Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szeretet olyan gyümölcs, amely minden évszakban egyformán érik és érlelhető. Ez a gyümölcs mindenkinek érik, bármiféle megkülönböztetés nélkül. A szeretet rendszeres meditáció, intenzív belső élet, valamint kellő alázat és áldozatvállalás útján mindenki számára elérhető, megvalósítható. Teréz Anya

 

A lélek nyugalma a szeretetben és a könyörületben gyökerezik. Mindehhez nagyfokú fogékonyságra és érzékenységre van szükség. TENZIN GYATSO A XIV. DALAI LÁMA Béke Nobel-díj 1989

 

A nevelésnek összhangban kell lennie a gyermek alapvetően jó természetével. A legfontosabb, hogy szerető és gyengéd légkörben nevelkedjen. Bár ideális esetben az emberi tulajdonságok párhuzamosan fejlődnek a jósággal, ha választani kellene az általános jellemvonások és a jóság között, ez utóbbit kellene választani. XIV. dalai láma

 

Az ember valódi lényege a jóság. Vannak más, a nevelésből és a tudásból eredő jó tulajdonságok, de alapvető fontosságú, ha igazán emberi lényekké szeretnénk válni és értelmet akarunk adni létezésünknek, hogy szívünk jó legyen. XIV. dalai láma

 

,,Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. Tendzin Gjaco (XIV. dalai láma)

 

Sose add fel. Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít mi folyik körülötted, nem számít mi történik, Sose add fel. Tendzin Gjaco (XIV. dalai láma)

 

Buddha: Tanítás a boldogságról:

- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom - mondta Buddha a tanítványainak.

Hallgatói megkérdezték: - Miért ostoba az efféle gondolkodás?

- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság! {Forrás: György Edit: A boldog élet titka}  

 

Aki fejlődik a hitben, aki sohasem felejti el legfőbb célját, akinek cselekedetei tiszták, s aki gondosan ügyel cselekedeteire, aki önuralomban tökéletesedik, és aki mindig, örökké éber, az megdicsőül. Buddha tanításai,II/24.

 

Aki nem vágyakozik semmire sem ezen, sem a másvilágon, aki vágytalan és teljesen szabad, azt nevezem Bráhmanának. Buddha

 

Tedd, hogy haragodat legyőzze a szeretet; a benned élő rosszat a jóság; az önzésedet a nagylelkűség; a hamisságodat az igazság. Mert a gyűlöletet soha nem fékezheted meg gyűlölettel. A gyűlölet egyetlen orvossága a szeretet. Buddha

A gyűlöletnek csak a szeretet vethet véget. Buddha

 

Akármilyen sok szent szöveget olvasol, akármilyen sokat beszélsz, mi hasznod van ebből, ha nem ezek szerint cselekszel? Buddha

 

Ánanda! Legyetek önmagatok fénye a menedéket leljétek fel önmagatokban idegen menedék nélkül. Buddha

 

Ha gondját viseled ennek a pillanatnak, gondját viseled minden időnek. Buddha

 

Egy, csak egyetlenegy: a filozófia. Ez pedig annyit jelent, hogy figyeljünk belső értelmünkre, segítsük győzelemre a kicsapongó élvezet és a fájdalom fölött! Ne hagyjuk ötletszerűen, csalárdul és álnok módra cselekedni, ne függjön más emberektől, vagy attól, hogy az a "más" megtesz-e valamit, vagy sem. Továbbá: ami az élettől jön, azt fogadja el úgy, mint az onnan eredőt, ahonnan ő maga is jött... Marcus Aurelius: Az értelem vezessen!

 

Aki igazságtalan, az bűnt követ el. Mivel a mindenség természetének rendelése szerint az értelmes lények egymásért vannak, hogy egymást értékük szerint segítsék, bántani azonban semmiképpen ne bántsák, világos, hogy aki nem engedelmeskedik az ő akaratának, az vétkezik a legfőbb istenség ellen. Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

A mint te magad egy közösségi rendszer kiegészítő része vagy, úgy minden tetted is járuljon hozzá a közösségi élet teljességéhez. Amelyik tetted tehát sem közvetlenül, sem közvetve nem segíti a közös célt, az szétaprózza életedet, megbontja annak egységét, pártot üt, akárcsak az az ember, aki a politikai életben a maga állásfoglalásával távol tartja magát az összhangtól.  Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Annak az embernek a dicséretére sóvárogsz, aki óránként háromszor elátkozza magát? Annak az embernek akarsz tetszeni, aki önmagának sem tetszik? Vagy talán tetszik önmagának az, aki szinte minden cselekedetét megbánja, vagy véleményét megváltoztatja? (Marcus Aurelius)

