Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Föld és Hazánk történelmi kronológiája 3

 

i.e. 10 000 Állatok háziasításának kezdete

 

i.e. 10 000 körül Zagrosz-hegység (Irak) Mezopotámiától észak-keletre.

                  Búza, árpatermesztés. Állatok háziasítása, juh, csont tű-ár, falvak,

                  iparok, kereskedelem. bortárolás.

                   A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny

                   völgyeit 10-12 000 évvel ezelőtt már művelték.

                 Egyes elméletek szerint a mezopotámiai öntözéses földművelésből élő

                 civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati

                   változások kikényszeríttetek a hegyek közül az alföldre.

                   A Zagrosz egyik fontos régészeti lelőhelye Dzsarmo, egy másik – ahol

                   neandervölgyi ősembermaradványokat találtak – Sanidar.

                   Hadzsi Firuz és Godin Tepe településeken bortárolás bizonyítékokra

                   bukkantak a i.e. 5400 és i.e. 3500 közötti időszakból.

                   A korai ókorban a Zagroszt olyan „barbár” népek lakták, mint a kassziták,

                   a gutik vagy a mitannik, akik visszatérően megtámadták, leigázták

                   Mezopotámia sumer és akkád városait.

                   A Méd Birodalom fővárosa, Ekbatana, a Zagrosz keleti lejtőin

                   helyezkedett el, a Perzsa Birodalom fővárosa, Perszepolisz pedig

                   a Déli-Zagrosz egy magasan fekvő völgyében terült el.

                   A Zagrosz nyugati részében volt az Asszír Birodalom fővárosa, Ninive

                   (a mai Moszul) és az elámiták fontos városa, Szusza

 

i.e. 8000- 4500 Neolitikum Újkőkor, régebbi nevén csiszolt kőkor

                 A nevet (görög: "neosz"=új, "lithosz"=kő) John Lubbock alkotta (1865)

                 A neolitikum a földművelés kialakulásával kezdődik és a fém alapú

                 eszközök elterjedésével ér véget a rézkorban.

                 A vándorló vadászok és gyűjtögetők csoportjaiból letelepült,

                 élelemtermelő közösségek alakultak ki, más szóval az ember

                 a természet felhasználójából annak átalakítójává vált.

           Hazánkban i.e. 4500 k. a Tiszavidék az akkori világ leg­fejlettebb

                 régióihoz tartozott (tell-telepek).

                 A Dunántúlon közép-európai hatásra hatalmas közösségi terek, körárkok.

                 Az újkőkor időszakából Orosháza környékéről (Gádorosról is)

                 7 csiszolt kőbalta található az Orosházi Szántó Kovács János Múzeumban,

                 melyek valószínűleg egy-egy telephelyet jelentenek. Érdemes felkeresni.

 

A neolitikus kultúra i.e. 10.000 után jelent meg Elő-Ázsiában (Irán) és onnan terjedt kelet és nyugat felé. Korai neolitikus kultúra alakult ki Délkelet-Anatóliában, Szíria és Irak területén i.e. 8000 körül. Az első élelemtermelő közösségek Délkelet-Európában először i.e. 7000 körül jelentek meg, Közép-Európában i.e. 5500 körül Nyugat- és Észak-Európa felé.

i.e. 4500 körül. kialakult a cserépkészítés

A Kárpát-medence déli részén i.e. 6000 körül már balkáni eredetű, mezőgazdasággal foglalkozó nép élt, ezen első újkőkori földművesek számára a Kárpátok viszonylagos védelmet biztosítottak, a földművelésre és állattartásra egyaránt alkalmas síkságok és a vízbőség vonzotta a különböző népcsoportokat. i.e. 4500 k. a Tiszavidék az akkori világ leg­fejlettebb régióihoz tartozott (tell-telepek).
 

i.e. 8350-7350 Jerikó alapítása: a világ első fallal övezett városa.

                Van ahol a fal kb. 6 m magas.

                  Jordán völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re É-K-re.

                  A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő

                  lakott települése. A világ legrégebbi városaként tartják számon.

                  A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10-9. évezred).

                  A településen közel 2000 ember élhetett.(i.e 8300-7400 körül).

                  A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800).

                  A városi civilizáció a korai bronzkorban alakult ki. kb. 2000 lakos

                  I. e. 2300 körül új betelepülők, az amurrú törzsek érkeztek a területre.

                  Jerikó i. e. 1325 körül elpusztult. Ezt a bibliai hagyomány kapcsolatba hozza

                  az izraeli törzsek korai bevándorlásával. Józsué könyve (5,6) írja le

                  Jerikó bevételét, mely szerint „amikor meghallotta a nép a kürt szavát,

                  hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott.”

                  Szintén a Bibliában A királyok első könyve 16. fejezetében említik,

                  hogy i. e. 9. sz.-ban Acháb uralkodása idején a bételi Hiél építette újjá.

                Ez a korszak valószínűleg a babiloni fogság kezdetéig tartott.

                  Az első ásatásokat Charles Warren végezte 1868-ban.

                Ma a Palesztin Fennhatóságban található, lakosainak száma kb. 25.000 fő.

 

i. e. 7000 k. Indus völgyi civilizáció (Harappa) kialakulása.

