Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Találmányok - az ipari forradalomtól napjainkig 2

2015.05.07

 

1865 Colstok (Zollstock). Anton Ullrich és Franz Ullrich találmánya
A colstok az egyik legismertebb mérőeszköz. Többnyire fából készült összehajtogatható hosszúságmérő, amely összeszegecselt kis lécdarabokból áll, amelyen centiméter  - vagy más hosszúságmérték pl. colbeosztás – van. Colstok név egy összevonás: Col (Zoll) (mértékegység) + stock (pálca).

1865 Pasteur a Francia Tudományos Akadémián bejelenti csírátlanítási módszerét (pasztőrözés)
A pasztőrözés, vagy pasztörizálás olyan élelmiszer technikai módszer, amely elsősorban a folyadék 60-90 °C közötti hirtelen, rövid idejű felmelegítésével, és azt követően gyors lehűtéssel csökkenti a benne lévő mikroorganizmusok tartalmát. A folyadékokban található mikroorganizmusok elpusztítására fejlesztette ki a francia Louis Pasteur és Claude Bernard. A sterilizációval ellentétben a pasztörizáció nem próbálja meg kiirtani az összes mikroorganizmust. Ehelyett logaritmikusan redukálja a számukat, lehetőleg olyan mennyiségre, ahol már nem képesek fertőző hatást kifejteni.
Annak, hogy a kórokozó legyengítésével védőoltást, vakcinát is előállított, a jelentősége még nagyobb. A veszettség elleni oltóanyag kifejlesztését 1881-ben kezdte meg Roux-val közösen és 1885-ben sikerült a vakcinát előállítania
1857-ben felfedezte a tejsavas erjedés mikrobáit. 1860-ban bebizonyította, hogy az élő szervezetben szerepet játszó molekulák aszimmetrikusak, s a rothadási folyamatokat a levegőből bejutó mikroorganizmusok okozzák.Megállapította, hogy a jól erjedő répalében „gömböcskék”, a „betegben” pedig kis „pálcikák” vannak. (Ez az alapja a mikrobiológiai kutatásainak.) Ezáltal arra a felismerésre jutott, hogy néhány mikroorganizmus-fajta az emberekben és az állatokban is nemkívánatos anyagokat és hatásokat hozhat létre. A kórokozó baktérium-elméletről korábban már másoknak is voltak hipotézisei (Girolamo Fracastoro, Friedrich Henle), de Pasteur igazolta számos kísérlettel és szemléltető előadással a teória helyességét.
Innen már logikusan adódott a következtetés, hogy az ártalmas baktériumok bejutását kell megakadályozni az emberi szervezetbe.
1862-ben kidolgozott egy módszert a folyékony élelmiszerek tartósításának eljárását, melyet később róla neveztek el pasztörizációnak, az italokban található mikroorganizmusokat elpusztító eljárásnak. Ehhez a kiindulási pontot az adta, amikor 1864-ben rájött, hogy a sör és a bor bomlási folyamatai megállíthatók 45-65 °C-ra való melegítéssel. Pasteur ezért fontosnak tartotta, hogy az orvosok antiszeptikus eljárásokat alkalmazzanak. Ennek hatására vezette be ezeket Joseph Lister a sebészeti gyakorlatba.
Pasteur 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet (franciául: Institut Pasteur), amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította.
1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Louis_Pasteur

1865. ,,A genetika megszületése". Gregor Mendel, szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes, a brünni Ágoston-rendi monostor apátja, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója a Brunn Natural History Societyben 1865-ben bemutatott Versuche über Pflanzenhybriden (Növényhibridizációs kísérletek) című munkájában leírta egyes borsónövények öröklődési mintázatait és felvetette, hogy azokat matematikailag is le lehetne írni. Habár nem minden jelleg mutatta a mendeli öröklődés mintázatát, a munkája azt sugallta, statisztikai szempontok alapján kell tanulmányozni az öröklődést. Azóta számos, komplexebb öröklődési formát is kimutattak.

Ő volt az első, aki a keresztezési kísérleteket olyan terjedelemben és statisztikailag értékelve végezte, hogy ezzel lehetségessé vált megállapítani a hibrid utódok különböző tulajdonságú alakjainak számát, meghatározni a különféle formatípusok nemzedékekbeli számviszonyait.
Gyermekkorában dolgozott kertészként is. 1840 és 1850 között bölcsészetet tanult az olmützi Filozófiai Intézetben. Elszegényedett, de szeretett volna tovább tanulni és a természet jelenségeit kutatni. Erre más lehetősége nem volt, mint hogy papi pályára lépjen; huszonegy évesen, a brnói Szent Tamás-kolostorban belépett az Ágoston-rendbe.
1844 és 1848 között teológiát és mezőgazdaságot tanult az ó-brünni Ágoston-rendi kolostorban. 1847-ben szentelték pappá.
1849/50-ben matematikát és görög nyelvet tanított a znaimi gimnáziumban.
1851 és 1853 között az apát kérésére Bécsben járt egyetemre. Eközben fejlesztette matematikai tudását és megismerkedett az atomelmélettel. A növénytan vizsgán megbukott, ezért nem kapott tanári diplomát. 1853-ban tért vissza az apátságba, ahol főleg fizikát oktatott. 1854 és 1868 között a brünni felsőfokú reáliskolában a természetrajz helyettes tanára volt.
1856 és 1863 között a brünni kolostor kertjében végzett növénykeresztező kísérleteivel megállapította az örökletes „faktorok” utódnemzedékekbe átjutásának törvényszerűségeit, és ezzel megalapozta a modern genetikát.

Egyetemi professzorai és szerzetestársai is arra ösztökélték, hogy tanulmányozza a növények változatosságát és azt, hogyan keletkeznek a hibridizálással új változatok. Ő maga is szerette a természetet. Nem annyira a növények érdekelték , mint inkább a fajták, a változatok és a fajok képződése, az evolúció jelenségei. Intenzíven foglalkozott meteorológiával is. A leginkább arra volt kíváncsi, hogyan tesznek szert a növények a „típus” növény jellegeitől (lásd még tipológia, faj) eltérő tulajdonságokra.

A monostor körül sétálva vette észre egy dísznövény atípusos változatát; ezt felvette, és a kolostorkertben a típusnövény közelébe ültette. Utódaikat egymás mellett nevelte, hogy lássa, a következő nemzedékekben közelebb kerülnek-e a jellegeik. E kísérletekkel szerette volna alátámasztani vagy illusztrálni az evolúció első tudományosnak gondolt elképzelését felvázoló Jean-Baptiste Lamarck nézeteit arról, hogyan befolyásolja az élőlények tulajdonságait a környezet. Azt figyelte meg, hogy a környezet azonossága ellenére az egyes növények utódai többé-kevésbé megtartották a szülők lényegi (és egymástól eltérő) tulajdonságait, vagyis azokat a környezet alig vagy nem befolyásolta. Ez az egyszerű vizsgálat adta az ötletet az öröklődés mechanizmusának kereséséhez. Alapos meggondolások után precízen tervezett kísérletekkel fogott hozzá a borsók megfelelő tulajdonságainak kiválasztásához, majd egyedeik irányított keresztezéséhez.

1868-ban a monostor perjelévé (házfőnökévé) választották, ezután kevésbé foglalkozhatott a növények keresztezésével (bár meteorológiai feljegyzéseit folytatta). Ideje nagy részét lekötötte az adminisztrálás és a viaskodás a kormánnyal.

Mendel munkájának jelentőségét egészen a 1900-ig nem ismerték fel, amikor is írásait újból felfedezte egymástól függetlenül Hugo de Vries, Carl Correns és Erich Tschermak.

Az 1920-30-as években az eredményeit ismét beépítették az evolúció szintetikus elméletébe, mert felismerték, hogy a szelekcióra alapított evolúcióelmélet nem értelmezhető az öröklődés és a változatok generálása nélkül.

mendel-elofutarai.jpg

1866 Dinamó - Dinamóelv. A dinamóelvet Jedlik Ányos találta fel 1861-ben, - egy 1861-es leírás szerint elkészítette az első dinamót, de ennek jelentőségét nem látta. Az áttörés 1866-ban következett be, amikor gyakorlatilag egyszerre (néhány héten belül) hárman is megjelentek működőképes dinamóval (Varley, Wheatstone, Siemens) - azonban tőle függetlenül a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban.

A dinamó-elv lényege, hogy nincs szükség több különböző gépre, hanem egyetlen géppel is el lehet érni az áram létrehozását. Ha ugyanis a gépben elektromágnest használunk, ennek vasmagjában mindig van annyi remanens mágnesesség, hogy azzal a tekercsben gyenge áramot lehet indukálni. Ha ezt újra az elektromágneses tekercsbe vezetjük, annak mágnesessége erősödik. Ez egy bizonyos határig tovább folytatódik, és végül erősáramot kapunk. Ez volt a dinamó elve, amelynek felfedezését (1867) külföldön Siemensnek tulajdonítják, de bizonyítékok vannak arra, hogy ez a felfedezés Jedlik érdeme.

Dinamónak nevezzük azokat a forgó átalakítókat, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő. Dinamónak nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő.

Jedlik Ányos elsőként tanított fizikát magyar nyelven, az ehhez szükséges magyar szakszavak egy részének megalkotása is az ő nevéhez fűződik (például a dugattyú, huzal, eredő, nyomaték, kitérés). A szabadságharc után a pesti egyetem rektora és az akadémia tagja lett. Professzori székét Eötvös Lorándnak átadva 1878-ban visszavonult a győri rendházba.

1866 az osztrák Peter Mitterhofer szerkesztette az első, a maihoz teljesen hasonló elvi felépítésű írógépet. (1775 Kempelen Farkas gépe nem maradt fenn, 1829 William Austin Burt szabadalmaztatja az írógépét, 1873 Remington írógépe - 1874 sorozatgyártása. Egy tesztdarab jutott Mark Twain-nek is, ezen írta meg Tom Sawyer kalandja regényét, mely az első könyv volt, aminek kéziratát írógéppel írták meg. A betűváltó (Shift billentyű) először egy 1878-as Remington modellen jelent meg)

1866 Gabriel August Daubree francia geológus szerint a Föld közepe egy vas- és nikkelmagból áll.

1866 Lázmérő. Sir Thomas Clifford Allbutt angol orvos kifejleszti a klinikai lázmérőt. Az ős-lázmérők mérete még igen jelentős volt, majdnem elérte az 1 métert, és kb. 20 percig tartott, míg meg lehetett velük állapítani a testhőmérsékletet. http://eletpalya.munka.hu/vegzettsegkereso?p_p_auth=H4JmmF1b&p_p_id=nppkepzesitemakereso_WAR_nppportlet_INSTANCE_p86R&p_p_lifecycle=0&p_p_state=pop_up&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=2&_nppkepzesitemakereso_WAR_nppportlet_INSTANCE_p86R_jspPage=%2Fpages%2Ffeorkereso%2Ffeor_erdekesseg_view.jsp&_nppkepzesitemakereso_WAR_nppportlet_INSTANCE_p86R_id=129

1867 Automata légfék feltalálásával George Westinghouse amerikai mérnököt nevezhetjük a vasúti fékezés atyjának.

1867 Megépíti az első kereskedelmi forgalomban felhasználható váltóáramú generátort. Zénobe Théophile Gramme belga–francia elektromérnök, feltaláló.

1868 a modern karóra megjelenése. A lengyel emigráns órásmester, Antoni Patek 1839-ben kezdte el zsebóráit készíteni Genfben egy másik lengyel mesterrel, majd 1845-ben csatlakozott Adrien Philippe francia órásmesterhez, a kulcs nélkül felhúzható óraszerkezet feltalálójához. 1851-ben létrejött a Patek Philippe & Cie vállalat, s 1868-ban elkészült a Patek első karórája. A karórák prototípusai a 16. században jelentek meg. Ezek olyan zsebórák voltak, amelyeket karkötőre illesztve lehetett hordani. 1571-ben I. Erzsébet angol királynő kapott ajándékba egy ilyen órát közeli barátjától, Robert Dudley-től.

1869 Periódusos-rendszer. 1868-70 között írt a kémia alapelvei című könyv írása közben Mengyelejev olyan rendszert keresett, amelynek alapján osztályozni tudná az elemeket. Az atomsúlyok (relatív atomtömegek) szerinti rendezés tűnt a legígéretesebbnek. Észrevette, hogy ha a kémiai elemeket növekvő atomsúly szerint rendezzük, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja. Mengyelejev, és négy hónappal később a német Julius Lothar Meyer (1870) egymástól függetlenül készítették el az első periódusos rendszert, melyben az elemeket tömegük szerint rakták sorba. Mengyelejev megjósolta a táblázat még akkor üres helyeire kerülő elemek felfedezését, és azok tulajdonságait. A rendszer helyességét megerősítette 1875-ben a gallium, 1879-ben a szkandium, 1886-ban a germánium felfedezése, mert ezek az elemek a megjósolt tulajdonságokat mutatták - és egy csapásra a világ legismertebb és legelismertebb vegyésze lett.
Ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást és 1860-ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak.
(1789 Lavosier egy táblázatot publikál harmincegy kémiai elemről.)

1869 A levelezőlap bevezetése (osztrák-magyar posta adta ki először).

1870 Gustav T. Fritsch német antropológus, anatómus, pszichológus és Eduard Hitzig német neurológus, pszichiáter felfedezi, hogy a különböző funkciókra az agykéreg más-más részei szolgálnak. Ezenkívül bevezetik az agy elektromos ingerléssel való tanulmányozását.

1871 Charles Darwin (Az ember származása és a nemi kiválasztás) c. könyvében az emberi lények alacsonyabb életformákból való kifejlődésének bizonyítékait tárgyalja, és az embert az egyelőre ismeretlen közös ősmajomból származtatja. Bevezeti az „ivari kiválasztás” fogalmát, amely alatt a párválasztás „fajnemesítő” hatását érti.
1751 Carl Linné Philosophia botanica (A botanika filozófiája) c. könyvében a fajok állandóságának elve alapján elvet minden evolúciós gondolatot.
1859 A fajok eredete (eredeti cím: The Origin of Species) című könyv Charles Darwin munkája, melyben összefoglalja az általa kidolgozott elméletet a földi élet sokszínűségének magyarázatára. Ez a könyv fektette le a modern evolúciós elmélet alapjait, így a tudománytörténet és a történelem egyik legnagyobb hatású műve lett.
Darwin az HMS Beagle természetbúváraként (1831) kiterjedt kutatásokat folytatott az Föld és az élővilág mélyebb megismerésének igényével. Bár a hajóútról 1836-ban visszatért, elméletét ekkor még nem dolgozta ki. Első, publikálatlan vázlatát 1844-ben írta, ez a mű 230 oldalt tett ki. Ekkor azonban Darwin még nem érezte elég kidolgozottnak az elméletet, és tartott attól, hogy megjelenését közfelháborodás övezi majd.A könyv végleges formáját több, mint egy évtizednyi munka után érte el. A kiadásra ekkor is elsősorban azért szánta el magát, mert időközben Alfred Russel Wallace tőle függetlenül is kidolgozta ugyanazt az elméletet.
A HMS Beagle a Brit Királyi Flotta egy tízágyús, Cherokee-osztályú, brigg-szlúp típusú hajója volt. 1820-ban bocsátották vízre, majd később földrajzi felderítésre szerelték fel és ebben a minőségében három utat tett meg. A második expedíción részt vett a fiatal Charles Darwin is. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fajok_eredete

1872 Termosz - James Dewar brit kémikus és fizikus. A Dewar-palackot, amely tulajdonképpen a mai termosznak felel meg: az edénynek dupla üvegfala van, melyek között vákuum található, ez biztosítja a jó hőszigetelést. 1898-ben a hidrogént cseppfolyósította, a következő évben pedig szilárd hidrogént készített.

1873 Farmernadrág – Jacob Davis (lett születésű amerikai szabó) és Levi Strauss (német származású amerikai)

1873 elkészül Alekszandr Nyikolajevics Lodigin szénszálas izzólámpája, melyet 1874-ben szabadalmaztatta.
Az izzólámpára vonatkozó találmányát szabadalmaztatta Franciaországban, Oroszországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában és Belgiumban is. Lodigin lámpájában izzótestként finom szénrúd szolgált, amelyet üvegbúra alá helyezett. 1873 augusztusában az általa felfedezett elektromos izzólámpákat bemutatta a Pétervári Technológiai Intézet fizikai auditóriumában. 1873-74-ben kísérleteket végzett hajók, vállalatok, utcák elektromos megvilágítására. Az 1880-as évek elejétől 1905-ig és 1916 után külföldön dolgozott. Az 1890-es években kidolgozta a fémszálas izzólámpa több típusát: ő volt az első, aki wolframot alkalmazott izzótestként. Elektromos fűtőkészülékeket, elektromos fém- és ércolvasztó kemencét, lélegzőkészülékeket konstruált. 1899-ben a Pétervári Elektrotechnikai Intézet tiszteletbeli villamosmérnök címet adományozott neki. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18714

1874 Hengerszékújítás. Mechwart András gépészmérnök találta fel a kéregöntésű, rovátkolt acélhengerekkel dolgozó hengerszéket (malmi őrlő berendezés) és ezzel a magyar malomipar aranykorát alapozta meg. Hengerszékét világszerte vásárolták. A malom legfontosabb részét jelentő hengerszéken – mely egyszerű szerkezetű gabonaőrlő volt – olyan változtatásokat eszközölt, melyek révén a gabonát sokkal finomabbra és tökéletesebbre őrölték.

1875 a francia Léon Bollée gőzüzemű automobilja, Obeissante.

 

 

1876 – 1945 II. Ipari-távközlési-közlekedési forradalom

A telefon feltalálása, ,,fényben úszó városok", jobb közlekedési eszközök (belső égésű motor, autó, repülő), rádió és televízió megjelenése. atom-modellek. Egyre többen az egyetemeken - egyre nagyobb a tudás. Egyre jobban érvényesül a globalizáció hatása. A szolgáltató ipar rohamos fejlődése a találmányok révén, a szórakoztató ipar (gramofon, fonográf, mozi) egyre nagyobb térnyerése.

 

1876 Otto-motor - Benzinmotor. Nikolaus August Otto. Az első megvalósított négyütemű belső égésű motor. Világviszonylatban ez a belső égésű motor terjedt el leginkább és üzemanyaga, a benzin miatt hívják benzinmotornak.

1876 Bell és Edison feltalálják a mikrofont.

1876 a skót születésű amerikai Graham Bell telefonja (készülékét Edison tökéletesítette). Az első távbeszélés alkalmával Alexander Graham Bell munkatársát, Watsont hívta a másik szobában (márc.). Az első távolsági telefonhívás 1876. októberében a Bostoni Bell Laboratórium (Bell) és a 2 mérföldre található Cambridge (Watson) között. 1886-ra már több mint 150 000 telefontulajdonos volt az USA-ban.

Az alapokat Morse találmánya, a távíró fektette le, ez volt ugyanis az első, elektromos jeleket továbbító hálózat. 1854-ben egy francia távíróműszerész, Charles Borseul felvetette annak lehetőségét, hogy hangot is lehetne valahogy a hálózaton továbbítani. Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi Philipp Reis fizikus és feltalálótól a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Szintén ebben az időszakban kísérletezett még Elisha Gray is.
Az olasz származású amerikai Antonio Meucci, aki Bell laboratóriumában dolgozott 1874-ben anyagi nehézségek miatt nem tudott jogi védelem alá helyezni, azt két évvel később Bell szabadalmaztatatta. Meucci emléke mégsem merült feledésbe. 2002-ben az Egyesült Államok képviselőháza nyilatkozatot fogadott el, melyben az olasz feltalálót ismeri el a telefon feltalálójaként. Végül Bell és az ő csapata építette meg a telefont, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. (Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.) A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

1579. akusztikus telegráf (hang csőben történő vezetése). 1667-ben Robert Hooke bemutatta a londoni akadémia előadótermében a zsinegtelefont.
- 1854 Charles Bourseul, francia feltaláló megfigyelte, hogy a beszéd által rezgésbe hozott membránnal egy áramkört lehet nyitni, zárni és egy másik berendezés membránját ezzel vezérelve átvinni a hangot.
- 1861 Johann Philip Reis bemutatta a távbeszélőját (Frankfurt am Main)
- 1876 Alexander Graham Bell szabadalmaztatta a széleskörben használható telefonkészülékét
- 1878 Thomas Alva Edison tökéletesítette a telefonkagylót, jobb mikrofonnal majdnem eredetiben vitte át hangját.
- 1881 Berlin és Hamburg között kiépül az első telefonhálózat
- 1884 Boston és New York közt is kiépül az első távkapcsolat
- 1889 Almon Brown Strowger (Kansas City) nevéhez fűződik az első automatikus telefonközpont. A legendák szerint temetkezési vállalkozóként megelégelte, hogy a telefonközpontos hölgy a kapcsolás során két-három szót váltva a telefonálóval egyúttal „lenyúlja” az üzletet előle.
- 1928 London és New York között megvalósul az első vezetéknélküli beszélgetés.
http://wiki.ham.hu/index.php?title=T%C3%A1vk%C3%B6zl%C3%A9s_t%C3%B6rt%C3%A9nete

1876 Entz Géza magyar biológus, zoológus, egyetemi tanár felfedezi az állat-növény szimbiózist.

1877 Működésbe lépett a világ első telefonközpontja Bostonban, amelyről 20 km-es távra lehetett telefonálni. Két évvel később látták el a telefonokat a véglegesített szénmikrofonnal, így egyesítve Bell, Edison és Puskás találmányát.
1877 nyarán Puskás Edison európai megbízottja lett. Londonban a fonográf honosításán dolgozott, kiállításokat, bemutatókat rendezett. Székhelyét 1878-ben Párizsba tette át, ahol az első telefonhálózat és -központ (1879) építési munkáit irányította, majd 1881-ben Budapesten  A budapesti telefonközpont 1881. május 1-jén nyílt meg a Fürdő (ma József Attila) utca 10. számú ház III. emeletén (negyedikként Európában), és az induláskor 25 előfizetője volt. 1882. február 1-jén jelent meg az első telefonkönyv, "A budapesti telefonhálózat előfizetőinek névsora", amely már 238 előfizetőt sorolt fel. Külön érdekesség, hogy ezeknek az előfizetőknek a túlnyomó része gyáros és nagykereskedő volt, ők érezték meg először a telefon fontosságát.
Edison Puskás Tivadar fivére özvegyének, Puskás Albertnének adott arcképére saját kezűleg írta rá, hogy Puskás Tivadar volt az első ember, aki a telefonközpont eszméjét felvetette.
http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/puskas-tivadar

1877 az amerikai Thomas Edison fonográfja.

