Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az én buddhizmusom - A buddhizmus csodája

 

Az én buddhizmusom

 

buddha: ,,megvilágosodott", ,,felébredett", a legmagasabb rendű tudatszint csodás állapotát tartósan elért ember.

buddhi (szanszkrit szó) jelentései: értelem, megértés, helyes nézet, elhatározás, elgondolás, tudás, ok, megfontoltság, elme, észlelés, felfogás, belátás, józanság, lelkiállapot, önmagunk ismerete. 

 

,,A buddhizmus nem más, mint egészséges józan eszünkre hallgatni."

,,Ha valaki nem árt sem másnak, sem önmagának, és együttérzés van benne más lények iránt – az már buddhista magatartás."

 

A buddhizmus akkor kezdődik el, amikor az emberek már stabilak, s erejükből nemcsak önmagukra telik, amikor a teret gazdagnak tapasztalják és nem ijesztőnek. Erről a szintről a bátorság, az öröm, a szeretet fejlődik ki, s kibontakozik a tudat mély gazdagsága.

A pszichológia és a buddhizmus egyaránt megváltoztatja az embereket, utóbbi azonban az egészségesekhez szól, ott kezdődik, ahol az előző éppen befejeződik. Célja pedig mindig a teljes megvilágosodás – a buddhaállapot –, a koncepciókon túli tökéletesség állapota.

Buddha a következő reggel elhaladt egy jógi mellett, aki a meditáció mély állapotában időzött, és tudatuk találkozott. A jövőbeli Buddha egy pillanat alatt felismerte, hogy igaz menedékre talált. Ez az ember valami igazi és időtlen dolgot tapasztalt. Nemcsak a belül felmerülő gondolatoknak és érzelmeknek, a különféle külső feltételeknek és világoknak, hanem magának a tapasztalónak is tudatában volt. Az ő tudatállapota ébresztette rá a herceget mindenki valós állapotára, a mindent tudó és mindent lehetővé tévő térre, annak ragyogó tisztaságára, mely külső és belső megnyilvánulási formákként játékosan fejezi ki a tudat gazdagságát, és időtlen szeretetére, ami semmit sem akadályoz.

A Négy Nemes Igazság - ,,Van szenvedés"  "A szenvedésnek van oka" ,,A szenvedésnek van vége" ,,Van egy út a szenvedés megszüntetéséhez" (Nemes Nyolcrétű Ösvény - Meditáció)

Az ok és okozat törvénye mindig működik. Minden lény boldogságot szeretne, azonban ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel szenvedést okozunk magunknak és másoknak is. Mivel nincsenek tudatában az ok és okozat működésének, sokan csalánt markolnak meg a virág helyett.

 

Zavaró érzelmek – Buddha gyakorlatilag egy három lépésből álló támadást javasol ez ellen az elképzelt, de kemény ellenség ellen. Először el kell kerülnünk azokat a körülményeket, melyekről tudjuk, hogy nem kívánt érzéseket hoznak.
Ha ez nem lehetséges, akkor bölcsebb, ha mulandóságukra és változó természetükre összpontosítunk. Mint ahogy egy zavaró tudatállapot nem volt jelen korábban, s hamarosan ismét eltűnik, értelmetlen lenne ennek hatására cselekedni. További problémák magjait ültetnénk el.
A legmagasabb szinten egyszerűen nem adunk energiát a nem kívánt érzelmeknek, "a rablót egy üres házba engedjük be". Itt szigorúan csak azzal foglalkozunk, ami épp az orrunk előtt van, anélkül, hogy figyelembe vennénk vagy erőt adnánk bármilyen zavarnak.
Ha ezt sikerült megvalósítanunk, akkor egyre tudatosabban, növekvő csodálkozással és örömmel ismerjük fel, hogy a fájdalmas tudatállapotok nemcsak eltűnnek, hanem tiszta formájukban, az öt megszabadító bölcsességként jelennek meg újra. Ahogy a szemétből trágya lesz, vagy egy forró vasdarab használható tárggyá válik, ugyanúgy a zavaró érzelmek az egón túli belső tapasztalássá alakulnak.

Ha buddhista menedéket veszünk, a megszabadulás és a későbbi megvilágosodás el­pusztíthatatlan magjait ültetjük el. Ez azonban nem jelenti az összes nem kívánt tudatállapot azonnali megszűnését. A felmerülő haraggal szemben egyszerűen legyünk dermedtek. Ha nincs azonnali veszély, figyeljük meg a szituációt, de hagyjuk továbbmenni. Légy a nagy kutya, akinek nincs szüksége ugatásra, elég erős anélkül is.

 

Ha a tapasztaló saját terében nyugszik, miközben természetesen azzal időzik, ami éppen történik, a tudat lenyugszik, és ragyogó lényegisége megjelenik. A cél ez, nem más. Így megjelenik az először megszabadító, majd megvilágosodást eredményező bölcsesség.

A titkos szinten a férfias örömöt a gyémánt fejezi ki, mely természeténél fogva ragyogó, önmaga felé is. A tér félelem nélküli öröméből és együttérzéséből spontán törnek fel a békítő, növelő, elkápráztató és erőteljesen védelmező tulajdonságok. Ezek mindig megjelennek, amikor szükség van rájuk, és ott, ahol van kapcsolat a megvilágosodással.

Az erő vagy a "módszerek" útján Buddha azokat a tulajdonságokat mutatta meg, melyek a lények belső csatornáiban rejlenek. Ezt vagy úgy tette, hogy egyedülálló buddhaaspektusokat jelenített meg, vagy úgy, hogy testét egyesülésben levő energia- és fényformákká változtatta, melyeket sokan kiállításokról vagy tibeti művészeti könyvekből ismernek. A megvilágosodás igazi visszajelzését tette hozzáférhetővé tanítványai számára.

 

Miután lenyugtatjuk tudatunkat és légzésünket, egy külső tárgyra összpontosítva, vagy egy buddhaformával való azonosuláson keresztül az intuíció és az átható belső felismerés természetes módon fog megjelenni.

A mentális folyamatok nyugodttá és erőfeszítés nélkülivé válnak, így egyetlen választás van: a boldogság, és az emberek otthon érzik magukat minden szituációban. Egy ennyire időtlen bölcsességbe való bevezetés után felébrednek a tudat önfelszabadító folyamatai, és eltávo­lítanak minden elhomályosulást egészen a cél eléréséig.

 

A világi ember számára a teljes körű élet adok-veszek viszonyai között csak néhány külső fogadalomnak van bármi értelme, és csak azokat szabad megfogadnunk, melyeket igazán meg is akarunk tartani. Hagyományosan ez annyit jelent, hogy ne öljünk érző lényeket, ne lopjunk, ne hazudjunk azért, hogy másoknak ártsunk, és ne adjuk elő elferdítve spirituális tapasztalatainkat. Ezenkívül hasznos, ha nem élünk vissza "tompító" kémiai szerekkel, mint például a kábítószerek vagy az alkohol, és ha úgy döntünk, hogy másoknak nem ártunk szexuálisan, szükségtelen pl. szíveket összetörni.

 

A megvilágosodásig a fejlődés két lépése ismétlődik: a pozitív benyomások felhalmozása és a bölcsesség kifejlesztése. A jóindulatú gondolatok, szavak és cselekedetek lenyugtatják a tudatot, megszabadító felismeréseket hoznak, és az ilyen kellemes visszajelzések még több jó cselekedetre motiválnak.

Az út tehát a bölcsességhez vezető pozitív benyomások felhalmozása, mely egyre több jót termel. Végül minden egyezni fog; bárhová is nézünk, csak tisztaságot találunk. S ekkor belül csak boldogság lesz, kívül pedig beteljesülés.

Még a nem buddhistáknak is vannak rövid, de valódi tapasztalataik erről az állapotról a szeretkezés legnagyszerűbb pillanatai alatt, vagy amikor motorkerékpárral átjutnak a gyors kanyarokon, vagy szabadeséskor, mielőtt kinyílik az ejtőernyő. Ha azonban ezt a tudat erején keresztül érjük el, a tér óriási gazdagsága töretlen tapasztalatként marad meg. Forrás: http://mek.niif.hu/05700/05744/html/index.htm

 

 

 

"Most ne azért higgyetek a szavaimnak, mert mindezt egy buddha mondta, hanem jól vizsgáljátok meg őket. Legyetek önmagatok fénye!" Az ilyen kijelentések mutatják meg, hogy a buddhizmus gyakorlati megközelítés. Igazán a valós életre vonatkozik.  

Amikor az emberek megkérdezték Buddhát, hogy miért és mit tanított, ezt válaszolta: "Azért tanítok, mert ti, és minden lény szeretne boldog lenni, és elkerülni a szenvedést. Azt tanítom, ahogy a dolgok vannak."

,,Akármilyen sok szent szöveget olvasol, akármilyen sokat beszélsz, mi hasznod van ebből, ha nem ezek szerint cselekszel?”

,,Szüntelenül törekedjetek.”

Az élet legfőbb célja, hogy helyesen éljünk, helyesen gondolkodjunk, helyesen cselekedjünk.

És mi az a helyes beszéd? Tartózkodás a hazugságtól, a másokat megosztó beszédtől, a sértő beszédtől és a hiábavaló fecsegéstől: ezt nevezik helyes beszédnek.

Az egészség a legnagyobb ajándék, az elégedettség a legnagyobb gazdagság, a hűség a legjobb kapcsolat.

"Fordulj a légzésedhez, és a szétszórtságod eltűnik!"

„Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”

„Tetteink, szavaink és gondolataink meghatározzák karmánkat, vagyis azt, hogy boldogság vagy szenvedés lesz-e osztályrészünk.”

„Amikor úgy érezzük, hogy elakadtunk és zűrzavar uralkodik körülöttünk, a legjobb háttérbe lépni egy kicsit, időt szánni a gondolkodásra, és emlékezetünkbe idézni a végcélt: Valójában mitől leszünk boldogok?
Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni, mi a legfontosabb számunkra.”

„Mindannyiunknak hallatnunk kell saját oroszlánüvöltésünket-, rendíthetetlen bátorsággal ki kell tartanunk-, mikor mindenféle kétség, kín és félelem gyötör bennünket, hogy kinyilvánítsuk az ébredéshez való jogunkat.”

,,Ne utasíts el könnyelműen jó cselekedeteket, csak mert azt hiszed, kevéssé segítenek. Idővel a vízcseppek egy óriási edényt is megtelítenek.”

"Csakis folyamatos gyakorlással szilárdulnak meg szokásaink, és csakis így tudunk elszántan ellenállni negatív hajlamainknak."

"Amikor nagy csalódás ér bennünket, azt hisszük, itt a világ vége. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét." (Buddha)

 

 

,,Buddha egyszerű, megvalósítható lépésekkel jelölte ki a Nirvánába vezető ösvényt. Ezen az ösvényen járva az ember megismeri az élet valódi csodáit. Ez hozza el a boldogságot, az örömöt, mert a szenvedéstől való megszabadulás, a boldogság kezdetét, megvalósulását jelenti. A Sarnath-i beszéd után az 5 szerzetes arra kérte Buddhát, hogy fogadja el őket tanítványául. Így jött létre az első buddhista közösség: a szangha. Ezután Buddha bejárta egész Indiát. Hirdette a dharmát, a buddhista tant, mindenkinek, a kész volt arra, hogy meghallja. Férfinak, nőnek, királynak, parasztnak, brahminnak és osztályonkívűlinek. Gazdagnak és szegénynek, aszkétának és banditának. Nem tett kivételt. Azt tanította, hogy aki elveti a végleteket és gyakorolja a meditációt, az megtapasztalhatja a Nirvánát. A maga korában ez forradalmi gondolat volt. Buddha volt az első forradalmár. A megvilágosodás első üzenete az, hogy minden ember egyenlőnek születik. Nincs magasabb és alacsonyabb rendű. Ha valaki elakarja dönteni, hogy ki az előrébb és ki a hátrébb való, akkor nézzük a cselekedeteit.” (Buddha élete)

 

,,Mindannyiunkban meg van a képesség arra, hogy Buddhává váljunk. Azt mondta Buddha: akár férfiak, akár nők vagyunk, fekete vagy fehér bőrűek, kreolok vagy rézbőrűek elérhetjük a megvilágosodást.” (Buddha élete)

,,Buddha emberi lény, akiben rengeteg a megértés és a szeretet. Akiben sok az együttérzés, a megértés és a szeretet, az csodákra képes. Buddha azt mondta: a legnagyobb csoda az emberek tanítása és átalakulásának segítése, és ő mindennap megteszi ezt a csodát.” (Buddha élete)

 

"Minden jó, jóval kapcsolatos a tudatból származik, minden rossz, rosszal kapcsolatos a tudatból származik." Buddha
 

Az eredeti (ősi) buddhizmus két fő erénye a maitrí („barátságos érzület”, szeretet) és a karuna (részvét) volt, amely a szolidaritás érzésén alapul.

 

 

 

Azt szokta mondani a buddhizmusról, hogy nem vallás. Akkor micsoda?
Az, ahogy a dolgok vannak. A hagyományosan buddhista országokban a buddhizmust a csö vagy dharma kifejezésekkel jelölik, ami azt jelenti: ahogy a dolgok vannak. Ha tudjuk, hogyan vannak a dolgok, akkor bölcsen tudunk cselekedni, s ez meghozza számunkra a boldogságot, amire vágyunk, és el tudjuk kerülni a szenvedést. Buddha látta, hogyan vannak a dolgok, ezt tanította, az ő útmutatásai révén elkerülhetjük a nehézségeket, boldogok lehetünk, és olyanná válhatunk, mint ő.  (Láma Ole Nydahl)

 

 

,,Buddha megvilágosult lény, aki a lényeget tanítja, az ösvényt és eredményeit, az eszközt amely megvalósítja az örökké tartó boldogságot."

 

György Lajos írásaiból:

 

A buddhizmus öt alapelve, „parancsolata":

1.       az ahimsza (az élőlények megölésének a tilalma) mellett,

2.       tartózkodás a lopástól,

3.       a hazugságtól,

4.       a kábító hatású anyagok élvezetétől és a

5.         tisztátalan élettől.

 

Az egyes buddhista iskolák (hinajána, mahajána) tanításai bizonyos vonatkozásokban eltérnek egymástól, de ezek az irányzatok egymással sosem küzdenek, egymást nem szidalmazzák vagy bántalmazzák, a kétféle irányzathoz tartozó buddhista békében élhet egymás mellett akár egy kolostorban is. Kozmológiai vitákat sem folytatnak.

 

A buddhizmus tanításai már igen korán a gyakorlatban is megvalósultak, megjelentek például Asóka indiai király előírásaiban, törvényeiben. Asóka (kb. i. e. 274-232.) India történelmének egyik legnagyobb alakja, Chandragupta Maurya unokája, aki megbánta hódító háborúit, áttért a buddhista hitre, és kőbe vésett erkölcsi törvényeket hagyott hátra az utókor számára. A mondák szerint anyja fájdalom nélkül szülte, innen a neve: „soka" pali és szanszkrit nyelven - fájdalom. Másik neve Piyadasi/Priyadarsi (pali/szanszkrit), ami emberségest jelent.