 

Gondolj arra, hogy minden ember, aki az élet valami jelensége miatt búslakodik vagy méltatlankodik, hasonlít az áldozatra szánt, rugdalódzó és sivító malachoz. Éppen ilyen az is, aki magányos fekhelyén csendben sóhajtozik. Arra is gondolj, hogy életünk kötött, s hogy csak az értelmes lénynek adatott meg, hogy az eseményeknek önként alárendelje magát, mert mindenki számára kényszerűség minden további nélkül beletörődni a sorsba. Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Ha más botlásán megütközöl, tüstént változtass irányt és gondold meg, milyen hasonló hibát követsz el. Nem tartod-e jónak te is a pénzt vagy az élvezetet, vagy a hiú hírnevet és más effélét? Mihelyt erre figyelsz, haragod gyorsan elpárolog, különösen, ha az is eszedbe jut, hogy embertársad kényszer alatt cselekszik. Mert mit csináljon? Vagy, ha teheted, szabadítsd fel őt e kényszer alól. Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Ha mások korholnak, gyűlölnek, és ezt ki is fejezik, fordulj a lelkükhöz, nézz a mélyére és lásd, milyen emberek! Akkor rájössz, hogy a rólad alkotott véleményük miatt nem kell nyugtalankodnod. De azért légy jóindulatú velük szemben, hiszen a természet törvénye szerint ők is barátaid. Lám, az istenek is mindenféleképpen, álmokkal, jóslatokkal, hozzásegítik őket a tárgyakhoz, amelyek szívükhöz nőttek. Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Ha teheted, tanítsd jobbra az embereket, ha ez nem sikerül, gondold meg, hogy éppen ilyen esetre kaptad az elnézést. Lám, az istenek is elnézők az ilyen emberekkel szemben, sőt egyben-másban - mint az egészség, gazdagság, közmegbecsülés - segítségükre vannak. Ennyire jóságosak! Ez neked is módodban áll. Vagy mondd meg, ki gátol benne? Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

,,Íme az értelmes lélek sajátosságai: figyeli, elemzi, tetszése szerint formálja önmagát; a maga termését maga élvezi (a növények gyümölcsét, nemkülönben az állatok hasznát viszont mások fölözik le); a maga sajátos célját eléri, bárhol legyen is élete határa" Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Lehetőséged van rá, hogy megszabadulj sok nyomasztó gondodtól, amelyek csak a te képzeletedben élnek. Micsoda nagy, szabad mozgási teret biztosítasz magadnak azzal, hogy elméddel átfogad az egész világot, hogy a mérhetetlen időt szemügyre veszed, hogy részről részre minden egyes dolog gyors változásán elmélkedel: milyen rövid az idő a keletkezéstől a felbomlásig, micsoda mérhetetlen űr előzte meg a születést, és milyen végtelenség van még a feloszlás után! Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Lenéz engem valaki? Az ő dolga! Az én dolgom, hogy ne tegyek, és ne mondjak semmit, ami lenézést érdemelne.Gyűlöl valaki? Az ő dolga! Az enyém az, hogy türelmes és jólelkű legyek mindenkivel szemben s még a gyűlölködő tévedésére is készségesen mutassak rá - nem fölényeskedően, nem hánytorgatva fel, hogy ez nekem türelempróba, hanem őszintén, jóságosan...."Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

,, Mi a mesterséged? Hogy jó ember légy! " Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Minden meghozza a maga gyümölcsét: ember, istenség, világ, mégpedig mindegyik a maga idejében. Mert az nem számít, hogy a nyelvszokás főleg a szőlőtőre és más hasonlókra használja ezt a szót. Hiszen az értelemnek is megvan az egyetemes és a saját gyümölcse. S mindaz, ami belőle fakad, olyasvalami, mint maga az értelem. Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Mit lehet az adott anyaggal kapcsolatban a legcélravezetőbben tenni vagy mondani? Akármi legyen is az, módodban áll megtenni, vagy mondani. S ne hozd fel ürügyül, hogy akadályoznak. Mindaddig nem hagyod abba a sóhajtozást, amíg beléd nem idegződik,

Aki a lelkét az igazság alapelveivel átitatta, annak elég a legrövidebb és legismertebb mondás is, hogy derült, bizakodó hangulatba kerüljön.

