Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bárcsak lenne szabad akarat!?

Molnár József - Bárcsak lenne szabad akarat!?

Vajon jó lenne, ha lenne az embernek szabad akarata?

Vajon, ha ebből a 3. dimenziós meghatározott világból, kilehetne tőrni, az jobb lenne?

Vajon, ha nem a domino-effektus haladna a nagy Bumm óta, s ez meghatározza mindenki életét, mInden akkor és úgy történik, ahogyan történik, egymásután. Sajnos nem lehet változtatnunk SEMMIN. Csak a döntés illúziójában élünk.

De vannak tények, csak nem akarjuk elfogadni az igazságot.

Ha bekapcsolom a TV-t, talán csodálkozom, hogy jé ez a műsor megy. Miközben a műsort már 1-2 héttel előtte összeállították.

Régen kérték az esőistent, hogy essen. Manapság pontosan kiszámítják az esőfelhők helyét, idejét, napra, órára pontosan.

Érdekes, hogy a pszichológusok és pedagógus fontos szerepet tulajdonítanak, annak, hogy egy gyermeknek kik a szülei, mert ők nagyban meghatározzák a kialakuló személyiségét, tulajdonságait. Fontos, hogy mit ,,kapnak” mik adódnak át a gyermekre, milyen élmények érik. De elfelejtik figyelembe venni, hogy a szülök szülei és annak a szülei, ugyanolyan fontosak voltak az ő személyiségük, tulajdonságaik kialakulásában, s ezért egy szülő nem lehet más, mint ami, s így egy gyermek sem kaphat mást.

Azt elfogadjuk, ha valaki súlyos betegen születik, s csak fekszik, az ő élete meg lesz határozva, nincs döntése, akarata, hogy jobb legyen neki, a betegsége meghatározza a jövőjét.

S tán még azt is elfogadnánk, hogy ha valaki nyomortelepre születik, vagy állatok közt nevelkedik, akkor olyan hatások érik, hogy nem, vagy nehezen tanulja meg a kulturált, civilizált életet.

De valamiért a saját életünkben, nem szeretnénk elfogadni, hogy nincs döntésünk.

Sajnálom, hogy nincs szabad akarat, szabad döntés, hiszen az ember nem tud másként dönteni soha, mint ahogy dönt. Mert mindig úgy ,,döntünk", ahogyan a nevelésünk, a biológiai rendszerünk ,,engedi". Meghatározott az életünk. Tényleg igaz, hogy a sors elöl kitérni nem lehet. De valamiért mégis kell ,,dönteni", ahogyan Popper Péter és mások gondolták!?. Illúzió.!?

 

kb. 2500 éve Buddha, azt mondta, hogy ,,minden ember önmaga börtöne, de minden embernek joga van a szabadulásra. "  Elgondolkoztató gondolat több szempontból is.

 

Mooji a többi felébredettel egyetemben állítja, hogy a világ egy illúzió, nem valós, káprázat.

 

Matrix filmből idézetek

Morpheus: Pontosan tudom, hogy mire gondolsz. Elmondom, miért vagy itt. Azért, mert tudsz valamit. Bár nem tudod megmagyarázni, de érzed. Érezted egész életedben. Valami baj van a világgal. Nem tudod mi az, csak azt, hogy van. Mint egy szilánk az agyadban… ami megőrjít. Ez az érzés hozott el hozzám. Tudod, hogy miről beszélek?

Neo: A mátrixról?

Morpheus: Akarod tudni, hogy mi is az? A Mátrix mindenütt van. Körülvesz minket, még most ebben a szobában is. Azt láthatod, ha kinézel az ablakodon, vagy ha bekapcsolod a tévét. Mindig érzed, mikor munkába mész, vagy épp templomba, mikor befizeted az adót. Ez a világ mellyel eltakarják szemed elől az igazságot.

Neo: Az igazságot?

Morpheus: Hogy egy rabszolga vagy Neo. Megkötözve születtél, mint mindenki. Egy börtönben, mely érzékszerveiddel fel nem fogható. Börtön az elméd számára.

 

Morpheu (Neonak): Köszöntlek a való világban.

Morpheus: Sikerült Trinity, megtaláltuk.

Trinity: Remélem.

Morpheus: Már nem csak remény. Tudom.

Neo: Meghaltam?

Morpheus: Ellenkezőleg.

 

Neo: Mi most egy computer-programban vagyunk?

Morpheus: Olyan nehéz ezt elhinni? Más a ruhád, eltűntek a fejedről és a karodról a csatlakozók. Más lett a hajad is. Jelenlegi külsőd úgy hívjuk, maradandó önkép. A szellemi kivetülése digitális valódnak.

