Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Találmányok - az ipari forradalomtól napjainkig 3

 

1912 Egy kisméretű, családi vetítőgép kerül forgalomba (Pathé).

1912 A rozsdamentes acélra beadta a szabadalmat a Krupp cég mérnökei, Benno Strauss és Eduard Mauere, valamint az amerikai Elwood Haynes. Valamint tőlük függetlenül 1913-ban Harry Brearley brit kohómérnök véletlenül kifejlesztette, miután a sok ötvözet közül amit készített ez volt, ami rozsdásodott meg.
A rozsdamentes acél (más neveken inox acél, inox a francia inoxydable szóból) egy minimum 10,5% krómot tartalmazó, nagyon alacsony széntartalmú  acélötvözet, mely segítségével fokozott rozsdaállóságot nyer a közönséges acéllal szemben. Az ókorban a rozsdamentességet a magas foszfortartalom adta. Az első regisztrált krómtartalmú rozsdaálló acélt Pierre Berthier 1821-ben készítette. Viszont az 1890-es évek végén sikerült a szénmentes króm előállítási technikáját megteremteni. Aztán többen dolgoztak a rozsdamentes acél előáállításán Amerikában és Európában is folyamatosa. Pl.  Philip Monnartz 1911-ben megjelentetett kutatásában összefüggésbe hozta a króm tartalmat és a korrózióval szembeni ellenállóképességet Az egyik legismertebb rozsdamentes ötvözet 18% krómot és 8% nikkelt tartalmaz. http://www.v-inox.hu/rozsdamentes-acel-tortenete

1912 A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió polgári alkalmazása.

1913 Melltartó
Mary Phelps Jacobs egy new-yorki hölgy első példánya két zsebkendőből és egy rózsaszín szalagból készült egy party előtt, és rögtön aznap este felhívta magára a figyelmet – pedig messze nem az első volt a sorban, mivel melltartó-szerű fehérneműt már a 7. században is hordtak a nők, de azzal, hogy újra feltalálta ezt az elengedhetetlen ruhadarabot, megszabadította a nőket az évszázadok óta egyeduralkodó fűzők szorításától. A melltartókat Caresse Crosby néven kezdte el árulni, de mivel soha nem indult be igazán az üzlet, így a jogokat eladta a Warner Brothers Corset Company-nak, akik 30 év alatt közel 15 millió dollárt kerestek a találmányon. http://borsa.hu/noi_feltalalok/20110331
Az első kebelemelőt – ami a fűzőből nőtt ki 1892-ben készíttették. Marie Tucker nevű hölgy szabadalmaztatta, de a kosaras melltámasz akkor nem aratott elsöprő sikert-
Az 1930-as években a nőies alsóruházat újbóli térhódításával megszülettek az első, kereskedelmi forgalomban kapható melltartók, majd az estélyi ruhák formáihoz idomulva a pánt nélküli változatok is.
Egy újabb hölgy volt az, aki tovább tökéletesítette e kebelemelőt: Ida Rosenthal megtapasztalta, hogy nem mindenkinek jó ugyanaz a méret, ám a különböző kosarakkal már meg lehet nyerni a vevőket. 1935-ben bevezették a mai kosárméretezést.
A negyvenes években aztán végre megérkezett az első férfi is a történetbe. Fred Sampson feltalálta a látványos dekoltázst formázó push up (nyomd fel) melltartót (1947), s mivel voltak ötletei bugyifronton is, fehérneműüzletet nyitott Hollywoodban. Mire aztán az ötvenes-hatvanas évek a maga szexbombáival elérkeztek, addigra a melltartót már nemcsak a praktikus szempontok miatt viselték a címlaplányok, de kacérságból is.
http://www.szabadföld.hu/csalad/kebelemelotol_a_tangaig

1913 Szempillaspirál - T. L. Williams amerikai kémikus kisérletezte ki a modern értelemben vett szempillaspirál anyagát. A tudós ajándéknak szánta a festéket a testvére Maybel számára, azonban rövid időn belül olyan nagy lett az érdeklődés a termék iránt, hogy nagyobb tételben kezdték gyártani – így alakult meg a ma is ismert Maybelline cég. Az allergiás reakciókat kivédő termék ténylegesen a 60-as években, Twiggy elbűvölően hosszú és ívelt pilláinak köszönhetően hódította meg a női vásárlóközönséget.
Az eredeti receptúra szénporból, és vazelinből állt. 1935-ben következett egy nagyobb újítás a színpadon fellépő nők panaszai miatt, miszerint a szempillaspirál a reflektorfényben szétfolyik. Több próbálkozást követően a vízálló szempillaspirál is piacra került. A szempillaspirál azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. A legtöbb kozmetikai cég ma már ápoló összetevőket, például antioxidánsokat, proteineket, és vitaminokat is ad a szempillaspirálokhoz. A klasszikus fekete mellett már a színpaletta több árnyalatában is megvásárolhatjuk a népszerű sminkkelléket.
A szempillaspirált ma sminkeszközként ismerjük, de eredetileg az ártó szellemek és rosszakarók elleni védekezésre szolgált. Az ókori egyiptomiak nagy szerepet játszanak a szempillaspirál történetében. Már a Krisztus előtti 4. évezredben is használtak krokodiltrágyával, vízzel és mézzel kevert szenet a szempillák festésére, a keveréket csonttal vagy elefántcsonttal vitték fel a pillákra.
Az egyiptomiak szénnel keretezték a szemüket, és arra használták a szempillaspirált, hogy hosszabb pillákat kapjanak. Mivel a szemet a lélekhez vezető ajtónak tekintették, fontosnak tartották az ártó szellemek és rossz energiák távoltartását. Bár elsőként Egyiptomban használtak szempillaspirált, a pillák hosszabbá és sötétebbé varázslása csak az 1830-as évek környékén, a viktoriánus korszakban jött ismét divatba. A Viktória-korabeli nők nagyon elegánsak és precízek voltak, és órákat töltöttek azzal, hogy szépítgessék magukat. Sokféle receptet kipróbáltak, rózsás krémeket, szempilla- és szemfestékeket kevertek az öltözködő tükreik előtt ülve, kifejezett dívák voltak, és nagyon hiúk. A szempillafestékhez hamut és bodzát kevertek össze a tűz fölött, saját használatra, nem eladási céllal. Azt a terméket, amelyet ma szempillaspirálként ismerünk, csak a 19. században fejlesztették ki. Sokáig próbálkoztak, amíg megtalálták a megfelelő keveréket. 1872-ben szabadalmaztatták a petróleumzselét, melynek felhasználásával Eugene Rimmel 1917-ben vezette be a szempillaspirált. A „Rimmel” szó számos országban egybeolvadt a „szempillaspirál” jelentéssel, és olaszul, portugálul, spanyolul, görögül, törökül, románul és a perzsa nyelveken a mai napig ezt jelenti. Az Atlanti-óceán túlpartján 1913-ban T. L. Williams nagyon hasonló keveréket készített a testvére, Maybel számára. Források:  http://divat-trend.com/a-szempillaspiral-tortenete http://www.lafemme.hu/nyomtatas/igezo_pillantasok

1913 A cipzár tökéletesítése. 1914 Szabadalmaztatták, de az igazi első nagy sikert az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének hatalmas megrendelése jelentette, amikor a tengerészek ruházatát ilyen záródással látták el.  A hajtókás varrógép feltalálója, Elias Howe már 1851-ben szabadalmaztatott egy hasonló zárószerkezetet.A mai cipzár feltalálójának Whitcomb L. Judson amerikai mérnököt lehet tekinteni, aki 1893-ban szabadalmaztatta találmányát. Az első, sorozatgyártásban előállított termék 1905-ben jelent meg. Ezt tökéletesítette a svéd származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő mérnök, Gideon Sundbäck, aki megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit, létrehozva ezzel a mai cipzárat. A „cipzár” (angolul: zipper) nevet B.F. Goodrich cég találta ki 1923-ban, amely ezt a fajta zárat gumicsizmáin alkalmazta. Napjainkban a világ szinte összes cipzárját a Yoshida Kogyo Kabushikikaisha (YKK) japán cég gyártja.

1913 Eljárás a szintetikus benzin előállítására Friedrich Bergius német kémikus.

1913 Radioaktív nyomjelzés módszere. Hevesy György és Friedrich Paneth kidolgozzák a radioaktív nyomjelzés módszerét, ami lehetővé teszi az izotópok alkalmazását. . 1943-ban a "radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban" indoklással Hevesy Györgynek ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. A világ számos egyeteme választotta díszdoktorává, a Royal Society tagja lett, és megkapta a Copley-érmet, amire különösen büszke volt. Ez utóbbiról úgy nyilatkozott: "A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek, és ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet." Manchesterben Rutherford tanítványa volt, és később Coster és Hevesy cirkonból röntgen spektroszkópiával mutatta ki a hafnium elemet 1923-ban, már Bohr, s mások is tudták, hogy léteznie kell, egy ilyen rendszámú elemnek. Hafnium a nevét Koppenhága latin elnevezéséből származtatják - Hafnia - ahol a hafniumot felfedezték, s ez Bohr szülővárosa. http://hevesytura.hu/?p=bemutatkozo/nevado

1913 Bohr-féle atommodell publikálása.
Nils Bohr dán fizikus felismerte a Rutherford-féle atommodell hiányosságait, miszerint ha az elektronok tetszőleges pályán mozoghatnának, akkor semmi sem akadályozná meg, hogy folyamatos energiaveszteség közben mind jobban meg ne közelítsék az atommagot, amelybe végül belezuhannának. A Rutherford-féle atom tehát nem lehetne stabil, ezért folyamatos energia-kisugárzást kellene észlelni.
A Bohr-féle atommodell szerint – (A Rutherford-féle atom modellel sokban egyezik, kivétel az elektron pályák terén van)  - Az atommag pozitív töltésű, protonokból és neutronokból áll (a hidrogén atommagban csak proton van), az atom tömegének legnagyobb része itt található, mégis nagyon apró a teljes atommérethez képest (viszonyítás: ha az atom egy 100m sugarú kör, az atommag sugara 1mm). Az atommag körül keringenek az elektronok, csak meghatározott sugarú (energiaszintű) pályákon. A centripetális erőt az elektrosztatikus vonzás biztosítja. Ezek a pályák állóhullámokként írhatóak le. Ha egy elektron alacsonyabb szintű pályára ugrik, az energiakülönbség fotonformájában sugárzódik ki. Magasabb pályára lépéshez viszont külső energiára van szükség.
A Rutherford-modell javított változata, az elektronok nem keringhetnek tetszőleges pályákon,hanem csak meghatározott energiaszinteken, ezek a pályák pedig állóhullámokként írhatóak le.Ha az elektron pályát vált, akkor vagy energia kell hozzá, vagy energia sugárzódik ki foton formájában. A hidrogénatom szerkezetét ez a modell jól leírta, de bonyolultabb atomok esetén sok mindent nem lehetett a Bohr-féle atommodellel megmagyarázni. Azóta tudjuk, hogy az elektronok gömb- és más összetettebb térformájú pályákon mozognak. Kísérleti eredmények igazolták, hogy az atommag is további részecskékből áll. 1911-ben Rutherfordnak sikerült a protont azonosítania, majd 1932-ben Chadwick angol tudós felfedezte a neutront. Az atomokat felépítő részecskéket elemi részecskéknek nevezzük. Az azóta felfedezett részecskékkel együtt ma már a kétszázat is meghaladja az ismert elemi részecskék száma. Sommerfeld 1920-ban a Bohr-modellt módosította azzal, hogy az elektronok nemcsak kör, hanem ellipszis alakú pályán is mozoghatnak (Bohr-Sommerfeld féle atommodell). 1932 A kvantum-mechanikai atommodell (
Heisenberg - Schrödinger). http://erettsegi.wikifoundry.com/page/16.+t%C3%A9tel%3A+Az+atom+szerkezete

1913 DOMELRE: az első háztartási hűtőgép piacra dobása. USA, Chicago.
A hűtőszekrényt Albert T. Marshall szabadalmaztatta 1899 augusztus 8-án.
1748– a Glasgow-i Egyetemen William Cullen az első mesterséges hűtést alkalmazza (etil-éter). 1805 Az első gőzzel működő hűtőgépet Oliver Evans készíti el. 1810 Az első vákuum-abszorpciós hűtőgép. 1834 Jacob Perkins kifejleszt egy korai hűtőgépet. 1842 – Levegő hűtőközeges hűtőgépet készít John Gorrie. A sorozatgyártás beindítása James Harrison nevéhez fűződik, aki 1854-től árulta jégkészítő gépeit és 1861-től telepített húsipari hűtőkamrákat. 1856 – A hűtés ipari alkalmazása: Alexander C. Twinning. 1858 Ferdinand Carré feltalálja az első hűtőszekrényt. 1871 az első ammóniás, kompresszoros hűtőgépet Carl von Linde német mérnök, 1876-ban levédette szabadalmát, találmányával pedig lefektette a hűtéstechnika alapjait. 1895 – Levegő cseppfolyósítása nagyüzemi szinten Linde találmánya alapján. 1918 A Kelvinator cég beindítja az első kompresszoros háztartási hűtőgépet. 1926 Szilárd Leó és Albert Einstein hűtőszekrénye, nem lett népszerű sajnos, inkább a káros freongázos hűtő terjed el.
Einsteinék hűtőgépe a többi frizsideréhez hasonló elven alapul: etanollal, alkohollal működött a szerkezet, és ha ezt a folyadékot magas koncentrációban, alacsony nyomáson forráspontig juttatva elpárologtatják, akkor a párolgáshoz a környezetétől hőt von el az etanol, vagyis „hideg lesz” körülötte. http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=schuro&pid=48296&blog_cim=10%20%E9rdekes%20t%E9ny.
(Egy más forrás szerint: Az elpárologtató rendszerű, kompresszoros hűtőgép legkorábbi leírása Oliver Evans amerikai feltalálótól származik, 1805-ből, de az első működőképes gépet csak Jacob Perkinsnek sikerült elkészítenie 1834-benAz első teljesen egybeépült, háztartási hűtőgépet az amerikai Alfred Mellowes fejlesztette ki, és 1916-tól volt megvásárolható. Vállalatát 1918-ban felvásárolta William C. Durant, és bevezette a "Frigidaire" márkanevet a piacra, ami aztán a hatvanas években nálunk "fricsiderré" torzult. http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/09/17/talalmanyok_amelyek_regebbiek_mint_hitted )

1914 Edison bemutatta új elektromos autóját, melyet pár évben belül tökéletesített, de addigra Ford piacra dobta olcsó benzines járművét, amely gyorsan piacvezetővé vált. 1931-ben Tesla is alkotott elektromos autót egyfajta távvezérlő segítségével. Félve, hogy tanulmányát ellopják megsemmisítette az adókészüléket. Bár járművét egy múzeum őrzi, a jeladó nélkül használni azóta sem tudta senki.http://www.energiasuli.hu/felsosok/tudastar/az_aram_tortenete_es_hosei

1914 az első utasszállító repülőgép a floridai St. Peterburg és Tampa közt.

1914 Közlekedési jelzőlámpák. Augusztus 5-én gyulladtak ki elsőként azok a jelzőfények az amerikai Clevelandben, amelyek az addigra jelentőssé váló autóforgalmat voltak hivatottak szabályozni és ezzel biztonságosabbá tenni. Az első lámpákon még csak piros és zöld fény világított, viszont volt mellettük egy csengő, hogy aki még nem szokta meg a lámpák jelenlétét, az is odafigyeljen. A ma is ismert, három színt használó lámpa hat év múlva került ki az utakra. http://www.mimicsoda.hu/category.php?cat=technika

1915 A hőálló üvegedényt (Pyrex) Eugene Sullivan and William Taylor találják fel.

1915 A jól működő mechanikus töltőceruzát a japán Tokuji Hayakawa találta fel. A világ első mechanikus ceruzája, mely az “Ever-Sharp” (Mindig hegyes) nevet kapja. Innen ered a Sharp Vállalat neve.  3 évvel a vállalkozása megalapítása után, feltalált egy egyedülálló eszközt, amivel a ceruza grafit hegye kitolható volt és beillesztette egy látványos és erős fém házba. Az új terméket Hayakawa Mechanikus Ceruzának nevezte el. Majd Tokuji továbbfejlesztette a terméket egy ultra-vékony heggyel, és az újabb verziót elnevezte "mindig hegyes ceruzának" (angolul Ever-Ready Sharp Pencil), ami egyszerűen csak Sharp ceruza néven vált ismerté. A név a mai napig tovább él a cégnevében. Abban az időben már forgalomban volt egy szintén mechanikus töltőceruza, de az celluloidból készült, nem igazán állt kézre, és mindennapi használatra túl törékeny is volt. Ezzel szemben Hayakawa ceruzájának nikkelborítása volt, kényelmesen használható és tartós darab volt, és hamar népszerűvé vált. Hayakawa cége 1942-ben terjeszkedni kezdett, neve Hayakawa Electric Industry Co. lett, amelyet 1970 óta Sharp Corporation néven ismerünk. Pl. a Sharp cég alkotta meg a világ első LCD-kijelzős számológépet 1973-ban.

