Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stressz ellen 2

Pánikbetegség

Egy érdekes dolog a pánikbetegségről: Lehet, hogy a legtöbb pánikroham mögött az áll, hogy nagyon ráhangolódnak a tömeget alkotó emberek rezgésszámára, energiáira a rosszulléttel küszködők. Azért lesznek pánikbetegek, mert átveszik mások érzelmeit, a fájdalmat, a kétségbe esést, a szomorúságot, a rettegést, és persze az örömöt is, csak a sok negatív energia elnyomja a pozitív erőket. Nem tudják azonosítani az érzéseiket, így nincsenek tisztában vele, hogy ezt a szorongást nem ők gerjesztik, csupán rájuk ragad – mondta el Uza Gitta. Az a legjobb megoldás, ha egy tapasztaltabb médiumtól megtanulják kezelni képességüket, és többé nem kell félniük a pánikrohamoktól.

Forrás: http://www.rtlbulvar.hu/cikk/174115

 

Pánikbetegség

A pánikbetegség nem új kór. Már Rousseau is leírt magán pániktüneteket. Hippokratész is ismerte a bajt. Freud is foglalkozott vele. A tünetek évszázadok óta ismertek, de csak az 1980-as évektől nevezik pánikbetegségnek.

A pánikroham nem jelent pánikbetegséget. Pánikroham a lakosság 10 %-át érinti, pánikbetegsége 2-3 %-nak van.

Pánikrohama az emberek többségének legalább egyszer van életében, de ez nem jelenti, hogy a betegség kialakul. A tünetek súlyossága is változó, a rohamok lehet, hogy csak olykor-olykor jönnek elő, másoknál gyakoriak és egyre súlyosabbak. Korlátok közé szorítják a betegek, akik kerülik a társaságot, néha a lakásból se szívesen lépnek ki. A betegség előfordulása a két nemnél nem azonos, kétszer több a pánikbeteg nõ a férfiakhoz viszonyítva, de utóbbiak azok, akik hamarabb fordulnak orvoshoz.

A pánikrohamok, ha egyszer ismétlődni kezdenek, éveken vagy évtizedeken át gyötrik az embert, kiszámíthatatlanul, váratlanul jelentkeznek, hol napjában többször, hol több hónapos szünetekkel. Az idõ múlásával a rohamok szelídülnek, de csak azért, mert a beteg megszokja őket, megpróbálja hozzájuk igazítani az életét. Minden olyan helyzetet elkerül, ami kiválthatja a rohamot. Kezelés nélkül a pánikbetegek túlnyomó többségénél különféle fóbiák is kialakulnak, illetve egyharmaduk előbb-utóbb depresszióssá válik

A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz, szív szaporában és erőteljesebben dobog, gyorsul a légzés stb. Ezek újabb félreértelmezéséhez vezetnek míg végül beindul egy önmagát erősítő káros kör, amely pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. Ugyanis a szapora felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális széndioxid-szintre szükségünk van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllélegzünk, csökken a vérben a szabadon keringő kalcium szintje, ami fokozza az idegek és az izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat fokozott adrenalin termeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, a légszomjat, a remegést, az izzadást, a zsibbadást, a szédülést stb.

Veszély esetén a félelem, szorongás az idegrendszer természetes, sőt életmentő reakciója. Eredetileg arra szolgált, hogy képesek legyünk vészhelyzetekben nagyobb teljesítményt nyújtani. A vészcsengő az agytörzsben szólal meg elsőként, majd beindul a láncreakció. Az eredmény: gyorsuló szívverés, táguló erek és fokozott ingerlékenység az izmokban, táguló szembogár, gyorsuló légzés, hirtelen megnőtt oxigénhiány, fokozott anyagcsere, fokozódó izzadás. Az agyban minden más tevékenység gátlódik, csupán egyetlen fenyegető érzés marad. A pánikbetegség nem más, mint ugyanez az agyi reakció csak éppen katasztrófa nélkül. Persze minden ember érzékenysége más, van, aki egy vérvételtől is bepánikol, van, aki egy égõ házban is higgadtan tud cselekedni.