Szoktasd magad hozzá, hogy minden emberi cselekedet láttán, ha lehetséges, tedd föl magadnak a kérdést: vajon milyen célból teszi ez ezt? De önmagadon kezdd, és először önmagadat vizsgáld meg. Gondold meg, hogy ami téged láthatatlan szálakkal ide-oda rángat, az benned van elrejtve: ez ott belül a rábeszélőképesség, az élet, hogy úgy mondjam, az ember

 

Ne mondhassa rólad igazában senki, hogy nem vagy egyszerű vagy jó. Aki mégis így ítélne rólad valamiben, azt hazudtold meg. Mindez csak tőled függ. Mert ki akadályozhat meg abban, hogy jó és egyszerű légy? Határozd csak el, hogy ha nem leszel ilyen, nem is élsz tovább. Az értelem sem kívánja, hogy tovább élj, ha nem vagy ilyen. Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Sokszor az jár el igazságtalanul, aki valamit nem csinál, nemcsak az, aki valamit csinál. Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

,,Valami közérdekűt tettem? Hiszen akkor nekem is hasznom van belőle! Tartsd ezt az elvet mindig kéznél, s ne téveszd soha szem elől. "Marcus Aurelius: Elmélkedések

 

Aki vétkezik, maga ellen vétkezik, aki igazságtalan, magával szemben igazságtalan, hiszen önmagát teszi gonosszá. (Marcus Aurelius)

 

Állítsd meg a képzelődés rohamát! Ne hagyd, hogy zsinórok rángassanak! Szorítkozz a jelenre! (Marcus Aurelius)

 

Amely pillanatban csak akarsz, visszavonulhatsz önmagadba! (Marcus Aurelius)

 

A nap mintha szétömlene, s bár mindenüvé jut belőle, mégsem apad ki. Ez onnan van, hogy szétömlése tulajdonképpen kisugárzás. Ettől a kisugárzástól kapta a "napsugár" is a nevét. Hogy milyen a napsugár, azt megláthatod, ha megfigyeled a sötét helyiségbe valami résen át behatoló napfényt: egyenes sugárban terjed, mintegy nekifeszül az útjában álló szilárd tárgynak, amely elzárja előle a mögötte levő űrt. - Ott megáll, el sem csúszik, le sem esik. Ugyanígy kell értelmednek áradni és szétömleni: de nem kiapadni, hanem folyton sugárzani - a szembenálló akadályokra nem erőszakosan vagy szenvedélyesen ráfeszülni, nem esni le, hanem ott maradni, és azt, ami a fénye számára hozzáférhető, megvilágítani. Ami pedig visszautasítja, az maga magát fosztja meg a fénytől. (Marcus Aurelius)

 

Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen, ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. A békesség pedig azonos a lélek harmoniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást, s újhodj meg lélekben. (Marcus Aurelius)

 

Ne ijeszd magad azzal, hogy képzeletben az élet egészét átfogod! Ne sűrítsd egy gondolatba, hogy előreláthatólag milyen és mennyi baj vár rád, hanem minden egyes fölmerülő esetben tedd föl magadnak a kérdést: mi ebben a dologban a tűrhetetlen és elviselhetetlen? Bizony szégyellnéd bevallani! Azután idézd emlékezetedbe, hogy sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, hanem mindig csak a jelen. Ennek a súlya pedig kisebbedik, ha egymagában körülhatárolod, és ha értelmednek szemrehányást teszel, hogy még arra sem képes, hogy a jelent önmagában elviselje. (Marcus Aurelius)

 

Szoktasd magadat hozzá, hogy más beszédére a legpontosabban figyelsz, szinte helyezd át magad a beszélő lelkébe. (Marcus Aurelius)

 

Bolondeszű, veszett ember legigazibb vádlója önnön nyelve. (Aiszkhülosz)

 

A gyönyörrel nem jár együtt az erény, de az erénnyel gyönyör jár együtt (Arisztotelész)

 

A haragot az idő elmulasztja, a gyűlöletet nem; az csak fájdalmat akar okozni, ez ártani akar. (Arisztotelész)

 

"... a kezdet a gondolkodás. Az észt pedig a gondolkodás tárgya hozza mozgásba." (Arisztotelész)

 

A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. (Arisztotelész)

 

A műveltség megszerzéséhez három dologra van szükség: természeti adottságra, tanulásra és gyakorlásra. (Arisztotelész)

 

