Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nevelés - Pedagógia 38 Összegzés

 

,,…azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy az utunkba akadó emberek kilenctized része nevelés útján lett azzá, ami – jóvá vagy gonosszá, hasznossá vagy haszontalanná. A nevelés okozza a nagy különbségeket az emberek között.”  (John Locke)

 

 

Ha elölről kezdeném a gyermeknevelést,
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet,
Példálózás helyett példát mutatnék,
Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék,
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék,
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot,
Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék, bámulnám a csillagokat.
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék,
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném,
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat,
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről,
És többet a szeretet hatalmáról. (
Diane Loomans)

 

 

,,Az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi más, mint amivé a nevelés teszi" (Immanuel Kant)

A nevelés célját Kant az ember rendeltetésébõl vezeti le; ez pedig nem más, mint felemelkedés az igazi erkölcsiség szintjére. A nevelés tehát mindenekelõtt a jövõnek szól: "Talán remélhetjük, hogy a nevelés mindig jobb és jobb lesz, és hogy minden következõ nemzedék egy lépéssel közelebb jut az emberiség tökéletesedéséhez, mert az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titka. [...] Nagyszerû dolog elképzelni, hogy az emberi természet folytonosan jobbítható a neveléssel. Ez egy jövendõ, boldog emberi nem reménységét nyújtja nekünk." (Immanuel Kant)

 

 

 

A nevelésnek összhangban kell lennie a gyermek alapvetően jó természetével. A legfontosabb, hogy szerető és gyengéd légkörben nevelkedjen. Bár ideális esetben az emberi tulajdonságok párhuzamosan fejlődnek a jósággal, ha választani kellene az általános jellemvonások és a jóság között, ez utóbbit kellene választani. (Tendzin Gjaco, a XIV. dalai láma)

 

 

 

A nyírtelki általános iskola tanára arra ad példát, … milyen módon lehet úgy alakítani a kisiskolás gyerekek tanulási környezetét és a megtanulandó ismereteket, hogy az iskolás lét ne gyötrelmek, hanem az öröm birodalma lehessen. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00016/1998-05-mu-Lazar-Kedves.html

 

 

 

,,A vizsgálatok eredményei azt jelezték, hogy nem csupán a gyermekek családi háttere, hanem az iskolák munkájának peda­gógiai minősége, a tanár-diák interakció színvonala, az együttműködés lég­köre, az egymás iránti figyelmesség, a jól előkészített tanórai munka is ha­tással van az iskolai teljesítményekre. Rutter vizsgálatának eredményei azt látszanak megerősíteni, hogy az iskolai szervezet, az iskolai légkör pozitív elemei csökkenthetik a külső" tényezők hatását: az oktatás minőségének javítása, az iskolai szellem és egyéb pedagógiai tényezők hozzásegíthetik a hátrányos helyzetű gyermekeket ahhoz, hogy jobb iskolai eredményeket ér­jenek el." (Németh András – Boreczky Ágnes: Nevelés, gyermek, iskola. A gyermekkor változó színtere)  

 

A társadalmi bajok neveléssel gyógyíthatóak:  „Az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél. (Comenius)

 

 

,,Az a gyermeknevelés igazi módja, hogy szépszerével és kedvvel szoktatjuk őket. Semmi jó sem származik ugyanis abból, amit bottal és veréssel kell kikényszerítenünk, mert ezzel a legjobb esetben is csak azt érjük el, hogy csak addig maradnak tisztességesek, amíg a bot a hátukat éri. A nevelésnek az a módja azonban a szívbe gyökerezik, mert így inkább félnek Istentől mint a vesszőtől és a furkósbottól.” (Luther Márton)

 

 

,,A nevelés titka abban rejlik - mondta Emerson -, hogy tiszteljük a tanulót."

 

 

A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra. (Joseph Joubert)

 

 

 

A munka meg fog várni, amíg megmutatod a szivárványt a gyereknek, de a szivárvány nem vár addig, amíg végzel a munkával. (Patricia Clafford)

 

 

,,Mindenki arra vágyik, hogy mások megértsék, mit érez, amikor beszél, és ne csak azt, amit mond."  (Dr.  Thomas  Gordon)

 http://hu.scribd.com/doc/24866885/THOMAS-GORDON-P-E-T-A-szul%C5%91i-eredmenyesseg-tanulasa

 

 

"Nevelőnk ne csak a lecke szavait, hanem velejét-értelmét is kérje számon; saját munkája eredményeit pedig ne a gyermek emlékezetén, hanem életén és ítélkezésein igyekezzék felmérni." (Michel de Montaigne)

 

 

"Ha rajtam múlna - olvashatjuk esszéjében -, egy előkelő származású gyermek mellé - aki nem megélni akar a tudományból [...], hanem lelki épülést és gyarapodást keres, egyszóval inkább talpraesett emberré, mint tudós emberré szeretne válni - olyan irányítót rendelnék, akinek inkább helyén van az esze, mint tele a feje; ugyanis mindkettő fontos, de fektessünk nagyobb súlyt az erkölcsre meg a józan gondolkodásra, mint a tudományra..." (Michel de Montaigne)
 

 

http://bookline.hu/product/home.action?id=124735&type=22&_v=Dr_Shefali_Tsabary_A_tudatos_szulo#.U6KGE4mJ2qM.facebook

 

Az igazi szeretet tettekben, és nem csak a szavakban nyilvánul meg. ....,,Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett, akiket szeretünk, sosem elég azt mondani - szeretlek, hanem minden áldott nap ki is kell mutatnunk azt a szeretetet, még olyankor is, amikor akadályokat gördít elénk az élet." (Green Jane)

 

 

Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen. (Rudolf Steiner)

 

 

A gyereknevelésben nem beszélni kell. Mondhatsz, amit akarsz, úgysem a szavaiddal - az életeddel mutatsz példát. (Nyírő András)

 

 

,,A gyermek lelke tiszta lap. Gondold meg, mivel írja tele a könyv amelyet a kezébe adsz." (Móricz Zsigmond)  

  

 

 

Nevelés nélkül a gyermek: „vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó”. (Comenius)

 

 

 

Ami pedig a nevelés legfőbb szempontját illeti, a műveltség igazi, legvégső tartalma nem lehet más, mint a „megnemesbedés”, az ember erkölcsi fejlődése. (Brunszvik Teréz)

 

 

 

„Család és iskola azon kettős műhely, mely a leendő embert gyártja. E kettő idomító  kezei adnak irányt a  leendő embernek…”

 

 

Mily kitűnőlég gondoskodnak tehát a szülők azon gyermekekről, akiket alig négyéves korukban elküldenek olyan iskolába, amely egy tudatlan, durva, erkölcstelen, néha gyenge elméjű, gyakran holdkóros, nehézkóros vagy rühösségben … szenvedő ember vezetése alatt áll. Mai nap ugyanis nincsen olyan züllött, hasznavehetetlen, olyan semmiházi ember, akit a nagy tömeg alkalmasnak nem tart az iskola vezetésére. Az ilyen aztán magukat uralkodóknak vélvén, bámulatos módon hatalmaskodnak; minő erőszakoskodással lépnek fel, noha nem vadállatokkal állanak szemben, amint a vígjátékíró mondja, hanem olyan korú gyermekekkel, akikkel a legnagyobb szelídséggel kellene bánni! Azt gondolhatná az ember, hogy nem az iskolában van, hanem a kínvallató kamarában: nem hallani egyebet a pálca és vessző csattogásánál, a jajgatásnál és zokogásnál, meg a fenyegetésnél. Mit tanuljanak meg ebből egyebet a gyermekek, minthogy a tudományokat meggyűlöljék. (Erasmus: A gyerekek korai erkölcsös és tudományos nevelése)

 

….a fejedelem mellé olyan dajkák kerüljenek, akik…a lehető legkevésbé legyenek kitéve ennek az ártalomnak (hízelkedés)…a dajkák nagy része anyai  érzelmekkel telítődik meg, és a túlzott engedékenységükkel gyakran megrontják a gyermekek jellemét. Ezért ezt a nemet – amennyire csak lehetséges – távol kell tartani a leendő fejedelemtől, hiszen természetük  önmagában véve is ki van téve a két legnagyobb rossznak, az ostobaságnak és a hízelkedésnek.” (Erasmus)

 

A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait: A gyermekkornak a kellemes és gyermekies dolgok felelnek meg. Ezért az õ tanításukból minden mogorvaságnak és darabosságnak hiányoznia kell.

 

A nevelés lényege - s ez is mennyire "modern" gondolat - a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között. "Ha nem csalódom ezt akarták jelezni a régiek is - írja -. [...] hogy tudniillik a tanulmányokban való előrehaladás leginkább a kölcsönös vonzódástól függ. Ezért beszélnek a régiek humanisztikus tanulmányokról.

 

Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet. A nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes emberi kapcsolat köteléke fűzi össze.

 

 

,,A gyakorlati életben jól hasznosítható műveltség átadására törekedtek, valamint természettudományos ismeretanyagot, a természetre, társadalomra, világmindenségre és államra vonatkozó tudásanyagot közvetítettek. Tanítottak dialektikát, ami magában foglalta a logikus gondolkodást, vitatkozást, érvelést. ….A retorika terén ékesszólást, hatásos, kifejező beszédet tanítottak, a logikus gondolkodást és a meggyőző érvelést tartották fontosnak, amelynek formai elemeire is nagy hangsúlyt fektettek. Szabályokat és gyakorlatot egyaránt alkalmaztak, fenntartották a tanulási kedvet. A gyakorlati ismeretek színterén a humán ismeretkörök mellett a természettudományok, reáliák is helyet kaptak, számtant, mértan és csillagászatot is oktattak. Nevelésfelfogásukat túlzott optimizmus jellemezte, tartották, ha valakit helyesen nevelnek, az helyesen is fog élni. (a szófisták)

 

 

,,...ha valakit helyesen nevelnek, az helyesen is fog élni.”