1915 A rúzs mai alakja - Maurice Levy.
Az ajkak színezése már ötezer évvel ezelőtt is foglalkoztatta a szebbik nemet. Ám az alapvetően viaszból, olajokból és színezőanyagokból álló kevercs csak 1915-ben nyerte el ma is ismert, rúdszerű, a töltényhüvely alakú tok által meghatározott formáját.
5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában : féldrágaköveket zúztak porrá és ezzel festették meg ajkukat nők. Ókori Egyiptomban sok nő hennát, algakivonatot használt ajakszínezésre. Nefertiti királynő, aki híres volt szépségéről növényi nedveket, hennát okkert és cinobert kevert össze majd vékony nádszárral kente ajkaira a festéket. Kleopátra  rúzsreceptje: méhviasz, összezúzott vöröshangya vagy bíbortetű. Esetenként egy kis halpikkely is belekerült a keverékbe, hogy szépen csillogjon a száj. A görög asszonyok elegáns rúzsai bíborból és kékszőlő kivonatból készültek. A rúzsokat és szájfényeket nedves fapálcával vitték fel. A római birodalomban szintén a bíborvörös dívott, amihez vörösesbarna okkert, vasércet és gyakran mérgező növényi kivonatot használtak. A XIV. században már általános divattá vált a rúzshasználat, de míg a nők nagy többsége barnásvöröset hordott a felsőbb osztálybeliek élénkrózsaszínt viseltek. A sötét középkorral aztán jó időre feledésbe merült a szépítőszerek használata  I.Erzsébet karmazsinvörös ajkait a következő keveréknek köszönhette: méhviaszt kevert össze szárított virágokkal (rózsa, muskátli) kötőanyagnak arabmézgát, fügét, tojásfehérjét használt. Nagy Katalin orosz cárnő szárított, őrölt céklából, répából és glicerin keverékből készíttetett magának ajakszínezőt. 1770-ben az angol parlament elítélte azokat a nőket, akik pirosra festették szájukat. “Az ördög műve” – mondták a rúzsra ebben az időszakban. Az 1800-as évektől egészen a XX. század elejéig a festett száj a színészek és az utcalányok kiváltsága lett.  Ekkor már színezett púdert és vajat vagy zsírt használtak a rúzskészítéshez. Az első gépsoron gyártott rúzst Maurice Levy amerikai iparos készítette 1915-ben  - ezzel a nagy tömegek számára is elérhetővé vált az azóta is legnépszerűbb sminkeszköz. Az újkor feministái a szüfrazsettek mind festett ajkakkal emeltek szót a nők jogaiért. 20-as években a filmipar fellendülésével együtt ívelt felfelé a rúzs karrierje. 1940-es években katonák őrülten rajongtak az élénk vörös ajkú pin-up lányokért. Az 50-es években Marilyn Monroe és Elizabeth Taylor hatására minden nő pirosra akarja festeni a száját. Az első tartós rúzst 1927-ben betiltották, mert annyira jól sikerült, hogy le sem lehetett szedni. A francia Paul Baudercroux találta fel a Rouge Baiser-t, a túlságosan csókálló rúzst, és több mint két évtizeddel később, 1950-ben Hazel Bishop dobta piacra az úgynevezett No-smear lipsticket az Egyesült Államokban, amit ugyancsak csókállósággal reklámoztak; ez már hatalmas sikert aratott a nők körében. Források: http://szincoaching.hu/blog/94-pirosruzs http://szepsegpedia.hu/ruzs-tortenete

1915. március 1-jén indult az első budapesti autóbuszjárat az Aréna út (ma Dózsa György út) és a Vilmos császár út (ma Bajcsy-Zsilinszky út) között az Andrássy úton át.
A budapesti utcákon 1912-ben jelent meg az első, angol gyártmányú autóbusz, s a Svábhegy-Jánoshegy közti próbaút sikere után 1915. március 1-jén elindították az első buszjáratot.
A 2,8 kilométeres útvonalon egy benzinmotoros és egy akkumulátoros, emeletes jármű közlekedett félóránként; megállót nem jelöltek ki, a kocsikat bárki leinthette. 1916-ban újabb nyolc busz érkezett. 1917-ben a háborús üzemanyag- és abroncshiány miatt a buszközlekedést meg kellett szüntetni. Az autóbusz-közlekedés 1921-ben indult újra. 1930-ban már 19 rendes és 6 időszakos autóbusz viszonylat volt a fővárosban, de ezek csak a villamosokat egészítették ki, párhuzamos járatok csak 1932-től közlekedtek.
Pest és Buda között 1924. október 24-én jött létre az autóbusz-összeköttetés, amikor megindult a a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) úttól a Lánchídon át a Krisztina térig közlekedő 3-as járat. 1928-ban megalakult a magánvállalkozásban működő Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BART)
A második világháború idején a buszok egy részét sínautóbusszá alakították át. A háború után 1945 júliusában indult az első buszjárat, 1948-tól kicserélték a járműállományt és erősen bővítették a hálózatot, a csuklós járműveket 1960-ban vezették be. http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-706881
A buszok közvetlen elődjének az omnibusz tekinthető. Az omnibuszokat a lóvasúthoz hasonlóan ló vontatta, közforgalmú városi tömegközlekedési eszközök voltak.
A világ első motoros autóbusza Karl Benztől 1896-ból.
Az egyik legnagyobb lépést a buszok fejlődésében az első motoros busz elkészítése jelentette. Karl Benz első autóbusza 5 lóerős, 2650 cm³-es motorral rendelkezett, és mintegy 20 km/h volt a maximális sebessége
Azonban a nagyobb befogadóképességű buszok korának beköszöntéséhez még nagy szükség volt az erős felfüggesztés megoldására (1898, Daimler), a nagy nyomatékú dízelmotor feltalálására (1893, Rudolf Diesel; első legyártott: 1897 Maschinefabrik Augsburg – MAN). Valamint ami még elengedhetetlen: szükség lett gumikerekek alkalmazására is.
A 20-as évek végére tehető a busz- és teherautó-fejlődés elkülönülése, a buszok jóval alacsonyabb (700 – 800 mm) padlószintre tettek szert. Ekkor a járművek már alkalmasak voltak úgy 50-60 ember elszállítására is. Körülbelül ebben az időben kezdtek megalakulni a közlekedési vállalatok is.
1930 körül ismét egy újítás, a járművek ezentúl acélból készülnek, így sokkal strapabíróbbá, megbízhatóbbá válnak
A következő nagy újdonság az első B-tengely meghajtású Mercedes-Benz O6600H (1951) volt, hamarosan elkészült az első csuklósbusz is. A világháború után óriási lett a kereslet e buszok iránt, mivel a villamoshálózatok teljes helyreállítása túl költséges lett volna.
1976-ban a Neoplan óriási újítást vezet be: elkészül az első alacsonypadlós busz, az N 814. Egy jó darabig nem ismerik el a technika előnyét, de a 80-as évek közepétől fogva sorban az összes buszgyártó elkészíti alacsonypadlós buszát, mire 1989-ben a Neoplan már alacsonypadlós csuklós buszt gyárt le (N 421 NG)
Az első alacsonypadlós csuklós busz, amit sorozatban gyártottak, az Ikarus 417 volt.
1998-ban az első üzemanyagcellás buszt is, amely egyelőre a legmodernebb, legkörnyezetkímélőbb megoldásnak tűnik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Aut%C3%B3busz
2015 Útjára indul az első elektromos autóbusz Budapesten.

1915. Tank. Az első harckocsik már Leonardo da Vinci tervezőasztalán megjelentek, viszont a lánctalp és a dízelmotor feltalálásáig a mérnökök eredménytelenül próbálkoztak a jármű megépítésével. Günter Burstyn nevű osztrák mérnökkari tiszt szerkesztette meg az első példányt már 1903-ban, amikor egy adriai hadgyakorlat alkalmával az az ötlete támadt, hogy „páncélos torpedóhajót” a szárazföldön is lehetne használni. 1905-ben az Austro-Daimler autógyárral karöltve már kiállításon is szerepelt az új, páncélautó, sőt 1912-ben német birodalmi szabadalmat is szerzett a feltaláló, miután a bécsi hadügyminisztérium nem akart a kocsival foglalkozni. Egy nagy baja volt azonban ennek az első konstrukciónak: rendes autókerekeken mozgott s ezek nem bírták volna a nehéz páncélzatot. Már 1914-ben is készültek kezdetleges páncélozott járművek, de ezek képtelenek voltak a nyugati front árkokkal szabdalt területein mozogni, de ennek nyomán tovább fejlesztették. Angliában hamarosan nekifogtak az új páncélkocsi építésének, amit lánctalppal láttak el (1915). S hogy az ellenség elől titokban tartsák, az egyes alkatrészeket a legkülönbözőbb gyárakban állították elő s azt hirdették róluk, hogy az orosz kőolajszállítmányok részére szükséges „tank”-ok, vagyis tartányok készülnek a részletdarabokból. Igy ragadt aztán rajta az egész páncélkocsin a „tank” neve. (Mikor vasúton küldték a helyszínre a britek a letakart tárgyakat \"TANK\", azaz \"tartály\" felirattal látták, vízszállítónak álcázott tartályokban szállítottak a nyugati frontra) 1916. szeptember 15-n alkalmaztak először olyan páncélozott járműveket, úgynevezett tankokat, amelyek képesek voltak átjutni a gránáttölcséreken és a lövészárkokon is, mivel szélesebb lánctalpuk volt.. http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/a-mindent-letipro-vasszornyeteg-a-tank

1916 első irányított helikopter repülés - Raúl Pateras de Pescara végezte el Buenos Airesben.

1917 A lézer elvét Albert Einstein előterjeszti.

1918 Az első kereskedelemben kapható fejőgép.
Gustaf Patrik de Laval svéd mérnök, feltaláló, aki jelentősen hozzájárult a gőzturbina és a tejszeparátor kifejlesztéséhez. Elkészítette az első tejszeparátort és fejőgépet, melyet 1894-ben szabadalmaztatott. A kereskedelemben kapható első fejőgépet az általa alapított vállalat hozta forgalomba 1918-ban, már halála után. 1887-ben egy kis gőzturbinát épített annak igazolására, hogy ilyen gépek készíthetők ebben a nagyságban, majd 1890-ban kifejlesztett egy fúvókát, mellyel megnövelte a turbinába belépő gőz sebességét. Ezt az először szűkülő, majd bővülő fúvókát, mellyel a hangsebességnél nagyobb közegsebességet lehet elérni, azóta Laval-fúvókának hívják a svéd feltaláló után és ma is széleskörűen alkalmazzák, például a rakétamotoroknál. Gőzturbinái több igen jelentős újítást tartalmaztak, melyekből csak egy volt a Laval-fúvóka.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Gustaf_de_Laval
Már az egyiptomiak is alkalmaztak bimbócsatorna katéterezést. Az első fejőgépek egyike ilyen elven működő gép volt, amelyet 1836-ban, az USA-ban szabadalmaztattak. E fejési módot mai szóhasználattal a bimbócsatorna katéterezésének nevezhetjük. A későbbiekben ezt az elvet korszerűsíteni igyekeztek, de a gyakori bimbócsatorna-sérülés és a fertőződés átvitele miatt széles körben nem terjedt el. A századforduló táján a fejlesztők figyelme a kézi fejésnél kialakult mozgásokat utánzó működési elv felé irányult. Ilyen volt a „bütyköstárcsás" fejőgép, de kis hatékonyságú volt, mint a az első légritkításos fejőkészülék is. Már az 1900-as évek táján rájöttek arra, hogy a tőgybimbók végénél létrehozott légritkítás (vákuum) hatására a tej hatékonyabban kinyerhető.
Az első és a maihoz is hasonló fejőgépeket 1902-ben Angliában (Jane Lacy Hulbert és Marc) szerkesztették. Ezzel egyidőben az USA-ban Giles is hasonló elvek alapján készítette el az első fejőgépét. A fejlesztők a kalapszerű fejőkészüléket a tőgy felépítésének megfelelően négy részre osztották, és ezzel létrejöttek a fejőkelyhek. Ezek a fejőkelyhek még csőszerű szerkezetek voltak. A mai fejőgépekkel megegyező géptípusok az 1920-as évektől léteznek, miután a csőszerű fejőkelyheket két különálló térre osztották, és pulzátorokkal szerelték fel. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_529_05_Allattartasi_technika/ch06.html

1918 A világvevő rádiókészüléket Edwin Howard Armstrong kifejleszti

1919 Mihály Dénes bemutatta a nyilvánosságnak te l e h o r n a k elnevezett készülékét, amelyet Neuhold Kornél ügyvezető igazgató telefongyári laboratóriumában kísérletezett ki. A Tanácsköztársaság napjaiban, 1919. július 7-én tartott bemutatón a telehor több kilométer távolságra léve képeket közvetített. A hét évtizede a Telefongyárban bemutatott telehor szeléncellával és oszcillográffal működött, és állóképeket továbbított, vagyis tulajdonképpen képtávíró volt. 1928-ban, Berlinben, a világkiállításon mára Nipkow -tárcsával és a fényreléként alkalmazott ködfénylámpával korszerűsített televíziókészüléket lehetett látni. Három évvel később a budapesti Gellért Szállóban a magyarok is megismerhették a „varázsdobozt”. 1935-ben pedig egy 240 képsoros adásokra is alkalmas, a képeket 2,5x3 méteres nagyságban kivetíthető-berendezést is kifejlesztett. "Telehor annyit tesz görögül, mint távolba figyelés, távolba nézés, németül Fernsehen vagy Fernschau.  Helyesebben  ,,Telescop" volna ez a név, azonban az optikában már régebben használatos a távcső megjelölésére. Az angolok és amerikaiak által használt ,,Televisio" tulajdonképpen hamis szavak, mert első részük görög, a második pedig latin nyelven van." Mihály Dénes: A távolbalátás és készüléke. Budapest, 1928 http://telefongyar.hu/gyartortenet/feltalalo/

1919 Az első mesterséges magátalakítás. - Ernest Rutherfordnak sikerül nitrogénatomokat oxigénizotóppá alakítani.

1920 Francis Aston vizsgálatai kimutatják, hogy energia szabadul fel minden magátalakulási folyamatból, akár bomlás, akár hasadás (fisszió), akár összeolvadás (fúzió) játszódik le. Nobel-díjas angol fizikus, a tömegspektrográf megalkotója.

1920 az első kézi hajszárító. Az otthoni hajformázást lehetővé tevő és a fodrászszalonok szolgáltatásait egyre inkább kiváltó hajszárítók az 50-es években jelentek meg.
Blowdryers were invented around the end of the 19th century. The first model was created by Alexander F. "Beau" Godefroy in his salon in France in 1890. 1900 AEG hajszárító. Gabriel Kazanjian patented the first blow dryer in America in 1911.

1921 Izolálja az inzulint a kanadai fiziológus, Frederick Banting és az amerikai fiziológus, Charles Best. Az inzulin (a latin insula = sziget szóból) a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben található béta-sejtek által termelt polipeptid hormon, amely a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt. A szervezet sejtjei (az agysejtek kivételével) csak inzulin jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt. (1964 óta szintetikus úton is előállítják).

1921 A mai poligráf (hazugságvizsgáló) ősét John Larson Kaliforniában készítette el, amely a három jelenséget, a vérnyomást, a pulzust és a légzést együttesen mérte.
Cesaro Lombroso Veronában 1885-ben primitív "poligráf"-fal,  hidroszfigmográffal - amely valójában egy vérnyomásmérő volt - próbált bűncselekményeket megoldani. 1893-ban adaptálja Marey szfigmográfját és 1895-ben elkészíti az első hazugságvizsgáló műszert. Az első hazugságvizsgáló gépet Sir James Mackenzie-nek köszönhetjük, aki 1892-ben megalkotta az első, egyelőre még orvosi jellegű vizsgálatokra szánt eszközt, amely a szabálytalan szívverés észlelését rögzítette - akkor még pergamenre. 1939 A mai, modern poligráf szabadalmaztatására azonban egészen 1939-ig kellett várni - a találmány bejegyeztetése annak a Leonarde Keelernek a nevéhez fűződik, akit ma a poligráf atyjának tekintünk. Larson tanítványa volt, és ő fejlesztette tovább Larson szerkezetét, és szabadalmaztatta a „Keeler Poligráf”-ot. A poligráf valójában nem hazugságvizsgáló gép, csak azokat az élettani jelenségeket mutatja ki, amelyek általában akkor jelentkeznek, ha valaki hazudik http://www.jogiforum.hu/hirek/31295

1921. ,,Áramvonalas autó” fogalma. Járay Pál (Paul Jaray) Bécsben született magyar szülőktől. 1921-ben szabadalmaztatta az „ideális járműalakot”, egy csepp formájú, alacsony légellenállású járművet. Az első világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni pl. a Chrysler és a Tatra – mindkét cég kénytelen volt jogdíjakat fizetni Járaynak. De a Bugatti, az Audi, az Adler és mások is merítettek az elképzeléseiből. A Volkswagen ,,Bogár" -ra is az általa szabadalmaztatott karosszéria került.

