Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy Imre nagyszerű országgyűlési beszédéből

 

,,…új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a népszuverenitásnak…”

 

,,Tisztelt Országgyűlés!

,,Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedtet.

Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre alámerült a régi, földesúri-burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot.

 

Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot, magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése.”

 

,,A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti, és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért teljes felelősséggel tartozik.

Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács a törvényhozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljes jogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. 

Ezzel lényegében további lépést teszünk előre államéletünk demokratizálása terén.”

 

,,A népi demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. 

Ebből világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökkentése az ország teherbíró képességének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a népgazdasági tervet és javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésre.

 

Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányítását is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk a hozzá szükséges alapanyagbázissal. Az autarchia, amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybe veszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jelent olyan kedvező lehetőségekről, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való kereskedelmi forgalomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat.

 

Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítését.

 

Meg kell változtatni a gazdaságpolitika irányát a népgazdaság két alapvető ága, az ipar és a mezőgazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túl gyors fejlesztése és a vele járó nagyarányú beruházások mellett, az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére.”

 

,, A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ennek érdekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást, amely az önkényes földbirtokcserével akadályozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét

 

A mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulásához kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelőszövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elsietett üteme, ami odavezetett, hogy a megalakult termelőszövetkezetek egy része, a szükséges feltételek hiánya miatt, nem tudott gazdaságilag és szervezetileg megerősödni.”

 

,,Tisztelt Országgyűlés! Új gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése. 

Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagasztosabb célja.”

 

,, Az értelmiségieknek népi demokráciánk megbecsült tagjainak kell lenniük, és el kell foglalniok képességeiknek megfelelő, megtisztelő helyüket tevékenységük területén - legyenek tanárok, mérnökök, jogászok, orvosok, agronómusok vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi úri világban. Ennek a megbecsülésnek széles munkalehetőségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kell jutni.”

 

,, A fiatal, új értelmiség képzése terén, oktatási rendszerünkben is megtalálható a túlzás. Óriási áldozatokkal valósággal erőszakoltuk a főiskolai oktatást. Most ezen a téren is sokkal szerényebbeknek kell lennünk. Ne építsünk légvárakat!  

Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell a beruházásaikat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának, amit eddig - meg kell mondani - a főiskolai oktatás eltúlzása miatt nagyon elhanyagoltunk. 

Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, falusi, a munkásnegyedek iskoláinak. Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika lesz.”

 

,,Nagyobb türelmességet kell tanúsítani vallási kérdésekben. Megengedhetetlen e téren adminisztratív eszközök alkalmazása, ami eddig bizony néha előfordult. A kormány ebben a kérdésben a türelmesség alapján áll, melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze. Adminisztratív vagy más kényszerítő eszköz alkalmazását a kormány elítéli és nem fogja tűrni.”

 

,,A bírósági és kihágási eljárások nagy száma, a széles körben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a kuláklista, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság igazságérzetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét, meglazították a dolgozó nép és állami szervek, valamint a helyi tanácsaink kapcsolatát.”

 

„A kormányra a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és a törvényesség biztosítása terén is nagy és felelősségteljes feladatok várnak.                                 Államhatalmi szerveink feladata és kötelessége őrködni dolgozó népünk jogainak biztosításán és sérthetetlenségén. Ezekre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogy biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségeinek teljesítését, hanem az is, hogy a haza minden polgára szabadon élhessen törvényben biztosított jogaival.”

 

,,…hatóságaink gyakran nem tartották be az alkotmányos szabályokat, amelyek védik az állampolgárok jogait, személyes szabadságát és biztonságát. Maga az internálás intézménye is hozzájárult ahhoz, hogy a törvényességen csorba essék… Mindebből kiindulva a kormány a megbocsátás szellemében, a megnyugvás és a jogos sérelem gyökeres orvoslása érdekében törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, amelynek alapján szabadon kell bocsátani mindazokat, akiknek bűne nem olyan súlyos, hogy szabadlábra helyezésük az állam biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztetheti.

 

A kormány egyidejűleg megszünteti az internálás intézményét, az internálótáborokat pedig feloszlatja. Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülők és internáltak visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a társadalomba, hogy munkájukkal annak hasznos tagjává legyenek.                                    Rendezni kívánja a kormány a kitelepítettek helyzetét is, lehetővé téve számukra, hogy az összes állampolgárokra kötelező jogszabályok figyelembevételével választhassák meg letelepedési helyüket.”

 

Összeegyeztethetetlen a népi demokratikus igazságszolgáltatás alapelveivel a rendőrbíráskodás, ami lényegében azt jelenti, hogy a nyomozó szerv maga bíráskodik is. A kormány a régi rendszernek ezt az átörökölt maradványát törvényhozási úton meg fogja szüntetni.

 

,,Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állított, átérezve a haza és a nép iránti felelősséget, hangsúlyozni kívánom, hogy népünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvonalának állandó emelése, ami a kormány tevékenységének középpontjában áll, népünk termelőmunkáján nyugszik.                                                      A növekvő jóléthez a termékek bőségét csakis a termelés fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó, lelkes szocialista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban.          

Az ország szeme ma ideszegeződik, a parlament üléstermére, melynek tanácskozásai és határozatai elé egész népünk nagy várakozással tekint. Meg vagyok róla győződve, hogy dolgozó népünk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a haza iránti kötelességérzettől mélyen áthatva valóra váltja üdvös célkitűzéseinket.                                                           

Forrás: http://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/dokument/meexp4s.htm