Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Föld és Hazánk történelme 10

 

1703-11 Habsburg-ellenes felkelés Magyarországon; a Rákóczi- szabadságharc

1705 Széchenyi országgyűlés. Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották +

         mellé 24 tagú szenátus, szenátus elnöke hadak főgenerálisa Bercsényi Miklós,

         szabad királyválasztás jog követelése a Habsburgoktól, ellenállási záradék

         megerősítése, erdélyi fejedelemség visszaállítása.

1707 A Habsburg-ház trónfosztása (Ónodi országgyűlés)+általános adózási

         törvény, kétmillió forintot vetett ki jobbágyra és nemesre, itt született

         Rákóczi ajkán a ,,köztereh" kifejezés

1711 Szatmári béke a Rákóczi- szabadságharc végét jelenti.

1718 A mai Kolumbia, Venezuela és Ecuador területén a spanyolok megalapítják

         Új-Granada Alkirályságot.

 

1728 Bering megkezdi Alaszka orosz felderítését.

 

1740 Mária Terézia kerül a Habsburg Birodalom trónjára. Apja III.Károly

         1723-as Pragmatica Sanctio (leányági öröklődés) törvénye alapján.

         Mégis a poroszok háborút indítottak és Sziléziát elvették amit a 7 éves

         háborúban nem sikerült visszaszereznie.

         1767 Úrbéri rendelet (Urbárium) - Meghatározta a jobbágyok terheit

         1777 Tanügyi rendelet (Ratio Educationis) - a 6-12 éves gyermekek

                                                                                   tankötelezettsége.

         1777 Nagyszombati (mai ELTE) egyetem Budára hozatala.

         Hazahozatta a Szent Jobbot Raguzából, Szent István-rend alapítása.

         Therésianum – iskola a jó módú gyerekeknek a hivatali pályára

          (pl. Festetics György, Széchényi Ferenc, Bethlen István, Puskás Tivadar)

         Magyar testőrség alapítása Bécsben (pl. Bessenyei György)

         Mint korábban, ő is és fia is sok németet telepített be.

 

         Fia II. József (1780-1790) abszolutista, reformer uralkodó.

        „mindent a népért, semmit a nép által"

         1781-es Türelmi rendelet. Engedélyezte a vallásszabadságot a görög

         keletieknek és a  protestánsoknak Visszaszorította az egyház hatalmát

         pápai bullákat ellenőrzését.

         A nem tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal foglalkozó

         szerzetesrendek feloszlatása.

         1882 fordított Canossa-járás (VI. Pius)

         1783 Helytartótanács Budára.

         Ebben az évben a budai egyetem Pestre költözött.

         1784-es nyelvrendelet. A birodalom egységesítését szolgálta. Közös nyelvnek

         a németet tette meg. Ez óriási felháborodást váltott ki, bár előtte megkérdezte,

         hogy a magyar nyelv jó e a hivatalos életben, nemleges választ kapott.

         Ezért nem is értette a nagy felháborodást.

         1785-ös jobbágyrendelet. Ez egyfelől eltörölte a jobbágy elnevezést és a

         röghözkötést, megerősítette a parasztok telekhez való jogát, és vagyonuk

         szabad örökítésének jogát.

         Halálos ágyán minden rendeletet visszavont, kivéve a türelmi és jobbágyrendeletet.

 

1750-1850 kb. Klasszicizmus - a múlt, főként az ókori görög-római alkotásokban

          megvalósuló eseményeket, szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának.

           Építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság

           és a szigorú arányok váltak jellemzővé. Az épületeken antik jellegű díszítmények,

           oszlopok.

           Bérházak építése. Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.

           British Múzeum (1759)

           Debreceni Nagytemplom (1805-1824) - Péchy Mihály (1755-1819)

           Esztergomi Főszékesegyház (1822-1869) - Hild József (1838-46) (1789-1867)

           A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a

           Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére.

           Teljes neve Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház.

           Nemzeti Múzeum (1837-1847) - Pollack Mihály (1773-1855)

           Szent István Bazilika (1851-1905) Hild József (1851-67) Ybl Miklós (neoreneszánsz 1851-67)

           Kauser József (1867-1905)

           Szépművészeti Múzeum (1900-1906) - Schickedanz Albert (1846-1915) először

          a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszicista előépület készült el.

           Budavári Palota - 1243 IV. Béla, Anjouk, Zsigmond, Habsburgok idején épült.

           A palota átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos

           tervei alapján végezték el.

           A szobrászok szintén az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül, s örök

           szépségű alkotásokat akartak létrehozni. Az arányok harmóniájára, a felület gondos

           kidolgozására törekedtek. Fő témájuk a görög-római mitológia lett, valamint

           művészek, politikusok mellszobrainak készítése római mintára.