Az első, hétköznapi használatra is alkalmas hangrögzítő és lejátszó berendezés a Thomas Alva Edison féle fonográf volt, melynek első, legegyszerűbb változata 1878-ban került a boltokba. A hangot egy tölcsér fogadta, az összegyűjtött hangrezgések egy membránt rezgésbe hoztak, ehhez egy tű csatlakozott, ami a rezgéseket egy viaszhengerre karcolta, csavarmenethez hasonló formában. A lejátszás ennek pontosan a fordítottja volt. A tekercsek gyenge hangminőséget adtak, játékidejük kettő perc, élettartamuk néhány tucat lejátszás volt, leginkább a mai diktafonoknak feleltek meg. Noha léteztek gyári műsorral rögzített tekercsek is, ezek tömeggyártása sokáig megoldhatatlan volt.
Ezen a helyzeten változtatott a szinte azonos elven működő, de henger helyett lapos korongot, hanglemezt használó, Emile Berliner által kidolgozott gramofon, a későbbi lemezjátszó közvetlen elődje. Noha a fonográffal ellentétben a lejátszó hangot rögzíteni nem volt képes, a hanglemezek ipari mértékű gyártása hamarább megoldódott, mint a műsoros fonográfhengerek sokszorosítása. http://hu.wikipedia.org/wiki/Gramofon

1877 George Eastman olyan gépet szerkeszt, mely a fényérzékeny réteget gyorsabb ütemben képes a lemezre vinni, mint elődei. Újításaival igazi áttörést okoz 1888-ban új fényképezőgéppel jelenik meg a piacon, gépét KODAK No.l. névre keresztelte. 1889-ben szabadalmaztatja az Eastman vállalat a celluloidos tekercsfilmet.

1878 Marcel Deprez francia mérnöknek sikerül először magasfeszültségű elektromos áramot továbbítania kábeleken keresztül körülbelül 55 km távolságra.

1878 az angol Joseph Swan szabadalmaztatja a villanykörtéjét. (1860 primitív szénszálas izzólámpát készít.)

1879 az amerikai Thomas Edison szabadalmaztatja a szénszálas izzólámpáját (villanykörtét), először kertjében, majd New Yorkban elektromos központ, első telefonhálózat New Yorkban. Az 1880-as években tehát előtérbe került az energiaelosztás, ahogyan akkor nevezték a fény elosztásának problémája. Egy-egy áramfejlesztővel meg tudták oldani egy színház, pályaudvar vagy szálloda áramellátását, de ekkor már az volt a cél, hogy egy erőművel nagyobb városrész, távolabb eső területek világítását is biztosítsák. Az 1880-as években megkezdődött a villamosság rohamos térhódítása. Megépültek az első közcélú áramfejlesztő telepek és hálózatok. 1882-ben Edison New York-i erőművét követően a nagy városokban is sorra létesültek a közcélú városi villamos művek: Milánó 1883, Berlin 1885, Párizs 1888, Bécs 1889.

1879 Mesterséges édesítőszerek - Constantine Fahlberg orosz származású kémikus és az amerikai kémikus Ira Remsen
A Johns Hopkins laboratórium egy kutatója, Constantine Fahlberg 1879-ben úgy fedezte fel a mesterséges édesítőszereket, hogy elfelejtett kezet mosni vacsora előtt. Amikor bekapott egy falat házi sütésű kenyeret, és természetellenesen édesnek találta, azt gyanította, hogy az íz a kezén levő vegyszermaradéktól származhat. Minden mai józan tudományos megfontolással szemben másnap végigkóstolta a laboratórium üvegcséit, amíg rá nem lelt a benzoesav-szulfimidra. Ezt átnevezte szacharinra. http://www.rd.hu/A_t%C3%ADz_legnagyobb_v%C3%A9letlen_felfedez%C3%A9s#sthash.N3T5p5nL.dpuf

1879 Az első villamos mozdony – Werner von Siemens cégének gyártmánya bemutatkozott a nagyközönségnek Berlinben.

1880 Az első utcai villamos közvilágítás a New York-i Broadway-on létesült Brush ívlámpákkal.
A rendszeres utcai világítást 1558-ban valósították meg Párizsban. Hazánkban sokkal később, 1777. november 9-én gyújtották meg Budán is az első utcai lámpát. Primitív olajmécses volt ez, bádog házzal, kócból sodrott kanóccal, és gyenge fénnyel, de segített elindítani Buda “karrierjét”. Pesten még később, 1790. január elsején indult az olajlámpásos közvilágítás.
Az észak-amerikai kőolaj megjelenése után 1864-ben Pesten is alkalmaztak már petróleumlámpát olyan lámpatestekkel, amilyenek még ma is láthatók, például a Budai Várban és Óbudán.
A 18. század végén megjelent egy újabb fényforrás, a világítógáz. 1856. december 21-én a petróleumlámpák használatával egy időben a Kerepesi (mai Rákóczi) úton kigyulladtak a főváros első közvilágítási gázlámpái.http://bdk.hu/szakmai-oldal/kozvilagitas-tortenete/

1881 A trónörököspár látogatása idején már Budapesten is 36 ívlámpával működött villamos közvilágítás. Igaz csak ideiglenesen, de annál nagyobb sikere volt!
Míg Európa nagyvárosaiban 1882-ben egymás után épültek a rendszeres üzemű villamos ívlámpa közvilágítási rendszerek – Magyarország akkori területén például 1884-ben Temesvárott – Budapesten csak 1909-ben sikerült elhatározásra jutnia a Fővárosi Tanács közgyűlésének. A mai Rákóczi útnak a Kis- és Nagykörút közötti szakaszán felszerel és működtet 38 darab kísérleti lámpát és 1909. április 8-án üzembe helyezték a “kísérleti szakaszt”. E lámpák 9 méter fénypontmagasságú, öntöttvas kandelábereken elhelyezett, 37 V-os, Siemens gyártmányú, egyenáramú ívlámpák voltak. A lámpák ki-be kapcsolása kézzel történt, így minden hatodik kandeláberben kapcsolótábla volt.
A konkurencia, a Magyar Villamossági Részvénytársulat persze nem nézte jó szemmel a BÁV Rt. terjeszkedését. A Fővárosi Tanácshoz újabb felajánlás érkezett. Ezúttal az MV Rt javasolta egy újabb kísérleti szakasz építését. A közgyűlés pedig vette a lapot, és Budapest profitálhatott a két cég rivalizálásából, újabb villamos közvilágítási szakasz épült a Lipót (ma Szent István) körúton. Az MV Rt. ugyanolyan kandelábereket alkalmazott, mint a BÁV Rt., de a Ganz Villamossági Rt. ívlámpáit használta, és 110V-os egyenáram helyett, 200V-os váltakozó áramú hálózatot épített ki.
1878-ban – amikor külföldön a jóval fejlettebb ipar is csak igen szerény méretekben készített erősáramú villamos gépeket és berendezéseket – létrehozta a Ganz vállalat az Elektrotechnikai Osztályát Zipernowsky Károly vezetésével.
Kezdetben világítási berendezések tervezésével és létesítésével foglalkozott, melyekhez ívlámpákat, majd később izzólámpákat is gyártott. Első munkájuk a Zipernowsky tervei alapján készített, a Ganz-gyár öntőműhelyének elektromos világítótestekkel való berendezése volt 1878-ban, ahol a szénrudas ívlámpákat egy 56 V feszültségű, 12 A áramerősségű egyenáramot termelő dinamóval táplálták meg.
1879-ben az elektromosság, illetve a gyár népszerűsítésére elkészítették a Fővárosi Takarékpénztár Kálvin-téri székházának kivilágítását. A gyár rövid időn belül számos megrendelést kapott egyenárammal táplált világítás kivitelezésére, melyeket a Zipernowsky által tervezett ívlámpákkal és „Dy” dinamókkal oldottak meg. Említésre méltó a gyárnak az 1879-es szegedi árvíznél nyújtott segítsége, ahol a gátjavítások gyorsítására éjszakai világítást szereltek fel.
A gyár 1881-ben megbízást kapott a bécsi pályaudvar, a csepeli „Elevátor”, a szlatinai és resicai bányák, a bécsújhelyi serfőzde, a Lloyd Hajózási Társulat és több gőzmalom állandó villamosvilágítási berendezésének felszerelésére. Nagy sikert könyvelhetett el a gyár 1882-ben, a budapesti Nemzeti Színház világításának berendezésével (a végleges kivitelezésére 1883-ban került sor), mely egyike volt az első villamosított színházaknak Európában. http://elektromuzeum.hu/hu/technikatortenet
/

1897 Utcai világításra a világon először Tatán alkalmazták az acetilinlámpákat, itt épült fel a világ első acetiléngáz-gyára is. Július 24-én este fél kilenckor 21 helyen gyulladtak fel az acetilénégők.
A hálózatot szeptember elején kibővítették, mivel Ferenc József egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral találkozott a városban. A karbidlámpák azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, s az acetilén miatt veszélyesnek is bizonyultak, így gyorsan lecserélték őket és 1912-ben tértek át a villanyvilágításra.

1881 Elfogadják az elektromos egységeket az első elektrikus-kongresszuson Párizsban. Ezek: amper (A), coulomb (C), volt (V), ohm (), farad (F).
1881 A világ első vízerőműve egyenáramú elektromos energiát ad az angliai Godalmingben a bőrgyárban.
1881 Villamos. Az első villanymozdony Berlinben közlekedett. 1879 az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem magával cipelt akkumulátorból nyerte, hanem áramszedő segítségével egy erre a célra épített vezetékből egy berlini kiállításon mutatta be Werner Siemens.
1887 Az első pesti villamos közúti vasút a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között építették ki. 2015 elkészült a világ első hidrogénüzemű villamosa a kínai Csingtao városában.
1882 Az első trolibusz. Az elektromos hajtású közúti járművek története szinte egyidős a villamosokéval. Az első ilyen járművet 1882-ben helyezték üzembe Berlin közelében.
Az elektromos hajtású tömegközlekedési eszköz első példányát a német Werner Siemens tervezte, az első trolibuszt 1882-ben helyezték üzembe. (Az elnevezés onnan származik, hogy az első időkben a felsővezetéken áramszedő helyett egy kis görgőkocsi - angolul trolley - futott, ezt kapcsolta össze vezeték a járművel.) A kettős rúd-áramszedős rendszer (a Schiemann-rendszer) terjedt végül el az 1920-as évektől kezdve, főleg Angliából kiindulva. 1933. december 16-án indult el az első troli Budapesten. 1952. február 6-án indult próbaútjára Budapesten az első magyar gyártmányú trolibusz, az Ikarus gyár IK-60T típusú járműve. http://mult-kor.hu/20131216_80_evesa_budapesti_trolikozlekedes

1882 Az Edison Társaság két új egyenáramú erőművet helyez üzembe Londonban és New Yorkban. A világ második és harmadik erőművének a gépeit gőz működteti. Ezek az erőművek már gazdaságosan üzemelnek.

1882 Adolf von Baeyer szintetizálja az indigót.
Ôsidôk óta ismert csávafesték az indigó, melyet régen főrészt a Kelet-Indiában honos Isatis tinctoria [festõcsülleng] nevű növényben előforduló glükozidából, az indikánból állítottak elő. Kész indigó nincsen a növényben. Maga a festék az említett glükozida egyik bomlástermékéből, az indoxil-ból keletkezik oxidáció útján. Régen indigófestésre az Indigofera növények vizes kivonatát használták, melyet fakádakban gyűjtöttek össze. Ebben képződött ki, egy magától meginduló erjedési folyamat következtében a glükozidának az a hasadási terméke, mely azután levegőre hozva, indigóvá alakult át. A kierjesztett kivonatokat nevezték el akkor "csává"-nak s használják ezt a kifejezést ma is az indigófestéshez hasonló eljárásoknál. Annak idején tehát az indigófestés úgy történt, hogy a kelmét az indigót szolgáltató növény kierjesztett kivonatába mártották s azután levegőre hozták. Mennél többször ismételték ezt az eljárást, annál sötétebb szín fejlődött ki a szöveten.
Később rájöttek arra, hogy a növény kivonatából levegő hatására kiváló, vízben teljesen oldhatatlan indigót, redukciós eljárásokkal, egy sárgás vegyület alakjában ismét oldhatóvá és csávafestésre alkalmassá tudják tenni. Ezek után vett az Indigofera növények termesztése és az indigó kereskedelme igen nagy lendületet. Festésre nem kellett többé friss növényi kivonatot használni.
Az indigót rendkívül érdekes és értékes tulajdonságai miatt már rég óta tüzetes kémiai vizsgálatok körébe vonták azzal a célzattal, hogy szerkezetét megállapítsák s azután mesterséges előállítását megvalósítsák. 1865-ben kezdte el ez irányú kutatásait Adolf von Baeyer, és 1870-ben már meg volt a képlete, aztán több tudóssal együtt dolgozva, több megoldást is talált. http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/festek/festek2.html
Adolf von Baeyer német kémikus. 1905-ben „a szerves festékek és a hidroaromás vegyületek kutatásáért” kémiai Nobel-díjat kapott. 1864-ben felfedezte a húgysav egyik származékát, a barbitursavat, a nyugató- és altatószerek alapvegyületét.

1882 Alkálielemet fejlesztett ki Thomas Alva Edison
A legismertebb galvánelem-típust Georges Leclanché francia kémikus 1866-ban készítette el. (Leclanche, vagy szén-cink szárazelem). A szén-cink elem a legrégebben forgalomban levő, 1870 - 90 körül kifejlesztett egyszerű felépítésű szárazelem típus. Viszonylag alacsony kapacitású, de alacsonyabb az ellenállása, mint az alkáli elemeknek ezért több áramot tud szállítani. Jellemzően nagyon hamar kimerül és nem újrahasznosítható.
Először 1950-ben jelent meg a kereskedelemben egy a Lechlanche elemhez hasonló, de elektrolitként vezetőképesebb KOH (kálium-hidroxid) oldatot tartalmazó elem. Ennek kisebb a belső ellenállása, ezért nagyobb mértékű kisütést tesz lehetővé. A kálium, mint alkáli fém adta meg a típus nevét, alkáli elem. http://energiapedia.hu/elemek-fajtai-mukodesuk

1882 Az első helyszíni telefonközvetítés Budapesten. Puskás Tivadar találmánya, a telefon-hírmondó elődje, a "dalműtelefon" a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett "sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú szerint "a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna." http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ipsz/200202/evfordulonaptar.html?printable=1

1883 A világ első elektromágneses rezgőkörének megalkotója Heinrich Rudolf Hertz. Ő adott le és fogott fel először rádióhullámokat, de nem hitt a jelenség gyakorlati alkalmazásában. Az elektromágneses hullámoknak megmérte hullámhosszukat és sebességüket, illetve azt is kimutatta, hogy rezgésük természete, visszaverődési és törési képességük ugyanolyan, mint a fényé és a hőhullámoké. 1888-ban szerkeszti meg azt a szikratovábbító berendezést, amellyel egy kis szikraközzel elválasztott kör alakú vezető - a mai vevőantenna őse - két végpontja között szikrát tud indukálni. Ezzel igazolja, hogy a levegőn keresztül elektromágneses hatást lehet elérni!
Munkásságával ő vetette meg a rádiózás, a televíziózás, a radar és a mikrohullámú sütő alapjait
Hertz magyar tanítványa Lénárd Fülöp volt, aki 1905-ben Nobel-díjat kapott a foszforeszcencia jelenségének vizsgálata és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért. Az akkor még alig ismert fényelektromos jelenséget vizsgálva 1899-ben rájött, hogy az a katódsugárral függ össze. 1902-ben azt is kimondta: a kilépő elektronok számát csak a fényerősség határozza meg, míg energiájukat kizárólag a rezgésszám. Ő dolgozta ki az egyik első strukturált atommodellt: eszerint az atom abszorbeáló és transzmittáló részekből áll.
http://mult-kor.hu/20120607_150_eve_szuletett_lenard_fulop_nobeldijas_fizikus

1883 Gőzturbina. Charles Algernon Parsons - Gustaf de Laval.
Parsons az első, 6 lóerős (4,4 kW-os) kísérleti turbináját 1883-ban készítette el, majd 1884-ben, egy évvel a svéd Laval konstrukciója után olyan, soros elrendezésű turbinát konstruált, amelynek egyes fokozataiban a gőz a lehető legtöbb mozgási energiát adta át. Ezzel elérte a 30-40 százalékos hatásfokot. Turbináját 1891-ben gőzleválasztóval látták el az elektromos erőművekben, majd egy 2000 lóerős (1470 kW-os) turbinája 1897-ben a Turbinia tengerjáró hajót működtette. Ez a 30 m hosszú és 42 tonnás, kísérleti jármű 34,5 csomós (70 km/órás) rekord-sebességet ért el (az addigi legnagyobb sebesség 27 csomó, 50 km/óra volt). Parsons turbináját más hajókba, köztük hadihajókba is beépítették.
1894-ben állította fel a londoni Manchester Square-en Európa akkor legnagyobb, 350 kW-os villamos erőművét. Egy mechanikus fordulatszám-csökkentőt is tervezett, amely javította a turbina és a hajócsavar hatásfokát. 1915-ben 2000 kW-os turbinát épített, amely még kisnyomású, 10-16 atmoszférás gőzt alkalmazott. 1923-ban Chicagóban már 5000 kW-os turbinát állított fel.
Még Parsons élete folyamán a gőzturbinák teljesítménye a 10 000-szeresére nőtt.
A gőzturbina általában túlhevített vízgőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítja át.
Korábban erre a célra dugattyús gőzgépet használtak, melyet Thomas Newcomen talált fel és James Watt jelentősen megújított. A gőzturbina teljesen kiszorította a gőzgépeket elsősorban jobb hatásfoka, másrészt a jobb teljesítmény/súly arány miatt. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=12454

1883 A villamos energia első nagyobb mértékű szétosztása indukciós készülékek igénybevételével Lucien Gaulard és John Dixon Gibbs nevéhez fűződik. A feltalálók első ízben 1883-ban a londoni Westminster Aquariumban megrendezett villamossági kiállításon mutatták be a nyilvánosságnak szekundergenerátoros rendszerüket. A nagyfeszültségű primer áramot, sorba kapcsolt 1:1 áttételű, nyitott vasmagú készülékeken vezették át. A cél az volt, hogy szekunder áramok indukálódjanak a primer áram befolyásolása nélkül. A feszültség szabályozását készülékükön a rúdvasmagok kézi kar segítségével való ki-be mozgatásával oldották meg. Rendszerüket egy évvel később 1884-ben a Torinoi Kiállításon is bemutatták. Annak ellenére, hogy rendszerük nem bizonyult önszabályozónak, ők bizonyították be első ízben, hogy a villamos energia indukción alapuló készülékekkel nagyobb távolságra gazdaságosan elvezethető.
A helyes, napjainkban is használatos megoldást a Ganz-gyár három kiváló mérnöke Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly alkotta meg 1885-ben. http://elektromuzeum.hu/hu/technikatortenet/

1883 Hendrik Antoon Lorentz holland fizikus szerint az elektromos töltés hordozói szubatomi részecskék. Kidolgozta mozgásuk elméletét.