A szofisztika, nem a képességen múlik, hanem a szándékon. (Arisztotelész)

 

Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek. (Arisztotelész)

 

A testi erő a természet adománya, az arra való képesség viszont, hogy mi megmondjuk, mi van hasznára a hazának, a lélek és a bölcsesség műve. (Biasz)

 

Midőn Priénét ostromolták, s valaki csodálkozott, hogy a gazdag Bias nem tesz semmit kincseinek megmentésére azt mondotta:

Mindenemet magammal viszem. (Omnia mea mecum porto.) (Biasz)

 

Edas ut vivas, ut edas, noli vivere             

Egyél, hogy élj, s ne azért élj, hogy egyél (Caecilius Balbus)

 

Erkölcseiddel tündökölj, s ne a vagyonoddal. (Balbus)

 

Successu indignos noli tu ferre moleste: indulget Fortuna malis, ut vincere possit.

Bár méltatlan aratja, te tűrd el a más sikerét is: kedvez a rossznak a sors, hogy később majd megalázza.(Cato)

 

A bölcs többet tanul a bolondtól, mint a bolond a bölcstől. (Cato)

 

Szószátyár ember ellen ne akarj küzdeni szóval. Mindnyájunk adománya a szó, keveseké az okosság. (Cato)

 

Alter frenis eget, alter calcaribus.

Egyiknek fékre van szüksége, a másiknak sarkantyúra.(Cicero)

 

Conqueri fortunam adversam, non lamentari decet

A balszerencsét nem siratni kell, hanem legyőzni (Cicero)

 

Cuiusvis hominis est errare, nullius nisi  insipientis in errare perseverare        

Bármely ember tévedhet; egyedül az ostoba tart ki tévedése mellett (Cicero)

 

Est enim proprium stiltitiae: aliorum vitia cernere, oblivisci suorum    

Jellemző az ostobaságra: mások hibáit észrevenni, a magáét elfeledni (Cicero)

 

 

Male parte male dilabuntur                      

Ebül szerzett jószág ebül vész el (Cicero)

 

Ut sementem feceris, ita metes

Ki mint vet, úgy arat (Cicero)

 

Ami hasznos annak, aki kapja, nincs terhére annak sem aki adja. (Cicero)

 

Nem csak testünket kell istápolnunk, hanem elménket és lelkünket még sokkal inkább, mert az ész fénye is, mint a lámpás, ha olajat belé nem csepegtetünk, kialszik öregkorban. (Cicero)

 

A semmittevés gonosztevésre tanítja az embereket (Columella)

 

Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanulni vagy tanítani (Columella)

 

Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur

A legmélyebb folyó hömpölyög a legkisebb zajjal (Curtius Rufus)       

 

Canes timidi vehementius latrant, quam mordent

A félénk kutyák erősebben ugatnak, mint harapnak (Curtius Rufus)

 

Csak egyetértéssel lehet nagy dolgokat véghezvinni. (Démokrítosz)

 

Csak emberi megállapodás szerint van édes és keserű, meleg és hideg, és szín, a valóságban azonban csak atomok és űr van. (Démokrítosz)

 

Midőn egyszer látta, hogy a papok elhurcolják az egyik templomszolgát, mert ellopott egy áldozócsészét, Diogenész megjegyezte: "Lám, a nagy rablók, elhurcolják a kicsit." (Diogenész Laertiosz)

 

Szinópéi Diogenész egyszer világos nappal lámpással a kezében járt - kelt, s a korabeli zülött viszonyokra célozva ezt mondogatta: "Embert keresek." (Diogenész Laertiosz)

 

Egy fecsegő embernek a sztoikus Zénón a következőt mondta: „Azért van két fülünk és egy szánk, hogy többet hallgassunk, mint beszéljünk” (Diogenész Laertiosz)

 

Kérdések Thalészhoz s az ő válaszai:

"Mi nehéz?" "Önmagunkat megismerni." - "Mi könnyű?" "Másnak tanácsot adni." - "Mi a legkellemsebb?" "Célunkat elérni." - "Hogyan viselheti el valaki a legkönnyebben szerencsétlenségét," "Ha látja, hogy ellenségeinnek még rosszabul megy a sora." - "Hogyan élhetünk a legjobban és a legigazabban?" "Ha mi magunk nem teszünk olyasmit, amit másnak felrovunk." - "Ki boldog?" "Akinek teste egészséges, vagyonát tekintve gazdag, a lelke pedig jólnevelt." (Diogenész Laertiosz)

