Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dalai láma, Kündün (kündü), Polata (palota), Hung függő

 

A dalai láma a tibeti buddhizmus gelukpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója. A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta az ország nagy részét (a 17. század közepétől 1959-ig, amikor a dalai lámának Indiába kellett menekülnie).

A dalai láma a hit szerint Avalokitesvara, az együttérzés bódhiszattvájának megtestesülése, akit tibeti nyelven „Csenreszig”-nek neveznek. A bodhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják.

A dalai „óceán” t jelent mongol nyelven, a láma pedig „újjászületett”-et tibeti nyelven, és az összetételt általában „a bölcsesség óceánja”-ként fordítják.

Forrás. http://kreativitasfejlesztes.blog.hu/2010/09/17/a_dalai_lama

 

Kundun  vagy Kündün - ez a legnagyobb tibeti méltóság, a Dalai Láma (vagyis "a Bölcsesség Óceánja") tibeti neve.

A kende vagy kündü magyar méltóság volt a kettős fejedelemség idején, a honfoglalás előtt, a főfejedelem és vallási vezető. A tisztség létezéséről az arab Dzsajháni írásából tudunk, aki Ibn Rusztát idézi – Gardézi is hasonlót ír – a magyaroknak két királyuk van, az egyik névleges, akit nagyon tisztelnek, ez a kende, a másik a dzsula (gyula), aki a parancsokat osztja, a hadat vezeti és a tisztviselőket kinevezi.

 

Potala palota (szanszkrit neve: Buddha hegye) hatalmas épületkomplexuma a Kínai Népköztársaság, Tibeti autonóm tartományában, Lhásza városától nyugatra emelkedő sziklás Vörös-domb tetején, 3630 méteres magasságban áll. A Potala egykor a tibeti kormány székhelye és az ország vezetőjének, a Buddha reinkarnációjának tartott s ezért istenként tisztelt dalai lámának (az ember, akinek bölcsessége olyan mély mint az óceán) a rezidenciája volt.

A palota valódi története a 7. században kezdődött, amikor Tibet harcos királya Szongcen Gampo (i. sz. 613-650 körül) a végtelen kopár fennsíknak ezt a félreeső helyét választotta, hogy felépítse fővárosát. Ő emelte a Vörös-dombon (Marpo-ri) az első palotát 637-ben, a kínai Tang-dinasztiabeli Vencseng hercegnővel kötött házasságkötése idején. A palotát hármas védőfal vette körbe, 999 szobából állt és a dombtetőn egy további magában álló helyiség tartozott hozzá. Halála után az épület vallási központ lett, ahol a szerzetesek nyugodtan meditálhattak és tanulhattak

Őszentsége Tendzin Gyáco /t: rTen-'dzin rGya-mtsho/, a XIV. Dalai Láma, teljes buddhista nevén Dzsecün Cshámpel Ngáváng Lophszáng Jese Tendzin Gyáco /t: rJe-btsun ’Jam-dpal Ngag-dbang bLo-bzang Ye-shes rTen-’dzin rGya-mtsho/, aminek jelentése „Tiszteletre Méltó, Madzsusrí (Szelíd Dicsőségű), a Beszéd Hatalmának, a Jó Elmének, a Bölcsességnek, és a Tan Fenntartásának, Tengere”. A buddhista hagyomány szerint a dalai lámák Csenreszinek /t: sPyan-ras-gzigs, sz: Avalokiteśvara = Könyörületes szemű, Nagy Irgalmú Úr/, az együttérzés és szeretet bódhiszattvájának /t: byang-chub sems-dpa’/ megtestesülései. Csenreszi egyben Tibet védőistensége, és a buddhista legendák szerint a tibeti nép ősatyja, aki Thölmá /t: sGrol-ma, sz: Tārā/ istennővel nemzette a hat letelepedő tibeti törzs vezetőjét. A dalai lámák oltalmazó istensége Dordzse Thákhden /t: rDo-rje Brag-ldan/. A dalai lámák öröklési rendszerének alapját a tulkuság /t: sprul-sku = varázsolt test/ intézménye képezi, amely szerint az egyházfő halála után egy másik testben születik újjá, ez a test-láncolat elmélet.

A Potala palotát a 7. században építették, - Songcengampo és a Tang dinasztiabeli Wencheng hercegnő házasságkötésekor. A szanszkrit budalát potalának vagy potának fordították, aminek eredeti jelentése Kuanjin szigete (Avalokitesvara), ezért a Potala palotát (Budala gong), a Második Potala hegynek is nevezik. A Potala palotát Lhászában a Vörös Hegyen építették fel a tengerszint fölött 3700 méternyi magasságban, több mint 360 ezer négyzetméter területen fekszik. A palota két fő részből a Vörös-palotából és a Fehér-palotából áll. A Vörös-palota az épületkomplexum közepén helyezkedik el, a Fehér-palota pedig körbeöleli őt. A hegy lábától kővel kirakott út vezet mind a keleti, mind a nyugati kapuhoz. A messzeségből a vörös és fehér épületegyüttes lélegzetelállító szépségben tündököl.