           A festmények szerkezete áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel

           ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását, az élénk színeket, éles kontúrokat.

           Ókori történelmi események, mitológiai témák, hősi tett, erkölcsi színezet.

           Jacques Louis David (1748-1825) Horatiusok esküje, Napóleon, Madame Récamier portréja

           http://hu.wikipedia.org/wiki/Klasszicizmus

          Irodalom: Friedrich Schiller (1759-1805) Tell Vilmos, Don Carlos.(romantika is)

          Zene: Hayd (1732-1809) Oratóriumok (pl. A teremtés, Az évszakok)

                   Mozart (1756-1791) Operák: (Szöktetés a szerájból, Figaro házassága,

                                                           Don Giovanni, Così fan tutte, A varázsfuvola)

                   Beethoven (1770-1827) 10 szimfónia – 9 befejezett a 10. befejezetlen,

                                                          1 Opera: Fidelio. Beethoveen már romantika is.

         

,, Sem a nagy tudás, sem a kreatívítás nem teszi az embert géniusszá. A szeretet az, amin egy elme alapszik.”

,,A zene, még a legrosszabb pillanatokban se szabad, hogy bántó legyen a fülnek; ellenben védenie és kényeztetnie kell azt. Így a zene örökké zene marad.“ - Mozart

 

,,A zenének a férfiszívben tüzet kell szítania, és könnyet fakasztania a női szemből.”

,,Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a legjobbat.” - Beethoven

 

,, Szegény, koldus szegény leszel, mikortól nem tudsz már szeretni mást, csak önmagad.”

,, Az ember ne akadjon fenn apróságokon, ha nagy dolgok miatt vágott neki az útnak.” - Friedrich Schiller

 

1768 Cook megkezdi a Csendes-óceán felkutatását; bebizonyította, hogy

         Ausztrália önálló kontinens.

         Cook a tisztaságot, a szellőzést megkövetelve, az étrendbe rendszeresen

         savanyú káposztát, gyümölcsleveket iktatva, megelőzte a hajózókat

         megtizedelő skorbut betegséget.

         Hawaii szigeteket James Cook fedezte fel 1773-ban és megbízójának,

         Lord Sandwich-nek a tiszteletére nevezte el Sandwich-szigeteknek.

        A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték

         a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést

         követő összetűzésben megölték.

 

1773 "bostoni teadélután" Amerikai telepesek a bostoni kikötőben a tengerbe

         öntenek egy angol teaszállítmányt (tiltakozásul a behozatali vámok ellen,

         Jogtalannak érzik, hogy miközben adót fizetnek az anyaországnak Angliának,

         eközben még képviseletük sincs az angol parlamentben, vagyis egy távoli

         más országból avatkoznak önkényesen az életükbe, úgyhogy az nekik

         hátrányos Angliával szemben.)                 

         Az angol kormány ostromállapotot rendel el. Ezzel az incidenssel robban ki a

         nyílt harc az amerikai angol gyarmatok és az anyaország között,

         s 1775-ben fegyveres harc kezdődött, miután az angol razziázó katonák, - akik

         a vezetőket keresték - és a milíciák között fegyvertűz ütött ki.

1775 - 1783 Amerikai Függetlenségi háború.

1776 júl. 4 Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat: létrejön az Amerikai Egyesült Államok.

         A 13 észak-amerikai gyarmat philadelphiai kongresszusa elfogadja a

         Jefferson szerkesztette Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kimondja a végleges

         elszakadást Nagy-Britanniától és a gyarmatoknak önálló állammá alakulását.

         Hangsúlyozza az emberek természetes egyenlőségét, a szabadsághoz, a

         tulajdonhoz és a boldoguláshoz való jogát, leszögezi a népszuverenitás elvét és

         a nép ellenállási jogát az elnyomással szemben.

 

1776 Benyovszky Móricot Madagaszkár királyává válasszák.

 

1778 Meghal a francia felvilágosodás 2 nagy alakja Voltaire és Rousseu.

         Voltaire (1694-1778) A józan ész feltéten híve volt. Semmilyen nézetet nem

         fogadott el amit nem vizsgált meg. Lenézte az elmúlt sötét korokat.

         A józan ész nevében elítélte az igazságtalanságot, embertelenséget.

         A hitet nem tagadta, de fellépett az egyház ellen, melyet a vakbuzgósság,

         álszentség és népbutítás eszközének tartott.

         ,, Nem a rendkívüli éleslátás teszi naggyá az államférfit, hanem a jelleme.”

 

         Rousseu (1712-1778) A racionalizmus ész kultuszával szemben a szív jogait követelte.

         Azt vallotta, hogy vissza a természetbe, az ember minden bajok orvosságát

         megtalálja, ha visszatér a természetes élethez.

         Új társadalmi szerződést akart, melyben a népfelség elvét, közvetlen demokráciát

         valósítják meg.