 

"Ahogy séta közben vigyázol rá, hogy ne lépj szögbe, vagy hogy ki ne ficamodjék a lábad, ugyanúgy arra is ügyelj, hogy ne tégy kárt önmagad irányító szellemében. Ha minden dolgunkban erre gondolunk, biztosabban foghatunk a munkánkhoz." (Epiktétosz)

 

Jegyezd meg: ha trágár alak van a jó barátok között, szükségképpen más is bemocskolja magát, aki vele tölti az idejét, még akkor is, ha különben tiszta lelkű. (Epiktétosz)

 

Ha hagyod, hogy egy időre elkalandozzon figyelmed, ne gondold, hogy bármikor, amikor szeretnéd, visszanyerheted. (Epiktétosz)

 

Ha filozófus akarsz lenni, légy elkészülve első perctől fogva, hogy kinevetnek, és kigúnyol a tömeg. Ám ha kitartasz elveid mellett, azok, akik előbb kinevettek, bámulóid lesznek, ha azonban hatásuk alatt megtántorodsz, kétszeres gúny lesz jutalmad. (Epiktétosz)

 

Kerülöm a túlzást, s vallom az elvet: semmit se nagyon! Így gondolkodnak a bölcsek. (Euripidész)

 

Tanácsot adni könnyebb, mint kínt hordani. (Euripidész)

 

Elárulom neked, mi csihol szeretetet orvosszerek nélkül, füvek nélkül, mindenféle varázsszerek nélkül: ha azt akarod, hogy szeressenek: szeress! (Hérakleitosz)

 

A teljes teremtés benned létezik, s minden, mi benned van, a teremtésben is létezik. Nincs határ közted és egy tárgy között, mely egész közel van hozzád, mint ahogyan közted és a messze lévő tárgyak között sincsen távolság. Benned van minden dolog, a legkisebb és a legnagyobb, a leghatalmasabb s a legmagasztosabb, s minden egyenrangú. A Föld minden eleme egyetlen atom. A szellem egyetlen mozdulatában benne van az élet összes törvénye. Egyetlen csepp vízben benne van a végtelen óceán rejtélye. Léted megjelenési formája az élet minden megjelenési formáját magában rejti.

Figyelj benső éned hangjára, nézz bele idő és tér végtelenségébe. A csillagok dalolnak ott neked, a számok beszélni kezdenek hozzád, a kozmosz örök kórusának hangjaival. Minden egyes Nap Isten egy gondolata, és minden egyes bolygó ennek a gondolatnak egy változata. Hogy megismerd ezt a Gondolatot, ó Lélek, végig kell járnod fájdalmas utadat a hét szent bolygó szférájában, hogy onnan azután újra alászállj... majd újra felemelkedjél... Mit jeleznek a csillagok, mit mondanak a számok? Mi rejtőzik a bolygók körforgásában? Ó ti elveszett és megtalált lelkek, ők éneklik, mutatják, újra és újra ismétlik a Ti sorsotokat...Hermész Triszmegisztosz

 

Amilyen a kezdet, olyan a befejezés. Hieronymus

 

A bor az embernek teremtett csodálatos adomány, feltéve, hogy egészségben, vagy betegségben, ésszel és mértékkel, jellemhez szabva fogyasztják. (Hippokratész)

 

Ami sok, megárt. (Hippokratész)

 

Ésszel még a favágó is több, mint csak erővel... Homerosz

 

Ab ovo- A tojástól kezdve (Horatius)

 

Aequam memento rebus in arduis servare mentem.

Nehéz helyzetben őrizd meg lelki nyugalmadat: ezt ne feledd!

(Horatius)

 

Dimidium facti qui bene coepit habet             

Aki megkezdte, felét elvégezte a munkának (Horatius)

 

Exegi monumentum aere perennius                

Ércnél is maradandóbb művet emeltem én (Horatius)

 

Sapere aude

Merj gondolkozni (Horatius) (Merj bölcs lenni!)