Törvénytáblái pali nyelvű, ma már jórészt lefordított, megfejtett szövegek: 16 (3-5 helyen is bevésett) sziklaediktum, 7 oszlopra vésett felirat és mintegy 8 kisebb töredék. Ezek erkölcsi tanításokat tartalmaznak a szeretetről, a jótékonyságról, az alázatról, a szülők és az időskorúak tiszteletéről, az igazmondásról, s arról hogy mások hitét sohasem szabad becsmérelni. A vallási türelem és vallásszabadság parancsa gyakorta visszatér e rendeletekben. A szövegek buddhista sugallatra született vallási tételek, amelyek előírják, hogy a költekezést és a javak halmozását a lehető legcsekélyebbre kell csökkenteni. Asóka kőbe vésette Kalinga országának elfoglalása miatt érzett lelkiismeret-furdalását is.

Fontosak az ahimszával kapcsolatos, „természetvédelmi" törvényei. Gyógynövényeket, fákat ültettetett, kutakat ásatott emberek és állatok számára. Asóka megtiltotta az állatviadalokat, az állatok föláldozását, s 23 féle „védett" állatfajt sorolt fel, amelyek egyedeinek elpusztítása mindenképpen tilos volt, továbbá tiltotta mindazon állatok elpusztítását, amelyeket „nem használunk és nem eszünk".

 

A buddhista hagyományok szerint a templomok területén lakó állatok sérthetetlenek, buddhista országokban, például Thaiföldön, Sri Lankán egyes veszélyeztetett madárfajok buddhista kolostorok környékén leltek menedékre és maradtak fenn. Néhány évtizeddel ezelőtt Tibetben a vad kék juhok, jakok és őzek csordái, a vándormadarak a nomádokkal együtt vonultak, a vad madarak leszálltak emberi településeken, mert védve érezték magukat, az emberek nem bántották őket. Ősi buddhista szöveg szól a „Gyönyőrűség kertjéről", ahol a fű mindig zöld, az erdőben minden fa él, ehető gyümölcsök vannak, a folyók vize tiszta és édes, majd a szöveg fölsorolja a füvek, virágok és állatok nagy gazdagságát. A buddhizmusban mindig fontosak voltak a fák, az erdők. Buddha erdőben született, s a legenda szerint, amint megszületett, a lépése nyomán lótuszok nőttek. Sakjamuni egy fügefa, bódhi fa alatt világosodott meg.

 

 

Néhány évvel ezelőtt jelent meg Az élet fája (Nancy Nach: Tree of Life, 1987.) címmel egy igen szép kiadású könyv angol, tibeti és tha nyelven a buddhista természetvédelmi hagyományokról és arról, hogy miként igyekeznek ezeket fölhasználni a buddhista országok környezeti nevelésében.

 

1986 őszén a Ferences-rend meghívására, a Világ Természetvédel­mi Alap (World Wide Found, WWF) megalakulásának 25. évfordu­lóján Assisi városában gyűltek össze az öt világvallás (buddhizmus, hinduizmus, iszlám, kereszténység és zsidóság) képviselői, hogy kétnapos lelkigyakorlaton tegyenek hitet a természeti környezet megóvásának ügye mellett. Ott elhangzott és későbbi nyilatkozataik, fölhívásaik azt mutatták, hogy az egyes vallások cselekedni kívánnak a földi élet megóvása érdekében.

(,,A nemzetközi béketalálkozó eredete a ’80-as évek közepére nyúlik vissza, mikor is a Sant’ Egidio Közösség kezdeményezésére elkezdődött a vallások közötti párbeszéd és kölcsönös egyetértés erősítése a béke jegyében. Az első vallásközi találkozót II. János Pál pápa hívta össze 1986-ban Assisi-ben, és ez az imavilágnap adta az alapját az azóta minden évben megrendezett vallási és kulturális béketalálkozóknak.")

 

Az Assisi konferencia csak kezdet volt: nehéz felsorolni a következő két év ilyen jellegű vallási kezdeményezéseit. Néhány héttel Assisiből való hazatérése után például Karan Singh Indiában szemináriumot szervezett hinduista, szikh, buddhista, dzsanista és WWI résztvevőkkel, amelyen szó volt az erőszakmentesség elvéről és gyakorlatáról, a vegetarianizmusról, az emberi önzésről, a material életszemléletről - s a keleti vallások szerepéről, hatásairól.

1987 júniusában az Egyesült Államokban egymással együttműködve, katolikus, zsidó, hinduista, protestáns, buddhista és mohamedán templomokban emlékeztek meg a környezeti gondokról. Ugyanezen év őszén az öt világvallás nyilatkozatához hatodikként csatlakozott a baha'i vallás, amelynek a világ minden részén vannak közösségei.

 

A hinduista és a buddhista felfogás szerint minden élet a közös tudat révén kapcsolatos egymással, minden teremtmény vagy érző lény lelke azonos, a fizikai megnyilvánulások átmenetiek és másodlagosak. Minden bajunk oka a fizikai dolgokhoz való túlzott ragaszkodásunk. Ember voltunk nem több jog, hanem több jogot, kötelességet ró ránk. A zsidó-keresztény-iszlám-bahá’i hagyomány szerint a világ egy szerető Teremtő céltudatos alkotása.

Az ősi hindu írásokat átitatja az élet iránti tisztelet. A hinduista tanítás szerint a természet erői és minden életforma, a növények, fák és állatok szorosan egymáshoz kapcsolódnak a természet nagy összhangjában. Az istenség a természeti folyamatokban fejeződik ki. A vaisnava hagyomány szerint a földi evolúciót egy sor isteni megtestesülés jelképezi, a halaktól a hüllőkön és emlősökön át az emberig. Minden lény számtalan újjászületés folyamán juthat el a szanszára (világkörforgás) kötelékeiből való megszabadulásig (üdvözülés), s e folyamatban az állatok és növények is részt vesznek. Az ember nem azért él, hogy uralkodjék az alacsonyabb életalakok felett, hanem azokból evolválódott és szoros kapcsolatban van a teremtés egészével. Ebből következik az állati élet iránti tisztelet. Senki nem ölhet meg állatot, hanem inkább azokat szolgálva lehet eljutni a boldogsághoz.

Sok rokon vonást mutat ezzel a buddhizmus tanítása, amely alapján gyakorta nevezik a buddhizmust ökológiai vallásnak.

 

(Miként a hinduizmusnak, a buddhizmusnak is alapvető tanítása az ahimsza: semmilyen lénynek nem szabad szenvedést okozni. A többi keleti vallás, így a taoizmus és dzsainizmus tanítása is alapvetően ökolőgiai) A zsídó-keresztény hagyomány kevésbé hirdeti az ember és természet egységét, mint a keleti vallások. Magyarázzuk bármiként is a ,,Hajtsátok uralmatok alá a Földet" parancsot (Ter 1,28), az biztos, hogy a kereszténység nem tiltotta például az állatkínzást, átvette a római cirkuszi szokásokat, és sok katolikus országban ma is napirenden vannak a véres bikaviadalok. Mégis a krisztusi tanítások vonatkozásban ökologikusak: az egyik a szeretet, sőt ellenségszeretet tanítása, az erőszakmentesség (amelyet a kereszténység Nagy Konstantin után korántsem tartott meg), a másik a mai fogyasztói magatartással merőben ellentétes mértékletesség. („Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete"  Lk 12:15,21; vagy: „Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész vi­lágot; ha a lélek kárát vallja?" Mk 8:36).

 

Skolimowski szerintMinden változik ezen a világon. A kereszténységnek meg kell változnia, hogy életben maradjon, és hogy életben maradjon az emberiség. Létre kell jönnie az ökológia és a kereszténység bizonyos összeolvadásának. Ma az ökológiai szükségesség mindenekfelett áll." Az 1986-ban rendezett Assisi konferencia óta kialakulóban van egy szélesen értelmezett „zöld ökumenikus folyamat", amely kapcsolatot teremt a teológia és az ökológia között. A vallások és a filozófiai tanítások jelentős szere­pet játszhatnak az emberiség új ökológiai szemléletének, tudatá­ig kialakításában.

 

 

Te magad akkora vagy, amekkorák a célok, amelyeket el akarsz érni. A nagy célok felemelnek téged, és lehetővé teszik, hogy túllépd kicsiny énedet. A nagy célok tisztelettel töltenek meg és méltóságot adnak, amely egy értékes élet szükséges összetevője. …Mi a boldogság? Léted egyensúlya, amelyet mások sugalmazó, fölemelő derűként, nyugalomként észlelnek; amit te magad belső nyugalomnak érzel, amely erőt és elhatározást ad; nem érzéki (szenzuális) elégedettség vagy fizikai jólét állapota, hanem egy belső sugárzás. Ezt egyre inkább tudatosítani fogod amint közelebb és közelebb kerülsz hozzá. A boldogság - önmagaddal békében élni, mialatt az ész egyesül a dolgok nagyobb rendszerével. - Henryk Skolimowski

 

Valaha minden pszichológia „ökopszichológia" volt - írja Roszak. Aki a lélek gyógyítására törekedett, az természetesnek vette, hogy az emberi lélek szorosan a világunkba ágyazott, amely osztozunk az állatokkal, a növényekkel, az ásványokkal és a kozmosz összes láthatatlan hatalmával. Miként a régi időkben mind orvoslás „holisztikus" volt - a test, a tudat és a lélek együttes gyógyítása, úgy valaha minden pszichoterápiának kozmikus kapcsolatai voltak. A nyugati pszichiátria ezzel szemben elszakítja a „belső világot a „külső" világtól.

Fontos célunk összekötni a létezés két birodalmát.

Forrás: György Lajos - A jót választanod kell - Föld Napja Alapítvány

 

 

,,A Mesterszentek minden idõben a következõket írják elõ:

1.  Szeretettel és tisztelettel légy minden teremtmény iránt a legmagasabb rendűtől a legalacsonyabbig.

2.  Szíved legmélyén is engedelmeskedj a nem ártás parancsának.

3.  Légy igaz.

4.  Ne bántsd meg mások érzéseit gondolattal, szóval, semmiféle jellel vagy cselekedettel.

5.  Légy kedves mindenkihez.

6.  Vidám lelkülettel élj.

7.  Higgy az ember eredendő jóságában.

8.  Ne nevezz sértõn másokat.

9.  Ne bonyolódj rágalmazó vagy érzelmes, vágyakat keltõ beszélgetésbe és haszontalan időtöltésbe.

10.  Ne emelj vádat senki ellen, mert az nagyobb erõvel üt vissza rád."

 

 

Meditáció

Módosítja az agy limbikus részét (anyagcsere, szív, légzés, vérnyomás)

USA-ban több millió ember meditál.

Odafigyelő meditáció: avval foglalkozunk, amit éppen csinálunk. Összpontosítani a légzésre vagy egy szóra. 1-től-5-ig belégzés - 1-től 5-ig kilégzés.

A meditációnak az a célja, hogy behatolhassunk a pszichés élet olyan tartományaiba is, amelyek ma még közvetlenül nem megragadhatók a racionális megértés számára. Ezért lényege a gondolkodási aktivitás időleges felfüggesztése, szüneteltetése. A meditáció az önmegismerés egyik legmélyebbre hatoló eszköze.

Az önmegvalósulás után ez a természetes állapot, akár egy fa, növekedni kezd bennünk és a legkülönbözőbb áldásait tapasztalhatjuk meg.

·        Csökkenti a stresszt és a szorongást.

·        Erősíti az egészséget.

·        Általa nagyobb önfegyelemre teszünk szert és energikusabbá válunk.

·        Fejleszti az önbecsülésünket.

·        Fejleszti kapcsolatainkat.

·        Segít megismerni sajátmagunkat.

·        Új dimenziót nyit bennünk, amit önmegvalósulásnak nevezünk.

·        Dinamikusabbá válunk személyes céljaink megvalósításában.

·        Tudatosabbá válunk lehetőségeink és értékeink tekintetében.

·    Segíti a tanulást a memória javulásának köszönhetően.

·    Látens művészi képességek könnyen kifejlődnek.

·    Kedvező hatással van családi életünkre és a társadalommal való  harmonikus kapcsolatunkra.

Forrás közt: Reader’s Digest

http://www.sahajajoga.hu a medítáció hatása

 

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/meditacio.html

 

 

Meditáció

Hogyan tisztíthatjuk meg gondolatainkat, a felgyülemlett negatív érzelmeinket? Ehhez szerencsére nincs szükségünk erőfeszítésre, ellenkezőleg - el kell "csak" lazulni. Mindannyiunknak szükségünk volna arra, hogy naponta egy órára kikapcsolódjunk, ha éppen ahhoz van kedvünk. Erre a szellemi, lelki "utándízelesítésre" létezik egy szép szó: meditáció. A meditáció tulajdonképpen nem más, mint befelé figyelni, s eközben önmonológokkal nem megzavarni saját belső csendünket, hanem a gondolatainknak szabad folyást engedni. Ennek folyamán meglepő módon a legtöbbünknél meglehetősen sok minden kerül felszínre, kezdetben gyakran nem éppen kellemes gondolatok, képek és érzések. Aggodalomra semmi ok: ha egy darabig kitartunk, valami csodálatos történik velünk: a gondolatok, képek és érzések helyre kerülnek. Elvesztik vélt fontosságukat. Belülről mintegy átválogatjuk magunkat. Életünk áttekinthetővé válik. Elégedettnek érezzük magunkat akkor is, ha napunk fárasztó volt.  Forrás: http://www.informed.hu/?article_hid=26911

 

 

,,…a meditáló ember társaságában, ha vele vagy, úgy érzed, hogy erőt merítesz belőle. Szívesen találkozol vele csupán azért, hogy a társaságában légy.” (Osho)

 

,,Azt is észre fogod venni, hogy amint egyre meditatívabb leszel, minden gesztusod, lágyabbá és békésebbé válik, finomság költözik beléjük. És ezt nemcsak te fogod észre venni, hanem mások is kezdenek majd felfigyelni rá. …A járásmódod, a beszédmódodat és egész lényedet bizonyos kellem, csend, békesség lengi körül. Az emberek szívesen lesznek veled, mert erőt meríthetnek belőled.” (Osho)

 

 

A meditáció azt jelenti, hogy önmagad vagy, a szeretet pedig azt jelenti, hogy megosztod magadat valaki mással. A meditáció adja a kincset, amelyet a szeretet segítségével osztasz meg másokkal. Ez a két legalapvetőbb dolog, minden más lényegtelen. (Osho)

 

 

A buddhizmusban a meditáció jelentése: erőfeszítés nélkül időzni abban, ami van. Ez az állapot a tudat lenyugtatásán és összpontosításán, vagy a belső energiákkal és fényformákkal való munkán keresztül valósul meg.

A leghatásosabb mód: saját buddhatermészetünkkel való állandó azonosulás, s nemcsak a formális meditációk alatt, hanem - a Gyémánt Út tanításai szerint - azokon kívül is.

A meditációnak az a célja, hogy behatolhassunk a pszichés élet olyan tartományaiba is, amelyek ma még közvetlenül nem megragadhatók a racionális megértés számára. Ezért lényege a gondolkodási aktivitás időleges felfüggesztése, szüneteltetése.