A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése.

- Sajnos a betegek nagy része (60-80%-uk) nem kap megfelelő kezelést. Pedig megfelelő kezeléssel (ami elsősorban antidepresszánsok szedéséből és viselkedésterápiából áll) a betegek állapota javítható, míg a kezelés nélküli pánikbetegség súlyosan rontja a páciensek életminőségét. A pácienssel folytatott beszélgetés során fény derülhet a kiváltó okokra: családi vagy munkahelyi problémák, anyagi gondok, esetleg az egyedül élők félelme, de kiválthatja a jelenséget a túlhajszolt életvitel is. Ennek megoldása sokszor csak pszichológus, pszichiáter segítségével érhető el, vagy az életmódbeli változások hozzák meg a kívánt eredményt.-

Az ún. kognatív-viselkedésterápia egyik legfontosabb célja éppen az, hogy segítsen az automatikus gondolatok felismerésében, és megtanítsa a beteget arra, hogy testi panaszok esetén más, hasonlóan elfogadható, de jóval kevésbé fenyegető értelmezési lehetőségeket találjon. A másik fontos dolog célja a terápiának a lassú, kontrolállt légzés megtanítása, mivel ezzel megelőzhető az öngerjesztő kóros kór beindulása.

A pánikbetegség gyógyszerrel, pszichoterápiával, legeredményesebben pedig a kettő kombinációjával kezelhető.

A pszichoterápiás módszer, mely a kognitív viselkedésterápia alapján úgy működik, hogy a beteg a félt helyzeteket újra és újra átéli egy segítő jelenlétében, és a megtanult légzéstechnikát és relaxációt alkalmazva megpróbál úrrá lenni a rátörő félelmen. A terápia része, hogy a légzéstechnikát mindennap gyakorolni kell. Először nyugalomban, majd járás közben és végül azon a helyen, amelyhez félelmünk kapcsolódik.

A gyógyszerek antidepresszánsok, melyek a szerotonin rendszerre hatnak és úgy működnek, hogy a vészjelző berendezésünket érzéketlenebbé teszik. Fontos tudni, hogy ezek a szerek a kezelés első napjaiban nemhogy javítanák, néha átmenetileg még rontják is a beteg állapotát. Ugyanis ezek a gyógyszerek meggátolják a szerotonin felszívódását a sejtekbe, tehát több szerotonin marad szabadon ez a szokottnál is jobban izgatja a pánikbetegek receptorait. A gyógyuláshoz éppen az kell, hogy a fokozott "kínálat" lecsökkentse ezeknek a receptoroknak az érzékenységét. A gyógyszer szedésekor a hatás általában 46 hét múlva érezhető, és legalább fél évig kell rendszeresen szedni a készítményeket.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy pusztán gyógyszertől kevés beteg gyógyul meg véglegesen, hiszen a tévhiedelmek, a berögződött elkerülő viselkedések nem szűnnek meg semmilyen gyógyszer hatására, a két módszer kombinálása a legjobb.

Forrás: Patika magazin

 http://www.vital.hu/themes/psyc/panik2.htm

http://www.vital.hu/themes/psyc/panik1.htm?page=0%2C1

 

Légzéskontroll

A kezelés lényege abból érthető meg: a pánikroham során jelentkező tünetek jórészét az okozza, hogy a roham során kialakuló hipervintilláció miatt a vérben felszaporodik az oxigén, és lecsökken a széndioxid. Ennek hatására a testben átmeneti érszűkületek alakulnak ki, ezzel magyarázhatók a pániktünetek. Így a légzéskontrol kezelés során arra törekszünk, hogy ellassítsuk a légzést, helyreállítva ezzel az oxigén/széndioxid arányt. A légzéskontrol kezelés épít arra a fiziológiai jelenségre is, hogy az elnyújtott kilégzés fokozza az ellazulást, ami a szorongás ellen dolgozik. A módszer hatásosabb, ha a hasilégzéssel együtt gyakoroljuk.

A legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk. A relaxáció (és a hipnózis) egyik lényeges hatóeleme, hogy amit elképzelünk, azt a testünk meg is valósíthatja. Relaxációban a beteg a terapeuta segítségével elsajátítja azt a képességet, hogy képzeleti képek, magában kimondott szavak segítségével képes legyen az izmok ellazulását előidézni testében. Erre két módszer van, a progresszív relaxáció, melyben először megfeszítjük az izmainkat, így mikor ellazulnak jobban lehet érezni a különbséget. A másik módszer az autogén tréning, amelyben az izomellazulást a végtagok és a test elnehezülésének elképzelésével érjük el. Természetesen ezen technikák által a szívritmust, vérnyomást, légzést és egyéb testi funkciókat is befolyásolhatjuk, kellő gyakorlás után.

A légzéskontroll és a relaxáció mindenki számára hasznos lehet, megtanulásukkal és alkalmazásukkal csökkenthetők a stresszhelyzetek, a pánikrohamok kezelhetők. A gyógyszertárak szerepe itt előtérbe kerülhet, hiszen relaxációs kazettákat ajánlhatnak, melyek segítségével az önbizalom növelhető, a stresszhelyzetek könnyebben elviselhetőek. Az erősebb nyugtatók recept nélkül nem kaphatóak. A gyengébb, gyógynövényes készítmények ajánlása nem baj ugyan, de fel kell hívni a beteg figyelmét, hogy az orvossal való beszélgetés sokat segíthet.

Forrás: http://www.vital.hu/themes/psyc/panik1.htm?page=0%2C1

 

Depresszió - Figyelje a teste jelzéseit

Az őszi időszakkedvez a depressziónak: a hőmérséklet és a napos órák számának csökkenésével nő a depressziósok száma.

A depresszió az elme és a test betegsége. Hagyományos tünetei: lehangoltság, szorongás és vegetatív tünetek pl. alvászavar. De testi tüneteket és fájdalmakat is okozhat. A depresszió kialakulásában különböző agyi pályák zavart működését feltételezik, melyet bizonyos ingerületátvivő anyagok pl. szerotonin, noradrenalin hiánya okozhat. A legújabb kutatások szerint pont ezek az anyagok szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában is. Leginkább: nyaki fájdalmak, fejfájás, derék- és hátfájás, hasi fájdalom, izületi fájdalmak. Amerikai kutatók kimutatták, hogy alapellátásban a depressziós betegek 80%-a valamilyen testi tünettel jelentkezik, és sajnos sok orvos nem veszi figyelembe, hogy ezek a depresszió tünetei is lehetnek. Főleg ha fáradtság, energia hiány és testi fájdalomra panaszkodik érzelmi és vegetatív tünetek nélkül. Ma már elfogadott irányelv, hogy a depressziós betegek kezelésében valamennyi tünetet meg kell szüntetni ahhoz, hogy elérje a teljes felépülést.

 

Tudósok azt feltételezik, hogy a lehangoltság bizonyos formái a testazonos melatonin hormon fényhiány okozta túltermelődésével hozhatók összefüggésbe. A komor évszakban bekövetkező lelki zavarok ellensúlyozására ezért az egyik legelterjedtebb módszer a fényterápia. Egy speciális fényforrás meghatározott ideig tartó nézésével mérsékelhető többek között a melatonin képződése.

A téli depressziós epizódokban szenvedő betegek 70-80 %-a jól reagál fényterápiára.

Ajánlott: www.depresszio.hu

 

A teljes spektrumú fényt évek óta alkalmazzák terápiás céllal

Évente kb. 200 millióan élik át az úgynevezett „téli depressziót”. Ez azonban gyógyítható illetve megelőzhető a teljes spektrumú fény segítségével.
Ha kihasználjuk a fény idegrendszerre gyakorolt jótékony hatását, javíthatunk az alvás és az ébrenlét ritmusán is. Forrás:

http://www.fenyterapia.hu/hu/erdekes+es+hasznos/fenyforras+hatasa+a+gyogyaszatban/a+teljes+spektrumu+fenyt+evek+ota+alkalmazzak+terapias+cellal.html

 

Kb. 20 éves korig a szemlencsék több kék fényt eresztenek a retinára - ezért a gyerekek több kéket, lilát, és indigókéket látnak. Erről a kék fényről, az ég kékjéről kiderült, hogy hathatósan szabályozza a szervezet 24 órás természetes ciklusát. A fény mennyisége befolyásolja az ember kedélyállapotát és teljesítményét. Forrás: Reader’s Digest

 

Abban az esetben is ajánlatos az alma fogyasztása, amikor föllép a depresszió.

