Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MEGVILÁGOSODOTTAK KÖVETŐI -

SZERETET és BOLDOGSÁG

KÖZÖSSÉG

 

Alapítás: 2017 szeptember 17 (de nincs jelentősége a dátumnak)

 

Példaképeink: a két Megvilágosodott, buddha: Jézus és Buddha, a többi buddha, a megvilágosodottak.

buddha: megvilágosodott ember, a legmagasabb rendű tudatszint csodás állapotát tartósan elért ember.

Cél: a buddha állapot elérése, ...minél magasabb-tisztább tudatszint elérése, ...a minél magasabb mennyiségű és minőségű SZERETET, ÖRÖM és BOLDOGSÁG elérése saját magunk és mások életében.

 

…hozzá vezető út:

Pozitív, magas rezgésű gondolatok-cselekedetek, kapcsolatok, ...magas frekvencia…állapot elérése (lásd Hawkins-féle Tudattérkép)

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/boldogsag.html

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/boldogsag-2.html

www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/boldogsag-es-siker.html - 12

www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/pozitiv-dolgok.html

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/pozitiv-dolgok-2.html

www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/a-siker-_elerese_.html

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/sikerhez.html

http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/az-en-buddhizmusom---a-buddhizmus-csodaja.html

 

A Negyedik Nemes Igazság az út, amely elvezet a szenvedés elhagyásához és megszűnéséhez, az út amely elvezet Márá kiűzéséhez és a Lény Végső Igazságának megtekintéséhez, és ennek következményeként a Legfelsőbb Határtalan Boldogsághoz.

Ez az út, Buddha szerint, nyolcrétű volt, a Nemes Nyolcrétű Ösvénynek lett elnevezve.

,,…amely felnyitja a szemeket s megvilágítja az elmét, amely nyugalomra, megismerésre, megvilágosodásra, nirvánára vezet."

 

  1.  HELYES SZEMLÉLET, NÉZET.
    Buddha szerint ez a Négy Nemes Igazság belátása. Van szenvedés - a szenvedésnek van oka - a szenvedés megszüntethető - van út, mely elvezet a szenvedés megszüntetéséhez (nemes nyolcrétű ösvény). A valóságnak megfelelően látni, miként létezik szenvedés, ennek az okát, a megszűnését, és a megszűnéséhez vezető utat.
  2. HELYES ELHATÁROZÁS, SZÁNDÉK,
    Szenzualitástól, rosszakarattól, rosszindulattól és durvaságtól mentes gondolat, szándék. Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését. Valójában a helyes szemléletből fakadó elhatározásokat jelenti.  Mindenre megalapozottan, átgondoltan határozzuk el magunkat, mindenre megfontolt okunk legyen. Tartsuk távol lelkünktől a meggondolatlan, jelentős ok nélküli tetteket. ,,Ha valaki próbálja elkerülni a helytelen elhatározást és a helyes elhatározásra jutni, ez helyes erőfeszítés. Ha valaki éber a helytelen elhatározás elkerülésében és a helyes elhatározásra jutásban, ez helyes éberség. Így ez a három képesség – helyes nézet, helyes erőfeszítés, helyes éberség – körkörösen hat a helyes elhatározásra."
  3. HELYES BESZÉD.
    A hazugság, a rágalmazás, a durva, gyalázkodó, közönséges, sértő, bántó beszéd kerülése, és tartózkodás az üres, felesleges, haszontalan fecsegéstől. Ami valós és igaz, emellett hasznos, továbbá másoknak kellemes és jóleső is: az alkalmas időben kifejthető.

4.  HELYES CSELEKVÉS.
Az érző lények bántásától való tartózkodás. A nem adott dolog elvételétől való tartózkodás. Helyes szexuális viselkedés. Házasságtöréstől való tartózkodás. Hazugságtól, pletykálkodástól, a rosszindulatú, közönséges beszédtől, valamint mohóságtól és a helytelen nézetektől való tartózkodás. ,,Nem ihat alkoholt és nem biztathat senkit, hogy így tegyen, tudván, hogy ez őrültséghez vezet. Az alkoholtól megzavart emberek gonosz tetteket hajtanak végre, és más meggondolatlan embereket is rávesznek ilyesmire. Kerülnie kell a bódító szereket, a vétség ezen fajtáját, ami elbódítja az elmét és bolond emberek öröme.”