Fókuszáljunk teljesen a légzésünkre. Lélegezzünk teljesen be és ki, mindig az orrunkon keresztül, a hangsúlyt a kilégzésre helyezve. Hagyjuk, hogy a belégzés megtörténjen magától.

A tudatos légzés tisztítja az érzelmeinket. Ha az előző fázisokban teljesen kiürítettük a testünket, és lecsendesítettük a tudatunkat, akkor képesek leszünk nyugalomban ülni ez alatt a néhány perc alatt. Forrás közt: http://www.ahimsa.hu

 

"Fordulj a légzésedhez, és a szétszórtságod eltűnik!" (Buddha)

 


Mit jelent a megszabadulás és a megvilágosodás?

A megszabadulás annak felismerését jelenti, hogy a test, a gondolatok és az érzések állandóan változnak, s ezért nem tudnak egy valóban létező ént felépíteni. Így többé már nem érezzük magunkat áldozatnak, ami minden szenvedés forrását jelenti.
A megvilágosodás a következő lépés. Itt a tudat tiszta fénye minden tapasztalást beragyog. Nincs többé elválasztás a tapasztaló, a tapasztalt dolog és a tapasztalás között. A tudat minden pillanatban élvezi kibontakozó tulajdonságait, önmagában szabad, minden spontán és erőfeszítés nélküli.

Miben különböznek a buddhista irányzatok?

A Buddha három különböző embertípusnak adott tanításokat. Az első csoportba tartozók a szenvedést akarták elkerülni. Ők az ok és okozatról kaptak tanítást (Kis Jármű, szanszkrítül Hinajána). A második csoportot azok alkották, akik másokért akartak tenni valamit. Ők az együttérzésről és a bölcsességről kaptak tanítást (Nagy Jármű, szk. Mahajána). Ha pedig az embereknek erős bizalmuk volt saját buddhatermészetükben, akkor a Buddha fény- és energiaformákban jelent meg (Gyémánt Út, szk. Vadzsrajána), vagy pedig a tudat természetének megvilágosodott látásmódját közvetítette (Mahamudra). A Gyémánt Úton megtanuljuk a világot gazdag és önfelszabadító módon szemlélni. A gyakorlatok mély belső gazdagságot fejlesztenek ki, természetességhez, megingathatatlansághoz vezetnek, s végül kibontakoztatják a tudat megvilágosodott erejét. Forrás. http://www.ahimsa.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=17&Itemid=35

Békességet Minden Lénynek!
Sarva Mangalam Asti!

 

 

Minden meditáció elősegíti a megvilágosodást vagy rávilágít, hogy mi áll még az útjában. (Rüdiger Dahlke)

 

 

Tudatszint emelés - Felébredés - Megvilágosodás

A tudatszintek elnevezései, melyeket a bennünk lévő szeretet, fény, illetve rezonancia alapján lehet megkülönböztetni:

1. Tudatlanság (innen indultunk, vagy indulnak a Földön ma élő emberek): Nem tudjuk valójában kik vagyunk, az elménk irányít és egy illuzórikus világban tart bennünket, amit mi valóságnak hiszünk.

2. Tudatosodás: Elfogadjuk, hogy mi vagyunk a felelősek életünk minden pillanatáért, ezért nekünk kell változni, ha mást szeretnénk érezni, mint ami van.

3. Szatori: Fejlődésünk során eljutunk egy olyan pontra, hogy egy pillanatra bepillantást nyerhetünk a mennyei birodalomba (pl. a meditáció hatására), ami azt jelenti, hogy hatalmas szeretetet megélve, egy pillanattra megérezzük a mindennel való egységet. Csodálatos és meghatározó élmény a fejlődésünk szempontjából, hisz ha csak rövid ideig is, de a teljes szeretet és béke állapotában lehettünk.

4. Felébredés: a megértés útján (a bal agyfélteke segítségével) és egy szatorihoz hasonló egységélmény után az akaratunk segítségével képesek vagyunk uralni az elménket (az egós ÉN-eket), rövid idő alatt (néhány perc) minden negatív érzést képesek vagyunk elengedni és fokozatosan növekszik bennünk a szeretet érzése. Ezt az állapotot  erős figyelemmel, koncentrációval tartjuk fenn, de erőt merítünk az átélt egységélményből, ha szükséges. Ezt az élményt néhány "felébredett" meditációban képesek vagyunk újra átélni.
Azok, akik nem tudják koncentrációval fenntartani az ide vezető állapotot, (sajnos ez a többség) visszaesnek az elme szintjére és újra fájdalmaikban találják magukat. Ezeknek a testvéreimnek kívánom, és üzenem is, hogy amit egyszer már elértek, azt újra elérhetik, és tanulva az előző alkalomból, lépjenek tovább a megvilágosodás szintjére. Az élmény, amit ilyenkor átél az ember, erőt ad, hisz már tudja, hogy mit keres, hova tart. Felidézve azt a hatalmas szeretetet, amit akkor élt át, hogy az elméjéből ismét kilép, és a "Figyelő" lesz, aki a békében él.

5. Megvilágosodás:
Ezen a szinten már spontán módon felélednek a Szidhik (természet feletti képességek). Ezen a szinten az emberből hatalmas szeretet és béke árad, bájos vidámsággal és humorral ötvözve. Célja az emberek segítése ugyanennek a szintnek az elérésében. Az ilyen embert nevezzük megvilágosodottnak.

Kivonat forrás: http://ebredes.network.hu/blog/ebredo-szivek-hirei/tudatszint-emeles-felebredes-megvilagosodas

 

 

 

A tiszta látásmód abszolút szintjén a gondolatokra és az érzelmekre úgy kell tekintenünk, mint amelyek a tudat eredendő bölcsességét fejezik ki. A kellemetlenekre célszerű úgy tekintenünk, mint azokra a hullámokra, melyeket szörfösként nem lovagolnánk meg, vagy mint a tévéműsorra, ami olyan rossz, hogy senki sem nézné meg. A tibetiek erre azt a kifejezést használják, hogy "olyan, mint a döglött tehén" - elég, ha az ember csak egyszer pillant oda. A zavaró érzelmeknek nincsen karjuk és lábuk, nem megfoghatók - kivéve azt a zavart, amit a rendszerünkben okoznak. Csupán annyi erővel rendelkeznek, amennyit mi fektetünk beléjük. (Ole Nydahl)

 

Az, hogy elkezdünk ráébredni zavaró érzelmeink természetére és lényegére, elsősorban azért válik a hasznunkra, mert nem leszünk többé a körülményeink áldozatai. (Jigme Rinpocse)

 

Az a tény, hogy nem kell szenvednünk az érzelmeink miatt, sokaknak segít. Egy bölcs ember soha nem tartja annyira valóságosnak az érzelmi világát, hogy az kimozdíthatná őt középpontjából, és arra kényszeríthetné, hogy saját akarata ellen tegyen vagy mondjon valamit. (Ole Nydahl)

 

„Mindig emlékezzünk arra az ígéretünkre, hogy a testünket, a beszédünket és a tudatunkat mások javára használjuk. Tudva azt, hogy minden lény javára dolgozunk, tartsuk meg ígéreteinket, győzzük le belső nehézségeinket és folytassuk kitartóan a gyakorlást.” (Lama Gendün Rinpoche)

 

Hagyni, hogy agyunk "megpihenjen", a meditáció kulcskifejezése, ahogy Buddha is tanácsolja: "Meditációs gyakorlatod során semmit sem szabad ráerőltetned elmédre, de ne is hagyd, hogy elkalandozzon."
A nyugodt és csendes elmével elért békesség egyfajta ragyogást és fényességet, a boldogság érzését árasztja. Ez nemcsak nekünk nagyon jó, de a körülöttünk levőknek is sokat segíthet, hiszen nyugalmunk, belső vidámságunk betölti a levegőt, és ezáltal mások is részesei lesznek. (Dr. Pema Dordzse)

 

,,Buddha "Megvilágosodott embert" jelent szanszkrit/páli nyelven. Buddha követőjének harmóniában kell lennie önmagával és környezetével. Úgy él, hogy ne sértsen meg másokat. Nem veszi el azt, amit nem adnak oda neki. Erkölcsös, tiszta életet él. Nem hazudik, és durva szavakat nem használ. Nem részegíti le magát. Arról van meggyőződve, hogy minden szándékos cselekvése gondolatban, szavakban és tettekben visszahat önmagára és jellemének alakulására."

 

az-eleted.jpg

 

 

DHAMMAPADA - A TÖRVÉNY ÚTJA Buddha tanításai

,,Ami ma vagy, tegnapi gondolataidból ered, és amit most gondolsz, holnapi életedet formálja. Életünk az elménk teremtménye. Ha az ember tisztátalan elmével szól vagy cselekszik, a szenvedés úgy követi, mint a kocsiba fogott igásállatot a kerék.
 


Ami ma vagy, tegnapi gondolataidból ered, és amit most gondolsz, holnapi életedet formálja. Életünk az elménk teremtménye. Ha az ember tiszta elmével szól vagy cselekszik, az öröm úgy követi, mint saját árnyéka.

 

Sokan nem tudják, hogy azért vagyunk a világon, hogy összhangban éljünk. Akik megértik ezt, nem harcolnak többé.

 

Van, aki szenved ezen a világon, és szenved a túlvilágon is. Mindkét világban szenved, aki rosszat tesz. Szenved először, és keservesen szenved másodszor is, amikor szembesül a rosszal, amit tett.
 

Van, aki boldog ezen a világon, és boldog a túlvilágon is. Mindkét világban boldog, aki jót tesz. Örül először, és boldogan örvend másodszor is, amikor szembesül a jóval, amit tett.
 

Van, aki szomorú ezen a világon, és szomorú a túlvilágon is. Mindkét világban szomorú, aki rosszat tesz. Bánkódik először: "Rosszat tettem", és még jobban bánkódik másodszor, a szomorúság útján.

 

Amikor a bolond gonoszul cselekszik, nem gondol arra, hogy olyan tüzet rak, amelynek lángján egykor majd neki kell égnie.

 

Aki hibát követ el, ne ismételje újra és újra. Ne találjon örömet a bűnben. A rossz tettek felhalmozódnak és fájdalmat okoznak.



Van aki örvend ebben a világban, és örvend a túlvilágon is. Mindkét világban örvend, aki jót tesz. Örvend először: "Jót tettem", és még jobban örvend másodszor, a boldogság útján.



Aki bőven ontja a szent igéket, de nem cselekszik azok szerint, az ostobán megfosztja magát a szent élettől. Olyan ő mint a tehénpásztor, aki a gazdajószágát számlálja.


 
Ha viszont valaki, bár szűkszavúan él a szent igékkel, de megcselekszi azokat, szenvedélyektől, gyűlölettől és önámítástól mentesen, helyes belátással és szabad elmével, nem kívánkozva soha semmiért, annak élete maga a szentség.”

http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=10344:buddha-tanitasai&catid=867:a-nekem-igen-kedves-eredeti-gondolkodok-abc&Itemid=539

 

Igyekezz, cselekedj jót, tartsd távol az elméd a gonosztól. Ha az ember túl lassú a jócselekedetben, elméje a gonoszban keres szórakozást.

Aki hibát követ el, ne ismételje újra és újra. Ne találjon örömet a bűnben. A rossz tettek felhalmozódnak és fájdalmat okoznak.

Aki jót tesz, ismételje újra és újra. Találjon örömet a jócselekedetben. A jó tettek felhalmozódnak és örömet adnak.

Az ember örömét lelheti a gonoszban, de csak addig, míg gonoszsága gyümölcsöt nem terem. Amikor a gonoszság gyümölcse beérik, az ember meglátja benne a gonoszt.

Az ember fájdalmasnak találhatja a jót, de csak addig, míg jósága gyümölcsöt nem terem. Amikor a jóság gyümölcse beérik, az ember meglátja benne a jót.

Ne vedd semmibe még a kis bűnt sem, mondván: „Ez nem számíthat”. A vízcseppek előbb-utóbb megtöltik a kancsót is. Ugyanígy az ostoba embert eltölti a gonosz, bár apránként gyűlik benne.

Ne vedd semmibe még a kis jótettet sem, mondván: „Ez nem számíthat”. A vízcseppek előbb-utóbb megtöltik a kancsót is. Ugyanígy a bölcs embert eltölti a jó, bár apránként gyűlik benne.

Úgy kerülje az ember a gonoszság veszélyeit, mint a kereskedő, aki nagy kincset visz, de kevés fegyveres kíséri: elkerüli az út veszélyeit, vagy mint az életére vigyázó ember: elkerüli, hogy mérget igyon.

Ha a bolond ártani akar a jó, tiszta és bűntelen embernek, a gonosz visszaszáll rá, mint a széllel szemben szórt por.

Az emberek itt a földön születnek újjá; a gonoszok a pokolban születnek újjá, az igazak a mennybe mennek. De akik tiszták, egyenesen a Nirvánába jutnak.

Aki a boldogságot keresve másokat sért, akik szintén boldogságra vágynak, az többé nem talál boldogságra.

Aki a boldogságot keresve nem sért másokat, akik szintén boldogságra vágynak, az rátalál a boldogságra.

Sose beszélj durván, mert a kiejtett durva szavak visszaszállhatnak rád. A dühös szavak fájdalmat okoznak, és ütésre ütés lesz a válasz.

Ha képes vagy lecsendesülni, hangtalan lenni, mint egy törött harang, akkor elérted a Nirvánát, és minden haragod békévé változott.

Légy tüzes, mint a nemes paripa az ostorcsapás alatt. Hittel, erénnyel és erővel, elmélyült figyelemmel és belátással, bölcsességgel és helyes cselekvéssel legyőzöd a sors csapásait.

http://czako-peter.hu/hu/node/10

 

zzjjiii.jpg

 

 …férfi megteszi a végső nagy ugrást, és pillangóvá válik. Ekkor lép be a képbe a függőleges. A lárva egy helyben áll; a hernyó mozog, ismeri a mozgást, a pillangó repül, megismeri a magasságot, kezd felfelé törni. A pillangó szárnyakat növeszt-e szárnyak jelentik a célt. Ha nem növesztesz szárnyakat és nem válsz repülő teremténnyé, nem lesz lelked sem. (Osho)

 

A meditáció az egyetlen módszer, mely tudatosítja benned, hogy nem vagy azonos az elméddel; és ez roppant hatalmat ad a kezedbe… Képes leszel eldönteni, mi helyes és mi helytelen az elmédben, hiszen távoli megfigyelővé, szemlélővé válsz. (Osho)

 

Másoknak mindenki tud jó tanácsot adni, de ha vele történik a dolog, minden bölcsességét elveszíti, mert elveszti a távolságot.
Ne feledd tehát, hogy amikor tanácsokat osztogatsz másoknak, ostobának tűnhetsz. A meditáció révén felülemelkedhetsz köznapi léteden. …Távlatra teszel szert. …Immár magadnak is tudsz jó tanácsot adni.