 

i.e. 7. évezred a mezőgazdaság kialakulása Európában (Görögország és Itália területén)

 

i.e. 7. évezred Az első agyagedények Mezopotámiában

 

i.e. 6800-6300-5400 Catal Hüyük (csatal hüjük) (Anatólia j:villa halom) virágkora.

               korának legnagyobb települése volt. (ma: Törökország Konyától dél-k.)

                A település a i.e. 6800-6300 közötti időszakban volt lakott, fénykorában kb. 1000,

                átlagosan 25 m2 alapterületű ház adott otthont mintegy 2000-5000 lakosának.

                Innen való az első ismert agyagedény, gyapjútextília és tükör.

                Falfestmények pl. térkép i.e. 6200 körül, de kéznyom, és állatok képei is, a házak

                majd harmadában talán szentélyekben.

                Egy ház akkorra volt, mint egy mai szoba. Volt benne egy lakószoba és egy raktár.

                A házak egymáshoz simultak, nem voltak köztük utcák.

                A szobákba, tetőkön lévő nyíláson át, létráról jutottak be. Átlag 30-35 évet éltek.

                Mezőgazdaság, földművelés (búza, árpa) állattartás, vadászat, gyűjtögetés..

                A lakói átlagosan 30-as éveikben haltak meg. A régészek 14 réteget tártak fel.

               A lelőhelyet az 1950-es években fedezték fel, de feltárása csak 1961-1965.

 

i.e. 6000 Fazekaskorong őse.

              

Általánosságban véve a teljes társadalom kifejlődése 6000-re tehető;

 

i.e. 6. évezred A rizs nemesítése Ázsiában.

                        A Nílus völgyében kialakul a mezőgazdasági kultúra. 

                        A földművelés elterjedése Közép-Európában.

                        i. e. 5400 körül: Mezopotámiában az öntözés kialakulása.

                        i. e. 5100 körül: Dél-Mezopotámiában templomok építése.

                       A szarvasmarha háziasítása Európában és a Közel-Keleten.

                       Az eke feltalálása.

 

i.e. 6–4000 k. az Andok lakói megkezdték a láma, az alpaka, a tengerimalac és a

                        pézsmakacsa háziasítását, valamint a növénytermesztést.

                        Burgonyát, babot, tökféléket, kukoricát, paprikát, paradicsomot,

                        uborkát, avokádót, földimogyorót és dinnyét termesztettek,

                        majd i. e. 2500 körül népszerűvé vált a gyapot.

 

i.e. 5000-4000 Fémolvasztás elterjedése

 Rájöttek, hogy ha a rézércet magas hőfokra hevítik, tiszta rezet nyerhetnek belőle.

 

i.e. 5000-3000/1500 Rézkor (A Kárpát medencében 2500-1900)
                        A rézművesség kezdetétől a bronz felfedezéséig.

                        A mezolitikum, neolitikum és rézkor fenti meghatározása Eurázsia

                        területeire vonatkozik, más földrészeken a kőkorszak különböző

                        szakaszai tovább is tarthattak, helyenként akár a 20. századig!

 

i.e. 5. évezred Erdélyt az i. e. 5. évezredben a Vinča–Tordos-kultúra népe lakta.

                        (Az 1961-ben felfedezett híres tatárlakai lelet a sumer írásnál

                        valószínűleg 1000 évvel előbbi időből származik és a sumérok

                        jeleivel hasonló jelekből áll. Később i.e. 2880-ban a Maros partján

                        éltek sumér jeleket használó emberek)

 

i.e. 5. évezred a kerék megjelenése Mezopotámiában

i.e. 5. évezred szántásos mezőgazdaság kifejlődése Európában

i.e. 4. évezred Öntözéses gazdálkodás, eke

i.e. 4. évezred sumer civilizáció, városállamok i. e. 36. század

i.e. 4. évezred az első városok Egyiptomban i. e. 35. század

i.e. 4. évezred a Szahara elsivatagosodásának kezdete i. e. 35. század

i.e. 4. évezred A hajózás kezdete a Níluson.

 

i.e. 4. évezred Az írás kialakulása Uruk és Susa városában, Mezopotámia (ékírás). i. e. 3500 k.

                       Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének.

                       Hieroglifák Egyiptomban. „szent véset” (hierosz:szent, glüfein: vésni).

                       Maguk az egyiptomiak írásukat a medu netjeru, „az istenek szavai” illették,

                       ezzel is utalva a legendára, mely feltalálását Thot istennek tulajdonítja.

                       első egybefüggő szövegek a harmadik dinasztia uralkodásának korából

                       származnak (i. e. 27.–26. század).

 

i.e. 3500-3100 Uruk-kultúra Dél-Mezopotámiában: megkezdődik az Eufrátesz

              csatornázása és az öntözéses földművelés, felépül az első templom.

              Uruk kb. 45 000 lakos

              Erre az időre tehető a sumer nép bevándorlása.

              Ebben az időben a sumerok réz és ón ötvözésével egy keményebb fémet,

              bronzot állítottak elő. A bronz használata igen széles körben elterjedt.

             

Nehéz meghatározni, hogy honnan jöhettek a sumérok (valószínűleg a Zagrosz-hegységből, de az is lehet, hogy turáni területekről), mivel a sumér nyelv nem hasonlít semmilyen ma ismert nyelvre.

