Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög és Római Istenek

Görög istenek és római megfelelői

 

GÖRÖG  -  RÓMAI

Zeusz - Iuppiter (Fő isten)

Kronosz és Rheia fia,

 

Héra - Juno

Zeusz felesége, a házasság védnöke

 

Aiolosz - Aedus

a szelek királya

 

Aphrodité - Venus

a szépség és a szerelem istennője 

 

Apollón - Apollo

napisten, a jóslás és a költészet istene, Zeusz és Létó fia

 

Artemisz - Diana

a vadászat istennője Zeusz és Létó lánya, Apollón ikertestvére

 

Aszklépiosz - Aesculapius

a gyógyítás istene, Apollón fia

 

Árész – Mars,Quirinus

a háború istene

 

Diké - Iustitia

az igazság, igazságosság istenasszonya, a Hórák egyike, Zeusz és Themisz lánya

 

Dionüszosz- Bacchus

a szőlőtermelés, a bor, és a mámor istene, Zeusz és Személé fia

 

DéméterCeres/Terra

a földművelés istennője, Kronosz és Rheia lánya, Zeusz testvére

 

Drüaszok - Dryades

erdei nimfák

 

Eiréné - Pax

a béke istennője, a Hórák egyike

 

Erinnüszek- Furiák

átok, büntetés, bosszú istennői

 

Erisz - Discordia

a viszály istennője

 

Erósz - Amor/Cupido 

Aphrodité fia, a szerelmi vágy istene 

A mítosz szerint ő a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette

 

Élüszion - Elysium

a jók lakhelye a halottak országában (mennyország)

 

Éósz- Aurora

a hajnal istennője, Hüperión titán és Thea leánya.

Minden reggel ő vezeti fel testvérének, a napistennek Héliosz/Sol szekerét az égboltra. Másik testvére Szeléné. Nevének (görög eredetű) jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás

Sok helyen kezében kulcsokkal ábrázolják, melyek az ég kapuját nyitják

 

Gaia - Tellus

a Föld istennője, Uranosz felesége

 

Hádész -  Plutó/Dis 

 az Alvilág istene

Kronosz és Rheia gyermeke, a hat olümposzi nagy közé tartozott, tehát Zeusz és Poszeidón testvére. Amikor a három testvér felosztotta egymás között a világot, Hadész kapta meg az alvilágot

 

Héphaisztosz - Vulcanus

a kovácsok istene, Zeusz és Héra fia

 

Hébé - Juventas

az ifjúság istennője; Zeusz és Héra lánya

 

Héliosz - Sol 

a Nap istene

 

Hermész - Mercurius

az istenek hírnöke, a tolvajok és az ékesszólás istene, a túlvilágba vezeti a holtakat, Zeusz és Maia nimfa fia

 

Hesztia - Vesta

a házi tűzhely istennője, Kronosz és Rheia lánya

 

Hórák - Horae 

az évszakok, a természet és a társadalom rendjének őrei, Zeusz és Themisz lánya

 

Hüpnosz  Somnus

az álom megszemélyesítője, Nüx fia

 

Kerberosz  - Cerberus

az Alvilág háromfejű kutyája 

 

Khariszok- Gratiák (Gráciák)

a báj, kellem, jóság és a szépség, termékenység istennő, Aphrodité kísérői. A természet harmóniájának, az örökifjú lét megszemélyesítői.

Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó.

 

Kronosz - Saturnus

a tizenkét titán egyike, Uranosz és Gaia legfiatalabb fia, Zeusz apja

 

Mainaszok  - Maenadok

Dionüszoszt kísérő bakkhánsnők

 

Moirák - Parcák

sorsistennők, Zeusz és Themisz lányai

 

Niké - Victoria

a győzelem istennője

 

Nüx - Nox

az Éjszaka istennője

 

Pallasz Athéné - Minerva

a tudományok, a mesterségek, a bölcsesség, az igazságos harc istennője, és a városok védnöke, Zeusz lánya.