         Tagadta a civilizáció és a találmányok fejlesztő hatását, szerinte az ősember

          boldogabb volt. Szerinte nagyon sok rossz oka a vagyon.

         ,,Az a pénz, amely a tiéd, a szabadságod eszköze,

           míg az a pénz, amelyet hajszolsz, a szolgájává tesz.” - Rousseu

 

1783 A párizsi béke: Nagy-Britannia elismeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenséget. 

 

1788 Ausztrália brit gyarmat megalapítása. (Az első fegyencek érkezése)

         1800 körül az első földfoglalók érkezése.

 

1789 ápr. George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke.

          Virginiai ültetvényes volt. 1752 óta szabadkőműves volt.

         1754-ben kitört (9 év) francia és indián háborúban egy nagyobb haderőt vezetett. 

          1775-ben a függetlenségi háború alatt főparancsnok. Bostonból kiűzte a briteket,

           a döntő Yorktowni csata 1781 szeptemberében Washington támadásával kezdődött.

         ,,Ha törődsz vele, hogy mire becsülnek, értékes emberekhez kapcsolódj,

           hiszen jobb egyedül, mint rossz társaságban." - George Washington

 

1789 július 14. A francia forradalom kitörése

         A párizsi nép megostromolja a Bastille erődjét.

         A feudális rendszer felszámolása.

         Aug. 26. Emberi és Polgári Jogok nyilatkozatának elfogadása. 

 

1794-1795. Magyar jakobinus mozgalom. Vezetője Martinovics Ignác

1795 máj. 20 Martinovics és négy másik magyar jakobinus kivégzése Budán

         a Kaszáló réten. Azóta az a hely a Vérmező.

         Két társaságuk volt.

         Reformátorok Társasága: cél köztársaság, jobbágyfelszabadítás. Vezető: Sigray Jakab

         Szabadság és Egyenlőség Társasága: cél nemesi kiváltságok ellen, polgári köztársaság.

         Vezetők: Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János.

         A két szervezetet Martinovics fogta össze. Nagyon kicsi volt a támogatottságuk.

        Árulás után Martinovics önként jelentkezett és társait feladta.

        

       A Bécsbõl irányított történettudósok mindent elkövettek, hogy a büszke szittya

        múlt hitét eltöröljék. A régi magyar krónikákat megbízhatatlannak bélyegezték.

        Csak olyan kutatóknak biztosítottak munkát, állást a Magyar-Osztrák

        birodalomban, csak olyanok kaphattak ösztöndíjat a tanuláshoz, akik

        következetesen és állhatatosan hirdették a finn-magyar rokonságot.

        http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/archiv/uploaded/16

 

18. sz vége- 1900 k. Romantika az utolsó egységes korstílus, mely több művészeti

                            ágban együttesen éreztette hatását. A latin roman (regény) szóból,

                            regényesebbé válik a művészet. Kialakulásának időszaka a

                            18. század vége, virágkora a 19. század első fele, a század második

                            felében a későromantika és a romantikából kiinduló irányzatok

                            (eklektika, historizmus) voltak jelentősek.

 

1805 okt. 21 A trafalgári csata: Nagy-Britannia (Nelson) legyőzi a francia és a

         spanyol flottát, de Nelson halálos sebesülést szenved.

 

1806 aug. 6. II. Ferenc császár lemond a német-római császári címről.

         Ezt követően I. Ferenc néven Ausztria császára.

         Ezáltal a német-római birodalom formailag is megszűnik.

 

1808 Függetlenségi mozgalmak Spanyol- és Portugál-Amerikában: 1828-ig

         13 új állam jön létre. Kihasználták a kedvező lehetőséget, ugyanis Napóleon

         megtámadta Spanyolországot.

 

1809 június 14. A győri csata A franciák megfutamítják a magyar nemesi felkelés erőit.

         Mikor I. Napóleon 1809-ben bevonult Bécsbe, Batsányi János magyar költő

         a szabadítót remélte benne, ezért ő fordította le Napóleon kiáltványát

         (máj 15-én), amelyben az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a magyarokat.

         De a magyar nemesek Napóleonban csak egy újabb diktátort láttak.

 

Bessenyei György (1747 – 1811)- író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége.

1766-ben került Mária Terézia bécsi magyar testőrségébe került, ahol észrevett milyen is a művelt, felvilágosodott világ. Megismerte a kor tudományait, filozófiát.

E hatásokra elhatározta, hogy minden igyekezetét a magyar irodalom és hazája föllendítésére fordítja.

1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve.

1773-ban kilépett a testőrségből és a magyar református egyház ügyvivője lett.

De mivel támogatta a kormány oktatásügyét, lemondatták. Később áttért a katolikus vallásra és a császári könyvtár címzetes őre lett.

