belső felépítését. A vizsgálat a testen áthaladó röntgensugárral történik, mely sugarak a test különböző szöveteiben különböző mértékben nyelődnek el, ezért csak nagyteljesítményű számítógép képes kis árnyalati különbségek képek formájában történő megjelenítésére. A hagyományos röntgenképnél sokkal részletesebb, információ-gazdagabb képet nyújt. http://hu.wikipedia.org/wiki/Allan_McLeod_Cormack

1972 Az USA Today első, teljes mértékben elektronikusan szerkesztett számának megjelenése.
9. sz. Kínában nyomtatás. 1445 körül Guttenberg feltalálja a könyvnyomtatást. 1605 Az első újság, az antwerpeni Nieuwe Tydinghe megjelenése. 1702 Az első napilap, a londoni The Daily Currant megjelenése. Az első magyar újság 1780 – Magyar Hírmondó (Pozsony). 1810 az első tényfeltáró cikk - William Cobbet. 1833 Az első filléres tömeglap, a New York Sun megjelenése. 1837 A lapok élvezhető minőségű fotókat közölnek. 1851 A minőségi sajtó (quality press) - The New York Times (USA) csak nyomdafestéket tűrő tudósításokat hajlandóak közölni. 1869 Újságírói oktatás, Washington College (Virginia – újságírói kurzus); 1908 – az első valódi újságíró-iskola (Missouri); 1912 – az első egyetemi szintű újságíróképzés (Columbia Egyetem, New York). 1960 Computer segítségével egyidőben nyomják a New York Times amerikai és európai kiadását. http://www.külker.hu/wp-content/uploads/2013/03/tetelsor_kommtori.doc

1972 megszületett az első e-mail program.

1972 A világ első zsebszámológépe volt a Casio Mini az ilyen berendezések végre hordozhatóvá váltak.

1973 a világ első LCD-kijelzős számológépet a Sharp cég alkotta meg
Az első ismert mechanikus számológép, az abakusz, kb. 5000 éves.
John Napier Murchiston (1550–1617) az úgynevezett Napier-csontok segítségével gépesítette a szorzás műveletét.
1623 Az első ismert mechanikus számológép megjelenése, megalkotója Wilhelm Schickard. Az átvitelt egy tízfogú és egy egyfogú fogaskerék segítségével valósítja meg. E gép mind a négy alapműveletet el tudta végezni.
1642 Pascal készítette az első több példányban készült, mechanikus, fogaskerekes számológépet az 1600-as években, apja számítási munkájának megkönnyítésére tervezte. Ez a szerkezet összeadni és kivonni tudott. Olyan nagy népszerűségnek örvendett a korban, hogy elkezdték sorozatban gyártani. E géptípusból mára körülbelül 50 maradt fenn.
1673 Pascal számológépét Leibniz fejlesztette, tökéletesítette tovább. Ez a gép volt az első, amely közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást, valamint kiegészítő művelet nélkül a kivonást.
1820 Charles Xavier Thomas de Colmar (1785–1870) francia matematikus a francia hadseregben való szolgálata közben megépítette az első kereskedelmi forgalomba került (1821), és széles körben elterjedt mechanikus számológépet.
Sok gépet tervezett Charles Babbage (1792–1871) is. 1812-ben rájött a gépek és matematika közötti összhangra. Ő fogalmazta meg először azokat a követelményeket, amelyeknek minden programozható számológépnek meg kell felelnie.
Az 1890-es amerikai népszámláshoz Hollerith lyukkártyával működő számológépet készített. Felismerte, hogy az adatokat a feldolgozási sebesség növelése érdekében kódolni kell.
A kézi adatfeldolgozás több éves munkájával szemben a gépek néhány hét alatt végezték el azt. Hollerith 1924-ben alapított cégéből fejlődött ki a későbbi IBM.
1930-ban Turing megalkotta a programozható számítógép és a számítógépes program modelljét, a Turing-gépet.
1936-ban Konrad Zuse megalkotta az első programozható elektromechanikus számológépet, a Z1-et.
A Texas 1965-ben elindítja a Cal-Tech projektet, amelynek célja digitális, integrált számológép-chip megalkotása. Ebben az időben már létezett elektronikus „asztali” számológép, a legkorszerűbb modell is diszkrét tranzisztorokkal készült, kb: 30 kilós, alapfunkciókra képes, ugyanakkor 2500 dolláros (akkor egy Cadillac ára volt..) berendezés volt.
A Texas a Canonnal összefogva 1970-ben piacra dobja az első valódi „zsebszámológépet”, a még mindig nyomtatós kijelzésű, nem is aprócska.
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-6-evfolyam/a-szamitastechnika-kezdetei/mechanikus-es-elektromechanikus-szamologepek

 

(Molnár József)

(mj)