 

A banán és csoki mértékletes fogyasztásával elkerülhető a téli depresszió - állítják táplálkozástudományi szakemberek.

A szerotonint jó hangulat vagy boldogsághormonnak is szokás nevezni, mert ha megfelelő mennyiségben képződik a szervezetben, kellemes hangulatot okoz és az egyén kipihentnek, kiegyensúlyozottnak érzi magát.

Ha a szerotonin szint alacsony, akkor viszont a hangulat is romlani kezd és hajlamos az ember ilyenkor sötéten látni a világot. Ha a szervezetben ez a hírvivő anyag hosszú ideig nincs jelen, belső nyugtalanság, szorongás és depresszió alakulhat ki. De csak mértékkel.

A megfelelő agyi szerotonin szint eléréséhez csak egyik eszköz a helyes táplálkozás, a depresszió elkerüléséhez vagy mérsékléséhez nélkülözhetetlen a télen nagy kincsnek számító napfény is.

Az akut depresszióhoz hasonlóan a téli depresszió is kezelhető gyógyszerekkel, vagy pszichoterápiával. Valamint a fényterápia mellett jót tehet a friss levegő és a mozgás is.

A szürke téli hónapokban gyakran jelentkező levertség leküzdéséből Ön is kiveheti a részét: a kellemetlen időjárás ellenére se mondjon le a napi sétáról a friss levegőn, lehetőleg nappali fényben.
Lazító gyakorlatok, mint az autogén tréning vagy a jóga szintén segítenek legyőzni a rossz hangulatot, ingerlékenységet és idegességet. Ne húzódjon vissza környezetétől, keresse családja és barátai társaságát. Ne szégyellje megosztani problémáját orvosával, biztosan megértésre talál.

Források: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiea/0/18040/1 és www.mti.hu

Ajánlott: http://www.zoldello.hu/index.php?art_id=35&id=hirek&nyelv=hun

 

Egy brit kutatás szerint, ha a depressziós betegek delfinekkel úsznak és játszanak, állapotuk jelentősen javul.

A természetkedvelők már régóta hangoztatják, hogy az állatokkal történő érintkezés lecsillapítja a zavart elmét, ám ezt a tudományos világ eddig figyelmen kívül hagyta. A biofília támogatói szerint vonzódásunk a természethez öröklött emberi tulajdonság. Ezen vonzódás megzavarása viszont megbontja az egyensúlyt így károsíthatja pszichológiai egészségünket.

Forrás: www.hirado.hu

 

Kiderült a szurkolók kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobb az önértékelésük mint a nem szurkolóknak. Forrás: Reader’s Digest

 

Kialvatlanság depresszióhoz vezet.

 

Állattartás depresszió, feszültség ellen, csökkenti a vérnyomást. Pl. akváriumi halak megnyugtat.

 

Séta - Depresszióra 10 hónap után hat

Nagyon hatásos, jobb 10 hónap múlva megszabadulni, mint soha.

 

Aerob mozgás - Depresszió ellen aerob mozgás.

Pl. Futó és szobakerékpárral 47%-kal csökken a depresszió ez megegyezik az antidepresszánsok hatásfokával.

De számottevő javulás a heti 3 óránál volt, heti 80 percnél nem volt javulás.

Valószínűleg azért hatásos mert emelkedik a szerotonin és más hangulatot kedvezően befolyásoló vegyületek szintje.