 

 

,, A megismerő, gondolkodó, cselekvő embert állította a középpontba, az önismeretet és önfejlesztést elengedhetetlennek tartotta. Racionalista filozófiája a megismerés forrását az emberi tudatba helyezte, amelynek útja a szakemberek tárgyi ismereteinek tanulása, ami alacsonyabb rendű, relatív tudást eredményez. A másik út a belső szemlélet, belső tudatműködésünkkel vizsgálódunk, így igazi, valóságos ismeretekre tehetünk szert.” (Szókratészről)

 

,,Az etikai intellektualizmus álláspontját képviselte, aki tudja a jót az törekszik is rá, de ez mindössze keveseknek adatott meg, az ő feladatuk, hogy a helyes útra tereljék az embereket.” (Szókratészről)

 

,,Hitt az erény taníthatóságában, vallotta: a tudás nemesíti az embert.” (Szókratészről) 

 

„A lelket bizonyos varázslattal gyógyíthatjuk, s e varázslat a szép szó.” (Szókratész)

 

 

Sokkal inkább a szeretetre kell nevelnünk a gyermekeket ahelyett, hogy matematikát, földrajzot vagy történelmet tanítunk nekik. A szeretetre kellene tanítanunk őket, mert a földrajz soha nem lesz az élet csúcspontja, ahogy a matematika, a történelemtudomány vagy a technikai ismeretek sem. Semmi sem fogható a szeretethez. Mindig a szeretet lesz a csúcspont. (Osho)

 

Az ember csak neveléssel válik emberré. (Gárdonyi Géza)

 

Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát. (Brunszvik Teréz)

 

A fegyelmezett otthonokban a gyerekeknek nincsenek jogaik. Az elkényeztetett otthonokban mindenhez van joguk. Márpedig a jó otthon az, ahol szülőknek és gyerekeknek egyenlő jogaik vannak. És ugyanez vonatkozik az iskolára is. (Alexander Sutherland Neill: Summerhill - A pedagógia csendes forradalma)

 

A nevelés célja Herbart szerint az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása. Így válhat a növendék teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján. A cél tehát az etikus ember, olyan erkölcsös ember, aki a praktikus polgári erények birtokában jól megtalálja helyét a társadalomban.

A nevelhetőség körét nem szűkíti le: minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék. De csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik.

 

A kemény eszközöknél többre becsüli a tekintély és a szeretet hatalmát, de itt is óvatosságra int: "a szeretetnek csak akkor van értéke, ha a szükséges szigorral párosul".

 

 

Aki úgy gondolja, hogy a tanulás drága, próbálja ki, milyen a tudatlanság. (Benjamin Franklin)

 

 ,,A dicséret motivál, erőt és bátorságot ad az új feladatokhoz, ösztönöz. Ezt meg kellene szívlelnie a családtagokkal, barátokkal és munkatársakkal folytatott mindennapos kapcsolatokban.”

 

A gyerek olyannak látja magát, amilyennek a te szemed tükre mutatja. (Böjte Csaba)

 

 

Quantilianus szerint:

meg kell figyelni a gyerekek veleszületett sajátosságait és módszereiket és alkalmazni, kihasználni ezeket a tanításban (utánzási hajlam, tanulékony természet)

 

-         Az első évek benyomásai a legmaradandóbbak.

-         A nevelő környezetet hangsúlyozza

-         Különösen ügyelni kell a dajkák kiválasztására, akik nemcsak a gyermek testét ápolják, hanem szellemi és erkölcsi fejlődésére is hatással vannak.

-         A nevelők (szülők, dajkák) műveltsége is fontos, helyesen és szépen kellett beszélnie,

-         Kiemelte az édesanyák beszédének nevelő hatását.

-         Minden gyerekeket nevelhetőnek tart

-         A nevelő vegye figyelembe a gyerekek kori sajátosságait, felfogóképességüket. Meg kell figyelni a gyerekek veleszületett sajátosságait és módszereiket és alkalmazni, kihasználni ezeket a tanításban (utánzási hajlam, tanulékony természet)

-         Állást foglalt a hét éves kor előtti tanítás mellett, Azzal a korabeli szabállyal sem ért egyet, mely szerint a gyerekek tanítását hétéves korukig nem szabad elkezdeni. Kár volna az első éveket kihasználatlanul hagyni. Az olvasás (írás?) és a görög nyelv tanítása már iskoláskor előtt elkezdhető - véli Quintilianus. (Játékos segédeszközként többek között elefántcsontból faragott betűket ajánl.

-         Természeti tulajdona minden embernek a gondolkodás és a szellemi mozgékonyság,

-         Vallotta, a tanulás legyen játék

-         Rendkívül határozottan fellép a korában igen elterjedt "fegyelmezési eszköz", a testi fenyíték ellen. A dicséret emeli, a dicsőség boldogítja, a vereség pedig megríkatja. Büntetni kell a gyermeket, ha nem engedelmeskedik, de verni semmi esetre sem szabad. "A tanulót veréssel illetni, ámbár nagyon divat [ ... ] nem tartom megengedhetőnek. Először azért, mert lealázó és szolgai, meg aztán bizonyára van benne valami jogtalanság is , [ ... ] aztán meg, ha már valamely gyermek annyira alacsony, szolgai gondolkozású, hogy dorgálásra sem javul meg, annak a verés sem használ, akárcsak az utolsó rabszolgának; végül nincs is szükség ilyen fenyítésre, ha állandóan van mellette valaki, a ki tanulásra serkenti.

-         Nyilvánosság kedvelésére nevelni kell.

-         Orátorok műveltségéhez párosulnia kell az erkölcsös jellemnek. Egy szónoknak, köztisztviselőnek nem elég a műveltség megszerzése, neveltnek és erkölcsös jelleműnek kell lennie. A tudás erkölcs nélkül káros. A tökéletes szónok "vir bonus", jó, erkölcsös ember. "Mindenképpen becsületes ember legyen a szónok"

-           Az ideális tanuló  - "Az én kedvem szerint való fiú - halljuk a véleményét - az elõadást szívesen hallgatja, közben-közben még kérdést is intéz hozzánk, de azért nyomon követi az előadás menetét, nem siet elôre." Az ilyen gyerek a jutalmazásra és a kudarcra egyaránt fogékony: "Én az olyan tanítványt szeretem, kit a dicséret emel, a dicsőség boldogít, s ha legyőzik, sír." 

 

 

 Nagyon jó, fantasztikus, nagyon ajánlott cikk

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/pedagogia-23---gargantua-es-a-jelen.html

http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/04.01.html

 

 

"Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem! Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van és nem szilvalekvár! És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzelet-mozi." (Csukás István)

 

"A szeretet azt a vágyat kelti életre szívemben, hogy a másik boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni: időt adni neki, ha időre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra van szüksége." (Kurt Tepperwein)

 

Ne erőszakkal oktasd gyermekedet a tanulmányokra, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy megfigyelhesd, melyiknek, mire van hajlama. (Platón)

 

A nevelés és a fegyelem alapozzák meg az erkölcsöt és ki-ki oly mértékben lesz bölcs, amennyit tanult. (Seneca)

 

 „Ha semmi mást nem adsz a gyermekednek, csak példát, akkor sokat adtál." (Seneca)

 

Semmi sem tesz indulatosabbá, mint a lágy-elnéző nevelés. (Seneca)

 

Tanítás közben az ember maga is tanul. (Seneca)

 

 

"Akit szeretsz, nemesíted, szépíted, segítesz neki méltóvá válni önmagához. Így vagy a gyerekeddel, de így kell, hogy legyen a pároddal is. Ha szereted, az egyetlen ember vagy, aki megmondhatja neki, hogy "elhagytad magadat, tessék följebb élni!" Ha szereted, tudod, hogy csak kívül gyenge, belül mégis erős, és csak kívül gyáva - belül bátor. Te vagy az egyedüli, aki megmondhatja neki, ha önmagához méltatlanul él, mert a szeretet: jogosítvány az őszinteséghez. Ha szeret - jól figyelj! - meg is hallgat. Lehet, hogy dühbe gurul, persze, kikel magából és üvölt, de előbb-utóbb meghallgat. Ha nem hallgat meg, nem is szeret igazán, és akkor minden hiába. Nevelni csak a szeretet képes, és tudja is, hogyan kell." (Müller Péter)

 

 

 "A világnak semmi másra nincs szüksége, mint példákra, olyan emberekre, akik az álmaik szerint tudnak élni, és képesek harcolni az elképzeléseikért." (Paulo Coelho)

 

 "Csak egy mód létezik, ahogyan meg lehet tanulni valamit. Mégpedig cselekvéssel." (Paulo Coelho)

 

"Az iskolai, hagyományos oktatásban szerzett ismeretekből meg lehet élni, önképzéssel, viszont egy vagyonra tehetsz szert." (Jim Rohn)

 

„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit!” (Kosztolányi Dezső)



A gyerekek megértőbbek…mint az öregek….bizalommal teltek, közelebb állnak a buddhákhoz. Hogy miért? Mert az energiáik túláradnak. A kisgyermekek gyorsan tanulnak. Miért? Mert tele vannak energiával, s ebből felfogóképesség fakad. (Osho – A Megértés könyve)

 

A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik. (Antoine De Saint-Exupéry)

 

A szeretet mindenekelőtt a csendben való figyelem. Szeretni azt jelenti, hogy figyelsz. (Antoine De Saint-Exupéry)

 

A gyerekeknek nagyon elnézőknek kell lenniük a fölnőttek iránt. (Antoine De Saint-Exupéry)

 