A megvilágosodott személy hatékonyabban tudja használni elméjét, mint a legragyogóbb intellektus. (Osho)

 

 

Mi a megvilágosodás?
A megvilágosodás a normális, természetes egészség állapota a test és az elme számára. A tudat teljes kifejlődéséből jön létre, s a test és az idegrendszer minden egyes részének tökéletes és harmonikus működésétől függ. Amikor valaki az elme és a test teljes potenciálját használja, minden gondolata és cselekedete spontán módon helyessé és életet támogatóvá válik. Ez a szenvedéstől mentes élet, az élet, amelyet a maga teljes kapacitásában és jelentőségében élünk.
(Maharishi Mahesh)

 

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=vHzoiOzbLbc Path Of Samatha Meditation

 

,,A zen szó szanszkrit eredetű, a buddhizmussal került át Kínába, majd onnan Japánba. A szanszkrit dhjána szó, amely elmélyülést, meditációt jelent, a kínaiak csannára írták át, vagy röviden csanra. E kínai írásjegy japán kiejtése a zen. A csan, illetve a zen a buddhizmus legfontosabb kelet-ázsiai iskolája, melyet a legenda szerint maga Buddha alapított.”

https://www.facebook.com/molnar.jozsef.3557/videos/687478357984800

 

,,A zen egy út. Egy út, amelyen keresztül megszabadulunk gondolataink zűrzavarától, a nyugtalanságtól, a folyamatos és nyugtalanító zsongástól, ami a tudatunkat terheli, egy út, amelyen keresztül eljuthatunk legmélyebb gyökereinkig, odáig, hogy megtudjuk, kik is vagyunk valójában, honnan jöttünk, hová megyünk. A zen gyakorlata során, tudatunk lecsendesítésén keresztül, a zűrzavaros gondolatok megszűnésével választ kapunk a ezekre a kérdésekre, jóllehet ez olyan tapasztalati válasz, amely nem foglalható szavakba."

 

,,A zen művelői azt tartották, hogy a megvilágosodás itt és most, a saját erőfeszítéseink által válik elérhetővé, önnön lényegi ürességünk felismerésével. A buddhaság felismerését nem racionális eszközök, tanulmányok, a szútrák olvasása segíti elő, ezek a hagyományos módszerek csak elhomályosítják az igazságot. Az út a megvilágosodáshoz maga a zazen. Zazen (ülő meditáció) révén el lehet érni azt, hogy az elme közvetlenül természetesen megragadja a "Buddha-lét" lényegét. Nem csak ülő meditációban, egy kolostorban érhető el a megvilágosodás, hanem minden pillanatban, összpontosított tudatosság révén bármely mindennapi foglalatossággal.”

https://www.youtube.com/watch?v=yNpUcb8iYeo Dogen Zenji Enlightenment

 

Csak egyetlen dolog van ezen a világon, amit érdemes birtokolnunk, és ez a megvilágosodás. (Sri Chinmoy)

 

 

,,A megvilágosodás a legmagasabb szintű öröm. Nincs semmi kielégítőbb vagy teljesebb, mint minden dolog, minden idő, minden lény és minden irány egységének állapota."

 

 

Ne kérdezz, ne csodálkozz, fogadd el az utat, mit az élet nyújt neked, fogadd el a tényt, hogy az előtted álló ösvény új irányba vezet. Rázd le a miérteket és a "mi lenne, ha..." kérdéseket, s megszabadulsz kétségeidtől. Mindegy, mi ért - az már a múlté. Bármi volt is - fontos lehetett. A múlt rövid villanás csupán. A jövőt még be kell teljesíteni. A ma, ami itt vár. Járd végig utadat, mindig csak egy lépést lépve - bátorsággal, hittel, határozottsággal. Emeld fel fejedet, s helyezd álmaidat a csillagok fölé. Lépteid hamarosan határozottá válnak, szilárdan állsz majd a földön. Sose álmodott út tárul fel előtted, ez lesz a legegyszerűbb, legsimább ösvény, mit valaha remélni mertél. Bízz magadban állhatatosan, és vágj bele az új utazásba. Felemelőnek, gyönyörűnek találod majd, s szebbnek legmerészebb álmaidnál. (Vicki Silvers)

 

,,Megvilágosodott utazásotok legyen az öröm története, amit meg kívántok majd osztani mindazokkal, akik követni fognak benneteket ezen az úton."

 

...Sziddharta (Buddha) miután a palotát elhagyta, hogy elérje a megvilágosodást, s hozzásegítse önmagát, és az embereket a szenvedés nélküli élethez, évekig vándorolt. Több ,,mestert” is felkeresett, de egyik tanítása által sem jutott el a céljához. Míg 6 év vándorlás, és tapasztalatok után, egyszer Bodh-Gaya város előtt az egyik ligetben leült egy fa alá – s azt mondta: addig nem kelek fel innen, amíg el nem érem a megvilágosodást. S elkezdett meditálni. Meditációs technikája az volt, hogy légzésére irányította a figyelmét. (Erőfeszítés nélküli, természetes, nyugodt, magától történő teljes hosszúságú be- és kilégzés folyamatára irányította a figyelmét) Ekkor történt, hogy a démonok megpróbálták megzavarni a meditációját, minden erejükkel azon voltak, hogy eltérítsék a céljától. Mara a halál és vágy megtestesítője kísértette meg őt. Mára többféleképpen is megpróbálta visszacsalogatni, kísértésbe vinni őt a földi hívságok közé (a buddhizmus nagy része ma már egyetért abban, hogy Mára nem egy konkrét személy, hanem a tudat, - az elme jelensége, -  tisztulási folyamata közben jelentkező képek), sört mutatott neki, gyönyörű lányok és asszonyok képeit és a fényűző élet gyönyöreit. De Buddha ellenállt minden kísértésnek, mert már ismerte mindezek hiábavalóságát.

S pár nap meditálás után Sziddharta elméje tisztává és csendessé vált, majd elérte a megvilágosodást, - a tökéletes, teljes szeretet és boldogság, a minden tudás, az örök boldogság állapotát, a fénylő, hatalmas, kifogyhatatlan csodás energia állapotot.

Majd még pár napig a megvilágosodás boldogságában, élményében ült a fa alatt, hogy egész lényét annyira átjárja a megvilágosodás állapota, hogy örökké így maradjon. Majd elindult, hogy hirdesse a tant, és sugárzó, szeretetteljes lényével, tapasztalatával segítse az embereket a megvilágosodáshoz.

Sziddhárta herceg neve Buddha lett.

A buddha szó jelentése „a felébredt” vagy „a megvilágosodott” - a "budh" igető jelentése felébredni. Nagy kezdőbetűs alakja a történelmi Buddhára vonatkozik, kis kezdőbetűs alakjával a többi - eddigi és ezután élő megvilágosodott tudatállapotot, tudatszintet elérőket nevezzük.

A Bodhgayából Benáreszbe vezető úton Buddha találkozott egy bráhminnal (pappal).
Amikor az meglátta őt megkérdezte Buddhától:
- Bráhmin vagy?
- Nem, nem vagyok bráhmin.
- Király vagy?
- Nem vagyok király.
- Isten vagy?
- Nem vagyok isten.
- Ember vagy?
- Nem vagyok ember?
- Ekkor a bráhmin megkérdezte – Ki vagy hát?
- Buddha így felelt: - Én vagyok a Jiná – (Jiná (Dzsiná) azt jelenti: győztes) – legyőztem saját magamat.

Buddha ezután 45 évig tanítványaival, követőivel vándorolt, hogy minél több emberhez eljuthasson, minél több embernek megmutathassa a szeretet, a boldogság, a szenvedés nélküli élethez vezető utat, állapotot.

(A hindik és a keleti buddhisták nem Buddhának, hanem Buda (nak) ejtik a nevét, pont úgy ahogy mi a saját fővárosunk nevét.)

 

,,Az ember mindenért felelős, ami vele történik. A bölcs ennek tudatában van, és nem veti el többé a szenvedés magvait. Inkább az öröm magvait veti el. Előbb-utóbb mindent le kell aratnod, amit elvetettél. Ezt jelenti a menny fogalma: a bölcs elveti az üdvösség, a szeretet, a könyörületesség magvait, melyek egy napon kertté fejlődnek. ...Ha egyre csak az öröm, a szépség, a tánc, a dal, a meditáció, az ima magjait hinted szét, akkor hamarosan létrehozol egy várkertet az igazság virágaiból - létrehozod a Paradicsomot.” (Osho)

 

,,A bensőjében mindenki elnyerhet egy olyan életet, amely egyformán hoz örömet és boldogságot. Baba azt mondta nekem, hogy csak egy dolgot kívánjak: hadd nyerjek belső gazdagságot! Ez azt jelenti, hogy legyek olyannyira boldog és elégedett, amennyire csak lehetséges. Elmondta: a lelkem napról napra a segítségemre lesz, hogy ezt a kívánságot valóra váltsam, akárhány külső dolog is álljon is az utamba.” (Deepak Chopra – Mesteri útmutatás tanítványoknak)

 

Gate gate paragate parasamgate Bodhi szvaha! - A Kapun túl teljesen átmegyek a megvilágosodásba, Buddha áldj meg engem!

 

...aki az éberség örömét élvezi, és tartózkodik a világ esztelenségétől, úgy megy útján, mint a futótűz, felperzselve a kisebb és nagyobb akadályokat. (Buddha)

Aki ébren van, az az állandó csodálat állapotában van. (Buddha)

Aki fejlődik a hitben, aki sohasem felejti el legfőbb célját, akinek cselekedetei tiszták, s aki gondosan ügyel cselekedeteire, aki önuralomban tökéletesedik, és aki mindig, örökké éber, az megdicsőül. (Buddha)

Mind a szellem, mind a testi egészség titka az, ha nem siránkozunk a múlt miatt, nem aggódunk a jövőért, hanem bölcsen és komolyan éljük a jelen pillanatot. (Buddha)

 

Semmi sem éri meg azt az árat, amit nem meditatív békével szerzel meg. (pe-chi-ce mj)

 

A meditáció egy olyan energiaáramlás, melyben a lélek egy másik dimenzióba helyeződik át. Energia testeid feltöltődnek fénnyel, és egy meditációs burok alakul ki a fizikai test körül. Ez a burok az, mi a meditációs ciklus alatt megnyitja a kaput a léleknek abba a dimenzióba, hol feltöltődik, hol információhoz jut, és ahol elengedheti azokat a terheket, mire már nincsen szüksége. (Pusztai Orsolya)

 

Amikor a dolgok jól alakulnak, és a helyes irányban haladsz, az örömöd minden egyes pillanattal egyre növekszik - mintha egy csodálatos kert felé igyekeznél. Minél közelebb érsz, a levegő annál frissebb, üdébb, illatosabb. Ez lesz az ismertetőjele, hogy jó irányba haladsz. (Osho)

 

,,Mindannyian Buddhák vagyunk (felébredett lények) rejtett formában. De néhányan a mentális és érzelmi sötétség (blokkok) miatt jobban eltávolodtunk a saját gyönyörteli és kivételes természetünktől, mint mások. És pontosan ez az oka a buddhista meditációk alkalmazásának - vagyis, hogy eltávolítsuk lényegi természetünk elöl az akadályokat. A gyönyör és az üresség eme egyesülése idézi elő a megvilágosodást….

Azáltal, hogy hosszú időn keresztül újra és újra belépünk a meditációba, a szamádhi többféle állapotát elérhetjük. Ha elég mély állapotokba lépünk be, szellemünk hozzászokik ahhoz, hogy lássa feloszlani a teremtés álcázó ködfalát…

A bodhicsítta (szó szerint Buddha-tudat) erején keresztül felébredünk az álomból és látjuk, hogy mi teremtjük válaszainkat mindenre, amit megfigyelünk. Ez az erő, mellyel felismerjük, hogy az élet egy álom, és így felébredünk abból, a bodhicsíttában rejlő erő. Nagyon fontos megérteni, mi mindent birtoklunk a bodhícsittával (a Buddha-tudattal)…

A lecsendesedett elme nélkül sok belső alkímiai reakció egyszerűen nem megy végbe. A meditáció gyakorlásával és a szamádhiba belépéssel a szellem nagyon sok tekintetben fejlődik…. Az almafa is csak akkor terem, ha elért egy bizonyos fejlődési állapotot, addig a gyümölcse csak lehetőség marad. Amikor az emberi egyéni tudatosság elér egy bizonyos fejlődési szakaszokat, a sziddhik (misztikus képességek, a tudat különleges erői-képességei) spontán megnyilvánulnak. A sziddhik a fejlődés természetes kifejeződései.

Az energiafejlesztő gyakorlatokat addig kell végezni, míg a Ka gyakorlatilag elkezd világítani az energiától és a fénytől.
…Amint a KA test megerősödik (az energiafejlesztő gyakorlatoknak köszönhetően), a szellem ereje is megerősödik. Így a gyakorlatokat végző személy sokkal gyorsabban képes magához vonzani az általa kívánt dolgokat…

Mi akarok ezzel mondani? Ezzel arra célzok, hogy hatással lehetünk az élettani folyamatainkra csupán a mentális folyamatainkon keresztül? Igen, arra, és ez az egyik oka, hogy a belső alkímia annyira hatékony…

De van még egy furcsa ellentmondás. Bár az egyén elkezd egyre tisztábban látni és felébred valamennyire az álomból. Még mindig elveszíti néha a látóképességét és újra meg újra ,,álomba” zuhan. Saját elsötétedése elleni küzdelmében részvétet fejleszt ki magában mások iránt.
…Nagyon fontos megérteni, hogy minden érzéklet viszonylagos az érzékelő állapotához viszonyul. Annak a jóginak vagy jógininek a szellemi állapota, aki sikerrel elérte a Self-ről való tudatosságot, teljesen különbözik annak az embernek az állapotától, akit mindennapi életének drámájában érünk tetten. A májá (a világ egy illúzió, fátyol) olyan, mint egy szappanoperát sugárzó televízió. Megtéveszt bennünket, hogy tovább nézzük a show-t, és meg vagyunk győződve arról, hogy a mi életünk játszódik le. A sikeres jógi vagy jogini az, aki megértette, hogy ez csak show, belép a szobába és kikapcsolja a tévét….Talán jó lenne tisztázni, mit tartok gonosznak. De a gonosz szóval utalok mindenre, mely megakadályozza, hogy a Krisztus-tudatosság közelebb kerüljön a földi síkhoz, bármit, mely meggátolja a megvilágosodást.

…az úton előrehaladva az alkimista egészségesebbé és élettelibbé válik a csi összegyűjtése és testének főbb szervein keresztül való áramoltatása révén.
Az alkimista most már egy energia-lény.
" (Részletek Mária Magdolna üzenetei (Tom Kenyon - Judi Sion) könyvből)

 

 

Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége. (Szent Ágoston)

 

 

A megvilágosodás szellemtudományi szempontból azt az állapotot jelenti, amikor az ember szelleme teljesen áthatja a lelkét. Ezután az ember már nem három, hanem két részből áll: szellem-lélek és test. Ezután további feladat a test átszellemesítése, ezt keresztény terminológiával megdicsőülésnek nevezik. A lélek átszellemesítésének alapjait Buddha rakta le, az ő tanítása segíthet bennünket a megvilágosodás elérésében. (Kőhegyi Attila)

 

 

 

Ha megtanulunk helyesen meditálni, mindnyájan elérhetjük a megvilágosodást. (Ruocheng Ying)

 

 

A szellemi fejlődés nem valamilyen új dolog megtanulásának, hanem az akadályok eltávolításának következménye. Az odaadás lehetővé teszi, hogy lemondjunk az elme hiúságairól és csalóka ábrándjairól, így a szellem fokozatosan szabadabbá válik, és egyre jobban megnyílik az Igazság világossága előtt.