Zeus fejéből pattant ki fényes fegyverzetben, magasra tartott dárdával.

 

PánFaunus/ Pupercus 

kecskelábú, kecskeszarvú, pásztoristen, Hermész és egy nimfa fia, mezők, erdők, hegyek, nyájak istene

 

Pégaszosz - Pegasus

Bellerophontész szárnyas csodaparipája, aki forrást fakasztott a Helikonon

 

Perszephoné - Proserpina

az alvilág királynéja, Hádész felesége

 

Poszeidón - Neptunus

a tengerek legfőbb istene, Kronosz és Rheia fia

 

Rheia - Ops  

Kronosz felesége, az istenek anyja

 

Szibillák - Sibyllák

Apollón jósnői 

 

Szeléné - Luna

a Hold istennője, Héliosz nővére

 

Szibillák - Sibyllák

Apollón jósnői 

 

Themisz- Justitia az Igazság jövőbelátó istennője

Themisz Uranosznak és Gaeának lánya. Az Olümposzon tanácsadó az igazság ügyeiben, Zeusszal együtt tartja fenn a rendet, a természetben és az emberi ügyekben. Jóslatokat is kértek tőle, Apollón Delphiben az ő örökébe lépett. Számos helyen tisztelték őt Hellaszban. A Mérleggel ábrázolták. A törvényes világrendnek a mitológiai megtestesítője.

 

Tükhé – Fortuna

a véletlen, a szerencse istennője. Juppiter lánya

 

Uranosz - Caelus

az ég istene, aki Khaosz után magához ragadta a világuralmat

 

Egyéb görög istenek és mitológiai dolgok

Adónisz - Aphródité kedvese, ifjú vadász. A természet körforgásának (halálának, újjászületésének) istene. A férfiszépség megtestesítője.

Csodálatos szépsége miatt Aphrodité (a föníciai Astarté) beleszeretett a vadász és pásztor Adóniszba, és vele vadászgatott

 

Akherón - az Alvilág egyik folyója

 

Aidósz - a szemérmasséget és a becsületességet megszemélyesítő istennő

 

Aigisz - Zeusz pajzsa, amit az őt gyerekkorában tápláló kecske bőréből készíett

 

Aiglé - a Heszperiszek kertjét őrző nimfák egyike

 

Aineiasz/Aeneas - Aphrodité és Ankhiszász fia, trójai hős, Trója után Itáliában telepedett le

 

Akhelóosz  - folyamisten 

 

Akhilleusz - Peleusz és Thetisz fia, a trójai háború legnagyobb hőse 

 

Amaltheia - kecske, aki Zeuszt táplálta 

 

Amazonok - harcos asszonyok

 

Ambroszia - a menádok egyike 

 

Ambrózia - az istenek étele, és illatszere, aki eszik belőle az Olymposzra mehet

 

Amphitrité  -  Poszeidon felesége 

 

Ananké - Ő a végzet és az elkerülhetetlen sors istennője. A Moirák és Adraszteia anyja. Ez utóbbi a jutalmazás és a büntetés elosztója volt. Ananké két térde között orsó pörög, amelynek tengelye a világ tengelye, s a Moirák időnként segítenek pörgetni az orsót. A római mitológiában Necessitasként („szükség”) volt ismert

 

Andromeda - PersZeusz felesége, halála után az égre helyezték, ő lett az Andromeda köd 

 

Andraszteia -  Zeusz dajkája, Nimfa. Kőrisnimfa nővérével, Amaltheiával együtt nevelte a gyermek Zeuszt.


A másik verzió szerint Adraszteia az emberek igazságtalanságát üldözte, és megbüntette a hazugokat. Ananké leányaként kapott egy állandó jelzőt is, amely szerint ő az, aki elől nem lehet megszökni.