A legkorábbi sumer kultúrát Ubaidról, felfedezésének helyéről nevezték el. I. e. 5000 táján a folyók partján és a mocsarak mellékén földművelők jelentek meg. Kezdetben főleg kis településeken éltek, ahol elsősorban a saját igényeik kielégítése volt a cél.

Aztán megjelentek a tudományos vívmányok – a kerék, az eke és a fémművesség –, amelyek többszörösére emelték a termelést.

 - A sumérek első ekéje voltaképpen görbe faág volt; Később, az i. e. IV. évezredben a földművesek rézből készítettek ekét, és ökröket fogtak elébe.

I. e. 3000 körül már erősebb eszközt használtak, olyan ekét, amely bronzból, réz és ón ötvözetéből készült, s lehetővé tette, hogy a sumerek a korábbiaknál jóval nagyobb táblákat művelhessenek meg. Ezek a nagyszabású öntözőmű-építkezések a szakosodás felé is elindították a sumereket: a munkamegosztás felé, amely minden civilizáció alapja.

Minden bizonnyal a szakemberek érdeme volt Sumer másik nagy műszaki vívmánya, a kerék feltalálása is. Kereket először valószínűleg a fazekasságban használtak. -

A matematika, a csillagászat és a mérnöki tudományok segítségével ki tudták tolni a termelés határait. A déli területeken megjelentek a nagy csatornák, a mocsarakat lecsapolták, gátakat is építettek. Gabonát, gyümölcsöket, zöldségeket termesztettek, szarvasmarhát és juhot tenyésztettek.

Kialakultak a speciális szakmák – boltok, piacok, kézműves műhelyek stb. – is, amelyek tovább mélyítették a városi arculatot.

Tulajdonképpen a sumérok civilizációja egy olyan új rendet hozott el a térségbe, amely addig nem létezett. Ez pedig az egységes társadalom volt, uralkodóval, munkásokkal, katonákkal, papokkal, és a kultúra központjaival. A települések létszáma ezer főnél is több volt. A sumerok mezőgazdasági termékeket, kelmét, kézművesárut cseréltek fáért, kőért, fémekért. Kereskedőik egész Anatóliáig, Armeniáig, a Földközi-tenger partjáig és a Perzsa-öbölig eljutottak

Munkájuk szervezettebbé vált. Megjelent az ékírás. (Kezdetben képírással írtak, melyeket agyagtáblába véstek és ezt kiégették. Ezek sumer nyelven készültek, feljegyzéseket, nyilvántartásokat őriztek. Ebből fejlődött az ékírás.)

6500 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében Tatárlakán azonos jeleket használtak velük. Később i.e. 2880 körül a Maros partján éltek sumér jeleket használó emberek Nyomaikat az Égei-tengeri szigetek és a Ciprusi, Krétai, Mykénéi lineáris írások is őrzik.

 

A Sumer királylista, sumer ékírásos irodalmi-történeti mű, az ország királyainak és dinasztiáinak jegyzéke az őskortól az úgynevezett Iszini dinasztia koráig i. e. 1817-ig. Több forrás alapján feltehetőleg az i. e. 22. és 21. század fordulóján állították össze, majd később kiegészítették.

A királyokat özönvíz előttiekre és utániakra osztja, és ezzel egyesíti a mitikus és a történeti hagyományt. A lista szerint az özönvíz előtt 8 király uralkodott, mindegyik hihetetlenül hosszú ideig: Enmeluanna 43200, Alalgar és Dumuzi 36000, mások 28800, 21000, ill. 18600 évig.

 

A sumér ékiratokat Rawlinson fedezte fel először Sardanapal könyvtárában

 

i.e. 3400-3000 Nagada (Negade) kultúra Egyiptomban. (Az ún. predinasztikus kor)

               Az öntözéses földművelés kezdetei.

 

i.e. 3000- 2686. Az állam kialakulása Egyiptomban (az ún. archaikus kor). I. és II.

               dinasztia

               A predinasztikus kor végére a Nílus völgyének földművelő közösségei két

               királyságba tömörültek Alsó- és Felső-Egyiptom.

               Kezdetben Felső-Egyiptomban jöttek létre szervezett egységek. Itt hamita

               népek éltek, akik falvaikban jelentős kereskedelmi állomásokat hoztak létre.

              Majd Felső Egyiptom királya legyőzte az Alsót, s i.e. 3000 k. Felső-

              Egyiptom királyai egyesítik Egyiptomot. (Narmer és Aha (Ménész).

              A későbbi hagyomány szerint Ménész, ki állítólag északról jött, így

              egyesítette a Egyiptomot. S az általa alapított fővárosából Memfiszből

              kiható nagy államon uralkodott.

              Ménész egyiptomi neve Aha (jelentése: harcos) Nevének másik jelentése maradandó.

              (Valószínűleg Ménész uralkodása alatt alakult ki a hieroglif írás)

              Az első emlék az egyesítési törekvésekről Narmer király fogadalmi

              palettája az ún.Narmer-paletta. A paletta egyik oldalán a király

              Felső-Egyiptom fehér koronáját, a másik oldalán Alsó-Egyiptom

              vörös koronáját viseli, ezzel jelezve, hogy mindkét ország urának tartja magát.

              i.e. 3. sz.-ban Manethón ókori egyiptomi pap, történetíró  három részes

              művében megírta Egyiptom történetét Ptolemaiosz Szótér megbízásából

              a mitikus kezdetektől Nagy Sándor koráig. Tőle származik a 30. dinasztia felosztás.