 

Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját.... (Szt.István)

 

Aki tudna jót cselekedni, de nem cselekszi, bűne az annak. (Jakab apostol)

 

Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal. (János apostol)

 

Ne legyen gyorsabb a nyelved, mint az eszed. (Khilón)

 

A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. (Kung fu-ce)

 

Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van. (Konfuciusz)

 

Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. (Kung fu-ce)

 

Nincs állásom, ezért ráérek fontos dolgokkal foglalkozni. (Kung fu-ce)

 

A bölcs ember mindig kész legyen, hogy megsegítse az embereket, és soha ne vesse el magától az embereket; mindig kész legyen, hogy megsegítse a lényeket, és soha ne vesse el magától a lényeket. Ezt nevezzük igazán mély bölcsességnek. Így a tökéletes ember a tökéletlen emberek mestere, a tökéletlenek pedig a tökéletes ember nyersanyagai. Aki nem becsüli meg mesterét, vagy aki nem bánik szeretettel a nyersanyagával, az tudhat akármennyit, nagy tévelygésben leledzik. Ezt nevezzük a legfontosabb titoknak. (Lao-ce)

 

Három kincsemhez ragaszkodom:

első a szeretet, második a mérték,

harmadik a tartózkodás. (Lao-ce)

 

Szeretek, ezért bátor vagyok,

mérték által hatalmas vagyok,

visszavonulok, hát vezető vagyok. (Lao-ce)

 

Aki másokat ismer okos. Aki önmagát ismeri bölcs. Aki másokat legyőz erős, aki önmagát legyőzi hős/hatalmas. (Lao-ce)

 

Aki kapni akar, tanuljon meg adni. (Lao-ce)

 

Tempora mutantur, et nos mutamus in illis

Változnak az idők, és mi is bennük (velük) változunk

(I. Lothar, 795-855 között a frank birodalom névleges császára)

 

Leones non sunt papilionibus molesti            

Nem háborgatja az oroszlán a pillangót (Martialis)

 

Szeretetre vágysz? Szeress! (Martialis)

 

A nagy ember megőrzi gyermeki gondolkodásmódját. (Meng-ce)

 

Akit semmivel se vádolja lelke, neveti a pletykákat. (Ovidius)

 

A vágy és a harag a legrosszabb tanácsadók. (Ovidius)

 

A szeretet mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha. (Szent Pál / 1Kor 13)

 

Úgy kell a férfiaknak szeretniük az ő feleségüket, mint tulajdon testüket. Aki szereti az ő feleségét, önmagát szereti. (Pál apostol)

 

In angustiis amici apparent                     

Szükségben mutatkoznak meg az igaz barátok (Petronius)

 

Manus manum lavat                               

Kéz kezet mos (Petronius)

 

Quidquid discis, tibi discis

Bármit tanulsz, magadnak tanulod (Petronius)

 

Qui sustinere non potest suum malum, alios inspiciat, discat ut tolerentiam

Ha a sorsodat nem tűrheted, nézd meg jól, másnak nincs-e igája nagyobb (Phaedrus)

 

Ki mint vet, úgy arat.( Pinarius Rufus)

 

Amit tenni készülsz, ne fecsegd ki elõre, mert ha nem sikerül, kinevetnek. (Pittakosz)

 

Uralkodás közben válik el, hogy milyen az ember (Pittakosz)

 

A vizsgálódás nélküli élet, nem embernek való élet. (Platón)

 

Hasonló hasonlót vonz... (Platón) Hasonló a hasonlónak örül. (Platón)

 

Ne erőszakkal oktasd gyermekedet a tanulmányokra, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy megfigyelhesd, melyiknek, mire van hajlama. (Platón)

 

Post rem devoratam ratio

A sikertelen cselekedet után le kell vonni a tanuságot.(Plautus)

 

A bölcs a saját szerencséjének kovácsa. (Plautus)

 

„Az ember legjobb barátja a legrégibb." (Plautus)

 

Gyakorlat teszi a mestert. (Plautus)

 

Deliberando saepe perit occasio                 

A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom (Publilius Syrus)

 

A szerencsétlenség orvossága a nyugodt lélek. (Publilius Syrus)

 

Aki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol. (Salamon király)

 

Aki mást felüdít, maga is felüdül.(Salamon király)

 

Faber est suae quisque fortunae                  

Mindenki a maga szerencséjének kovácsa (Sallustius)

 

A félénket is bátorrá teszi a szükség. (Sallustius)

A gyávaság senkit sem tett hallhatatlanná. (Sallustius)

 

Ha az elmét hatni hagyjuk, erős; de ha indulat foglalta el, akkor az parancsol és el van némítva az elme. (Sallustius)

 

Dediscit animus sero, quod didicit diu          

Későn felejti el az ember azt, amit sokáig tanult (Seneca)

 

Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est           

Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart (Seneca)

                                   

Imago animi sermo est                           

A lélek tükre a beszéd (Seneca)

 