„Harc van az iskola és az élet között. Mi bizonyosak vagyunk, hogy az élet marad a győztes, s a mai iskola fog megváltozni gyökeresen. Hallgasson az iskola mielőbb ez élet szavára, hogy erőszakos átalakulás helyett a fokozatos fejlődés útjára léphessünk.” (Nagy László)

 

"... és kizavarjuk gyermekeinket hajnali hétkor a sötétbe és hidegbe, hogy iskolába menjenek, felrázzuk őket legszebb álmukból, éhesen, fáradtan mennek abba az iskolába, ahol teletömik a fejüket haszontalan szecskával... A jövő iskolája olyan lesz, ahol nem haszontalanságokkal tömik a gyerekek fejét, ott csak egy dolog lesz a tananyag, de az a legfontosabb - ne tégy másnak olyat, amit megadnak nem kívánsz!" (Szentgyörgyi Albert)

 

 ,,Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Dr. Szentgyörgyi Albert) 

 

"... hogyan is lettem én igazi tudós? Nem azzal, hogy sokat tanultam. Már kisgyerek koromban észrevettem hogy ha édesanyám kettévág egy almát, vannak olyanok amelyek a vágásfelszínen hamar megbarnulnak, mások nem barnulnak meg. Akkor persze még nem tudtam megadni a magyarázatát, hogy egyik alma miért barnul meg, a másik miért nem, csak jóval később, már kutató koromban, de már apró gyerekkoromban felkeltette a kíváncsiságomat, hogy mi lehet ennek az oka... Az okokat kerestem..." (Szentgyörgyi Albert)
 

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/pedagogia-37---idezetek.html

 

 

Locke milyen emberi értékeket tart nélkülözhetetlennek az úri körökből származó gyermek számára az emberi boldogság el­éréséhez?

Az egészséget, a jó kedvet, a tudást, a jócselekedetet, valamint a „túlvilági örök, megfoghatatlan boldogság” reményét.

Ezekből a – végső soron puritánus - értékekből ötvözi össze Locke az úriember nevelésekor követendő legfontosabb célt:

1. erős, egészséges test kifejlesztése,

2. erényes, vallásos lélek alakítása,

3. a hétköznapi élethez szükséges  praktikus ismeretek nyújtása.

 

•Már kicsiny kortól kezdve lehet a gyermeket buzdítani az erényekre, és figyelmeztetni az elkövetett hibákra. Lényeges azonban, hogy „hosszadalmas fejtegetések, bölcselkedő megokolások” helyett a gyermek képességéhez, felfogásához alkalmazza magyarázatát a szülő.

„Azt hiszem, te magad is nagy balgának tartanád azt, aki az erényes és bölcs embert nem becsüli százszorta többre a tanult embernél. Nem mintha nem tartanám a tudást [...] hatalmas segítő eszköznek a harmonikus lelkeknél, de viszont azt is be kell vallani, hogy ott, ahol hiányzik a kellő egyensúly, csak arra való, hogy a bolondot még nagyobb bolonddá, a rosszat pedig még rosszabb emberré tegye.”

Az erkölcsi nevelés legfontosabb feladata – a test edzéséhez hasonlóan – a lélek „edzettségének” kialakítása. Az igazi gentleman „meg tudja tagadni vágyait, szembe tud szállni hajlamaival” s csakis azt teszi, amit „értelme, legjobb belátása diktál neki”.

 

. „Mihelyt a gyermek beszélni tud”, el lehet kezdeni tanítását, de a tanulást a „gyermekek játékává, üdülésévé” kell tenni.

•„Láttam egyszer kislányokat, akik órákon keresztül gyakorolták magukat és nem sajnáltak semmi fáradságot, csakhogy jól elsajátítsák a kavicsdobást. Amint néztem őket, önkénytelenül eszembe jutott, hogy csak valami jó ötletre volna szükség, s arra bírjuk őket, hogy ezt a rengeteg szorgalmat olyasvalamire fordítsák, aminek több hasznát látnák.”

 

•Locke mindent elkövet azért, hogy az alapkészségek tanulását könnyeddé, játékossá tegye. További hasznos tantárgyak még: az anyanyelvű fogalmazás, történelem, földrajz, csillagászat, számtan és mértan, könyvvitel, jogi ismeretek, etika.

Fontos „tantárgy” a tánc is, hogy az ifjú általa „egész életére kellemes, tetszetős mozdulatokat” sajátítson el.

Locke a magánnevelés híve, bár elismeri a nyilvános iskoláztatás előnyeit is: „Bevallom, mindkét eljárásnak megvannak a maga hátrányai. Ha házon kívül van, mindenesetre bátrabb lesz, jobban fog tudni mozogni és helytállani vele egykorú fiúk között, s az iskolatársak versengése sokszor elevenséget, szorgalmat kelt a fiatalemberekben.”

•Viszont a fiatal gyermekek erkölcsi fejlődése siklik félre, ha az iskolában társaiktól a „durvaságot” és a „helyén nem való merészséget”, “a világban való boldogulásnak e nemtelen, méltatlan módját” tanulják el.

 

Példamutatás

A „legegyszerűbb, legkönnyebb” s egyszersmind „leghathatósabb” módszer a személyes példaadás. „Mi sem hat olyan szépen, lassan, oly bensőségesen az ember szívére, mint a példa” – írja, s ezzel egyúttal a nevelő személyes felelősségét is kiemeli:

•„Miként az apa példája tiszteletet ojtson a gyermekbe nevelője iránt, úgy a nevelő példája bírja rá a gyermeket mindarra, amit vele csak tétetni akar. Cselekedeteinek nem szabad ellentmondásban lenniök tanításával, hogy a gyerek rossz irányt ne vegyen.”

 

Ellentmondásos részeket találunk a könyvben a testi fenyíték témájáról is.

•Egyik helyen azt írja, hogy a fizikai büntetés lealacsonyítja a gyermeket, rabszolgalelket hoz létre: „... a lealázott, félénk, hunyászkodó, kishitű embereket bajos felemelni, fölbátorítani s ritkán lesz belőlük valami”.

•Másutt megengedi e verést, de csak legvégső esetben: „... a verés a legrosszabb s épp azért utoljára kell alkalmazni a gyermek büntetésénél, a legvégső esetekben, mikor eredménytelenül kisérlettünk már meg minden szelid eszközt...”

 

 

"Boldognak kell lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény célja; ez az elsõ vágy amelyet belénk oltott a természet, és az egyetlen, amely sohasem hagy el bennünket. Pedagógiájának célja az evilági boldogulás, etikája egyfajta eudaimonizmus (boldogságetika).

 

"A természet azt akarja - olvashatjuk Rousseau-tól -, hogy a gyermek gyermek legyen, mielõtt felnõtt lenne.”

 

"Az újszülöttnek dajkára van szüksége - írja -, dajkára akkor, ha édesanyja mégsem vállalná természet adta kötelezettségét". A dajka kiválasztására viszont gondosan ügyelni kell. A gyermek gondozására az asszony akkor alkalmas, ha "szíve éppolyan egészséges, mint a teste". (Rousseau)

"Fõkötõ, fásli, pólya? Ki vele! Tágan libegõ gyolcsokat neki, melyek valamennyi tagját szabadon hagyják [...] Mihelyt erõsödni kezd, hagyjátok kúszni-mászni szerte a szobában. Hagyjátok, hadd fejlessze, nyújtóztassa kis végtagjait, meglátjátok, napról-napra mint erõsödik majd." [257]

 

Rousseau pedagógiája gyermekközpontú, ennek ellenére határozottan elutasítja a dédelgetõ, kényeztetõ nevelést: "A gyermek elsõ könnye kérés" - írja. "Ha nem ügyelünk rá csakhamar parancs lesz belõle. Azzal kezdi, hogy segítséget kér, s azzal végzi, hogy szolgálni kell neki. Így éppen saját gyengeségébõl, amelybõl kezdetben függésének érzése fakad, jön létre aztán a hatalom és uralkodás eszméje." [258]

 

Az egyes érzékszervek fejlesztésére ebben az életkorban különös gondot kell fordítani. Igen fontosnak tartja a tapintás, a látás, a hallás, az ízlelés és a szaglás érzékszerveinek a nevelését. Rendszeres testgyakorlást ajánl: szaladgáljon sokat a szabadban lehetõleg mezítláb, tanuljon meg "messzire, magasra ugrani, fára mászkálni, magát falon általvetni s egyensúlyt tartani". [261] Ismereteket, tapasztalatokat is így gyûjtsön: a szabadban tett séták jó alkalmat szolgálhatnak a nevelõvel folytatott beszélgetésekre.

 

Ha büntetni kell, legyen a büntetés maga a tett természetes következménye: "Betöri szobája ablakait? Hadd fújjon rá a szél éjjel-nappal anélkül, hogy törõdnétek meghûlésével, mert inkább legyen náthás, mint bolond!" 

 

Nevelõje segítségével fedezze fel õ maga a természetet, a tudományokat. Az õt környezõ természet jelenségeinek vizsgálatával, gyûjtemények összeállításával, egyszerû kísérletek elvégzésével tanuljon földrajzot, csillagászatot, fizikát. (A könyvek közül egyedül Defoe "Robinzon"-ját tartja alkalmas olvasmánynak.)

A nevelõ figyel a gyermek érdeklõdésének alakulására, s olyan életközeli szituációkat teremt, amelyekbõl nemcsak tanulhat, hanem erkölcsi tapasztalatokra is szert tehet. Megfelelõen elõkészített, de a gyerek számára spontánnak tûnõ beszélgetések a természetben sétálgatva jó alkalmat biztosítanak az ilyen élményekkel átszõtt játékos tanulásra.

Rousseau a fizikai munkának is pedagógiai jelentõséget tulajdonít. Szerinte a munka nemcsak a kézügyességet fejleszti, az értelem képzése közben felüdülést is hoz.