1922 Az első autórádiót az amerikai George Frost szerelte a Ford T-Model-jének ajtajába 1922-ben a Daimler cég is kifejlesztette az autó rádióját, de 1927-ben az amerikai Storage Battery cég fogott bele a tömeges gyártásába. 1960-as években már kazettalejátszót is beépítettek mellé.

1922 Az első hordozható rádiókészüléket J. McWilliams Stone Operadio néven piacra dobja.

1922 az első teljesen hangos játékfilm: Der Brandstifler. (Németország)

1922 Az első elektromos turmixgép. (Malátával kevert tej készítéséhez használtak) A feltaláló, pszichológus, mérnök és író Lillian Moller Gilbreth nevéhez a turmixgépen kívül számos más vívmány is kötődik: a hűtőajtóban elhelyezett polcok és a lábbal nyitható szemetesfedél mellett például egy olyan pszichológiai módszer is, amely segítette a gyári munkások munkájának egyszerűsítését és hatékonyságának növelését. Gilbreth volt továbbá az egyik első tudós, aki észrevette a stressz és az alváshiány hatásait a gyári munkásokon, amely megfigyelés később nagy szerepet játszott például a 40 órás munkahét kivívásában is. 1932-ben pedig a lengyel születésű Stephen J. Poplawsky védette le találmányát, amivel gyümölcsöket, és zöldségeket lehetett felaprítani, és folyékony halmazállapotúvá „alakítani”
http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=61299

1923 A gyümölcsök és zöldségek ipari mélyhűtését szabadalmaztatja Clarence Birdseye amerikai feltaláló, vállalkozó.

1923 Porral oltó készülék szabadalma - Szilvay Kornél. Az „Eljárás és készülék tűz oltására” találmány, amelyben a semleges gázzal oltó gép gondolatát írta le Szilvay Kornél. Szilvay hamar felismerte a nagy mennyiségű oltóvíz alkalmazásának hátrányát, s így a Szilvay féle szárazoltó berendezések, amelyek a kizárólagosan vízzel való oltás monopóliumát törték meg, és a vízkármentes oltás diadalmenetének startját jelentették. Találmányának lényege abban állt, hogy egy robbanómotor kipufogó gázait először lehűti, ezután kompreszszorral kellő nyomásra sűríti, majd a gázzal az oltó port (szódabikarbóna) a tűzre fúvatja. A fővárosi tűzoltóság vonuló járművein 2-2 db 6kg-os porral oltót rendszeresített, amelyeket sikeresen alkalmaztak kisebb tüzek oltására.A poroltók használatának előnyeit a vagyonmegóvás tekintetében jól mutatta a Nemzeti Kaszinó gobelintermében 1925-ben támadt tűzeset, amelyet Szilvay kizárólag poroltókkal küzdetett le. Ennek az akkor bravúrosnak számító oltásnak az eredménye és kedvező sajtóvisszhangja hatására, a főváros elhatározta egy nagyteljesítményű szárazoltó gép rendszerbe állítását Budapesten,. A szárazoltógép mintapéldányát a MÁVAG Mozdony-, és Gépgyárban készítették el 1928, s a következő évben vetették be elsőként. A szárazoltógépét 1929-ben bemutatták Párizsban a francia nemzeti tűzoltószövetség által szervezett nemzetközi kiállításon, s így nagy nemzetközi érdeklődés is kiváltott. II. világháborút követően ideiglenesen a fővárosi tűzoltóság vezetője volt. Tűzoltó műszaki munkásságát huszonkét újítás fémjelzi. Szilvay az oltóporra és habra alapozott szárazoltási eljárását folyamatosan korszerűsítette és bővítette annak alkalmazási területét is. A Szilvay-féle tűzoltó berendezés tűznek oltóporral vagy habbal oltására szabadalmi bejelentés napja: 1928. 06. 30. Tűzoltói pályafutása során több ezer oltást vezetett, melyek közül kiemelkedik a budapesti Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása 1947-ben. http://www.tkjkft.hu/tuzolto-keszulekek/erdekesseg/

1924 Televizió. John Logie Baird megalkotta elektromechanikus letapogatású szerkezetét, melyet "televisor"-nak nevezett el.
(Vita folyik arról, hol fedezték fel valójában a TV-t - az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Japán, Oroszország, Magyarország, Franciaország vagy Németország is szóba jön. (Egyes források szerint pl. 1906-ban Németországban előállították az első televíziós vevőkészüléket. 1911. Oroszországban Boris Rosing és asszisztense, Zworykin mozgóképeket közvetítenek. 1919. július 7. Mihály Dénes első televíziós képátvitele (állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok, 1922. május 19. Charles Francis Jenkins amerikai feltaláló első sikeres laboratóriumi képátvitele. .stb.. ) Úgy gondolták, ha a hangot el lehet küldeni nagy távolságokra, miért ne lehetne ugyanezt megtenni a képekkel is.)
1884. Németországban Paul Nipkow kifejleszt egy készüléket, amely képes arra, hogy egy fotocellával a képet elektromos jellé alakítsa át. 1897-ben Németországban Karl Ferdinand Braun kifejleszti a katódsugárcsövet. A képernyők ma is ezen elv szerint működnek.
Baird készülékében a lyukacsos Nipkow-tárcsán áthaladó fényt egy fotocella elektromos impulzusokká alakította.
Eleinte kisebb távolságokból (pár méterről, a szomszéd irodából) volt képes mozgóképet megjeleníteni, amely azonban egyfelől kisméretű volt, másfelől egy vörös háttérben mozgó, többnyire fekete sziluettet közvetített.
De a technika finomításán folyamatosan dolgozott.
Találmánya népszerűsítése és anyagi támogatók szerzésének reményében bemutatókat tartott.
1925. március 25-én, a londoni Selfridges áruházban háromhetes vetítéssorozaton mutatta be a közönségnek mozgó sziluetteket (ujj-játékokat) élőben közvetítő készüléke, októberben már féltónusú képeket, azaz felismerhető emberi arcokat láttatott, de ez a minőség még mindig nem tette találmányát piacképessé.
Hogy anyagilag biztosítsa a további fejlesztéseket, a szerkezetben rejlő lehetőségeket 1926. január 26-án a neves tudósokat tömörítő Royal Institution előtt is ismertette, bemutatót tartott, majd a Marconi Companyhez fordult támogatásért. Sikertelenül, noha készüléke ekkor a korábbi öt helyett már másodpercenként tizenkét kép közvetítésére volt alkalmas, amely a mozgáskövetés minőségét javította.
1927-ben a feltaláló megalapította saját társaságát Baird Television Development Company-t és piacra dobta a világ első televíziós készülékét, a Baird Televisort, hogy ezek eladásából finanszírozza a fejlesztéseket. A remélt sikerhez azonban műsorra is szükség lett volna, amihez a megfelelő erősségű jeladókkal rendelkező BBC-t akarták megnyerni.
Ajánlattal kopogtatott be a BBC-hez is, de a gyenge képminőség miatt a cég nem mutatott érdeklődést. Miután a tengerentúli kísérletek nyomán Amerikában 1927-ben adásba került az első tv-játék, A királynő futárja, 1928-ban teniszmérkőzést közvetítettek, sőt Miki egér is szerepelt már egy rajzfilmben ekkor a képernyőn (Walt Disney), a BBC sem akart lemaradni: S mivel a folyamatos tökéletesítések, majd Baird 1927-es London–Glasgow, és 1928-as transzatlanti, London–New York közötti sikeres képátviteli kísérlete meggyőzőek voltak. 1929 szeptemberében engedélyezte Bairdnek a BBC a rendszeresen jelentkező televíziós adások sugárzását.
1929. szeptember 30-án Baird televíziós műsorszóró készülékével megkezdte a kísérleti adások sugárzását.
1930-ban a rendszer már a kép és a hang együttes átvitelére is képes volt, s július 14-én leadták már egy rövid játékfilmet is, Luigi Pirandello A férfi, aki virágot hord a szájában (The Man with the Flower in his Mouth) című egyfelvonásosának adaptációját.
1931-ben már közvetítették az egyik legjelentősebb angliai társadalmi eseményt, az epsomi derbi finisét is
1932. augusztus 22-én a BBC elérkezettnek látta az időt arra, hogy Baird televíziója helyett saját közszolgálati televíziót működtessen, amelyet ma BBC One-ként ismer a világ.
1936-tól pedig a harmincsoros kép helyett is 240 soros rendszer üzemelt, ezzel a Baird-féle televíziós képek minősége számottevően javult.
Az első rendszeres, nyilvános televízióadás 1935. 1936 az első rendszeres TV adások (heti 12 óra műsoridő). 1936 – első élő TV-s közvetítés a Radiolympiáról (rádiótechnikai vásár).
1936-ban még csak pár száz nézője volt a BBC-nek, de 1939-re a becslések szerint már mintegy 25-40 ezer előfizetője volt.
1938 – első olcsó TV készülék a piacon; RCA đ még nem terjedt el tömegesen.
A világháború során a BBC közvetítések szüneteltek, majd 1946-ban folytatódtak főként népszerű programokkal, drámákkal, vígjátékokkal, dokumentumfilmekkel, játékbemutatókkal és szappanoperákkal.
1954-re a brit háztartások 30 százalékában volt már televízió.
A televíziózás új lendületet majd a 2. világháború után kapott nagy lendületet. Itt érdemes megjegyezni, hogy a színes televíziózás az 1940-es években indult. A 2. világháború után erőteljes fejlődésnek indult az amerikai televíziózás. 1947 és 1952 között 178 ezerről 20 millióra nőtt a televízióval ellátott háztartások száma.
John Logie Baird a glasgow-i műszaki egyetemen megkezdett mérnöki tanulmányait az első világháború kitörése miatt félbeszakította, de alkalmatlannak nyilvánították a katonai szolgálatra, viszont az egyetem folytatása helyett inkább kisérletezett. Érdekelte az elektromosság, az optika, de leginkább a képek továbbításának gondolata foglalkoztatta. Baird autodidaktaként sajátította el a későbbi találmányához vezető tudást: megismerkedett a fotocellák fényelektromossági alapjaival, az elektroncsővel, a mechanikus képmegjelenítő Nipkow-tárcsával. Televíziós kísérleteit a Paul Nipkow által 1884-ben szabadalmaztatott mechanikus képmegjelenítő eszközre, a Nipkow-tárcsára alapozta. 1928. július 3-án létrehozta a világ első színes jelátvitelét, és kifejlesztett egy korai videókészüléket, a Phonovisiont, amely 30-soros videójel felvételére és lejátszására volt alkalmas. Képgramofonjának első korongját 1928 márciusában vették fel Egy nő cigarettázik címmel.
Források:http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Logie_Baird
http://mult-kor.hu/20130813_125_eve_szuletett_a_televiziozas_uttoroje
http://www.xn--klker-kva.hu/wp-content/uploads/2013/03/8.-televi%CC%81zio%CC%81za%CC%81s-to%CC%88rte%CC%81nte.doc.

1873 Willoughby Mith és Joseph May angol tudósok feljegyzik, hogy fény hatására a szelénium megváltoztatja elektromos vezetõképességet.
1875 George R. Carey, bostoni tudós egy olyan televíziós rendszert javasol, amely minden egyes képelemet szimultán, külön vezetéken közvetít.
1878. Crookes angol kémikus feltalálja a katódsugarú csövet;
1880. a francia Leblanc és az angol Ayrton és Perry kidolgozzák egy kép szegmensekben való küldésének elméletét. Az eljárás lényege fotocellák alkalmazása, melyek más-más erősségű fény hatására más-más erősségű áramot továbbítanak;
1883. Edison véletlenül rábukkan az „Edison-effektus”-ra, a termikus elektronemisszió jelenségét: ez a rádió- és televízió-közvetítések elektroncsövének alapja;
1884. Németországban Paul Nipkow tárcsás képtovábbítása. Nipkow rájött, hogy a fekete-fehér képek kis részekre bonthatók, majd azokból újra összeállíthatóak. Ehhez Nipkow lyukakkal ellátott tárcsát használt. Szabadalmaztatja képfelbontó eljárását, amely két, szinkronizáltan forgó tárcsára épül.
1897. Karl Ferdinand Braun, német feltaláló,. megszerkesztette az első katódsugárcsövet (Braun-cső, 1897), eredményeket ért el a drót nélküli szikratávíró kifejlesztésében (csatolt körű Braun-adó, kristálydetektor, 1898). A fizikai Nobel-díjat is ezért a fejlesztéséért kapta meg 1909-ben, Guglielmo Marconi-val megosztva. Fölfedezte a félvezetők egyenirányító hatását (1874).
1900 A "television" kifejezés elsõ megjelenése Constantin Persky elõadásában az 1900-as párizsi Világkiállítás keretében megrendezett Nemzetközi Elektromosság Konferencián.
1902. fotoelektrikus szkennelés lehetővé teszi a kép küldését és fogadását;
1906  egy orosz tudós, Borisz Rozing a Nipkow-tárcsa elveit és a német Ferdinand Braun által 1897-ben feltalált katódsugárcső képalkotó képességét felhasználva létrehozta az első, kezdetleges televíziós rendszert.
1906. Lee de Forest feltalálja a három elemből álló vákuum-csövet, a triódát, mellyel fel lehet erősíteni a fotocellák által termelt áramot. Megnyílik az út a tévézés fele;
1907. Oroszországban Boris Rosing, Angliában A. A. Campbell-Swinton kifejleszti az elektromágneses képfeldolgozás technikáját, az elektromos televízió elvét. A.A. Campbell-Swinton és Boris Rosing egymástól függetlenül javasolta a katódsugárcsõt televíziós kép reprodukálására. Rosing rendszerében egy mechanikus tárcsa végezte a képbontást, míg a vevõ egy katódsugárcsõ volt. Kísérleteit tanítványa, V. Zworykin folytatta.
1911. Rosing és asszisztense, Zworykin mozgóképeket közvetítenek.
1919. július 7. Mihály Dénes elsõ televíziós képátvitele (állóképek: egyszerû vonalak, betûk, geometriai alakok).