 

Argosz - Gaia fia, ezerszemű szörny

 

Ariadné - Minósz lánya, a Thészeusznak adott fonál segítségével az kiszabadult a labirintusból.

 

Asztraia - Zeusz és Themisz leánya. Az igazságosság istennője


Até - Zeusz lánya. istennő, az ámítás és az elvakultság megtestesítője.

Atlasz - a titánok egyike, az eget tarja a vállán

Boreász - (j.észak) Az északi szél istene, Éósz és Asztraiosz fia. A szelek királyaként ismerték, aki főként az északi és északkeleti szeleken uralkodott. Trákiában lakott egy barlangban zsákjával, amelyben a szeleket féken tartotta. Rendkívül erős, izmos testalkata volt, és hátán, illetve bokáján szárnyak segítették Boreászt a szelekkel együtt szelni az eget. Két fia és két leánya született az athéni hercegnőtől, Óreithüiától. Ismert volt, hogy Boreásznak volt tizenkét gyönyörű kancája, amelyekkel olykor végigpásztázta a környéket. A szilaj paripák vadak voltak, de hatalmas robajukkal úgy söpörtek végig a szárazföldön, hogy nem taposták le a gabonát vagy bármi mást. Amikor Xerxész, perzsa király hadihajóival Athén városa ellen indult, a görög város lakói Boreászhoz imádkoztak, és áldozatokat ajánlottak neki. Így a dühös északi szelek elpusztították a perzsa sereget

Briaréósz - százkezű óriás 

Briszéisz  - Akhilleusz legkedvesebb rabnője 

Danaidák - Danaosz ötven lánya, kik apjuk kedvére megölik férjüket, ezért az Alvilágban örökre vizet mernek egy lyukas hordóba

Daidalosz -  szobrász, építész és feltaláló Ikarosz apja, akivel együtt repült 

Damasztór  - a Gigászok egyike 

Dióné - Aphrodité anyja

 

Eileithüia - Zeusz és Hére leánya. A szülő asszonyokat, gyermekeket védő istennő.


Ekhión - a Gigászok egyike

 

Erebosz - Khaosz fia, az örök sötétség istene

 

Eumaiosz - OdüssZeusz hű kondása

 

Eunomia - a Hórák egyike, a törvények őre

 

Eurüdiké - Orpheusz felesége

 

Eurosz – A keleti szél istene. Éósz és Asztraiosz gyermeke. A másik három égtáj szeleinek testvére. Mint ahogyan bátyjainak, neki is volt szárny a hátán. Eurosz volt az a szél, aki meleget és esőt hozott keletről, ezért gyakran egy felhő volt az attribútuma, amelyből eső hullott alá. Rómában Vulturnus volt a megfelelője.

 

Európé - Ágénor föníciai király lánya, akit Zeusz bika képéban rabolt el

 

Ékhó -  Nimfa, a visszhang megszemélyesítője

 

Élektra - Zeusz egyik kedvese

 

Gigászok - Gaia fiai, kígyólábú óriások

 

Griffek - kutyafejű, szárnyas szörnyek

 

Hárpiák - Thaumasz tengeristen és Élektra lányai, félig madár, félig nő szörnyek

 

Hekaté - egyik alvilági istenség. A varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője, illetve az egyik holdistenség.

Ő uralkodik a kísértetek és az éjszakai jelenések fölött. A hármas keresztutaknál szokott éjfélkor megjelenni fekete kutyái kíséretében, és elviszi a számára ott elhelyezett ajándékot.

 

Helikón - Boiótiai hegy, a Múzsák lakóhelye

 

Heléné - Zeusz és Léda lánya, Menelaosz felesége, akit elrabolt Parisz, és emiatt kitört a Trójai háború

 

Heszperia  - a Nyugat mesés országa 

 

Heszperiszek  - négy nimfa a Föld nyugati részén, az aranyalmák termelője 

 

Heszperosz  - az esthajnalcsillag, az esti csillag istene

 

Héraklész/Herkules -  Zeusz főisten és Alkméné tirünszi királynő gyermeke. Apollón Püthia szavaival szólva azt mondta: „Menjen el mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz és szegődjön a szolgálatába, s ha elvégzi azt a 12 munkát, ami Eurüsztheusz határoz meg, akkor megtisztul a bűntől és elnyeri a halhatatlanságot.”