 

Erkölcsi nevelés

Az erkölcsi neveléshez a konkrét tapasztalatokon túl a történelmet is segítségül hívja Rousseau. A nagy történelmi személyiségek életútjának megismerése mindenképp hasznos. Ha erõltetett magyarázatok helyett hagyjuk, hogy olvasmányai eleven erõvel hassanak lelkére, akkor ezek az emberek életre szóló példát jelenthetnek az ifjúnak.

 

Emil leendõ feleségének, Sophie-nak a nevelése is ennek megfelelõen történik. Legfõbb célja a házias erények elsajátíttatása, a kecses modor és a mély érzelmek kibontakoztatása. Mindemellett a helyesen nevelt nô "jól olvas a férfi szívébõl", szellemes társalgó, kiváló megfigyelõképességgel rendelkezik. Férjével együtt ideális harmóniát alkot. Emil Sophie oldalán véli megtalálni a boldogságot.

Emil végül is elhagyja neveltetésének színhelyét, ezt a "pedagógiai szigetet", s visszatér a városba, a társadalomba, a konvenciók közé. Sophie, a megértõ hitves lesz az, aki segít neki betagolódni, segít abban, hogy megtalálja helyét az életben.

 

Nevelõje segítségérõl viszont továbbra sem mond le:"Adja nekünk továbbra is tanácsait, vezessen bennünket és mi tanulékonyak leszünk. Szükségem van önre, amíg csak élek.’

 

A módosabb szülők – Rousseau hatására – egy ideig egyszerűen nem engedték gyerekeiket iskolába, inkább magánnevelőket fogadtak fel melléjük.

Nem kértek abból, hogy „lelketlen” szakemberek vegyék át a család nevelő-oktató szerepét.

 

1771-ben írt a lengyel nemzet kormányzásáról (Discours sur le gouvernement de la Pologne). Ebben az tanácsolja az orosz hódítástól fenyegetett lengyeleknek, hogy jól szervezett nevelõ intézményekkel védekezzenek. Fejlesszék ki gyermekeikben a hazaszeretet, a nemzeti hovatartozás érzését. Váljanak öntudatos állampolgárokká, ismerjék meg hazájuk földrajzát, történelmét, törvényeit.(Pukánszky-Németh: Neveléstörténet http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.01.html)

 

 

 

„Az egyik leghatékonyabb dolog, amit tehetünk, hogy hallgatunk gyermekeinkre és megtaláljuk az utat egyedi képességeik támogatására. Ha megadjuk gyermekeinknek a magabiztosságot szenvedélyeik kiélésére, azzal segíthetünk nekik sokkal teljesebb életet élni, és lehetővé tesszük, hogy gazdagabbá tegyék maguk körül a világot.” (Mallika Chopra: 100 igéret gyermekemnek)

 

„Szülőként a mi kezünkben van a lehetőség, hogy a világ megváltoztatásához elegendő erővel rendelkező új világpolgárokat neveljünk.” (Mallika Chopra: 100 igéret gyermekemnek)

 

A tanulatlan emberek csak alakjukban különböznek a vadállatoktól. (Kleanthész)

 

A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál. (William Arthur Ward)

 

"Könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kívül is, könyvek nélkül viszont senki sem lesz tudós még az iskolában sem." (Coménius)

 

"Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője". (Klebelsberg Kunó)

 

A gyerekeknek ingerekre van szükségük, különben csak lézengenek és unatkoznak. (Jo Frost válságkezelő szuperdada)

 

Gazdag „bemenet"  A megismerés minden mai elméletének közös üzenete, hogy a kognitív képességek fejlődésének szempontjából igen fontos az, hogy a gyermek változatos ingerekben gazdag környezetben fejlődhessen.

 

 Gazdag „kimenet" • A gazdagság és a sokfé­leség fontossága azonban nemcsak a gyermeket érő tapasztalatok, hanem azok megnyilvánulá­sának oldalán is igaz. Akár érésnek, akár a ta­pasztalatra épülő konstruktív folyamatnak te­kintjük a megismerés fejlődését, minél több al­kalmat kell biztosítanunk a gyermeknek, hogy aktívan használhassa tudását, és azt a lehető legtöbb formában nyilváníthassa meg. Ahhoz, hogy a gyermek által sokféle formában elsajátított tudás igazán jól al­kalmazhatóvá váljék, nem egyszerűen gyakor­lásra, hanem minél változatosabb, sokfélébb megnyilvánulási lehetőségre van szükség.

Bizonyos játékok, mint például a sakkozás kifejezetten serkentik a gondolkodás fejlődését. (Pszichológia pedagógusoknak - N. Kollár Katalin, Szabó Éva)

  

 

Német ideggyógyászok egyik konferenciáján, Paul Hasse egész sor olyan esetről számolt be, amelyekben az iskolai túlterhelés pszichiátriai tüneteket eredményezett.

•A kultuszminiszter mégsem vette figyelembe az egyre hangosabb kritikákat, jelentős óraszám-csökkentésre ekkor még nem került sor.

•A nyolcvanas években Németország egyre több városában alakultak iskolai reformokat sürgető egyesületek. Poroszországban 22 000 aláírást gyűjtöttek a túlterhelés ellenzői, akik a probléma megoldását a klasszikus stúdiumok óraszámának csökkentésében látták.

Egyesek a fogak romlását is a túlterhelés számlájára írták, és a rekruták sorozáskor tapasztalt fizikai alkalmatlanságáért is a középiskolákat tették felelőssé.

 

 

Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben
Ha a gyermekek kritizálva élnek, megtanulnak megbélyegezettnek lenni.
Ha a gyermekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni.
Ha a gyermekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyermekek megszégyenítve élnek, megtanulják bűnösnek érezni magukat.
Ha a gyermekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyermekek bátorítva élnek, megtanulnak bízni.
Ha a gyermekek dicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyermekek méltányosságban élnek, megtanulják az igazságosságot.
Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni.
Ha a gyermekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni.
Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!!
 

 

,,A lelki egészség hosszabb távon csak akkor javítható, ha javul az emberek együttélési kultúrája, ha megtanulják tiszteletben tartani egymás személyiségét, ha képesek saját törekvéseiket úgy érvényre juttatni, hogy azzal ne sérüljön a szűkebb és tágabb környezetükben élők autonómiája. Mindebből következik, hogy a lelki egészség javításában, fejlesztésében jelentős szerepe van az iskolának, a nevelésnek.

Az iskola sokféle módon tud hozzájárulni a mentálhigiénés szemlélet, kultúra fejlesztéséhez. Mindenekelőtt azzal, ha olyan belső világot, olyan belső viszonyokat teremt, amelyek alkalmasak annak az együttélési kultúrának az elsajátítására, gyakorlására, amelynek középpontjában a másik ember tisztelete, óvása, segítése áll.

Régóta tudjuk, hogy az iskolában a gyerek nem az életre készül.

Az iskola a gyermek számára maga az élet.

Ezért van óriási jelentősége annak, hogy milyen légkör hatja át az iskolát, mennyire gerjeszt szorongásokat, feszültségeket, vagy épp ellenkezőleg, mennyire képes oldani ezeket. Egy társadalom későbbi mentálhigiénés állapota szempontjából meghatározó szerepe van annak, hogy az iskola által közvetített tananyag mennyire felel meg az életkori sajátosságoknak, mennyire ad lehetőséget a személyiség sokoldalú fejlődésére, fejlesztésére. A túlzottan ismeretközpontú iskola gyerekek tömegeinek zsigereibe kódolja be a szorongást, a halmozódó s a természetes módon már feloldhatatlan feszültségeket. Ugyanakkor a sokféle tevékenységet felkínáló, „szép szóval oktató, de játszani is engedő” iskola meg­­tanít az életörömre, a munka és a pihenés harmóniájára. Ezért van nagy jelentősége az iskolai tananyag gyermekléptékűre szabásának, az óraszámok bizonyos mértékű korlátozásának, az iskolai terhelés csökkentésének, továbbá azoknak a törek­véseknek, amelyek újra kívánják éleszteni a tanórán kívüli tevékenységeket, a rendszerváltást követő megszorító intézkedések miatt ellehetetlenült szakköröket, szabadidős tevékenységeket.

A gyermek lelki egészsége szempontjából az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb tényező a pedagógus személyes odafordulása, a sokat emlegetett egyéni odafigyelés. A mentálhigiénés szempontból teljesen egészséges gyereknek is szüksége van személyességre. Ahogy mondani szoktuk, minden gyereknek meg kell hogy adassék iskolai életében legalább egy rá figyelő jó tanító vagy tanár. Még inkább így van ez azoknak a gyerekeknek az esetében, akiknek akár családi hátterükből, akár személyiségfejlődésük sajátosságaiból adódóan lelki problémáik vannak. A gyerekekkel naponta együtt élő pedagógus semmivel nem pótolható szerepet tölt be a mentális egészség megőrzésében, fejlesztésében, mivel stabilitást, támaszt jelent számukra. Mindez persze akkor igaz, ha a pedagógus saját személyisége, saját mentálhigiénés állapota megfelel a segítő, támogató funkcióból eredő összetett követelménynek. A pedagógusnak minden bizonnyal fel kell készülnie erre a gondozó, fejlesztő feladatra, képzéseken kell részt vennie, magáévá kell tennie az ehhez szükséges szemléletet. De ami ennél is fontosabb: önmagát kell folyamatosan olyan lelki kondícióban tartania, hogy képes legyen elkerülni a kiégés, az elszür­külés veszélyét. Ezért kell olyan életviszonyokat teremteni a pedagógusok számára, amelyek lehetővé teszik személyiségük karbantartását, lelki, szellemi feltöltődésüket.” (Pokorni Zoltán) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00049/2001-05-xx-Pokorni-Iskola.html

 

Az új paradigma váltás a világban

Érzékelhetővé vált, hogy valami baj van az oktatással, diáklázadások, túlzott erőszak, vita a gyermekről, vita a tanításról. Ebben a helyzetben megszólalt a radikális kritika hangja, számos elképzelése emlékeztet a századforduló reformpedagógusainak, illetve Ellen Keynek a „A gyermek évszázadá”-ban megfogalmazott véleményére.