1922. május 19. Charles Francis Jenkins elsõ sikeres laboratóriumi képátvitele.
1922. október 3. Jenkins elsõ nyilvános bemutatója a haditengerészet rádióállomását használva: a képeket (egyelõre még nem beszélhetünk televízióról a mai értelemben, ezek állóképek voltak)
1923. június 14. Jenkins elsõ valódi tv-adása az NOF-t használva.
1923. Vladimir Zworkyn elektonikus ikonoszkópja (képfelvevőcső). A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi. Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira.
1923. az amerikai Charles Jenkins mozgó tárgyak körvonalait közvetít rádióvízió nevű elektro-mechanikus készülékén.
1924 John Logie Baird megalkotta elektromechanikus letapogatású szerkezetét, melyet "televisor"-nak nevezett el.
Eleinte kisebb távolságokból, a szomszéd irodából volt képes mozgóképet megjeleníteni. Első kísérleti közvetítését – egy maszk homályos képét - 1925 márciusában kezdte meg, és elsőként a Selfridges áruház közönsége láthatta.
1924 Elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása - Tihanyi Kálmán. Amely lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást, ahogy az szabadalmai alapján világszerte megvalósult.
2001. szeptember 4-én az UNESCO beiktatta Tihanyi 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez a világ emlékezete programban.
1925. június 13. Charles Francis Jenkins elsõ szinkronizált, azaz kép és hang egyidejû közvetítésére alkalmas, 48 soros, mechanikus készülékével tíz perces adást közvetít: egy miniatûr, mozgó szélmalom képe volt látható.
1926. Jagi Hidecugu feltalálja a Jagi-antennát, mely a tévéadások vételére alkalmas.
1926. John Logie Baird laboratóriumában közvetíti egy ember arcképét (5 kép/s) 30 soros felbontással. A fekete-fehér tévézés kezdete.
1926. december 25. Az elsõ japán tévéközvetítés
Kenjito Takayanagi érdeme, aki katódsugárcsõ alkalmazásával a japán írás egy jelét közvetítette sikeresen Tokióban.
1927 Az elsõ távolsági televízió közvetítés Washington-ból New York-ba az AT&T által.
1927 John Logie Baird London–Glasgow közötti sikeres képátviteli kísérlete.
1927. május 23. A televízió elsõ nagy nyilvánosság elõtt történõ bemutatása az American Institute of Electrical Engineers és az Institute of Radio Engineers 600 tagja elõtt, a Bell Telephone Building-ben (New York).
1927 Philo Taylor Farnsworth kifejleszti a teljesen elektronikus TV rendszert.
1928 Philo T. Farnsworth bemutatja a teljesen elektronikus tv-t.
1928 július 3-án továbbították nagy távolságra az első színes adást.
1928 John L. Baird bemutatja színes tv-rendszerét, amely módosított Nipkow-tárcsákra épít.
1928 Tévéközvetítés (távolbalátási kísérlet) Baird-rendszerben London és New York között. Hasonló kísérletek folynak szerte Oroszországban is. A német és a francia rádió adásszünetében időjárási térképeket sugároz. A Radio Toulouse éjféltől a rádióadásban szereplő emberek fotóit sugározza.
1928 Tihanyi Kálmán (1897-1949) angol és francia szabadalmában világosan leírja a töltéstároló elektródát és a gyakorlatban megvalósítható tároló csõ kiviteli alakját.
1928. január 13. E. F. W. Alexanderson bemutatja az elsõ házi vevõkészüléke
t.
1928 május 28-án az elsõ tv-állomás megkezdi a sugárzást (WGY). A készülékek a General Electric gyártásában és forgalmazásában vannak.
1928 május 11. A General Electric megkezdi Schenectady-ból a rendszeres tv-adásokat. A programokat kedden, csütrötökön és pénteken sugározták 13.30 és 15.30 között
1928 július 12. Az elsõ közvetített tenisz mérkõzés.
1928 szeptember 11. Az elsõ tv-játék közvetítése: "A királynõ futárja
1928 Mihály Dénes bemutatja a Telehor-t a Német Birodalmi Posta kiállításán (állóképek és egyszerû mozgó tárgyak). 1928. novemberében már filmek, mozgóképek átvitele.
1928 Mickey és Minnie Mouse debütálása a Steamboat Willie-ben. Walt Disney "Steamboat Willie" című filmje valójában a harmadik volt Mickey és Minnie főszereplésével, de az első, amit bemutattak. Fekete-fehér, zenei alávestésű rajzfilm.
1929. szeptember Baird televíziós műsorszóró készülékével megkezdte a kísérleti adások sugárzását.
1929 Az RCA megkezdi a W2XBS állomásról napi kétórás adásait.
1929 John L. Baird megkezdi a sugárzásokat, a BBC rádiótornyait használva.
1929 Zworykin bemutatja az elsõ teljesen elektronikus tv-kamerát és vevõkészüléket.

1938 – első olcsó TV készülék a piacon; RCA đ még nem terjedt el tömegesen.
1933 Zvorikin-Tihanyi töltéstárolós ikonoszkóp. Így már a mechanikus Nipkow-tárcsa nélkül is, pusztán elektronikus alapon működhet a tv.
1934 Philo Farnsworth bemutatja elektronikus telvízió rendszerét.
1935 Németország megindítja a világ elsõ nyilvános tv-sugárzási szolgálatát. (Berlin az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások.)1936 – első élő TV-s közvetítés a Radiolympiáról (rádiótechnikai vásár).
1936 Angliában is beindul a nyilvános tv-sugárzás. 1936-ban még csak pár száz nézője volt a BBC-nek, de 1939-re a becslések szerint már mintegy 25-40 ezer előfizetője volt.
1936 Zvorikin rendszerével az Empire State Buildingről tévéadások indulnak, melyek 1939-től válnak rendszeressé.
1936. Angliában kísérleti adások 240 soros Baird-, illetve 405 soros Marconi- rendszerben. Az első adás a BBC-nél Adele Dixon Television című számával indult.

1940 Peter Goldmark (Goldmark Péter) bemutatja színes televízió rendszerét New York-ban.

A világháború során a BBC közvetítések szüneteltek, majd 1946-ban folytatódtak 1954-re a brit háztartások 30 százalékában volt már televízió.
A 2. világháború után erőteljes fejlődésnek indult az amerikai televíziózás. 1947 és 1952 között 178 ezerről 20 millióra nőtt a televízióval ellátott háztartások száma.

1949. Színes tv az RCA gyártól az USA-ban, mely visszafelé nem kompatibilis.
1949. Az NTSC (National TV System Committee) kidolgozza a színestévé- szabványt.

1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei felvonulás közvetítésével
1958 Az első távközlési műhold (SCORE), amely kísérleti jelleggel Eisenhower amerikai elnök karácsonyi köszöntőjét közvetítette világszerte.
1962. Telstar-1 távközlési műhold. Az első tévéközvetítés az USA és Európa között. A két kontinens közötti távközlés addig csak rövidhullámú rádiócsatornákon és a tenger fenekén lefektetett vezetéken keresztül volt lehetséges, ez azonban nemcsak drága volt, de a kapacitása sem volt elegendő az egyre növekvő igényekhez. Miközben az óceán két oldalán százmilliónál is több telefonállomás működött, egy időben legfeljebb 300 transzkontinentális beszélgetésre volt mód, a televíziós jelek átvitelére pedig gondolni sem lehetett.
1965. Képek a Marsról – épp kráteres felszínt mutattak, ami alapján eleinte azt hitték, hogy a felszín a Holdhoz hasonló (Mariner 4)
1969. A Holdra szállás élőben.
1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO (Home Box Office) Wilkes-Barre-ban, Pennsylvaniában.
1965 Szovjet távközlési műhold Molnyija (1970 ig 17 mühold). Orbita orosz műholdas távközlési rendszer, mely távközlési műholdakból és földi állomások hálózatából áll. Feladata a szovjet központi televízió adásának továbbítása volt a fővárostól távoli területeire. 1965-ben indult el a kísérleti üzeme, 1967-ben az egész rendszert üzembe helyezték.
1972 Anik–1 kanadai távközlési műhold, az első nemzeti kommunikációs (televízió, telefon) űreszköz a világon. 1973-ban kereskedelmi adattovábbítást végzett. Ez a műhold tette lehetővé, hogy a CBC először eljusson az észak-kanadai területekre.
2104 a világ legnagyobb műholdas távközlési cégének, az SES-nek a flottája 55 műholdból áll, rádiócsatornák, s több mint 6500 tévécsatorna, közülük 1800-at HD-ben.
Források: http://old.ektf.hu/~forgos/hivatkoz/mediaismeret/a_televzi_fejldsnek_llomsai.html
http://www.telehor.c3.hu/kronologia/main.html

1924 Elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása - Tihanyi Kálmán. Amely lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást, ahogy az szabadalmai alapján világszerte megvalósult. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás. 2001. szeptember 4-én az UNESCO beiktatta Tihanyi 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez a világ emlékezete programban. A töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt. A színes CRT szinte teljesen ugyanúgy működik, mint fekete-fehér társa, azzal a különbséggel, hogy egy helyett három elektronágyú dolgozik benne, s nem egyszínű a foszforréteg, hanem három, különböző színű (piros, zöld, kék) foszforpontból áll össze egy pixel. Mindegyik elektronágyú egy bizonyos szín foszforréteget stimulál és a 3 különböző szín segítségével szinte bármilyen szín előállítható. http://rendszerinformatika.com/Monitor/monitor-toerteneti-attekintes.html

1925 Rendszeres rádióadás sugárzás Magyarországon.
december 1.-én du. 5 órakor a Rákóczi út 22. szám alatt ünnepélyes keretek között - 5 évvel és egy hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban beindult az első rádióállomás -   szólalt meg az éterben a Magyar Rádió első hivatalos adása.  Az avatóünnepséggel, majd hangversennyel elkezdődött a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett.
1893. február 15. A Telefonhírmondó indulása.
1895. április. Károly Irén József rádiókísérletei (a legkorábbi magyar rádiókísérletek).
1895. május 7. A. Sz. Popov bemutatja a rádiót (antenna és vevőkészülék). 1896. július 2. Guglielmo Marconi 1209. számú szabadalmának bejegyzése az elektromágneses hullámokon alapuló távközlési rendszerről.
1901. december 12. Az első transzatlanti rádiókapcsolat
1902. május 30. Nathan B. Stubblefield először mutatja be a nagy közönség előtt felfedezését, a drótnélküli rádiót.
1906. december 24. A. Fessenden első AM-rádióadása a massachusettsi Brant Rock állomásról.
1920. november 2. A KDKA, az első kereskedelmi rádió indulása (Pittsburgh, USA).
1922. október 18. A British Broadcasting Company Ltd (BBC) megalakulása.
1922. Megalakul az első magyar rádiós hírszolgálat.
1923 Először szólal meg az éterben a Magyar Királyi Posta Rádiókirendeltségének Budapesti hírszolgálata.
1924 Az első kísérleti magyar rádióműsor sugárzása a Posta Kísérleti Állomáson.
1986. Megkezdi adásait a Danubius rádió (az első magyar kereskedelmi rádió). 1995 Az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Rádió Rt. megindítja az első DAB- (digitális rádió-) adást Budapesten.
2000. december 1. Megindul az első magyar többcsatornás kereskedelmi on-line rádió.
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=558&tip=0
http://mivanma.reblog.hu/a-magyar-radiozas-napja

1926 Az első teljesen elektronizált televízió.
Az első teljesen elektronizált televíziót az 1926-ban rendezett 8. Berlini Rádiókiállításon Manfred von Ardenne mutatta be.
1929. A berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió. Itt mutatják be Karolus, Mihály Dénes és Baird különféle mechanikus rendszereit. Utóbbi kettő a Nipkow-tárcsát használja, a kép 1000-2000 képpontból áll, ennél többet a 9 kHz-es sávszélesség (középhullámon) nem is tett lehetővé.
A kezdetek, ennek a szórakoztató- és információs médiumnak a “csírái” jóval korábbra nyúlnak vissza: 1880-ban, abban az évben, amikor az első villanykörték megjelentek a piacon, Constantin Senlecq francia ügyvéd a „Le Télectroscope“ c. folyóiratban megjelentette a saját ötletéről, a soros képjel átvitelről szóló tanulmányát.
Senlecq egy fotoelektromos-lemez mögé egy forgó érintkezőhengert tett, amely sorról sorra letapogatta a fotoelektromos-lemezt. A lejátszó berendezésben egy lámpákkal felszerelt lemez volt, amely a fényerőszabályzást egy szinkronban működő elektromos érintkező segítségéve jelenítette meg.
Mialatt Constantin Senlecq kidolgozta a mozgóképek soronkénti letapogatásának elméleti alapjait, Paul Julius Gottlieb Nipkow (1860-1940) német tudós feltalált egy sokkal egyszerűbb módszert, a spirálisan perforált tárcsás képletapogató módot.
A mechanikus televízió: Nipkow 1894-ben hozta nyilvánosságra a spirálisan perforált tárcsa ötletét: a kép letapogatását egy optikai elem végzi, amely fentről lefelé haladva sorról sorra letapogatja az adott képet a tárcsa segítségével. Közben a tárcsának olyan gyorsan kell forognia, hogy a sor- és képváltást ne lehessen érzékelni.
Ezt azért nevezik “mechanikus televíziónak”, mert a kép letapogatása – ellentétben a kamera- és képcsöves elektronikus televízióval- egy perforált tárcsa segítségével, mechanikusan történik. A képben nem volt semmi különleges: a másodpercenként tizenkét képváltást nagyon erős felvillanások jelezték és a kb. 24-60 soros felbontásban csak a nagy, kidolgozatlan képrészek voltak jól felismerhetők.
A forradalmi technikai változás 1897-ben következett be: Karl Ferdinand Braun Nobel-díjas német fizikus kifejlesztette az úgynevezett “braun csövet” (katódsugárcső). A képernyőhöz kialakított cső és a mágneses elhajlás (eltérítő lemez) segítségével pontosan fókuszálhatók az elektronikus sugarak.
A cső belsejébe foszfort helyezett, amely az elektronsugarak hatására fénypontot hozott létre. A nagy sebesség miatt az elektronsugár olyan hatást keltett, hogy már nem a kép egyes pontjai, hanem az egész kép láthatóvá vált. Így a fogadói oldalon feleslegessé vált a Nipkow tárcsa. Ugyanilyen nagy jelentőségűek voltak Vladimir Kosma Zworykin orosz fizikus 1923-29 között létrehozott találmányai is: az elektronikus képletapogató (ikonoszkóp-cső) a képek elektronikus letapogatásához és felbontásához, valamint a kineskop-csövek a képek elektronikus lejátszásához.
Elektronikus képátvitel: Az 1930-as éveket követően a mechanikus technikák helyébe az elektronikus televíziózás lépett. 1930-ban a német Manfred von Ardenne a saját laboratóriumában elkészítette az első teljesen elektronikus televíziót 100 soros képraszterrel és másodpercenkénti 20 képváltással. Az újdonságot 1931-ben mutatta be a nyilvánosságnak a nagy rádió kiállításon. A találmány óriási szenzációt keltett és Amerikában is igazi áttörésként értékelték.
1935-ben a berlini rádió székházában beindult a világ első közszolgálati televízió-műsora. A programban élő stúdió közvetítések és filmrészletek szerepeltek. A nagyszámú nézőközönség a műsort természetesen csak az úgynevezett “TV szobákban” tudta megnézni.
Az 1939-es rádió kiállításon nagy ovációval fogadták az E1 német vevőkészüléket (Einheitsempfänger E1): ez volt az első olyan televíziókészülék, amelyhez 650 birodalmi márka áron a lakosság szélesebb rétegei is hozzá tudtak jutni és az első olyan, amelyen az otthonukban nézhették a mozgóképeket.
Ez a készülék technikailag kidolgozott volt és jó minőségű képet adott. 1939. év végén tervezték piacra dobni, de a háború szeptemberben elkezdődött és a terv meghiúsult -mindössze 50 TV készüléket tudtak legyártani.
Németországban a folyamatos műsorsugárzás 1952-ben egy élő TV játékkal vette kezdetét.
A 60-as években a félvezetők elkezdték kiszorítani a csöveket, a TV készülékek addigi központi alkatrészeit.
Színes televízió és kétcsatornás hang: 1954-ben az USA-ban bemutatták a színes televíziót az USA-ban – nem volt nagy sikere, mert a készülék túl drága, a képernyője pedig túl kicsi volt. 1956-ban piacra dobták az “Aldrich”-ot, az első kedvező árú tömeggyártású televíziót. Az “Aldrich” egy asztali készülék volt, de a méretei megegyeztek egy hűtőszekrény méreteivel és a súlya kb. 100 kg volt.
1963 Az első visszajátszás a televízióban.
1967-ben a 25. Nagy Német Rádió Kiállításon beharangozták, hogy beköszöntött a színes TV korszaka.
1967 táján kifejlesztették az úgynevezett “hibridtechnikát”, amelyben a csöveket és a tranzisztorokat együttesen alkalmazták

1970-ben pedig M. Schadt svájci fizikus és társa, W. Helfrich elkészítették a folyadékkristályos képernyő prototípusát. 1977-ben az ARD és a ZDF bevezette a teletextet.
1981-ben az egyik csatornán elindították a sztereó közvetítéseket. 1984-ben, a kábel pilótaprojekttel egy i d ő b e n megkezdték működésüket a magán csatornák. 1985-ben bemutatták a műholdas adások közvetlen vételére alkalmas készülékeket. Ezek a készülékek teremtették meg a mai program választék technikai alapjait.
http://www.dvdcenter.hu/hogyan-jut-el-a-mozgokep-a-lakasunkba/
 