A gyógyulni akarás a gyógyulás része. (Seneca)

 

A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár. (Seneca)

 

Ami szemed láttára a gyermekekkel történik meg, az velünk, nagyobbacska

gyermekekkel is előfordul: ha álarcban pillantjuk meg szeretteinket, ismerőseinket, a megszokott arcokat, megijedünk. Nemcsak az embereket, a dolgokat is meg kell fosztani álarcuktól, és vissza kell adni saját ábrázatukat. (Seneca)

 

A nevelés és a fegyelem alapozzák meg az erkölcsöt és ki-ki oly mértékben lesz bölcs, amennyit tanult. (Seneca)

 

Az egyik emberrel így kell beszélni, a másikkal úgy. Az egyik az értelemre hallgat, a másik előtt ragyogó neveket kell megcsillogtatni s olyan tekintélyt, amely feltétlenül lenyűgözi a tündöklő emberi jelenségeknek hökkentően hódoló lelkeket. (Seneca)

 

„Ha semmi mást nem adsz a gyermekednek, csak példát, akkor sokat adtál." (Seneca)

 

Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik. (Seneca)

 

Semmi sem tesz indulatosabbá, mint a lágy-elnéző nevelés. (Seneca)

 

ŰŰSemmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. (Seneca)

 

Süketülj meg azok szavára, akik a legjobban szeretnek jóhiszeműen rosszat kívánni neked (Seneca)

 

Szenvedéseink egyik oka az, hogy másoknak a példája után megyünk, nem értelmünk irányít bennünket, hanem a megszokás.(Seneca)

 

Tanítás közben az ember maga is tanul. (Seneca)

 

Festina lente!                                   

Lassan járj, (tovább érsz!) (Suetonius)

 

Szokrátesz: Gnoté szé auton! (Ismerd meg magad.)

 

A férfinak előnyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz. (Szókratész) Azt tanácsolom, nősülj meg: ha jó feleséget találsz, boldog leszel, ha nem, filozófus. (Szókratész)

 

Az ostoba azért él, hogy egyék és igyék, az okos azért eszik és iszik, hogy éljen. (Szókratész)

 

Nem azt kell keresni, hogy ki mondta, hanem hogy igaz-e vagy sem. (Szókratész)

 

(Méden agan)! Mindent mértékkel! Szólon

 

Sokat, vagy jól beszélni, két külön dolog. (Szophoklész

 

Szóljon mindig az ember igazságot, de ne úgy, hogy máson izzó, mély sebet üssön. (Szophoklész)

 

Nem az a nagy hadvezér, aki száz csatából százat megnyer, hanem aki úgy nyeri meg a háborút, hogy egy csatát sem kell vívnia. (Szun-ce)

 

Exercitatio artem parat                         

Gyakorlat teszi a mestert (Tacitus)

 

A bölcsesség legmagasabb formája a szeretet. Talmud

 

Amikor a fiadat oktatod, a fiad fiát is oktatod. Talmud

 

Egy szülő nem adhat nagyobb ajándékot a gyerekének, mint hogy büszke rá! (Talmud)

 

Mindenkor dicséretes a jóakarat. (Talmud)

 

Mondd meg kivel társalogsz, s én megmondom ki vagy. (Talmund)

 

A bölcsesség nem állomás, ahová egyszer megérkezel. A bölcsesség maga az út; a te bölcsességed az, ahogyan utazol rajta. Aki túl sebesen vágtat, nem látja a tájat. (Tatiosz)

 

A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete. (Tatiosz)

 

A hétköznapi életben sötétnek lájuk a világost, zavarosnak a tisztát, színtelennek a szivárványt. Ha hétköznapi életeden felülemelkedsz, megpillanthatod a fényt, a tisztaságot, a színeket – s rajtuk keresztül önmagadat. Ha magadban mindezeket megtaláltad, felfedezed őket az emberekben is. (Tatiosz)

 

Ha azt kívánod, hogy megbecsüljenek, tudj megbecsülni másokat. (Tatiosz)

 

Nem érthetjük meg a másik ember problémáját, ha nincs bennünk szeretet. Együttérzés nem létezik szeretet nélkül. Aki elfelejtkezik mások szívéről, a saját szívét veszíti el. Senkinek sincs joga belenyugodni egy másik ember szenvedésébe. Ez olyan, mintha ő okozná a szenvedést. Aki szeret, elenged, felejt és megbocsát. Aki mindezt elvárja másoktól, csupán önmagát szereti. Önmagunk elvesztésének legbiztosabb módja: a szeretet elvárása. A szeretet elvárása: önzés; legalább annyira, mint a szeretet elutasítása. (Tatiosz)

 

Orvosság a szeretet minden gondolat ellen, amely lelkedet megzavarja. (Tatiosz)

 

Változtasd örömmé mások bánatát, s hitté a reményvesztettséget. (Tatiosz)

 

Vond ki a rosszból a rosszat, és máris megtalálod benne a jót. (Tatiosz)

A bölcs észrevehetetlen: tudásával nem hivalkodik, csak érezzük jelenlétét.”