              Az I-II. dinasztia királyainak uralkodása alatt megszilárdul az állam.

             

i.e. 3200- 2800 Az őssumer kor Mezopotámiában. Megjelenik az írás.

              Kezdetben falvakban éltek, kultuszközpontokkal. Ezek köré kezdtek

              kialakulni majd a nagyobb városok, a hatalmas templomok.

              Majd a templomgazdaságok lassan államokká szerveződnek.

              Az i. e. 3200 körül keletkezett első írásos táblák szerint

              Alsó-Mezopotámiában legalább 30 városállam létezett.

              Eleinte minden város élén a vének tanácsa állhatott, bár háború idején

              vezért választottak, a lugalt, aki a hadviselést irányította.

              Kb. i.e. 2900-tól kezdve a legfontosabb városok lugaljai királlyá lettek

              és dinasztiát alapítottak.

 

i.e. 3000/1500- i.e. 1000/i.u.800 k. Bronzkor (A Kárpát medencében 1900-750/350)

              (A Bronz egy ötvözet, úgy készül, hogy az olvasztott rezet és az ónt összekeverik.)

 

Ókor -Az első államok létrejötte

i.e. 3000 Városállamok kialakulása Mezopotámiában (Folyóköz) és Indus völgyében.

              Tigris és az Eufrátesz között, a Perzsa-öböl északi részén

              Ur, felette Uruk felette Kis és Babilon tőlük jóval feljebb Assur.

              Az első lakói a sumérok Dél-Mezopotámiában akik nagy városokat

              építettek.Ezek egymástól függetlenek voltak, külön vezetőkkel, királyokkal.

              Az ilyen városok a városállamok. A két folyó közt kb. 10 nagyobb

              városállam alakult ki.

              Sumérok: Írás (előbb képjelekkel, majd ékírással örökítették a törvényeket,

              előírásaikat) Csillagászat: (holdnaptár, holdhónap: egy év 12 holdhónap,

              s néha egy szökőholdhónapot iktattak be, egy nap 24 óra, egy óra 60 perc.

              Állatövek létrehozása.

              Matematika: 60-as számrendszer, a kör 360 fokos, négyzetre emelés, köb,

              egyenlet, helyi érték-

              Fémművesség.

              Öntözéses földművelés: árpa, búza, zöldségfélék pl. hagyma, répa.

              Gyümölcsfák (alma, füge). Főzéshez szezámolajat használtak.

               Állatokat háziasítottak: juh, sertés.

               Hiányzott a fa, kőzetek, fémek, ezekért élelmiszert és szövetet adtak cserébe.

               Zikkurat=toronytemplom (több emelet magas felfelé keskenyedő színes

              festett téglás vagy vakolt építmények pl. a babiloni Bábel tornya 7 emelet,

               mindegyik más-más színű.

               Mezopotámiában szántottak először ekével,

               építkeztek égetett téglával,

               kerék feltalálása,

               írás feltalálása (ékírás, hosszúkás egyik oldalt kiszélesedő jelekből áll.

 

Mezopotámia művészete

Festészet

Fontos volt a festészet. A palotáikat díszítették vele. Kedvelt volt az épületek mozaikkal való díszítése.

Irodalom

A vallásban szereplő irodalom nagy részét a himnuszok és az istenségekről szóló prózák töltötték ki. Kedvelték a bölcseleti hangvételű költeményeket, a vetélkedéseket.

Sok tudományos témájú feljegyzést is készítettek a megfigyeléseikkel kapcsolatban. Ezeknek a leírásoknak a főbb témái a csillagászat és az orvostudomány. A városállamok uralkodói fontosnak tartották, hogy a törvények is le legyenek jegyezve ezért ilyen irodalmi források is maradtak fent.

Zene

Zenéjük vallási témájú volt. Különböző hangszereket használtak, például hárfát, lantot, lírát, cimbalmot, üstdobot, dobot, kereplőt, csörgőt, fuvolát, nádsípot. A zene összekapcsolódott az énekléssel és a tánccal. Zenéjükben főleg a ritmus játszott nagy szerepet.

 

A Mezopotámiában élő népek történelméről valóban sok adat áll a tudósok rendelkezésére, a világ múzeumaiban mintegy 400000 agyagtáblát őriznek. Az asszírok voltak az elsők, akiknek egész könyvtárát megtalálták Ninivében Assurbanapli palotájában, s csak erről az ásatásról 20000 táblát szállítottak a British Múzeumba. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/mezopotámia

 

i.e. 2800-2350 A sumer városállamok kora- Sumer (Sumerül: KI-EN-GIR, "Fényúr országa")

               A legfontosabbak sumer városállamok: Iszin, Lagas, Larsza, Umma, Ur, Uruk,

               Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz közt, a Perzsa-öböl északi részén ma Irak.

               Ur romjait Rawlinson kutatta föl. Ur, a sumérok és az akkádok fővárosa volt.

               Romjainak legnevezetesebb része: Szin holdisten, a város fő védnökének temploma.