Az oktatáskritika vádjai szerint az iskola lerombolja a tanulók kíváncsiságát, intelligenciáját, originalitását, önálló gondolkodási képességeit, kiöli tanulás iránti érdeklődésüket, ahelyett hogy segítené az önálló, belső motívumokkal rendelkező, önértékelésre és önellenőrzésre képes személyiség kialakulását.

 

„Az iskola intézményét szerettem, egészen kis koromtól fogva elragadtatott, hogy ott meg­tanítanak mindarra, amit nem tudok a világról, napról napra gazdagabb tudással térek haza. Jeles tanuló lévén sose kellett tanulásra nógatni, a magaviseletemmel se volt baj, ennek ellené­re kevés nevelőm tudott mit kezdeni velem: nem voltam tipikus gyerek, irányításomhoz több tapintat, humorérzék és fantázia lett volna szükséges, mint amivel legtöbb tanárom-tanárnőm rendelkezett.

Míg ötödikes gimnazista nem lettem, s új magyartanárom észre nem vette: van valami speci­ális és nem is szégyellendő oka annak, hogy az én magyar fogalmazásaim sose hasonlítanak az osztálytársaiméhoz, a magyar írásbeli dolgozataimmal örökké baj volt. Tanárnőm egyszer felhívatta anyámat, s közölte vele, van valami nyugtalanító az én fogalmazásaimban. »Ez a kis­lány mindig mást vesz észre, mint amit az osztálytársai, én néha már nem is tudom osztályozni a munkáit. Kérlek, kedves Lenke, hassatok oda. hogy megváltozzék - gyakoroljátok vele ott­hon a fogalmazást!« Anyám elképedt s azt felelte, gyakorlom én az írást épp eleget, egyebet se csinálok otthon, mint gyártom a regényeket. »Le kell róla szoktatni - mondta a tanárnőm de azonnal! Ez a kislány ne írjon regényeket! Micsoda butaság!«"

(Szabó Magda: Egy kutya meg egy bika)
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/SZABO/szabo00012/szabo00016/szabo00016.html http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pedagogia/102Szab%F3/bevazokteskepzespdf.pdf.

 

,,Sir Ken Robinson írt egy könyvet melynek címe a Megvilágosodás, ami egy interjúsorozat olyan emberekkel, akik elmesélik, hogyan találták meg a tehetségüket. Gilleane Lynne-el is készült interjú, megkérdezte ebéd közben Ken tőle, hogy hogyan lett táncos. Azt felelte: Hogy amikor iskolába járt reménytelen volt. Az iskola írt a szülőknek, hogy tanulási zavarai vannak. Nem tud figyelni, izeg-mozog. Ma azt mondanánk, hogy iiperaktív, de akkor ezt még ,,nem fedezték fel”. Ez még nem volt elérhető állapot, az emberek nem tudták, hogy ilyen is lehet nekik. Mindenesetre elmentek egy specialistához ott kellett ülni a kezein 20 percig, míg az édesanya elmondta a problémákat. Végül a doktor oda fordult Gillianhez és azt mondta, most édesanyáddal szeretnék kettesben beszélni, - várjál, mindjárt visszajövünk. De kifelé menet bekapcsolta a rádiót, és ahogy kiértek azt mondta az anyának - álljon meg és figyelje a lányát. Amint kimentek a kislány felpattant és elkezdett mozogni a zenére, nézték majd az orvos azt mondta - Gillian nem beteg hanem táncos. – Vigye el tánciskolába. Elvitte. Gillian azt mondta – El sem mondhatom milyen csodálatos volt. Olyan emberek voltak ott mint én, akik nem tudnak ülve maradni. Akiknek mozogni kell a gondolkodáshoz. … A nevéhez köthetők a történelem legsikeresebb musical előadásai, millióknak okoz örömet és multimilliomos. Valaki más begyógyszerezte volna, és azt mondta volna, hogy nyugodjon le."

 

 

Elég a pedagógia elméletekből, lássunk munkához, s nézzük meg az eredményeket, nézzük meg, melyik iskolában lett és miért boldogabb, okosabb elégedettebb a gyermek. A mi munkák, hogy kihozzuk a gyerekekből a legjobbat, a számukra legjobbat. (Molnár József)

 

Mikor jön el az az évtized, amikor az egészség tantárgy az egyik legfontosabb lesz, és a környezetvédelem, a kommunikáció és problémamegoldó, elfogadás empátia (Molnár József)

 

Tanulmány szerint a magyar gyerekek közül akik szívesen járnak iskolába 10 %, hát persze mert eszünkbe se jut, hogy olyan iskolát csináljunk ahová a gyerekek szívesen járjanak. (Molnár József)

 

A lényeg azt kell nézni, hogy tetteivel életével megvalósította e az anyagot. (Molnár József)

 

 

,,Az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi más, mint amivé a nevelés teszi" (Immanuel Kant)

 

A nevelés célját Kant az ember rendeltetésébõl vezeti le; ez pedig nem más, mint felemelkedés az igazi erkölcsiség szintjére.

Kant azt vallja, hogy el kell juttatni az embert a tiszta moralitás, az erkölcsi autonómia fejlettségi szintjére. Oda, ahol a bensõvé vált erkölcsi szabályok (maximák) irányítják az ember életét, nem pedig az ösztönök vagy a társadalmi törvények és szabályok külsõ kényszere.

A nevelés tehát mindenekelõtt a jövõnek szól: "Talán remélhetjük, hogy a nevelés mindig jobb és jobb lesz, és hogy minden következõ nemzedék egy lépéssel közelebb jut az emberiség tökéletesedéséhez, mert az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titka. [...] Nagyszerû dolog elképzelni, hogy az emberi természet folytonosan jobbítható a neveléssel. Ez egy jövendõ, boldog emberi nem reménységét nyújtja nekünk." (Immanuel Kant)

 

Kant a nevelés célját két úton: "fizikai" és "praktikus" nevelés révén akarja elérni.

  1. A fizikai nevelés: a természeti embert alakítja, fejleszti és egyaránt magába foglalja a fizikai nevelést és a szellemit is, azaz a test gondozása mellett a lélek gondozásával is foglalkozik. Erős hatást gyakorol rá Rousseau neveléselmélete.
  2. A praktikus nevelés: ami a morális nevelést jelenti. E nevelés révén válhat az ember az érzéki világot meghaladó intelligibilis világ részesévé. Ez a nevelés teszi lehetővé, hogy a cselekedetek erkölcsi megalapozottságból fakadjanak.

A pólyázás ártalmairól így ír: "Próbáljunk csak meg egyszer egy felnõtt embert bepólyázni, s lássuk, vajon nem fog-e õ is kiabálni, félni, kétségbeesni?" 

Ezzel szemben viszont nagyon fontos az edzés, a test, az érzékszervek fejlesztése, a gyakorlás. A gyermeknek természetes lételeme a játék, a természetes keretek között végzett testmozgás. Egy vidám legénykébõl hamarabb lehet becsületes embert faragni, mint egy koravén, okoskodó ifjoncból." [345]

A fegyelmezés a gyermek ösztönös vadságát fékezi, megtanítja állati lényének legyõzésére. Elõkészíti arra, hogy majdan felemelkedjék az autonóm moralitás, az igazi emberség szintjére. Kant elveti a fegyelmezés drasztikus elemeit, a rabszolgákhoz méltó fenyítést. A gyermeket meg kell tanítani arra, hogy úgy éljen szabadságával, hogy eközben mások szabadságát ne veszélyeztesse.

A testi kultúráról, a test kimûvelésérõl szólva az érzékszervek és az akaratlagos mozgások fejlesztését szorgalmazza. Erõre, gyorsaságra, biztonságos, kiforrott mozgásra van szüksége ahhoz, hogy szükség esetén tudjon magán segíteni.

A lélek fizikai kultúrája két úton: szabad és skolasztikus módon mehet végbe. Az elõbbi a játékos tevékenységet, az utóbbi a munkát jelenti. Nem lehet a gyermeknek mindent játékosan megtanítani - bírálja a filantropistákat Kant. "A legnagyobb mértékben fontos, hogy a gyerek megtanuljon dolgozni." (Pukánszky-Németh: Neveléstörténet http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/08.02.html)

,,A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.

Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.

Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékossága, hanem az abbéli elhatározás, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele.

Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” 

 

 

,,Mindenekelőtt a kedvesség az, amire a leginkább szüksége van a világnak. Hagyjuk magunkat kedvesnek lenni mindenkihez; a növényekhez, az állatokhoz, családunkhoz és barátainkhoz, embertársainkhoz. A nagy Tanítók, mint Buddha, Krisztus mind a kedvesség példái. Sok dolog hasznos, szükséges, de mindenekfelett az egyéni kedvesség egyetemes gyakorlása a legszükségesebb. " (Rukmini Devi Arundale)

 

 

A nevelés célja Herbart szerint az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása. Így válhat a növendék teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján. A cél tehát az etikus ember, olyan erkölcsös ember, aki a praktikus polgári erények birtokában jól megtalálja helyét a társadalomban.

A nevelhetőség körét nem szűkíti le: minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék.  De csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik.

 

A nevelésnek három egymásba fonódó szakaszát (fő fogalom, Hauptbegriff) különíti el:

•          – a kormányzást (Regierung),

•          – az oktatást (Unterricht) és

•          – a vezetést (Zucht).