Héraklészt halotti máglyájáról egy felhő ragadta el, és az Olümposzra emelte az istenek közé. Így lett a félistenből halála után istenség, köszönhetően főként annak, hogy Zeusz legkedvesebb gyermeke volt. Héraklész istenként Hébét vette feleségül.

Magyar vonatkozások - A görög források szerint Héraklész a szkíták ősapja, Szkítia első benépesítője. A magyar hagyomány a magyarságot a szkíták és a hunok leszármazottjának tekinti. A szkítákat Mészáros Gyula a hattik leszármazottjának tartja, akik a napistent Estan néven (is) tisztelték. A hatti eredetű hettita hieroglif írás 20 jele egyeztethető a székely írás jeleivel. A szkíták szintén használták a székely írás jeleinek előképeit.

A történeti források megemlékeznek a honfoglalók Heraklész-tiszteletéről és Héraklészt ábrázoló bálványairól

 

Hippokréné  - a forrás, melyet Pegaszosz fakasztott a patájával a Helikon csúcsán 

 

Hüperénór - Kadmosz sárkányfogból kikelt óriásainak egyike 

 

Hüperión - a tizenkét titán egyike, a Hold, a Nap, és a Hajnal apja

 

Iaszón - Aioszón fia, az Argonauták vezetője

 

Ida - Nimfa, Zeusz dajkája

 

Ikarosz - Daidalosz fia, az első ember, aki a repülés áldozata

 

Iokaszté - Laiosz, majd Oidipusz felesége

 

Inó - Dionüszosz nevelőanyja, Leukothea néven tengeri istennő

 

Io -  Zeusz kedvese, akit Héra tehénné változtatott

 

Iphigeneia  - Agamemnón és Klütaimnésztra lánya 

 

Irisz - a szivárvány istennője, az istenek hírnöke

 

Kallisztó - Lükaón lánya, Zeusz medvévé változtatott kedvese 

 

Kasszandra  - Priamosz jós lánya 

 

Kentaurok - félig ember, félig ló testű, Thesszália és Nyugat-Arkadia lakói 

 

Képhiszosz  - folyóisten, Narkisszosz apja 

 

Khaosz  Chaos az ősállapot, a világ keletkezésének kezdete

 

Kharübdisz  - a hajósok réme, naponta háromszor beszívja és kiköpi a tengervizet 

 

Khimaira - Oroszlán-, kecske-, és kígyótestű szörny

 

Khariszok  Gráciák a kedvesség, a báj és a hála három istennője 

 

Kirké - Héliosz napisten és Perszeisz leánya, híres varázslónő

 

Klóthó Clotho a Moirák egyike, aki a sors fonalát fonja

 

Kolkhisz - az aranygyapjút innen hozzák az Argonauták

 

Kübelé  Cybele Kis-ázsiai istennő, akit a Rómaiak és a Görögök is tiszteltek

 

Küklopszok/Cyclopes - egyszemű óriások 

 

Labürinthosz  - Minosz palotájában lévő folyosórendszer, közepén a Minotaurusszal 

 

Lamposz - Éósznak, hajnalpír istennőjének a lova

 

Léda - Zeusz kedvese, akit hattyú alakjában csábított

 

Létó/Latona - Zeusz kedvese, Apollón és Artemisz anyja

 

Léthé – Nimfa. Erisz egyik lánya. A feledés istennője. Hésziodosz az Istenek születése (Theogonia) című művének 'Viszály' fejezetében azt írja, hogy bár Léthé vízi nimfa, najád vagy (naiasz) volt, de nem az alvilági folyóban lakott, csupán a nevük azonos.