               Uruk (1912 német feltárás), Iszin (1973 német feltárás, Gula templom romjai)

               Az i. e. 2800-2400 közötti időszakban kezdődött az eltérő sémi népek

               (sémiták, akkádok, amoriták) bevándorlása.

               A sumer uralkodók függetlenedtek a papi hatalomtól. Városaikat erős

               falakkal vették körül. Ekkor jelent meg a templom lépcsőzetes kialakítása,

               az úgynevezett zikkurat templom az első Eriduban i.e. 2100 k.

               i.e. 2800 k. Gilgames uruki király falakkal veszi körül városát.

               Gilgames eposzt Nineve romjainál találták meg.(Gilgames legjobb barátjának

               halála után elindult megkeresni az örök élet titkát, de nem akadt rá.  

              i.e. 2600 k. Ur királyainak aknasírjai.

              i.e. 2500 k. Eannatum lagasi király Keselyű-sztéléje, egy győzelmét ír le Umma felett.

              Lagasnak 100 000 lakosa volt.

              Uralkodói az enszi (papkirály) és lugal (hadvezérkirály) címet viselték.

              Az i. e. 2500-2350 közötti időszakot a dinasztiák versengése jellemezte.

 

i.e. 2600-as évek Piramisok építése Egyiptomban.

 

i.e. 2400-1850 k. Harappa-kultúra az Indus-völgyében. Létrehozói a sötét bőrű dravidák.

              A síkságon már i.e. 4000 körül jelentek meg az első telepesek akik falvakat

              hoztak létre, majd i.e. 3500 k. létrejöttek az első városok, melyeket fallal

              erősítettek meg.

              Kereskedelmet folytattak Mezopotámiával. Hatalmas épületek, citadella,

              paloták, fürdők, WC, városban úthálózat, szennyvíz elvezetés. 2 szintes házak is.

              A vizet csővezetékeken keresztül vezették a házakba.

              A két legnagyobb város Harappa és Mohendzsáró 40 000 lakosú lehetett.

              Kereskedelem Mezopotámiával: hajókkal arany, drágakő és elefántcsont.

              Az első, ismert, állandó települések már 9000 éve megjelentek ezen a területen,

              ezekből alakult ki később az Indus-völgyi civilizáció. Ez a birodalom

              egészen i. e. 19. sz.-ig fennállt, s valószínűleg sorozatos földrengések miatt

              lassan elnéptelenedett i.e. 1500-ra.

 

i.e. 2370-2230 Akkád birodalom Mezopotámiában. Az akkád nép egy sémi nép volt.

                Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el,

                melynek központja Akkád(Agade)-Agade jelentése sumer nyelven "tűzkorona, tűzkoszorú"- 

                város volt, Kis és Babilon közelében, amit a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.

                Az Agadei-dinasztia alapítója Sarrukín (i. e. 2334-2279) sorra hódította meg

                a többi akkád várost. Sarrukín, mint az első elő-ázsiai hódító legyőzte

                Lugalzaggiszit Umma város uralkodóját - aki az első király volt, aki

                megteremtette az egységes Sumer királyságot -, majd Sarrukin meghódította

                a többi sumer várost és a függetlenségüket szimbolizáló városfalakat

                leromboltatta, a városok élére helytartókat ültetett, és uralmát kiterjeszti

                egész Mezopotámiára.

                Központosított hivatalnok-államot szervezett.

                Miután egyesítette Sumért és Akkádot, i. e. 2350 k. létrejött a világtörténelem

                első ismert birodalma.

                I. Sarrukín (Bibliai nevén görögösen Szárgon) a négy világtáj urának kiáltotta

                ki magát. Birodalma a Földközi-tengertől a Perzsa-öblön át Elámig terjedt.

                Elám élére egy vazallusát állította.

                Akkádok átvették a sumér műveltséget.

                A sumer nyelv az akkáddal szemben visszaszorul,csak délen marad meg népnyelvként.

                Vallási elképzelésekben a sumer és sémi istenségek összeolvadnak.

                A képzőművészeti alkotásokon először vonják be a történésbe háttérként a tájat.

                i.e. 2300-2250 az ellenfelek egyre nagyobb területeket szakítanak el, de egy

                részét visszaszerzik. A belső felkelésektől meggyengült Akkád birodalom

                területileg egyre kisebb lett. Végül Sargali-Sarii (i.e. 2250-2230) a dinasztia

                utolsó tagja idején a Zagrosz-hegységből érkező hegyi törzs, népcsoport

                a gutik megdöntik a hatalmukat, igaz csak rövid időre. Mivel átvették

                az akkád nyelvet és a sumér írást, s egyébként is kevés önálló értéket

                hordoztak, uralmuk sem kulturálisan, sem vallásilag nem okozott törést.

                A térség városállamokra bomlott, elsősorban két város emelkedett ki, Sumer és Lagas.

                A térség végül Ur városállam hatalmába került, amikor is megalapították a III.uri

                  dinasztiát.

 

Sarrukín

Nevének jelentése „az igaz király” vagy „törvényes király”.