1883 Paul Nipkow német mérnök, feltaláló kifejleszt egy készüléket, amely képes arra, hogy egy fotocellával a képet elektromos jellé alakítsa át. Ezt a készüléket tekintjük a televízió ősének.
1883 karácsonyán a lakásában kialakított laboratóriumban a kigondolt ötletét kipróbálva egy spirálisan-átlyukasztott lemezen (tárcsán) át egy képet, pontok és sorozatok mozaikjába rendezett, ezeket a jeleket fotocella segítségével megjelenítette. A mechanikus képfelbontás és képösszerakás legrégibb és legjellegzetesebb szerkezete. A továbbításhoz a képet elektromos jelek sorozatává alakítja át. Ezt a technikai megoldást később Nipkow-tárcsának nevezték el. Készülékének az alapja egy spirálisan lyukakkal ellátott lemez, mely a kép és egy szeléniummal bevont felület között forog, lehetővé téve a kép felbontását fénysugarakra. A szerkezet másik végén az elektromos jel ismét fénnyé alakult, és egy hasonló korong képpé alakítja a tárgyat. 1884-ben bejelenti a Császári Szabadalmi Hivatalnál mechanikus képmegjelenítőjét. A kísérleti televíziózásban ezt a technikai megoldást 1938-ig alkalmazták. Ezt a készüléket tekintjük a televízió ősének.
1914 Mihály Dénes bemutatta a nyilvánosságnak te l e h o r n a k elnevezett készülékét, amelyet Neuhold Kornél ügyvezető igazgató telefongyári laboratóriumában kísérletezett ki. A Tanácsköztársaság napjaiban, 1919. július 7-én tartott bemutatón a telehor több kilométer távolságra léve képeket közvetített. A hét évtizede a Telefongyárban bemutatott telehor szeléncellával és oszcillográffal működött, és állóképeket továbbított, vagyis tulajdonképpen A Nipkow tárcsa működéseképtávíró volt. 1928-ban, Berlinben, a világkiállításon mára Nipkow -tárcsával és a fényreléként alkalmazott ködfénylámpával korszerűsített televíziókészüléket lehetett látni. Három évvel később a budapesti Gellért Szállóban a magyarok is megismerhették a „varázsdobozt”. 1935-ben pedig egy 240 képsoros adásokra is alkalmas, a képeket 2,5x3 méteres nagyságban kivetíthető-berendezést is kifejlesztett. http://telefongyar.hu/gyartortenet/feltalalo/

1930-ban a német Manfred von Ardenne a saját laboratóriumában elkészítette az első teljesen elektronikus televíziót. Az első adásra csak 1929-ben került sor, a rendszeres adás Németországban 1935-ben indult meg, az ún. ,,Tv-szobákban”. Innentől kezdve nem volt megállás, folyamatosan fejlesztették a készülékeket, a kutatások több szálon is futottak, több kutató is foglakozott ezzel, egymástól függetlenül. 1929-ben a Bell laboratórium már elkészítette az első színes televíziót. 1930-ban a német Manfred von Ardenne a saját laboratóriumában elkészítette az első teljesen elektronikus televíziót 100 soros képraszterrel és másodpercenkénti 20 képváltással. Az újdonságot 1931-ben mutatta be a nyilvánosságnak a nagy rádió kiállításon. A találmány óriási szenzációt keltett és Amerikában is igazi áttörésként értékelték.
1935-ben a berlini rádió székházában beindult a világ első közszolgálati televízió-műsora. A programban élő stúdió közvetítések és filmrészletek szerepeltek. A nagyszámú nézőközönség a műsort természetesen csak az úgynevezett “TV szobákban” tudta megnézni.
Az 1939-es rádió kiállításon nagy ovációval fogadták az E1 német vevőkészüléket (Einheitsempfänger E1): ez volt az első olyan televíziókészülék, amelyhez 650 birodalmi márka áron a lakosság szélesebb rétegei is hozzá tudtak jutni és az első olyan, amelyen az otthonukban nézhették a mozgóképeket.
A 60-as években a félvezetők elkezdték kiszorítani a csöveket, a TV készülékek addigi központi alkatrészeit.
Színes televízió és kétcsatornás hang: 1954-ben az USA-ban bemutatták a színes televíziót az USA-ban – nem volt nagy sikere, mert a készülék túl drága, a képernyője pedig túl kicsi volt. 1956-ban piacra dobták az “Aldrich”-ot, az első kedvező árú tömeggyártású televíziót. 1967-ben a 25. Nagy Német Rádió Kiállításon beharangozták, hogy beköszöntött a színes TV korszaka.

1884 a műselyem előállítása, a francia mérnök, feltaláló Hilaire de Chardonnet.
1885-ben szabadalmazott eljárása szerint a cellulózét nitrálják, azaz kénsav és salétromsavkeverék hatásának teszik ki, a keletkezett nitrocellulózet pedig éter és alkoholkeverékben oldják fel. Az ílymódon előálló kollodiumot finom csövecskéken átnyomják. A keletkezett szálakat, hogy robbanó tulajdonságaiktól megfosszák, kalcium v. ammónium-szulfhidrátoldatban való áztatással denitrálják. E kezelés által a szál nitrogénjét majdnem teljesen elveszti s anyaga legnagyobb részben hidrátcellulóze lesz. Felvagdalt műselymet műszál v. műrost néven pamuthoz v. gyapjúhoz keverten dolgoznak fel.

1884 Töltőtoll. Az amerikai Lewis Edson Waterman kifejleszti a ma is ismert technikájú töltőtollat.

1885 Transzformátor. Az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly szabadalmaztatta. Találmányukat a világ a három feltaláló nevének rövidítése után "ZBD-model" néven ismerte meg

A transzformátor egy villamos gép, nyugvó szerkezet, amely a váltakozóáramú villamos teljesítménynek feszültségét és áramerősségét alakítja át. Michael Faraday 1831-ben határozta meg az elektromágneses indukció törvényeit. Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: mozgási indukció (pl: dinamó) és nyugalmi indukció (pl: transzformátor) A mozgási indukció során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv).

A nyugalmi indukció során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén: A fluxus általában egy adott felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi. http://hu.wikipedia.org/wiki/Transzform%C3%A1tor

1885 Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette Bad Cannstattban. Ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni"). 1894 a Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár.

1886 Automobil, a német Carl Benz 4 ütemű gázmotoros jármű, ezzel Benz az automobilt a 3 kerekű ,,Patent-Motorwagen”-t, ezután övé az első autógyár.

Emil Jellinek (az osztrák-magyar Monarchia nizzai főkonzulja) autómániás ember 1898-tól elkezdte árulni a Daimler kocsikat és benevezett egy Daimler Phoenix túrakocsival a Tour de Nice versenyre. Autója neve, mivel imádta a lányát, a lánya neve után Mercedes néven szerepelt a startlistán. Ezután mint a Daimler autók forgalmazója 36 db-ot rendelt, de kikötése volt, hogy kizárólagos üzletkötő legyen Amerikában, a Monarchiában és Franciaországban, valamint hogy Mercedes néven kerüljenek forgalomba a kocsik.

1886 Mosogatógép a jómódú amerikai Josephine Garis Cochran találmánya.
Mivel a mosogatás közben a személyzet ügyetlensége miatt volt, hogy több tányér és pohár is széttörött, ezért Josephine eldöntötte, hogy tervez egy biztonságos mosogatógépet. "If nobody else is going to invent a dishwashing machine, I'll do it myself." Az 1893-as chicagói világkiállításon debütált, és hatalmas sikert aratott. Az övé volt az első kereskedelmileg sikeres mosógép találmány.
1850-ben Joel Houghton szabadalmaztatta azt a kézi irányítású, fa alapanyagú gépet, ami vizet spriccelt az edényekre. Bár a találmány nem volt túl hatékony, ez volt az első levédett szabadalom. 1865-ben is szabadalmaztattak egy gépet, de ezek nem terjedtek el a háztartásokban Csak jóval később, 1886-ban az illinios-i Josephine Garis Cochran alkotta meg az első praktikus, és használható mosogatógépet, ami forró, szappanos vizet használt a tisztításhoz. Az ötletét először hotelek, és éttermek vették át, de egészen az ötvenes évekig kellett várni arra, hogy a mosogatógép a háztartásokba is bekerüljön. http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/aruismeret/Kapin/Mosogatogepek.pdf

1886 Coca-Cola
John Smith Pemberton gyógyszerész 1884-ben készített egy Pemberton’s French Wine Coca névre hallgató, borból és kokainból álló italt, egy úgynevezett cocawine-t. 1885-ben Atlanta városa és a környező Fulton megye alkoholtilalmat vezetett be, így hát Pemberton nekiállt egy alkoholmentes, szénsavas változat kidolgozásának.
A kora reggeli órákban Savannah városának kikötőit fésülte át, és állandóan a tökéletes összetevők után kutatva a fűszereket szállító hajókra várt.
S elkészítette a szirupfélét a Dél-Amerikai kokacserje leveleiből, kóladióból cukor és karamell hozzáadásával, amelynek célja szándékai szerint, hogy segítsen a fáradtság és a fejfájás ellen. A szirupot szódavízzel keverve árulta poharanként Coca-Cola néven a Jacob´s Pharmacy patikában. Mivel abban az időben Amerikában úgy vélték, hogy a szénsavas italok használnak az egészségnek. Pemberton azt állította, hogy a Coca-Cola egy sor betegségre jelent gyógyírt. Így vált az eredetileg orvosságnak szánt szerből üdítőital.
A híres Coca-Cola logót John Pemberton könyvelője, Frank Mason Robinson tervezte 1885-ben. A nevet is Robinson találta ki, mint ahogy a logó jellegzetes, írott betűs formáját is.
Örököseitől ezután egy Asha Chandler nevű atlantai patikus vásárolta meg a kólaszirup titkát
A Coca-Colát először 1894. március 12-én árulták üvegben.
A kólásüveg egyedi formáját Earl R. Dean üvegtervező dolgozta ki 1915-ben, miután a Coca-Cola Company versenyt írt ki a palackozóüzemek között egy olyan üvegre, amelynek segítségével a Coca-Cola ránézésre is más lesz, mint a többi ital.
Az italnak azért adták a Coca-Cola nevet, mert az eredeti recept élénkítőszerként tartalmazott dél-amerikai kokalevél kivonatot, amelyből a kokain is származik. Ízesítőnek a recept kóladiót használt, amelyből az ital koffeintartalma is származott.Pemberton receptje szerint egy gallon (3,8 liter) kólasziruphoz öt uncia (140 gramm) kokalevelet kellett keverni. Candler 1891-es receptje ezen lényegesen változtatott, és csak tizedannyi kokalevelet írt elő. Az 1903-as receptváltásig egy pohár Coca-Colában nagyjából kilenc milligramm kokain volt. 1904 után friss kokalevelek helyett a Coca-Cola már kokainkivonás utáni leveleket használt, és a kokainszint mikroszkopikus méretűvé csökkent.
A Coca-Cola pontos összetétele a híres titkok egyike. Az eredeti receptet az atlantai SunTrust Bank páncéltermében őrzik. Csak két igazgató ismerheti a teljes receptet.
Az első dobozos Coca-Cola 1955-ben jelent meg.
Magyarországon az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV) mutatták be, kóstolóval egybekötve, ahol olyan népszerű lett, hogy a rendőrségnek kellett beavatkozni. 1968. július 17-én kezdték meg a magyarországi gyártását/palackozását.
A Coca-Cola előállítása és összetevői az egész világon megegyeznek.
Az állítólagos recept:
Kokakivonat 3 dkg, Citromsav 8,5 dkg, Koffein 2,83 dkg, Cukor (a mértéket nem tudták megállapítani), Víz 9,475 liter, Lime-dzsúsz 0,95 liter, Vanília 2,83 dkg, Karamell 14,25 dkg, 2 uncia (5,66 dkg) keményítőt 5 gallon (18,95 liter) sziruphoz), Narancsolaj 20 csepp, Citromolaj 30 csepp, Szerecsendió olaj 10 csepp, Korianderolaj 5 csepp, Neroli (keserű narancsvirág-olaj) 10 csepp, Fahéj 10 csepp, Foszforsav. A Coca-Cola szóvivője cáfolta 2011-ben, hogy a recept megegyezne azzal, amelyet egy atlantai bank széfjében őriz a cég.
Források: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=schuro&pid=23674
http://hu.wikipedia.org/wiki/Coca-Cola
https://secure.coca-cola.hu/content/hu/corporate/nemzetkozi_cegtortenet.aspx

1886 Az alumínium ipari előállítása elektrolízissel. Az eljárást Charles Martin Hall amerikai vegyész és nővére Julia Brainerd Hall, aki az asszisztense volt egyben, valamint tőlük függetlenül egyidőben Paul Héroult francia tudós dolgozta ki. Aluminiumot először Ørsted állította elő 1825-ben. Az alumínium az oxigén és a szilícium után a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme. Nagy kémiai reakcióképessége miatt elemi állapotában nem fordul elő. Fontos összetevője az agyagásványoknak, a bauxitnak, a csillámoknak és számos kőzetalkotó ásványnak, az úgynevezett alumínium-szilikátoknak. Régebben alumínium-klorid nátriumos redukciójával, a Wöhler-eljárással állították elő:

1887 első EKG regisztrálása Augustus Desiré Waller, előtte 1872-ben kapilláris elektrométer.
Az elektrokardiográfia (röviden EKG) egy non-invazív diagnosztikai eljárás, mely a szív működéséről ad hasznos információt. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával.
A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre, mely normális esetben a szinuszcsomóból indul el és a szív sajátságos ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Ezt az elektromos ingerületet a test felszínére helyezett elektródokkal fel lehet jegyeznI.
Willem Einthoven legfontosabb felfedezését akkor tette, amikor 1908-ban a szívzörejeket szerette volna minél pontosabban regisztrálni egy Lippman-elektrométer segítségével. Hogy tökéletesíthesse méréseit, kifejlesztett egy húros galvanométert (1909) és alapos analízis alá vette az Augustus Waller által már korábban felfedezett elektrokardiogramot. A szív elektromos jelenségeit már korábban is képesek voltak mérni, de a pontos vizsgálatokhoz közvetlenül a szívre kellett helyezni az elektródákat. Műszerének tökéletesítése és továbbfejlesztése három évébe telt, de mikor készen lett, készülékével nemcsak a szív elektromos aktivitását, hanem a test egyéb elektromos jelenségeit, a szemideg, a periferiális és szimpatikus idegeket is képes volt tanulmányozni. Einthoven elektrokardiográfja nagy előrelépést jelentett, de a mai fogalmak szerint meglehetősen kényelmetlen volt használni; a páciens lábát sóoldatba merítették és a 270 kilós készülék működtetéséhez öt személyre volt szükség. 1924-ben elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat "az elektrokardiogram mechanizmusának" felfedezéséért. http://hu.wikipedia.org/wiki/Willem_Einthovenmri

1887 Edison tökéletesíti telefont.

1887 a gramofon nevű készülékre Emil Berliner szabadalmat kapott.
Emile Berliner Németországban született amerikai feltaláló, az első gramofon és a barázdás hanglemez megalkotója.
Tizenkilenc éves korában vándorolt ki Amerikába, ahol fizikusként dolgozott. Huszonöt éves volt, amikor eladta a mikrofon szabadalmát a Bell Telephone Companynek. Az általa alkotott gramofon elvét pedig a Victor Talking Machine Company vette meg. A Gramofon a hengereket használó hanglejátszó eszköz, a Fonográf korszerűbb versenytársa volt, a későbbi lemezjátszó közvetlen elődje. Noha a fonográffal ellentétben a lejátszó hangot rögzíteni nem volt képes, a hanglemezek ipari mértékű gyártása hamarább megoldódott, mint a műsoros fonográfhengerek sokszorosítása. Megalapította a Deutsche Grammophon vállalatot és a brit Gramophone Co. Ltd-t és így a készülékét Európában is terjeszteni kezdte.
Berliner először cinklemezbe vágta a hangfelvételt. Később az eredeti cinklemezről acél nyomóformát hozott létre és ezzel keménygumiba préselte a barázdákat. Kereste a legmegfelelőbb hanglemez alapanyagot és végül a sellak, ami egy trópusi vidékeken élő levéltetű elgyantásodott váladéka vált a legmegfelelőbb anyagnak. A sellak olcsó volt és eléggé puha a préseléshez, ezáltal a tömegtermelésben használható jó minőségű hanglemezeket lehetett gyártani. A sellak egy természetes polimer, nagyon hasonlít a mai hőre lágyuló műanyagokra, műgyantákra. A műanyagok feltalálásáig a sellakot használták a hanglemezgyártásban.  Degrell László: Lemezjátszók és hanglemezek Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978. http://hu.wikipedia.org/wiki/Emile_Berline

1888 A váltóáramú motort kifejleszti Nikola Tesla.

1888 az amerikai George Eastman kézi fényképezőgépe a Kodak.

1888 A legelső fennmaradt mozgókép jelenet - A Roundhayi kerti jelenet. Az angliai Leeds egyik külvárosában, Roundhayben készítette Louis Aimé Augustin Le Prince. A családtagok körbe járnak és nevetnek. A film rekonstruált verziója a fennmaradt eredeti képekből készült.
https://www.youtube.com/watch?v=F1i40rnpOsA

1889 A celluloidos tekercsfilmet szabadalmaztatja az Eastman vállalat.
Az amerikai Reichenbach szabadalmaztatta a vékony, átlátszó celluloidrétegek elkészítésének módját, amikor is nitrocelluloze és kámfor keverékét állította elő metilalkoholban, majd ezt a keveréket sima lemezre öntötte. A szabadalmat az Eastmann Dry Plate Cy vásárolta meg, amely 1892-ben rendelkezett olyan berendezéssel, amely lehetővé tette a fényérzékeny emulzió celluloid lapokra öntését. Edison stúdiója számára már 1889-től tudott szállítani emulzióval bevont, hajlékony celluloid szalagokat. http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/23/vivie.htm

A nitrócellulóz néven ismert keverék kémiai összetevőit az 1840-es évek végétől ismerik a fotográfiában. Kollódiumként vált ismertté a nitrocellulózéter celluloid és nitrát összetevője. Louis Menard és Flores Dumont fedezte fel és ismertette a Francia Tudományos Akadémián 1874-ben.
A rákövetkező évben az angol Frederic Scott Archer kollódiumréteggel vont be fényérzékennyé tett üveglemezt. Az eljárás nedves lemez vagy nedves lemezes kollódium eljárásként terjedt el az 1851-es évtől kezdődően, és szorította ki a dagerrotípiát és talbotípiát.
A nitrocellulóz a fényérzékeny anyag ideális alapjául szolgált: jól tapadt az üveglemezre még a különböző érzékenyítő oldatokba és előhívókba történő belemerítése után is. Noha az eljárás nagy ügyességet igényelt és sok nehézséggel járt, az 1880-as évekig uralta a fényképezést, mígnem az ún. szárazlemezek kiszorították.
Archer a kollódiumréteg előtt egy vízben oldódó gumiréteget vitt fel az üveglemezre, amit az exponálás, előhívás után meleg vízben leoldott, a kollódiumréteget pedig elővigyázatosan lehúzta az üvegről. Ez volt a hajlékony, átlátszó fényképészeti hordozóanyag, a film prototípusa.
Alexander Parkes 1856-ban szabadalmaztatta a több kollódiumrétegből álló, lehúzható filmet. Egy Parkesine nevű anyag kidolgozása is neki köszönhető, ami a ma celluloidnak nevezett anyag alapjául szolgált.
A celluloid márkanevet 1873-ban nyilvánítatta védetté Parkes és John Wesley Hyatt. Később a jogvédelmet kiterjesztették az Egyesült Államokra is. A newarki Celluloid Manufacture Company tulajdonaként - John Carbutt ösztönzésére - kezdtek celluloidszallagokat gyártani.
A zselatinemulzió és a celluloid szalag együttes alkalmazása után a következő lépés a tekercsfilm bevezetése volt. A nitrocellulóz tekercsfilm gyártása azonban nem bizonyult egyszerűnek. Megfelelően folyékony nitrocellulóz oldat kellett és adagoló, amelyik egyenletes, nedves réteget biztosít. A nitrocellulózt oldó szereknek gyorsan párologniuk kellett, de nem túl gyorsan. Ha túl gyorsan párolgott el, a filmen légbuborékok képződtek. Ha túl lassan, sok vegyszer kellett, a termék ráfizetésessé vált.
A problémákat három amerikai, Hannibal Goodwin, George Eastman és Henry Reichenbach oldotta meg. Goodwin, a gyakorlott amatőrfényképező és fáradhatatlan kísérletező 1887-ben szabadalmaztatni akarta tekercsfilmjét. Ezt kívánta Geroge Eastman, szárazlemezgyáros és vegyésze, Henry Reichenbach is. A felek külön-külön folyamodtak a szabadalomért. 1888 és 1951 között az ezüsthalogenid zselatinemulziók nagy részét nitrocellulóz filmalapra öntötték. http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/25/nitro.htm

1888-ban sikerült először kollódiumból tiszta filmlapokat készíteni. A 2,54 mm vastagságú anyagot – John Carbutt találmányát – Carbutt's flexible negative film néven hozták forgalomba, de 1887-ben Hannibal Goodwin tiszteletes is készített filmet nitrocellulózból és kámforból. Míg ők pereskedtek, Eastman nitrocellulóz tekercsfilmje meghódította a világot. 1889: a rollfilm alakban használt nitrát negatív; 1891: a Kodak napfényen tölthető tekercsfilmje megjelenésének éve. Mozifilmként először 1895-ben használták. http://fotomult.c3.hu/negativok/nitrat-film/

1890 az első elektromos metró vonalszakaszt Londonban helyezték üzembe.
Magyarországon a földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül. 2 év alatt el is készült, mint a kontinens első földalatti vasútja. Május 2-án Ferenc József császár, magyar király a millenniumi ünnepségek részeként átadta a vasútvonalat. Május 8-án ő is a földalattival ment ki a Városligetbe.

