Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pedagógia 2 - Humanizmus

Humanista pedagógia

 

Humanizmus:

—A 14-16. században a haladó polgárság emberközpontú világnézete

—Példaképe: a perfecta humanitas (a tökéletes személyiség, a testi és lelki harmónia)

—A görög és római (antik) kultúra felfedezése, az antikvitás szellemiségének felélesztése

—Petrarca és Boccaccio által alapított szellemi(irodalmi) irányzat

—Jellemzi a skolasztikus hagyományoktól való elfordulás, a skolasztika bírálata

—Cél: a sokoldalú ember, személyiség fejlesztése

—Emberhez méltó élet

 

A humanizmus nevelési eszménye:
értelmi nevelés

 

 

—Érzelmi nevelés

—A tanulás nem gépies emlékezetbe-vésés

—Óvakodj a túl sok tanulástól! A korlátlan tudományszomj elbutít. (Montaigne)

—Fontos az önálló ítéletalkotás

—Önálló gondolkodásra nevelés, önálló kutatás, utazások szerepe, értelemfejlesztés

—„ A könyv nélkül való tudás, azaz valaminek az emlékezetünkben való rögzítése, nem tudás.”

 

Montaigne  a tanulásról, megismerésről

—„A tanuló alakítsa át a másoktól átvett ismereteket,

—tegye azokat a saját magáévá,

—tudjon önállóan ítélni, tanulása,

—neveltetése, munkája, e célt szolgálja. „

 

A nevelés egyéb területei

 

—Erkölcsi nevelés

—A  földi, a társadalmi együttélés szabályainak szerepe

—Az ember erkölcsi élete nem alárendelt az istennek

—Munkára nevelés

—Testi nevelés

—Testi erő, ügyesség fejlesztése

—A test nevelése fontos (edzettség: az utazás viszontagságainak ellensúlyozására)

—Esztétikai nevelés

—A természet és művészet szépségének felfedezése

—A szép, vonzó, kellemes környezet igénye

—Minták: az ókori műalkotások

 

Az oktatás tartalma:

—Felbomlik a hét szabad művészet (két oka: a tudományok fejlődése, az ókori kultúrák megismerése)

—Kettéválnak a humán és a reáltudományok

—A humán ismertek forrásai

—Görög, latin nyelvek

—Irodalom (klasszikusok olvasása, szép stílus)

—filozófia

—Cél: a Föld megismerése (a világ felfedezése)

 

Oktatási módszerek:

—A könyvből vett tudás helyett megfigyelés, a világ megismerése: „ Én szeretném, ha a tanítványaimnak e nagy világ lenne a tulajdonképpeni tankönyve.” (Montaigne)

—Szemléltetés

—Kirándulás, utazás: „ Az emberi értelmet a világlátás bámulatosan fejleszti.”(Montaigne)

—Tanítvány, tanuló beszélgetése

—Ismétlések, játékosság, vidámság

—A tanulók aktivizálása: „ a tanulást édessé, könnyűvé és gyönyörűséggé kell tenni a gyermek számára” (Rabelais)

 

A humanizmus gyermekszemlélete

—A humanista emberközpontú felfogást kiterjesztik a gyermekre is

—Új módszerek

—Bizalom a diákkal szemben, testi fenyítés mellőzése

—Közvetlen kapcsolat

—Diák önkormányzat

—Magánnevelés

 

Vittorino da Feltre (1378-1446)

—Magániskolája: a vidámság háza: Casa Giacosa Ferraraban

—A mantovai őrgróf gyermekeinek és a módos családok gyermekeinek iskolája

—A játékosság a fontos

—A vidám, gyermekbarát környezet

—Klasszikusok műveire alapozott új műveltség

—Janus Pannonius ír az iskoláról, amelyet sokan látogatnak külföldről

Erasmus von Rotterdam (1469-1536)

—10-14 éveseknek tananyagot dolgozott ki „A tanulás, elemzés és a magyarázat módszere” című művében

—„ A gyermek barátságos, ugyanakkor alapos oktatása, nevelése

—„ A városias magatartású gyermek” párbeszédes illemtankönyv (1590, magyarul)

—Erasmus a gyermekkor fontosságát hangsúlyozza

—„ A balgaság dicsérete”- szatirikus bírálata korának

—Az akarat szabadságának híve (vitája Lutherrel)

—Barátságban Morus Tamással (Utópia)

Erasmus a gyermekről

—A gyermek alaktalan, alkalmas a nevelésre

—Kezdetben a tanító kedvéért tanul, majd tiszteli őt a tudásáért

—Ha nem neveljük, állat marad

—Mihelyt beszélni kezd ráfogható a tudományokra

—Erkölcsösség és fegyelem

—A gyermek természeténél fogva igényli a szeretetet

 

Juan Luis Vives, 1531
„A tudományok tanítása”

—Az első didaktikai mű szerzője

—A tanításnak két szakasza van

—14 éves korig: nyelvtanulás

—15-25 között: tudományos képzés (természettudományok, földrajz, csillagászat, matematika)

—Kiemeli az anyanyelv szépségét, fontosságát

—Tapasztalati megismerés hangsúlyozása

—A tárgyi ismeretek fontossága

Vives a gyermekről

—A gyermek adottságait, képességeit, jellemét meg kell ismerni és hozzá kell szabni a tanítást

—Pszichológiai szempontok (egyéni fejlesztés)

—A próbaidőszak beiktatása: a gyermek felmérése céljából

—Különböző módszerek alkalmazása

—A testnevelés fontossága, a szabadság

—A pedagógus atyai jó barát, nem haszonért tanít, tudományszerető

 

Francois Rabelais (1490-1553)

 

—1532, művei: Gargantua és Pantagruel

—Gargantua skolasztikus neveltetésének eredménytelensége: a butaság

—Fia: Pantagruel új nevelést kap

—A tudás forrása: maga a természet

—Az új nevelő: Ponokratész a megfigyelést alkalmazza, mozgás, munka, zene, tánc,látogatás a mestereknél, a patikában, kísérletek (borfejtő automata konstruálása)

—Tökéletes szabad nevelés (magánnevelés keretein belül)

 

 

Michel de Montaigne 1533-1592

—Fő műve: „Esszék”, 1580

—Bírálja a skolasztikus iskolát, a monoton nyelvtanítást, a gondolkodás hiányát

—A tekintélyelvű pedagógia elvetése: „ A tanár mindent rostáltasson meg neveltjével.”

—Önálló elvek, álláspont kell

—A szemléltetés fontossága

 

— 

A  humanizmus jelentősége

 

—Világi műveltség

—Emberközpontúság

—Ember/gyermekközpontú pedagógia

—Szabadság

—Tudományosság

—Reneszánsz életvitel, új viselkedési kultúra, öltözködés, étkezési szokások

—Ember és természetkapcsolatának újraértelmezése

—Művészetek fejlődése

 

—Az individuum, a boldogság szerepének hangsúlyozása

—Az antik kultúra és a nemzeti nyelv jelentősége

—A tapasztalati megismerés kiemelése

—Világi élet középpontba helyezése

—A szabadság élménye (polgár/citoyen)

 

Forrás: Vincze Beatrix – Humanista pedagógia.ppt