A sémi származású és eredetileg az udvarnál hivatalt betöltő Sarrukín eleinte Kis királyát támogatta, majd saját fejedelemséget alapított, melynek fővárosa Akkád volt. E város lett Sarrukín további törekvéseinek bázisa. I. e. 2330 körül letaszítja Kis uralkodóját a trónról, majd az ummai Lugalzageszi felett aratott győzelem – a történetet elmesélő legenda szerint Lugalzageszit foglyul ejti és elrettentésül bilincsben végighurcoltatja Agadéban – és Dél-Mezopotámia meghódítása után észak és nyugat felé fordul, hogy birodalmát egészen a Földközi-tengerig terjessze ki. Délen és keleten birodalma elért a Perzsa-öbölig és Elámig. Elám élére egy vazallusát állította.

 

Sarrukín születési legendája, akkád költői mű. i.e. I. évezredi másolatokból ismerjük, tényleges keletkezési ideje a i.e. II-III. évezredre tehető. Sarrukín király mondja el benne születésének és fiatalságának történetét:

,,Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. Enitum az anyám; apám nem ismertem. Apám testvérei a hegyet szeretik. Városom Azupiranu, mely Purattu partján fekszik. Enitum, anyám fogant engem, megszült engem titokban, sásból való kosárba helyezett, szurokkal zárta le kosaram fedelét, a folyóba vetett engem, mely nem lepett el, elsodort engem a folyó, Akkihoz, a vízkimerítőhöz vitt. Akki, a vízkimerítő kiemelt, mikor vedrét alámerítette. Akki, a vízkimerítő, fiává fogadott, felnevelt engem, Akki, a vízkimerítő, bizony kertészévé tett engem. Kertész-voltom miatt Istar (istennő) bizony belém szeretett.“

 

Narám-Szín (Sarrukin unokája)

Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a négy világtáj királya címet, alattvalói Akkád isteneként tisztelték. Ezzel Lugalbanda és Gilgames nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé.

Leghíresebb sztéléjét Szúszában találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy Hammurápi törvényoszlopa is.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/sarrukín - narám-szín - akkádok

 

.i.e. 2150 - 2004 az ún. sumer reneszánsz. A sumer városok másodvirágzása az

                 akkád birodalom széthullását követően Utuhegal (i.e. 2119-2113)

                 uruki uralkodó megdöntötte, a gutik uralmát, és Sumer más városaira is

                 kiterjesztette hatalmát, majd utódai kiterjesztették uralmukat egész

                 Mezopotámiára.

                 A sumér reneszánszt a sémi nyelvű amoriták és az elámiak

                 támadásai miatt összeomlott.

                 A dél-iráni Elám királya Kindattu támadása után - Kindattu Simaskit,

                 Ansant és Szúszát egyesítő elámi uralkodó volt.- Ibbí-Színt a sumér

                 uralkodót az elámiak Ansanba hurcolták fogolyként.

                 Amoriták (amurruk) nomád sémi törzsek.

                 A mardu/amurrú szó eredeti jelentése „nyugat”, ami arra utal, hogy

                 eredeti szállásterületük az akkádoktól és sumerektől nyugatra eső

                 sztyeppés, félsivatagos térség volt.

                 A sumér fő városállamok után, új városállamok nyertek hatalmat

                 pl. Iszin, Larsza, Babilón. Melyek közül a legfontosabb központtá

                 Babilon vált (isten kapuja). Az amorita uralkodók egyik leszármazottja

                 i.e. 1830 körül az addig jelentéktelen Babilont tette székhellyé,

                 és megalapította az első babilóniai dinasztiát, s a város uralkodói ismét

                 egységesítették a központi hatalmat egész Mezopotámia felett.

                 A lakosság lassú kicserélődésével a sumer holt nyelvvé válik, helyét az

                 akkád veszi át.            

 

A sumer reneszánsz

Legfontosabb uralkodója Gudea (ur.i. e. 2150. körül) volt. Sumer és Akkád egységét a gutikat legyőző Utuhegal uruki uralkodót felváltó U-Nammu (ur.i. e. 2112-2095), Ur királya, a III.Ur-i dinasztia megalapítója teremtette meg ismét. Ő és utódja, Sulgi (ur.i. e. 2094-2047) Sumer és Akkád egész területét meghódította, de hozzácsatolta Elám fővárosát, Szúzát is. Bár a III. Ur-i dinasztia korszakát a sumer nyelv ismét hivatalossá válása miatt a sumer reneszánsz korának nevezik, a dinasztia valójában akkád eredetű volt.

 

A későbbi uralkodók alatt egyre nagyobb gondot jelentett az északi irányból Dél-Mezopotámia felé vándorló sémi amurrú nomád törzsek feltartóztatása. Su-Szín egy 275 km hosszú falat (Martu-fal) építtetett ellenük Bagdadtól északra a Tigris és az Eufrátesz között, és a városokat is újra falakkal vették körül.

 

i.e. 2500 v. 2100 k. Az első kínai állam A mondabeli első kínai császár Huang Di,

                megalapítja az első  kínai államot a mai Peking környékén, majd megkezdődik

                a többi kínai királyság kialakulása is.

Kínában a földművelésre való áttérés (neolit forradalom) már a Kr.e. V. évezredben megtörtént. A legnépesebb területek a Kr.e. II. évezredben a Jangce és a Huang-ho vidéke volt, ahol faluközösségekben éltek az emberek, akik a földművelésen kívül állattenyésztéssel, kerámia- és selyemkészítéssel, hajóépítéssel is foglalkoztak. A fejlődés során a faluközösségekből kisebb-nagyobb államok jöttek létre, amelyek a Kr.e. I. évezredben, a Csou dinasztia (Kr.e. XI-III. sz.) alatt nagyobb egységbe tömörültek.