A megvilágosodás olyan szellemi állapotokra utal, amelyekben az egyén - akár szándékosan, akár tudattalanul - elegendő korlátjától szabadul meg. Ezáltal hirtelen az összefüggések egy nagyobb rendszere jelenik meg előtte, s világossá, érthetővé tesz és feltár egy tágasabb tudatmezőt, amely valóban belső világosságként tapasztalható. Ez a tudatosság világossága, az Én ragyogása, amely mélységes szeretetként sugárzik. Bár ez a tapasztalat sokak számára talán nem tartós (akárcsak a halálközeli élmény), hatása mégis maradandó, és örökre megváltoztat. A megfelelő időben visszatérhet a végtelen elragadtatás, békesség és csend időszakait elhozó világosság, és az ajándék mélységes hála érzését hagyja maga után. (Dr. David R. Hawkins - A valódi Én hatalma (The Eye of the I)

 

 

Az a legnagyszerűbb nap az életben, amikor semmi kidobni valót nem találsz magadban; már mindent kihajítottál, és csak a tiszta üresség maradt. Abban az ürességben megtalálod majd önmagadat. A meditáció egyszerűen azt jelenti, hogy kiüríted az elme teljes tartalmát: az emlékezetet, a képzeletet, a gondolatokat, a vágyakat, a reményeket, a kivetítéseket, a hangulatokat. Ezeket mind ki kell ürítened magadból. Az a legnagyszerűbb nap az életben, amikor semmi kidobni valót nem találsz magadban; már mindent kihajítottál, és csak a tiszta üresség maradt. Abban az ürességben meg fogod találni önmagadat; abban az ürességben megtalálod tiszta tudatosságodat. Az az üresség csupán addig üres, amíg az elme szempontjából nézzük. Máskülönben túlcsordul, tele van létezéssel – nincs benne elme, de tele van tudatossággal. Ezért hát ne félj az üres szótól; nem negatív a jelentése. Csupán a felesleges poggyász szempontjából negatív, amit egyszerűen megszokásból hurcolsz, amit nem segít, inkább akadályoz, amely csupán súly, hegy nagyságú súly. Amint leveted ezt a súlyt, megszabadulsz minden korláttól, olyan végtelen leszel, mint az égbolt. Ez az élmény az Isten vagy a buddhaság, vagy nevezd, ahogy akarod. Nevezd dhammának, taónak, nevezd igazságnak, nirvánának – mind ugyanazt jelent. (Osho)

 

 

,,Tanítvány: - Későre jár. Feküdjünk le.
  Mester: – Későre jár. Ébredjünk fel.”

 

 

Tekints arra az emberre, aki feltárja előtted hibáidat úgy, mintha rejtett kincset tárna fel. Ő a bölcs, aki megmutatja neked az élet veszedelmeit. Kövesd: aki követi, csak jót lát és semmi rosszat.

Hadd dorgáljon és hadd tanítson, hadd korlátozza benned a rosszat. A jók szeretni fogják, a rosszak pedig gyűlölni.

Ne barátkozz azokkal, akik torzlelkűek; ne keresd a gonoszok társaságát. Barátkozz azokkal, akik nemeslelkűek; keresd a jók társaságát.

Aki az Igazság vizét issza, boldogan pihen, elcsöndesült elmével. A bölcs a Dhammában leli örömét, a Nagyok által feltárt igazságban.

A csatornaépítő megszabja a víz útját, a nyílkészítő kiegyenesíti a nyilat, az ács formát ad a fának, a bölcs pedig irányítja saját elméjét.

Az apa, anya vagy rokon sok jót tehet az emberrel, de nagyobb jót tehet saját, helyesen irányított elméje.

 

Ezer haszontalan szónál többet ér egyetlen szó, amely nyugalmat ad.

Ezer haszontalan sornál többet ér egyetlen sor, amely nyugalmat ad.

Ezer haszontalan versnél többet ér egyetlen vers, amely nyugalmat ad.

Ne tegyél gonoszt. Tedd ami jó. Tartsd meg tisztán az elméd. Ez Buddha tanítása.

A jámborság a legfőbb áldozat. A Nirvána a legfőbb jó. Ezt tanítják a felébredtek, a buddhák. (Dhammapada – A törvény útja - Buddha tanításai)

 

 

 

A Negyedik Nemes Igazság az út, amely elvezet a szenvedés elhagyásához és megszűnéséhez, az út amely elvezet Márá kiűzéséhez és a Lény Végső Igazságának megtekintéséhez, és ennek következményeként a Legfelsőbb Határtalan Boldogsághoz.

Ez az út, Buddha szerint, nyolcrétű volt, a Nemes Nyolcrétű Ösvénynek lett elnevezve.

,,…amely felnyitja a szemeket s megvilágítja az elmét, amely nyugalomra, megismerésre, megvilágosodásra, nirvánára vezet."

,,Ezt a nemes nyolcrétű ösvényt a maga nyolc pontjában kell végig járni, anélkül hogy egyet is elhanyagolnánk, csakis így változhat valaki Buddhává":

 

  1. HELYES SZEMLÉLET, NÉZET.
    Buddha szerint ez a Négy Nemes Igazság belátása. Van szenvedés - a szenvedésnek van oka - a szenvedés megszüntethető - van út, mely elvezet a szenvedés megszüntetéséhez (nemes nyolcrétű ösvény). A valóságnak megfelelően látni, miként létezik szenvedés, ennek az okát, a megszűnését, és a megszűnéséhez vezető utat.
  2. HELYES ELHATÁROZÁS, SZÁNDÉK,
    Szenzualitástól, rosszakarattól, rosszindulattól és durvaságtól mentes gondolat, szándék. Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését. Valójában a helyes szemléletből fakadó elhatározásokat jelenti.  Mindenre megalapozottan, átgondoltan határozzuk el magunkat, mindenre megfontolt okunk legyen. Tartsuk távol lelkünktől a meggondolatlan, jelentős ok nélküli tetteket. ,,Ha valaki próbálja elkerülni a helytelen elhatározást és a helyes elhatározásra jutni, ez helyes erőfeszítés. Ha valaki éber a helytelen elhatározás elkerülésében és a helyes elhatározásra jutásban, ez helyes éberség. Így ez a három képesség – helyes nézet, helyes erőfeszítés, helyes éberség – körkörösen hat a helyes elhatározásra."
  3. HELYES BESZÉD.
    A hazugság, a rágalmazás, a durva, gyalázkodó, közönséges, sértő, bántó beszéd kerülése, és tartózkodás az üres, felesleges, haszontalan fecsegéstől. Ami valós és igaz, emellett hasznos, továbbá másoknak kellemes és jóleső is: az alkalmas időben kifejthető.

4.  HELYES CSELEKVÉS.
Az érző lények bántásától való tartózkodás. A nem adott dolog elvételétől való tartózkodás. Helyes szexuális viselkedés. Házasságtöréstől való tartózkodás. Hazugságtól, pletykálkodástól, a rosszindulatú, közönséges beszédtől, valamint mohóságtól és a helytelen nézetektől való tartózkodás. ,,Nem ihat alkoholt és nem biztathat senkit, hogy így tegyen, tudván, hogy ez őrültséghez vezet. Az alkoholtól megzavart emberek gonosz tetteket hajtanak végre, és más meggondolatlan embereket is rávesznek ilyesmire. Kerülnie kell a bódító szereket, a vétség ezen fajtáját, ami elbódítja az elmét és bolond emberek öröme.”

  • A 10 helyes tett:
  • 1. Adakozás
  • 2. Erényesség
  • 3. Meditáció, a tudat művelése
  • 4. Tisztelet, hódolat
  • 5. Szolgálat, segítőkészség
  • 6. Az érdemek felajánlása
  • 7. Örvendezés a más által szerzett érdemeknek
  • 8. A Tan hallgatása
  • 9. A Tan tanítása
  • 10. Helyes/Egyenes (világ)nézet
  1. HELYES ÉLETMÓD.
    Olyan életvitel, melyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg, illetve nem hágjuk át a helyes beszéd és cselekvés elveit. Amikor a tanonc kerüli a romlott kereskedelmet (jóslás, kamatok, harci eszközök, élőlények, fertőző anyagok és mérgek), és kenyerét helyes és becsületes módon keresi.
  2. HELYES ERŐFESZÍTÉS.
    A helyes erőfeszítéssel meggátoljuk a negatív gondolatokat és fejlesztjük a pozitívakat. Buddha négy elvet említ:
    1. Megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk,
    2. A még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni,
    3. A még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni,
    4. A már meglévő jót megtartani, ápolni.

,,…létrehozza magában az akaratot, az igyekezetet, felkelti a kitartást, fenntartja, és szorgalmasan gyakorolja annak érdekében, …hogy a már felkélt haszontalan tulajdonságok megszűnjenek benne, […] hogy a hasznos tulajdonságok, amelyek még nem keltek fel, felébredjenek benne, […] és hogy a már felkélt hasznos tulajdonságok fenntarthatóak, zavartalanok, egyre növekedők, kiterjedők és tökéletesek legyenek benne. Ezt hívják helyes törekvésnek. Ha valaki próbálja elkerülni a helytelen nézetet és a helyes nézetet vallani ez helyes erőfeszítés. Ha valaki éber a helytelen nézet elkerülésében és a helyes nézet vallásában és megtartásában ez helyes éberség. Így ez a három képesség – helyes nézet, helyes erőfeszítés, helyes éberség – körkörösen hat a helyes nézetre.

Amíg nem teszünk erőfeszítést, semmi sem történik. A tudat feletti kontroll nem születésünkkel adott.

  1. HELYES ÉBERSÉG, TUDATOSSÁG.
    Amikor az ember éberen, jelenben, tudatosan él, és tudja, hogy a test, az érzelmek és a gondolatok mulandóak, és alá vannak vetve az elmúlásnak. Buddhánál ez tudatosságot, majd éberséget jelent testi szinten, az érzések, a gondolatok, illetve a jelenségek terén. "És mi a helyes éberség? Amikor a szerzetes a testben, a testre magára irányítja a figyelmét, buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Amikor az érzésben az érzésre magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudatban, a tudatra magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudati minőségekben, a tudati minőségekre magukra irányítja a figyelmét buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Ezt hívják helyes éberségnek. Ez, vagyis az éberség négy alapzata az egyetlen út, szerzetesek, a lények megtisztítására, a nyomorúság és a bánat legyőzésére, a fájdalom és a szomorúság megsemmisítésére, a helyes ösvény elérésére, a Nibbāna megvalósítására.”

 ,,Magamra fogok vigyázni.’’Másokra fogok vigyázni.’ Amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz. Amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz. És amikor az ember magára vigyáz, hogyan vigyáz másokra? A gyakorlás fenntartása, fejlesztése által, és az által, hogy teljesen a gyakorlásnak szenteli magát. Így amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz. És amikor az ember másokra vigyáz, hogyan vigyáz magára? A béketűrés, az ártalmatlanság, a kedves és együttérző tudat által. Így amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz.”

  1. HELYES ELMÉLYEDÉS, KONCENTRÁCIÓ, MEDITÁCIÓ
    Az elme fókuszálása, összpontosítása, légzőgyakorlat és a meditáció által. A gyakorló felkeres egy megfelelő csendes helyet, keresztezett lábakkal (megj: kényelmesen, lazán ülni, nem muszáj keresztbe tett lábakkal) egyenes háttal leül, és figyelmét a meditációs tárgyra (megj: pl. lazán, erőfeszítés nélkül a természetes, magától történő, nyugodt (lenyugtatott), teljes hosszúságú be- és kilégzés folyamatára irányítja a figyelmét, odakoncentrál) irányítja. Kezdetben figyelme nem marad meg a tárgyon állandóan, felmerülő tudattartamok terelik el a figyelmét. Ezeknek az elterelődéseknek a hátterében tudati egyensúlytalanságok vannak, melyeket a Buddha ötös csoportba sorolt, ez az öt akadály: - érzéki vágy (káma-csanda), - ellenszenv (bijápáda), - tompaság és kábaság (thina-middha), - nyugtalanság és önvád (uddhaccsa-kukkuccsa), - kétely (vicsikiccshá). Majd, ahogy telnek a percek, a meditáció hatására egyre lecsendesedik az elme, s ezek után a gyakorló már ,,belép” az elszakadásból született, üdvözült örömmel és boldogsággal telített dzshánába, és ebben időzik.

Források: http://buddhista-szakkor.wikidot.com/helyes-erofeszites
http://buddhista-szakkor.wikidot.com/helyes-elhatarozas
http://buddhista-szakkor.wikidot.com/helyes-cselekedet
http://www.vopus.org/hu/gnozis/misztika-vallas/buddha-tanitasai.html
http://www.napfenyes.hu/szellemi-tanitasok/szellemi-ut-erenyek-beavatas/a-nemes-nyolcretu-osveny-regen-es-ma

 

 

,,A Buddhák az utat tanították. Kerülni az erkölcsi sértéseket, jót tenni, és megtisztítani a saját szívünket: ez minden Buddha tanítása.”