Aki bölcsen hallgat, sokat mond. A legtöbbet mondani a hallgatással lehet.”

 

Akik csak a szavak világában élnek, beérik a szavakkal.

 

Igyekezz magadat kívülről látni: aki csak másokra figyel, az tévesen ítél és ügyefogyottan cselekszik.

Légy fül. ha hallani kell; légy szem, ha látni kell; légy kéz, ha tenni kell.

Maradj kívül a hozzád méltatlan ügyeken: a tisztalelkűt is bemocskolják a gonosz szavak, a hamis cselekedetek.

Mindennek adjuk meg, ami neki jár. A szemnek a látványt, a fülnek a muzsikát, a gondolatoknak a szárnyalást, a testnek a felüdülést, az igazságnak az elismerést, barátnak a barátot, az embernek megbecsülést.

Nagyobb merészség kell a kitéréshez, mint az összecsapáshoz.

 

Poshadt vizű kút mellett üldögélve sosem találod meg a tiszta forrást.

Aki ember, az szeret és megbocsát. A szeretet: megbocsátás.

Aki nem tud hinni, az vár. Aki hisz, az indul.

Aki az úton jár, botladozhat; de aki az igaz útra rátalált, elesni nem fog soha.

 

A nehézségek leküzdéséhez kell egy kis idő - a lehetetlenhez valamivel több.

 

Az igaz ember felismeri a lepkét a hernyóban, a sast a tojásban, a szentet az önző emberben.

 

Facile omnes, cum valemus, recta consilia  aegrotis damus      

Mikor egészségesek vagyunk, mindnyájan könnyen adunk helyes tanácsokat a betegeknek (Terentius)

 

Fortes fortuna adiuvat                          

Bátraké a szerencse (Terentius)

 

Tévedni emberi dolog. (Theognisz)

 

Az idő pénz (Theophrasztosz)

 

A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. (Thuküdidész)

 

Nulla lex satis commoda omnibus est.

Nincs törvény, mely mindenkinek elég kényelmes volna.(Titus Livius)

 

Jobb későn mint soha. (Livius)

 

Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség. (Valluvar)

 

A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekvő emberhez. (Valluvar)

 

Elvetni egy bölcsnek barátságát balgább, mint ellenséget százával szerezni. (Valluvar)

 

Fontoltan fogj a tetthez. Esztelenség, ha csak akkor gondolkodsz, amikor már belekezdtél. (Valluvar)

 

Ha gyermekünk tudása a miénket meghaladja, ennél nagyobb öröm nem érhet élőt. (Valluvar)

 

Fama volat                                       

Szárnnyal jár a Hír (Vergilius)

 

Azok élnek a legrosszabb szolgaságban, akik nem tudnak magukon uralkodni. (Xenophón)

 

Nem világos-e hogy az önismeret az ember legnagyobb hasznára, az önámítás ellenben a legnagyobb kárára szolgál? (Xenophón)

 

Egy fecsegő embernek a sztoikus Zénón a következőt mondta: „Azért van két fülünk és egy szánk, hogy többet hallgassunk, mint beszéljünk” (Diogenész Laertiosz)

 

Aki cselekvést vet, szokást arat, aki szokást vet, jellemet arat, aki jellemet vet, sorsot arat. (Kínai közmondás)

 

A tegnap csupán álom,
A holnap nem több, mint látomás,
Minden tegnap a boldogság álma,
Minden holnap csak remény csillogása.
Vigyázz ezért, hogy mit kezdesz a máddal! (Ősi szanszkrit mondás)

 

Ha azt hisszük, nincs több remény, akkor csillan fel messze a fény. (kínai bölcs mondás)

 

Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető. (indián szólásmondás)

 

A legjobb időpont a faültetésre 20 évvel ez előtt volt. A második legjobb időpont ma van." (Kínai közmondás)