1977 The first true all LED flat panel television TV screen was developed by J. P. Mitchell.
Tulajdonképpen a LED TV is egy LCD TV, csak az LCD panel megvilágítására hidegkatódos fénycsöveket (CCFL) használnak. Az LCD TV-k esetén a háttérvilágítás sok problémát okozott. Egyrészt meg kell oldani, hogy viszonylag egyenletes legyen a fényerőeloszlás. Ezt tökéletesen nem mindig sikerül, általában a képernyő alsó és felső részén egy halvány fénybeszűrődés figyelhető meg, amely a sötét részeknél zavaró hatású lehet.
A megoldás az LCD TV-k esetén a háttérvilágítás megújítása volt. A CCFL fénycsövek helyett a LED TV-k esetén LED-eket alkalmazunk háttérvilágításként.
1979 A világ első számítógépesített színes TV-je – LG - CNP-804
1983 a Casio cég piacra dob egy fekete-fehér mini TV-t, a TV-10-et, mely kapott egy 2,7"-es LCD kijelzőt. Két évvel később a TV-1000 már színes LCD kijelzővel került a boltokba. (SEIKO 1982-ben karórába épített LCD televízió).
Az LCD (liquid crystal display), azaz a folyadékkristályos kijelző lelke egy folyadékristály réteg, melyen polarizált fény halad keresztül.
A látható fény (nem polarizált) először áthalad egy ún. polárszűrőn, melynek következtében az polarizálódik (a fény rezgései csak egy síkban történnek). Az ember szabad szemmel nem tudja megkülönböztetni egymástól a polarizált és a nem polarizált fényt.
A folyadékkristályok már a 19. század végén ismertek voltak, de a kijelzőkben való használat ötletére az 1960-as évek elejéig várnunk kellett. A princetoni David Sarnoff kutatóközpont tudósai jöttek rá, hogy folyadékkristály segítségével a rajtuk áthatoló fény egyes tulajdonságai megváltoztathatók. Később – még ebben az évtizedben - ugyanitt készültek el a folyadékkristályos kijelzők prototípusai. 1964 – The first working liquid crystal display (LCD) was built by George H. Heilmeier. The original LCD displays were based on what is called dynamic scattering mode (DSM). 1968-ra tehető az időpont, amikor az első működőképes LCD elkészült, de a hétköznapi használat még tovább váratott magára. Az első elfogadható minőségű és valóban használható LCD-kijelzőt a James Fergason által vezetett ILIXCO cég készítette a 70-es évek elején. Először karórában alkalmazták tömegesen. A korai LCD-k természetesen rossz minőségű, kezdetleges kijelzők voltak. 1888 – Liquid Crystals were accidentally discovered by Friedrich Reinitzer. Liquid crystals were a scientific curiosity for about 80 years before they were used to build liquid crystal displays (LCD). http://www.muszakiak.hu/tudastar/hiradastechnika-telekommunikacio/lcd-technologia
1993 A világ első all-in-one TV-je CDG lejátszóval – LG CNR 2525
1997 Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be.
PDP (Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Működési elve: A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben.
2010 A világ első FULL LED 3D TV-je LG 55/47LX9500
2011 Az első Smart TV (Samsung). A Smart TV, olyan televízió, amely a hagyományos TV-hez képest továbbfejlesztett képességekkel rendelkezik a kapcsolódás, tartalom és felhasználói élmény tekintetében. A Smart TV-ket felfoghatjuk egyfajta informatikai készülékeknek, vagy egy kézi számítógép számítástechnikai rendszerének, amelyet egy televízióval integráltak.
2012 Az első OLED TV bemutatása LG. Néhány milliméter vékony, a képe még a plazmatévéénél is szebb, viszont nem fogyaszt olyan sok áramot. Több millió forintos ára miatt egyelőre valódi luxuscikk az LCD és plazmatévék utódjául szánt OLED-televízió.
2014 Panasonic bemutatta a világ első beépített SAT>IP klienssel rendelkező televízióját - A Panasonic VIERA. Az innovatív technológia segítségével a felhasználók otthonukban bárhol vezeték nélkül tévézhetnek egyszerre akár több IP-eszközön kábel bevezetése nélkül.

1926 Először alkalmazzák szerszámgépeknél az esseni Krupp Művekben kifejlesztett keményfémet, a vídiát.

1926 Az első folyékony üzemanyagú rakétát felbocsátja Robert Goddard amerikai mérnök

1927 Az első transzatlanti telefon beszélgetés.

1927 Az első terhességi tesztet megalkotják, ami a vizelet ösztrogén szintjének meghatározásán alapul.

1927 az első teljesen hangos kommersz film a Dzsesszénekes című amerikai film. (Valójában az elsõ hangos játékfilm 1922-ben Németországban készült - Der Brandstifler)

1927 Szilárd Leó Einsteinnel közösen szabadalmaztatta a mozgó alkatrész nélküli hűtőrendszert. Szilárd Leó 1934-ben a neutronok láncreakciójának és a kritikus tömeg elvének felismerése és szabadalma.

1927 az amerikai Charles Lindbergh átrepül az Atlanti-óceánon New-Yorkból- Párizsba. Szent Lajos szelleme repülőjével. Raymond Orteig hoteltulajdonos 1919-ben 25 ezer dollárt ajánlott fel annak, aki repülőgépen leszállás nélkül eljut New Yorkból Párizsba. Ez elsőként a 25 éves Charles Lindberghnek sikerült.

1928 New Yorkban rendszeres tévéadások. Ugyan Paul Nipkov Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, vezetéken továbbított tv-adásra csak 1927-ben került sor New Yorkban.

1928 az amerikai Amelia Earhart volt az első nő, aki repülőgépével átrepülte az Atlanti-óceánt (1937-ben első nőként a Földet akarta körberepülni, de navigátorával, Fred Noonannel együtt eltűnt.)

1928 szept. 29. Az első helikopter, Asbóth Oszkár gépe volt az első, amely valóban egy helyből, függőlegesen szállt fel.

1928 A mágnesszalagra Fritz Pfleumer német technikus szabadalmat jelent be.
A rendszer ugyan általánosan ismertté vált a szakemberek körében, mégis csupán Pfleumer ötlete – miszerint a huzal helyett szalagot kell használni –, vezet majd a mágneses hangrögzítési eljárás gyakorlati alkalmazásához. 1898-ig nyúlnak vissza a mágneses eljárás gyökerei. Waldemar Poulsen a mikrofon hangfrekvenciás jelét elektromágnesbe vezette, amely előtt nagy sebességgel futott az acélhuzal. Poulsen dán fizikustól származik az az ötlet, hogy a hang rögzítésére a mágnesességet használják fel. Ő acélhuzalt alkalmazott, amely egy elektromágnes előtt futott végig. A mágnes a gerjesztő áramot mikrofontól kapta. A huzal a mikrofon áramának az erősségétől függő mértékben mágneses lett. Ha ezután ezt a huzalt a most már árammentes tekercs előtt ismét végighúzták, a tekercsben áram indukálódott, amely egy fejhallgatóban az eredeti hangot keltette. Az így keletkező elektronikus jelek rögzítésére ő még nem mágnesszalagot (acélhuzalt) használt, így nehézkes volt a hang visszajátszása. A megoldást Fritz Pfleumer német technikus szabadalma, a mágnesszalag jelentette 1928-ban. A mágnesszalag a képrögzítés terén is nagy lehetőségeket nyitott meg. Charles Ginsburg 1951-es találmánya, a mágnesszalagos videó. 1925. Az első elektronikus hangfelvétel. Megszűnt a korábbi, mechanikus hangfelvételeknél szokásos kényszerű kiabálás. 1935. Az AEG és a BASF műanyag magnószalagja magnetofonjukhoz. 1939-ben mutatta be a német AEG jó hangminőségű szalagos magnetofonját.
http://old.ektf.hu/~forgos/hivatkoz/mediaismeret/a_mgneses_rgztsek_hangs_kprk.htm

1928 Az elemi részecskék megszámlálására alkalmas számlálócsövet (Geiger-Müller mérő) Hans Geiger és tanulója Walther Müller feltalálják.

1929 Az első mozgó televízió közvetítés - Mihály Dénes. Az 1919-ből származó "Telehor"-ja szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s állóképek közvetítésére volt alkalmas több kilométer távolságra. A fejlesztési munka itthoni nehézségei miatt 1924-ben elfogadta a berlini Allgemeine Elektrizitats-Gesellschaft (AEG) meghívását, itt kutatásait jobb körülmények között tudta folytatni. 1928-ban a német birodalmi posta hivatalos kiállításán - nagy feltűnést keltve - mutatta be a tökéletesített készülékét és érzékeltette a távolbalátást, ami akkor csupán állóképek és egyszerű mozgó tárgyak megmutatásából állt. Ugyanez év novemberében sikerült először a filmek, mozgóképek átvitele, míg 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomás - a 175,4 m-es hullámhosszon - először a világon, mozgó televíziós közvetítést adott, majd rövid idő múlva sikerült szobában ülő személyek képét mesterséges fényforrás közvetítése nélkül is "átvinni". A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított, "Telehor A. G." elnevezéssel, amely készülékeinek fejlesztését tűzte ki célul.

1929 A BBC először közvetített Baird 30 soros rendszerében kísérleti televízióadást, melyekből még (kép)gramofonra is rögzítettek műsorokat lelkes tévénézők: Marcus Games felvételit mai technológiával újra láthatóvá tették. Ezen Betty Boltont, kora egyik legismertebb énekesét láthatjuk. A televízió elmélete már az 1930-as évekre készen állt a mai elektronikus rendszerrel (Tihanyi Kálmán ikonoszkópja volt az utolsó hiányzó láncszem), de a kísérlei adások még részben mechanikus készülékekkel indultak.
1930-as évek elején 30 soros rendszerű, állított gyufaskatulya méretű képernyőre tervezett tévéadások mentek. Ezek az adások a rövidhullámú és a középhullámú sávban történtek, így több ezer km távolságból is foghatók voltak. Az első műsorok 30 percesek voltak.
1930-ban indult az NBC első New York-i adója, a W2XBS.
1936-ban a berlini Olimpia közvetítése volt az első nagy televíziótörténeti esemény, s ugyanebben az évben indultak a BBC 405 soros felbontású adásai.
A 40-es évekre Amerikában, Nagy-Britanniában, Németországban és Oroszországban is voltak már a maihoz hasonlóan nagy felbontású kísérleti adások, melyeket a II. világháború félbeszakított. Az Egyesült Államokban a 40-es években már több társaság is adott rendszeres műsorokat. 1941-ben kapta meg az első 10 amerikai kereskedelmi tévé az engedélyét.
Az USA-ban 1948-ban az FCC frekvenciamoratóriumot hirdetett televízióadókra. Ezt a színes tévés szabvány bevezetése után, 1952-ben oldották fel.
1962-ben került sor az első műholdas transzatlanti tévéközvetítésre (Telstar) és a hatvanas években indultak be a színes tévéadások
Európában a választék bővülését először a 60-as években az ITV és a Channel 4 magánadók megjelenése jelentette. A kereskedelmi tévék később minden országban megjelentek (kivétel: Ausztria és Svájc). A televíziózást a kábeles és műholdas technológiák alakították át. Az 1972-ben induló HBO volt az első előfizetéses (pay-tv) kábeltévé. Ted Turner 1976-ban műholdra lőtte atlantai WTBS televíziójának jelét, melyet így egész Amerikában fogni tudtak a helyi kábeltévék segítségével. Az ilyen helyi és mégis országos tévécsatornák a „superstation" nevet kapták. 1979-ben egyre több tematikus csatorna jött létre: elindult külön tévécsatornán az amerikai Kongresszus élő közvetítése (C-SPAN), az ESPN sportcsatorna, és a gyerekeknek szóló Nickelodeon.  http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=563&tip=0

1929 a Bell laboratórium bemutatja a színes televíziót.

1929 Infravörös kamera -Tihanyi Kálmán.

1930 Az öntapadó ragasztószalagot (Scotch tape) Richard G. Drew a 3M cég mérnöke szabadalmaztatja

1930 az első megbízhatóan működő elektromos sütő.

1931 Az első kísérleti sztereó felvételt - a Bell Telephone Laboratoriesnál rögzítették.  

1931 az első elektronmikroszkóp, Ernst Ruska német fizikus.
Egy alkalommal Szilárd Leó felvetette Gábor Dénesnek, hogy miért ne lehetne mikroszkópot készíteni fény helyett elektronokkal. Mind kisebb hullámhosszakat alkalmazva a fénymikroszkópénál jóval finomabb felbontást lehetne elérni. Jóval később visszaemlékezve erre az 1927-es beszélgetésre, Gábor megállapította, hogy akárhogy is, de Szilárd egy évvel előbb vetette fel az elektronmikroszkóp ötletét, mint bárki más. Szilárd Leó 1929-ben Einsteinnel közösen adott be szabadalmat egy részecskegyorsítóra, munkájuk eredményeként pedig két évvel később az elektronmikroszkópot is feltalálták. Már az ókorban is megállapították, hogy ha egy tárgyat üvegen keresztül szemlélnek, akkor az nagyobbnak látszik. A 11. században a kínaiak is használtak üveglencséket, azért hogy a kisebb tárgyakat felnagyítsák, 1590-ben pedig egy holland szemüvegkészitő megalkotta az első mikroszkópot. http://www.feltalaloink.hu/tudosok/gabordenes/html/gabdental6.htm

1931 Az ősrobbanás (vagy „Nagy Bumm”, angolul „The Big Bang”) elméletet George Lemaître belga pap, a Louvaini Római Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára dolgozta ki „ősatom” név alatt.
A kozmológiában az ősrobbanás (vagy „Nagy Bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt.

Edwin Hubble amerikai csillagász figyelte meg elsőként, hogy a galaxisok távolodnak egymástól. A Világegyetem az idő múlásával folyamatosan tágul. Ha az időben visszafelé lépkednénk, akkor a tér méretének fokozatosan csökkennie kellene.
1927 George Lemaître Friedmantól függetlenül megtalálta az általános →relativitáselmélet alapegyenleteinek kozmológiai megoldását, amely a világegyetem egészének viselkedését írja le. ~ →Hubble akkor már rendelkezésére álló vöröseltolódási mérései alapján megadta a világegyetem tágulásának ütemét. Az általa levezetett egyenlet megoldásait vizsgálva 1931: felvetette, hogy a világegyetem anyaga kezdetben egy végtelen kis méretű, igen magas hőmérsékletű gömbben tömörült, és ebből az általa „ősi atomnak” nevezett állapotból kezdődött el a világegyetem tágulása. Így ~ modellje az →ősrobbanás mai elméletének előfutáraként tekinthető.
Az ősrobbanás kifejezést szűkebb értelemben arra az időpontra értik, amikor a megfigyelt tágulás elkezdődött – számítások szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt (2%-os pontossággal)
Ebből a modellből George Gamow 1948-ban megjósolta a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, amelyet az 1964-ben fedeztek fel, és az elmélet bizonyítékaként szolgált a rivális elmélettel, az állandó állapotú (steady-state) világegyetemmel szemben.
Az Univerzum keletkezésének egy új elmélete szerint a ’Big Bang’-et, azaz a Világegyetemet létrehozó ősrobbanást egy őscsobbanás előzte meg. Az elmélet szerint lehetséges, hogy az általunk ismert Világegyetem mellett létezik egy láthatatlan, párhuzamos Univerzum is.

George Lemaître-et 1923-ban szentelték pappá. 1923-24-ben a Cambridge-i Egyetem napfizikai laboratóriumában, majd 1925 és 1927 között a Massachusetts Institute of Technologyn (Massachusettsi Műegyetem) tanult, itt ismerkedett meg Edwin P. Hubble és Harlow Shapley amerikai csillagászoknak a táguló világegyetemről alkotott elképzelésével. 1927-ben az asztrofizika professzora lett a Leuveni Egyetemen. Ebben az évben dolgozta ki az ősrobbanás elméletét, amely Albert Einstein általános relativitáselméletének keretében magyarázatot adott a galaxisok távolodására. Korábban is megalkották már a táguló világegyetem egyes modelljeit - ilyen volt Willem de Sitter holland csillagász munkája-, de George Gamow módosításaival Lemaitre elmélete vált a kozmológia vezető elméletévé.

Amikor Einstein felállította általános relativitáselméletét, a fizikus közösséggel együtt mélyen meg volt győződve a Világegyetem stabilitásáról. Hiába mutatta meg előbb az orosz Alekszandr Friedmann (1922), majd tőle függetlenül a belga Georges Lemaître (1927), hogy az egyenletek táguló vagy zsugorodó Világegyetemet adnak, senki nem hitte el nekik. Einstein állítólag azt mondta 1927-ben, Lemaître levezetésére: "Az Ön matematikája precíz, de a fizikája förtelmes" - és csak 1933-ban fogadta el a tágulás igazát.
Hamarosan a kísérleti bizonyíték is összeállt. Henrietta S. Leavitt már 1910 körül kidolgozta a galaxisok távolságának meghatározását, Vesto Slipher és mások 1912-ben megmérték a galaxisok vöröseltolódását, és végül Edwin Hubble 1929-ben meghatározta a vöröseltolódás és a távolság összefüggését és ebből levezette a táguló Világegyetemet.
A táguló Világegyetemben tehát valamikor korábban mindennek közelebb kellett lennie egymáshoz. Lemaître 1931-ben publikálta híres Nature –cikkét: A Világ kezdete a kvantumelmélet szempontjából, amelyben a kezdet egy "kozmikus tojás felrobbanása a Teremtés pillanatában". Elméletét Lemaître az ősatom (primeval atom) hipotézisének hívta, és a kezdetet úgy jellemezte: "a tegnap nélküli nap", hiszen az elmélet szerint a tér és az idő is akkor képződött. Az angolban használt „nagy robbanás” („Big Bang”) kifejezést 1949-ben Fred Hoyle alkotta meg gúnynévként Lemaître elméletére egy BBC rádióadás, mert nem értett vele egyet. ,,A dolgok természete (The Nature of Things) alatt; a szöveget 1950-ben tették közzé a brit The Listener című magazinban, itt jelent meg először nyomtatásban az elnevezés
Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90srobban%C3%A1s
http://lexikon.katolikus.hu/L/Lemaitre.html
http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz100708/horvath100708.html

1931 A nehézvizet Harold Urey amerikai kémikus fedezte fel.
A nehézvíz (deutérium-oxid, D2O vagy 2H2O) tulajdonságai nagyon hasonlítanak a közönséges víz (H2O) tulajdonságaihoz. A különbség abból adódik, hogy a nehézvíz esetében mindkét hidrogénatom a hidrogén nehezebb izotópjára (deutériumra) van cserélve. A nehéz víz is hidrogénből és oxigénből van, csak az a különbség, hogy a hidrogénatomok párosával kapcsolódnak előbb össze és csak aztán vegyülnek az oxigénnel. Ez a nehéz-hidrogén az alapja a nehéz-víznek is, és megkülönböztetésül nem hidrogénnek, hanem deuteriumnak nevezik s D-vel jelölik. A nehéz-víz tehát nem H2O, hanem D2O. Emiatt megváltozik a kötési energia a vízmolekulában, maga után vonva - a vízéhez képest - egyes fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltozását. A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként. A deutérium atommagját deuteronnak nevezik, egy protont és egy neutront tartalmaz, míg a normál hidrogén csupán egy protont.