1778-ban írt Magyarság röpiratát a magyar nyelv védelmében írja és a magyar műveltségpolitika kidolgozására tesz javaslatot.

,,Az ország boldogulásának egyik legfőbb eszköze a tudomány.”

,,A tudománynak kulcsa a nyelv “

,,Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudumányokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudossá, de idegenen sohasem.”

Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék c. írásában, egy tudós társaság (tudományos akadémia) felállítását sürgeti. 1790 ben jelent meg az írás.

Ismertebb művei még: a Filozófus c. vígjáték, a Természet világa című filozófiai tanköltemény és a Taranémes utazása c. regény.

 

Batsányi János (1763 – 1845) magyar költő.

Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc és Batsányi 1787-ben megalapította az első magyar irodalmi társaságot (Kassai Magyar Társaság). Sokan csatlakoztak hozzájuk szerte az országban.

Elindították a Magyar Museum (1788–1792) című irodalmi folyóiratot – az első ilyet Magyarországon.

A francia forradalom eszméinek nagy híve lett, és annak első intézkedéseit üdvözölte.

1792-ben a Magyar Museumban megjelent A franciaországi változásokra című verséért feljelentették. ,,Vigyázó szemetek Párizsra vessétek”

A Martinovics-mozgalomban való részvétellel is megvádolták, ezért 1794. november 11-én letartóztatták. A perben tisztázódott ugyan, hogy a szervezkedésben nem vett részt, mégis egy évi börtönre ítélték.

Szabadulása után Bécsben élt. 1805-ben vette feleségül Baumberg Gabriella ünnepelt osztrák költőnőt, akinek német verseit 1805-ben és 1807-ben kiadta.

Mikor I. Napóleon 1809-ben bevonult Bécsbe, Batsányi a szabadítót remélte benne. Volt kufsteini fogolytársa, Bassanói herceg kérésére ő fordította le Napóleon kiáltványát (május 15-én), amelyben az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a magyarokat. Majd a visszavonuló francia csapatokkal Párizsba ment, ahol Napóleon évjáradákot biztosított a számára. Majd a Párizsba bevonuló osztrákok bebörtönözték, majd Linz városát jelölték ki a számára kényszerlakhelyként.

Batsányi látta, hogy elvész a magyarság, ha megmarad a műveletlenség.

A nemzeti művelődés emelésének előfeltétele szerinte is a magyar nyelv kiművelése volt.                                             

                                                                                                                             

Kazinczy Ferenc (1759 – 1831) költő, irodalmi és nyelvújító vezér, korának egyik szellemi élet irányítója.

A kassai tankerület iskoláinak felügyelője volt. II. József reformtörekvéseit támogatta, mintegy 200 új iskolát állított fel. 1784-től a miskolci szabadkőműves páholy tagja Porpheus néven, később ilyen néven lapot indított.

1787-ben Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt megindította a Magyar Museum c. folyóiratot (1788-1793). Jakobinus kapcsolatai miatt 1794-ben letartoztatták és halálra ítélték, de rokonai közbenjárására ,,csak” bizonytalan idejű fogságot kapott. Mely 6 és fél év volt. Ez az időszak felkészülés lett a vezetővé válásra, ugyanis állandóan olvasott, írt.

Fogsága költségeit a kincstár még több évig behajtotta. Feleségül vette korábbi fönöke lányát Török Shophit, így megszabadult az őt vádoló rokonoktól és a kincstártól.

Házassága után megkapta az anyai örökségét és megvette a régen kinézett Sátoraljaújhely melletti Bányácska falu dombját, nevezte el Széphalomnak.

Az otthona hamarosan az irodalmi életközpontja lett. (Járt itt pl. Arany, Petőfi) Vagyonát, mindenét az irodalomra, mások támogatására költötte. Évtizedeken át szinte a hiányzó irodalmi közlönyök szerepét töltötték be a levelei, több mint 6000 darabból álló levelezése maradt ránk. Önéletrajzi emlékei is jelentősek írt a pályájáról a fogságáról és a jakobinus mozgalomról.

Fogságából hazatérve úgy látta, hogy a magyar nyelv akkori állapotában nem mindig képes az alakuló modern élet jelenségeinek, a korszerű gondolkodásnak a kifejezésére. Hogy nyelvünket kifejezőbbé és hajlékonyabbá tegye, műveiben új szavakat, szokatlan kifejezéseket használt.

Újításai ellenkezésre találtak, s ezért megírta a Tövisek és virágok c. epigrammakölteményét 1811-ben ( Virágok a neológusoknak a nyelvújítóknak, tövisek a ortológusoknak a nyelvőrzőknek) ezzel általános forrongást idézett elő az irodalmi életben. A neológusok válaszul megírták a Mondolat c. gúnyíratot 1813-ban. Már a borító is gúny volt ahogy Kacinzy szamárháton megy a Helikon hegyén fel. (Helikon-hegy, Görögországban Apollón a költészet istenének és a múzsáknak a lakhelye.)