  • A 10 helyes tett:
  • 1. Adakozás
  • 2. Erényesség
  • 3. Meditáció, a tudat művelése
  • 4. Tisztelet, hódolat
  • 5. Szolgálat, segítőkészség
  • 6. Az érdemek felajánlása
  • 7. Örvendezés a más által szerzett érdemeknek
  • 8. A Tan hallgatása
  • 9. A Tan tanítása
  • 10. Helyes/Egyenes (világ)nézet
  1. HELYES ÉLETMÓD.
    Olyan életvitel, melyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg, illetve nem hágjuk át a helyes beszéd és cselekvés elveit. Amikor a tanonc kerüli a romlott kereskedelmet (jóslás, kamatok, harci eszközök, élőlények, fertőző anyagok és mérgek), és kenyerét helyes és becsületes módon keresi.

 

  1. HELYES ERŐFESZÍTÉS.
    A helyes erőfeszítéssel meggátoljuk a negatív gondolatokat és fejlesztjük a pozitívakat. Buddha négy elvet említ:
    1. Megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk,
    2. A még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni,
    3. A még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni,
    4. A már meglévő jót megtartani, ápolni.

,,…létrehozza magában az akaratot, az igyekezetet, felkelti a kitartást, fenntartja, és szorgalmasan gyakorolja annak érdekében, …hogy a már felkélt haszontalan tulajdonságok megszűnjenek benne, […] hogy a hasznos tulajdonságok, amelyek még nem keltek fel, felébredjenek benne, […] és hogy a már felkélt hasznos tulajdonságok fenntarthatóak, zavartalanok, egyre növekedők, kiterjedők és tökéletesek legyenek benne. Ezt hívják helyes törekvésnek. Ha valaki próbálja elkerülni a helytelen nézetet és a helyes nézetet vallani ez helyes erőfeszítés. Ha valaki éber a helytelen nézet elkerülésében és a helyes nézet vallásában és megtartásában ez helyes éberség. Így ez a három képesség – helyes nézet, helyes erőfeszítés, helyes éberség – körkörösen hat a helyes nézetre.

Amíg nem teszünk erőfeszítést, semmi sem történik. A tudat feletti kontroll nem születésünkkel adott.

  1. HELYES ÉBERSÉG, TUDATOSSÁG.
    Amikor az ember éberen, jelenben, tudatosan él, és tudja, hogy a test, az érzelmek és a gondolatok mulandóak, és alá vannak vetve az elmúlásnak. Buddhánál ez tudatosságot, majd éberséget jelent testi szinten, az érzések, a gondolatok, illetve a jelenségek terén. "És mi a helyes éberség? Amikor a szerzetes a testben, a testre magára irányítja a figyelmét, buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Amikor az érzésben az érzésre magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudatban, a tudatra magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudati minőségekben, a tudati minőségekre magukra irányítja a figyelmét buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Ezt hívják helyes éberségnek. Ez, vagyis az éberség négy alapzata az egyetlen út, szerzetesek, a lények megtisztítására, a nyomorúság és a bánat legyőzésére, a fájdalom és a szomorúság megsemmisítésére, a helyes ösvény elérésére, a Nibbāna megvalósítására.”

 ,,Magamra fogok vigyázni.’’Másokra fogok vigyázni.’ Amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz. Amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz. És amikor az ember magára vigyáz, hogyan vigyáz másokra? A gyakorlás fenntartása, fejlesztése által, és az által, hogy teljesen a gyakorlásnak szenteli magát. Így amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz. És amikor az ember másokra vigyáz, hogyan vigyáz magára? A béketűrés, az ártalmatlanság, a kedves és együttérző tudat által. Így amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz.”

  1. HELYES ELMÉLYEDÉS, KONCENTRÁCIÓ, MEDITÁCIÓ
    Az elme fókuszálása, összpontosítása, légzőgyakorlat és a meditáció által. A gyakorló felkeres egy megfelelő csendes helyet, keresztezett lábakkal (megj: kényelmesen, lazán ülni, nem muszáj keresztbe tett lábakkal) egyenes háttal leül, és figyelmét a meditációs tárgyra (megj: pl. lazán, erőfeszítés nélkül a természetes, magától történő, nyugodt (lenyugtatott), teljes hosszúságú be- és kilégzés folyamatára irányítja a figyelmét, odakoncentrál) irányítja. Kezdetben figyelme nem marad meg a tárgyon állandóan, felmerülő tudattartamok terelik el a figyelmét. Ezeknek az elterelődéseknek a hátterében tudati egyensúlytalanságok vannak, melyeket a Buddha ötös csoportba sorolt, ez az öt akadály: - érzéki vágy (káma-csanda), - ellenszenv (bijápáda), - tompaság és kábaság (thina-middha), - nyugtalanság és önvád (uddhaccsa-kukkuccsa), - kétely (vicsikiccshá). Majd, ahogy telnek a percek, a meditáció hatására egyre lecsendesedik az elme, s ezek után a gyakorló már ,,belép” az elszakadásból született, üdvözült örömmel és boldogsággal telített dzshánába, és ebben időzik.