 

I. A kormányzás szakaszának legfőbb feladata az, hogy törje meg a gyermek akaratosságát, "szilaj heveskedését". Nem a jövőre, hanem csak a jelenre irányul. A kormányzás voltaképpen csak felkészítés a nevelésre. Kanttal együtt vallja, hogy a nevelés teszi az embert igazán emberré.
Tehát a célja a gyermekre jellemző féktelenség, heveskedés (Ungestüm) megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megteremtése.

•„Erkölcsi akarat nélkül születik a gyermek e világra, híjával minden magasrendű etikai viszonyulásra való képességnek.”

A szülők dolga, hogy ezeket a magasrendű morális értékeket fokozatosan megismertessék vele.

•Ha az erkölcsi nevelés nem kezdődik el, akkor a gyermek lelkében az igazi erkölcsi akarat helyett – amely morális döntésekre képessé tenné – csak a vad heveskedés és a durva vágyak gyökereznek meg. Ezek megakadályozzák a gyermek lelkében a rend kialakulását, így kétségessé teszik a szülő és a nevelő későbbi pedagógiai erőfeszítéseinek sikerét is.

A gyermek nem képes a belátásra, éppen ezért kényszerrel kell engedelmességre szoktatni. A kormányzás legfontosabb eszközei a határozott célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a szabadságmegvonás és legvégső esetben a testi büntetés.

 

A kemény eszközöknél többre becsüli a tekintély és a szeretet hatalmát, de itt is óvatosságra int: "a szeretetnek csak akkor van értéke, ha a szükséges szigorral párosul".

 

Követendő felnőtt mintát nyújt ehelyett: "Olyan férfiakat mutassatok a fiúknak, amilyenné egyszer ők is válni szeretnétek


 

II. Az oktatás már a jövőre, az erkölcsi fejlődésre irányul.
Mechanikus, intellektualisztikus lélektanából következik az oktatás kitüntetett helye. A gyermekek képzetállományának gyarapítása, funkcióképességének növelése ugyanis nemcsak az elsajátított ismeretek mennyiségét növeli, a tudást gazdagítja, hanem akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti.

Herbart vezette be a pedagógiába a "nevelő-oktatás" fogalmát. "Az igazi nevelés legfőbb eszköze az oktatás a legtágabb értelemben" - hangoztatja. Nevelő erővel viszont csak az az oktatás rendelkezik, amely az általános műveltség átadására irányul és nem a szakmai ismeretek megtanítására.(Pukánszky-Németh: Neveléstörténet http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/08.04.html)

tovább...

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/pedagogia-8---kant-es-herbart.html

 

Montessori fantasztikus pedagógiája

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/reformpedagogia-2---montessori-es-parkhust-_dalton-terv_.html

 

Tolsztoji fantasztikusan jó nevelés-pedagógia

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/pedagogia-13---tolsztoj.html

 

A P. Petersen (Jéna-plan) és Freinet (Modern iskola) nagyon szuper pedagógiájuk

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/reformpedagogia-4---p_-petersen-_jena-plan_-es-freinet-_modern-iskola_.html

 

Miller pedagógia

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/millerizmus-_boldogsag-vallas_-boldoga-valas_.html

 

Élménypedagógia

http://www.pressleyridge.hu/szolgaltatasok/elmenypedagogia/

http://www.nlcafe.hu/csalad/20110528/elmenypedagogia/

 

http://talentumok.com/igy-latjuk-mi/szulonek-lenni/

 

http://www.boldog-gyermek.hu/stresszoldas_az_iskolaban.html

15 legfontosabb kérdés, mely rávezetheti gyermeke tanulási, viselkedési problémáinak lelki okára
Segítség azoknak, akik szeretnék közelebbről megérteni gyermekük problémáit
Segítő, problémafeltáró kérdéseken keresztül megismerheti a gyermekét, és Önt foglalkoztató kérdések hátterében álló lehetséges lelki okokat. A kérdések segítségével egy újfajta szemléletet kaphat, mely segíteni fogja Önt abban, hogy megértse azokat az összefüggéseket, melyek a gyermekeink, a mi viselkedésünk hátterében állhatnak.
A kérdések megválaszolása utáni fejezetben segítséget kaphat abban az esetben, ha a kérdések önálló megválaszolására még nem áll lelkileg készen, illetve akkor, ha fontos összefüggésekre jött rá, melyek rendezése a gyermeke fejlesztését nagy mértékben segítené
Takács Péter és Sághy Zsuzsanna: 15 legfontosabb kérdés, mely rávezetheti gyermeke tanulási, viselkedési problémáinak lelki okára című munkája most ingyenesen letölthető Adobe Acrobat Pdf formátumban: http://www.boldog-gyermek.hu/ebook_letoltes.html

 

Hogyan tegye gyermekét boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá?
Ki mondta, hogy ez a mai világban lehetetlen?
A legtöbb szülő szeretné, hogy a gyermeke, képes legyen mindazzal az akadállyal megbirkózni, ami elé kerül, megtalálja és elérje a céljait, és eközben boldog és kiegyensúlyozott legyen.
Mi szülők felelünk azért, hogy megadjuk nekik azokat a lehetőségeket, amivel ők bátran megállják a helyüket a felnőtt világban is.
A stressz, és a negatív érzelmeink hatékony kezelésének tudománya hamarosan mindennapjaink részévé válik. Segítségével minden ember, felnőtt és gyermek valóban a saját kezébe veheti a sorsa irányítását.
Mennyivel könnyebb lenne a helyzetünk, ha a gyermekünk kezébe is adnánk olyan eszközöket, melynek segítségével a kisebb problémáit képes lesz saját maga megoldani?

A gyermekemnek nem kész tanácsokra van szüksége hosszútávon, hanem olyan eszközre, mellyel ő maga bármikor, bármilyen helyzetben boldogulhat a saját fejlődése érdekében.
Ismerje meg azt a lehetőséget, aminek a segítségével biztosan meg tudja állni a helyét a világban!
Egyben egy olyan lehetőséget ismerhet meg, mely várhatóan 5-10 éven belül bekerül az amerikai és az angol közoktatásba, mert olyan jól működik és hatékony!
Kivárja míg ez bekerül a hazai közoktatási rendszerben vagy most ingyenesen tudomást szerez róla?
Takács Péter és Sághy Zsuzsanna: Hogyan tegye gyermekét boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá? című munkája most ingyenesen letölthető Adobe Acrobat Pdf formátumban: http://www.boldog-gyermek.hu/ebook_letoltes.html

 

Az, aki szorgalomra szoktatja gyermekeit, jobban gondoskodik róluk, mintha vagyont adna kezükbe. (Richard Whately)

 

Sose add fel. Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít mi folyik körülötted, nem számít mi történik, Sose add fel. (Tendzin Gjaco, a XIV. dalai láma)

 

Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanulni vagy tanítani. (Columella)

 

Amit el akarok mondani a szeretetről, nem az, amit érzek vagy gondolok, nem is az, amit máshol olvastam. (...) Amit érdemes kimondani, az ott van, a lelkünk mélyén. És, ha valóban találkozni akarunk, csakis ott találkozhatunk, lelkünk legmélyén, mert ott összeérünk - az igazi találkozások ott történnek.
(Müller Péter)

 

Az érintés - a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása, amely legyőzi a gátlásokat és megerősíti a kapcsolatokat.
Az érintés megváltoztatja a fizikai és érzelmi állapotunkat és érzékenyebbé teszi az embereket a szeretetre.
Az érintés meggyógyíthatja a testet és felmelegítheti a szívet. Ha ölelésre tárod karjaidat, azzal szíved is kitárod. (Adam J. Jackson)

 

Ha valakit őszintén szeretsz, szívedben angyallá változik.
Már nem egy ember a sok közül, nem egy az ismerőseid közül, hanem valaki más.
Mert szereted. Egész szíveddel szereted. Gondolsz rá, de nem emberre gondolsz.
Látod őt, de nem embert látsz. Ha vele vagy, ha beszélsz vele,
ha rád mosolyog, minden, minden más. Nem emberi. Jóval több annál.
Pedig tudod, hogy hús-vér ember ő... de mégsem az. Angyal. (Csitáry-Hock Tamás)

 

A szeretet a gondolattal kezdődik.

Azzá válunk, amiről gondolkodunk. A szeretettel teli gondolatok szeretettel teli életet és szeretettel teli kapcsolatokat hoznak létre.

A pozitív megerősítések meg tudják változtatni másokkal és magunkkal kapcsolatos meggyőződésünket és gondolatainkat.

Ha szeretni akarsz valakit, akkor figyelembe kell venni az ő igényeit és kívánságait, elvárásait.

Az ideális partnerről kialakított elképzelés segít felismerni őt, amikor találkozol vele. (Az igazi szeretet első titka - a gondolat ereje) (Adam Jackson – Az igazi szeretet 10 titka – Ősi kínai bölcsesség az élet kiteljesedéséhez) 


,,Te is tudod, hogy amikor a lelkünk legmélyéből szeretünk valakit, erősebbnek érezzük magunkat a világnál, és derűs nyugalom száll meg minket. Ohhh igen, ez a szárnyaló érzés! Erő és mégis nyugalom!!! Hmmm.”

 

Ha gyermekünk tudása a miénket meghaladja, ennél nagyobb öröm nem érhet élőt. (Valluvar)

 

Erő...

Gyengéd csak az lehet, aki nagyon erős. Egy gyenge ember nem lehet gyengéd - csak gyenge.

Manapság azt hisszük, hogy az erős ember agresszív, erőszakos, fenyegető, izmaival és intellektusával kérkedő. Azt hisszük, erős az, aki szüntelen tett-éhségben él, törtet és mindenkit megelőz. Éppen a fordítottja az igaz.

Az igazi erő - lelki erőre gondolok - nemigen látható. Vitában az erős a csendesebb. Nem akar mindenáron győzni. Vitákban sem. Azt mondja, mint Jézus: "Te mondtad."