1890 Thomas Tunnock által létrehozott pékségben sütötték először a karamellás szeletet, amely ma az angolok egyik kedvenc, melyből heti több mint 5,000,000 darabot gyártanak és adnak el világszerte. Teasütemény: a Tunnock család készítette először, akik a pékség megnyitásában is élen jártak. 1890-ben Lararkshireben, Skóciában alapították első üzletüket.

1891 Az első napi térképes időjárás-jelentés. „Időjárási sürgöny-jelentés” Konkoly-Thege Miklós középiskoláit magánúton végezte, egyetemi éveit Pesten, majd Berlinben töltötte. Csillagász tanára a kor egyik legnevesebb tudósa, Johann Franz Encke volt, 1870-ben, mielőtt a saját csillagvizsgálóját berendezte volna, végigjárta Európa legjelentősebb csillagászati intézményeit, hogy a látottak alapján foghasson hozzá munkájához. 1870-ben ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, - 1874-ben egy tükör teleszkóp is bekerült, amit fokozatosan még jobb fejlesztésűekre cserélt (többek között mintegy 40 üstököst figyelt meg). - amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített. Azzal is számot vetett, hogy az ország csillagászatának fejlesztéséhez nem elegendő egyetlen intézmény, közreműködésével sorra épültek fel hazánkban az új csillagvizsgálók.  Néhány esztendő alatt az ógyallai csillagda, műszereit és tudományos munkáját tekintve is, az európai csillagvizsgálók élvonalába került. Csillagászati megfigyeléseinek eredményei folyamatosan láttak napvilágot saját kiadványában (Beobachtungen angestellt am Astrophysikalischen Observatorium Ógyalla, Halle, 1879-1894) és a kor fontos csillagászati folyóirataiban (Astronomische Nachrichten, Observatory, Monthly Notices). Magyar nyelven az akadémiai értekezéseken adtak hírt munkájáról. A magyar kir. országos meteorológiai intézet igazgatója volt (1890-1911). Számos magyar és külföldi rangos kitüntetéssel, címmel rendelkezett. A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát.
http://omehes.szm.com/Csillagaszat/konkoly.html

1892 Rádióhírmondó. Puskás Tivadar Edison mellett dolgozott majd európai terjesztője lett. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879 októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott. 1879-ben hazatért, és öccsével, Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. 1881-ben nyílt meg Budapesten az első telefonközpont 23 előfizetővel. 1881 a párizsi Nagyopera világítási tervein dolgozott, majd egy évvel később már London közvilágítási hálózatának és Madrid távbeszélő-hálózatának terveit készítette 1883. 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót - mely előfizetésért szolgáltatott híreket, nyelvleckéket és kulturális műsorokat -, amely a mai rádió elődjének számít 1893-ban el is indult.

1892 Termosz - James Dewar brit kémikus és fizikus. A Dewar-palackot, amely tulajdonképpen a mai termosznak felel meg: az edénynek dupla üvegfala van, melyek között vákuum található, ez biztosítja a jó hőszigetelést - a szinte légüres sáv megakadályozta, illetve késleltette a hőleadást, így sokkal tovább maradhatott meleg vagy éppen hideg a belső edényben tárolt folyadék.1907-ben aztán a nagyszerű palack termosz néven (a therme görög szó jelentése meleg) megkezdte világhódító útját. 1898-ben a hidrogént cseppfolyósította, a következő évben pedig szilárd hidrogént készített.

1892 Az első használható fotocella.

1892 Az első benzinüzemű traktort az amerikai John Froelich építette meg. A traktorok már a 19. század elején megjelentek, amikor gőzhajtású eszközökként használták őket. A gázolajjal működő traktort 1904-ben Benjamin Holt fejlesztette ki. Az első, belsőégésű motorral működő kerekes traktor megalkotása az amerikai IHC gyár nevéhez fűződik (1907). A magyar traktorgyártás 1923-ban indult meg a Hofherr-Schranz Gép gyárban. Traktor (latin = "húzó") - Mezőgazdasági vontató-, erőgép.
1890-es években az amerikai Daniel Best és Benjamin Holt külön különféle gőztraktorokkal kezdett el kísérletezni a mezőgazdasági használhatóság elérése érdekében Kaliforniában, viszont ott túl homokos a talaj. A vontatógép földdel érintkező felületének növelése érdekében Benjamin Holtnak az ötlött az eszébe, hogy a kerekeket lánctalpra cseréli le. Holt első lánctalpas traktorát 1904. november 4-én mutatták be.
A további tesztek elvégzése után az első „csúszómászót” a szántás idejére a Holt család birtokára szállították, majd nem sokkal ezután Holt bejegyeztette a „Caterpillar” védjegyet. “Úgy halad, mint egy caterpillar.” A Caterpillar szó jelentése: hernyó. 1909-ben megkezdődött a gyártás-forgalmazás. 1925-ben Holt és Best cége egyesült Caterpillar Tractor Co néven. http://gepmax.hu/gepmax/2011/07/105-ev-tradicioi-a-challenger-gepek-megoldasaiban/

1893 Karburátor (benzinporlasztó) szabadalmaztatása. A jelenleg üzemeltetett sok száz millió benzinmotorokon ma is olyan karburátor van, melynek alapgondolatával Bánki Donát és Csonka János ajándékozták meg a világot és elsőként szabadalmaztatták 1893. február 11-én, a két évvel korábban megkezdett kísérletek alapján.
A karburátor, más néven gázosító - a köznyelvben általában porlasztónak nevezik - Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. Kisebb, egyszerűbb motorokon és motorkerékpárokon ma is meg lehet még találni, de a gépkocsiknál gyakorlatilag az üzemanyag befecskendezés - melyet az 1950-es évek óta sikerült kereskedelmileg elfogadtatni - teljesen kiszorította.
1879-ben készítette el az első magyar gázmotort, majd 1882-ben az ún. Csonka-féle vegyesüzemű gáz- és petróleummotort. Az 1900-as években főleg járműveket tervezett, motoros triciklit, majd 1905-ben a Postának levél- és csomaggyűjtő autót - innen számítják a magyar gépkocsigyártást. 1909-ben kezdte meg kisautóinak tervezését, emellett elkészítette az első magyar kompresszoros motort, továbbá csónak-, bányamozdony-, sínautó- és tűzoltóautó-motort, tervezett autóbuszt és személygépkocsit.

1893 Edison kifejlesztette a kinetoszkóp-ot, mely révén a mozgókép megjelenítés megoldódott. 1894 áprilisában mutatta be, amely tulajdonképpen egyetlen nézőre szabott szekrény, amely kb. 10-15 méter hosszú filmszalagot játszott le.

1894 megépül az első gőzturbina hajtotta hajó, de még nem sikeres, viszont a fejlesztéseknek köszönhetően 1896-ban megtörténik az áttörés az első teszteken Charles Parsons minden várakozását felülmúló 29,6 csomós (55 km/h) sebességet ért el.

1895 Az elektromos kézi fúrógépet Wilhelm Fein Stuttgartban feltalálja.

1895 Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus, gépészmérnök, egy a szilárd testeken áthatoló elektromágneses sugárzást fedez fel és elnevezi X-sugárnak. A róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője. Korszakalkotó felfedezése miatt elsőként, 1901-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.
1895. november elején Röntgen felfigyelt arra a jelenségre, hogy azokon a fényképezőlemezeken, amelyek az üzemeltetett kisülési cső mellett voltak, és fekete kartonpapírba voltak csomagolva, nem megmagyarázható feketedések mutatkoztak az előhívás után. Ez elgondolkodtatta, és vizsgálta ennek okát.
1895. november 8-án kísérleteiben Röntgen a kisülési csőben az elektromos kisülést kísérő fényjelenségek kiszűrésére a csövet nem átlátszó fekete kartonpapírba csomagolta, így próbálta vizsgálni a katódsugár által előidézett fényt. Mikor a szikrainduktort a csőre kapcsolta, meglepődve tapasztalta, hogy a sötét laboratóriumban a cső közelében lévő, bárium-platina-cianiddal bevont papírlemez, ernyő fluoreszkáló fényt bocsát ki, azaz fényforrásként viselkedik. A fentiekből Röntgen azt a következtetést vonta le, hogy egy új sugár – első dolgozatában X-sugárnak nevezte el – hatása, amely áthatol az anyagokon, eltérő mértékben nyelődik el, és a fényhez hasonlóan egyenesen áramlik, valamint fényképfelvételeken rögzíthető. 1896 Károly Iréneusz József létrehozza Magyarország első orvosi röntgenlaboratóriumát Nagyváradon. http://hu.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Conrad_R%C3%B6ntgen

1895 Az első tömegnyomtatású színes képregény. Richard F. Otcault Sárga kölyök című sorozatát közölte a The World újság, melynek a tulajdonosa Pulitzer József (Joseph Pulitzer) magyar születésű amerikai újságíró, lapkiadó volt
Pulitzer József (Joseph Pulitzer) Amerika legnagyobb újságját alapította The World címmel, felhőkarcolót építetett Word Building (Pulitzer Building), és az ő támogatásával alapították az első újságíróképzőt.
Katonai pályára szeretett volna kerülni, de gyenge egészsége és látása miatt visszautasították. Az osztrák hadsereggel, a francia idegenlégióval, illetve az indiai brit hadsereggel is hiába próbálkozott.
Végül Hamburgban az amerikai hadsereg felvette. 1864 nyarán, 17 évesen, anyja akarata ellenére kivándorolt, és az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban (hasonlóan az 1848-49-es magyar forradalom utáni magyar kivándorló generáció sok tagjához). New Yorkban, a főleg németekből, de számos magyarból álló 1. számú önkéntes Lincoln-lovasezredbe sorozták be.
Az ezreddel Pulitzer négy kisebb ütközetben vett részt,
1868-ban a német nyelvű Westliche Post című napilapnál állt munkába (miután állítólag előbb csikós, hajófűtő és az 1866-os kolerajárvány idején temetőgondnok is volt). Az újságírói karrierrel szinte egyszerre indult politikai karrierje.
Csatlakozott a Republikánus Párthoz, 1869 decemberében a Missouri állam törvényhozása alsó házának tagjává választották, pedig mindössze 22 éves volt, a korabeli törvények szerint még nem volt nagykorú.
Pulitzer mint fiatal képviselő javaslatot nyújtott be az állami bíráskodás rendszerének megváltoztatására, pedig még ekkor nem végezte el a jogi egyetemet.
1872-ben újabb ismeretlen terepre lépett és üzletember lett. Megvette a Westliche Postot háromezer dollárért. Ezt követte a St. Louis Dispatch megvásárlása 2700 dollárért 1878-ban. Pulitzer összeolvasztotta a két lapot és a St. Louis Post-Dispatch máig St. Louis napilapja.
Ennél az újságnál fejlesztette ki Pulitzer azt a szerepet, amely hozzájárult későbbi sikereihez: a kisemberek bajnoka lett és nem idegenkedett a keményen populista megközelítésektől sem.
1883-ra, amikor még mindig csak 36 éves Pulitzer már gazdag ember, aki a kezdetekhez képest már több nagyságrenddel nagyobb üzleti akciókra képes.
Ebben az évben vásárolta meg 346 000 dollárért Jay Gouldtól a New York World című újságot, amely addig évi 40 000 dollár veszteséget produkált, Pulitzer keze alatt azonban az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált. Mindössze három év alatt kifizette a lap vételárát és még félmillió dollár hasznot is produkált
A World példányszáma egy évtized alatt 15 000-ről 600 000-re szökött fel és az ország legnagyobb újságja lett.
A lap Pulitzer irányítása alatt az emberekre, botrányokra és szenzációkra összpontosító újságírás felé fordult. 1887-ben Pulitzer szerződtette a híres tényfeltáró újságírónőt, Nellie Bly-t, aki óriási sikerű cikksorozatot írt a Worldnek, miután elmeháborodottnak színlelve magát bejutott a Blackwell-szigeti (ma Roosevelt-sziget) női elmegyógyintézetbe és tanúja lett az ott alkalmazott erőszaknak.
1884-1885-ben az Egyesült Államok képviselőházának tagja,
A World másik nagy újítása a tömegnyomtatású színes képregény volt. A világelsőt, Richard F. Otcault Sárga kölyök című sorozatát 1895-ben közölte az újság. (A sárga kölyökről kapta nevét a sárga újságírás.)
A World indította többéves sajtókampánynak óriási szerepe volt abban, hogy 1885-re adakozásból összegyűlt a New York-i Szabadság-szobor talapzatának építésére a pénz. A kampány ugyanakkor lökést adott az újság népszerűségének is, 50 000 új előfizetőt szerezve a lapnak.
Óriási jövedelmet hoztak lapjai, létrehozhatta 2.5 millió dollárból a New Yorki Word Building (Pulitzer Building) palotát. Később, amikor már befutott a lap, azaz uralta a New York-i piacot, mértékadó újság vált belőle
Pulitzer 2 millió dollárt hagyott a világ első újságíróiskolája megalapításához, és 1912-ben megalapították a Columbia Egyetem Újságíró Felsőiskoláját (Columbia University Graduate School of Journalism). Máig ez az egyik legnagyobb presztízsű újságíró-iskola a világon, amely kiadja a Pulitzer-díjat és a DuPont-Columbia-díjat. (De nem ez lett az első újságíróképző: azt a Missouri Egyetem hozta létre, ugyancsak Pulitzer támogatásával.)
Pulitzer kulcsszerepet játszott Munkácsy Mihály 1886-os amerikai látogatásának megszervezésében, megérkezésekor angol nyelvű újságja az "Éljen Munkácsy Mihály" magyar felirattal köszöntötte a festőt. Pulitzer otthonában is vendégül látta Munkácsyt és köszöntőjében kiemelte, hogy nemcsak azért üdvözli, hogy nagy művész, hanem azért is, mert két nagy országot reprezentál, azt az országot, amelyben él, Franciaországot és azt az országot, amelyben született, Magyarországot. Maga Pulitzer is mindig büszkén vállalta szülőhazáját, Magyarországot. Politzer felkérte Munkácsyt, hogy fesse meg felesége, Kate Davis  - Jefferson Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, az amerikai polgárháború meghatározó alakjának az unokahúga. - képét. A festmény 1891-ben Párizsban fénykép alapján el is készült.
Az általa alapított Pulitzer díjat évente osztják ki a legjobb regény, színdarab, történelmi munka, zene, vagy a legjobb újságíró jutalmazására. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulitzer_J%C3%B3zsef

1895 Az első magyar autó tulajdonos. Először Hatsek Béla műszerész vásárol egy négykerekű Benz Velót, Benz rájött, hogy négykerekű kocsi jobb a kanyarban mint a 3 kerekű.

1895 elkészítik a kinematográf-ot. A Lumiére testvérek kifejlesztik a hordozható mozgófilm-kamerát, filmtovábbító egységet és vetítőt (Cinematographe). A Lumiére fivérek által használt vetítőkészülék nagyon hasonló Edison 1891-ben, az USA-ban feltalált filmvetítő gépéhez, amelyet külföldön nem védett szabadalom. Edison eleinte nem mutatott érdeklődést, mivel a filmvetítőben csupán olcsó szórakoztatóeszközt látott.Az állókép mozgóképpé (azaz mozivá) alakításával kapcsolatos kísérletezések már az 1820-as években elkezdődtek. 1825-26-ban fejlesztették ki az első mechanikus készüléket, amelyen már filmszerű mozgóképet lehetett nézni. A lényege az volt, hogy egy korongra cikkelyenként különböző képeket rajzoltak és azt pörgetve mozgóképet lehetett látni. A filmezés kialakulásához vezető különböző kísérletek a 19. század második felében párhuzamosan folytak elsősorban Franciaországban és az Egyesült Államokban.

1895 Az első mozi előadás. A francia Lumiére fivérek első mozi filmje Párizsban kinematográffal. (Azon az elven alapul, hogy az ember agya, ha másodpercenként 24 filmkockát lát gyors egymásutánban, akkor azokat úgy fogja fel, mintha a képen látható alakok mozognának.)

Az első vetítésre 1895. március 22-én került sor, kisszámú meghívott közönség előtt. A 17 méteres filmszalag, amely a lyoni Lumière-gyár munkásainak munkaidő utáni távozását örökítette meg, a világ legelső filmjének számít. A film születésnapjának azonban 1895. december 28-át tekintjük, amikor Lumière-ék az első nyilvános mozielőadást tartották Párizsban, a Boulevard des Capucines 14. szám alatt, a Grand Café pincehelyiségében. A műsorban öt rövid filmecskét vetíttek, ezek egyike volt A vonat érkezése.

Az 1870-es évek végétől a filmezéssel foglalkozó feltalálók – Leland Stanford, Étienne-Jules Marey és társaik – már inkább azzal kísérleteztek, hogy minél gyorsabban megismételjék a fénykép rögzítésének műveletét. Így készült el az első film 1878-ban a lovával galoppozó Salle Gardnerről, illetve az 1888-as Roundhay-i kerti jelenet, a világ legrégebbi megmaradt kópiája. Az 1890-es évek elején aztán Edison is előállt a maga kinetográfjával, majd példáját mások is követték a nyugati világ minden tájáról, az eddig felsorolt eszközöknek azonban volt egy nagy fogyatékossága: a filmezés három stádiumából – felvétel, tárolás, lejátszás – legfeljebb kettőre voltak képesek, a rögzített anyag megtekintése pedig gyakran egyszerre csak egy személy számára volt lehetséges. A Lumiére fivérek szerkezete ebből a szempontból áttörést jelentett, ám mindez nem valósulhatott volna meg korábbi munkásságuk és édesapjuk mellett szerzett tapasztalataik nélkül. 1907 – az első igazi mozik (USA) – később Franciaországban, majd Angliában is. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1895_december_28_a_lumiere_testverek_elso_nyilvanos_filmvetitese/

1895 Rádió. Az olasz Gugliemo Marconi 1896. június 2-án benyújtotta a világ első rádiós szabadalmát - 1900-ban megkapja. (Amerikában 1943-ban Tesla javára megsemmisítették Marconi szabadalmát)
Pontos megegyezés nincs azt illetően, hogy ki volt a rádió feltalálója. Nikola Tesla, Lodge, Edison, Albert Turpain, Jagadis Bose, Guglielmo Marconi és Alekszander Popov egymástól függetlenül találták fel.

Thomas Edison 1885-ben szabadalmaztatta az első drótnélküli szikratávírót. A szabadalmat az olasz Guglielmo Marconi megvásárolta és annak felhasználásával dolgozta ki a saját jeltovábbítási technológiáját. 1893-ban Nikola Tesla, az Amerikában élő szerb feltaláló mutatta be saját fejlesztésű drótnélküli jeltovábbító berendezését.
1894 Oliver Lodge és Alexander Muirhead berendezése továbbított rádióhullámokat az angliai Oxford egyetemének természettudományi múzeuma két épülete között.

Marconi 1894-ben Heinrich Hertz nekrológjában olvasott a német tudós által felfedezett elektromágneses sugárzásról, azaz a rádióhullámról. Heinrich Hertz néhány évvel korábban végzett kísérleteinek leírása. Ezek egyértelműen bizonyították a láthatatlan elektromágneses hullámok létét, amelyek a levegőben fénysebességgel terjednek. Jelentősen továbbfejlesztette Hertz készülékének teljesítményét. Az jelek adásának és vételének távolsága fokozatosan növekedett, elõször csak a szobában, azután a folyosó teljes hosszában, végül a házon kívül, majd a mezõkön.
1895 nyarának elején Marconinak sikerült több mint 2 km távolságon jelet küldenie és fogadnia

Alexander Sztyepanovics Popov létrehozza az első rádióadást 1895: Morze-jeleket továbbít egyik helyiségből a másikba. Az üzenet egyetlen nevet tartalmaz: Heinrich Hertzét, így tisztelegve a nagy előd emlékének.
Popov Péterváron az orosz fizikusok társulatának bemutatja a rádiót (antenna és vevőkészülék) és 60 méter távolságra morzejeleket továbbított.

Marconi 1897-ben, az Angliához tartozó Wight szigeten építette fel a világ első rádióállomását.
1898 Anglia és Franciaország között a La-Manche csatornán keresztül.
1901 Atlanti-óceánon keresztül. Marconi először létesít sikeres rádiókapcsolatot Európa és Amerika között.
Az Egyesült Államokból az első üzenetet Theodore Roosevelt elnök küldte Angliába 1903 elején VII. Edvárd királynak.

Fleming 1904-ben először alkalmazta az elektroncsövet rádiódetektorként. Felfedezi a detektoros rádiót.
A vákuum diódát aztán Lee de Forest (1873-1961) amerikai fizikus fejleszti tovább.
1905-ben megalkotja a háromelektródás csövet, a triódát, mellyel tökéletesebb vevőkészüléket lehetett létrehozni, sokkal érzékenyebb detektálást tud megvalósítani. Sokszorosan felerősíti a gyenge jeleket. Így lehetővé vált, hogy a rádió ne csak jeleket, hanem emberi hangot is közvetítsen.