 

 

Ha valaki nem árt sem másnak, sem önmagának, és együttérzés van benne más lények iránt – az már buddhista magatartás. (17. Karmapa, Trinli Táje Dordzse)

 

A buddhizmus nem más, mint egészséges józan eszünkre hallgatni. (Ole Nydahl)

 

Azt is jó tudni, hogy a buddhizmus nem hit-, hanem tapasztalatvallás. (Ole Nydahl)

 

Először az ember megérti, hogy szenvedései jórészét maga okozza szükségtelenül. Másodszor ennek az okait keresi saját életében. Keresni annyi, mint bízni önmagunkban, hogy képesek vagyunk véget vetni a szenvedésnek. Végül felébred a vágy, hogy utat találjunk a békéhez, mert minden, ami él, boldogságra vágyik. Mind szeretné megnyerni saját legtisztább lényét. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A legfontosabb dolog az életben az emberek egymás iránt megmutatkozó szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk, boldogabb családot, boldogabb szomszédokat és boldogabb országot, akkor elég az embert leginkább jellemző képességre, a szeretetre figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban, békében. Ahhoz szeretetre van szükség, s a szeretet érzése fejleszthető. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Egyre sürgetőbb, hogy felismerjük a szellemi élet fontosságát, mert csakis a szellemi, a lelki élet adhatja meg a békesség és az igazi boldogulás szilárd alapját. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A tanult ember elméje az által nemesedik igazán, hogy a gyakorlatban alkalmazza a tudását. Csupán szavakba foglalva nem sokat ér a tudás. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Buddha tanításai fontosabbak Buddha szobránál. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Ha igazán őszinték spirituális céljaink, kórházakat és iskolákat építeni lényegesebb, mint templomokat. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Hiszem, hogy a társadalom minden szintjén - családi, törzsi, nemzeti és nemzetközi - a kulcs a boldogabb és még sikeresebb világhoz a kegyelem gyarapodása. Nem szükséges, hogy vallásosak legyünk, arra sincs szükség, hogy egy ideológiában higyjünk. Mindössze annyira van szükségünk, hogy jó emberi tulajdonságokat fejlesszünk ki. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A Buddhizmus szerint az egyén a sorsának irányítója. És minden élőlény magában birtokolja a Primordial Buddha Samantabhadra természetét (a megvilágosodás lehetőségét). Tehát a jövőnk a kezünkben van. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A belső béke a kulcs: ha megtartod a belső békéd, a külső nehézségek hatástalanok lesznek a belső békédre és nyugalmadra. Ebben az elmeállapotban bármilyen helyzetet nyugalommal és értelmesen tudsz kezelni, míg megőrzöd a belső boldogságodat. Ez nagyon fontos. Nem számít anyagilag mennyire kényelmesen élsz, belső béke nélkül még aggódhatsz, zavart vagy boldogtalan lehetsz a külső körülmények miatt. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Ez az én egyszerű vallásom. Nincs szükség templomokra, nincs szükség bonyolult filozófiára. A szívünk és az agyunk a templom, a kedvesség a filozófiánk. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A szeretetteljes légkör az otthonodban, megalapozza az életedet! (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Nagyon fontos, hogy amennyire lehetséges, jó hozzáállást és jó szívet építsünk ki magunkban. Ezáltal megszületik a boldogság mind rövid, mind hosszú távon, mind számodra és mind mások számára. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Ha van benned szeretet, akkor van remény, hogy igazi családod, igazi testvéreid, igazi egyenlőség, igazi béke legyen. Ha a szeretet elveszlik az elmédből és másokban csak az ellenséget látod, akkor nem számít, hogy mennyi tudással, műveltséggel, pénzzel rendelkezel, csak szenvedésben és zavarodottságban lesz részed. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Csak ok-okozat van. Ha megváltoztatjuk az okot, megváltozik az eredmény is. (Ole Nydahl)

 

A karma buddhista szemszögből nem sorsot vagy elrendeltetést jelent, hanem „tett”-ként vagy „ok-okozat”-ként fordítható. Egyszerűen megfogalmazva a működését: minden tett – legyen pozitív vagy negatív – benyomásokat hagy a tudatban. A tudat tartalma határozza meg, milyennek tapasztaljuk a világot. A negatív benyomások természetesen elkerülhetetlenül jövőbeli szenvedéshez vezetnek. Ha tehát megértjük, hogy gondolatainkkal, szavainkkal és cselekedeteinkkel mi ültetjük el, amit a jövőben tapasztalni fogunk, ott a kulcs a kezünkben ahhoz, hogy változtassunk az életünkön. (Ole Nydahl)

 

 

A karma tehát nem sors, hanem olyasvalami, ami azzal az egyedülálló szabadsággal ajándékoz meg minket, hogy olyan magokat ültessünk, amilyen gyümölcsöket szüretelni szeretnénk. (Ole Nydahl)

 

 

Ha sok jó dolgot csi­nálunk, az olyan, mintha megnyitnánk a világot, és hatalmas szabadság keletkezik.

Akár tetszik, akár nem, minden az ok-okozat alapján működik. Ha nincs mag, akkor abból soha nem lesz növény. Sza­badon választhatsz, senki sem kényszerít. (Ole Nydahl)

 

 

Korábbi szavak és cselekedetek, az ok-okozat és a korábban tett kívánságok eredményei. A kívánságok persze szintén okokként fognak működni. Az, amit ép­pen most teszel, mondasz és gondolsz, be­nyomásokat ültet el a tudatalattidba.

Min­den alkalommal korábbról kapjuk meg a benyomásokat, dolgozunk velük, és ennek megfelelően alakul jövőnk. Ezért nagyon hasznos tudni azt, hogy milyen tet­tek, gondolatok és szavak hoznak boldog­ságot, és melyek azok, amelyek szenvedést okozna.

Látható tehát, hogy a hatások jelen vannak, de ha dolgo­zol rajta, meg lehet változtatni. (Ole Nydahl)

 

,,A még meg nem született rosszat megakadályozni, a még meg nem született jót elősegíteni …a már meglévő jót ápolni és megtartani.”  - Buddha tanítása

 

„Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal. Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövőnek? Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében.” (Buddha)

 

Tapasztalatom szerint az igazi boldogság legfőbb jellemzője a béke: a belső béke. Ez nem valamiféle "elszállt" érzés. Nem is az érzelem hiánya. Ellenkezőleg, a béke, amiről beszélek, a másokkal való törődésben gyökerezik, és nagyfokú érzékenységet és érzelmet foglal magába. (...) A boldogság legfőbb jellemzője tehát a belső béke. Ez megmagyarázza azt a paradoxont, hogy míg vannak emberek, akik minden anyagi jólét ellenére elégedetlenek, addig mások a legnehezebb körülmények között is boldogok maradnak. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A boldogság kulcsa a belső béke. A belső béke legnagyobb ellensége a harag, a kötődés, a félelem és a gyanakvás, legjobb barátja a szeretet, az együttérzés, és az egyetemes felelősségtudat. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Úgy látom, hogy a nyugalom leginkább a szeretet és az együttérzés gyakorlásának eredménye. Minél többet törődünk másokkal, annál jobban érezzük magunkat. Jó szívvel lenni mások iránt, hűséget, melegséget érezni, a lélek megkönnyebbülését jelenti. Ez az enyhet adó érzés a nyugalom, a sikerült élet bizonyítéka. (Tendzin Gyaco, Őszentsége, a XIV. Dalai Láma)

 

Az együttérzés szelíd, békés, gyengéd természetű. Ugyanakkor erőteljes, hatalmas érzés. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

A boldogság lelkiállapot. A jó fizikai közérzet - ha a lélek konfúz és izgatott - nem jelent boldogságot. A boldogság a lélek nyugalmából származik. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A boldogsághoz vezető út titkai voltaképpen az elhatározás, az erőfeszítés és az idő. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A testeden belül több milliárd különböző részecske van. Hasonlóan, rengeteg különböző gondolat, és elmeállapot. Bölcs dolog közelebbről megvizsgálnod az elméd világát, és különbséget tenni hasznos és ártalmas elmeállapotok között. Ha egyszer felismered a jó elmeállapot értékét, képes leszel ápolni vagy előmozdítani. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Minden hosszú távú jó eredmény a jó okok felhalmozódásának köszönhető. Ugyanígy igaz az is, hogy ha hathatós eredményekre kívánunk jutni, hathatós okokra van szükségünk. (Tendzin Gyaco, Őszentsége a XIV. Dalai Láma)

 

 

 

A boldogság nem valami kész dolog, a tetteink hozzák létre. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Mindannyian arra vágyunk, ami jó, ami kellemes, és mindannyian el akarjuk kerülni azt, ami rossz, ami kellemetlen. Mindenkinek ugyanolyan joga van ehhez. Erre a gondolkodásmódra alapozva lehetőség van arra, hogy az egész világ egyetlen családdá váljon. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

A pozitív és negatív gondolatok és érzések mindegyike állandótlan, egyik sem önvalójából fakadóan létezik, mégis előnyben részesítjük a pozitív jellegűeket. Ennek oka az, hogy a negatív jellegű gondolatok és érzések szenvedéshez, fájdalmas tapasztalatokhoz vezetnek, míg a pozitív jellegűek boldogságot eredményeznek. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

,,Egykor azt mondta Buddha, hogy ha helyet adunk elménkben a negatív, keserű gondolatoknak, mások vádolásának és a velünk rosszul bánók iránt táplált gyűlöletnek, akkor nem lehetünk szabadok, és képtelenek leszünk megtalálni a boldogságot.” 

 

Ha képesek vagyunk átformálni gondolatainkat, érzelmeinket s magatartásunkat, akkor nemcsak hogy könnyebben megbirkózunk a szenvedéssel, hanem eleve sokkal kevesebb szenvedés vár ránk. (Tendzin Gyaco, a XIV. Dalai Láma)

 

 

Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít, mi folyik körülötted, nem számít, mi történik. Sose add fel! (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

„Arról általános egyetértés kezd kialakulni a világban, hogy a jelenlegi modern oktatási rendszer nem kielégítő, nem tud arról gondoskodni, hogy a gyerekek, az emberek megszerethessék a belső énjüket. Az oktatási szakemberek és a tudósok is elismerik már, hogy a mai oktatási rendszerek alapvetően a materiális javakra helyezik a hangsúlyt, ezért rendkívül fontos lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon a belső békére való oktatás, ami az egészség megőrzése szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

Ezt a belső békét nem lehet megvásárolni, nem lehet gépekkel vagy eszközökkel előállítani. Ennek a békének az eléréséhez nem elsősorban vallásos hitre, hanem sokkal inkább a nevelésre kell támaszkodni. Azt azonban, hogy milyen oktatási-nevelési rendszerre van szükség egy országban, mindig kutatásokkal kell kideríteni. Próbára kell tenni többféle módszert, és kísérletezni kell. Úgy kell kutatómunkát folytatni, hogy először két-három iskolába kell bevezetni bizonyos eljárásokat, majd ha azok 5-10 év múlva valódi eredményt hoznak, akkor szabad még több iskolába alkalmazni azokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindennek az alapját a gyakorlati kipróbálás kell, hogy jelentse.” http://alapvetoemberiertekekert.blogspot.hu/2010/09/dalai-lama-az-alapveto-emberi-ertekek.html

 

Ha csak a fejünket műveljük, és a szívünket elhanyagoljuk, bizonyosan több gond és több szenvedés lesz majd a világban. Viszont ha csakis a szívvel törődünk és sutba dobjuk az eszünket, akkor mi különbözteti majd meg az embert az állattól? Tehát e kettőnek együtt kell fejlődnie, és akkor az anyagi jólétet megfelelő szellemi fejlődés fogja kísérni. Szív és ész harmonikus együttműködése pedig létrehozza majd a békében és barátságban élő emberiség nagy családját." Viszont ha csakis a szívvel törődünk és sutba dobjuk az eszünket, akkor mi különbözteti majd meg az embert az állattól? Tehát e kettőnek együtt kell fejlődnie, és akkor az anyagi jólétet megfelelő szellemi fejlődés fogja kísérni. Szív és ész harmonikus együttműködése pedig létrehozza majd a békében és barátságban élő emberiség nagy családját. (A DALAI LÁMA ÜZENETE)

 

A nevelésnek összhangban kell lennie a gyermek alapvetően jó természetével. A legfontosabb, hogy szerető és gyengéd légkörben nevelkedjen. Bár ideális esetben az emberi tulajdonságok párhuzamosan fejlődnek a jósággal, ha választani kellene az általános jellemvonások és a jóság között, ez utóbbit kellene választani. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma).

 

Az ember valódi lényege a jóság. Vannak más, a nevelésből és a tudásból eredő jó tulajdonságok, de alapvető fontosságú, ha igazán emberi lényekké szeretnénk válni és értelmet akarunk adni létezésünknek, hogy szívünk jó legyen. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

A lélek nyugalma a szeretetben és a könyörületben gyökerezik. Mindehhez nagyfokú fogékonyságra és érzékenységre van szükség. (Tendzin Gyaco, a XIV. DALAI LÁMA, Béke Nobel-díj 1989)

 

Fontos, hogy segítsünk másoknak, nem csak az imáinkban, hanem a mindennapi életünkben. Ha pedig nem tudunk másoknak segíteni, a legkevesebb amit tehetünk, hogy óvakodunk attól, hogy ártsunk másokat. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

 

A mosoly az emberi arc nagyon fontos kelléke… Az őszinte, belülről fakadó mosoly nagyon fontos mindennapi életünkben. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

 

Az ember életének különböző részei, a vágyott dolgok, mint a hosszú élet, a jó egészség, a siker, a boldogság és a többi, mind-mind a jó szív és a szeretet függvényei. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Szilárdan hiszem, hogy életünk célja a boldogság meglelése.  (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Ebben a pillanatban is rendelkezésünkre áll az, ami a teljes boldogság eléréséhez kell: a tudatunk. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Az elménk egyensúlyi állapota főszerepet játszik hétköznapi életünkben, szellemi és fizikai közérzetünkben. Ha elménk nyugodt és stabil, ez kihat a cselekvésünkre, másokkal való kapcsolatunkra, viselkedésünkre. Másképpen szólva, ha valaki képes megőrizni az elméje egyensúlyát, békéjét, nyugalmát, akkor a külső körülmények is csak korlátozottan zavarhatják. (Tendzin Gyaco, XIV. dalai láma)

 

Ha a motivációd tiszta, és őszinte, akkor a másokhoz való jó hozzáállásod alapja a kedvesség, a részvét, szeretet és tisztelet. Ez a gyakorlat megismerteti veled minden emberi élet egységét és annak a fontosságát, hogy cselekedeteid mások javára váljanak. (Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma)

 

Ha valaki nem ismeri még a feléje áradó szeretet érzését, az nagyon nagy baj. Amikor viszont megtapasztalja, hogy mit jelent a feltétlen szeretet (akár az egyszerű elfogadás, vagy együttérzés), amikor érzi, milyen nagyszerű dolog valaki más szeretetének, ragaszkodásának céljaként létezni, akkor az egészen biztosan nagy hatással lesz rá. Nagyon meg fogja becsülni ezt az érzést. Van bennünk egy mag, amelyet a felé irányuló szeretet csírázásnak, fejlődésnek indít, s aztán megérlel. (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

A valódi együttérzés nemcsak érzelmi viszonyt jelez. Szilárd, az értelmen alapuló meggyőződésből ered. Ezért az igazán együttérző viselkedés még akkor sem változik, ha éppen negatívan fogadják. Az egyetemes önzetlenségből kifejlődik bennünk a másokért érzett felelősség, és ez akként jelenik meg, hogy segíteni akarunk társainknak gondjaik leküzdéseben. (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

Ebben az örökké változó világban van két fontos dolog, amit mindig érdemes szem előtt tartanunk. Az egyik az önvizsgálat. Mindenkor, minden helyzetben felül kell vizsgálnunk a viselkedésünket, állandóan ellenőriznünk kell magunkat, hogy vajon helyesen, megfelelően cselekszünk-e. Mielőtt másokra mutogatunk, figyeljünk magunkra. A másik fontos dolog az, hogy mindig készen kell állnunk a hibáink beismerésére és kijavítására. (Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma)

 

 

Az általam ismert legnagyszerűbb emberek nagyságának és jellemének alapja a kedvességben rejlik. A kedvesség egy olyan útlevél, mely ajtókat nyit meg és barátokat formál. Szíveket lágyít meg és életre szóló kapcsolatokat kovácsol. (Joseph B. Wirthlin)

 

A legfontosabb energia az együttérzés. Legyen erős kívánságunk az, hogy minden lény legyen boldog, és kerülje el a szenvedést. A látásmód pedig legyen az, hogy mindannyian buddhák, csak még nem jöttek rá. Az egész az együttérzésen alapul, nincsenek speciális energiák. Egyszerűen, csak a mások felé irányuló szeretet. (Ole Nydahl)

 

Élt egyszer egy nagy tanító, akinek számos odaadó követője volt. Egy napon felkereste őt egy nagyon elcsüggedt fiatalember, és így szólt:
- Oly magasan felettem állsz, hogy sosem érhetek a nyomodba. Éjjel az agyamban fekve Jézusra, a Buddhára és a többi nagy tanítómesterre gondolok. Miként juthat el egy hozzam hasonló gyarló ember a megvilágosodásig?
A tanító egy pillanatig töprengett, majd így szolt: - Azért latod magad olyan aprónak és gyengének, mert a testi szemeiddel nézel, nem a lelki szemeiddel.
Én latom benned a fényt, és ez ugyanaz a fény, ami Jézusban, a Buddhában és az összes szentben világlott.
Ma talán még aprócska ez a fény, de nem a nagysága számít, hiszen általa eggyé válsz a megvilágosodottakkal. Csak munkálkodj tovább, míg dicsfényed telje betölti a világot! (Deepak Chopra)

 

…és érezzék egy kézfogásról rólad,
hogy jót akarsz és te is tiszta jó vagy,
és egy tekintetük elhitesse véled,
szép dolgokért élsz és érdemes élned… (Váci Mihály)

 

Azok a leckék, amiknek a tanulásába belefogtunk, reménnyel töltenek el. Bízom abban, hogy az emberi lények egyre barátságosabbak, egységesebbek, ártalmatlanabbak lesznek. A béke és az együttérzés magjai így szárba szökkenhetnek. Ugyanakkor minden egyes ember felelős azért, hogy a megfelelő irányba terelje globális családunkat. A jókívánság önmagában nem elég; felelősséget kell vállalnunk. A történelem nagy humanista mozgalmai egyéni kezdeményezésekből születtek. (Őszentsége, a XIV. Dalai Láma)

 

,,A gondolati energia hatalmának felismerése és alkalmazása segíthet egy-egy tényleges cél elérésében, így közelebb kerülhetünk a szeretethez, és ez által a boldogsághoz, ami feltételezhetően nem csak a mi életcélunk. törvényszerűség felismerése, és főleg alkalmazása életünkben minőségi - méghozzá igen kedvező - változást eredményezhet, ha tudatosan használjuk pozitív irányultságú gondolatainkat.”