1931-ben Harold Urey fedezte fel a hidrogén deutérium nevű izotópját, amelyet később sikerült a vízből koncentrálnia. Urey témavezetőjének, Gilbert Newton Lewisnek sikerült elsőnek izolálni a nehézvizet elektrolízis útján 1933-ban. Hevesy György és Hoffer 1934-ben nehézvizet használt az egyik legelső biológiai nyomjelző kísérletben, hogy megbecsülje az emberi testben a víz körforgási sebességét.
,, Munkatársainkkal 1/2% nehézvíz tartalmú vizet vittünk be a szervezetbe és ezzel a módszerrel megállapítottuk, hogy a vízmolekulák átlagos tartózkodási ideje a szervezetben 13 és fél nap. Ebbôl az következik, hogy a felnôtt ember szervezetében egyetlen olyan vízmolekula sincsen, amely az egyén születésekor is már a szervezetben volt.” http://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv899/izotop.html

H2O, az azt jelenti, hogy a víz olyan vegyület mely hidrogénből és oxigénből áll. A „kettes" pedig azt mondja, hogy két hidrogén atóm vegyül egy oxigén atómmal.
A vízből visszakaphatjuk az oxigént és a hidrogént külön-külön, ha akarjuk, még pedig legegyszerűbben villamosáram segítségével. Ha az áramot vízen vezetjük át, akkor az egyik drótvégen felszabadul az oxigén, másikon a hidrogén. Közben persze a víz elfogy.
Ha azonban nagyban és gondosan csináljuk ezt a vízfelbontást, különös dologra jutunk rá. Ha például 100 liter vízzel kezdtük, azt vesszük észre, ha közben pontosan mérjük a maradék víz tulajdonságait, hogy ez a maradék valamivel sűrűbb, azaz nehezebb lesz, mennél több vizet bontott már fel az áram hidrogénná és oxigénné.

A száz liter vízből végül egy fél köbcentiméter úgynevezett nehéz-víz marad meg. Azért nem kell túlságosan komolyan venni ezt a nehéz jelzőt, mert nem sokkal nehezebb ez a nehéz víz a rendesnél, mindössze 10 százalékkal, vagyis egy liter nehéz-víz 1 kg. 10 dkg., míg egy liter közönséges víz csak egy kiló.

A nehéz víz is hidrogénből és oxigénből van, csak az a különbség, hogy a hidrogénatomok párosával kapcsolódnak előbb össze és csak aztán vegyülnek az oxigénnel. Ez a nehéz-hidrogén az alapja a nehéz-víznek is, és megkülönböztetésül nem hidrogénnek, hanem deuteriumnak nevezik s D-vel jelölik. A nehéz-víz tehát nem H2O, hanem D2O.

Lehet, hogy méreg, lehet hogy nagyszerű gyógyszer az ember számára s ezért érdemel meg minden elismerést a merész norvég professzor Klaus Hansen (1936), aki vállalkozott arra, hogy kipróbálja az új vizet és ezáltal módot ad az orvosoknak arra, hogy gyorsan megállapítsák, mi a nehéz-víz jelentősége az orvostudomány számára.

A legtöbb élőlény számára káros a nehézvíz. Egérkísérletekkel kimutatták, hogy lelassítja, vagy megszünteti a sejtosztódást, így a gyorsan osztódó szöveteket károsítja először. Kisebb szervezetek el is pusztulhatnak miatta. Ezeket a hatásokat meg is tapasztalták, amikor az egerek vizének 50%-át nehézvízre cserélték. Az agresszív rákbetegséget is fékezheti; a mellékhatások miatt azonban nem éri meg a terápiában használni.
Beépül az élő szervezeteket felépítő szerves vegyületekbe, és csak lassan ürül ki belőle. Emiatt nem-radioaktív nyomjelzésre is használható.
Leggyakrabban a közönséges vízből állítják elő elektrolízissel. (Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat.) Előállítható a víz sokszor ismételt desztillációjával is.
Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Neh%C3%A9zv%C3%ADz  
http://www.huszadikszazad.hu/1936-junius/tudomany/gyogyszer-vagy-mereg-a-nehez-viz

A desztillált víz desztillációs eljárással nyert ionmentes tiszta víz, mely nem, illetve nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, mint a kommunális fogyasztásra használt ivóvizek.
Azt, hogy a desztillált víz emberi fogyasztásra alkalmatlan, már az általános iskolában megtanították. Éppen ezért nehezen érthető, hogy miért említik egyes cégek a legtisztább és egyben legbiztonságosabb ivóvízként a desztillált vizet, ami véleményük szerint kitakarítja a szervezetet - és amihez plusz sóbevitel szükséges. Egy más álláspont szerint élettani szempontól a desztillált víz fogyasztásnak semmilyen káros következménye nincs, mivel a megfelelően vegyes táplálék bőven elegendő mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat (nátrium, kálium, klorid, kalcium, magnézium, vas stb.).
A csapvízből desztillációs eljárás során nyerhető ionmentes, tiszta víz, amely nem - vagy legalábbis nagyságrendekkel kisebb mennyiségben - tartalmaz ásványi anyagokat. Ez a desztillált víz a gépjárművek hűtőrendszere számára azért előnyös, mert az ásványi anyagokban gazdag csapvíz a hűtőrendszer rozsdásodását okozza. Ami azonban a gépeknek jó, az emberi szervezetnek nem feltétlenül.
A desztillált víz fogyasztását propagálók arra hivatkoznak, hogy a vezetékes vízhálózat tele van szennyeződésekkel, melyek a szervezetbe kerülve károsítják azt.
A desztillálási eljárás ugyan tényleg hatékonyan eltávolítja a baktériumokat és egyéb kémiai szennyezőanyagokat, ugyanakkor a létfontosságú ionokat, vitaminokat is, tehát ezektől megfosztjuk a szervezetünket. Ez különféle hiánybetegségekhez vezethet.
A desztilláció a folyadékelegy forrásban tartásán és a gőz cseppfolyósításán, lecsapatásán alapszik. A desztilláció, vagy lepárlás műveletét lényegében folyadékok elválasztására használjuk
A desztillált víz teljesen 'tiszta' víz, mentes mindenféle egyéb anyagtól. Előállítani forralással lehet, a csapvizet felforralják, elpárologtatják, a pára lehűl, lecsapódik és az már desztillált víz.

1932 Rádiócsillágászat kezdete.

1932. Neutron. James Chadwick alapvető felfedezést tett a magfizika területén: felfedezett egy semleges részecskét az atommagban, ami a neutron néven vált ismertté.
1930-ban különös jelenségeket észleltek a kísérletezők, amikor berilliumot héliummagokkal bombáztak. A bombázás hatására olyan áthatoló sugarat kaptak, amely vastag ólomlemezen is áthatol, és nem ionozál, vagyis töltéssel nem rendelkezik. A jelenséget Chadwick értelmezte 1932-ben, neutronok kilépésével. A hélium- és berilliumatom ütközésekor tehát szén és az eddig ismeretlen sugárzást alkotó részecske, neutron keletkezett. Ez a felismerés tekinthető a neutron felfedezésének. A hélium atommagjával (alfa-részecskék) szemben, ami pozitív töltésű, ezért visszaverődik a nehéz atommagokról azok jelentős elektromos töltése miatt, ennek az új részecskének nem kell legyőznie semmilyen elektromos gátat, ezért képes átjárni és széthasítani a legnehezebb elemek magját is. Így Chadwick előkészítette az utat az urán-235 maghasadása felé. 1935-ben a fizikai Nobel-díjat kapott. Később megtudta, hogy egy német kutató, Hans Falkenhagen (Rostock) ugyanabban az időben szintén felfedezte a neutront, de nem merte publikálni az eredményt. Amikor Chadwick értesült a felfedezésről, felajánlotta, hogy megosztja vele a Nobel-díjat, de Falkenhagen udvariasan visszautasította a megtiszteltetést.
Chadwick felfedezése lehetővé tette, hogy az uránnál nehezebb elemeket állítsanak elő laboratóriumi körülmények között. Felfedezése különösen megihlette a Nobel-díjas olasz fizikust, Enrico Fermit, aki felfedezte a lassú neutronok által beindított magreakciókat, és vezette az osztrák fizikus Lise Meitnert arra, hogy felfedezze a maghasadást. http://hu.wikipedia.org/wiki/James_Chadwick

1930-ban úgy tűnt, hogy a béta-bomlásban nem érvényesek a megmaradási tételek, az energia, az impulzusmomentum és az impulzus megmaradásának törvénye. A helyzet megmentésére Wolfgang Pauli felvetette, hogy egy új, ismeretlen részecske felelős ezért a helyzetért. Ki is következtette a feltételezett részecske jellemzőit: semleges és az elektronénál is sokkal kisebb a tömege. "Valami borzasztó dolgot cselekedtem, olyat, amit egy elméleti fizikusnak sohasem kellene tennie. Olyasmit javasoltam, amit sohasem lehet kísérletileg igazolni." Később egy levélben a semleges volta miatt "neutronnak" keresztelt részecske kimutatására kérte a kísérleti fizikusokat:
1932-ban Chadwick semleges részecskét fedezett fel: az alfa-részecskékkel bombázott berillium ismeretlen sugárzást bocsátott ki. Megfigyeléseiből Chadwick azt a következtetést vonta le, hogy a sugárzás nagyjából a protonokéval egyező tömegű, de azoktól eltérően elektromosan semleges részecskékből áll.
Joggal merült fel a kérdés, hogy vajon Chadwick és Pauli neutronjai azonosak-e? Fermi azonnal megadta a választ: "No. Le neutroni di Chadwick sono grande. Le neutroni di Pauli erano piccole; egli devono star chiamato neutrini." (Nem, Chadwick neutronjai nagyok, Pauli neutronjai viszont kicsik; ezeket neutrínóknak kellene hívni.) Fermi találó névadása polgárjogot nyert. Azóta az atommag semleges alkotórésze viseli a neutron nevet, a Pauli-féle részecskét pedig neutrínónak hívjuk. http://www.matud.iif.hu/01sze/jeki.html

1932 antirészecskék közül az elsőt (a pozitront) először Carl David Anderson mutatta ki. Az antirészecskék modern elméletét, létezését először Paul A. M. Dirac alkotta, jósolta meg 1930 körül, amikor a kvantummechanikát és a speciális relativitáselméletet összeházasította egy új elméletben (relativiszitikus kvantummechanika). Pozitron: e+ Pozitív töltésű, elektronnal egyező tömegű részecske, az elektron antirészecskéje.

1932 A kvantum-mechanikai atommodell (Heisenberg - Schrödinger)
Tizenöt évvel Rutherford mérései után forradalmi változás következett be. Werner Heisenberg (1925), Erwin Schrödinger (1926) és mások kutatásai nyomán megszületik a kvantummechanika, mely választ adott az atomok szerkezetével kapcsolatos kérdésekre is.
Munkásságuk nyomán kialakult az atomok hullámmodellje, mely szerint nem ismerhetjük az elektronok pontos helyét az atomon belül, de meghatározhatjuk azt, hogy hol milyen eséllyel fordulnak elő. Az atommagot felhő (vagy köd) módjára veszik körül az elektronok.
Kidolgozzák az atommag neutront is tartalmazó magmodelljét.
Választ ad az atomok szerkezetével kapcsolatos kérdésekre is
Atomokhoz 4 kvantumszám kapcsolódik:
- Fökvantumszám
- Mellék kvantumszám
- Mágneses kvantumszám
- Spin kvantumszám
A kvantumszámok határozzák meg az elektronok keringését. www.landorhegyi.hu/kemia/Az_atom_felepitese.ppt

1933 Fényvisszaverő - ,,Macskaszem”. Percy Shaw angol gyáros, feltaláló találmánya.
Miután egy sötét, ködös éjjel autójával Bradfordból Halifax irányába tartott, s majdnem belehajtott egy szakadékba. Megmenekülését egy kóbor macska világító szempárjának köszönhette, amely visszatükrözte járműve reflektorjának fényeit. Shaw a macskától vette az ötletet, hogy mesterséges fényvisszaverőket készítsen. http://www.ng.hu/Tudomany/2008/03/75_eve_talaltak_fel_a_macskaszemet_kobor_macska_volt_a_tarsszerzo

1933 Lovass Rezső felfedezi, hogy az ultrahangnak kémiai hatása van, és ezzel egyik úttörője lesz a szonokémia tudományának, de ennek jelentősége csak jóval később derül ki. Pályafutására legnagyobb hatással a Cambridge-i fél esztendő volt, mert ott az atommagfizika bölcsőjénél egy kibontakozóban levő tudomány kutatásába kapcsolódhatott be. Megtanulta, hogy a fiatal tudományban elemi kísérleti eszközökkel is jelentős felfedezéseket lehet tenni, és ez reménnyel töltötte el, hogy a magfizikában itthon is van mit keresnie. http://www.matud.iif.hu/2009/09okt/14.htm

1934 A Joliot-Curie házaspár olyan magátalakítást végez, amelynek eredményeként nagyobb rendszámú elem keletkezik, mint az eredeti volt. Felfedezik a mesterséges radioaktivitást, mesterséges radioaktív elemet hoztak létre. Mesterséges radioaktivitás: az a folyamat, melynek során mesterségesen előállított izotóp bocsát ki sugárzást.(Irène Joliot-Curie idősebbik leánya volt Marie Curie és Pierre Curie Nobel-díjas házaspárnak.)