1906 Reginald Aubry Fessenden kanadai feltaláló előre elhatározott forgatókönyv szerinti beszédből és zenéből álló adást sugároz.
1909 Charles David „Doc” Herrold rádió adója, heti rendszerességgel sugároz híreket, időjárás-jelentést és zenét San Joséban.
Alexander Meissner osztrák technikus nevéhez fűződik az úgynevezett Meissner oszcillátor feltalálása.
Így 1913-tól lehetővé válik a stabil frekvencián való rádiótávközlés kifejlesztése.

Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben. 1917-től kezdve Néetországban néhány adó zenére, valamint újságok és könyvek felolvasására épülő műsorokat kezd sugározni.1920 Megkezdi sugárzását az elsõ kereskedelmi rádióadó, a Westinghouse KDKA állomása, Pittsburgh-ben.

1918 A világvevő rádiókészüléket Edwin Howard Armstrong kifejleszti.

1920-ra amerikai, és angol tudósok feltalálták a mai rádiók elvén alapuló készüléket.

1922 – már több mint 200 rádióállomás az USA-ban. 1922. A BBC megkezdi a napi rendszeres rádióadást - 1922-ben a mûsorszórás kérdését a brit birodalmi értekezlet mûsorszórási albizottsága elé terjesztették. 1922-ben az összes egymással versengõ érdekeltség a British Broadcasting Company-ban, késõbbi nevén a British Broadcasting Corporation-ban (BBC) olvadt össze.
1922 Németországban a legjelentősebb elektromosalkatrész-gyártók, különösen a Telefunken és a Lorenz, koncessziókat kérnek adóállomások építésére és működtetésére a nagyobb német városokban. Úgy tervezik, hogy a műsorokat majd a lemeztársaságok biztosítják. 1922 – már több mint 200 rádióállomás az USA-ban. 1922 Az első hordozható rádiókészüléket J. McWilliams Stone Operadio néven piacra dobja. 1924-re már több, mint 1000 rádióadó mûködik az USA-ban. A magyar rádióműsor-szórás 1925-ben megindult. Az első hordozható, elektroncsöves táskarádiók ugyancsak az 1940-es években kerültek piacra. Az amerikai Regency vállalat 1954-ben mutatta be az első tranzisztoros zsebrádiót (TR-1).

Ajánlott források: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_media_tortenete/ch02s04.html
https://etr.mome.hu/ETR/Dokumentumtar/FileDownload?file_id=834
http://mult-kor.hu/20140425_marconi_nem_ertette_mikent_mukodik_talalmanya
http://www.radiomuseum.hu/torteneti_m.html
http://tatabanyaianzix.hu/arhivum/hirlist.php?hirid=17456
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1896_marcius_24_popov_sikeres_radiokiserlete_petervaron/

1895-1896 az orosz Alexander Popov találmánya az antenna a rádió – és tévé közvetítések előzménye. (De persze mindenki, aki a rádió kifejlesztésén sikerrel dolgozott megalkotta a saját küldő és vevőkészülékét.)

1896 Radio-aktív sugárzás - Henri Becquerel francia fizikus nevéhez fűződik, aki 1896-ban az uránvegyületeket tartalmazó ásványok (uránszurokérc) megvilágítás hatására létrejövő fluoreszkálását tanulmányozta. Kísérletei során meglepődve tapasztalta, hogy az uránvegyületek akkor is sugároznak, ha az előzetes megvilágítás elmarad. Az újonnan felfedezett sugárzásfajtát radioaktív sugárzásnak nevezték el.
Miután egy évvel korábban Röntgen felfedezte, hogy léteznek olyan sugárzások, amelyek anyagokon áthatolnak (Röntgen-sugarak), a kutatók azt kezdték keresni, hogy vajon vannak-e olyan foszforeszkáló ill. fluoreszkáló anyagok, amelyek ilyen áthatolóképes sugarakat bocsátanak ki magukból? Becquerel uránsók foszforeszkáló tulajdonságait vizsgálta.
Kitette a napra az uránsót tartalmazó mintát, ez volt a "besugárzás", majd fény számára áthatolhatatlan, vastag fekete papírba csomagolt fényképezőlemezre helyezte, s ott tartotta néhány napig. Ezek után előhívta a fényképezőlemezt. A kísérletek ígéretesek voltak, mert a fényképezőlemez "megfeketedett" ott, ahol az uránsó-darabka rajta volt. Az uránsó sugárzása tehát áthatolt a vastag fekete papíron. Egy alkalommal hosszú ideig borult volt az ég, és nem sütött a Nap. Becquerel fiókjában sokáig ott hevert a besugárzatlan uránsó-darab a becsomagolt fényképezőlemezen. Merő kíváncsiságból - ma úgy mondanánk, hogy "kontroll gyanánt" - előhívta a fényképezőlemezt. Legnagyobb megdöbbenésére a minta "árnyéka" most is rajta volt a lemezen, noha fluoreszcenciáról szó sem lehetett! Csakhamar rájött, hogy az uránsó besugárzás nélkül, teljesen magától is bocsátott ki nagy áthatolóképességű sugárzást, a "Becquerel- sugárzásnak" a só urántartalma a forrása, sőt azt is kiderítette, hogy a tórium éppígy sugároz!
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/a-radioaktivitas-felfedezese

1897 Guglielmo Marconi márki bemutatja a szikratávírót. Drót nélkül táviratozik. Először továbbítja a rádióhullámokat 2,4 km távolságra. 1896. szabadalmaztatja a vezeték nélküli távírót (azaz a szikratávírót)

1897 A merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó felszállása. Feltalálója Schwarz Dávid technikus.
Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf, aki ezen léghajók révén vált világszerte ismertté.
Keszthelyen született, azonban élete nagy részét Zágrábban töltötte, ahol fakereskedelemmel foglalkozott. Technika iránti vonzalma szakmájában is megmutatkozott: gépeket szerkesztett fakitermeléshez.
Az 1880-as években kezdett el foglalkozni a kormányozható léghajó építésének gondolatával. Léghajóját a gumival impregnált ballonszövetnél ellenállóbb anyagból, egészen vékony alumíniumlemezből akarta felépíteni. Terveit Bécsben bemutatta az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyminiszterének, ott azonban nem kapott támogatást. Ezután két évig Szentpéterváron dolgozott léghajóján, de amikor a felszállásra kitűzött határidő eredmény nélkül lejárt, a kincstár beszüntette a támogatását.
Oroszországból Berlinbe ment, itt ismerkedett meg Carl Berggel, egy alumíniumfeldolgozó üzem tulajdonosával, akit sikerült meggyőznie tervei kivitelezhetőségéről, és aki a későbbiekben egyrészt anyagilag, másrészt műszakilag támogatta a léghajó megvalósítását. Az alumínium ugyanis akkoriban még új anyag volt, viszont Carl Berg rendelkezett már tapasztalatokkal ezen új anyag feldolgozását illetően. 1895-től a Berlin melletti Tempelhofer Feld-en együtt dolgoztak az alumíniumból készült, rácsszerkezetű léghajó megvalósításán.
Az 1896 nyarára a léghajó készen állt a próbarepülésre. Szeptember 29-ére tűzték ki a nyilvános próbarepülés dátumát, melyre a német uralkodót is meghívták, aki azonban nem tudott eljönni. A repülést október 9-ére halasztották, ez azonban már a nyilvánosság kizárásával történt. A próbarepülés felemás eredményt hozott, mivel a léghajó megtöltéséhez a Vereinigten Chemischen Fabriken csak gyenge minőségű gázt tudott szállítani, s a rossz minőségű hidrogénnek nem volt kellő felhajtóereje. A tesztek azonban bebizonyították, hogy a hajó működőképes és irányítható. A következő felszállást 1897 januárjára tervezték, azonban a feltaláló ezt már nem érte meg.
Schwarz halála után özvegye, Melanie vitte tovább Schwarz munkáját, annak érdekében, hogy egy valódi próbarepülés bebizonyítsa a léghajó használhatóságát. 1897. november 3-án történt meg az első tényleges felszállás, melynek szemtanúja volt Ferdinand von Zeppelin gróf is. Habár a repülés során 460 méteres magasságban az egyik propeller leállt, és a léghajó a földet érésnél emiatt komolyan megsérült, Schwarz léghajójáról a szakértők megállapították, „elgondolása bizonyítja, hogy megtalálták a fémből készült léghajó készítésének és kormányzásának módját”. http://hu.wikipedia.org/wiki/Schwarz_D%C3%A1vid

1897 A katódsugárcsövet kifejleszti Karl Ferdinand. A képernyők ma is ezen elv szerint működnek.

1897 Elektron (felfedezője), ismertetője - Joseph John Thomson angol fizikus. (Az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer (1912) feltalálásával vált híressé. 1906-ban tüntették ki fizikai Nobel-díjjal). Az atomokat felépítő részecskék közül elsőként az elektront fedezték fel. Kísérletileg Thomson angol fizikus mutatta ki (1897-ben), hogy ez a részecske minden atom alkotórésze. Az azóta felfedezett részecskékkel együtt ma már a kétszázat is meghaladja az ismert elemi részecskék száma.
1897-ben a katódsugaraknak mágneses és elektromos térben való elhajlásából arra következtetett, hogy a sugárzást negatív töltésű részecskék alkotják.
A pontos mérések és számítások azt mutatták, hogy a felfedezett részecskék tömege mintegy 2000-szer kisebb a legkönnyebb atom (a hidrogénatom) tömegénél, a részecskék töltésének nagysága viszont megegyezik a hidrogénion töltésének nagyságával, az elemi töltésegységgel.
Jean Baptiste Perrin (1870–1942) 1895-ben a katódsugarak útjába helyezett fémen negatív elektromos töltést észlelt.
1897-ben kimutatta a katódsugarak elhajlását elektromos térben. A mágneses és az elektromos tér eltérítő hatásaiból meghatározta a katódsugárban repülő elektromos részecskék töltésének és tömegének az arányát. Innen számítjuk az elektronnak, mint elemi részecskének a felfedezését.

J. J. Thomson mindenekelôtt megismételte Perrin kísérletét: néhány ezer volttal mûködtetett katódsugárcsövében mágnessel egy kis résen át elektrométerre vitte a sugarakat, s meglepôdve tapasztalta az igen nagy mennyiségû töltést: az 1,5 mF-os kondenzátort 1 másodperc alatt 20 V feszültségre tudta tölteni, tehát az elérített elektronnyaláb 30 mA-es áramnak felelt meg.
(Thomson katódsugárcsövében elôször két résen, késôbb más elrendezésben két kis lyukon vezette át az elektronokat, hogy jól definiált nyalábot kapjon. Az eltérítô lemezek 5 cm hosszúak voltak és egymástól 1,5 cm-re helyezkedtek el.) A katódsugárcsôben terjedô negatív töltéshordozók részecske jellegét azzal bizonyította, hogy megmérte azok m/e (tömeg per töltés)-hányadosának az értékét.
Az elektron tömegét közvetlenül nem lehet megmérni. J. J. Thomson a katódsugaraknak homogén elektromos és mágneses térben történő eltérüléséből számította ki az elektron töltésének és tömegének a hányadosát ( em ), az ún. fajlagos töltést, melyre 1,76 · 1011 Ckg értéket kapott. Ebből következtetett az elektron tömegének nagyságára, feltételezve, hogy minden elektron egy e elemi töltésadaggal rendelkezik.
A felfedezett részecskét elektronnak nevezték el (görögül az elektron = borostyánkő). Az elektron tömege me = 9,1 · 10–31 kg, töltése pedig Qe = –1,6 · 10–19 C = –e.
Az elektron az első felfedezett elemi részecske. Az elemi elnevezés arra utal, hogy az elektron oszthatatlan, tovább nem bontható, belső szerkezettel nem rendelkezik. A mai részecskefizika továbbra is elemi résznek tekinti az elektront, szemben a később felfedezett protonnal és neutronnal, melyek a mai álláspont szerint kvarkokból (szubelemi) részekből tevődnek össze.
Thomson szerint az atomok tömörek: az egyenletes pozitív töltéseloszlású kocsonyaszerű, rugalmas részbe ágyazott negatív töltésű, pontszerű elektronok külső behatásra rezgésbe jönnek és fényt bocsátanak ki. Thomson az elektront az atom elemi építőkövének tekintette, és segítségével megalkotta az első atommodellt.
1902 A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsolás puding modell egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagy része, mely pozitív töltésű, és abban mozognak a kis tömegű elektronok.
1907-ben rájött arra, hogy elektromos és mágneses mezőt egyidejűleg alkalmazva, a különböző sebességű, de azonos fajlagos töltésű részecskék becsapódási nyomai parabola íven helyezkednek el.
Források: http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/mol/elektron.html
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/az-atomfizika-megszuletesenek-fobb-allomasai/josef-john-thomson
https://www.mozaweb.hu/Lecke-FIZ-Fizika_11_12-28_A_sugarzasok_es_az_elektron_felfedezese_Atommodellek-99910
1879-ben William Crookes angol fizikus, kémikus, elektromos kísérlete során megállapította, hogy bizonyos körülmények között a fémek felületéről negatív töltésű sugárzás (úgy nevezte katódsugárzás) indul ki. A negatív töltést okozó részecskét elnevezte elektronnak. 1874-ben ő találta föl az első radiométert. Kifejlesztette (1903-ban) az alfa-részecskék számlálására alkalmas cink-szulfid ernyőt — ez a műszer a spintariszkóp (1904).

1897 Ernest Rutherford új-zélandi származású angol fizikus, kémikus az uránból kiinduló sugárzásban megkülönböztet alfa- és béta-sugarakat. 1900 - Villard felfedezi a gamma-sugárzást. 1981 - Az alfa-, béta- és gamma-sugárzás után felfedezik a radioaktivitás negyedik típusát, a proton-radioaktivitást.

A láthatatlan radioaktív sugárzásoknak mágneses és elektromos terekkel történő szétválasztása során kiderült, hogy azoknak három fajtája létezik:
– a negatív töltésű részeket tartalmazó béta-sugárzás. A béta sugárzás nagy sebességű elektronokat tartalmaz. Rutherford elnevezte az elektronokkal azonos negatív töltésű részecskék sugárzását béta sugaraknak. A pozitív béta-sugárzásban a negatív elektronnal azonos tömegű, de ellentétes töltésű részecskék: pozitronok repülnek tova.
A sugárnyaláb másik részében pozitív részecskék voltak. Rutherford elnevezte ezeket a sugarakat alfa sugaraknak. Az alfa sugárzás 2 protonból és 2 neutronból álló részecskéket (hélium atommagokat) tartalmaz.
– a pozitív elektromos töltésű részecskékből álló alfa-sugárzás,
– és a semleges, elektromos és mágneses terekben el nem térülő elektromágneses gamma-sugárzás. Az egyenesen haladó gamma sugárzás nagy energiájú elekromágneses hullám.
http://www.laborazerkelben.hu/digitalis_tananyagok/Kemia/atommodellek.html

1897 Árapályerőművet használnak villamos energia előállítására Franciaországban.

1898 Távvezérlő -Távirányító. Az első, a mai modern távirányítók elődjének tekinthető távvezérlőt, Nikola Tesla szerb-amerikai feltaláló alkotta meg.
Tesla 1881-ben Budapestre költözött, hogy a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynek dolgozhasson. A budapesti telefonközpont átadásán, 1881-ben Tesla lett a cég főmérnöke. Hamarosan feltalált egy telefonkihangosítót, ami tulajdonképpen nem más, mint az első hangszóró. A fiatal Tesla „szervizmérnökként” bejárta Európát; mielőtt 1884-ben áthajózott volna Amerikába. Előtte a párizsi Edison Társaságnál volt alkalmazott; de az európai lehetőségei beszűkültek, ezért Amerikában, személyesen Edisonnal akart dolgozni. Tesla találta fel a váltakozó áramot, Bebizonyosodott, hogy Tesla váltakozóáramú rendszerének és gépeinek használata előnyösebb az egyenáramúaknál. Nevéhez fűződik a háromfázisú generátor és a váltóáramú motor megalkotása. A rádiósugárzás elvét is neki köszönhetjük.
Az első távirányítót, amelyet kifejezetten televíziókhoz terveztek, a Zenith Radio vállalat hozta létre 1950-ben. A „Lazy Bones” névre keresztelt távirányító azonban még vezetéken keresztül csatlakozott a készülékhez. A vezeték nélküli változatot, mely a „Flashmatic” nevet viselte, Eugene Polley fejlesztette ki 1955-ben.

1898 Az első háromfázisú villany-vonatot a Genfi-tó partján üzembe helyezték (Kandó Kálmán).
Egy 300 méter hosszú, 20 méteres szintkülönbségű vonalon, a Genfi-tó melletti Evianban egy szálloda és a gyógyfürdő között.
Az olasz nagyvasutak villamosítási programja egybeesett a Ganz ismert háromfázisúvontatás-kísérleteivel. A Rete Adriatica társaság ezért a Valtellina vasútvonal villamosítását a Ganznál rendelte meg, így a Kandó által kidolgozott rendszer lett a háromfázisú vontatás bölcsője.
1897-ben Amerikában, a baltimore-i pályaudvarokat összekötő 5,8 kilométer hosszú alagútban futó 600 voltos egyenáramú vasutat tanulmányozta. Itt ismerte fel, mennyire gazdaságtalan, 100 kilométeres nagyságrendű távolság esetén alkalmatlan az egyenáramú, kisfeszültségű villamos vontatás.
Kandó már 1900-ban javasolta a vasutak villamosítását. Rámutatott, hogy a megoldás csak az országos energiagazdálkodáson belül lehetséges, úgy, hogy az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó áramot a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. A gazdasági helyzet miatt kísérletei csak 1923. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Nyugati–Dunakeszi-Alag (ma Dunakeszi) vonalszakaszon. Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az első világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását. A rendszert az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőműből indított háromfázisú 110 kV-os távvezetékről táplálták négy transzformátor állomáson átalakított, egyfázisú 16 kV 50 Hz munkavezetéken keresztül.
Két mozdonytípust is ki fejlesztett. Az ötcsatlós Giovi vagy Cinquanta elnevezésű mozdonyok Kandó legnagyobb számban gyártott gépei voltak. 1912-ben elkészült a 100 km/h sebességű, 2000 kW teljesítményű Trenta nevű gyorsvonati mozdony, ami a leggazdaságosabb mozdonya lett. 1923. október 31-én tette meg első útját a Kandó Kálmán gépészmérnök által kifejlesztett fázisváltós villanymozdony. Az első villamos mozdony – Werner von Siemens cégének gyártmánya – 1879-ben mutatkozott be a nagyközönségnek Berlinben. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kand%C3%B3_K%C3%A1lm%C3%A1n

1898 A hidrogént cseppfolyósította James Dewar brit kémikus és fizikus az első alkalommal. A következő évben szilárd hidrogént készített. A róla elnevezett Dewar-palackot, amely tulajdonképpen a mai termosznak felel meg 1872-ben alkotta meg.

1899 Aszpirin. Az Aspirin® hatóanyaga, az acetilszalicilsav, a fűzfa kérgében megtalálható vegyület, a szalicin származéka. 1899. március 6-án szabadalmaztatt a német Bayer cég az aszpirint, és ezzel nemcsak az első iparilag gyártott gyógyszer volt, hanem a mai napig is a legnagyobb mennyiségben előállított gyógyszerek közé tartozik. Az acetilszalicilsav úgy fejti ki hatását, hogy gátolja a gyulladás-, fájdalom- és lázkeltő anyagok képződéséért felelős enzimet. Kutatók később rájöttek, hogy ennek az enzimnek két típusa is létezik. Az acetilszalicilsav nem tesz különbséget e két, egymástól alig különböző enzim között, mindkettőt bénítja. A paracetamol a fenacetin aktív metabolitja, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító. Csökkenti a fájdalmat és a lázat, viszont a szalicilátokkal (például Aspirin) ellentétben gyulladásgátló hatása nincs, mivel a perifériás prosztaglandin-szintézist csak kismértékben gátolja. http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/2281/az-aszpirin

1900 az A, B, AB és 0 vércsoportrendszert Karl Landsteiner osztrák származású amerikai szerológus felfedezi. Amiért 1930-ben megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Alexander S. Wienerrel együtt azonosították a Rh-faktort 1937-ben. Szerológus: a szerológia kutatója.
1900-ban kezdi el kutatni a sikertelen vérátömlesztések okát. Önmagától és öt munkatársától vett vérmintából 30 vérkeverékből álló sorozatot készít. Kemény munkával, egy éven keresztül teszteli a vérmintákat. Megállapítja, hogy egyes személyektől származó vér másokéval keveredve a vörösvértestek kicsapódásához vezet, ám ez az agglutináció nem minden vérkeverékben következik be. Landsteiner arra a következtetésre jut, hogy e kicsapódás két antigén (A és B) meglététől, illetve hiányától függ. Vizsgálatainak részleteit a bécsi orvosi hetilapban közli 1901. november 14-én.
A szerológia, a vérszérum, és más testnedvek tudományos vizsgálata. A szerológiai vizsgálat segítségével meghatározható az egyén vércsoportja, valamint diagnosztizálhatók bizonyos immunrendszeri deficienciák.
http://www.weborvospro.hu/cikkek/orvostortenet/amelankolikusgeniuszakarllandsteiner-portre.html

1900 a korszerű mozgólépcsőt Charles Seeberger kialakítja, áttervezve Jesse Reno szerkezetét.

1900 a német Ferdinand von Zeppelin gróf - Zeppelin léghajója.