Források: http://buddhista-szakkor.wikidot.com/helyes-erofeszites
http://buddhista-szakkor.wikidot.com/helyes-elhatarozas
http://buddhista-szakkor.wikidot.com/helyes-cselekedet
http://www.vopus.org/hu/gnozis/misztika-vallas/buddha-tanitasai.html
http://www.napfenyes.hu/szellemi-tanitasok/szellemi-ut-erenyek-beavatas/a-nemes-nyolcretu-osveny-regen-es-ma

 

,,A Buddhák az utat tanították. Kerülni az erkölcsi sértéseket, jót tenni, és megtisztítani a saját szívünket: ez minden Buddha tanítása.”

 

 

A megvilágosodás a legnagyobb boldogság, a legmagasabb szintű időtlen öröm, boldogság és szeretet. Nincs semmi kielégítőbb vagy teljesebb, mint a megvilágosodás csodás, boldog állapota. Ürítsd ki magad meditációval, s érd el a tökéletes boldogságot, a megvilágosodást, te is.

A megvilágosodás elérése a cél: mert a megvilágosodás egy olyan mennyei, orgazmusi, teljes, tökéletes, hatalmas boldogság és szeretet, hogy erre vágyik, ide igyekszik mindenki, s azért meditálunk, hogy ezt érezzük, és örökké ebben az állapotban legyünk. Be kell látni, a meditáció mindent visz, mert a legjobb, a legcsodásabb élményt tudja adni, a legnagyobb boldogságot. 

Törekedni kell a megvilágosodásra. Ami gyönyörű érzés, a földi csodás érzések és képek annak a világnak csak a lenyomatai, néha ezekben a lenyomatokban látjuk az ottani világot. A szép, a szerelem, a szeretet ízelítő belőle. Mindig maradj a csodában. A meditáció elhozza a csodát. Meditáció által megtapasztalod a CSODÁT. Higgy, bízz a CSODÁBAN.

Meditáció az út a megvilágosodáshoz.

Meditáció - A légzésre irányítani a figyelmet. A természetes, magától történő, nyugodt, teljes hosszúságú be- és kilégzésre. Nyugodtan, lazán, erőfeszítés nélkül. Folyamatos koncentráció. Érezzük a formátlan levegő ki és beáramlását. A tudatban felszínre jövő képeket, gondolatok, hagyjuk, hogy jöjjenek-menjenek, anélkül hogy megragadnánk őket, s így eltűnnek. Ezáltal tisztulunk, s egyre jobban és jobban érezzük és megtapasztaljuk a nagyon csodálatos kellemességet, a CSODÁT. Tehát ha meditáció elején, közben részed van gondolatözönben az előfordulhat, de törekedj, hogy a felbukkanó, felmerülő gondolatokat, képeket ne ragadd meg..egyszerűen nincs dolgod velük, jönnek, majd mennek, - ez a tudat tisztulásának jele - ilyenkor az idegrendszerünkben lévő feszültség oldódik fel véletlenszerű gondolatok, képek formájában. S szépen egy idő után lecsillapodik az elme, és fantasztikus élményben lesz részed. Ráadásul e kellemes élmények általi megváltozott ,,kisugárzásod” hatására az életedben egyre több csodás dolgok történik veled, és egyre több pozitív, fantasztikus képességedre derül fény, nyílik meg. Sőt még megtapasztalod a sziddhik-et is. Érdemes megpróbálni beépíteni a folyamatba, a levegővel együtt be- és kiáramló színek - belégzés (piros), kilégzés (kék) -, mint egy színes levegő útjának a nyugodt, erőfeszítés nélküli belső figyelését. Ha nem jönne egyből a CSODA vagy 20 perc után, kérlek tarts ki, mert 45 perc után már tuti érezni fogod,..benne leszel, megtapasztalod a CSODÁT. A koncentrálás a teljes, természetes, magától történő, nyugodt be- és kilégzésre, lazán a lényeg. Egyre inkább, egyre többször átjárja a lényed ez az állapot, míg végül örökké benne maradsz. Gyakorlás – Megvilágosodtál.

 

(Molnár József)