 

Az 5 szeretetnyelv használata. (Minőségi idő; Bátorító, dicsérő, elismerő, kedves és szelíd szavak; Szívességek; Ajándékozás; Testi érintések.)

 

Aki szeret, megváltoztatja a világot. Aki jóakaratú, egy segítő és gyógyító mezőt teremt. Ezek a mezők távolságokon is túl hatni tudnak a társadalom kollektív tudatára. Ebben rejlik számomra a spirituális utak jelentősége: pozitív energiát teremtenek és megváltoztatják a világot. (Willigis Jäger)

 

Kedvesség kell, hogy betöltse minden szavunkat és cselekedetünket munkahelyünkön, az iskolában, az egyházban és különösen az otthonainkban. (Joseph B. Wirthlin)

 

 

Légy tudatos, légy nyugodt, meditatív, boldog, jóságos, együttérző, megértő, támogató, kedves, sugárzó. Légy ajándék, légy áldás és bőség magadnak és másoknak. (Molnár József)

 

 

,,Legyen minden lény boldog és rendelkezzen a boldogság okával!
Legyen mentes a szenvedéstől és a szenvedés okától! Legyen részük a valódi boldogságban, mely mentes a szenvedéstől! Időzhessenek a teljes háborítatlanság állapotában, mely mentes a kötődéstől és az ellenérzéstől!”

 

 

Nem káprázatokról és rózsaszínű fellegekről beszélek. A valóság működését kell megismerned! Csak a valódi dolgoknak van hatalmuk, még akkor is, ha varázslatnak tűnnek.

- Szeretnék hinni neked, de én semmit sem látok ezekből a dolgokból.

- Persze, hogy nem. Ahhoz új látásmódra van szükség, és ez az amiért rád kellett találnom. (Deepak Chopra)

 

 

Az emberek rengeteg időt töltenek azzal, hogy mindenféle megoldásokat keresnek. … A szeretet azonban nem jut az eszükbe: elsiklanak az univerzum legfőbb ereje felett. Baba - (Indiában nőttem fel, ahol a baba egyfajta tiszteletteljes kifejezés, bölcsnek vagy szentnek tartott embereket szólítunk meg így) - elsősorban azt akarta a tudomásomra hozni, hogy a szeretet felett soha többé nem szabad elsiklanom. (Deepak Chopra)

 

 

Én nem hívőkre és hitetlenekre osztom fel az emberiséget, hanem olyanokra, akik tudják, hogyan kell élni, és olyanokra, akik nem. (Deepak Chopra)

 

 

Az emberek akkor kiabálnak, ha a szívűk távol van egymástól. Akkor beszélnek rendesen, ha a szívük összhangban van a másikéval. De ha két szív egyesül, egyáltalán nincs szükség szavakra. Így működik a szív útja. Amikor a szívbéli szeretet vezérel, a csendben megleled a lelkedet. (Deepak Chopra)

 

 

A tudatos ember mindig a jelen pillanatra felel, mert felelősségteljes, szó szerint felelős azért, amit tesz - nem gépiesen reagál. Az ő cselekvése éber tudatosságából fakad, nem pedig külső manipuláció hatására. (Osho)

 

 

 

,,A bodhiszattva ösvény

A bodhiszattva ösvény a minden érző lény javára megvilágosodás érdekében gyakorló személy gyakorlására vonatkozik, amely során állandóan a "hat tökéletességet" (páramitá) fejleszti ki.

Ezek az:

  • adakozás (dána),
  • erkölcsiség (síla),
  • kitartás (vírja),
  • türelem (ksánti),
  • meditáció (szamádhi)
  • és bölcsesség (pradnyá).

Az első öt gyakorlásából gyűlik össze a "punja-szambhára" (érdem felhalmozása) készlet,

az utolsóból pedig a dhjána-szambhára (tudás felhalmozása) halom.

Egyes hagyományok az első hat tökéletességhez további négyet hozzátesznek, amelyek az ügyes módszer (bhúmi), a buddhaság elérésére tett fogadalom (pranidhána), az erő (bala) és a tudás (dhjána).

Az összesen tíz szintű gyakorlatot bhúminak nevezik.

A szintek nevei sorrendben a következők: örömteli, szeplőtlen, ragyogó, sugárzó, nehezen meghódítható, szemben álló, messzire jutó, megingathatatlan, éles értelmű és dharma fellege. A bodhiszattva a tizedik szint után éri el a buddhaságot.”  https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodhiszattva

 

 

A karma nem sorsot, hanem ok-okozatot jelent. Mindenki felelős a saját életéért. Ennek megértésével tudatosan szerzünk olyan benyomásokat, melyek tartós boldogsághoz és a szenvedés elkerüléséhez vezetnek. (Ole Nydahl)

 

 

· ismernünk kell a helyzetet;
· kívánnunk kell, hogy tegyünk valamit;
· meg kell tennünk vagy tettetnünk,
· végül elégedettnek kell lennünk.
Ha ez a négy feltétel együtt áll, akkor az ok-okozat teljes erejű lesz
· úgy kell döntenünk, hogy bizonyos dolgokat nem csinálunk többet, hanem az ellenkezőjét tesszük.

Ha a negativitást el akarjuk távolítani a tudatunkból, akkor megint van négy pont:
· tudnunk kell, hogy valami nincs rendben;
· akarnunk kell azt eltávolítani;
· használnunk kell a módszert, a különböző meditációk nagyon hatékonyak;
· úgy kell döntenünk, hogy bizonyos dolgokat nem csinálunk többet, hanem az ellenkezőjét tesszük. (Ole Nydahl)

 

,,HELYES ERŐFESZÍTÉS.
Az helyes erőfeszítéssel meggátoljuk a negatív gondolatokat és fejlesztjük a pozitívakat. Buddha négy elvet említ:
1. Megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk,
2. A még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni,
3. A még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni,
4. A már meglévő jót megtartani, ápolni.”

 

 

Az erény kétfajta lehet:

1) Elkerülés
2) Teljesítés

 

 

,,A szenvedésteli létezésből való szabadulás csak akkor lehetséges, ha helyes tudást szerzünk a létesülési folyamatot felépítő elemekről. A helyes tudás a helyes belátás eredménye, mely a tiszta tudat jellemzője. A tiszta tudat az összeszedettség előfeltétele, s ezért a tudat megtisztítása - azaz a helyes tudás és a helyes belátás megszerzése - elengedhetetlenül fontos."

 

,,Szép dolgok akkor történnek, amikor távol tartjuk magunkat a negatív érzésektől.”

 

,,A pozitív gondolatok pozitív érzéseket hoznak létre, amelyek pozitív eseményeket vonzanak magukhoz.”

 

 

,,A tisztaság kétféle lehet: külső és belső. A külső tisztaság, a test tisztán tartását jelenti. Piszkos külsejű ember sohasem lehet jógi. Ez vonatkozik a belső tisztaságra is. Magától értetődően a belső tisztaság sokkal fontosabb, de mindkettő szükséges.

A külső testi tisztaság egymagában nem ér sokat, de a belső tisztasággal karöltve fontos követelmény. A mosdás, fürdés, tisztálkodás megilleti a testet, sőt elengedhetetlenül fontos, hiszen a szellemileg fejlett ember tisztában van azzal, hogy testére, mint szellemének burkára, kifelé forduló közegére és eszközére, szüksége van, s éppoly kevéssé hanyagolhatja el, mint a gondos munkás a szerszámát. A test belső tisztasága visszahat a szellemre, hiszen rajta keresztül éri a szellemet minden kívülről érkező hatás. A szennyes, elhanyagolt test rossz szűrő és hiányosan, fertőzötten közvetíti a külső hatásokat.

A kétféle tisztaság közül a belső tisztaság - a szív és az elme tisztasága - a fontosabb. A belső tisztaság vidámságot, örömöt, harmóniát, nyugalmat, békességet ad.

A kívül-belül tisztán tartott test, az egyidejűleg tisztán tartott szellemmel együtt, tökéletesen egészséges lesz, minden működése hibátlanná válik, a szattva tiszta eleme túlsúlyra jut benne, az így előállt egyensúlyérzés zavartalan derűt eredményez az elmében, ez megkönnyíti az összpontosítást, amely viszont az érzékeken való uralomra s ezen át az önvaló megismerésére vezet.

A belső tisztaság tiszta gondolatokat eredményez. Ha egyszerű, tiszta táplálékokon élünk, akkor tiszta lesz az elménk. A test és a gondolatok között nagyon szoros kapcsolat van. Egy tiszta testű embernek tiszta gondolatai vannak és fordítva is igaz: egy beteg, önmérgezésben levő testnek beteg gondolatai vannak. A tisztaság a jóság kötőerejének egyik alapvető megnyilvánulása.”

"A belső tisztaság mossa le a tudat tisztátalanságát” (Vjásza)

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Saucsa

 

 

Buddha tanítása teljes mértékben az élet tisztaságát hangsúlyozta az élet minden területén – a látás, a gondolatok, a beszéd és a tettek tisztaságát. (Sri Sathya Sai Baba)
 

 

 

,,A megfelelő Igyekezet, és Elmélyülés megköveteli az erkölcsileg tiszta elme művelését, a cselekvés tudatosságát, és a meditációval történő összpontosítás képességét. A Megszabadulás tíz Támasza: Az energia, a cselekvés, az akarat, a tudatosság, a törekvés, a bölcsesség, a tisztaság, a békesség, az összpontosítás, a meditáció. A végső szint, sodorja az embert a nirvána felé, megszabadulva minden tisztátalanságtól, tudatlanságtól.”

 

 

Hogy élvezhesd a jó egészséget, hogy igazi boldogságot hozzon az ember a családjának, hogy békét hozzon mindenkinek, az embernek először a saját elméjét kell irányítania és fegyelmeznie. Ha egy ember irányítani tudja az elméjét, meg tudja találni a megvilágosodásba vezető utat, és minden bölcsesség és erény természetes módon jön el hozzá. (Buddha)

 

 

Az égben semmi sem különbözteti meg keletet és nyugatot; az emberek a saját fejükben hozzák létre a különbségeket, azután azt hiszik róluk, hogy igazak. (Buddha)

 

 

 

Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. (Ole Nydahl)

 

 

Ha megváltoztatjuk nézőpontunkat, megtapasztaljuk a lelki békét. Ha az ember szeretettel tekint a világra, rátalál a békére is. (Sri Sathya Sai Baba)

 

 

Először is tudnod kell, hogy a legmagasabb igazság a legmagasabb öröm.

Ezután külső szinten kerülnöd kell azokat a dolgokat, amelyek mindig problémákat okoznak.

Belső szinten látnod kell, ahogy a dolgok jönnek-mennek, mint egy álom, és az együttérzést kell kifejlesztened mások iránt.

A titkos szinten pedig a tolvajt üres házba engeded, nem adsz semmi energiát a zavaró érzelmeknek. Ha képes vagy csak arra koncentrálni, ami az orrod előtt van,

miközben a gondolatok, érzések megpró­bálnak mindenféle drámákat okozni, akkor ezek egyre inkább elveszítik az erejüket, és végül nem térnek többé vissza.

Csináld mind a hármat:

- kerüld el azt, ami kárt okoz,

- nézd a dolgokat úgy, mint egy álmot,

- és ne keveredj beléjük. (Ole Nydahl)

 

 

A tudatunkat az illúzió vékonyabb vagy vastagabb rétegei borítják be. A gyakorlás segít nekünk abban, hogy különböző módszerekkel átvergődjünk ezeken, és eljussunk valós természetünkhöz. (Ole Nydahl)

 

 

,,A Zen gyakorlás által feloldódik az elme és a test. Adomány a testnek és a léleknek. Zen meditációban ülni, ez minden.
Buddha útjának tanulmányozása, önmagad tanulmányozása.
Ebben az életben találkozni Buddhával és megtalálni a paradicsomot itt." (Zen – Dogen mester élete)

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/szanszkrit-szavak--kifejezesek---shambala--maitreya.html

 

12341534_10208288193988352_2466437951915952806_n.jpg

 

bodhiszattva---buddhasag.jpg

 

 

buddha: ,,felébredett,/ megvilágosult”, ,,megvilágosodott”; belső fény; tiszta; a felébredt szellem; a „budh” = felébredni jelentésű igetőből képzett szó, melynek jelentése „felébredt”. ,,Megvalósította a tökéletes, zavarodottságtól és szennyeződésektől mentes tudatosság állapotát.” ,,aki legyőzött önmagában minden tudati elhomályosulást (zavaró érzelmet), szellemi tökéletessége következtében hatalmas erők bontakozhattak ki benne.” ,,Aki elérte a megvilágosodást, - a tökéletes, a legcsodálatosabb, a teljes szeretet és boldogság, a tiszta, a minden tudás, az örök boldogság állapotát, a fénylő, hatalmas, kifogyhatatlan csodás energia állapotot – s ezt magából sugározza is ki. Nagy kezdőbetűs alakja a történelmi Buddhára vonatkozik, kis kezdőbetűs alakjával a többi - eddigi és ezután élő megvilágosodott tudatállapotot, tudatszintet elérőket nevezzük.,,Azt nevezik így, aki a tévelygés éjszakájából ráébredt a megismerés fényére.” ,,Bu – Bő ; Da – Fény.”