A hívők azt mondják, hogy az igazi erő: erőtlen. Mint a víz. Mindent legyőz, felold, elsodor, lágy és szeretsz benne úszni, mert simogatja a testedet.

Az erős emberek teli vannak gyengédséggel. Van miből gyengédnek lenni. Ahogy az igazi férfi nem a macsó, hanem akiben sok lágy, megértő, szelíd, sőt, néha még kifejezetten feminin vonás is van. A gyengédség hiánya az éretlenség jele. A nem igazi, nyers, szelídítetlen erő jele, mely még nem valódi.

Egy érintésből meg lehet érezni, hogy az vajon egy erős ember érintése-e, vagy csak egy gyenge emberé. Nagyon nehéz egy olyan emberrel élni, akiből hiányzik a gyengédség. Légy erős. Ne azért, hogy győzni, hanem hogy simogatni tudj! (Müller Pétet)

 

 "Szeretni csak akkor tudsz valakit, ha néha-néha meghallod az ő boldogsághangját. Más, mint a tiéd, de ha szereted, ismerős. Rá tudsz hangolódni. S el is tudod dalolni neki.” (Müller Péter)

,,A SZERETET : CSELEKVŐ TÖRŐDÉS annak az ÉLETÉVEL és FEJLŐDÉSÉVEL,
Akit, vagy amit szeretünk.” ( Erich Fromm )

A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem - csak egy gondolat: "Szeretlek". (Müller Péter)

 

A szeretetről...
http://dszilvia.blogspot.hu/2012/11/a-megnyilvanulo-letezes-termeszetenek.html

 

 Soha ne becsüld alá a szeretet hatalmas erejét, mely szívet és értelmet mozgat meg! A szeretet mindig új erőt ad, hogy megbirkózz azzal, ami lehetetlennek látszik. (Maria Fontaine)

 

,,Nincs időm utálni azokat akik utálnak, mert sok időmet veszi el az, hogy azokat szeressem akik szeretnek!”

 

,,Nem az a fontos, mit mondasz, hanem az, kedvesem, hogy ők mit hallanak meg." (Darvasi László)

 

Ha a tanítvány kész tanulni, a tanár meg fog mutatkozni. (Zen)

 

„Soha nem alakítottak vagy változtattak a világon a politikusok vagy a tudósok annyit, mint az édesanyák. A világ édesanyái tartják kezükben sérült bolygónk gyógyulásának kulcsát.” (Deepak Chopra)

A felnőttek jól neveltek, hiszen ha olyan dolgokról beszélek nekik, amit nem értenek, unnak, akkor ennek ellenére is mosolyognak és bólogatnak. A gyerekek viszont nem ilyen jól neveltek. Ha valami nem tetszik nekik, nézelődni, mocorogni, sms-ezni kezdenek. Ha az ember gyerekekkel foglalkozik, muszáj megtanulnia úgy beszélni, hogy értsék is. Becsomagolom nekik, mert ha ízlik, akkor jobban megjegyzik. (Böjte Csaba)

Az elégedett és boldog élet kulcsa a tanulás és az öröm összekapcsolása. Az öröm nélküli tanulás kimerít, a tanulás nélküli öröm pedig rendkívül unalmas. (Richard David Precht)

Egyre inkább sikerül a középületeket a mozgássérültek számára is elérhetővé tenni. Hasonló szemlélet kellene az iskolai tananyag és a tanítás kialakításában is. Egy átlag általános iskolai osztályban egy 140-es IQ-val rendelkező diák idejének a felét tölti hiába, 170-es IQ-val teljesen fölöslegesen ül az iskolapadban. Ugyanígy van ez a skála másik felén, csak más okból. Akkor szabadna csak kötelezővé tenni az iskolát, ha ez azt jelentené, hogy a gyerekek képességeiknek és fejlődésüknek megfelelő tanítást kapnak. (Gyarmathy Éva)

Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás megszerzésének útját. Minél többféle utat járhat végig a gyermek, annál valószínűbb, hogy megtalálja, milyen területen, hogyan tud a leghatékonyabb lenni. (Gyarmathy Éva)

Hagyjuk, hogy kérdezzenek a gyerekek! A kérdezés a kíváncsiság jele, ami a tudásszomjból fakad. A gyerekek kérdéseiből jobban kiderül, mit tudnak, mint ha csak arra válaszolnak, amit mi kérdezünk. Ha mindig addig megyünk előre, amíg a gyerek kérdez, biztos, hogy a megfelelő szinten tanítunk. (Gyarmathy Éva)

A jó tanárok azt várják a diákjaiktól, hogy haladják meg őket. (Lee Smolin)

A szülők is idegesek, és nem tudják már, mire való volna az iskola. Azt várják tőle, hogy a kész tudásanyagot a gyerek fejébe beletegyék, amivel majd bejut az egyetemre. Holott minden gyereket arra kellene megtanítani, hogy a saját helyzetéből, tehetségéből kiindulva, gondolkodni tanuljon meg. (Jelenits István)

Meg kell állapítanom, amit sok más tanító is megállapított már, hogy legtöbbet tanítás közben tanul az ember. (Tendzin Gjaco – A dalai láma)

A Tökéletesen Megvilágosodott (Buddha) azt mondta, hogy minden, amit tehet értünk: a tanítás átadása. Így mutatja meg a szenvedésektől való szabadulás útját. Hogy aztán mit kezdünk vele, az már a mi dolgunk. Ő mossa a kezeit, nem vállalhat felelősséget értünk. (Tendzin Gjaco – A dalai láma)

Gyermekneveléskor emlékeznünk kell, hogy nem a jelenlegi életre nevelünk, hanem a jövőbelire, jobb állapotára az emberi fajnak, vagyis olyan életre, amelyben az élet minősége jobb. De a szülők a gyermekeiket rendszerint úgy nevelik, hogy csak a jelen elvárásoknak feleljenek meg, bár ez rongált. Mi a jövőre való gyerekneveléssel jobbítjuk meg a világot. (Immanuel Kant)

A tapasztalt ember tanítómestere a tudatlannak. A tudatlan ember: amin a tapasztalt dolgozik. Az, aki a tanítóját nem tiszteli, és nem szereti azt, amin dolgozik, tévedésben van, bármily eszes ember volna. (Lao-ce)

Tekintsd úgy az embert, mint egy felmérhetetlen értékű kincsekkel teli bányát. Egyedül csakis a nevelés képes arra, hogy feltáruljanak a kincsei, s hogy azok az emberiség javára váljanak. (Baháolláh)

Meg kell tanítani a gyerekeknek azt, hogy önmagáért élvezzék a tanulást, ne csak azért, hogy jó jegyeket kapjanak. Azok a gyerekek, akik élvezik a kihívások legyőzését, felnőtt életükben is keresni fogják a kihívást jelentő helyzeteket. Nagyobb valószínűséggel ragadnak meg új lehetőségeket, keresnek új módszereket, dolgoznak olyan feladatokon, amelyeknek nincs egyértelmű megoldása, és ösztönöznek másokat arra, hogy nehéz problémákon dolgozzanak. (Csíkszentmihályi Mihály)

A tanulás nem más, mint annak felfedezése, hogy valami lehetséges. (Fritz Perls)

A bölcsesség legbiztosabb kezdete a tanulás utáni vágy. Tanulni akarni annyi, mint szeretni a bölcsességet. A bölcsesség szeretete a törvényeinek megtartása. A törvények megtartása a halhatatlanság biztosítéka. És halhatatlanság eljuttat az Isten közelébe.A szüleim barátainak és az ő gyerekeiknek is a nagy része diplomás. De ez nem jelenti azt, hogy sikerült olyan munkát találniuk, amilyet szerettek volna. Éppen ellenkezőleg: elvégeztek egy egyetemet csak azért, mert valaki egyszer, amikor az egyetemek fontosnak tűntek, azt mondta, hogy az érvényesülhet az életben, akinek van diplomája. És sorra tűnnek el a kiváló kertészek, pékek, antikváriusok, kőművesek és írók. (Paulo Coelho)

Én sosem tanítom a diákjaimat, csak próbálom megteremteni a feltételeket, amelyekben tanulhatnak. (Albert Einstein)...

A gyermeknevelés egy nagyon összetett és nehéz feladat, ami komoly felkészültséget, felelősségtudatot és érettséget követel. Felelőtlenül sosem vágnék bele. Ahogy az okosok mondják: „Szülőnek lenni édes teher s egyben a legveszélyesebb extrém-,sport”. Ennek ellenére sokan felelőtlenül vágnak bele, aminek sajnos a gyerekek látják kárát. Számos ilyen rossz példával találkozom. Én szerencsére jó nevelést kaptam, jó minta van előttem. (Kovácsovics Fruzsina)

„Keresem minden gyermek titkát és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy ÖNMAGA lehessen?” (Janese Korczak)

„Lehet a gyermeket könyvből nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell!” (Thomas Gordon)

„A kisgyermek tankönyve maga az élet legyen!” (Comenius)
 

„Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját, szép vigyázattal, csiszoljam kristályba!” (Németh László)

„Gyermekeinket nem megvédeni kell az élet nehézségeitől, hanem alkalmassá tenni őket azok leküzdésére.” (Gieber Györgyi)

"Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat!” (Közmondás)
 

"A gyermekeknek nagyobb szükségük van a példaképre, mint a bírálatra." (Jaubert)

,,A pedagógus munkaeszköze: saját személyisége!” 

Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak, a jövőnek élünk, a szépért, s jóért, amit tehetünk!” (Széchenyi István)

A gyermekek úgy éreznek, ítélnek és cselekednek, miként azt azoknál látják, akiket szeretnek és becsülnek!” (Dr. Wlassics Gyula)

„Vezesd őket, utat ne tévessz, S magadhoz mindig hű maradj, Mert élen állsz, és messze látszol, Sose feledd: példa vagy!”
 