Forrás: Reader’s Digest

 

Depresszióra a pszichoterápia (mely a gondolkodásért felelős agyi területekre hat) és a gyógyszerek (mely erőnlét, alvás, és étvágyra hat pozitívan) együttes kombinációja a leghatásosabb. Forrás: Reader’s Digest

 

Mai, depressziós emberekkel teli világunkban naponta legalább egyszer (de inkább többször) próbáljunk néhány percre ellazulni. Ha pihentetjük idegeinket, mindjárt szebbnek látjuk a világot. Ez jókedvre hangol, vonzóbb lesz a kisugárzásunk, és talán sikeresebbek is leszünk.

 

Pozitív gondolkodó-jobban irányítja az életét, erősíti az immunrendszerét, mivel a gondolatok erősen befolyásolják a hangulatot. Aki optimista hatékonyabb tervei megvalósításában, és stresszhormon szintje is alacsonyabb.

A védekező pesszimista azért tudja jól megoldani problémáit, mert a dolgok rossz kimenetelével is számol és reális képe van saját gyengeségeiről jobb összelfogadás, önbecsülés.

 

Kedvezően hat az ember általános közérzetére és egészségére, ha valakiről gondoskodnia kell. A háziállatok gazdái ritkábban mennek orvoshoz, alacsonyabb a vérnyomásuk, jobban alszanak mint azok akik egyedül élnek.

 

Aki legalább napi 15 percet nevet, eltünteti a stresszt, csökkenti a vérnyomást, s erősíti az immunrendszert.

 

Stressz, idegesség ellen már 5 perc nyugodt ki és belélegzés javítja az állapotot.

 

Stratégiák az önuralom visszanyerésére.

Először önvizsgálat. Ülve, becsukott szemmel, ellazított izmokkal újra átélni az eseményt, amikor jött az érzés. Így megtanuljuk mikor jön az a az érzés és feltudunk készülni. Tanácsos profitálnunk a nyugalom perceiből és ezt felhasználni. Pl. ha felszólalunk el kell képzelni, hogy nyugodtak vagyunk és minden jó lesz, így megakadályozzuk a régi reflexek újra felbukkanását. Hasznos lehet az izgulékonyság legyőzésére ha a légzésünkre koncentrálunk, és gyakoroljuk a hasi légzést, ami különösen célravezető, ha nem akarjuk, hogy az érzelmi hullámok parttalanul áramoljanak, elöntsenek minket.

 

Lecsendesedés

Itt az ideje megtanulnod, hogyan érheted el a belső csendet egy kis gyakorlással.

Lazulj el, figyelj befele.

Figyelj a gondolataidra. Minden megjelenő gondolatodat tudatosítsd, de ne ragadj bele! Engedd el, hadd menjen éppen úgy, ahogyan jött.


Test ellazítás

A relaxációs gyakorlatok közül ez a legegyszerűbb és sokszor a leghatékonyabb is!

Ha erőltetjük, biztosan nem megy!

Az izomzat ellazítása nem parancsszóra történik, hanem oly módon, hogy a lazításnak megfelelő érzésre, például a nehézségérzetre koncentrálunk. Ha eljutunk a nehézségérzet kellemes pillanatáig, fáradtnak és álmosnak érezzük magunkat. A nehézségérzet-gyakorlatot éppen ezért előszeretettel alkalmazzák az elalvás megkönnyítésére. Ekkor nem az alvásra kell összpontosítanunk, hanem a nehézségérzet-gyakorlatra. Paradox módon amint alvásra gondolunk, megakadályozzuk az elalvást. Bizonyos varázsigék, mint a: "Most el akarok aludni, el akarok aludni!" inkább éberebbé tesznek, mint fáradtabbá.