 

,,Buddha tehát ember, aki legyőzött önmagában minden tudati elhomályosulást (zavaró érzelmet), szellemi tökéletessége következtében hatalmas erők bontakozhattak ki benne, és erre a tudásra saját erejéből tett szert, nem más tanítómesterek, isteni kinyilatkozás vagy szent iratok tanulmányozásának a segítségével. Buddha tanítása szerint ez az út azonban a buddhává válásig „mások véleménye és saját elmélkedésünk révén” világosodik meg. Bár az útmutatásra szükség van, a szintézis hangsúlyos szerepet kap tanításaiban. Gautama Buddha a hagyományok szerint emberfeletti erőkkel és képességekkel rendelkezett."

 

 

A Buddha megosztotta tanításait, hogy kivétel nélkül mindenki elérhesse ugyanazt a legfelsőbb szintű felszabadulást, amit ő maga is elért gyakorlat és erőfeszítések árán. (Shinjō Itō)

 

,,A megvilágosodás jelentősége és haszna épp ezért felbecsülhetetlen saját magunk és mindenki más számára.”

 

 

 

amit-en-hirdetek-.jpg

 

Buddha-Tao

A tao eredetileg utat – pontosabban egy konkrét, meghatározott utat, ösvényt jelent, - sőt ma is a csillagok útját jelenti az égbolton, de jelenti a bölcs utat is, amely célhoz vezet, de jelenti a rendet és a törvényt, amely mindenben érvényesül.

 

„A bölcs felismeri a tao által nyújtott mintázatokat, és cselekvését azokhoz igazítja. Ekképpen a taoval egyesül, a természettel harmóniában él, és szándékai valóra válnak. A tao útján követve az ég és föld természetes folyamatait, ura lesz a világ dolgainak.” (Huaj-nan-ce – Konfuciusz)

 

Törekedj mindig a helyes útra (tao), szilárdan ragaszkodj az erényhez (tö), igazodj mindig az emberség elvéhez (zsen).

 

Az erény nem maradhat egyedül, biztosan társra talál.

 

A nemes ember békeszerető, de nem azonosul (akárkivel).

 

Ami a tisztességgel ellenkezik, ne lásd; ami a tisztességgel ellenkezik, ne halld; ami a tisztességgel ellenkezik, ne mondd; ami a tisztességgel ellenkezik, ne tedd.

 

A nemes ember méltóságteljes, de nem gőgös.

 

A nemes ember a fennkölt dolgokban járatos, a közönséges ember az alantasakban.

 

A nemes ember nyugodt és megelégedett, a közönséges embernek azonban szüntelenül aggodalmai vannak.

 

A nemes ember az igazságossághoz ért jól.

 

Amit a felsőbbrendű ember (Güntsi - bölcs, nemes, kiváló, magasrendű ember) - keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg.

 

Ce-csang a tökéletes erényről kérdezősködött K'ung-ce-nél. K'ung-ce azt felelte: "Aki öt dolgot képes megvalósítani bárhol az ég alatt, az tökéletes erényű." (Ce-csang) megkérdezte, mi az az öt dolog, (a mester) pedig mondotta: "A komolyság, a nagylelkűség, a szavahihetőség, a szorgalom és a jóindulat.” (Lun-jü - Beszélgetések és mondások - Kung fu-ce (Konfuciusz) )

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/lao-ce---az-ut-es-az-erenyek..html

 

 

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/immanuel-kant---az-ember-kiteljesedese.html

 

 

Az egyik legértékesebb dolog, amit az ember megtanulhat, annak MŰVÉSZETE, hogyan használjuk fel mások tudását és tapasztalatát. S aztán mindezt a saját életünkbe beépítsük. (Napoleon Hill)

 

Kiválasztom és az agyamban elraktározom a kedvenc idézeteimet. Így vértezem fel magam ebben a gyorsan változó világban elkerülhetetlen, védekezésekben és támadásokban bővelkedő helyzetek megoldására. (Robert Burns)

 

,,A sikeres ember pontosan tudja, mire vágyik, van terve a célja elérésére, hisz abban, hogy meg tudja valósítani a szándékát, és ideje nagy részét a megvalósításnak szenteli.”

 

 

 

dharma-chakra.jpg

Dharma-chakra – a Dharma (A tanítás, a tan) kereke - a buddhizmus tan-kereke.

 

- A 8 (küllő) ág, a 8 nemes ösvényt jelképezi.

- A teljes köralak (csakra) a dharma-tanítások tökéletességét fejezi ki.

- A küllőket tartó abroncs, a kerék széle/pereme, azt az összpontosítást és éberséget képviseli, amelyek egybefogják a meditáció gyakorlatát.

- A kerékagyban a Három Ékkő, amit még Három Kincsnek is szoktak nevezni:

1. Buddha, a történelmi Buddhát (Gautama Sziddhártha) vagy pedig a buddha (megvilágosodott) természetet fejezi ki, - az ideális vagy legmagasabb lelki lehetőséget, ami minden lényben már eleve benne van.

2. Dharma - A Tanítás - Buddha tanítása, a Megvilágosodáshoz vezető út.

3. Szangha - A Közösség  - Azoknak a közössége, akik elérték a megvilágosodást, és akik segíthetik a gyakorló buddhistákat ugyanebben. És a gyakorló buddhisták közössége is.

- A kerék agya a fegyelmet jelenti, amely elengedhetetlen a meditáció gyakorlata során.

- Lótusz (Padma) virág - a megvilágosodás tisztaságának az ábrázolására.

 

A küllők számuktól függően különböző dolgot jelenthetnek pl.:

- Ha a keréknek négy küllője van, ami általában ritka, akkor a Négy Nemes Igazságot képviselhetik.

- Ha a keréknek nyolc küllője van, akkor a Nemes Nyolcrétű Ösvényt képviselik. A leggyakrabban ezt a nyolcküllős kereket szokták a buddhizmus jelképének felhasználni.

- Ha a keréknek 24 küllője van, akkor a tizenkét láncszemből álló Függő Keletkezésen kívül a Függő Keletkezés tizenkét láncszemének fordított sorrendjét, azaz a szamszárából való megszabadulást jelképezi. A 24 küllős Tan kerekét Asóka csakrának is szokták nevezni.

- Ha a keréknek 31 küllője van, akkor a küllők az ókori buddhista kozmológia szerinti létezés 31 birodalmát jelentik. http://www.buddhapest.hu/2015_03_01_archive.html

 

                       Mongólia, Sri Lanka és India zászlajában is szerepel a dharma-chakra.

 

 

 

,,A taoizmus a negatív érzelmeket az alacsony szintű energiákhoz sorolja. Sokak életét keseríti meg és tölti ló a harag, bánat, félelem, depresszió, aggodalom vagy más negatív energia. Az ilyen negativ energiák megfosztanak az életerőtől, és előbb-utóbb betegséget okoznak.”

 

,,A kínai orvoslás szerint akkor vagyunk egészségesek, ha a szervezet energiakeringése harmonikus. Ez az energia a csí(Qi), a vitalitást, életerőt jelenti.”

 

,,A fáradtság egy negatív, elhasználódott energia, s úgymond a test kisugározza magából a negatívat, ami vonzza a negatívat.

A kipihentség viszont pozitív, a nagyon kipihentség nagyon pozitív, s nagyon pozitív energiát sugározz ki, ami vonzza a pozitívat, a pozitív vagy éppen nagyon pozitív rezgése okán. A hasonló vonzza a hasonlót, a hasonló rezgésű vonzza a hasonló rezgésűt. (Molnár József)

 

 

tiszta-energiak---tartsd-tisztan-a-tudatodat-es-a-testedet.jpg

 

legzeshez.jpg

 

 

,,A meditációs gyakorlat során egy napon elvetődtem a némaság honába. Körülvett a fény, az idő és a tér pedig: egyszerre eltűnt - csak a fényesség maradt meg. Egy csodás Fényesség… A megvilágosodás örömet hoz.”

 

 

tisztasag---beke---szeretet--folyo---to.jpg

 

 

,,A jó szándék nem vallás kérdése.”

 

Kell ahhoz ok, hogy segítsük a rászorulókat? (Hét év Tibetben)

 

Soha nem bántunk semmit, ami él. (Hét év Tibetben)

 

Maguk csodálják azt, aki felfelé tőr a csúcsra holmi sétálással. Mi pedig azt az embert tiszteljük, aki feladja énjét. (Hét év Tibetben)

 

en-buddhizmusomba.jpg

 

A buddhizmus szelleme, mindennél inkább a harmónia és egység értékeléséről szól, amiben másokat tisztelünk és elfogadunk ahelyett, hogy elítélnénk. A kezdetek óta ez a buddhista út, és ez a valódi buddhizmus. (Shinjō Itō)



Az a legfontosabb, hogy mélyen szálljunk magunkba és felfedezzük a bennünk rejlő buddha szerető kedvességét és együttérzését – a felébredt természetet, mellyel mindannyian rendelkezünk. (Shinjō Itō)

 

Amikor a buddhisták azt mondják: „Buddham Saranam Gachchhami, Dhammam Saranam Gachchhami, Sangham Saranam Gachchhami”, az ima igazi jelentése a következő: az elméteket fordítsátok az erkölcs felé. Az erkölcsnek a társadalom szolgálatára kell irányulnia. Amikor ez teljesül, a társadalom megtisztul. (Sri Sathya Sai Baba)

 

amikor-az-elmet-a-szeretet-tolti-be---az-igazi-szeretet-edes-gyumolcs--mely-a-jo-cselekedetekbol-terem.jpg

 

 

Az élet igazi művészete a meditációval kezdődik. És meditáció alatt az elme csöndjét, a szív csöndjét értem; azt, hogy eljutsz lényed legbensőbb középpontjába és megtalálod a kincset: saját vajóságodat. És ha megtaláltad, akkor sugárzik belőled a szeretet, sugárzik belőled az élet, a kreativitás. (Osho)

 

 

 

A szeretet és a megbecsülés mérhetetlen. Nincs akkorra mérce, mellyel mérhető lenne a fontossága, és a súlya is olyan hatalmas, hogy nincs mérleg, mely mérni képes. (Judi Sion)

 

 

A simogatás és a dédelgetés megindítja a csi áramlását a testben és a test körül. (Tom Kenyon)

 

 

A virágot a napfény fejleszti ki, az emberi lelket a szeretet. (Gárdonyi Géza)

 

aki-szeret-es-aki-boldog-akar-lenni--annak-jo-a-buddhizmus---a-buddhizmus--arrol-szol.jpg

 

Törekedjetek teljes lényetekkel a beteljesedés elérésére! (Buddha)

 

 

"Ne hagyd, hogy a tűz kialudjon benned. Egyik szikra pattanjon a másik után. Még a kételyek mocsarában is. Ne hagyd, hogy a lelkedben élő hős elpusztuljon. A vágyak, melyekre életed magányos pillanataiban gondoltál, de soha nem érted el őket. Valóra válthatod a megálmodott sorsot. Mert létezik. Mert valóság. Mert lehetséges. És a tiéd." (Ayn Rand)

 

 

,,Az élet túl rövid!
Csókolj lassan,
nevess őrülten, szeress igazán és
bocsáss meg gyorsan!

Mindegy, mi rakódott rád az úton. Mindegy, mit gondolsz most magadról.
Önmagad belső fényéhez mindig visszatalálhatsz. Mert fénynek születtél!"

 

 

,,Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került, hogy
magad vontad oda. Az pedig,
hogy most mit kezdesz velük,
rajtad áll."
Richard Bach

 

 

 

        A megvilágosodás a legnagyobb boldogság, a legmagasabb szintű időtlen öröm, boldogság és szeretet. Nincs semmi kielégítőbb vagy teljesebb, mint a megvilágosodás csodás, boldog állapota. Ürítsd ki magad meditációval, s érd el a tökéletes boldogságot, a megvilágosodást, te is.

A megvilágosodás elérése a cél: mert a megvilágosodás egy olyan mennyei, orgazmusi, teljes, tökéletes, hatalmas boldogság és szeretet, hogy erre vágyik, ide igyekszik mindenki, s azért meditálunk, hogy ezt érezzük, és örökké ebben az állapotban legyünk. Be kell látni, a meditáció mindent visz, mert a legjobb, a legcsodásabb élményt tudja adni, a legnagyobb boldogságot. 

Törekedni kell a megvilágosodásra. Ami gyönyörű érzés, a földi csodás érzések és képek annak a világnak csak a lenyomatai, néha ezekben a lenyomatokban látjuk az ottani világot. A szép, a szerelem, a szeretet ízelítő belőle. Mindig maradj a csodában. A meditáció elhozza a csodát. Meditáció által megtapasztalod a CSODÁT. Higgy, bízz a CSODÁBAN.

Meditáció az út a megvilágosodáshoz.

Meditáció - A légzésre irányítani a figyelmet. A természetes, magától történő, nyugodt, teljes hosszúságú be- és kilégzésre. Nyugodtan, lazán, erőfeszítés nélkül. Folyamatos koncentráció. Érezzük a formátlan levegő ki és beáramlását. A tudatban felszínre jövő képeket, gondolatok, hagyjuk, hogy jöjjenek-menjenek, anélkül hogy megragadnánk őket, s így eltűnnek. Ezáltal tisztulunk, s egyre jobban és jobban érezzük és megtapasztaljuk a nagyon csodálatos kellemességet, a CSODÁT. Tehát ha meditáció elején, közben részed van gondolatözönben az előfordulhat, de törekedj, hogy a felbukkanó, felmerülő gondolatokat, képeket ne ragadd meg..egyszerűen nincs dolgod velük, jönnek, majd mennek, - ez a tudat tisztulásának jele - ilyenkor az idegrendszerünkben lévő feszültség oldódik fel véletlenszerű gondolatok, képek formájában. S szépen egy idő után lecsillapodik az elme, és fantasztikus élményben lesz részed. Ráadásul e kellemes élmények általi megváltozott ,,kisugárzásod” hatására az életedben egyre több csodás dolgok történik veled, és egyre több pozitív, fantasztikus képességedre derül fény, nyílik meg. Sőt még megtapasztalod a sziddhik-et is. Érdemes megpróbálni beépíteni a folyamatba, a levegővel együtt be- és kiáramló színek - belégzés (piros), kilégzés (kék) -, mint egy színes levegő útjának a nyugodt, erőfeszítés nélküli belső figyelését. Ha nem jönne egyből a CSODA vagy 20 perc után, kérlek tarts ki, mert 45 perc után már tuti érezni fogod,..benne leszel, megtapasztalod a CSODÁT. A koncentrálás a teljes, természetes, magától történő, nyugodt be- és kilégzésre, lazán a lényeg. Egyre inkább, egyre többször átjárja a lényed ez az állapot, míg végül örökké benne maradsz. Gyakorlás – Megvilágosodtál.

 

(Molnár József - Pe-chi-ce mj)

https://data.hu/get/11276108/Az_en_buddhizmusom_teljes.doc