Huang Ti vagy Sárga Császár az ókori kínai mitológia egyik legjelentősebb uralkodója és kultúrhérosza. A hagyományos kronológia szerint i. e. 2697-től i. e. 2597-ig vagy i. e. 2698-tól i. e. 2598-ig uralkodott.
Sze-ma Csien, a kínai történetírás atyja művében, A történetíró feljegyzéseiben a Sárga Császárt épp úgy hiteles történeti személynek tekintette.
Monumentális művében a kínai történelmet a Sárga Császár életének leírásával kezdi, s tőle indulva folytatja az uralkodók és uralkodóházak kronologikus bemutatását.
Valamikor a Hadakozó fejedelemségek kései korában a Sárga Császár alakját összekapcsolták a hagyományos öt elem tanával, amely szerint a sárga szín a földdel, a sárkányokkal és az égtájak közül pedig a középpel asszociálható.
A Sárga Császár legendájának korai kommentátora, Huangfu Mi szerint a Sárga Császár Soucsiuban 寿丘 („Hosszúélet-domb”) született, amely a Santung tartománybeli Csüfu város határában található.[24]
Törzsével kezdetben a Csi 姬 -folyótól (amely feltehetően a mai Fen 汾 -folyó Sanhszi tartományban) északnyugatra élhetett, majd később áttelepültek a mai Hopej tartományban található Csuolu 涿鹿 / 涿鹿 vidékére.[25]
Földművelő lehetett, de emellett több különleges vadállatot is megszelídített: a medvét (hsziung 熊), a barna medvét (pi 罴 / 羆), a pi-hsziu-leopárdot (貔貅), a csu-párducot (貙) és a tigrist (hu 虎). Je Su-hszien 叶舒宪 ez alapján hívja fel a figyelmet arra, hogy a medve alakjának összekapcsolása a Sárga Császár legendájával kapcsolatot mutat más északkelet ázsiai népek legendáival, különösen a Koreából ismert tangun-legendával.[26]
A Sárga Császár éppúgy egy törzsfő lehetett, mint más törzsfók a Sárga-folyó azon vidékén élt, amelyet ma a kínai civilizáció bölcsőjének tekintenek.

Fennmaradt források, beszámolók tanúsága szerint a Sárga Császár fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy nomád-vadász törzse számára minél könnyebbé, kényelmesebbé tegye az életet, amellyel megvetette nem csupán a földművelés, hanem magának a civilizációnak az alapjait is.
-    Megtanította népének, hogyan kell házat építeni, amely biztonságot nyújtó menedékként szolgálhat,
-    hogyan kell megszelídíteni az állatokat,
-    és hogyan kell megművelni a földeket, és termeszteni a táplálékként szolgáló gabonaféléket.
-    A hagyomány a Sárga Császárnak tulajdonítja az uralkodói fejdísz, diadém (kuan-mien 冠冕),
-    a trónterem (kung-si 宮室),
-    az íj és a nyíl,
-    a mozsár,
-    a ruházat, a cipő,
-    az asztronómia, a matematikai műveletek,
-    sőt még a kínai labdarúgás (cu-csü 蹴鞠) feltalálását, megalkotását is.
-    Ő tanította meg az embereket harangot és három lábú áldozati bronzüstöt (ting 鼎) önteni,
-    kutat fúrni, szekeret és csónakot ácsolni.
-    Ő készített először hangszereket, például úgy vélték, hogy csodálatos dobot készített a mennydörgés istenének a bőréből, vagy a jellegzetesen kínai citerát, a ku-csint is ő alkotta meg.
-    A hagyomány az ő nevéhez kapcsolja az Isteni Földmíves, Sen-nung tevékenységének folytatását, a növények gyógyító tulajdonságainak felismerését, a gyógyítás, az orvoslás kezdeteit.
-    A Sárga Császár belső könyvei (hagyományos kínai: 黃帝內經; egyszerűsített: 黄帝内经; pinyin hangsúlyjelekkel: Huángdì Nèijīng; magyar népszerű: Huang Ti nej-csing) Kína első, legrégebbinek tartott orvosi, gyógyászati műveinek gyűjteménye. A Huang Ti nej csing gyűjtemény könyvei a hagyományos kínai orvoslás mindmáig legfontosabb forrásai, immár kétezer éve. A művek jelentőségeit a nyugati orvostudomány alapjainak számító Corpus Hippocraticumhoz, a Hippokratészi gyűjteményhez hasonlíthatják. A Sárga Császár belső könyveinek jelentőségét az a forradalmi szemléletbeli és világnézeti paradigmaváltás adja, hogy a kínai kultúrkörben korábban létezett és széles körben elterjedt animisztikus és samanisztikus betegség magyarázatokra adtak új, alternatív magyarázatot.
-    A mitológiai hagyomány szerint a Sárga Császár egyik segítő társa Cang-csie 倉頡 / 仓颉 alkotta meg a kínai írásrendszert,
-    egy másik segítő társa vagy mestere pedig, bizonyos Zsung Csen alkotta meg a naptárt.
-    A Huaj-nan-ce című mű szerint a Sárga Császár írta elő először, hogy a férfiak és a nők különböző ruhát viseljenek.
-    Első felesége, Lei-cu fedezte fel a selyemhernyó-tenyésztést és a selyemkészítést, a selyemszövést.
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rga_Cs%C3%A1sz%C3%A1r
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_S%C3%A1rga_Cs%C3%A1sz%C3%A1r_bels%C5%91_k%C3%B6nyvei

 

Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.