Ferdinand Zeppelin egy württembergi miniszter fiaként a Konstanzi-tó szigetén lévő szállodában született 1838-ban. 1853-ban a stuttgarti műszaki középiskolába járt, majd 1855-ben a ludwigsburgi katonai középiskola kadétja lett. 1858-ban hadnagyi rangot kapott és a tübingeni egyetemen államtudományok, gépészet és kémia szakokon kezdett tanulmányokat. 1859-ben behívták a műszaki alakulatokhoz, 1863-ban az amerikai polgárháborúban megfigyelőként vett részt. Az 1866-os porosz–osztrák háborúban már törzskari tisztként szolgált. 1870 -ben a Porosz–francia háborúban az ellenséges vonalak mögött harcolt. A porosz-francia háborúban látta, hogy a franciák léggömbökkel továbbították a postai küldeményeket. Később az amerikai polgárháborúban is alkalmaztak hasonló módszert.1882–85 között az ulmi lovasságnál szolgált. 1891-ben a császárt kritizáló kijelentései miatt eltávolították a hadseregből. 1880-tól kezdve foglalkoztatták a gázzal töltött léghajók. Miután 1897-ben meghalt a magyar, keszthelyi születésű feltaláló Schwarz Dávid, özvegyétől megvásárolta, majd 1898-ban levédette a fémszerkezetű léghajó ötletét. Zeppelin gróf már az 1860-as évek eleje óta komoly érdeklődést tanúsított az „irányítható ballonok” iránt.1899-ben kezdett hozzá az első léghajó megépítéséhez a Boden-tónál fekvő Manzellben, ahol egy évvel később ki is próbálta a mintegy 13 tonnás találmányát. 1900. július 2-án 20 óra 3 perckor 12 ezer ember szeme láttára emelkedett a levegőbe az első, 13 tonnás Zeppelin-léghajó, amely az erős szél miatt ugyan csak 18 percet töltött a magasban, felszállása mégis nagy eseménynek számított. A zeppelineket utasszállításra és katonai célokra egyaránt használták.
A DELAG (Deutsche Luftschiffahrts-Aktiengesellschaft) volt az első vállalkozás a világon, amely kereskedelmi repülőjáratokat üzemeltetett még az első világháború előtt.
A háború kitörése után a német hadsereg széleskörűen használta a zeppelineket bombázóként és felderítőként.
A németek a Zeppelint a leghalálosabb fegyverekké fejlesztették. A brit kormány egyszerűen nem tudta, hogyan támadja meg a léghajókat. „Damoklész kardja óta nem tapasztaltunk hasonlót" – jegyezte meg Winston Churchill. 1916 közepéig Nagy-Britanniának igazán nem volt hatékony védekezési szisztémája a Zeppelin bombázókkal szemben. De 1916 közepén ez az egyensúly megváltozott, ekkor ugyanis a brit légelhárítók és egy vadászrepülőgép lelőtt egy német léghajót Essexben. A roncsot a britek alaposan megvizsgálták, és rájöttek a konstrukció hibáira. Ráadásul sikerült megmenteni egy 250 lóerős motort is, amit beépítettek egy brit léghajóba.
1919-ben az egyik léghajó 108 óra alatt tette meg az utat Edinburg-ból New Yorkig. Hat nappal később indult vissza, akkor csupán már 75 óra kellett ugyan ennek a távolságnak a megtételéhez. Ez volt tehát az első retúr utazás Európa és Amerika között, az óceán felett, amely végül is kitaposta az utat a nemzetközi légihajózásnak.
Viszont 1937. május 6-án a hidrogénnel töltött Hindenburg (LZ 129) léghajót New Jersey-ben katasztrófa érte: kigyulladt és elégett. A 97 utasból 36-an haltak meg. Az LZ 129 Hindenburg egy német Zeppelin-léghajó. Testvérhajójával, a Graf Zeppelin II-vel a legnagyobb, ember alkotta szerkezet volt, amely a levegőbe emelkedett. A Zeppelin-léghajók használata ezt követően hosszú időre megszűnt.
http://www.kisalfold.hu/vilagvevo/a_zeppelin_a_luxus_leghajoi_vegul_a_haboruba_mentek/2071259/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferdinand_von_Zeppelin

1901 Mosógép. Két német barát: Carl Miele és Reinhard Zinkann összerakta a világ első mosógépét. Ezt még kézzel hajtották és csak a ruha mozgatását vette át a háziasszonyoktól. De néhány év múlva már gép működtette és további évtizedekbe telt, mire a mosógép maga melegítette a vizet is. A források szerint Leonardo da Vinci már gondolkodott azon, miként lehetne a mosást gépesíteni, erről maradtak fenn vázlatok. A mosógép feltalálójaként több személyt is jelölnek a források. Az első mosásra igazán alkalmas gép John Tyzacke nevéhez fűződik, aki a 17. század végén szabadalmaztatta találmányát Angliában. Ez tulajdonképpen egy ruhagőzölő berendezés, pontosabban egy fazékra helyezett vesszőkosár volt. 1767-ben készítette el az első korai mosógép szerkezetet Jacob Christian Schäffer német evangélikus lelkész. 1858 Hamilton Smith szabadalmaztatja a forgótárcsás mosógépét. Voyta Ilonától származik az egyik "ős-mosógép" ötlete, melyre 1899-ben kapott szabadalmi oltalmat és amelynél "mosófáknak gépies alkalmazása van alapul véve". 1907 megalkotják az elektromos mosógépet. Európa első elektromosan meghajtott háztartási mosogatógépe 1914 (Miele). Az első automata mosógép 1956 (Miele).  Európa első szárítógépére tíz évet kell várni. Akinek 1976 környékén lehetősége volt rá, annak már teregetnie sem kellett, mert az első mosó-szárítógép kimosta, majd meg is szárította a mosnivalót. 1978-ban a világon elsőként számítógéppel vezérelt mosógépének bevezetése, szárítógép és mosogatógép szenzoros elektronikával (Miele). http://szeretemaruham.hu/2015/04/mososzappantol-a-csucstechnologiaig/

1901 A jól működő porszívó az angol Hubert Cecil Booth hídépítő mérnők fejlesztése.
1599 Angliában már készült egy mechanikus szerkezet. 1869 Ives McGaffey szabadalma a "sweeping machine". 1868-ban jelent meg az első, kézzel üzemeltetett tisztítóeszköz, mely a vákuum elvén működött. Ez az igen nehezen használható szerkezet volt. 1876-ban Anna és Melville Bissel nyújtott be szabadalmi jogot. Ez a készülék azonban még akkora volt, hogy csak lovaskocsival lehetett egyik helyről a másikra vontatni. 1899 John. S. Thurman szabadalmaztatja az első motoros porszívót.
Hubert Cecil Booth vasúti kocsik takarítását látva rájött, hogy érdemesebb a port egy vákuum elvén működő szerkezettel beszívni a tisztítandó felületről, mintsem az addigi gyakorlatnak megfelelően sűrített levegővel lefújni onnan. Perceken belül ugyanis újra visszarakódik a por. Kezdetben óriási gépét lovaskocsival vontatta, ráadásul hatalmas zajjal is járt, így a mellettük elhaladó lovak mind megbokrosodtak. A porszívózás kezdetben olyan kuriózumnak számított, hogy a legelőkelőbb estélyeken külön műsorszámként prezentálták. Akkor porszívózni még csak az utcáról, az ablakon beeresztett hosszú cső segítségével lehetett csak. Akkora volt, hogy csak lovakkal tudták szállítani, és 240 méter hosszú tömlővel rendelkezett. A hosszú tömlő oka egyszerű volt: a házak minden zugába el kellett érnie. Kerekei voltak és lovakkal húzták és működtetéséhez ugyan két ember is kellett, de így is kaptak utána.
Annak ellenére, hogy a masina fülsiketítő zajjal járt, VII. Edward királynak mégis elnyerte a tetszését, így történhetett meg, hogy a király megkoronázása előtt ez a szerkezet varázsolta makulátlanul tisztává a Westminster apátságot
1908 James Murray Spangler-t a szükség vitte rá, hogy - nem sokkal Booth után - saját maga által tervezett porszívót készítsen. Az ok egyszerű: emberünk porallergiában, valamint asztmában szenvedett. Így nem kérdés, miért törte fejét egy olyan eszközön, amely eltávolítja az emberek otthonában található koszt. Készüléke azért is volt egyedinek nevezhető, mert forradalmi módon, egy párnahuzat segítségével gyűjtötte össze a felszívott port. Mivel Spangler maga nem rendelkezett megfelelő mennyiségű tőkével, hogy promótálja termékét, ezért kénytelen volt eladni a szabadalom jogát sógorának, Hoovernek, aki házról házra járva olyan népszerűvé tette a terméket, hogy az angol nyelv azóta is a porszívó szinonimájaként használja nevét. Az angol nyelvben így vált a gyáralapító Hoover neve a porszívó szinoním kifejezésévé. Az első, Model O típusú készülék 1908-ban debütált a piacon, s mintegy 30 kilóval könnyebb volt elődeinél, ugyanis mindössze 20 kg-ot nyomott. A „Hoover Harness and Leather Goods Factory” napjainkban is gyárt porszívót.
Az idők során a mechanizmus jelentősen finomodott és egyszerűsödött: a porszívókban a vákuumot hamarosan ventilátorokkal állították elő, ami megoldotta a kisebbítést is.
Az 1920-as években kezdtek elterjedni a már gyakorlatban is könnyedén használható porszívók, melyek elfogadható mérettel és súllyal, valamint cserélhető porzsákkal rendelkeztek. Ezek a készülékek egészen a második világháborúig luxuscikknek számítottak, így csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak az új vívmány használatát. A háborút követően azonban a termék már a középosztály számára is elérhető volt.
Az iRobot cég 2002-ben megalkotta az első porszívó robotot, amelyet Roomba-nak neveztek el.
http://www.joy.hu/szerelem/10764_tudtad_ot_nagyszeru_innovacio_tortenete.html http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=gaby13&pid=73615&blog_cim=Boszork%E1nyj%E1rg%E1nyt

1901 A kétélű biztonsági borotvapengét King Camp Gillette amerikai feltaláló, üzletember kifejleszti

1901 Az első rádióvevőkészülék sikeresen fogja az adást.

1901 Az adrenalin, az első hormon, amelyet izoláltak - Jokichi Takamine japán kémikus.

1901 Az első magyar filmalkotás. A táncz 1901-ben készült fekete-fehér magyar némafilm volt az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás. 1931 Az első magyar hangos film a Kék bálvány. 1949 Ludas Matyi az első magyar színes film.

1902 A légkondicionálót kifejleszti Willis Carrier amerikai gépészmérnök
1900-as évek legelején egy New York-i nyomdában találkoztak azzal a problémával, hogy az üzemben kialakult magas páratartalom miatt eldeformálódott a papír. A formáját vesztett papíron elcsúsztak a több fázisban felvitt festékrétegek. A nyomda a gépeket karbantartó buffalói céghez  fordult, ahol ekkor Willis Haviland Carrier már alkalmazásban volt. Meglepő módon a megoldás a természet és az ipari termelés, egy meteorológiai jelenség és az akkoriban először felbukkanó szmog, levegőszennyezés hatásainak megfigyeléséből levont következtetések alapján vált a rajzasztalon megoldható problémává.
A köd, azaz a hideg vízpára hűtőközegként történő alkalmazása egy mechanikai szerkezetben az átáramoltatott levegő lehűtésére állítólag egy jelentős késedelemmel érkező reggeli vonatnak volt köszönhető.
A Buffalóba induló vonat jelentős késése miatt a pittsburghi pályaudvaron dideregve volt ideje hosszasan elgondolkodni a megoldásra váró problémán. Azt a következtetést vonta le, hogy a hideg vízpára hosszú távon képes meggátolni a levegő felmelegedését. Következésképpen, a nedvességtartalom szabályozásával meg lehetne próbálni befolyásolni a levegőhőmérsékletet. Hazatérve Carrier azonnal munkához látott és elkészítette egy berendezés rajzát, amelyben megpróbálta maga előidézni a pittsburghi időjárási viszonyokat.
A buffalói fejlesztőműhelyben hamarosan megépült a prototípus, 1902 nyarán pedig üzembe helyezték a Sackett-Wilhelms nyomdaüzemben a világ első légkondicionálóját. http://hutosauto.blog.hu/2013/09/27/willis_haviland_carrier_a_legkondicionalas_atyja

1902 E. Rutherford felismeri, hogy radioaktív sugárzáskor az elemek más elemekké alakulnak, vagyis magfizikai átalakulás megy végbe. Megfogalmazta az atomok bomlástörvényét.

1902 A világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonalának átadása - Valtellina-vonal, Comoi-tónál. (Kandó Kálmán).

1903 Repülőgép. Az amerikai Wright fivérek az első emberek, akik a levegőnél nehezebb szerkezettel sikeresen a Földről a levegőbe emelkedtek és aztán sikeresen le is szálltak, a Kitty Hawk nevű repülő-gépükkel.
1903-ban építették meg a Wright Flyert, amelyre később Flyer I-ként hivatkoztak. Ez a gép manapság Kitty Hawkként is ismert. A gépet faragott légcsavar és a Taylor által Daytonban, a bicikliműhelyben épített motor hajtotta. 1903. december 17-én emelkedtek először a levegőbe, mindketten kétszer. Az első repülés során Orville 39 métert repült 12 másodperc alatt, és egy híres fényképen is megörökítették. A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, Wilbur 279 métert repült 59 másodperc alatt. Már 1899-től folytattak kísérleteket, fejlesztéseket a repülőgépre. 1900-ban a fivérek elutaztak Kitty Hawkba, Észak-Karolinába, hogy megkezdjék siklórepülési kísérletüket. Wilbur első levelének válaszában, Octave Chanute (ő is folytatott kísérleteket már az 1890-es években) javasolta a Közép-Atlanti partvidéket szabályos szellői és puha homok-leszállófelülete miatt. 1907. április 24-én Olaszországban volt az első film, amit egy repülőgép fedélzetéről készítettek repülés közben Wilburrel a kormánynál.
A repülés atyjának sokan Leonardo da Vincit tekintik. A madarak röptéről írt munkájában számos repülőszerkezet vázlatát rajzolta meg, amelyek közül néhány valóban alkalmas lett volna repülésre.
A világ első légiutas-kísérője, Heinrich Kubis 1912-től, az első stewardess, Ellen Church pedig 1930-tól szolgálta ki az utasokat.

1903 A Föld leghosszabb vasútvonalának az átadása. A Transzszibériai vasútvonal egy oroszországi vasúti fővonal, a Föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza közel 9300 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai és 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.
A vasútvonal építését 1891-ben Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901-re készült el.  Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok között 1903-ban indultak. A vasútvonal mostani induló állomása Moszkva; a végállomás Vlagyivosztok.
A Transzszibériai vasútvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 7000 km-es, míg észak-déli irányba 3500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található. A Moszkvából induló Oroszország expressz 148 óra alatt teszi meg az utat.

1903 Ablaktörlő
Az amerikai Mary Anderson-nak a villamoson utazva tűnt fel, hogy a vezető alig lát a szélvédőre tapadt hótól, ezért hazaérkezése után nekiállt és megtervezte a ma is használt ablaktörlőket.
Ha esett vagy havazott, ki kellett nyitnia a jármű ablakát és egy kis rongydarabbal megtörölni. Ez ütött szöget Mary Anderson fejébe: ő találta ki ugyanis azt, hogy egy gumival ellátott kar letörölje az esőcseppeket a szélvédőről, ráadásul anélkül, hogy a sofőrnek le kéne tekernie az ablakot, vagy ki kéne szállnia - a műszerfalon volt egy kar, azt kellett csavargatni ahhoz, hogy a dolog működjön. 1916-ra minden járműnél szériatartozék lett az ablaktörlő. A mai elektromosan működő ablaktörlő ősét a Bosch fejlesztette ki és 1926-ban kapott rá szabadalmat. http://veteran.forum.hu/jarmutorteneti-erdekessegek-77/mary-anderson-ablaktorlo-feltalaloja-1110/

1903 Az üvegpalackot készítő automata gépet Michael Joseph Owens amerikai feltaláló kifejleszti.

1903 Az ultramikroszkópot Zsigmondy Richárd Adolf magyar származású osztrák-német vegyész és a jénai Zeiss optikai gyár fizikusa Friedrich Wilhelm Siedentop kifejlesztette, melynek segítségével új távlatok nyíltak a kolloid oldatok tanulmányozásában. Zsigmondy Richárd Adolf Nobel díját 1926-ban kapta a kolloid-kemikai kutatásáért, s az ultramikroszkóp feltalálásáért.
A kolloid egy kémiában használatos fogalom. Kolloidról akkor beszélünk, ha valamely anyag kis részecskéi egy másik anyagban oszlanak el. Részecskéinek nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg. A kolloid egy olyan szuszpenziós folyadék, amiben mikrorészecskék találhatóak. A kolloid elnevezés az enyv görög nevéből (kolla) származik. Thomas Graham kémikus, a kolloidok első jelentős kutatója nevezte el ezeket az anyagokat kolloidoknak 1861-ben. – úgy találta, hogy a kolloidok legjellemzőbb képviselője az enyv. A tojásfehérje, a tej, a tejtermékek, a vér kolloid anyagok.

1903 Lénárd Fülöp úgy gondolja, hogy az atomok pozitív és negatív részecskékből állnak és ezek a térnek kis részére vannak koncentrálva. 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.

1904 A teafiltert és a jegesteát egyaránt Richard Belchynden találta fel, a filtert egészen pontosan a St. Louis-i világkiállításon az Egyesült Államokban.
Termékmintáknak nevezett teacsomagokat készített és pici zacskókba kínálgatta. Elmondta az érdeklődőknek, hogy csak a forró vizet kell ráönteni, és pár perc várakozás után már fogyaszthatják is az italt. Természetesen óriási sikert aratott ezzel az ötletével (is). http://teapalota.blog.hu/2014/07/29/richard_belchynden_es_a_teafilter#more6557259

,,A jegestea története egészen az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, de igazán csak az 1904-es St. Louis-i világkiállítás után terjedt el. Az indiai tea biztosa, Richard Blechyden, a látogatókat forró teával kínálta, de csak kevesen ittak belőle a nagy hőség miatt. Ezt felismerve, Richard és csapata inkább jegesteát készített a látogatóknak, amellyel óriási sikert arattak."

1904 Levegővel töltött profillal rendelkező abroncsok.
Charles Goodyear vegyész 1844-ben kapta meg a szabadalmat a kaucsuk vulkanizálására. Ezzel megteremtette a tartósan rugalmas anyag, a gumi előfeltételeit. Eleinte a járműveken a mindenféle tömörgumit használtak. A tömlős gumi feltalálása (Dunlop 1888) lehetővé tette a komfortérzet és a sebesség növelését. 1904-től kezdve profillal is rendelkeztek már a gumik és így a tapadásuk is sokkal jobb volt. Hamarosan kormot is kevertek a gumikeverékbe, amelynek a gumi a mai napig a karakterisztikus fekete színt köszönheti, de valójában a gumi tartósságát és az ellenálló képességét növeli. Az 1950-es évek elején további nagy lépésnek számított a járműbiztonság területén a fémhálós gumi bevezetése, a magasság-szélesség arány csökkentése és a radiálgumik alkalmazása, melyek a diagonál kerekeket szinte teljesen kiszorították. A hosszabb tartósság mellett ezt a gyártási formát elsősorban a jobb kanyarstabilitás és menettulajdonságok, valamint vizes útburkolaton jobb tapadási tényezők jellemzik. http://hvg.hu/cegauto/20101208_kozlekedesbiztonsag

1904 Volfrám-szálas izzó. Just Sándor és Hanaman Ferenc szabadalma. Ez az izzó fényesebben és hosszabb ideig világított, mint a szénszálas izzók. A volfrámszálas izzók először Tungsram márkanéven váltak ismertté.
Edison első izzólámpájától kezdve kutatók egész serege foglalkozott a világítás tökéletesítésével.
Az első jelentős eredmény Walter Nernst nevéhez fűződik. 1897-ben felfedezte, hogy bizonyos fémek oxidjából előállított pálcák hideg állapotában nem vezetik az elektromosságot, de felmelegítve jó vezetővé vállnak. A Nernst lámpák hibáit igyekeztek csökkenteni, de a gyakorlatban így sem terjedtek el  Carl Freiherr Auer von Welzbach 1898-ban ozmium lámpát készített. 1905-ben mutatták be a Werner von Bolton és Otto Feuerlin által a Siemens és Halske gyárban előállított tantál lámpát. Eltérve az izzólámpákhoz addig próbált fémektől folytatott kutatásokat a két fiatal bécsi főiskolai tanársegéd: Hanaman Ferenc, és Dr. Just Sándor. Hanaman és Just a bécsi műegyetem analitikai-kémiai intézetében ismerkedett meg, és Just javaslatára a Schneider és Társa cégnél folytattak izzólámpa kutatásokat. Kísérleteik az izzószál anyagára vonatkoztak, hiszen az Edison szénszálas izzólámpája kevés fényt adott, és sokat fogyasztott. Különböző anyagokat vizsgáltak, így: bórnitrid, molibdén, volfrám, titán, urán, stb. Végül a volfrámot és a molibdént tartották a legmegfelelőbbnek.Az őket foglalkoztató Schneider és Társa azonban nem méltányolta eredményeiket, ezért megváltak a cégtől.  Majd egy tanácsra felvették a kapcsolatot a Siemens és Halske céggel. A tárgyalások eredmény nélkül végződtek, mert a cég már elkötelezte magát a tantál lámpák gyártása mellett.
Hamarosan létrejött azonban a kapcsolat az Egyesült Villamossági Rt.-vel. A cég 1904. december 13-án – szabadalmi leírásuk megjelenése napján – 10% licencdíj ellenében meg is vette tőlük a volfrámszálas izzólámpa kizárólagos gyártási és értékesítési jogát.1906-ban új eljárással a por alakú, kötőanyaggal kevert alapanyagot préseléssel közvetlenül izzószállá alakították. Így már az izzószál nem volt törékeny, és sikerült 220V feszültségű lámpát előállítani. http://hu.wikipedia.org/wiki/Izz%C3%B3l%C3%A1mpa

1904 elkészül az elektroncső (dióda) - Sir John Ambrose Fleming.

