Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Manu - Oktatási és egyéb törvényei

Manu oktatási törvénye – i.e. 200

 

 

„A tanulónak jó oktatást kell adni, minden kellemetlen érzés nélkülit, s a tanárnak, ki az erénynek hódol, édes és szelíd szavakat kell használni. Az oktatásért fizetést elfogadni gyalázatos és büntetésre méltó dolog. Azonban ajándékot – mint szántóföldet, aranyat, drágakövet, tehenet, lovat, napernyőt, papucsot, zsámolyt, gabonát, ruhaféléket és jó főzeléket – a tanár és családja elfogadhat.”

 

,,A tanító mindig legyen barátságos, nyugodt, megfontolt abban, amit mond és még felindulásában se okozzon soha másnak fájdalmat beszédével vagy tetteivel."

 

A legfőbb jó a három főelem: dharma, artha, káma  (vallásos érdem, anyagi jólét, érzéki élvezetek) helyes és arányos elérésében áll. (222-224.)

 

A tanuló mindig tanúsítson tiszteletet a tanítója iránt; legyen szerény, illedelmes, figyelmes, szolgálatkész és udvarias. Ne ejtse ki a tanító nevét. Miután az őt megillető cím nélkül, és ne utánozza a járását, beszédét és viselkedését. Forduljon el azoktól, akik megszólják a tanítóját. Ha ő maga szólja meg, akkor a következő létben szamárnak fog születni; ha rágalmazza: kutyának; ha őt meg nem illető ételét eszi meg a tanítójának: féregnek születik; ha irigykedik a tanítójára rovarnak. Arra is ügyeljen, hogy csak az előírt és megengedett módon és alkalommal üljön a tanítója jelenlétében vagy mellette. Tanítójának tanítója iránt is ugyanígy kell tiszteletet tanúsítania, úgyszintén tanítója fiai és rokonai iránt. A tanító egyenlő-kasztú feleségeit úgy kell tisztelnie, mint a tanítót, a más kaszthoz tartozókat egyszerű felállással és üdvözléssel. A húszévesnél idősebb tanuló ne karolja át tanítója fiatal feleségének lábait. Az asszonyoknak velük született természete ugyanis, hogy a férfiakat elcsábítják s így nemcsak az oktalan, hanem a bölcs embert is képesek tévútra vezetni. Ezért hát még a saját anyjával, nővérével vagy leányával se tartózkodjék a bölcs ember magányos helyen egyedül, mert az érzékek még a tudós embert is lenyűgözik. Az engedelmes tanuló úgy jut a tanítójának tudományához, mint az ásóval ásó ember a vízhez. (191-218.)

 

,,Ajándékot ne adjon a tanítójának tanulmányai befejezése előtt, de a búcsúzáskor adhat neki földet, pénzt, tehenet, gabonát vagy más tárgyat, mely annak örömet szerez.”

 

 

A keleti egészségtan is nagyon fejlett volt. Manu törvényei szertartásos napi tisztálkodást írtak elő, tiltották a szeszes italok élvezetét, a vizek, folyók szennyezését.

 

 

 

A Manu törvénykönyve néhány rendelkezése:

tisztességes katona nem öli meg a vak, fegyvertelen, meztelen, legyőzött, menekülő ellenségét; nem szabad mérgezett fegyvert használni; nem szabad a szántóvető parasztot bántani; a hadifoglyokat emberségesen kell kezelni; a meghódított népek vallását és jogát tiszteletben kell tartani (a vallás és a jog az ókori törvénykönyvekben nem különül el egymástól).

Diplomáciai tanácsok a Manu törvénykönyvében:

a király tekintse ellenségnek szomszédait és azok szövetségeseit, tekintse barátnak ellensége szomszédait; a követ ne tegyen olyan túlzó ígéretet, amit később meg kell szegni, ne tegyen ellenséges megjegyzéseket, ne tegye kétségessé államának barátságos magatartását; az uralkoró sohase ölesse meg a követeket, mert a követ más ügyét képviseli; „a diplomácia annak művészete, hogyan kerüljük el a háborút és őrizzük meg a békét”. Több részét azonban erősen kritizálják, napjainkban a hinduizmus legtöbbet vitatott szövegének számít.

http://mek.niif.hu/07300/07332/07332.pdf

 

 

Manu szerint tehát a büntetésnek „igazságosnak” kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a bírónak (vagy a királynak) a büntetést az elkövetett bűn nagyságához kell igazítania (arányosság elve);

-         figyelembe kell vennie azt, hogy első bűntényesről vagy visszaesőről van-e szó;

-         -    a büntetés kiszabása során értékelnie kell a bűncselekmény célját (a célzatot)

 

 

 

-         -    és az idő múlását (ez utóbbit mint enyhítő körülményt);

-    továbbá figyelembe kell vennie és érvényesítenie kell a büntetés célját.

 

A büntetés célja részben az elrettentés, részben pedig a prevenció (mégpedig elsősorban a speciális prevenció, tehát főként annak megakadályozása, hogy maga az elkövető újabb bűncselekményt valósíthasson meg – a halálbüntetés és a testi büntetések léte jórészt ezt a célt szolgálja).

 

A kasztkeveredésnek tehát (amennyiben a férfi volt az alacsonyabb, a nő pedig a magasabb kasztú) minden formáját tiltotta Manu, és halállal rendelte azt büntetni.

Kegyetlen végrehajtási módot rendelt a Törvénykönyv mindazok számára, akik bármilyen tényleges házasságtörést követtek el, erről tanúskodik a VIII. fejezet 371-372. pontja: „Amelyik pedig megcsalja a férjét … azt kutyákkal [szakíttassa szét és] falassa fel a király egy olyan helyen, melyet sokan látogatnak; a férfi-bűnöst pedig égesse meg izzó vaságyon; és [a hóhérok] folyton helyezzenek alája fahasábokat; ott égjen meg a gonosztevő.”

Mérlegelés nélkül halálra kellett ítélni a Törvénykönyv értelmében azokat, aki „hivatali bűncselekményeket” követtek el.

http://jesz.ajk.elte.hu/tothj27.html