A Potala palota középpontjában, a Vörös Hegy csúcsán található Songcengampo palotája. Az ősi király palotájában található egy sziklatemplom, amelyet Songcengampo és királynéja tiszteletére emeltek. A templomban más nevezetességek szobrai is megtalálhatók, úgy mint, a nepáli Chizun hercegnőnek, és Ludongzannak, Songcengampo miniszterének állított kőbe vésett műremekek, amelyek a VII. századból, az ún. Tubó-korszakból származnak. A Potala palota magán hordozza mind a tibeti buddhista, mind az ősi kínai kultúra stílusjegyeit. A palota oszlopaiba különféle történelmi eseményeket faragtak bele. De a mindennapi eseményeknek is emléket állítottak az oszlopokon, mint egy 1300 évvel ezelőtti tibeti és egy kínai esküvőnek is.

Songcengampo a nagykirályokhoz méltón, nagyon szerette népét, és ennek köszönhetően az ún. Tubó dinasztia hatalma napról napra egyre hatalmasabb lett. A király kereskedelmi és baráti kapcsolatokat tartott fenn a Tang-dinasztiával. A kapcsolatok szorosabbra fűzésének érdekében pedig miniszterét, Ludongzant szépséges ajándékokkal Csanganba (mai Xian) küldte, hogy feleségül kérje a Tang dinasztiabeli Wencheng hercegnőt. A szép hercegnőnek számos kérője akadt a környező országok királyainak személyében, ezért Taizong császár elhatározta, hogy próbára teszi a hercegnő kérőit. Mivel a királyok személyesen nem utaztak el leánykérőbe, ezért a császár a követeknek tette fel a kérdéseket, aki pedig helyesen megfelel három kérdésére, annak fogja adni a hercegnő kezét.

Az első kérdés: Az udvar kertjében tíz egyforma vastagságú fatönk van. Állapítsátok meg, hogy melyik része volt eredetileg a fatönköknek a fa alján!

Fogós kérdés, a követek is csak gondolkoztak, gondolkoztak, és sehogy sem sikerült kitalálniuk, hogy a fatönk melyik része lehetett a fa alsó részén. Míg nem, a tibeti követnek eszébe jutott, hogy vízbe dobja a fatönköket, és mivel a fa alsó része tömörebb a fa többi részénél, a sűrűbb rész bizonyára le fog süllyedni. Úgy is lett. Tehát, az első kérdésre, a tibeti követ felelt meg helyesen.

A második kérdés: Akkoriban Taizong császárnak volt egy kedvenc jáde játékszere, amibe egy ún. boldogságfonatot ábrázoló mintát fúrtak bele. Hát, ebbe a kilencszer egymásba forduló fonalba kellett egyetlen cérnát befűzni. A követek egyre csak próbálkoztak, de egyikük próbálkozását sem koronázta siker. A tibeti követ ismét furfangosan oldotta meg a kérdést. Fogott egy hangyát, aminek a lábához, hozzákötött egy fonalat, és a jádébe fúrt alagút másik végére mézet kent, hogy az éhes hangyát munkára késztesse. A tibeti követ ezt a feladatot is ügyesen megoldotta. Már csak a harmadik kérdés volt hátra.

A harmadik kérdés: Taizong császár a legutolsó kérdésnek azt eszelte ki, hogy egy hatalmas legelőn szabadon engedett száz kancát és annak száz csikóját. Hát, ezeket kellett szegény követeknek összepárosítani. A követek próbálkoztak a lovak színe szerint összepároztatni a lovakat, de mind-mind sorra feladták. A tibeti követ megvárta az estét, és külön-külön karámba zárta a csikókat és a kancákat is. Másnap reggel pedig összeengedte őket. Az éhes kiscsikók mindnyájan az anyjukhoz siettek.

Így Ludongzan helyesen válaszolt mind a három kérdésre. De Taizong császár nem elégedett meg ennyivel, hanem még egy próba elé állította a követet. A tibeti követnek ki kellett választania ötszáz gyönyörű lány közül Wencheng hercegnőt. A lányok arcát kendővel takarták le, bár még soha senki nem látta a szépséges hercegnőt. Csakhogy Ludongzan titokban megtudta, hogy Wencheng hercegnő egy olyan különleges illatú parfümöt használ, amit nagyon szeretnek a méhek. Ezért azon a napon, mikor ki kellett választania a hercegnőt, méheket vitt magával, amelyek azonnal odarepültek a hercegnőhöz. Így Ludongzan újra győzedelmeskedett. Taizong császár így okoskodott, ha a tibeti király minisztere ilyen okos, akkor bizonyára a királya még bölcsebb lehet! A császár, ezért örömmel feleségül adta Wencheng hercegnőt Songcengampóhoz.

Songcengampo örömében építetett egy 999 szobás palotát Lhászában, a Potala palotát. A fenti történetet is megörökítették a Potala palota falfestményein.