1934 Végrehajtotta az első atommaghasadást, amit csak utólag ismert fel Enrico Fermi olasz származású amerikai fizikus (Így hivatalosan 1939 Az első maghasadás előidézése - Otto Hahn).
A Joliot-Curie házaspár mesterséges radioaktivitás felfedezésének hírére Fermi is ilyen kisérletekbe fogott. Ferminek az a gondolata támadt, hogy a neutronokat felhasználja az atommagok átalakítására. Neutronokkal bombázta a vizsgált anyagot és így keltett mesterséges radioaktivitást. Parafinon átbocsátott lassú neutronokkal bombázta a periódusos rendszer akkor ismert utolsó elemét, az uránt és úgy vélte, sikerült eggyel nagyobb, 93-as rendszámú elemet előállítania, amelyet uránium X-nek nevezett el. Csak később derült ki, hogy az eredmény csak bomlási termékek keveréke volt, miközben Fermi egy sokkal nagyobb felfedezés küszöbére jutott: végrehajtotta az első atommaghasadást, amit csak utólag ismert fel. S közben felfedezte, hogy - például víz, paraffin stb. felhasználásával - a neutronok mozgása lassítható (ez az ún. Fermi-effektus). Fermi vizsgálatai azóta jelentékenyen előrehaladtak. Majdnem minden elemen sikerült neutronbombázással mesterséges radioaktivitást előidézni. Fermi szorgalmas, tehetséges tanuló volt, már a középiskolában elhatározta, hogy fizikus lesz. A Pisai Egyetemen 21 évesen doktorált a röntgensugarakról írt értekezésével. Ösztöndíjasként Göttingenben Max Born mellett ismerkedett a kvantummechanikával. 1942-ben Enrico Fermi több tudóstársával (köztük magyarok is) Chicagóban létrehozta az első atomreaktort, amely a maghasadás révén energiát termelt. 1941-ben Fermi mutatta ki először a spontán bomlásnál keletkező neutronokat és Carl David Andersonnal együtt kiszámította a láncreakcióhoz szükséges kritikus tömeg nagyságát is. Fermi és Szilárd Leó tervei alapján épült meg Chicagóban az első nukleáris reaktor, amelyben 1942. december 2-án délután háromnegyed négykor a világon először megvalósult az ellenőrzött, önfenntartó láncreakció. A sikerről kódolt telefonhívás adott hírt Washingtonnak: "Az olasz hajós elérte az új világot". 1954-ben a volt Szovjetúnióban építették meg az első áramfejlesztő atomerőművet. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=42519

Elemek átalakítása neutronokkal  (Jéki László - Enrico Fermi és a "marslakók"  Című írásából Magyar Tudomány, 2001/9  részletek)

Elsőként Fréderic és Iréne Joliot-Curie hozott létre mesterségesen radioaktív elemet 1934-ben. Alfa-részecskékkel (hélium atommagokkal) bombáztak különböző kémiai elemeket. Az eredetileg nem sugárzó bór, alumínium és magnézium izotópokból a magreakció eredményeként sugárzó nitrogén, foszfor és alumínium izotópokat kaptak. Az eredmény felkeltette Fermi érdeklődését, és a béta-bomlás elméletének kidolgozása után kísérletezésbe fogott. Joliot-Curie-ék alfa-részecskéi helyett ő semleges neutronokkal bombázta az atommagokat. Neutronforrásában a rádium bomlásakor keletkező radon alfa-sugárzása lépett reakcióba berilliummal, a magreakcióban neutronok léptek ki. Fermi módszeres ember volt, a vizsgálatokhoz is módszeresen látott hozzá. A periódusos rendszer legkönnyebb elemeivel kezdte, és haladt az egyre nehezebb elemek felé. A legkönnyebb elemekkel kudarcot vallott, a hidrogén, a lítium, a berillium, a bór, a szén, a nitrogén besugárzása nem hozott eredményt. A fluor, és a periódusos rendszerben őt követő elemek viszont a neutronbesugárzás hatására átalakultak, radioaktív anyagok keletkeztek. Fermi az összes elemmel el akarta végezni a kísérleteket, fiatalabb munkatársát, Emilio Segrét bízta meg a még hiányzó anyagok beszerzésével. A vegyszerboltban Segré ajándékba kapta a céziumot és a rubídiumot, mert addig még soha senki sem vásárolt belőlük. A besugárzást és az eredmény kémiai elemzését egy hosszú folyosó két ellentétes végén végezték. A hosszú lábú Fermi és Amaldi egymással versenyezve szaladt végig a rövid életű anyagokkal.

A neutronnal besugárzott anyagok béta-bomlással alakultak át stabil elemekké, ezért a végeredmény mindig a kiindulási anyagnál eggyel nagyobb rendszámú elem volt. Fermi és munkatársai elértek a periódusos rendszer utolsó ismert eleméhez, a 92-es rendszámú uránhoz. Azt találták, hogy az urán bomlási termékei között is található új elem. Úgy vélték, hogy egy új, 93-as rendszámú elem keletkezett, az erről szóló beszámolót 1934. májusban küldték el a Ricerca Scientifica c. folyóiratnak. A kutatók óvatosan fogalmaztak, még alaposabban ellenőrizni akarták eredményüket, de a Lincei Akadémia ülésén, a király jelenlétében, a fiatal fizikusok pártfogója, Corbino professzor bejelentette az új elem felfedezését.

Bruno Pontecorvo frissen diplomázott fizikusként csatlakozott Fermi csoportjához. (Ő az a Pontecorvo, aki később alapvető neutrínófizikai felfedezéseket tett, bár közismertté azzal vált, hogy Nagy-Britanniából 1950-ben a Szovjetunióba távozott, ezért az atomtitkok egyik elárulójának tartották.) Pontecorvo ezüsttel kísérletezve azt tapasztalta, hogy az eredményül kapott aktivitás függ attól, hol helyezkednek el az asztalon a kísérleti eszközök. Fermi vezetésével módszeresen hozzáláttak a jelenség tanulmányozásához. Így fedezték fel, hogy ha paraffint helyeznek a neutronforrás és a minta közé, akkor százszor nagyobb aktivitást érnek el. Fermi hamar megtalálta a magyarázatot. A paraffin sok hidrogént tartalmaz, a neutron a hidrogén atommagokkal, a protonokkal ütközve veszít energiájából és lelassul. A lelassított neutront viszont nagyobb eséllyel fogja be a minta anyaga, ezért kapnak lényegesen nagyobb aktivitást. Ha ez a magyarázat igaz, akkor a jelenségnek minden, sok hidrogént tartalmazó anyagnál jelentkeznie kell. Az ellenőrző kísérletet a laboratórium mögötti kert aranyhalas szökőkútjánál végezték el. Teljes sikerrel: a neutronok a vízben is lelassultak.

1938-ban "az új radioaktív elemek neutronbombázásssal való létrehozásáért, továbbá a lassú neutronok keltette magreakciók felfedezéséért" ítélték neki a fizikai Nobel-díjat.

Fermiék 1934-ben uránt is besugároztak neutronnal, és felismerték, hogy lassú neutronokkal könnyebb az elemeket átalakítani. A lassú neutronnal besugárzott uránban végbement a maghasadás, de ezt nem ismerték fel. Laura Fermi így foglalta össze férje évekkel később megfogalmazott értékelését: "Nekünk nem volt elég képzelőerőnk ahhoz, hogy az urániumban más bomlási folyamat játszódik le, mint a többi elemben; így aztán azon igyekeztünk, hogy a keletkezett radioaktív terméket azonosítsuk a periodikus táblán legközelebb következő elemmel. Ráadásul nem volt elegendő kémiai ismeretünk sem, hogy az uránium bomlásakor keletkezett termékeket szétválasszuk egymástól. ... Amit mi annak idején a 93-as elemnek gondoltunk, arról kiderült, hogy semmi egyéb, mint a bomlási termékek keveréke."

A maghasadást így Hahn és Strassmann fedezte fel 1938 végén, Németországban. Meitner és Frisch a Niels Bohr által kidolgozott cseppmodell alapján azonnal meg is adta a jelenség magyarázatát. A híreket Bohr vitte meg 1939. januárban az Egyesült Államokba. Fermi a kikötőben várta. 1939 márciusában három laboratóriumban is kimutatták, hogy egyetlen hasadási aktusban egynél több neutron keletkezik, vagyis megvalósítható a láncreakció. Halban, Joliot-Curie és Kowalski Párizsban, Anderson, Fermi és Hanstein New Yorkban, a Columbia Egyetemen, továbbá Szilárd és Zinn a New York Egyetemen hasonló eredményeket kapott. (Szilárd a sikeres kísérlet után felhívta Washingtonban Teller Edét, és csak egyetlen mondatot mondott a telefonba magyarul: "Megtaláltam a neutronokat.") Megnyílt az út az atomenergia felszabadításához.

"E. Fermi és L. Szilárd bizonyos új munkái alapján, amelyekkel kéziratban volt alkalmam megismerkedni, arra a következtetésre jutottam, hogy az uránium elem a legközelebbi jövőben új, fontos energiaforrássá válhat. ... Az utóbbi négy hónap során Joliot munkái Franciaországban, Fermié és Szilárdé Amerikában valószínűvé tették, hogy nagy tömegű urániumban nukleáris láncreakciót lehet megvalósítani ..." - írta Albert Einstein 1939. augusztus 2-án F. D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok elnökének. Ez az a sokszor idézett történelmi levél, amelynek megírását Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede ösztönözte.

Szilárd Leó 1933-ban, röviddel a neutron felfedezése után ismerte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét. Olyan elemet keresett, amelyik egyetlen neutron hatására széthasad, és két neutront bocsát ki. Elgondolását szabadalmaztatta is. De ekkor még nem tudta, hogy melyik elemmel lehet láncreakciót létrehozni. Szilárdnak nem sikerült elegendő pénzt szereznie ahhoz, hogy szisztematikusan végigvizsgálhassák az összes elemet, alkalmas-e neutronokkal kiváltott magreakciókra. Így Szilárd sem fedezte fel a maghasadást.

Fermi és Szilárd 1939 elején a Columbia Egyetemen került közvetlen kapcsolatba egymással. Hamar kiderült, hogy egészen különböző módon értékelnek egy tudományos tényt. Szilárd szerint "mindketten konzervatívok akartunk lenni, de Fermi úgy gondolta, hogy akkor konzervatív, ha lekicsinyli annak valószínűségét, ami megtörténhet. Én viszont úgy gondoltam, hogy az a konzervatív dolog, ha elismerjük, hogy megtörténhet, és megtesszük a megfelelő óvintézkedéseket."

Szilárd attól tartott, hogy a nukleáris robbanóanyag még valószínűbbé teszi a háborút, és Németország csinálhat először bombát. Ezért vette rá Einsteint a levél megírására. Memorandumban foglalta össze az atomkutatás eredményeit és perspektíváit, javaslatokat dolgozott ki az atombombagyártás programjának beindítására.

1942-től Chicagóban folytatták a kísérleteket. A Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumnak közreműködésével egy stadionban építették meg az első atomreaktort, akkori nevén atommáglyát. Tudománytörténészek azóta már kielemezték, hogy az első láncreakció megvalósításához milyen gondolatokkal járult hozzá Fermi, és mi köszönhető Szilárdnak.

Az első láncreakció létrehozásának történetét a szemtanú, Wigner Jenő így jegyezte le: "Ezen a szerdán (reggel 8.30 táján) közel 50 ember gyűlt össze a 10m x 20 m méretű teremben. Középen egy nagy máglya volt, fekete grafittéglákból és fagerendákból építve. ... Ebbe voltak beágyazva az urántömbök. ... A komoly munka 9.45 körül indult. 11.30-ra már majdnem megvalósult az önfenntartó láncreakció, de a reaktorba beengedett kontrollrudak megállították azt. Fermi mindnyájunkat ebédelni küldött. 2.00-kor jöttünk vissza. A balkon egyik végén logarléccel a kezében állt Fermi két főmunkatársával, Zinnel és Andersonnal. Mellettük állt Compton, az atomenergia-program igazgatója. Mi, a többi negyven, a balkon másik végén gyűltünk össze, köztünk volt régi barátom, Szilárd Leó is. Délután 3.30-kor a neutronok számának emelkedését figyelve Fermi kiadta az utasítást, hogy a kadmiummal borított kontrollrudakat 25 cm-es lépésekben emeljék. A neutronszámláló ketyegett: pit-a-pat, pit-a-pat, pit-a-pat. Mind jobban megközelítettük az önfenntartó neutron-láncreakciót. Amikor a kontrollrudat teljesen kihúzták, a számláló minden korábbinál szaporábban ketyegett, ekkor tudtuk: a nukleáris láncreakció megvalósult! Kiszabadítottuk és sikeresen ellenőrzésünk alatt tartottuk az atommag energiáját. Az emberek mosolyogtak, egy-két taps is felhangzott, de mintegy 30 percen keresztül főként figyeltünk. A jelenet egyáltalán nem volt teátrális. ..."

Továbbra is Wigner Jenőt idézzük: "Ezt a pillanatot előre látva, tíz hónappal korábban Princetonban vettem egy üveg olasz vörösbort; chiantit, és azt magammal hoztam Chicagoba. ... A chiantit egy barna papírzacskóban tartottam a hátam mögött. Most előhúztam a zacskóból és a palackot Ferminek adtam. Ő megköszönte, kihúzta a dugót és valakit papírpoharakért küldött. ... Koccintottunk a siker tiszteletére, és azt kívántuk, hogy az atomenergia tegye boldogabbá az emberek életét, lecsökkentve káros előítéleteiket. Fermi ráírta nevét a chianti-címke tetejére. Ezután a palack körbejárt a teremben, és mindnyájan ráírtuk a nevünket. A történelmi eseményről nem készült feljegyzés. A chianti-címkén levő névsor tette csak lehetővé, hogy utólag rekonstruálják: ki volt jelen az első atommáglya megindulásánál."

Forrás: http://www.matud.iif.hu/01sze/jeki.html Jéki László - Enrico Fermi és a "marslakók"  Magyar Tudomány, 2001/9 

1935 Grossmann Gusztáv tanulmánya alapján elkészítik az első rétegvizsgáló röntgen berendezést (tomográfot).

1935 radar (Radio Detection and Ranging) (Anglia), 1934-36 orosz, angol és Bay Zoltán kísérletei Tungsram (Magyarország). http://keress.netoldala.hu/websites/keress.netoldala.hu/images/00594014.pdf

1935 észlelik a kisagy elektromos aktivitását.

1935 Kávéautomata. Illy Ferenc magyar származású olasz feltaláló. I. világháború után Triesztben maradt. Ő találta fel a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum (légmentes) csomagolást is.

1935 Színes film. Az első teljes hosszúságú színes film a Becky Sharp (Hiúságok vására).
Alighogy megindult a filmgyártás, megkezdték a filmek kézzel történő festését is. A filmszínezést rábízták a munkásokra, akik egy retusállványon ecsettel képről-képre végezték munkájukat. Némelyik műteremben ötven embert is foglalkoztattak ezzel. Ez a filmszínező ipar akkor fejlődött ki igazán, amikor a folyamatos filmfestő gépek használatára tértek át.
Míg a színezett filmek kielégítették a nézőközönség igényeit, azalatt a technikusok rávetették magukat a „természetes színes film" - ahogy akkor ezt nevezték - problémájára. Az első megoldások Angliában készültek. W. Friese-Greene 1898-ban egy színszűrőkből készült zárral ellátott felvevőkamerát tervezett.
1902-ben készült az első színes film, de az eljárást feltalálója Edward Turner brit fotográfus a szabadalmaztatott módszere teljes kifejlesztése előtt elhunyt. A filmet digitális technológia segítségével sikerült az eredeti leírás alapján elővarázsolni. Legelőször 2012. szeptember 12-én mutatták be a londoni Tudomány Múzeumában megrendezett bemutatón.
1907-ben a Lumière fivérek bemutatták az autokróm eljárást. A kifejezés jelentése önszínesítő. Réteggel bevont üveglapokat használtak. A rétegekbe apró piros, kék és zöld színezésű keményítőszemcséket ágyaztak. A színes szemcsék csak meghatározott színű fényt eresztettek át. A réteg fölé a fekete-fehér fotoemulziót öntötték, és az így kapott nyersanyagot a szemcséken keresztül világították meg. Így megkapták a diapozitívot.
A Kinemacolor volt a másodiksikeres színesfilm-készítési eljárás, 1908 és 1916 között alkalmazták a filmiparban. A brit George Albert Smith fejlesztette ki a londoni Urban Trading Co. számára 1906-ban. Az eljárás két szín additív színkeverésén alapult, egy fekete-fehér filmet váltakozva vörös és zöld színű szűrőkön keresztül vetítettek, és a létrejött képet fotózták le.
Az első Kinemacolor mozi egy Brightonban forgatott nyolcperces rövidfilm volt, az 1908 szeptemberében kereskedelmi kiállításokon vetített A Visit to the Seaside. A nagyközönség először 1909. február 26-án találkozhatott a Kinemacolorral a londoni Palace Theatre-ben bemutatott 21 rövidfilmben. A Checkmated volt az első Kinemacolor játékfilm, 1910-ből. Az első egész estés színes mozik az 1912-es The Durbar at Delhi dokumentumfilm és az 1914-es The World, the Flesh and the Devil c. játékfilm voltak
A háromszín eljárás „Gaumontcolor" színes mozifilmek rendszeres bemutatása 1913. április 4-én kezdődött az e celra atalakitott vetitıteremben a Faubourg
Montmartre-on. Az elsı mősorban a kovetkezık szerepeltek: Viragcsokrok - Viragok es gyumolcsok - Az elet a mezıkon - Utazas az Azurpartra - Karneval-unnepsegek Nizzaban 1913-ban stb.
1915-ben J. G. Capstaff a Kodak laboratóriumból egy új, ún. Kodachrome eljárást szabadalmaztatott, amelynél a szelektív képek felvétele egyidőben, egy objektívvel, optikai szétválasztással történik.
Még ugyanebben az évben, 1915-ben vált ismeretessé az ún. Technicolor eljárás, három bostoni mérnök: H. T. Kalmus, D. F. Comstock és W. B. Westcott társulása révén. Így készült 1922-ben az első kétszínű Technicolor film, melynek címe: The Toll of the Sea.
Az egyetlen nehézség a három szelektív kép készítése maradt. A Technicolor részvénytársaság erre a célra különleges, háromszalagos felvevőgépet készíttetett. Így jelent meg a közönség előtt 1935-ben az első nagy háromszín rendszerű film, a Becky Sharp (Hiúság vására), amelynek megjelenése megnyerte a harcot a vetítővásznon a színes filmek javára.
Egy évvel később, 1935-ben az új Kodacrome eljárás feltűnést keltő bejelentése következett. A közvetlen színes felvételt véglegesen megoldotta a három egymásra helyezett emulzióréteggel ellátott „monopack" filmre történő rögzítés.
1936-ban a szubtraktív színkeverés fejlettebb eljárás alkalmazták, amit az Agfacolor néven vált ismertté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman Kodak követte Kodakchrome néven. Az elvonó színkeverés a fény fizikai és optikai tulajdonságát veszi alapul. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_film_t%C3%B6rt%C3%A9nete#Sz.C3.ADnes_film http://grafikanagy.hu/koskaroly/12b/A%20filmtechnika%20t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf

1936 az első európai kombájnt az arató-cséplő-kötöző (MDB) géppel vezette be a CLAAS cég a piacra. 1947 elkészül az első önjáró kombájn - John Deere. (A világhírű John Deer traktorok atyja egy erdélyi magyar örmény Amerikába kivándorolt Deér János volt.) 1950 Az első magyar kombájn. Kombájn - angol: combine harvester (kombinált aratógép).