1904 A világ első bevonatos hegesztő elektródáját, Oscar Kjellberg svéd iparos, feltaláló kifejleszti. Olyan portöltetű, vagy bevonatos elektródát állított elő, amely lényegesen javította a hegesztés minőségét. Megolvadva a porbevonat gázt fejlesztett és elillant, védőbevonatot képezve a levegővel szemben a körül, mely hozzájárult varratfémen hűlés közben bekövetkező repedések elkerülésében. őt tekintik a bevonatos elektróda feltalálójának.
Korábban különféle típusú, vékonyabb bevonatos elektródákkal próbálkoztak; egyik-másik gyorsabb hegesztést tett lehetővé, de egyik sem javította a hegesztőfém tulajdonságait.
Fontos évszámok a hegesztés történetéből:
1849 Első szabadalom az ívhegesztésre (Staite)
1877 Villamos ellenálláshegesztés (Thomson)
1885 Karbonelektródos ívhegesztés (Benardos)
1891 Csupaszelektródás ívhegesztés (Slavianow) 1895 Termithegesztés (Goldschmidt) 1902 Lánghegesztés acetilénnel (Fouche)
1904 A világ első bevonatos hegesztő elektródáját, Oscar Kjellberg kifejleszti..
1930: Áttörést hozó fejlesztés. Szabadalmaztatják a fedettívű hegesztést, ami sokoldalú módot biztosít nagy mennyiségű fém gyors, folyamatos és biztonságos felrakására.
1944: Forradalmi technológia. Bevezetik a (Heliarc-nak nevezett) TIG hegesztési eljárást, ami nagyobb mértékű kontrollt biztosít az erősebb, magasabb minőségű eredmények érdekében.
1950: Minőségi ugrás. Kifejlesztik a védőgázas fogyóelektródás ívhegesztést (GMAW), vagy MIG/MAG hegesztést. Sokoldalúsága és gyorsasága révén ez válik a legáltalánosabban alkalmazott ipari hegesztési eljárássá.
1953 (CO2) védőgázas. fogyóelektródás ívhegesztés ipari alkalmazása
1955: Megjelenik a plazmavágás. A Union Carbide Linde divíziójánál feltalálják a fémek vágásához használható plazmaívet.
1957 Elektronsugaras és ultrahangos hegesztés Az ultrahang 16kHz frekvencia feletti mechanikai hullámokat jelent. Természetesen ez a frekvenciatartomány már az emberi fül számára általában már hallhatatlan, de nem úgy a kutyák, vagy például a denevérek számára, melyek a 30-50kHz-es frekvenciatartományt is kiválóan érzékelik. Az ultrahangot aktív és passzív tartományra oszthatjuk, vagyis megállapodás szerint az 1W/cm2 vagyis a 10000W/m2 teljesítmény alatt passzív, míg felette aktív ultrahangról beszélünk.
1958 Plazmaíves hegesztés
1961 Lézersugárhegesztés.
2010: Nagy sebességű megoldás. Kifejlesztik a nagy sebességű fedettívű hegesztést, amivel magas minőségű hegesztés végezhető nagy termelékenységgel.
2012: Új generációs technológia. Bevezették az ICE™-et, az ESAB élenjáró Twin subarc eljárásán alapuló új generációs fedettívű hegesztési technológiáját.
Források: http://www.esab.hu/hu/hu/about/history/timeline.cfm
http://hu.scribd.com/doc/226993875/Balogh-Andras-Omleszt%C5%91-Hegeszt%C5%91-Eljarasok#scribd Balogh András - Ömlesztő Hegesztő Eljárások - - Oktatási segédlet

1905 Az elektromos kézifúrógép sorozatgyártását elkezdi az amerikai Duke Electric Company cég.

1905 Intelligencia-teszt. Alfred Binet, Victor Henri és Théodore Simon kidolgozza az első intelligencia-tesztet (Franciaország).

1905 Clarence E. McClung amerikai biológus észreveszi, hogy a nőstény emlősöknek két X, míg a hímeknek egy X kromoszómája van egy Y kromoszómával párosítva.

Ugyancsak erre jön rá tőle függetlenül
Nettie Stevens
amerikai biológus is, és 1905 publikált cikke, a Studies in Spermatogenesis with Especial Reference to the 'Accessory Chromosome'

a XX. század legjelentősebb tudományos felismerései közé tartozik, amelyben bizonyítja, hogy a születendő egyed nemét az X és Y kromoszómák száma határozza meg.

A kromoszómárol:

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/kromoszomarol.html

1905 Alfred Einhorn német kémikus szabadalmaztatja helyi érzéstelenítéshez a kokaint helyettesítő Novocain-t, amely forradalmasítja a műtéti technikát.

1905 Az első mesterséges ízületeket kifejleszti John Benjamin Murphy fizikus, orvos - egy ízületi gyulladásos beteg csípőjében használja fel őket.

1905 Alexis Carrel a New York-i Rockefeller Intézetben új érvarrási technikát dolgoz ki, lefektetve az utat a szervátültetésekhez.

1906 Osztie-féle énekgép
A 19. század végén és a 20. század elején a haladó szemléletű bánáti tanítók „csináld magad” alapon próbálták korszerűsíteni az elavult taneszközöket (sőt annak megfelelően a tanítási módszert is), miközben egyik-másik újításuk nem maradt csupán szűk helyi keretek között, hanem az illetékes szakmai körök figyelmét is felkeltette.
Osztie Béla becskereki állami általános iskolai tanító 1906-ban az énektanítás előremozdítására tett kísérletet. Egy „énekgép”-et szerkesztett, amely a kotta utáni zenetanítást forradalmasította. Osztie Béla, mint képzett tanító és zeneszerző, magától érthetően a hangjegy utáni énektanításnak adott előnyt, és e módszert fejlesztve szerkesztette meg énekgépét, amely a hangjegyek tanítását volt hivatott meggyorsítani, megkönnyíteni. http://www.fokusz.info/index.php?cid=1752456410&aid=1960844781

1906 Bertram Borden Boltwood amerikai kémikus, fizikus megállapítja vizsgálatai során, hogy az urán, sorozatos radioaktív bomlásokkal ólommá válik.

1906-ban érkezett Göttingenbe Kármán Tódor, ahol az akkor már híres Ludwig Pradtl mellé került. Itteni munkája során fedezte fel a "Kármán-féle örvénysort", és alkotta meg ennek matematikai elméletét. A Kármán-féle örvénysor a hidro- és aerodinamika fontos jelensége. Nevét Kármán Tódorról kapta, aki első elméleti magyarázatát adta a súrlódó közegbe helyezett testek mögött keletkező turbulens áramlásoknak. A légörvények elmélete nélkül a hang terjedésénél gyorsabb repülőgépek nem volnának lehetségesek. Nincsen az aeronautikának egyetlen területe, mely nem gazdagodott volna tudományos munkásságával.

Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus, aerodinamikai tudós, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult. Mint fizikus és alkalmazott matematikus sokban hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez. Számos kutatóintézet, valamint nemzeti és nemzetközi irányító bizottság megteremtésével, megszervezésével vagy irányításával bízták meg. Segítségét számos ország nagyra becsüli.
Kármán Tódor édesapja, Kármán Mór, Eötvös József biztatására a magyar oktatásügy átszervezésén dolgozó pedagógus volt.
Különleges tehetsége már korán kibontakozott a Mintagimnáziumban, 1897-ben megnyerte az Eötvös-versenyt matematikából.
1906-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíját és Göttingenbe ment. Itt Ludwig Prandtl tanszékére került, ahol a hidrodinamika és az aerodinamika modern kérdéseit kutatták
A Zeppelin Léghajóépítő Társaságnak lett egy szélcsatorna használatára szüksége, aminek megépítését a göttingeni egyetemre bízták. Kármán a szélcsatorna használatával végrehajtott tanulmányai közben figyelt fel 1911-ben egy váltakozó irányba forgó örvény kialakulására egy lapos akadály mögött, amit róla neveztek el Kármán-örvénysornak, vagy -örvényútnak;Max Born fizikussal is társult az atomok mozgásának tanulmányozására. 1913-ban az aacheni Aeronautikai (Repüléstani) Intézet igazgatói állásával járó tanári állást kapott a „Repüléstan és Mechanika” tanszék élén.
Az első világháború kitörésével 1914-ben ismét az Osztrák-Magyar hadseregbe hívták be. Idejét nagyrészt a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumban töltötte, ahol késedelem nélkül egy repülőfejlesztési kísérleti laboratóriumot rendezett be szélcsatornával. Itt Petróczy István, Zurovetz Vilmos és Asboth Oszkár közreműködésével együtt egy a helikopter elvein épült, de csak egy helyben lebegő kötött tüzérségi megfigyelőeszközt terveztek, építettek és üzemeltettek, amit később PKZ néven szabadalmaztattak.
Rakétaelmélettel Kármán már az 1920-as évek elejétől foglalkozott. Jól ismerte azoknak a korai elméleti kutatóknak a munkáit, akik a rakétát az űrhajózás kizárólagos hordozóeszközének tartották. Közülük igen nagyra tartotta az orosz Konsztantyin Ciolkovszkij, a francia Robert Esnault-Peltire, az amerikai Robert Goddard, továbbá a szovjet Fidrih Cander rakétakutatókat, és különösen pedig az erdélyi születésű, német Hermann Oberth professzor elméleti, valamint gyakorlati eredményeit.
Az 1920-as években Kármán részt vett a német Repüléstudományi Intézet egyik konferenciáján, Danzigban, ahol Oberth professzor érdekes előadást tartott az űrhajózás, a Földtől való elszakadás lehetőségeiről. Ezen a tudományos fórumon számosan támadták Oberth űrrakétaelméletét, melyet Kármán - elvi alapon - azonban egyértelműen megvédett.
A szuperszonikus repülés elméletéhez 1932-ben nevezetesen azzal járult hozzá, hogy a háromdimenziós Navier–Stokes áramlási egyenleteket egyetlen egyenletre egyszerűsítette és az áramlás útjába helyezett akadályok különböző pontjai közelében mért fizikai adatok tanulmányozásával arra megoldást javasolt. Ezt a szuperszonikus repülés feladataira alkalmas Kármán-Moore elméletnek nevezett megoldást ma is széles körben használják.
1933-ban véglegesen letelepedett az Egyesült Államokban és 1936-ban az amerikai állampolgárságot is felvette.
Kármán alapította meg 1933-ban az Amerikai Egyesült Államok Aeronautikai Tudományának Intézetét (US Institute of Aeronautical Sciences).
Kármán először 1936-ban találkozott a CalTech három nagyon fiatal mérnökével (Malina, Parsons és Forman), akik lelkesen, de szinte szakköri alapon rakétaépítésbe kezdtek. Felismerve tehetségüket és céljaik fontosságát, ettől kezdve folyamatosan támogatta őket. Mint Frank Malina később leírta, Kármán "magával hozta óriási tapasztalatát, amellyel a matematikai és a fizikai alapokat alkalmazta a nehéz műszaki problémák megoldásában, továbbá ritka tárgyalási és szervezési ügyességét". Katonai kapcsolatait hasznosítva megszervezte, hogy a kis csoport a hadsereg és a légierő támogatásával olyan rakéták fejlesztésén dolgozhasson, amelyek megkönnyítik a katonai repülőgépek manőverezését.
Kármánt, mint az USAF speciális tanácsadóját 1939-ben egy (a világon legelső) hatméteres 40 000 lóerős szélcsatorna tervezésére kérték fel, aminek segítségével a légierő hatalmas lépéseket tett a repüléskutatásban.
Az amerikai hadi, honvédelmi hatóságokkal való szoros együttműködés szolgálatára az USA hadügyminisztériumának főtanácsadójára való kinevezése után Kármán állította fel az Amerikai Légierő Tudományos Tanácsadói Elnökségét (USAF Scientific Advisory Board)
(Sokan tartják úgy, hogy Kármán nyerte meg a második világháborút azzal, hogy az általa tervezett amerikai repülőgépek fölényben voltak a német repülőgépekkel szemben, és a második világháború a levegőben dőlt el.
Kármánnak a háború után alkalma volt tanulmányozni a német rakétakutatás eredményeit is, amit sikeresen használt az amerikai sugárhajtásos és ballisztikus repülés továbbfejlesztésére. Így a rakéta üzemanyag-égetés, aerotermokémia és magneto-hidrodinamika alkalmazásával a rakéta hajtóművek modernizálása útján Kármán az amerikai műholdtervezés és űrkutatás hajtóerejévé vált.
In 1956 von Kármán founded a research institute in Sint-Genesius-Rode, Belgium, which is now named after him: the von Karman Institute for Fluid Dynamics.
1960-ra létrehozta az űrkutatás céljaiban érdekelt kutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát.
Kármán nevét a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy kráter őrzi. Amerikában kitüntetésekkel halmozták el.
"Ő egész életét Magyarországnak szentelte, de nem méltányolták, sőt egyes, jelentéktelen politikusok még zaklatták is."
 "Kármán minden idők egyik legnagyobb tudósa volt, aki elvitathatatlan lángeszét ezerféleképpen hasznosította."
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n_T%C3%B3dor http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0605/almar.html

1907 A színes fényképezést Auguste and Louis Lumiere kifejlesztik

1907 Bakelit. A legrégebben használt valódi szintetikus műanyag. Leo Hendrik Baekeland flamand vegyész 1907. július 13-án szabadalmaztatta a saját magáról elnevezett műanyagot. A fenol és a formaldehid között végbemenő kondenzációs reakció hosszú láncokat képez, amely hevítve megolvad, majd formába sajtolva térhálós szerkezet alakul ki, ami már hőre nem lágyul. A polikondenzációs műanyagok csoportjába tartozik. A polikondenzációval létrejövő anyagokat gyűjtő néven fenoplasztoknak nevezik. A bakelit volt az első polikondenzációval előállított heteroláncú mesterséges polimer. Kedvező fizikai tulajdonságai miatt főleg az elektronikai és elektromos ipar használja jó szigetelő képessége miatt.

1907 (Vitamin) - "kiegészítő táplálkozási tényezőknek" Frederick Gowland Hopkins nevezte el, ugyanis arra következtetett, hogy a táplálékban lévő bizonyos anyagok "bár meghökkentően kis mennyiségben", de feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a szervezet a bevitt fehérjét és energiát növekedésre fel tudja használni. Ezeket az anyagokat "kiegészítő táplálkozási tényezőknek" nevezte el.

vitaminokhoz.jpg

1908 Filteres tea - Thomas Suillivan.
New York-i teakereskedők szokása volt, hogy a beérkezett új áruból kis fémdobozokban kóstolókat küldtek szét vevőiknek. 1908 júniusában a teakereskedő Thomas Sullivan volt az első, aki még több nyereség reményében a költséges kis dobozok helyett a potenciális vevőinek küldött apró mintákat selyemzacskókba töltötte. A vevők igencsak furcsán fogadták a küldeményt, és bizonytalanok voltak abban is, hogy mihez kezdhetnének azzal: éppen ezért forró vízbe mártogatták a zacskókat, és ezzel megszületett a teafilter fogalma. Sullivan-t elárasztották a megrendelések. Majd a selyem zacskót gézre cserélte, amikor a vevők az anyag finomsága miatt panaszkodtak.
A következő áttörés 1930-ban történt, amikor William Hermanson szabadalmaztatta a papír teás zacskót, amelyet aztán mai formájában 1964-re sikerült tökéletesíteni. A termék tömeggyártását pedig a második világháború után, 1953-ban kezdték meg.
Az egyik történet szerint Gautama Buddha fedezte fel a teát, midőn egy napon a kertben meditálva egy tealevél hullott csészéjébe. Más történet szerint i. e. 2737-ben Sen Nung kínai uralkodó forró ivóvizébe utazása közben egy vad teanövényről levelek hullottak, sárgás-barna folyadékot eredményezve. Kíváncsiságból megízlelte a keveréket, és megkedvelte ízét és frissítő hatását.
A portugál felfedezők voltak az első európaiak, akik Japánba látogatva először megízlelhették a teát 1560 környékén. Nemsokára Európában megjelent az importált tea, ami hamarosan népszerű lett a gazdag francia és holland rétegek körében. Az angolok 1650 környékén kezdtek el teázni, és az ital a 17. században jelent meg Európában orvosságként. Az "ízesített víz" azonban annyira szokatlan volt, hogy a legtöbben kiöntötték a folyadékot, és elrágták a teafüveket. 1937-ben, amikor a britek már látták, hogy a németekkel elkerülhetetlen a háború, terveket készítettek a teautánpótlás háborítatlanságára. A háború kitörésekor a haditengerészetet is bevonták, és 500 helyen halmoztak fel nagyobb készleteket. Egy átlagos filterben egyébként 3,125 gramm tea van. Csak Angliában 130 millió csészényi teát fogyasztanak el naponta. http://mult-kor.hu/20080618_szuletesnapjat_unnepli_a_filteres_tea

1908 Konyhai robotgép. Herbert Johnson alkotta meg az első álló, elektromos konyhai robotgépet. A gép megalkotásában egy pék ihlette meg, aki a kenyér tésztáját egy nagy fémkanállal keverte.

1908 Celofán - Jacques Brandenberger svájci textilmérnök találmánya.
A celofánnak, a legnépszerűbb műanyag csomagolóanyagnak az ötlete egy svájci textilmérnöknek, Jacques Brandenbergernek a fejéből pattant ki miközben egy étteremben üldögélt (1900). Miután egy vendég kiöntött egy üveg bort az asztalterítőre, laboratóriumába azzal az eltökélt szándékkal tért vissza, hogy az abroszt egy átlátszó bevonattal vízállóvá teszi. Különböző anyagokkal kísérletezett, és végül átlátszó viszkózát használt. Nem vált be az eredmény, mivel az anyag merev és törékeny lett. Brandenberger ugyanakkor felismerte, hogy a levált, átlátszó rétegnek más funkciója is lehet. 1908-ra kifejlesztett egy olyan gépet, mely átlátszó viszkóz lapokat gyártott, ezeket celofánnak nevezte el. http://www.xperimania.net/ww/hu/pub/xperimania/news/world_of_materials/accidental_discoveries.htm
Celofán (Cellophane) egy szóalkotás: Cell(ulóz) + (dia)phane –görög: áttetsző szó.
A celofán egy cellulóz alapanyagú, vékony, átlátszó (műanyagfóliához hasonló kinézetű) anyag. Szárazon nem engedi át a levegőt, a vízpárát. Nedvesen könnyen hajlítható. Előszeretettel használják befőttes üvegek lezárására.

1908 Ford T-mobil az első tömeggyártású, sorozatban gyártott autó megalkotása. 

Galamb József a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója.
Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít ez első megfizethető autónak is,
ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető. Henry Ford gépészmérnökei, közöttük Galamb József főkonstruktőr 1913-ban tervezte meg az első futószalagot, amivel forradalmasította a Ford T-modell gyártási folyamatát.
Az első Ford gyárban Highland Park-ban felállított összeszerelősor a tömegtermelés kezdetét jelentette.
A futószalagos összeszerelés forradalmi újításának köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett.
Az új eljárás forradalmasította a gyártást, 12 óráról másfél órára csökkentve az egy jármű összeszereléséhez szükséges időt.
1914-ben 250 000 db-ot adtak el belőle, a következő évben szinte megduplázták. Összesen 1927-ig több mint 15 millió darabot értékesítettek világszerte – ami a világon addig összesen gyártott autóknak több mint a felét jelentette. Ford 1911-ben kezdte meg az európai gyártást angliai üzemében, Manchesterben. Ford első autója a Ford Quadricycle volt 1886-ban.

1909 a francia Louis Blériot átrepül a La-Manche csatornán, október 17-én Magyarországon is bemutatót tartott. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel. 1910-ben ő volt az első ember, aki repülővel átlépte a 100 km/h-s álomhatárt. Később gazdag repülőgépgyáros lett.

1909 Kenyérpirító. Frank Shailor amerikai feltaláló a kenyérpirítót, húsz évvel azelőtt, hogy a szeletelt kenyeret kitalálták volna. Az első változat, a D-12 azonnal sikert aratott. Eredetileg egy nyitott, "huzalozott" szerkezet volt, a kenyeret a felhasználónak saját kezüleg kellett megfordítania ahhoz, hogy annak mindkét oldala megpiruljon.