Forrás: Internet

 

Pszichoanalízis, mint terápia

Pszichoanalízisen elsősorban lélektani gyógyító eljárást, terápiát értünk. A pszichoanalízis arra a felismerésre épül, hogy az érzelmeket, viselkedést meghatározó belső lélektani tényezők rendszerint nem hozzáférhetőek a közvetlen és tudatos megfigyelés számára. A pszichoanalízis e folyamatokat tudattalannak nevezi. Gyakran ezek felelősek a lelki problémákért, és az emberi élet szinte bármely területén, változatos formában megjelenhetnek:

-tartós boldogtalanság

-lelki eredetű, ún. "pszichoszomatikus" tünetek

-szorongás

-nehézségek a munkavégzés-, vagy az érzelmi kapcsolatok terén

-önértékelési zavarok

-hangulati és érzelmi zavarok

A pszichoanalízis arra törekszik, hogy láthatóvá tegye a tudattalan tényezők meghatározó szerepét fontos kapcsolatainkban, és viselkedésünk egyes elemeiben. Ezek megismerése és feldolgozása csökkenti a rejtett belső folyamatoknak való kiszolgáltatottságot, és megfelelő szabadságot biztosít azon változáshoz, amelyet a páciens szükségesnek tart saját életében. Mindez segítséget nyújt az élet követelményeihez való jobb alkalmazkodásban.

Mi történik a pszichoanalízis során?

Az analízis a páciens és a terapeuta együttműködésére épülő közös munka, amely ún. "terápiás kapcsolat" keretében folyik. A terápiás folyamat lépései hozzásegítik a pácienst konfliktusai és problémái rejtett tényezőinek felismeréséhez. Ezt a folyamatot nevezik feltárásnak, és ezért sorolják a pszichoanalízist a feltáró terápiák közé. Mindez nem csupán értelmi folyamat; a terápiás kapcsolat történéseinek elemzését és feldolgozását sok érzelmi, élményszerű tapasztalat is kíséri.

A pszichoanalitikus helyzetre jellemző, hogy klasszikus pszichoanalízisben a páciens 3-5 alkalommal jár terápiás órákra, díványon fekszik és arra törekszik, hogy lehetőleg mindent kimondjon szabadon, ami eszébe jut. A terapeuta dolga, hogy segítsen tisztázni az összefüggéseket, és rálátást biztosítson a belső lelki folyamatokra. Mindez értelmezések formájában történik. A terapeuta észrevételei közül csak azok válnak érvényes és hatékony értelmezéssé, amelyben a páciens és az analitikus egyetért. Ezért a megértés folyamata fokozatosan, lépésről-lépésre halad. A terápiás helyzetben fokozatosan megjelennek, a páciens viselkedésének, életvezetésének, kapcsolatai sorsának ismétlődő elemei.

Vagyis a pszichoanalízis a páciens és a pszichoanalitikus közös munkája, ezért feltétlenül szükséges a páciens aktív részvétele. A páciens és az analitikus közös erőfeszítése arra irányul, hogy több örömhöz juttassa a pácienset, energiablokádjai feloldódjanak, és az öröm és elégedettség felé induljon el, valamint kapcsolataiban és céljaiban sikeresebb legyen.

A pszichoanalízist Sigmund Freud alapította. Forrás: http://www.psychoanalysis.hu/Pszichoanal%C3%ADzis/tabid/122/Default.aspx

 

Gyomor - Az agy után a legtöbb idegsejt itt van, ezek szabályozzák az emésztést de az érzékelt benyomásokra is reagálnak a pszichénk is kapcsolódik hozzá. A gyomor és a has a jó fizikai közérzet (egyik) központja. Ha a gyomrunknak jó, jó nekünk, lelkünknek is jó. Szerotonin az agyban jó érzést kelt a gyomorban hoz létre apró mozgást ez a kellemes bizsergető érzést.

Jó hatással van rá a burgonya, alma, szilva, körte szorbit tartalma segíti a bélműködést.

Ha fáj rá tesszük a kezünket. A kéz melege felmelegíti a ködök feletti idegfonalat. Ez nyugtató és feszültségoldó.

Fárasztó nap után tegyen rá melegvizes palackot.

Forrás: Reader’s Digest, Kiskegyed

 

Forró vizes tömlő nem csak megnyugtat, de a fájdalmak esetén is jó.

 

Stressz ellen

1.     A stressz, idegesség lehorgassza a fejet és meggörnyíti a hátat. Ezért az ellenrétéért, emeld meg az állad, húzd kicsit be a hasad és előre a mellkast.