 

"A tanítás a szív munkája."

,,Egy tanár bemutatja a múltat, feltárja a jelent, és megteremti a jövőt.”

,,Egy tanár megfogja a kezed, megnyitja az elméd, és megérinti a szíved.”

 

Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól. (Carl William Buehner)

 

Értékesebb örökséget nem hagyhat gyermekeire a szülő, mint ha mindennap áldoz rájuk pár percet. (O. A. Battista)

 

A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat. (Theodore M. Hesburgh)

 

A gyermekek akkor a legkomolyabbak, amikor játszanak. Olyankor tanulják, hogy mi is az az élet. (Michel Buton)

 

 

A gyermek akkor emlékezik rád holnap, ha ma vagy vele. (Steffen T. Kraehmer)

 

"Tudom, hogy a legtöbb szülő őszintén szereti a gyermekeit. Tapasztalatom szerint azonban nagyon sokan nem tudják ezt megfelelően kifejezni, és gyermekeik kénytelenek üres szeretet-tankkal élni. Meggyőződésem, hogy a kisgyermekek és a kamaszok helytelen viselkedésének hátterében leggyakrabban az üres szeretet-tank áll." (Gary Chapman)

 

 

Egy vezető a mintáin keresztül vezet, akár akarja, akár nem. (Assisi Szent Ferenc)

 

A szeretet szárnyakat ad. Szeretned kell saját magadat, boldogan élni és példát mutatni. A boldog szülők boldog gyermekeket teremtenek, a boldog gyermekek teremtik meg a szeretet világát. (Mabel Katz)

 

A Szeretet a válasz.

Mindegy, hogy mi a kérdés.  (Jeff Foster)

 

Sose felejtsd el! Egy gyermek nem csupán ajándék az életedben! Egy emlék, amely arra hívja fel a figyelmedet, amit már rég elfelejtettél. Általuk egy csatornára lelhetsz, amely visszavezet a kezdetekhez. Az emlékezés forrásához, ahol újra láthatóvá válnak az Ősi Titkok. Így hát, amikor belenézel egy gyermek szemébe, önmagadat láthatod meg. Egy olyan utazás részese lehetsz, amelyben felfedezheted újra önmagadat, azt az Ént, aki tiszta, őszinte, odaadó, és önzetlen. Akinek a szeretet az élet természetes velejárója, aki úgy tud örülni bárminek, mintha éppen a világ legnagyobb kincsét kapta volna. Mondj hálát az Úrnak, ha egy gyermek rád tekint! Mert ilyenkor ismét kapsz egy esélyt arra, hogy visszatalálj önmagad tiszta Énjéhez. (Kovács Nóra)
 

Amikor az emberek megkérdezték Buddhát, hogy miért és mit tanított, ezt válaszolta: "Azért tanítok, mert ti, és minden lény szeretne boldog lenni, és elkerülni a szenvedést. Azt tanítom, ahogy a dolgok vannak." (Buddha)

 

"Ha a mesében a sárkányt kell legyőznie a hősnek, akkor a valóságban az egyik legfélelmetesebb ellenség, amivel nap mint nap meg kell küzdenünk, a figyelmetlenség és a sietség szörnye. Egyre kevesebb idő van leülni, és „csak úgy” kötetlenül beszélgetni, együtt vacsorázni, nevetgélni, mesélni. A zsúfolt hétköznapokban valóban nem olyan könnyű megállni, élvezni a napsütést, a pillanat örömét (carpe diem!), sétálni, barátokkal kávézni, ebédelni a családdal, hintaszékben olvasni, a habfürdős vízben addig lubickolni, ameddig megráncosodik a bőr a kezünkön, és a gyermekünkkel játszani, mesélni. (...) A mesemondó szülő is lelassítja, lecsendesíti a külső világot, és egy olyan teret alkot, amelyben a mesélő és mesehallgató a közösen átélt élmény során eggyé válik. Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik fontos pillére, az erre fordított idő a későbbiekben sokszorosan megtérül! (Ez lesz az alapja a későbbi bizalmas szülő-gyermek beszélgetéseknek is.) Ehhez pedig nem elegendőek az egyperces, lerövidített történetek, a lényeg éppen az, hogy a szülőnek minőségi időt kell a gyermekével töltenie mesélés közben."  Részlet a Mesepszichológia című könyvből.

 

Azokban a családokban, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az embereket, a gyerekek sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől a környezettől megfosztják a gyereket, azzal az egész életét, jövőjét tönkretehetik. A gyereknevelésben a szeretet a leghatékonyabb eszköz. (Tendzin Gjaco)

 

Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. (Bruno Ferrero)

 

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának jelentése a diákok terheléséről:

"Munka közben nem lehetett nem meghallani a diákok egybehangzó egyöntetűen keserű panaszát arra, hogy napi iskolai terhelésük elviselhetetlen. Kimerültek, hajszoltak,...a tanítási órák száma 28-30 százalékkal magasabb, mint 30 évvel ezelőtt. A napi, illetve a heti terhelés pedig nem egyszerűen tanítási, egészségügyi vagy szocializációs kérdés, hanem devianciát is generáló tényező, hiszen egyeseknél igazolja a társadalmi követelményekkel való szembeszegülést....

Teljes http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/az-allampolgari-jogok-orszaggyulesi-biztosanak-jelentese-a-diakok-terheleserol.html

 

,,Ma, amikor tele vagyunk értelmi tudást biztosító iskolákkal, nincs lehetőségünk arra, hogy megtanítsák nekünk az érzelmi tudást. Rengeteg az érzelmi analfabéta, és mára elfelejtettük, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, miért vagyunk itt, ezen a földön, és mi a dolgunk egymással. Elfelejtettük, hogy kölcsönös egymásrautaltságban se élni, se halni nem tudunk mi emberek egymás nélkül.”

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/4466/tulelni_az_erzelmi_analfabetak_vilagaban_prof_dr_bagdy_emoke_az_/

 

,,A szeretet, amellett, hogy jó érzés, olyan gyógyító erővel rendelkezik, hogy képes elindítani az öröm folyamatát. A szeretet jótékony hatással van a testünkre is, ugyanis tágítja az ereket, megakadályozza a mérgek lerakódását és harmóniát teremt.”

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/4466/tulelni_az_erzelmi_analfabetak_vilagaban_prof_dr_bagdy_emoke_az_/

 

,,A motivált tanuló hatékonyabb, a teljesítménymotivált tanu­lók kitartóbbak, s maga a jobb előmenetel tovább motivál.”

 

Aki mindennap hall mesét, annak iskolába lépéskor a nyelvi fejlettsége másfél évvel előzheti meg azt, aki csak rendszertelenül hall – vagy pláne csak néz! – mesét. Márpedig a nyelvi fejlettség a gondolkodás alapja.

Az iskola jelenlegi formájában megbetegíti a gyerekeinket – mondja Vekerdy Tamás pszichológus. Szerinte a központosított állami iskolarendszerrel négy évvel ezelőtt az „abszurd uralma” köszöntött be az intézmények és a családok életébe. Gyerekek, szülők és pedagógusok egyaránt prés alatt vannak. A szakember azt mondja, ebben a helyzetben a szülőnek a szokásosnál is nagyobb a felelőssége. Amellett, hogy születésétől fogva igyekszik érzelmi biztonságot adni a gyerekének, ne szorongassa még otthon is tovább az iskolást, hanem váljon cinkosává…

A zseniális topmenedzser nem abból lesz, aki már az óvodában topmenedzser képzést kapott. Hanem abból, aki teljes értékű óvodás lehetett, sok mozgással, szabad játékkal, mindennapos mesehallgatással… Először is tanulnunk kellene azoktól, akik jobban csinálják, mint mi. Amikor 2001-ben kiderült, hogy a finnek milyen fantasztikusan jók iskolai eredményekben, mi magyarok vagy a németek pedig sokkal gyengébbek, akkor nálunk azt mondták: rossz a mérés. A német tartományi kultuszminiszterek ezzel szemben rohantak Finnországba megnézni, hogy mitől olyan jó az ottani rendszer?

https://www.facebook.com/Mesepszichologia/photos/a.380776365321422.86801.367344173331308/910499862349067/?type=1

http://wmn.hu/2015/08/31/vekerdy-tamas-legyunk-cinkosai-a-gyerekeinknek-avagy-hogyan-eljuk-tul-az-iskolat

 

,, Prof. dr. Bagdy Emőke is beszél az ölelés élettani szerepéről, a fejlődésben betöltött fontosságáról, a szervezetben az ölelés által kiváltott és végbemenő biokémiai folyamatokról, melyek mérhetőek, egyenletekkel, képletekkel leírhatóak, a sejtszinten kódolt és működő hormonális válaszreakciókról, és azok hiánya okozta problémákról, tünetekről, betegségekről..... Tehát az ölelésre, az érintésre szükség van! Gyermek és felnőttkorban egyaránt!”

http://derulato.blogger.hu/2011/05/31/deruhozo-praktikak-9

 

Az affirmációk (pozitív megerősítések) szerepe:

http://savaborsa.blogspot.hu/2013/07/a-pozitiv-megerositesek-szerepe.html

https://www.youtube.com/watch?v=jadBqicePKc&list=PLD4970748C58F6B7D&index=13

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/millerizmus-_boldogsag-vallas_-boldoga-valas_.html

 

Hatékony-eredményes iskola, pedagógia, nevelés - képszövegek

http://www.amegoldas.eoldal.hu/fenykepek/hatekony-eredmenyes-pedagogia--iskola--neveles/

 

Dr. Thomas Gordon - CREDO - Hitvallásom az emberi kapcsolatokról

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/thomas-gordon---credo---p_e_t.html

 

(Összeállította-szerkesztette Molnár József)

https://data.hu/get/11312875/Neveles_-_Pedagogia_osszes.doc