 

Léthé – Alvilági folyó,  Hüpnosz az alvás és álom istene a Léthé vizébe mártott gallyal altatta el az embereket (nevéből ered számos nyelv "hipnotizálni" szava).

Platón az Állam című műve végén, „Er mítoszában” azt írja: „mindnyájan a Léthé lapályára vándoroltak, fojtogató, szörnyű forróságon át, mert nem volt ott semmi fa vagy növény, és este ott ütöttek tábort az Amelész (Gondtalan) folyó mellett, melynek vizét fazék nem fogja föl. Vizéből mindenkinek innia kellett bizonyos mennyiséget, ám kit esze nem tartóztatott meg, többet is ivott a kelleténél; és aki csak ivott belőle, elfelejtett mindent. Miután elszunnyadtak, és jött az éjfél, mennydörgött és remegett a föld, és most hirtelen ki ide, ki oda lebbent föl, mint a hullócsillag, hogy megszülessék

Dante Isteni színjátékában a Léthé és az Eunoé a Purgatórium folyói, a bűnök feledésének és a jócselekedetekre való emlékezés jelképei. (Purgatórium, XXVIII. 121–132)

 

Lükaón - Arkadia királya, akit Zeusz farkassá változtatott

 

Medusza - Porkhüsz tengeristen és felesége, Kétó szörny lányainak a Gorgóknak egyike

 

Menoitész  - Hádész teheneinek pásztora 

 

Médeia - Iaszón felesége, híres varázslónő

 

Métisz - Ókeanosz lánya, az ész istennője Zeusz első felesége

 

Mimasz - a Gigászok egyike

 

Mnémoszüné -  titanisz, Uranosz és Gaia leánya, az emlékezés istennője, a múzsák anyja.

Mnémoszüné és Zeusz kilenc szerelmes éjszakát töltött együtt, melynek gyümölcseként az istennő „kilenc egyforma természetű lányt szült, akik csak az éneklésre gondoltak, semmi egyébre”. E lányok a múzsák, a művészetek megszemélyesítői. I. e. 4. századi daktilikus hexameterben íródott görög sírfeliratok alapján Mnémoszüné volt a neve Hadész egyik folyójának is, amely a Léthé párja volt az alvilágban. A holt lelkek azért ittak a Léthé vizéből, hogy amikor reinkarnálódnak, ne emlékezzenek korábbi életükre. Csak a beavatottak kiváltsága volt, hogy haláluk után a Léthé helyett a Mnémoszüné vizéből ihattak. Ez a forrás az emlékezet vizét csobogja.

 

Mónosz: A gáncsoskodás istene.


Morpheusz - Szárnyas isten, bárki alakját magára tudja ölteni, alvás közben jelenik meg az embereknek

 

Muszaiosz  - Orpheusz fia, az őskor legendás énekese 

 

Najádok - a vizek nimfái

 

Nektár - az istenek itala

 

Nemeszisz  - Nüx lánya, minden bűnt megtorló istennő . Legfőképpen a hübriszt, vagyis a gőgös elbizakodottságot büntette.

Egyes mítoszok szerint Zeusz üldözte szerelmével, ami ellen Nemeszisz úgy védekezett, hogy különböző lényekké változott át. Amikor éppen liba alakját öltötte, Zeusz utolérte, hattyú képében egyesült vele, és így Nemeszisz hozta a világra azt a két tojást, amelyből Helené és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polüdeikész keltek ki.

Nemesziszt Ókeanosz vagy Zeusz gyermekének is nevezik, de Hésziodosz szerint Erebosz és Nüx a szülei.

Az attikai Rhamnuszban volt a szentélye. Pauszaniasz leírása szerint az istennő szobrát Pheidiasz készítette. Nemeszis fején koszorú, bal kezében almafa ága, jobbjában áldozócsésze volt.

 

Nephelé - Felhőistennő.