A fiatalok pl. Berzsenyi, Kölcsey mellé álltak. Kölcsey és Szemere Pál a Mondolatra megírta a Felelet a Mondolatra. című írásukat 1815-ben.

Kazinczy a vitát az Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél c. tanulmányával (1819) zárta le. ,,Jól és szépen ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind“

,,Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” (A nagy titok-Kazinczy)

Lefordította Shakespeare Hamletjét.

1828 tól részrt vett a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) megalapításának előkészítő munkájában.

Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bessenyei_György Batsányi_János Kazinczy_Ferenc

Madocsai László: Irodalom 10 Nemzeti Tankönyvkiadó

 

1812 szeptember 7. A borogyinói csata

         A franciák látszólagos győzelmével végződik, mert az orosz hadsereg,

         Kutuzov vezetésével a csatát követően visszavonul.

1813 október 16. - 1813. október 19. A "népek csatája" Lipcsénél.

         A franciaellenes koalíció erői az osztrák Schwarzenberg, a svéd Bernadotte és a

         porosz Blücher parancsnoksága alatt, a mindkét oldalon szenvedett óriási

         veszteségek árán kicsikarják a győzelmet. Széchényi István hősi helytállása.

1814 március 31-én bevonultak Párizsba. Napóleon pedig hat nappal később lemondásra kényszerült, és 1814 április 6-án megkezdte száműzetését Elba szigetén. Franciaországba visszatért a Bourbon család, és a forradalom alatt kivégzett XVI. Lajos helyett testvére XVIII. Lajos ült az ország trónjára. Megkezdődött a Bourbon restauráció,

 

1814 Napóleont Elba szigetére száműzik, de testőrséget vihet, és évi járadékot kap.

 

A Bécsi Kongresszus a napóleoni háborúk után, a győztes felek által 1814 szeptembere és 1815 június 9 közt megtartott nemzetközi kongresszus volt, melyen a területrendezés mellett olyan válságkezelő rendszer született, mely egészen az első világháborúig meghatározta Európa politikai berendezkedését, hatalmi viszonyait és válságfeloldási módozatait.
Fő törekvésük a restauráció volt, azaz a Hohenzollern, Habsburg, Romanov, Bourbon dinasztiák, s az általuk korábban birtokolt területek helyreállítása. Az uralkodócsaládok jogát arra, hogy korábban elveszített hatalmukat visszaszerezzék, a legitimitás – a törvényesség – elve biztosította. (Ezt az elvet Talleyrand „hozta” a kongresszusra, az ő felvetése révén lett az új nagyhatalmi berendezkedés egyik alap pillére.) A kongresszus két másik elvet is kimondott: a felelősség és egyensúly elvét. A felelősség elve azt az új gondolatot emelte be a kongresszus által teremtett rendszerbe, mely szerint a nagyhatalmak felelősek Európa sorsáért. Az egyensúly elve azt mondta ki, hogy egyetlen szuperhatalom se alakuljon ki a kontinensen, vagyis a későbbiekben minden hódítás útjára lépő nagyhatalommal szemben legyen egy megfelelő ellensúllyal bíró másik hatalom, mely képes a terjeszkedő ország megállítására.
http://tortenelemklub.com/ujkor/a-19-szazad/154-a-becsi-kongresszus-es-szent-szoevetseg

 

1815 jún. 18 (Vasárnap) Napóleon vereséget szenved Waterloonál az angol  

         Wellington és a szövetségesek seregétől. Napóleont Szt. Ilona szigetére

         száműzik - Csendes-óceán, Afrika nyugati részétől távol.      

         70 ezer francia, 67 ezer szövetséges (22 ezer angol, több mint fele német, többi holland)

1815 Szent Szövetség megalakulása

1815. szeptember 26-án, a napóleoni háborúk után I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király által Párizsban megkötött politikai és katonai szövetség, amely 1848-ig meghatározó befolyást gyakorolt Európa politikai helyzetére. A szerződés alapvető célja a feudális monarchiák fenntartása.

 

1822 Libéria néven telepet létesítenek felszabadított rabszolgák számára.

 

1822 Az egyiptomi hieroglifákat megfejti Champollion (sampojo)

 

1823 Körösi Csoma Sándor Tibetbe ér

         sz. Csoma Sándor (1784 Körös-1842 Darzsiling, India) nyelvtudós,

         a tibetológia megalapítója.

         Munkái: tibeti-angol szótár, tibeti nyelvtan, történelem-, földrajzkönyv,

         buddhista terminológiai szótár. Magyar őshazát kereste, főleg nyelvrokonságot.