Források: http://avilagcsodai.network.hu/blog/a-vilag-csodai-hirei/potala-palota

http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter16/chapter160305.htm

 

A rinpocse vagy rimpocse (Wylie: Rin-po-che) egy tibeti buddhista vallási/teológiai tisztséget jelölő cím. A rinpocse szó szerinti jelentése „nagy értékű”. A cím tulkut (inkarnált lámát) jelöl, valamint olyan lámákat, akiket az illetékes hivatalok egy leszármazás „csödzse lámájaként” (Wylie: chos-rje bla-ma, „legfelsőbb Dharma mester”) ismernek el.

Tibetben és Bhutánban ha önállóan használják, akkor Padmaszambhavára, vagyis Guru Rinpocsére utalnak, aki a tibeti buddhizmust elsőként hozta a Himalájába; ha „Dzse Rinpocse” formában használják, akkor az Dzse Congkapara (Wylie: Rje Tsong-kha-pa), a gelug iskola megalapítójára vonatkozik.

A rinpocse a tulku epithetonja, azaz aki önszántából született újra a szamszárában, hogy az érző lényeket a megvilágosodás ösvényén segítse.

Néha a címet adják olyan spirituális tanítónak is, aki nem feltétlenül tulku, tanítványai azonban nagyon nagy megbecsülésben tartják.

A történelem során a rinpocse címet túl nagy általánosságban alkalmazták, ezért az gyakran alig jelent többet egy tiszteleti címnél, különösen ott, ahol azt önkényesen használják.

Forrás. http://hu.wikipedia.org/wiki/Rinpocse

 

OM MANI PEME HUNG függődísz

Függődísz, brokát anyagból a jellegzetes felhőformával a tetején.

A hat szótagból OM MANI PEME HUNG a tibeti buddhizmus, és általában a buddhizmus legismertebb, legtöbbet kántált nem titkos mantrája, melynek sokrétű, több szintű jelentése, komplex szimbolikája van melyet bemutatni és elmondani röviden szinte lehetetlen. A mantra Avalokiteshvarához (tibetiül Csenrézi, lásd thankájának leírását) a nagy együttérző lényhez kapcsolódik, mely buddha a szerető együttérzést fejezi ki.

Minden egyes szótag különféle létbirodalmak lakóit segíti megszabadulni a szamszarából, így az OM MANI PEME HUNG minden lényre áldásos hatással bír.

Az OM az istenek világában való újjászületéstől óv meg azáltal, hogy az elégedettség és büszkeségtől, a MA a félistenek féltékenységétől, a NI az emberi léthez vezető vágytól és szenvedélytől, PE az állati lét butaságától, előítéletességétől, a ME az éhes szellemek mohóságától és birtoklási vágyától, a HUNG pedig a pokol agresszivitásától és gyűlöletétől szabadítja meg a mantrát recitálót.

Az eredetileg szanszkrit nyelven OM MANI PADME HUM mantrának egy másik értelmezése az alábbi.

Az Om szótag a teremtés jelképe. A szó maga szanszkrit eredetű és Aumnak írták. Az első betű jelenti Brahmat, a teremtőt, a második Vishnut, a fenntartót, a harmadik Shivát, a pusztítót. Titkos jelentése azonban más.

Az A betű jelenti az isteni ént, a halhatatlan lelket; az U jelenti az emberi ént, a mulandó testet; az M jelenti a két én kapcsolatát, ezt az életet. Az A az örök világ, az U ez a Föld, az M az idő, ami a kettőt összeköti. A szent szótag egy lehelettel kimondja a lét legnagyobb misztériumát: "itt élek a Földön, sorshoz és időhöz kötve, de igazi lényem az örök halhatatlan lélek".

Mani padme annyit jelent, mint lótusz ékszer. Ez a lótusz ékszer az emberi tudat. A lótuszvirág a világtér; benne a gyémánt az én. A beavatottak szerint a lótusz az öröklét jelképe, a ragyogó ékszer pedig az üdvözült ember.

Hum először annyit jelent, hogy: úgy legyen. De tulajdonképpen tevékeny szó, amely az Omot még egyszer és erőteljesen hangsúlyozza. A tibeti írásban a Hum jele: kör, amelyből lángnyelv csap felfelé, alatta pedig a növekvő hold karéja.

Forrás: http://www.meditation.hu/index.php?ta=33

 

A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.

  • az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való neurotikus ragaszkodástól, amely az istenek világában létezőket sújtja;
  • a Ma szótag áldása a nagylelkűség gyakorlásában segít elérni a tökéletességet, a tiszta etika gyakorlásának megvalósítását segíti elő;
  • a Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakorlását mozdítja elő;
  • a Pe a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni;
  • a Me a koncentrálásban segít;
  • az utolsó hatodik szótag, a Hung a bölcsesség gyakorlásában segít.

E hat erény (tökéletesség) útja az, amelyet a három idő (jelen, múlt, jövő) minden buddhája bejár.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Om_mani_padme_hum