Neo: Ez nem valóság?

Morpheus: Mi a valóság? Hogyan határoznád meg? Ha arról beszélsz, amit érzel, amit szagolsz, ízlelsz, látsz, akkor a valóság csupán az agyad által megfejtett elektromos jelhalmaz. Ez az általad ismert világ. Ahogy az a XX. század végén létezett. Mára már csak neuro-interaktív szimuláció, melyet Mátrixnak nevezünk. Álomvilágban éltél mostanáig.

 

Morpheus: Hogy mi a Mátrix? Uralom.

Morpheus: A Mátrix számítógéppel generált álomvilág. Feladata ellenőrzés alatt tartani minket,

Neo: Nem. Ezt nem hiszem el. Ez lehetetlen.

Morpheus: Nem mondtam, hogy könnyű lesz. Csak azt mondtam, igaz.

 

Morpheus: Amikor a Mátrix megépült, született egy ember a belsejében, aki képes volt bármit megváltoztatni, amit akart. Kedve szerint formálni a Mátrixot. Ő volt az, aki felszabadított minket, és elmondta az igazat. Hogy addig, míg a Mátrix létezik, az emberiség nem lehet szabad.

Miután meghalt, az Orákulum megjövendölte a visszatérését. És azt, hogy ha eljön, elpusztítja a Mátrixot, véget vet a harcnak, és felszabadít minket. Ezért van az, hogy néhányunk szüntelenül keresi őt a Mátrixban egy életen át.

Azért tettem, mert hiszem, hogy a keresésnek vége.

 

Morpheus: Most mire vársz? Gyorsabb vagy ennél. Ne csak azt hidd, hanem tudd is!

 

Neo: Tudom, mit akarsz elérni.

Morpheus: Próbálom felszabadítani a tudatod. De csak az ajtót mutatom meg. Aztán neked kell belépni rajta.

 

Morpheus: Üríts ki magadból mindent! Félelmet, kétséget, hitetlenséget. Szabadítsd fel a tudatod.

Neo: Oké-zsoké. Szabad tudat. Semmi gond. Felszabadítom. Felszabadítom a tudatom.

 

Neo: Mégis valóság volt?

Morpheus: A tudatod teszi azzá.

 

Morpheus: Tudod, miért nem sikerült?

Neo: Mert, mert nem hittem, hogy sikerülni fog?

 

Morpheus: A Mátrix egy rendszer. Ez a rendszer az ellenségünk.

De mikor benne vagy, és körbe nézel, üzletembereket látsz, tanárokat, ügyvédeket, ácsokat, azokat, akiknek meg akarjuk menteni a tudatát. De amíg a Mátrixban élnek, részei a rendszernek, és ettől az ellenségeink.

Meg kell értened, a legtöbb közülük nem érett meg a valóságra. És sokuk úgy megszokta, oly gyógyíthatatlanul függ a rendszertől, hogy foggal-körömmel védeni fogja.

 

Neo az ügynököt bámulja.

Morpheus: Úgy maradunk fenn, hogy elbújunk, menekülünk. De ők őrzik a kapukat, ők őriznek minden ajtót, náluk van minden kulcs, vagyis előbb vagy utóbb valakinek meg kell küzdeni velük.

Neo: Valakinek?

Morpheus: Nem hazudok neked. Minden nő és férfi, aki kiállt ellenük, bárki, aki harcba szállt velük, meghalt. Ők még elbuktak, de neked sikerül.

Neo: Miért?

Morpheus: Láttam ügynököt ököllel átütni betonfalat, egész tárakat lőnek ki rájuk, de nem találják el őket. Csakhogy erejük és gyorsaságuk olyan világból való, mely szabályokra épül, és épp ezért sose lehetnek olyan erősek és gyorsak, mint te.

Neo: Mit akarsz ezzel? Kerüljem ki a golyókat?

Morpheus: Nem, Neo. Azt mondom, hogy mikor kész leszel, még azt sem kell.

 

Neo: Tudom, hogy ott vagytok. Most már érzem. Tudom, hogy féltek. Féltek tőlünk. Féltek a változástól. Nem ismerem a jövőt. Nem azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan fog végződni a háború. Azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan kezdődik. Leteszem ezt a telefont, és megmutatom az embereknek, amit eltitkoltok előlük. Megmutatom nekik milyen a világ, nélkületek. A szabályok, ellenőrzés, határok, és korlátok nélküli világot. Egy olyan világot, ahol minden lehetséges.

 

http://szabadonebredok.info/a-vilag-tenyleg-egy-elore-megirt-program-10-jel-hogy-szimulalt-vilagban-elunk/