         Így írt egyik levelében: Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre

          jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet

         oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai

         tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban

         lévő adatokra nemzetem történetében”.

        ,,Így ér véget majd küldetésem, ha egyszer be tudom majd bizonyítani, hogy

         ellentétben a finn–magyar elmélet mellett kardoskodók megnyilatkozásaival,

         a magyar nép igenis Attila népe."

         1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre

         nevezték.

         1928-ban Csoma nevét még sokan ismerték kolostorában, hallomásból.

         1933-ban a tokiói taisha Egyetemen helyezték el bronzszobrát, Csorba Géza

        szobrát, mely bódhiszattvaként ábrázoljaKörösi Csoma Sándor lett az első

         európai, akit Japánban bódhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak.

         Sírja buddhista zarándokhely.

         http://www.korosi-emlekpark.hu/hun/elete.php

            http://www.csoma.elte.hu/korosi_eletrajz

 

1825 A vasút egyik születésnapja.

         Az első vasút vonal megnyitása Stockton-Darlington közt,

         1830 első személyszállítású vasútvonal Stephenson terveivel és új

         gőzmozdonyával (1829) a Rockettel Liverpool és Manchester közt.

 

1825-1848 Reformkor Magyarországon

         1825 megnyílik az (reform) országgyűlés Pozsonyban. A rendek polgárosodást

         kívánó képviselői az országgyűlésen fellépnek bizonyos gazdasági és

         társadalmi reformok mellett.

         A reformmozgalom kiemelkedő személyisége Széchenyi István gróf.

         Nevéhez fűződik: a Duna és Tisza szabályozása, a Vaskapu szabályozása,

         gőzhajózás indítása, balatoni hajózás, téli kikötő, hengermalom,

         selyemhernyó-tenyésztés, lóverseny és Kaszinó (hogy a gazdagok itthon

         maradjanak), Lánchíd kezdeményezése.

         Egy Tudományos Társaság felállítására 1925-ös pozsonyi országgyűlésen

         birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta.

         Édesapja Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum alapítója,

         édesanyja Festetics Julianna testvére, Festetics György alapította a

         Georgikont (gazdasági iskola).

         ,,Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, 

           hazájának s ezáltal az egész emberiségnek.” - Széchenyi István

 

         1828. Első óvoda Brunszvik Teréz, Angyalkert néven, édesanyja budai

         házában.

         1829-ben cselédlányoknak cselédiskola.

         Unokahúga Teleki Blanka 1846-ban az első magyar leánynevelő intézetet Pesten.

 

         1837 első magyar színház Pesten,

         1846 első vasútvonal (Pest-Vác)

 

Reformkori nagy költőink:

Kölcsey Ferenc (1790 – 1838)

Himnusz (Erkel Ferenc zenésítette meg) Huszt - ,,Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül”. Országgyűlési képviselő is volt, de 1835-ben lemondott, de haladásra figyelmeztetett. ,, Jelszavaink valának: haza és haladás”

 

Vörösmarty Mihály (1800 – 1855)

Országgyűlési képviselő is volt. Szózat (Egressy Béni zenésítette meg),

Guttenberg-albumba - ,,Mi dolgunk a világon?  Küzdeni/ Erőnk szerint a legnemesbekért”

Emlékkönyvbe - Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett   Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. 

Fordítása: Ezeregyéjszaka meséi.

 

Eötvös József (1813- 1871)

író, miniszter, Regényei: A karthauzi – A mű tanulsága: Az élet igazi célja az emberszeretet és az ember jobb jövőjéért való munkálkodás.

Magyarország 1514 – Dózsa György féle paraszt felkelésről szól, Lőrinc barát mint a felkelés szellemi vezetője rájön elhibázott volt a harc ,,az igazság diadalát nem a vad erőszak fogja kihívni.”, a nép felszabadítását ,,lelki sötétségé”-nek eloszlatásával kell kezdeni.

 

Petőfi Sándor  (1823-1849)

János vitéz, Arany Lacinak, Pató Pál úr, Anyám tyúkja, Füstbement terv, István öcsémhez,

Befordultam a konyhára,. Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, A szerelem, a szerelem, Alföld, Tisza, Föltámadott a tenger, Ha férfi vagy, légy férfi…, A XIX. Század költői, A nép nevében, Nemzeti dal, Itt van az ősz, itt van újra.