1936 a német Heinrich Focke első használható helikopter.

1937 Az első rádióteleszkópot Grobe Reber amerikai csillagász, rádió-mérnök megépíti.

1937 Felfedezik a müon és a mezon nevű részecskéket. A müont Carl David Anderson, Neddermeyer, Street és Stevenson fedezte fel a kozmikus sugárzásban. A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból.

A müon volt az első olyan elemi részecske, amely nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett müonos atomokat hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a perdület megmaradás értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak. A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét. Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban

A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek. A spinjük 1/2 , tehát fermionok. A kvarkok részt vesznek mind az erős, mind az elektromágneses, mind a gyenge kölcsönhatásban. Az erős kölcsönhatáshoz azonban szorosabb kapcsolat is fűzi őket, az ő mértékszabadságuk határozza meg az erős kölcsönhatás mértékelméletét, a kvantumszíndinamikát.

A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket. Ezek a részecskék a kvarkok között közvetíti a kölcsönhatást, éppúgy, mint az elektromágneses kölcsönhatást a foton. A kvantumszíndinamika (QCD) elmélete szerint ezek a közvetítők tömeg nélküli részecskék, amelyeket gluonoknak neveztek el az angol glue = ragasztó szó alapján. A gluonok a kvarkokhoz hasonlóan rendelkeznek színtöltéssel. Pontosabban egy színnel és egy antiszínnel. Például ha egy R\bar B (piros anti-kék) színtöltésű gluon kölcsönhatásba lép egy B (kék) kvarkkal, akkor R (piros) lesz. Összesen 8 féle gluon van. Az első közvetlen kísérleti bizonyítékot az 1979-ben találtak a létezésükre, amikor három-dzsetes eseményt figyeltek meg a hamburgi DESY PETRA nevű elektron-pozitron ütköztetőjében. http://hu.wikipedia.org/wiki/Gluon

A mezonok olyan hadronok, amelyek egész spinűek, azaz bozonok. Alapesetben egy kvarkból és egy anti-kvarkból állnak – ezeket konvencionális, szokásos, szabványos, stb. mezonoknak nevezzük.

A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok.

A kvarkmodell szerint a hadronok kvarkokból épülnek fel, azóta a kép finomodott, az alkotórészek közé bevéve a gluonokat is, ill. ezeken az ún. vegyérték-összetevőkön túl felfedezve, hogy a virtuális kvarkok és gluonok szintén jelentős szerepet játszanak a hadronok felépítésében.

A „hagyományos” hadronok a Gell-Mann kvarkmodelljének megfelelő, azaz 3 kvarkból vagy kvark-antikvark párból álló hadronok.

· A barionok három kvarkból (az antibarionok pedig három antikvarkból) álló feles spinű részecskék, azaz fermionok.

o          Fő példái a nukleonok: a proton és a neutron.

o          A többi bariont hiperonoknak is szokták nevezni, ilyen például a Δ, Λ, Ξ, Σ, Ω részecskék. Sokkal rövidebb életűek, mint a nukleonok.

· A mezonok egy kvarkból és egy antikvarkból állnak, mint a pionok, kaonok és egy csomó más részecske. Egyes spinű részecskék, azaz bozonok. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hadron

A kvantummechanikában a spin a részecskék saját, belső impulzusmomentuma (vagyis, a pályamenti impulzusmomentummal ellentétben, független a részecske mozgásától).
A spin és a perdület nevek is félrevezetőek, mert arra utalnak, mintha a részecske forogna a saját tengelye körül, ahogy egy bolygó teszi. A spin valójában a részecske tulajdonságait leíró hullámfüggvény (vagy állapotfüggvény) térbeli forgatásokkal szembeni transzformációs tulajdonságait írja le. A nulla spinű részecske hullámfüggvénye például forgatás hatására nem változik.
Az egész spinű részecskéket bozonoknak nevezzük. Egy kvantumállapotban akárhány bozon lehet. Ilyen például a foton és a mezonok. A Bose–Einstein-statisztika érvényes rájuk.
A feles spinű részecskéket fermionoknak nevezzük. Ezekre érvényes a Pauli-elv, azaz egy kvantumállapotban csak egy fermion lehet. Ilyen az elektron, a neutron és a proton, a leptonok és a kvarkok. A fermionok csak párosával keletkezhetnek (fermion és egy anti-fermion).

Az elektron az első felfedezett elemi részecske. Az elemi elnevezés arra utal, hogy az elektron oszthatatlan, tovább nem bontható, belső szerkezettel nem rendelkezik. A mai részecskefizika továbbra is elemi résznek tekinti az elektront, szemben a később felfedezett protonnal és neutronnal, melyek a mai álláspont szerint kvarkokból (szubelemi) részekből tevődnek össze.

A neutron tömege pontosan azonos a protonéval, de töltése nincs. A mezonsugárzást alkotó mezonok rövid élettartamú részek, amelyek tömeg szempontjából az elektron és a proton tömege közé esnek.

Szubatomi részecskék - Az atomoknál kisebb részecskék átfogó elnevezése.
Az atom közvetlen alkotórészeit: elektront, protont és neutront értünk rajta, és más részecskéket: összetett részecskéket, rezonanciákat és alaprészecskéket.
Tömegük, spinjük, töltésük és más tulajdonságaik szerint osztályozhatók.
A szubatomi részecskék vagy bozonok (erőrészecskék, más szóval kölcsönhatás-közvetítő részecskék), vagy ferminonok (anyagrészecskék).

A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást. Ide tartozik az elektron, a müon, a tau (τ) részecske és a nekik megfelelő neutrínók, valamint ezek antirészecskéi.

A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája. A részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem mutatható ki. Elektromos töltése nincs, semleges (innen a neve is, melynek jelentése olaszul ’semlegeske’), emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt.

Az atommagot alkotó proton és a neutron nem elemi részecskék, hanem még kisebb részecskékből állnak. Ezek a kvarkok. Ezen kívül elemi részecskék még a leptonok, amelyek közé az elektron és a neutrínók is tartoznak. Az összes anyag kvarkokból és leptonokból áll, közöttük négyféle kölcsönhatás léphet fel, melyeket szintén részecskék közvetítenek

A körülöttünk álló világot döntő részben az u és a d kvark, valamint az elektron (e-) építi fel. A proton például két u és egy d kvarkból áll, a neutron két d és egy u kvarkból.

A részecskék között négyféle kölcsönhatást ismerünk. Ezek egyre csökkenő erősséggel:

· erős kölcsönhatás: a kvarkok között hat, a hadronokat és az atommagokat tartja össze.

· elektromágneses kölcsönhatás: az elektromos töltéssel rendelkező részecskék között hat,

· gyenge kölcsönhatás: az atommagok radioaktivitása ennek következménye,

· gravitáció: minden, energiával rendelkező fizikai tér között hat.

A részecskéket spinjük (saját impulzusmomentumuk) alapján két lényegesen különböző tulajdonságú csoportba sorolhatjuk.

·           Az egyik csoport az egész spinű bozonoké (például mezonok, kölcsönhatást közvetítő részecskék).

·           A másik csoport a félegész spinű fermionoké (például kvarkok, leptonok, barionok).

A kvarkokat csak kötött állapotaikban, a hadronok belsejében, közvetve figyelhetjük meg. Kétféle hadron létezik:

·           három kvark alkotja a legegyszerűbb barionokat (három antikvark az antibarionokat),

·           egy kvark és egy antikvark alkotja a legegyszerűbb mezonokat.

Barion például a proton és a neutron, mezon például a pion.

A barionok – mint az atommagot alkotó protonok és neutronok – három, erős kölcsönhatással összetartott elemi részecskéből, kvarkból épülnek.

Különböző kvarkok léteznek:

  • vannak felkvarkok (u-kvarkok/up quark),
  • lekvarkok (d-kvark/down quark),
  • továbbá megkülönböztetnek furcsa kvarkokat (s-kvark/strange quark),
  • alap-kvarkokat (b-kvark/ bottom quark),
  • más néven szépséges kvarkokat (beauty quark) is.

Az Xi_b és az Xi_b* barionokat a kvarkmodell jósolta meg, ám létükre az első bizonyítékokat a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) egyik detektorán, az LHCb-én 2011-2012-ben végzett kísérletek során összegyűjtött adatok elemzésével találták. Egy rokonbariont, (Xi_b*0) az LHC másik detektorán, a CMS-kísérlet keretében észleltek 2012-ben. Mindkét új barion egy szépséges (b), továbbá egy furcsa (s) és egy lekvarkot (d) tartalmaz. A nehézsúlyú b-kvarkoknak köszönhetően tömegük a proton tömegének a hatszorosa. http://www.innoportal.hu/ket-uj-szubatomi-reszecsket-fedeztek-fel-a-cern-ben

Antirészecskék
Minden részecskének (az összes leptonnak, kvarknak és a kvarkokból felépülő részecskéknek) van olyan párja, amelynek az összes töltésjellegű kvantumszáma (például elektromos töltése, barionszáma és leptonszáma) ellentétes, de a tömege azonos a részecskéével. Ezeket hívjuk antirészecskéknek. Az elektron anti-párja a pozitron. Vannak olyan részecskék is, amiknek a sajátmaguk antirészecskéi (például foton, Z-bozon, semleges mezonok egy része), ezeket valódi semleges részecskéknek hívjuk.

Az ötlet, miszerint az anyag elemi alkotórészekből tevődik össze, legalább az i. e. 6. századig megy vissza. Az atomizmus filozófiai tanát ókori görög filozófusok hirdették, mint Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz. Bár Newton a 17. században arra gondolt, hogy az anyag apró részecskékből áll, csak Dalton jelentette ki formálisan 1802-ben, hogy minden anyagot apró atomok építenek fel.

J.J. Thomson munkássága az 1897-ben megalapozta azt a nézetet, hogy az atomok nem oszthatatlan elemi részek, hanem könnyű elektronokból és egyéb nehezebb alkotórészekből állnak. Thomson atommodellje szerint az apró elektronok úgy ülnek egy nagy tömegű és kiterjedésű masszában, mint szilvadarabok egy nagy pudingban. Rutherford kísérlete 1911-ben azonban kimutatta, hogy az atom tömegének nagy része egy nagyon kicsi atommagba koncentrálódik. Eleinte úgy gondolták, hogy az atommag nagy tömegű protonokból és a magba zárt elektronokból áll. Ez magyarázta volna a rendszám eltérését a tömegszámtól. Később azonban úgy gondolták, hogy a protonok mellett a hozzájuk hasonlóan nagy tömegű semleges neutronok találhatók a magban, amiket Chadwick 1932-ben fedezett fel.

Az 1950-es és 1960-as években azután zavarbaejtően sokféle részecskét fedeztek fel különböző kísérletekben.

Az 1970-es években azután a standard modellnek meglehetősen kis számú alapvető részecskéből sikerült felépítenie a már ismert sok részecskét.

Standard Modell - Az elemi részecskék fizikájának jelenlegi legjobb leírását a részecskefizika standard modellje nyújtja. Ezek szerint az alapvető kölcsönhatásokat (erős, elektromágneses és gyenge; a gravitáció nincs a modellben) bozonok közvetítik, az úgynevezett „mértékbozonok”: foton, W-, W+, Z bozonok és a 8-féle gluon. Ezen kívül 12 alapvető ún. anyagi részecske (az antirészecskék és a kvarkok színeinek figyelembevétele nélkül), építi fel az anyagot. Végül az elmélet jósol egy még fel nem fedezett részecskét, a Higgs-bozont, ami tömeget ad a modell többi részecskéjének. http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9szecskefizika#Az_elemi_r.C3.A9szecsk.C3.A9k_csal.C3.A1djai

Az erős kölcsönhatás egyike a természet alapvető kölcsönhatásainak, a legerősebb közülük. Közvetítőrészecskéi a gluonok, a kvarkok, antikvarkok és maguk a gluonok között is hat.
Ernest Rutherford 1911-es kísérletében kimutatta egy kis méretű nagy tömegű atommag létezését az atomok belsejében. Eleinte úgy gondolták, hogy a mag protonokból és elektronokból áll – ezzel azonban nem lehetett megmagyarázni az atommagok nagy stabilitását –, mígnem James Chadwick 1932-ben a neutron felfedezésével be nem bizonyította, hogy töltött protonokból és semleges neutronokból. A magban tehát csak pozitív töltések voltak, fel kellett hát tételezni egy új erős kölcsönhatást a nukleonok – protonok és neutronok – között, ami képes legyőzni a protonok elektromos taszítását.
Ekkoriban a protonokat, neutronokat, majd a később felfedezett egyre több hadront még valódi elemi részecskének, azaz alapvető részecskéknek gondolták, ezért a köztük ható erőket gondolták az elsődleges erős kölcsönhatásnak, s nem csak maradék kölcsönhatásnak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Er%C5%91s_k%C3%B6lcs%C3%B6nhat%C3%A1s
Erős kölcsönhatás (magerő):az atommagon belül érvényesülő összetartó erő.
•nagy intenzitású
•rövid hatótávolságú (10-15m-es)
•töltésfüggetlen

A proton (görög πρῶτον (protos) jelentése ős, első) egy szubatomi részecske, jele p vagy p+. Töltése egységnyi pozitív elemi töltés. Minden atom magjában jelen van egy vagy több proton. Az atomban lévő protonok száma – azaz a rendszám – határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez a rendszerezésük alapja. A proton nevet Ernest Rutherford adta a hidrogén atommagnak 1920-ban, mert az azt megelőző években ő fedezte fel, hogy a hidrogén atommag (az ismert legkönnyebb atommag) kinyerhető nitrogén atommagokból ütköztetés útján; és így feltételezhető volt, hogy egy alapvető részecske, amely építőeleme a nitrogénnek, és minden egyéb nehezebb atommagnak is. A modern részecskefizika standard modelljében a proton egy kvarkokból álló hadron. Azt megelőzően, hogy a modell konszenzusra talált a fizikus közösségben, a protont elemi részecskének tartották.
A modern vélekedés szerint a proton három kvarkból áll: két up kvarkból és egy down kvarkból.
A kvarkok nyugalmi tömegéről azt gondolják, hogy a proton tömegének mindössze 1%-át adják. A fennmaradó tömeget a kvarkok kinetikus energiája és az azokat összekapcsoló gluon mezők energiája adja.
Mivel a proton nem elemi részecske, ezért fizikai mérettel rendelkezik – habár ez nem tökéletesen definiált, mert a proton felszíne kissé „elmosódott” amiatt, hogy a proton felületét meghatározó erőhatások nem érnek hirtelen véget. A proton körülbelül 1,6-1,7 femtométer átmérőjű. http://hu.wikipedia.org/wiki/Proton

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.
Az elektron a legkönnyebb véges tömegű elemi részecske, antianyagbeli párja a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban ellentétes töltésű. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik.
Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Egy atomon belül az elektronok szabályosan elrendezett pályákon mozognak a mag körül, a mag és az elektronok közti vonzás legyőzi az elektronok közt fellépő taszító hatást. Az elektron pályák koncentrikus héjakba rendeződnek, és a magtól kifelé haladva egyre több az alhéj. A magtól való távolságtól függően a héjakban lévő elektronok kötése egyre lazább. Az elektronok elrendeződése meghatározza az atom méretét, és hatással van arra, hogy reagál más atomokra, részecskékre és az elektromágneses sugárzásra. Az elektron az első felfedezett elemi részecske. Az elemi elnevezés arra utal, hogy az elektron oszthatatlan, tovább nem bontható, belső szerkezettel nem rendelkezik. A mai részecskefizika továbbra is elemi résznek tekinti az elektront, szemben a később felfedezett protonnal és neutronnal, melyek a mai álláspont szerint kvarkokból (szubelemi) részekből tevődnek össze.
Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát. http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektron

1937 Szent-Gyögyi Albert munkásságát orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint.

,,Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat követsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, céljaidat kivéve.”

,,Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

,,A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira.”

,,Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” - Szent-Gyögyi Albert

 

 

(Molnár József)

 

(mj)