 

Nesszosz - félig ember, félig ló: kentaur

 

Néreusz - öreg tengeristen

 

Nereidák/Néreiszek  - Néreusz tengeristen, és Dórisz lányai, nimfák. Tengeri istennők. Ötvenen vannak.

 

Nimfák - a hegyek, vizek, fák tündérei, természetstennők

 

Notosz - A déli szél istene Éósz és Asztraiosz fia, Boreász, Eurosz, Zephírosz, és számos csillag testvére. Viharos, esőt hozó szél volt, aki a hajósokat különösen veszélyeztette, főleg akkor, ha összeütközött testvérével, Boreásszal. Szárnyakat viselt, mint testvérei és egy korsóból vizet kiöntő, szakállas emberként ábrázolták. Római megfelelője Auste

 

Oiagrosz - folyamisten

 

Ogügié - mesés sziget, Kalüpszó nimfa lakhelye

 

Orpheusz -  Kalliopé a múzsa, és Apollón fia, legendás dalnok és lantjátékos. Őt tartották a líra feltalálójának vagy tökéletesítőjének. A zenéjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat. Héthúrú lantján állítólag olyan harmóniákat volt képes megszólaltani, amely megindította az alvilág őreit is. Értette a természet nyelvét, tudott beszélni az állatokkal. Úgy tartják, hogy ő tanította meg az emberiséget az orvoslásra, írásra és földművelésre.

Részt vett az argonauták útjában, mivel Kheirón kentaur megjósolta, hogy nélküle nem tudnak elhaladni a szirének mellett. Orpheusz zenéje ugyanis sokkal szebb volt, mint a szirének dala, így elterelte a hajósok figyelmét a szirének csábításáról.

Amikor Eurüdiké nevű kedvesét elvesztette, lement érte az alvilágba. Zenéjével meglágyította Hadész és Perszephoné szívét (ő volt az egyedüli, akinek ez sikerült), akik visszaengedték Eurüdikét a földi világba.

 

Ókeanosz - a földet körülfolyó nagy víz istene

 

Olümposz - az istenek lakhelye

 

Pallasz - a Gigászok egyike

 

Pandóra - Epimétheusz titán felesége Felnyitotta a szelencét, amely a bajt, és a szenvedést hozta a világra

 

Pelórosz - a Gigászok egyike

 

Peneiosz - Daphné apja, Folyamisten

 

Periphétész  - vasfurkós útonálló, Thészeusz győzte le 

 

Pénelopé - OdüssZeusz hűséges felesége

 

Philoktétész  - Héraklész legjobb barátja, híres íjának öröklője 

 

Phószphorosz  Lucifer a hajnali csillag 

 

Pitüokomptész  - Fanyűvő, kegyetlen útonálló, Thészeusz győzte le 

 

Plutosz - Déméter és Iaszión fia, a gazdagság istene.

 

Podagré - a hárpiák egyike, viharistennő

 

Priaposz - A természet nemzőerejének phallosz alakú istene

 

Prométheusz  - Titán, aki az embereknek megszerezte a tüzet 

 

Próteusz - tengeristen, alakváltoztató, és jövendőmondó képességgel bír

 

Pügmaioszok  - mitikus törpe nép, évente a darvakkal háborúznak 

 

Pügmalion - Küproszi király, akinek Aphrodité a szobrát életre keltette 

 

Püthia - Apollón jövendómondó papnője Delphoiban

 

Püthón - a sárkány, melyet apollón legyőzött

 

Szatírok - Dionüszosz félig ember, félig kecske alakú kísérői

 

Szibülla - Apollón jós papnője

 

Szirének - Akhelóosz folyóisten lányai, asszonyfejű, madártestű szörnyek, akik a hajósokat az énekükkel bajba hívják

 

Sziszüphosz  - Korinthosz alapítója, és első királya Zeusz azzal bűntette, hogy egy sziklát kellett egy hegyre felgurítani az örökkévalóságig 