 

,, … emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg…” Petőfi Sándor: A nép nevében

 

A reformmozgalom kiemelkedő személyisége Széchenyi István gróf. Nevéhez fűződik a Duna és Tisza szabályozása, a Vaskapu szabályozása, Gőzhajózás indítása, Balatoni hajózás, téli kikötő, hengermalom, selyemhernyó-tenyésztés, Lóverseny és Kaszinó (hogy a gazdagok itthon maradjanak), Lánchíd kezdeményezése (1839-1849 Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt)

Magyar Tudományos Akadémia létrehozására pénz első ülés 1831, székház 1865 –re készült el. (kivételezők közt Ybl Miklós)

Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója 1802-ben engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa

Ezt tekintjük a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti könyvtár alapításának, bár a Nemzeti Múzeum csak 1820-as halála után 1837-47-ben épült fel (Pollack Mihályt)

Széchényi István édesanyja Festetics Julianna először édesapja testvérének volt a felesége, de annak halála után 3 évvel pápai engedéllyel hozzá ment Széchényi Ferenchez és 5 gyermekük született.

Festetics Julianna testvére volt Festetics György aki a hazai gazdálkodás fejlesztésére 1798-ban Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgikont) alapított, saját költségén növelte a keszthelyi gimnázium osztályainak számát, s támogatta fiatalok külföldi tanulmányait.

Széchényi István fia Ödön Magyarországon és Törökországban tűzoltóságot hozott létre, sőt még francia becsületrendet is kapott. Béla pedig koronaőr és földrajzi-geológiai utazó volt. Utazásairól írt is.

,,Az öncsalás esztelenség.”

,,Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.”

 

Kölcsey Ferenc (1790 – 1838) Himnusz (Erkel Ferenc zenésítette meg) Huszt (Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül”. Vanitatum vanitis című verse jelentése ,,hiúságok hiúsága ezzel kezdődik a Salamonm király által írt Prédikátor könyve a Bibliában. ,,Légy, mint szikla rendületlen”, Kölcsey rájött, hogy az ideálok világa nem pótolhatja a való életet.

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. értekezésében erkölcsfilozófiai intelmeket írt unokaöccsének, aki neveléséről ő gondoskodott. A mű tetőpontján mondja ki a legfontosabbat ,,Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek; s minden rész az egészért lévén alkotva: azért kell munkálnia is. Legfontosabb gondolatai: az ember nem lehet boldog, ha csak önmagának él; a legfőbb polgárerény az emberiség szolgálata, ám az emberiségért ki-ki hazája szolgálatával tehet a legtöbbet.

Országgyűlési képviselő is volt, de 1835-ben lemondott, de haladásra figyelmeztetett.

,, Jelszavaink valának: haza és haladás”

Wesselényi Miklós ,,az árvízi hajós”, a pesti árvíz (1838) hősének a védelmezője volt, a perében.

 

Vörösmarty Mihály (1800 – 1855) Zalán futása (Árpád fejedelem hódításának történetét, a deli Hajna és Ete szerelmét a délszaki Tündér szövi át)

Csongor és Tünde - Csongor és a földrészállt Tünde enyelgését a gonosz Mirigy megzavarja, levág Tünde hajából egy fürtöt, és ezzel eléválasztja a szerelmeseket. Csongor Tünde keresésére indul, legyőzve akadályokat (Mirigy cseltevései, Lédér és a 3 vándor csábításait, földöntúli hatalmakkal: bűvös bocskor, ostor, palást segítségével rátalál Tündére és a boldogságra. A 3 vándor – Kalmár, Fejedelem és a Tudós az emberi szenvedélyek, a szerelem, az ábrándok iránt érzéketlen, a boldogságot a pénztől, hatalomtól, tudománytól váró emberek megtestesítői. De mire a műben másodszor is felbukkannak a Kalmár elvesztette a hatalmát, a Fejedelem a hatalmát, a Tudós pedig beletébolyodott a titkok kutatásába ezel fejezi ki Vörösmarty, hogy a hatalom, a kincs, a tudás hajszolása romlásba viszi az embert, és az igazi boldogságot csak az őszinte, tiszta, szép érzések adhatnak.

A két szerelmes segítője Ilma és Balga a talpraesett parasztházaspár.

A szereplőket a magyar világ valóságelemei vesztik körül: major, vándorút, a mesebeli boszorkány háza is olya, mint egy magyar csárda, ahol italt is lehet kapni.

Akadémiai tagként szótárt és nyelvtant szerkesztett.

Pesti Magyar Színház megnyitására (1837) Árpád ébredését.

A könyvnyomtatás feltalálásának 400 évfordulójára írta a Guttenberg-albumba epigrammáját (1839), amelyet egy Gutenberg János emlékére Németországban kiadandó album számára készített. ,,Mi dolgunk a világon? Küzdeni/ Erőnk szerint a legnemesebbekért”

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett

  Tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád. Emlékkönyve (1839)

Atheneum lapot Bajza Józseffel szerkesztette, akinek sógornőjébe Csajághy Laurába beleszeretett és feleségül vette 1843-ban. Ő hozzá írta híres, szerelmes vereseit Késői vágy, Ábránd, Merengőhöz. - ,,Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk. … Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt… Ha van mit érezz, gondolj és szeress,

1844-ben meglátogatta az Akadémia újonnan berendezett könyvtárát, ez alkalomból írta a Gondolatok a könyvtárba versét.