 

Selyem készítés - A hernyóselyem, a selyemhernyó mirigyváladékából keletkezett

                              finom, fényes, rugalmas szál, egyike a textiliparban felhasznált

                              állati eredetű szálas anyagoknak. Szövésre való alkalmasságát

                              a kínaiak ismerték fel már  időszámításunk előtt 2-3000 évvel.

 

IránytűA kínai krónikák Huang-ti (Kuvang-ti) császárt az iránytű feltalálójaként említik, Kr.e. 2698-ban, vagyis majdnem 4700 évvel ezelőtt! Körülbelül 1500 évvel későbbi dátumról maradt meg nekünk a kínai iránytű leírása: neve csi-nan-cse volt (rövidítve csi-nan). Egy kis két kerekű kocsiról van szó, amelyiknek balján egy faemberke állt kinyújtott karjával. Akármelyik irányba fordult a kocsi, ez a kis bábu mindig dél felé mutatott. Ez volt a mai iránytű első ismert elődje, amit az akkori hadvezérek sikeresen használtak közép-ázsiai hadjáratai során. 

Az iránytűt az ókori Kínában i.e. 1000 alkalmazták az akkori utazók. A kocsikon vízzel telt edényben elhelyezett úszó falapra felerősített „delejes” lemezecske mutatta a déli irányt. Az iránytű legelső dokumentált változatát sze-nan-nak, azaz „dél kormányzójának” nevezték el. A feljegyzések szerint a kínaiak már az i.e. 3. sz.-ban, a Hadakozó Fejedelemségek idején rájöttek arra, hogy a föld mágneses ereje roppant egyszerűen felhasználható az irány meghatározásához. Erre égető szükségük volt, de nem elsősorban a közlekedés miatt. A hagyomány szerint az uralkodónak mindig arccal délnek fordulva kellett ülnie trónusán és kormányoznia birodalmát. Az iránytű legelső változatát sze-nannak, azaz „dél kormányzójának” nevezték el. Az iránytűt a kínaiaktól átvették az arabok és tőlük Európába került, ahol a 12. sz.- ban már széles körben használták. Az első, forradalmi műszaki átalakítást valószínűleg egy  hajós, Flavio Gioia (XIII-XIV. sz. végezte el: a mágneses tulajdonságú lemezt függőleges tengelyre helyezte és dobozba foglalta.

http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/gyerterk/princ/alapism/alap2/alap2-2.htm

http://terebess.hu/szorolapok/iranytu.html

 

Könyvnyomtatás - 1041–ben Bi Shing égetett agyagbetűkkel.

               Az első nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában jelent meg 

               732-ben King Pao címmel, 1351-től rendszeresen megjelent.

 

Lőpor - Kínai alkimisták találták fel az örök életet adó elixír kutatásakor I-VIII. közt.

              Lövésre a mohamedánok a 8. században használták.

 

Papír -  Az agyagtáblát Mezopotámiában használták, innen származik a legrégebbi írásos emlék.

              Megközelítőleg 5000 évvel ezelőtt is készítettek papiruszt a főleg a

              Nílus deltájánál termő papiruszsásból. Szárát fél méter hosszú darabokra

              vágták szétválasztották és kalapáccsal kilapították, majd a lapos hártyákat

              keresztbe tették egymásra és ezt a két réteget kalapáccsal kilapították, majd

              beáztatták, majd egymásba ütögették.

             A kisázsiai Pergamon (ma: Bergama, Anatólia, Törökország) városában

             állították elő a pergament-et. Állati bőrből készítették, amit finomítottak,

             és fehérítettek. Hamarosan kiszorította a papíruszt.

             105-ben a Han-dinasztia udvarában dolgozó Cai Lun fedezte fel a

             papírkészítés-módszerét, de lehet, hogy már időszámításunk előtt is

             ismerték a papírt.

               A papírt főleg a selyemhernyó tenyésztéséhez is fontos eperfából és bambusznádból

             készítették. Először masszát csináltak, majd préselés és szárítás után lehetett

             papírt készíteni belőle. Csak a 8.- 12. sz.-ban jutott Európába.

 

Porcelán - A porcelán a keramika (agyagművesség) legnemesebb anyaga, kvarc,

                  kaolin és földpát keverékből előállított fehér masszából készül.

 

Postaszolgálat – Már i.e. 3. sz. jól működő lovasposta-szolgálatuk volt.

 

i.e. 2000 Stonehenge elkészülte.(Dél-Angliai Salisburytól kb. 10 km-re)

               Első építése i.e. 3000 k. először facölöpök voltak.
               i.e 2500 k. 80 kék kőtömböt hoztak hozzá 360 km-ről Prescelly (Walesben)

               hegységből.
               Végül homokkövet használtak hozzá i.e. 2000 körül.