 

Szótér - Zeusz jelzője, jelentése megmentő

 

Szkülla  - hatfejű emberevő szörny, a hajósok réme

 

Sztüx - az Alvilág szent folyója

 

Szphinx - asszonyfejű, oroszlántestű és madárszárnyú szörny Théba felé rejtvényt adott életre, halálra Végül Oidiposz megfejtette a feladványt

 

Theia - Hüperión felesége a Hajnal, a Nap, és a Hold anyja

 

Titánok - Uranosz és Gaia fiai és lányai. Első istennemzedék.

 

Tithónoszh - A fény istene

 

Tithónosz - trójai királyfi. Laomedón és Leukippé fiaként született. Éósz a hajnal istennőjének a sok szeretőjének egyike lett. A hajnal istennője elrabolta őt Trójából, s később Memnónt szülte neki. Éósz az istenektől elnyerte a férfi számára a halhatatlanságot, de örök fiatalságot elfelejtett kérni részére, így a férfi az évszázadok során egyre töpörödött és végül tücsök lett belőle

A földtörténeti tithon elnevezést Albert Oppel német paleontológus vezette be a szakirodalomba 1865-ben. A név Tithónoszra, Laomedón fiára utal. Tithónosz beleszeretett a hajnal görög istennőjébe, Éószba, akire a tithon név is utal, ugyanis ez a korszak a kréta hajnalánál található.

 

Tritón - Kisebb tengeristen, Poszeidón parancsainak kihírdetője


Tüphón - Gaia fia, százfejű tűzokádó óriás

 

Thürszosz  - Dionüszosz híveinek szőlőindával és repkénnyel díszített botja 

 

Udaiosz - Kadmosz sárkányfogból kikelt óriásainak egyike

 

Zephürosz - A nyugati szél istene, Éósz és Asztraiosz fia. Ő volt a szelek közül a legenyhébb, és a növények oltalmazójaként tisztelték, mivel csapadékot hozó isten volt. (A nyugati szél Itáliának a tavasz kezdetét jelentette, ellenben a görögöknek rendszerint vihart és esőt hozott.) Szárnyakat viselt, éppúgy, mint testvérei. Megjelenítésében fiatalként palástjából virágokat szór.

Khlorisztól született fia Karposz, aki Zeusz rendelkezése szerint a gyümölcsök istene lett. A Podarge nevű hárpia révén apja lett Akhilleusz két híres lovának, Xanthosnak és Baliosnak, és egy másik révén pedig Arionnak.

 

Múzsák

Zeusz lányai, akik a tudományokat képviselik 

 

Klió  - a történetírás múzsaja 

 

Erato  - a szellemi költészet múzsaja 

 

Thalia  - a komédia múzsaja 

 

Urania  - a csillagászat múzsaja 

 

Euterpé  - a lírai költészet múzsaja

 

Kalliopé  - az epikus költészet múzsaja 

 

Melpomené  - a tragédia múzsaja 

 

Polühümnia  - a himnikus ének, és a kardal múzsaja 

 

Terpszikhoré  - a tánc múzsaja

 

 

Rómaiak

 

Aequitas - a jogegyenlőség, méltányosság istennője, akit gyakran jelenítettek meg mérleget tartó nőalakként.

 

Bubona  -  a nyájak védnöke

 

Flora  -  a virágok és a virágzás védnöke

 

Lares  -  a házi tűzhely és a családi élet istene

 

Manes -  az elhunytak szeretetének továbbéltetője 

 

Mellonia  -  a méhesek védnöke

 

Nemestrinus  -  a ligetek védnöke

 

Pales  -  a legelők védnöke

 

Penates  -  a ház jólétének védője

 

Pomona  -  a gyümölcsfák védnöke

 

Silvanus  -  az erdő védelmezője

 

Terminus  -  a határok védnöke

 

Virtus  -  az erény védnöke