1919-ben Charles Strite minnesotai szerelő fejlesztette tovább, ő rugókat alkalmazott és egy időzítőt, így létrehozta az első kenyérkidobó változatot.
1925-re a Strite-kenyérpirítók millióit dobták piacra, az új találmány óriási siker volt. Az első automatikus elektromos pirítót, a Toastmastert a Waters Genter Co. alkotta meg 1926-ban, de átütő sikert akkor aratott, amikor 1929-ben Otto Frederick Rohwedder fejéből kipattant a szeletelt kenyér ötlete.
1990-ben Simon Heckett és John Romkey megalkotta az Internet Toastert, az online szabályozható kenyérpirítót.
2001-ben Robin Southgate, a Brunel Egyetem munkatársa olyan kenyérpirítót alkotott, amely napos vagy felhős idő előrejelzését tudja rápirítani kép formájában a kenyérre.
http://4szoba.hu/cikk/mikrohullamusutok/1774-haztartasi-gepeink-feltalaloi http://mult-kor.hu/20090402_szazeves_a_kenyerpirito

1909 Instant kávé. George Washington belga/amerikai feltaláló, kémikus fejlesztette ki az első, üzleti szempontból sikeres instant kávét.
A kávébab kapcsán nem egy hüvelyes növényről van szó, a bab kifejezést csak a formai hasonlóság miatt használjuk, a kávé valójában egy örökzöld cserje piros cseresznyére emlékeztető termésének a magja. Gyümölcsnek gyümölcs. Mindössze két fő típusú kávébab létezik: az arabica és a robusta. Az arabica a világ kávé termelésének mintegy háromnegyedét teszi ki. A Robusta koffeintartalma magasabb (2 - 4,5%)
A legenda szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel először a 9. században, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókból legelésznek, sokkal élénkebbek lesznek, már már táncra perdülnek.  Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek belőle.
A kávé szó az arab "qahhwat al-bun,”kifejezésből származik, amely szó szerint az jelenti “a bab bora.“ Mivel az iszlám tiltotta az alkoholt, így a kávé könnyen válhatott az arab világ borává. Bizonyos kávé fogyasztó afrikai törzsek nem élénkítő italt készítettek a kávéból, hanem megették.
A 17-ik században a hajdani Konstantinápolyban (mai Isztambul) az esküvőjük napján ajándékoztak a férfiak újdonsült arájuknak kávét, így megfogadva, hogy minden körülmények között biztosítani fogják számukra a kávét – sikertelenségük válóok volt a csalódott feleségek számára.
Az angol asszonyok 1674-ben adták ki a „Nők kávéellenes petíciója” címet viselő kiáltványukat, miután megunták, hogy férjeik hosszú órákat töltenek a kávéházakban.
Nehezen tudjuk elképzelni, hogy volt idő, amikor tiltották a kávét. 8. II. Károly angol király 1675-ben betiltotta a kávéházakat, mint az összeesküvések potenciális fészkeit, ám miniszterei tiltakozása miatt már a kihirdetés előtt visszavonta a rendeletet.
Az 1700-as években több európai országban rendelet tiltotta fogyasztását. A téma az utcán hevert, illetve illata a levegőben terjengett, és többek között Johann Sebastian Bachot is megihlette. Kávékantáta művével foglalt állást az inni vagy nem inni kérdéskörben. Műve szinte egy mini-vígopera.
George Washingtonnak köszönhetjük az instant kávét. 50 év múlva már tömegesen gyártották és a legtöbb háztartásban elérhető volt.
A svájci Nestlé cég kutatója, Max Morgenthaler 1937-ben tökéletesítette az instant kávé előállítási technikát, és 1938-ban a Nestlé piacra dobta a Nescafét, az első, piaci sikert arató instant kávét.
Kávéitalok: Espresso - Klasszikus variáns - jó kávégép és a jó minőségű kávé. Készítése során a finomra darált kávén a még éppen forráspont alatti víz hatol át, majd kávé formájában alakul vissza folyadékká, a végeredmény igencsak erős lesz. Egy igazi eszpresszó a kávé íz- és illatanyagait koncentráltan tartalmazza. A capuccinót a „Capuchin” szerzetesrend után nevezték el – eszpresszó kávé tejjel és még egyszer annyi tejhabbal (az arány mindenből egyharmadnyi). Mocha = Körülbelül 30 ml csokoládészirup (de a mennyiség ízlés szerint változhat) a csésze aljára, erre főzzük rá az eszpresszót, keverjük össze, adjunk hozzá felgőzölt tejet, esetleg kis tejhabbal, és végül felvert tejszínhabot. Macchiato - jó erős eszpresszó, tetején kevés tejhabbal. A latte macchiato (foltos tej) réteges kávé. A felhabosított tejet általában egy magas falú üvegpohárba töltik, az eszpresszót pedig lassan, kanál segítségével csorgatják a habos tejbe, így alakulnak ki a szépen elkülönülő rétegek. A café latte egy jól ismert tejeskávé, sokak kedvence -  1/3 rész eszpresszó, 2/3 rész gőzölt tejből áll, és a tetejére krémes tejhabot csurgatnak. Pótkávé - összetevői gabonafélék. Instant kávé – azonnal oldódó (nem frissen főtt) kávé, ez is 100% kávé, és általánosságban elmondható, hogy az olcsóbb fajták a szárításos módszerrel készítik, míg a prémium instant kávékat a fagyasztásos eljárással, ami jobban megtartja az aromákat, Az olaj után a második legnagyobb forgalmú kereskedelmi áru a kávé.
Források: http://www.burgerking.hu/cikkek/blog/10-teny-amit-meg-nem-tudtal-a-kaverol http://mult-kor.hu/20130531_10_teny_a_kaverol

1909 Kaliforniában szivattyú-berendezést napenergiával táplálnak.

1910 Az alufólia (a hengerelt ezüstfólia) Robert Victor Neher svájci mérnök kifejlesztése, találmánya.

1910 A neoncső feltalálása - George Claude francia mérnők, feltaláló. A neoncső egy olyan kisnyomású (ritkított) gázzal töltött világítótest, amelyben az üvegcső két végébe forrasztott elektródákra kapcsolt nagyfeszültség hatására a csőben lévő gáz világít, fluoreszkál. A neonvilágítást először a párizsi motor show-n alkalmazták. George Claude egy üvegcsövet alacsony nyomású gázzal töltött meg, ami a magasfeszültség hatására világítani kezdett. Mivel kezdetben neon gázzal töltötték meg a csövet, minden későbbi hasonló fénytestre ezt a nevet használjuk, holott már rég nem neon gáz található bennük, hanem leginkább argon. 1912 az első neoncső reklám Párizsban ,,Cinzano”.

wilhelm-geissler.jpg

1910 Thomas Morgan amerikai biológus feltárja, hogy a kromoszómák hogyan továbbítják a genetikai információt.

1911 Rutherford-féle atommodell. (1909-1911 szórási kísérletek)
Rutherford 1911 elején publikálta a kísérletek eredményeinek értelmezéséből és elektrodinamikai meggondolásokból származtatott atommodelljét, a Rutherford-féle atommodellt.

Sir Ernest Rutherford Nobel-díjas új-zélandi születésű, angol kémikus és fizikus ösztöndíjjal került a cambridge-i egyetemre 1894-ben. Ekkor még mindig az elektromágneses hullámokkal kísérletezett, így például – letezett, így például – ilyen nagy távolságot a világon elsőként áthidalva – rádiókapcsolatot létesített a laboratórium és az attól három kilométerre lévő csillagvizsgáló között.

1896-ban a röntgensugárzás kutatásába kezdett; megkülönböztette a radioaktív és a röntgensugarakat.

Felfedezte a sugárzás két fajtáját, az alfa és a béta sugárzást.

1898-ban egy kanadai egyetemen folytatta tovább a kísérleteit, egy évvel később fedezte fel a radongázt, továbbá a rádium, a polónium, és a bizmut számos új radioaktív izotópját.

1900-ban felfedezte a radioaktív bomlás exponenciális törvényét, és bevezette a felezési idő fogalmát. A radioaktív bomlás elméletét 1902-ben Frederick Soddy-val közösen fogalmazták meg.

1910-ben munkatársai szórási kísérlete kapcsán következtetett az atommagra, majd 1918-ban a protonra, 1920-ban pedig megsejtette, hogy még egy részecskének kell lenni – utóbb ez vezet a neutron felfedezéséhez
Rutherford már 1906-ban észrevette, hogy az α -részecskék irányváltoztatás nélkül áthaladnak vékony fémfóliákon, de néhány közülük jelentősen eltérül. Ezek az első eredmények azt sugallták számára, hogy az anyag nem tömör, az atom belsejében egy erősen pozitív töltésű magnak kell lennie. Ez a mag képes eltéríteni az α -részecskéket, de csak akkor, ha azok elegendően közel haladnak el mellette.
Amikor 1909-ben kinevezték a manchesteri egyetem professzorává, munkatársai, E. Marsden (1889-1970) és H. Geiger (1882-1945) folytatták kutatásait. Azt vizsgálták, hogy a különböző irányokba mennyi α -részecske szóródik.
 A Rutherford-féle α-szórási kísérletből a következőket állapították meg:
a) az atommag pozitív töltésű (az azonos töltések taszításának következménye az eltérülés);
b) az atommag töltése függ a rendszámtól (ez a különböző anyagokkal végzett kísérletekből adódott;
c) az atommag mérete legfeljebb (visszaszóráskor az α-részecske egy pillanatra megáll, kezdeti mozgási energiájából kiszámítható, hogy mennyire közelítette meg a magot, ennél az atommag csak kisebb lehet).

Az atom Rutherford által javasolt bolygómodellje - Az alfa-szórási kísérletből leszűrt megállapítások alapján Rutherford olyan atommodellt javasolt, amelyben a központi atommag körül keringenek az elektronok. Az elképzelés hasonlít a Naprendszerhez, ahol a bolygók a Nap körül keringenek. Ezt az atommodellt nevezzük bolygómodellnek. A Rutferford által felállított ún. bolygómodell szerint az atomban a nagy tömegű, de kis méretű mag körül az elektronok úgy keringenek, mint a bolygók a Nap körül.

A bolygómodellről elég hamar kiderült, hogy nem lehet helyes, mert a keringő elektron energiát veszít, melynek következtében a másodperc töredéke alatt belezuhanna a magba és ilyen atom nem létezhetne. 1913-ban Niels Bohr azzal egészítette ki a modellt, hogy az elektronok csak bizonyos pályákon keringhetnek (elektronhéjak), de azokon energiaveszteség nélkül.

Sommerfeld 1920-ban a Bohr-modellt módosította azzal, hogy az elektronok nemcsak kör, hanem ellipszis alakú pályán is mozoghatnak (Bohr-Sommerfeld féle atommodell). http://hu.wikipedia.org/wiki/Ernest_Rutherford http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/a-rutherford-fele-atommodell/a-rutherford-fele-alfa-szorasi-kiserlet
Már a Rutherford-féle szórási kísérletből is kiderült, hogy az atom nem tömör felépítésű. Feltételezték, hogy az atom igen kisméretű, pozitív töltésű magból és az elektronok alkotta burokból áll.

1911 Az „izotóp” kifejezést bevezette Frederick Soddy Nobel-díjas angol vegyész.
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek. Tehát azonos számú protonból, de eltérő számú neutronból épülnek fel, ezeket az atomfajtákat hívjuk az illető elem izotópjainak. Természetesen egy adott elem izotópjai ugyanazon helyet foglalják el a periódusos rendszerben (innen az elnevezés is: izotóp = azonos hely), csupán a tömegszámuk különbözik. Egy kémiai elem valamely izotópját a vegyjel előtti felső indexbe tett tömegszámmal (A) jelöljük.

A tömegszám (Jele: A) a protonok és neutronok együttes számát adja meg. A=p+n
Tehát a tömegszám az atommagban lévő nukleonok számával egyezik meg. A protonokat és a neutronokat másképpen nukleonoknak is nevezzük.
A rendszám a protonok számával egyenlő. (ugyanannyi a körülötte mozgó elektronok száma is).
PL a vas tömegszáma 55 rendszáma 26. Tehát a vasban van 26 proton, 55-26= 29 neutron, és a protonnal egyenlő számú (26) elektron.
Azért van a protonból és az elektronból ugyanannyi, hogy egyenlő legyen a töltéseloszlás, vagyis semleges legyen az atom.
Az atom két fő részből áll: Atommag és elektronfelhő
Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kisméretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik. Az atomok átmérője 10–10 m nagyságrendű, míg az atommag átmérője 10–15 m átmérőjű, ami az atom méretének százezred része.
Az elemek atommagjában a protonok mellet (a hidrogén kivételével) neutronok is találhatók. A neutron tömege pontosan azonos a protonéval, de töltése nincs. (Nagyon nagyon kicsi tömegűek). A neutronok száma változhat, a legtöbb elemnek több, különféle tömegszámú izotópja lehet, amelyek rendszáma és kémiai viselkedése azonos, csak fizikai tulajdonságaikban térnek el kisebb-nagyobb mértékben.
Az elektronfelhő elektron héjakból áll, melyeken negatív töltésű elektronok keringenek. Ezek tömege még a magalkotó részecskék tömegéhez képest is jelentéktelen.
Az elektront az elektromos vonzóerő tartja az atommag körül.
Az elektronok elrendeződése meghatározza az atom méretét, és hatással van arra, hogy reagál más atomokra, részecskékre és az elektromágneses sugárzásra. Az elektron az első felfedezett elemi részecske. Az elemi elnevezés arra utal, hogy az elektron oszthatatlan, tovább nem bontható, belső szerkezettel nem rendelkezik. A mai részecskefizika továbbra is elemi résznek tekinti az elektront, szemben a később felfedezett protonnal és neutronnal, melyek a mai álláspont szerint kvarkokból (szubelemi) részekből tevődnek össze.  Pozitron: e+ Pozitív töltésű, elektronnal egyező tömegű részecske, az elektron antirészecskéje.
1902-ben Frederick Soddy Rutherforddal igazolta, hogy a sugárzás atomátalakulással jár együtt. Megfogalmazták a radioaktív bomlás exponenciális törvényét, bevezették a felezési idő fogalmát.
A 19. század végén fedezték fel a radioaktivitás jelenségét. A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt vagy nagy energiájú részecskéket bocsájt ki, ami az élő szövetet nagymértékben képes roncsolni. Mivel maga a sugárzás nem érzékelhető, csak speciális, úgynevezett GM-számlálóval, ezért sokszor nevezik láthatatlan gyilkos kórnak. Jele a sárga háromszögbe zárt fekete színű, sugárzást jelképező körszeletek
1903-ban Ernest Rutherford (1871-1937) és Frederick Soddy (1877-1956) megállapították, hogy az alfa és a béta bomlás elemátalakulással jár együtt. Soddy és Kasimir Fajans kimutatták, hogy az alfa sugárzás közben elbomló atomok rendszáma kettővel, atomsúlya pedig néggyel csökken. A béta sugárzás esetében pedig az atomsúly változatlan marad, ellenben az elem a periódusos rendszerben eggyel jobbra tolódik. Ez az úgynevezett Soddy – Fajans féle eltolódási szabály. http://www.tferi.hu/termeszetes-radioaktivitas

1911 A szupravezetést felfedezi Kamerlingh Onnes.
A szupravezetés az abszolút nulla pont közelében mutatkozó, igen nagy elektromos vezetőképesség. A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún. szupravezető anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten (általában -200 °C alatt) elvesztik elektromos ellenállásukat, valamint kizárják magukból a mágneses mezőt. 1911-ben fedezte fel a holland Heike Kamerlingh Onnes.

A Nobel-díjas holland fizikus ismerte fel, hogy az abszolút nulla fok felett néhány fokkal hirtelen megszűnik néhány fém ellenállása. Megfigyelte, hogy a higanynak 4,19 kelvinen ugrásszerűen megszűnik az elektromos ellenállása. Bár akkoriban a kvantummechanika új dolog volt, rögtön feltételezte, hogy a szupravezetés magyarázatához kvantummechanikai leírás szükséges. Azt a hőmérsékletet, amelyen bekövetkezik a szupravezetés, az adott fém ugráspontjának nevezik.
A szupravezetés állapotába hozott anyag szupravezetése megszűnik, ha erős mágneses térbe helyezik.
Ezek a szupravezető anyagok egy bizonyos kritikus hőmérséklet alatt elvesztik elektromos ellenállásukat, gyakorlatilag végtelenül jó elektromos vezetővé válnak. A Kammerlingh-Onnes által felfedezett alacsonyhőmérsékletű (AHS) szupravezető anyagok, illetve az azokból készült ötvözetek legmagasabb kritikus hőmérséklete 23,2 K, ezért hűtésükhöz folyékony héliumot kell használni.
A szupravezető-képesség alapvetően két lényeges tulajdonságot foglal magába. Az egyik az ellenállásmentes áramvezető-képesség (történetileg ebből származik a "szupra"-vezető elnevezés). A másik a diamágneses tulajdonság, a Meissner-effektus. Az utóbbi tulajdonság azt jelenti, hogy a mágneses tér kiszorul a szupravezető anyagból.

Egy fém vezető elektromos ellenállása a hőmérséklet esésével csökken. Hétköznapi vezetőanyagok, mint a réz és ezüst esetében szennyeződések miatt fennáll egy alsó határ; közönséges réznél abszolút nulla fok közelében sem nulla az ellenállás.
Egy szupravezető ellenállása ezzel szemben hirtelen esik nullára az úgynevezett kritikus hőmérséklet elérésekor, ami általában 20 kelvin, vagy kevesebb (alacsony hőmérsékletű szupravezetőknél). Így egy szupravezető körben az áram folyamatosan folyni fog külső forrás nélkül is.
Szupravezetés az anyagok széles skálájánál előfordul: kémiai elemeknél, mint például az ón vagy az alumínium, fémötvözeteknél, néhány erősen szennyezett félvezetőnél és a réztartalmú, réteges, torzult perovszkit kristályszerkezetű kerámiáknál – utóbbiak a magas hőmérsékletű szupravezetők. A szupravezetés nem jön létre nemesfémekben (például arany vagy ezüst). Általában ferromágneses anyagokban (például vas, kobalt) nem jön létre szupravezetés, az utóbbi években azonban előállítottak ferromágneses szupravezetőket. A szupravezetés elméletét az 1950-es években sikerült tisztázni, ekkor jelent meg a Ginzburg–Landau-elmélet és a BCS-elmélet.

1913-ban az ólomról mutatták ki, hogy 7 K-en, 1941-ben a nióbium-nitridről (NbN), hogy 16 K-en szupravezetővé válik.
A következő fontosabb lépés a szupravezetés megértésében 1933-ban történt, amikor Meissner és Ochsenfeld felfedezték, hogy a szupravezetők kiszorítják magukból a mágneses teret. Ezt a jelenséget ma Meissner-hatásnak nevezzük.
A szupravezetés kvantummechanikai elméleti magyarázatát 1957-ben alkották meg amerikai fizikusok: John Bardeen, Leon N. Cooper és John R. Schrieffer (nevük kezdőbetűiből BCS-elmélet). Ezért 1972-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.
1962-ben fejlesztették ki a Westinghouse kutatói az első, kereskedelemben kapható szupravezető szálat, mely nióbium-titán ötvözet volt.
Sok műszaki alkalmazás alapul szupravezetésen. Szupravezetőket használnak a legerősebb elektromágnesek létrehozásához, ezek között vannak az orvosi MRI-kben használtak, és a részecskegyorsítókban a nyaláb irányítására szolgálóak is. Másik alkalmazása a kevésbé vagy egyáltalán nem mágneses anyagoktól a gyengén mágneses részecskék elválasztása (melyet a pigmentiparban hasznosítanak. A szupravezető technológiát ezen kívül áramhatárolásra is használják, erőművekben. Szupravezetőket használnak digitális áramkörök készítéséhez és a mobiltelefonok bázisállomásainak mikrohullámú szűrőiben.
1986-ban Müller és Bednorz, az IBM kutatói, olyan kerámiaalapú szupravezető anyagot fedeztek fel, melynek kritikus hőmérséklete (-35 K) lényegesen meghaladta a korábbi, AHS-anyagokra megismert legmagasabb értéket. Ezért ezt az új típusú szupravezetést magashőmérsékletű szupravezetésnek, míg az anyagot magashőmérsékletű szupravezetőnek (MHS) nevezték el. Lényeges áttörés következett be 1987 januárjában az ittriumalapú szupravezetők felfedezésével, melyek kritikus hőmérséklete elérte a 93 K-t.
A magashőmérsékletű szupravezető (MHS) anyagok esetében az üzemi hőmérséklet fenntartása folyékony nitrogénnel biztosítható, ami lényeges előnyt jelent az alacsonyhőmérsékletű szupravezetők hűtésigényével összehasonlítva.
Források: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0410/vajda0410.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szupravezet%C3%A9s

1911 Megalkották az első hibrid személygépkocsit.

1911 Az önindító feltalálója Charles F. Kettering. 1912-ben már alkalmazták az autókban.

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/talalmanyok---az-ipari-forradalomtol-napjainkig.html

 

(Molnár József)

 

(mj)