2.     Aki teljesen ellazult nem tud idegeskedni.

3.     A bőr érintése legyen nyomás, karmolás, gyúrás, segít lebontani a streszhormonokat.

4.     Idegfeszültség ellen datolya, mogyoró, mazsola.

5.     A stressz fehérje fogyasztó ezért kell extra fehérje.

6.     Kálium stresszoldó.

7.     Magnézium feszültségoldó, energiaszabályozó.

8.     Relaxációs izomlazítás.

 

Németországban a leggyakrabban felírt antidepresszáns az orbáncfű (hypericum-kivonat), és egyre nagyobb népszerűségre tesz szert Észak-Amerikában is. Már a középkor orvosai is ismerték az orbáncfű lélekre gyakorolt pozitív hatását, ezért nevezték a "fény gyógynövényének" vagy a "lélek napsugarának". Ma már tudjuk, hogy ezt a kedvező hatást az orbáncfű hatóanyagai fejtik ki.

Források: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiea/0/18040/1

http://www.harmonet.hu/cikk.php?rovat=245&alrovat=249&cikkid=517

Vidító növények

Citromfű: jó túlingerelt állapotban, mert kiegyensúlyozottá tesz. Lehetővé teszi, hogy derűsen, nyugodtan szemlélve, kedvező színben lássuk a világot.

Idegesség, álmatlanság ellen is kiváló, mert hatékony nyugtató, feszültség- és szorongásoldó.

Hársfavirág - Idegrendszeri hatás: feszültségoldó, nyugtató.

Kamilla - Idegrendszer: nyugtat, oldja a stresszt, mérsékeli a depressziót, az álmatlanságot, a feszültséget. Segít az elengedésben, jótékonyan hat a hiperaktív gyerekeknél is. Eloszlatja a szorongást, mérsékeli az aggódást, idegességet, túlérzékenységet.

Levendula - Idegrendszer: feszültségoldó, nyugtató, segít áthangolni a pozitív gondolkodásra, alkalmas a migrén és az ideges fejfájások leküzdésére is, jelentősen csökkenti a fáradtságot. Mérsékeli a depressziót, segít az álmatlanság, a túlérzékenység, a mélabú, a hirtelen hangulatváltozások, az idegesség és a feszültség felszámolásában. Oldja a félelmet, csökkenti az agressziót, valamint az aggályoskodást. Visszaállítja a lelki egyensúlyt, kitisztítja az elmét, ellazít, és támogatja a testi-lelki jó közérzet fenntartását.

Matetea - Az indiánok szerint yerba maté növeli a testi erőt, segít a nehézségek elviselésében. Növeli a szív oxigénnel való ellátottságát, főleg stressz vagy testedzés idején.

Idegrendszer: serkenti a fáradt idegrendszert, illetve megnyugtatja a túl izgatottat, a koncentrálókészséget növeli, csökkenti az idegességre, izgalomra és aggódásra való hajlamot, a szellemi és a fizikai fáradtságot. Remek hangulatjavító.

Orbáncfű - Idegrendszer: nyugtató és enyhe depresszióellenes, hangulatjavító, segíti a békés alvást. Melankólia, depresszió, stressz, szorongás, migrén, neurovegetatív zavarok esetén kiváló. Mióta kiderült, hogy enyhíti a depressziót, vegetatív labilitást és a stresszreakciók, illetve alvászavarok ellen is jó hatással van, gyakran alkalmazzák. Az orbáncfű nyugtató- és altatóteák alkotója, Főleg a szorongás és stressz kiváltotta immungyengeség megelőzésében és kiegészítésére ajánlott. Figyelem! Fényérzékeny emberek kerüljék használatát, napra nem szabad menni, se antidepresszánsot szedni vele.

Források közt: http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/endocrine/anatomy_function_endocrine?article_hid=60726

http://www.medichelp.hu/gyogynoveny.htm

http://www.gyogynovenypatika.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=132375

 

A savtúltengés illetve stressz legjobb ellenszere pedig a csalán, amit főzeléknek vagy teának elkészítve fogyaszthatnak.