,,Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!”

1848-ban képviselő volt, majd a szabadságharc után kénytelen volt bujdosni, de aztán önkánt jelentkezett, de felmentették.

1850 – 50 Elősző című lemondó verse a szabadságharcokról szól viszont az 1854-es A vén cigány verse reményteljességről szól ,, Lesz még egyszer ünnep a világon”

Fordítása: Ezeregyéjszaka meséi

Petőfi „Magyarország egyik legnagyobb emberének” tartotta Vörösmartyt.

 

Eötvös József (1813- 1871) Beutazta Európát, majd országgyűlési képviselő volt, 1848-ban az első felelős kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.

Reformer volt, de a forradalmat elítélte, ezért Lamberg nádor meggyilkolása után emigrált Münchenbe a családjával. 1851-ben tért haza és szerepe volt a kiegyezés előkészítésében. 1867- től ismét kultusz miniszter volt. Fontos reformokat vezetett be, ingyenes állami népoktatás, zsidók egyenjogúsítása, magyar közoktatás megszervezése.

Regényei: A karthauzi – A cselekmény 1830-as forradalom idején Franciaországban játszódik, a főhős Gusztáv ideális célokért lelkesülő arisztokrata ifjú, de csalódik a szerelemben, a barátságban, a polgárokban és az arisztokratákban egyaránt, és megundorodik kora törtető, léha társadalmától, és örök némaságot fogadva be lép a karthausi szerzetesek közé, itt viszont rájön, ő is csak saját boldogságát kereste.

A mű végső tanulsága: Az élet igazi célja az emberszeretet és az ember jobb jövőjéért való munkálkodás.

Magyarország 1514 – Dózsa György féle paraszt felkelésről szól, Lőrinc barát mint a a felkelés szellemi vezetője rájön elhibázott volt a harc ,,az igazság diadalát nem a vad erőszak fogja kihívni.”, a nép felszabadítását ,,lelki sötétségé”-nek eloszlatásával kell kezdeni.

A falu jegyzője – A regény a vármegyei viszonyok szatírája. Tiszarét jegyzőjének Tengelyinek a nemesi levelét ellopják, hogy nehogy jelöltese magát a tisztújításon, Réty alispán felesége áll a lopás mögött, Macskaházy ügyvéddel, Viola a betyár visszaszerzi az iratot, ami Macskaházyhoz jutott, de ő az életére tör ezért önvédelemből megöli Macskaházyt, de Tengelyit gyanúsítják. Erre a hírre Vila viszi a leveleket Tengelyihez, de útközben lelövik, de még utolsó szavaival elmondja az igazságot. lánya, Vilma és Réty fia, Ákos szeretik egymást.

Forrás: Madocsai László: Irodalom 10 Nemzeti Tankönyvkiadó

,,A világon nem a tudomány, a szeretet művel csodákat.”

,,Vannak dolgok, melyeket csak az érez, kinek esze, s vannak olyanok, melyeket csak az ért, kinek szíve van.” Eötvös József

 

Arany János (1817-1882) Édesapja a hamuba írva tanította meg írni-olvasni. Majd volt színész, szobrász, festő. Végül 1840-ben haza tért  megnősült. Lemondott vágyairól és föltette magában ,,Nem olvasni többet, haanem élni hivatalomnak, családomnak, lenni közönséses ember, mint más.“ De nem tudott a vágyai és sorsa elöl kitérni, Shakespeare-t olvasva megtanult angolul, Vergiliuson latinul, Molieré-en franciául, a Homérosznak is görögül kezdett.

1848-ban Nemzetőr volt.

1860-tól a Kisfaludy Társaság igazgatója.

1865-től a Magyar Tudományos Akadémia titkára.

1843-as választási pártok civakodására megírta az az Elveszett alkotmányt, Toldi (1846), Családi kör, (1851), Fülemüle (1854), A Nagyidai cigányok (1851 Főszereplő a cigány Csóri aki embereivel el lövik az összes puskaporukat, és nem marad amikor kéne), Mátyás anyja (1854) A walesi bárdok (1856) Szondi két apródja (1856)

Fordításai közt Horatius, Byron, Goethe, Shakespeare - Hamlet, János király, Szeget szeggel

,,Előtted a küzdés, előtted a pálya,

Az erőtlen csügged, az erős megállja.

És tudod: az erő micsoda? - Akarat,

Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.” Arany János

Fia Arany László (1844-1898) Délibábok hőse (1873 Hűbele Balázs), A magyar emigráció mozgalmai, Magyar népmesék (1862-ben adta ki Eredeti népmesék címen pl. A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Babszem Jankó)